KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés"

Ábel Rácz
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A zöld infrastruktúrák szerepe a csapadékvíz-gazdálkodásban és a városi területek lefolyás-szabályozásában Mrekva László Nemzeti Közszolgálati Egyetem

csapadékvízgazdálkodás, a megnövelt befogadóképességű csatornarendszerek kiépítése, és a klímaváltozás

2 Bevezetés A fenntartható városi csapadékvízgazdálkodás számára nélkülözhetetlen legfontosabb jövőbeli intézkedések: a víztakarékos módszerek kidolgozása, a fokozott vízvisszatartás, a hatékony csapadékvízgazdálkodás, a megnövelt befogadóképességű csatornarendszerek kiépítése, és a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő településfejlesztés. (Source: 1st European Green Urban Infrastructure Conference, Vienna, Nov. 2015) 2

A téma indokoltsága Városok terjeszkedése https://c1.

3 A téma indokoltsága Városok terjeszkedése 3

4 A téma indokoltsága A városi táj megváltoztása hatással van a beszivárgásra és az evapotranspiráció befolyásolása által a városi hidrológiára. Az áthatolhatatlan felületek növekedése negatívan befolyásolja a lefolyás folyamatát. Az urbanizáció hatására adott városi területen megnő a népsűrűség és ezzel párhuzamosan a beépítés mértéke is növekszik. 4

A téma indokoltsága A lefolyás mértéke %-ban (a felszínre hulló csapadék és a lefolyó vízmennyiség aránya) különböző típusú felszínek esetében (Magyar Urbanisztikai Társaság, Városklíma kalauz )

5 A téma indokoltsága A lefolyás mértéke %-ban (a felszínre hulló csapadék és a lefolyó vízmennyiség aránya) különböző típusú felszínek esetében (Magyar Urbanisztikai Társaság, Városklíma kalauz ) Magyarország átlagos éves csapadékösszege között (OMSZ) A kérdés nem az, hogy vajon a klímaváltozás megtörténik-e, hanem az, hogy mit tehetünk. Reálisan fel kell becsülnünk a változások jelentőségét, amelyek már körülöttünk tapasztalhatóak és ennek megfelelően alkalmazkodnunk kell hozzájuk. (ENSZ Környezetvédelmi Program, UNEP 2007). Mekkora zöldterületre lenne szükségünk a hazai településeken? Magyarországon az egy főre eső zöldterület településenként 0,49 és 140 m 2 között változik. Az ajánlott zöldterületi minimum m 2 /fő, amelyből 7-10 m 2 -t közvetlenül az épületek körül, 7-10 m 2 -t méteres távolságra, további 7-10 m 2 -t pedig nagyobb közparkként kellene biztosítani. ( 5

Városi lefolyás karakterisztika és a zöld infrastruktúra kapcsolata A lakosság folyamatos növekedése és a városi területek fokozódó fejlesztése kihatással van egy adott terület természeti

6 Városi lefolyás karakterisztika és a zöld infrastruktúra kapcsolata A lakosság folyamatos növekedése és a városi területek fokozódó fejlesztése kihatással van egy adott terület természeti jellemvonásaira és megváltoztatja ott a hidrológiai gyakorlatot. Az elvárosiasodás egyik figyelemreméltó szempontja az áthatolhatatlan felszínek növekedése, vagyis a burkolt utcák, utak, parkolóhelyek (ideértve a háztetőket is) jelenléte. A beépítés hatása a felszíni lefolyásra (Wright-Heaney, 2001) A városi területeken lezajló hidrológiai folyamatok térben és időben szűkebb skálán mozognak. Az urbanizáció egy másik negatív hatása, hogy a legtöbb csapadék beszivárogni képes hányada csökken, a lefolyási hányada növekszik. A fölös csapadékvizek kártétel nélküli levezetése társadalmi követelmény, ezért a kezelésükkel kapcsolatban alapvető paradigmaváltásra van szükség mind a gyakorlat, mind pedig a törvényi szabályozás téren. A felszíni lefolyás százalékos eloszlása különböző felszíneken ( ) 6

7 Mi a zöld infrastruktúra és mi a szerepe a városi lefolyás-szabályozásban? A zöld infrastruktúra az ökoszisztémák koherenciájának és alkalmazkodóképességének megőrzésével törekszik a biodiverzitás fenntartására, A zöld infrastruktúra fogalma egyúttal hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és csökkenti a természeti katasztrófákkal szembeni sebezhetőséget. Eszköz az ökológiai, gazdasági és társadalmi javak természeten alapuló előállítására, a természet által az emberi társadalomnak nyújtott előnyök jobb felismerésére, valamint az ezen előnyök fenntartását és megerősítését szolgáló beruházások mozgósítására. A zöld infrastruktúra gerincét a zöldfelületek/zöldterületek ( zöld elemek) és a vízfelületek ( kék elemek) adják. "A zöld infrastruktúra, természetes területeknek, művelt területeknek és egyéb szabadtereknek stratégiailag tervezett és fenntartott hálózata. Eredményes eszköz az ökológiai, gazdasági és társadalmi javak természetes megoldásokkal történő előállítására. 7

