VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

Hasonló dokumentumok
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

Városi csapadékvíz, csapadékvíz gazdálkodás a városokban Szakmai (vízgazdálkodási) továbbképzés

Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. SZIE YMÉK

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

Csapadékmaximum-függvények változása

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830

Tát Tokod matematikai modelljének további hasznosítása

A jövő éghajlatának kutatása

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Amikor szakad az ég... Csapadékvíz elvezetési problémák a Fővárosban. Gerőfi-Gerhardt András FCsM Zrt. Hálózatüzemeltetési Osztály

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

AZ ÉS A ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM PROJEKT SZÁMA: KÖFOP VEKOP PROJEKT CÍME: A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS

Városi hidrológia, éghajlatváltozás

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén

YBL ÉPÍTŐMÉRNÖKI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS NOVEMBER 17. BOSNYÁKOVICS GABRIELLA ÉPÍTŐMÉRNÖKI INTÉZET INFRASTRUKTÚRAMÉRNÖKI SZAKCSOPORT

A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN

Városon belüli csapadékvíz elvezetés üzemeltetői tapasztalatok

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

és várunk az újabb elöntésekre? A városok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának módszerei és technológiái

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

Monitoring gyakorlati szempontok

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Műanyag-Csőgyártók Szövetsége Csapadékvíz elvezetés, kezelés, szikkasztás

OMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban.

A Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Árvízi veszély- és kockázati térképezés

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Vízminőségvédelem km18

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Klímaváltozás, sérülékenység, helyi alkalmazkodási lehetőségek természetes vízmegtartó megoldásokkal

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES)

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Az új mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertani összegzése

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

(Püspökszilágy 051, 050 hrsz.) Szilágyi-patak BAL partján LIFE-MICACC projekt keretében oldaltározós vízvisszatartó vízi létesítmények létesítése

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

Smart city vagy Fenntartható települések a mi mérnöki szemünkkel

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése

A légkör mint erőforrás és kockázat

Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei

Globális változások lokális veszélyek

A Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés évi tapasztalatai

Prágai szakmai kirándulás

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A települési vízgazdálkodás hidrológiai folyamatai szekció november 14.

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

SOPRON MASTER PLAN, AZAZ A KÖZÉP ÉS HOSSZÚ TÁVÚ CSATORNAHÁLÓZAT KONCEPCIÓ MEGALAPOZÁSA

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Miért van szükség szuperszámítógépre?

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Átírás:

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Magyar Mérnöki Kamara továbbképzés Baja, 2018. december 7.

RÖVIDEN A TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁSRÓL

Települési csapadékvíz Paradigmaváltás: gazdálkodás A csapadékvíz megújuló természeti erőforrás. Nem az elvezetés, hanem a hasznosítás és/vagy a hasznosulás az elsődleges cél. A csapadékvíz elvezető rendszerek tervezésében megjelenik a városi vízgyűjtő átalakítása is.

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS Alkalmazkodás a változó éghajlathoz A városi vízgyűjtő csapadékra adott hidrológiai válaszának a lehető legnagyobb mértékű közelítése a természetes vízgyűjtőjéhez.

A HAGYOMÁNYOS CSAPADÉKVÍZ CSATORNÁZÁS VS. CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS

A települési csapadékvíz gazdálkodás stratégiai megközelítése

A zöld infrastruktúra szerepe Beszivárgási idő növelése: tározás

LOKÁLIS SZABÁLYOZÁS = A LEFOLYÁS SZABÁLYOZÁSA A KELETKEZÉS HELYÉN = AZ INGATLANOK CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA

LID Control Lokális szabályozó elemek A lokális beavatkozások technikája = Szabályozó elemek beépítése a felszíni lefolyás folyamatába. Hatás: A lefolyó víztömegre. Az árhullámok csúcs értékeire. A szennyezőanyag áramokra.

