A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság Globális problémák Mi is a globalizáció? 1
Globalizáció története Gyarmatosítás: - Gyarmatok -globális kereskedelem meghatározó színterei - Nyersanyag Európába, késztermék vissza a gyarmatra - Rohamos gazdasági fejlődés központban az export! Globalizáció ma Szabad-kereskedelem és a globális piacgazdaság kialakulása 1980-as évek Új gazdasági modell: - Csökkenő állami szabályozó szerep - Vállalatok és a szabad piac hangsúlya - Beruházások, pénzpiacok szabad utat kapnak - Nemzetközi tőkemozgások pénzügyi válságok 2
Multinacionális cégek Hatalmas vállalatok óriási hatalommal. Működésük: profit és üzleti érdekek fenntartása, világméretű terjeszkedés, egyenkultúra. Tömegkultúra. Mégis a nemzetgazdaságoknak szükségük van a beruházásokra és befektetőkre, mert: - Munkahelyet teremet - Hatalmas összegeket fektet a nemzeti gazdaságban A kormányzat kedvezményeket ad a cégeknek, mert függ tőlük! Munkahelyteremtés vállalatok! - Ösztönözni a beruházásokat az elegendő munkahely érdekében Globalizáció A nemzetgazdaságok mind nyitottabbá válása, a világ országainak társadalmi és gazdasági tere egyre több ponton kapcsolódik össze. A multik kulcs szerepe: határokon átívelve viszik a szervezeti kultúrát, menedzsment eszközöket, technológiát Termelési tényezők nemzetközi mobilitása munkaerő áramlás. 3
A munkaerőpiac fogalma Korszerű piacgazdaság nélkülözhetetlen eleme. A munkaerőpiac a munkaerő adás-vételével kapcsolatos viszonyok összessége. - Munkaerő kereslet - Munkaerő kínálat A munkaerő mint termelési tényező közgazdasági értelembe vett piaca a munkaerőpiac. - Eladók munkavállaló - Vevők -munkaadó Munkaerőpiac működése Állam érdeke: jól működő, negatív kilengésektől mentes munkaerőpiac (társadalmi stabilitás, a társadalmi alrendszerek működése biztosított) Egyén érdeke: munkanélküliség elkerülése, stabilitás Vállalat érdeke: saját céljainak elérése, jól teljesítő munkavállaló Az egyén és a vállalat érdeke nem mindig azonos! Az egyensúlyt segítik: MT és az érdekegyeztetés 4
Jól működő munkaerőpiac - Rugalmas és alkalmazkodásra képes. - Átlátható - Előre jelezhető munkaerő-kereslet és kínálat - Megüresedett álláshelyek gyors betöltése - Igényekhez igazodó képzési rendszer Ideális, hibáktól mentes, modellszerűen működő munkaerőpiac nincs. Kereslet és kínálat a munkaerőpiacon Minden a kereslet-kínálat szabályai szerint rendeződik. Ha sokan várnak munkára és kevés az elhelyezkedési lehetőség, kevesebb pénzért is munkavállalóhoz juthatnak az alkalmazók; ha pedig kevés ember van a munkaerőpiacon, és sokan szeretnék őket alkalmazni, a munkaerő piaci értéke (ára) megnő. A munkaerő árát bérnek nevezzük. 5
Munkaerőpiac sajátosságai A munkavállaló élő, érző, gondolkodó és társadalmi lény Nem minden résztvevő versenyzik egymással, tehát a klasszikus verseny fogalma sem értelmezhető itt A munkavállalók többsége immobil, tehát nem valósítható meg 100%-osan az áruk szabad áramlásáról szóló kritérium. A munkaerő nem homogén termelési tényező, mivel nemek, kor, végzettség és szakképzettség szerinti differenciálódás jellemzi. A piac nehezen átlátható. Ennek oka, hogy a munkaerőpiac szereplői nincsenek egy teljes és tökéletes információhalmaz birtokában. A szereplők nem teljes és pontos piaci információk birtokában döntenek, vagyis a piac, mint információs színtér nem működhet tökéletesen A bérek korlátozott rugalmassága A belső munkaerőpiacok hatása Késleltetett reagálás Közgazdasági szempontból nézve a munkaerőpiac piac -naktekinthető, tehát van keresleti és kínálati oldala egyaránt. 6
A munkaerő kereslete függ a munka termelékenységétől (egységnyi munkaráfordítás hatékonysága) a végtermék iránti kereslettől (származékos kereslet) munkabértől milyen az adott munkáltató vagy ágazat általános piaci helyzete milyen a munkáltató bérköltség növelő képessége (mennyire tart lépést az inflációval) milyen munkakörülményeket tud ajánlani a munkavállalónak milyen a munkaerőpiac általános egyensúlyi helyzete milyen összetételű és mennyi vállalkozás jelenik meg konkurensként a piacon milyen erősek a munkavállalói érdekképviseletek A munkaerő kínálata függ az elérhető jövedelemtől a munkakörülményektől, juttatásoktól a munkaidő hosszától a szabadidőtől Nemzetgazdasági szempontból más tényezők is befolyásolják: az adott hely demográfiai adottságai munkajogi előírások, törvények 7
A munkaerőpiacra gyakorolt állami hatás A munkaerőpiacra gyakorolt állami beavatkozás legjelentősebb formái a minimálbér, az állami alkalmazottak bérének megállapítása, valamint a munkanélküliek segélyezése. Az állami alkalmazottak bérét az állam a saját bevételeiből, mindenekelőtt az adókból fedezi. A munkaerő összetétele Ilyenek lehetnek: ágazatok szerint területi eloszlás kor nem iskolai végzettség tevékenység jellege szerint Ágazati szempontból megkülönböztetünk: primer szektort (mezőgazdaság) szekunder szektort (ipar) tercier szektort (szolgáltatás) 8
A munkaerő minőségi kritériumai-a humán tőke A humán tőkének sokféle jellegzetessége van: - Képzettség és szakmai gyakorlat - Egészség, állóképesség - Az információ - Vállalkozói készség, vállalkozói kapacitások - A társadalmi kapcsolatrendszer (háló) Munkaerőpiaccal kapcsolatos alapfogalmak Foglalkoztatott: aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát. Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek Gazdaságilag nem aktívak: nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába 9
A munkaerőpiacoknak hely szerint két fő típusa létezik külföldi (nemzetközi) munkaerőpiac, amely egyre inkább globálissá válik. A munkaerő áramlásában két fő irány létezik, amely csak elvétve fordítódik meg: a D-ről É, K-ről NY vonulási irányok a meghatározóak globálisan hazai munkaerőpiac A munkaerőpiac szereplői: munkavállalók, önfoglalkoztatók munkáltatók kormányzat, állam, amely kettős minőségben szerepelhet: egyrészt mint intézményrendszerén keresztül munkáltató, másrészt részt vállal a foglalkoztatáspolitika kialakításában és a munkaerőpiac felügyeletében. szakszervezetek (munkavállalói érdekképviseletek), munkáltatói érdekképviseletek (pl. kamarák, szövetségek). 10