8 Zöld infrastruktúra típusok Zöldtetők Tipikus keresztmetszetű zöldtető (forrás: Berghage et al., 2007) Bengtsson Svédországban vízmérleg alapú tanulmányában kimutatta, hogy a vizsgált zöldtető az éves kifolyást akár 64 %-kal is csökkenteni képes, az evapotranspirációnak köszönhetően. Stovin egy kis méretarányú zöldtetőn végzett teszt eredményei (Sheffild, Anglia) kimutatták, hogy tavasszal a zöldtető vízmegtartó képessége elérte a 34 %-ot is. Kohler és társai által Németországban végzett kutatások szerint egy 5-12 cm vastag ültetőközegű extenzív zöldtető általi párolgás az éves csapadék mennyiség %-át is elérheti. Scholtz és Barth megfigyelték azt, hogy ha az ültetőközeg vastagságát 2-ről 15 cm-re növelik a visszatartó képesség csupán 58 %-ról 72 %-ra növekedett. 8

Zöld infrastruktúra típusok Áteresztő burkolatok Két jellemző típusa különböztethető meg az áteresztő burkolatoknak:

járdák, kövezet, ahol az alaptesteket a téglákhoz hasonlóan fektetik le és ennek az elhelyezésnek köszönhetően az egyes

Az áteresztő burkolatok lefolyás csökkentő képessége a szakirodalmi ismeretek alapján 10 és 100% között változik, míg a

9 Zöld infrastruktúra típusok Áteresztő burkolatok Két jellemző típusa különböztethető meg az áteresztő burkolatoknak: porózus vagy többsejtű járdák, kövezet, ahol a víz a teljes felszín felületen keresztül képes beszivárogni, áteresztő járdák, kövezet, ahol az alaptesteket a téglákhoz hasonlóan fektetik le és ennek az elhelyezésnek köszönhetően az egyes elemek közötti tér biztosítja a beszivárgást. Az áteresztő burkolatok lefolyás csökkentő képessége a szakirodalmi ismeretek alapján 10 és 100% között változik, míg a lefolyási csúcsokat, akár a 90 %-kal is képesek csökkenteni (Blanc et al 2012). Foster és társai (2011) kimutatták, hogy az áteresztő burkolatok %-kal képesek a lefolyást csökkenteni. 9

Zöld infrastruktúra típusok Növénnyel borított csatornák alap vegetációs csatorna, lehetek burkoltak vagy burkolatlanok, a beszivárgás igényének függvényében.

csapadékvíz befogadó és szállító képességgel rendelkezik.

10 Zöld infrastruktúra típusok Növénnyel borított csatornák alap vegetációs csatorna, lehetek burkoltak vagy burkolatlanok, a beszivárgás igényének függvényében. fokozottan száraz vegetációs csatorna, a vegetációs réteg alatt kiképzett szivárgócsöves szűrőággyal készül, ezzel az alap vegetációs csatornához képest többlet csapadékvíz befogadó és szállító képességgel rendelkezik. nedves vegetációs csatorna, egyfajta természetes vizes élőhely állapot fenntartása A szakirodalom szerint a vegetációs csatornák az átlagos lefolyást 50 %-kal képesek csökkenteni. Sniffer (2004) kutatásai során Skóciában %-os lefolyási csúcs csökkenést is kimutatott. 10

való) csökkentésére, elősegítve a talajvíz utánpótlódást is.

11 Zöld infrastruktúra típusok Infiltrációs/szikkasztó árok Az infiltrációs árkok alkalmasak a fajlagos felszíni lefolyás mértékének és mennyiségének (durva becslések szerint az éves lefolyás %-ával való) csökkentésére, elősegítve a talajvíz utánpótlódást is. Más irodalmi adatok %-ot jelölnek meg az éves lefolyás mennyiségének (Bergman et al., 2010). csökkentésében 11

Zöld infrastruktúra típusok Infiltrációs medence Az infiltrációs medencék esetén

óra alatt összegyülekezett víz 50%- át képes beszivárogtatni (CREW, 2012).

képesek csökkenteni a kis csapadékok esetén a lefolyási csúcsot akár 65-87 %-kal,

12 Zöld infrastruktúra típusok Infiltrációs medence Az infiltrációs medencék esetén az ideális vízgyűjtőterület nagysága kevesebb, mint 0,2 km 2 és ideálisan a 24 óra alatt összegyülekezett víz 50%- át képes beszivárogtatni (CREW, 2012). Barber és társai (2003) kimutatták, hogy az infiltrációs medencék hatásosan képesek csökkenteni a kis csapadékok esetén a lefolyási csúcsot akár %-kal, közepes csapadék esetén 50-60%-kal és nagy csapadék esetén 40%-kal. 12

1-100 éves visszatérési idejű csapadékcsúcsok mennyiségét pedig 4-16 %-ban képesek csökkenteni (URS, 2013).

13 Zöld infrastruktúra típusok Esőkertek Angliában például kimutatták, hogy az esőkertek az 1-2 éves visszatérési idejű csapadékcsúcsok mennyiségét %-ban, az 1-30 éves visszatérési idejű csapadékcsúcsok mennyiségét 8-39 %-ban és az éves visszatérési idejű csapadékcsúcsok mennyiségét pedig 4-16 %-ban képesek csökkenteni (URS, 2013). Más feljegyzések szerint Kínában pl. nagycsapadék esetén is %-os csökkentést is kimutattak. 13

14 Összefoglalás (Arup/ UK Green Buildings Council (2015) 14

15 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken. Mrekva László okleveles építőmérnök

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken Mrekva László okleveles építőmérnök A települési vízgazdálkodás kapcsolódásai (Gayer, 2005) 2 3 a mai városi