Hogyan kezeljük a méretezési csapadékokat lényegesen meghaladó felhőszakadásokat? Szokatlan, innovatív megoldásokra van szükség. Erre példa az ideiglenes, kétfunkciós elöntési területek létrehozása

Mire használható a racionális árhullám számítás a települési csapadékvíz gazdálkodási tervezésben? Sajnos lényegében semmire.

A racionális módszer, a csatorna hidraulikai terhelése szélsőértékének becslése, még az árhullámcsúcs becslésére is csak közelítően alkalmas

A lefolyási útvonal szerepe

Homok talaj, lejtés 0.5%, teljes vízgyűjtő 2 ha Csapadék: 2 éves gyakoriságú, 30 perces

A vízgyűjtő alakjának szerepe

Voltaképpen mi az amit a racionális módszerrel kiszámítunk? Méretezés a 10 perces csapadékra!!??

A racionális módszer nem használható a tározásos rendszerekben. Nem alkalmas a szükséges tározótérfogat meghatározására, mivel a legnagyobb vízhozamot adó csapadék nem azonos a legnagyobb térfogatot adóval.

A vízgyűjtő hidrológiai memóriája Ugyanaz a csapadék különböző lefolyásokat eredményez attól függően, hogy mi történt a csapadék előtt, milyen állapotban vannak a vízgyűjtőn található/tervezett tározók: Talaj (a talaj telítettsége), A tározók töltöttségi állapota Együttes előfordulási valószínűség!!

A tervezési biztonság (előfordulási gyakoriság) napjainkra végleg elveszett: A csapadékmaximum függvények érvénytelenek Az együttes előfordulási valószínűség nem ismert

A szolgáltatás biztonsága Jelenleg a szolgáltatás biztonságát a mértékadó csapadék előfordulási gyakoriságával azonosítjuk.

Az elveszett szolgáltatás biztonság Az előfordulási gyakoriság (csapadék max. függvény, i T=f/p/) egy olyan időszak csapadékmérési adatsorainak (1974 et megelőző 60 év) egyszerű statisztikai kiértékeléséből keletkezett, amelynél feltételezhető volt, hogy ha elegendően hosszú adatsort értékelünk ki, a gyakoriság kellő biztonsággal meghatározható. Ez azon alapult, hogy az éghajlat ugyan változékony, de trendszerűen nem mutat változást.

Az állandóság azonban 30 35 éve megszűnt, alapvető feltételezésünk hibássá vált, és ezzel a jelenlegi függvények információ tartalma csökkent, ha ugyan teljesen meg nem szűnt: Igény új csapadékmaximum függvényekre

1 éves gyakoriságú csapadékok 2 éves gyakoriságú csapadékok 4 és 10 éves gyakoriságú csapadékok

Mit old meg az új csapadékfüggvények meghatározása? A változó éghajlat miatt a hagyományos módszerrel kidolgozott csapadékmaximum függvények továbbra is csak a múltra érvényes információkat tartalmazzák. A csatornázás szokásos tervezési élettartama (50 év), míg a valós akár 100 év is lehet. Ez az éghajlatváltozás időtávlatával azonos nagyságrend. Az új függvények alkalmazásával tervezett létesítmények biztonsága tehát továbbra is ismeretlen marad. Más csapadék idősor feldolgozási eljárásra van szükség: sztochasztikus csapadékgenerátor.

Hogyan és merre tovább? Szabályozható csapadékvíz gazdálkodási rendszerek tervezése és kiépítése /mérnöki feladat/ Pontosabb és gyorsabb előrejelzés /OMSZ fejlesztés/

Hogyan és merre tovább? Városi környezetre épített meteorológiai radar (Local low cost X band radar) Felbontás: 50 100 m. Mérési távolság 30 km, Lekérdezés: 1 percenként A berendezés költsége: 30000

A hidrodinamikai modellek alkalmazása nem cél, azonban elkerülhetetlen a települési csapadékvíz gazdálkodás tervezési folyamatában

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET