SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK különös tekintettel a számviteli törvény 2016 évi módosításaira illetve a kapcsolódó PTK előírásokra
Jogszabályi háttér Számviteli törvény (Sztv.) 2000. évi C. törvény Számviteli törvény 2016 évi módosítása: 2015. évi CI. törvény, 2015. évi CLXXVIII. törvény Polgári Törvénykönyv (PTK) 2013. évi V. törvény 2016.I. tv. a PTK átmeneti rendelkezéseiről szóló 2013. évi CLXXVII. tv. módosításáról 2
Saját tőke fogalma a számviteli tv. szerint Sztv. 35. (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyévi adózott eredményéből tevődik össze. A törvény teljes szövegében a mérlegszerinti eredmény kifejezés adózott eredményre módosul. 3
Társasági formákra kötelezően előírt jegyzett tőke Kft-k esetében 3000 e Ft PTK 3:161. (4) Megnevezése GT-ben törzstőke Zrt-k esetében 5000 e Ft PTK 3:212. (2) Megnevezése GT ben alaptőke Nyrt-k esetében 20 000 e Ft PTK 3:212. (2) Vagyoni hozzájárulás, vagyoni betét nincs korlát (KKt, BT, egyesülés) 4
Új PTK számviteli összefüggései Kft 3 millió Ft-os jegyzett tőke követelményének teljesítése Külső vagyoni hozzájárulással (követelés is) vagy Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére (kapcsolódó szabály: osztalék fizetési korlát) Legkésőbb: 2017.03.15-ig (határidő mód:2016. évi I. tv.) 5
Könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés szabályai Sztv. 35. (4) bekezdés szerint a vállalkozóknál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőkeváltozást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. 6
Negatív saját tőke problémák kezelése, kapcsolódó számviteli elszámolások 7
Valamennyi társasági formára jellemző szabályok Kft-kre, Rt-kre közösen vonatkozó szabály (2 éves szabály) Társasági formára előírt jegyzett tőke összegét el nem érő saját tőke esetében (PTK 3:133. ) Ha 2 egymást követő évben ST < JT, akkor Beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül intézkedés a saját tőke biztosításáról: alaki és tartalmi követelmények + 60 nap adta lehetőségek (átalakulás, megszűnés) 8
Valamennyi társasági formára jellemző szabályok KKT, BT esetében nincs tőkemegtartási kötelezettség Tagoknak van helytállási kötelezettsége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért (speciális számviteli elszámolás = végleges pénzeszköz átvétel, könyvelés a 96-os számla osztályban) 9
Kft-re vonatkozó speciális szabályok Kft-re a PTK 3:189. előírásai vonatkoznak Saját tőke a jegyzett tőke 50 %-a alá csökken, vagy Saját tőke törvényben meghatározott minimum alá csökken, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, illetve ha a vagyona a tartozásait nem fedezi. Tudomásra jutást követően az ügyvezető késedelem nélkül köteles a taggyűlést összehívni intézkedés céljából. 3 hónapos végrehajtási határidő, törzstőke leszállítási kötelezettség. 10
Rt-re vonatkozó speciális szabályok Rt-re a PTK 3:270. előírásai vonatkoznak Saját tőke a jegyzett tőke kétharmadára csökken, illetve 5 millió Ft alá csökkent, vagy fizetésképtelenség fenyegeti, illetve ha a vagyona a tartozásait nem fedezi. Az Igazgatóság a tudomásra jutást követően 8 napon belül intézkedés céljából köteles a közgyűlést összehívni, 3 hónapos végrehajtási határidő, alaptőke leszállítási kötelezettség. 11
Saját tőke rendezési lehetőségei 1. Pótbefizetés előírása Kft-nél, vagy Rt-nél részvényesek által történő befizetés előírása, vagy 2. Törzstőke, alaptőke más módon való biztosítása, vagy 3. Törzstőke, alaptőke leszállítása, mindezek hiányában, vagy 4. Más társasággá való átalakulás, vagy 5. Jogutód nélküli megszűnésről határozni. A határozatokat 3 hónapon belül végre kell hajtani. 12
Pótbefizetéssel Alkalmazhatják: Kft-k a PTK 3:183. alapján a társasági szerződésben foglalt feltételek szerint Rt-k esetében pótbefizetés a közgyűlési határozat alapján, kötelezően előírni nem lehet 3:335. [A közgyűlés hatásköre] (2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik i) a pótbefizetés elrendelése 13
Pótbefizetés számviteli elszámolásához kapcsolódó PTK előírások Kft-k esetében a PTK 3:183. [A pótbefizetés] (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. (2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. 14
Pótbefizetés számviteli elszámolása Aki kapja: Pénzt vagy eszközt kap, lekötött tartalékkal szemben a pénz illetve eszköz mozgással egyidejűleg (Sztv.38. (4) bek) Aki adja: Pénz vagy eszközt ad, eredménytartalékkal szemben a pénz illetve eszközmozgással egyidejűleg, (Sztv. 37. (2) bek. e) pont) kivéve: Eredménytartalékból lekötött tartalékba kell átvezetni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére - az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített - fizetendő pótbefizetés összegét (Sztv. 37. (3) bek. f) pont) 15
Pótbefizetéssel kapcsolatos számviteli törvény változások 2015 évi törvény változás, 2014 évre is alkalmazható szabály: Az Szt. 37. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki : (7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló törvényi előíráson alapuló pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az eszközmozgással egyidejűleg az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni. Az Szt. 38. -a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: (10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló törvényi előíráson alapuló korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az eszközmozgással egyidejűleg az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. 16
Pótbefizetéssel kapcsolatos számviteli törvény változások (folyt) Az Szt. 50. -a a következő (10) bekezdéssel egészül ki : (10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke. Felelősség a bekerülési érték meghatározása! Visszafizetés nem lehetőség, kötelezettség! Eszköz elhasználódhat, eladható, nem kell az eredetit visszaadni. 17
Pótbefizetéssel kapcsolatos számviteli törvény változások (folyt) Ha a pótbefizetés ellenében átadott eszköz tulajdonosok által meghatározott értéke eltér a pótbefizetésként teljesítendő (befizetendő) összegtől, akkor a különbözetet rendezniük kell egymás között. a) ha nem éri el, akkor a különbözetet, mint a pótbefizetést kell rendezni, b) ha meghaladja azt, akkor mint a pótbefizetési kötelezettségen felül teljesített összeget kell rendezni. Nem lehet a pótbefizetést visszafizető társaságot arra kötelezni, hogy a pótbefizetésként korábban kapott eszközt adja vissza, mert valószínű, hogy az már ugyanabban a formában és értékkel nem is létezik, mert, elhasználódott vagy esetleg már eladták. A tulajdonosok által korábban adott kölcsön továbbra sem konvertálható át pótbefizetéssé (mint ahogy a Gt. szerint sem volt erre lehetőség). 18
Törzstőke, alaptőke más módon való biztosítása Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel Apportálással Kötelezettség elengedéssel Értékelési tartalékkal 19
Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel Általános szabályok: felemelésről csak akkor lehet dönteni, ha a korábbi vagyoni hozzájárulásokat már teljesítették, cégbíróságon tőketartalékot is be kell jelenteni Tőketartalék növelés társasági formától függő szabályai Kft-nél tőketartalék a számviteli tv. 36. (1) bek. b) pont szerint alapításkor vagy tőkeemeléskor Rt-nél számviteli tv. 36. (1) bek. a) pont szerint részvény kibocsátásakor, a jegyzési érték és névérték különbözet (ázsió) 20
Tőkejuttatással kapcsolatos 2015 évi számviteli törvény változás (pontosítás) Sztv. 36. (1) bekezdés b) pont: az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Egyértelművé vált, hogy a tőketartalékba alapításkor, tőkeemeléskor csak az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg, lehet a jegyzett tőke emelése mellett eszközöket, pénzeszközt juttatni. A tőketartalékba történő tőkejuttatás nem önálló gazdasági esemény. 21
Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel (folyt) Számviteli elszámolása: Jegyzett tőke állományba vétele cégbírósági bejegyzéskor névértéken T 33 (Részletezni kell a 2016-os Szv.tv.változás szerint: kapcsolt, jelentős tul részesedési visz.-ban lévő, egyéb rész.) K 411 Jegyzett tőke Tőketartalék növekedés T 33 K 412 Kapcsolódó tételek T 38, 1, 2, 3 Eszközök K 33 Jegyzett, de be nem fizetett tőke 22
Törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés Az Szt. 40. -a (1) bekezdése alapján a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy b) a 21. szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott tőketartalék, valamint az - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. 23
Törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés számviteli elszámolása Cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával, a cégkivonattal alátámasztottan: T 413 Eredménytartalék vagy T 412 Tőketartalék K 411 Jegyzett tőke 24
Apporttal történő tőkeemelés Apportálható eszközök fogalma (PTK 3:99 ) Könyvvizsgálati kötelezettség az apportálásnál (Kft-nél nem, Rt-nél igen) Számviteli elszámolás az apportba adónál Számviteli elszámolás az apportot fogadónál 25
Követelés apporttal történő tőkeemelés Áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból eredő követelések, Kölcsön követelések, Osztalék mint követelés Számviteli és adózási kérdései: (pl: tagi kölcsön) Számvitel: 1. T 36 K 33 Jegyzett, de : Átvett követelés állományba vétele 2. Önmagával szembeni kötelezettség elszámolása T 45 Kölcsön K 479 Egyéb rövid lej. Köt. 3. JT, TT emelés könyvelése a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg T 33 K 411 4. Követelés, kötelezettség összevezetése T 479 K 36 5. Tőketartalékba: T 33 K 412 26
Kötelezettség elengedéssel Áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek elengedése Kölcsönök elengedése Ki nem fizetett osztalék elengedése Magánszemély és szervezet általi elengedés Számviteli elszámolása: Számvitel: T 4 Kötelezettségek K 96 Egyéb bevétel T 96 Egyéb bevétel K 48 Halasztott bevétel 27
Kötelezettség elengedéssel (folyt) A számviteli törvény 45. (1) bekezdés b) pont szerint amennyiben eszköz vásárláshoz kapcsolódott a kötelezettség, az elengedett kötelezettség összegét a passzív időbeli elhatárolások között mint halasztott bevételt kell elszámolni. A feloldás a költségként, ráfordításként való elszámolással arányosan történik. Tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenés jelenti a költségként való elszámolást, illetve az eszköz állományból történő kivezetése esetében az egyéb ráfordítás elszámolása. Anyaghoz, áruhoz kapcsolódó kötelezettséget engednek el, az anyag, áru költségként való elszámolásának időpontjában esedékes a feloldás, ha a költségként való elszámolás megelőzte a kötelezettség elengedését, nem lehet élni a halasztott bevétel elszámolással. 28
Értékelési tartalékkal (1) Fogalma: értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás Értékhelyesbítés = piaci érték könyv szerinti érték Piaci érték = mérlegkészítéskor ismert piaci érték Számv tv. 57.-58.-59. = eszközök és források értékelése 29
Értékelési tartalékkal (2) Lehet: Immateriális javaknál: Vagyoni értékű jogok és Szellemi termékek Tárgyi eszközöknél: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki és egyéb berendezések, gépek, tenyészállatok Befektetett pénzügyi eszközöknél: Tartós részesedések Könyvelése: 1. T 1..7 K 417 Értékelési tartalék 2. Évente állomány növelés, csökkenés 30
Értékelési tartalékkal (3) Specialitások: - Devizás tartós részesedéseknél különleges szabályok: a deviza árfolyam-különbözetet és az értékhelyesbítést egybeszámítva kell megállapítani Eredményt nem érint Számviteli politikában a választást rögzíteni kell 31
Értékelési tartalék (4) Kiegészítő melléklet: Befektetési tükörnek megfelelő részletezés A piaci érték elveinek, módszereinek meghatározása Könyvvizsgálati kötelezettség: Számviteli törvény 59. (2) bekezdése szerint: Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. 32
Törzstőke leszállítása (1) általános szabályok PTK 3:202. [A törzstőke leszállításáról szóló határozat] (1) A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni. (2) A határozatban meg kell határozni a) a leszállított törzstőke nagyságát; b) a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és c) a törzstőke-leszállítás indokát. (3) A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti. 33
A feltételes tőkeleszállítás PTK 3:202. (4) bekezdés A társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőke emelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri. 34
Törzstőke leszállítása számviteli elszámolása Számvitel:könyvelés cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg. Veszteség rendezésre, illetve saját tőke elemek javára: T 411 JT K 412 TT, K 413 ET, K 414 LT Tőkekivonással: T 411 JT K 476 Tulajdonosokkal szembeni rövid lej.köt. 35
Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa Példa (1) feltételes tőkeleszállítás Leszállítás Új Növ 12.31. JT 3000-3000 0 3000 3000 ET -10000 + 3000-7000 -8000 TT +8000 8000 AE 1000-1000 0 0 ST -8000-8000 11000 3000 Befizetés a tulajdonosok részéről: 11000 e Ft 36
Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa Példa (2) jegyzett tőke növelés majd leszállítás Növ. Új Leszáll. JT 3000 +11000 14000 3000 ET -10000-10000 0 AE - 1000-1000 0 ST -8000 3000 3000 Tulajdonosok befizetése 11000 e Ft 37
Törzstőke emelés veszteség rendezésre példa Példa (3) tőkeemelés tőketartalék növekedéssel Növ Új Veszteségrendez. JT 3000 100 3100 3100 ET -10000-10000 0 TT 11000 11000 0 AE 1000-1000 0 ST -8000 11100 3100 3100 Befizetés a tulajdonosok részéről: 11100 e Ft 38
Egyéb saját tőke elemek számviteli specialitásai 39
Lekötött tartalék (1) Fogalma: a tőketartalék és az eredménytartalék nem szabad összegeinek kimutatása, valamint veszteség fedezetére kapott pótbefizetések. Tőketartalékból kell lekötni: Fel nem osztható szövetkezeti vagyon Saját elhatározásból kötelezettségek fedezetére Jogszabály alapján, pl. támogatás feltételeinek nem teljesítése esetén részben vagy egészbeni visszafizetés fedezete 40
Lekötött tartalék (2) Eredménytartalékból kell lekötni ( akkor is, ha negatív lesz) Visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzési, (bekerülési) értékét Alapítás-átszervezés még le nem írt összegét Kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget Beruházási céllal felvett devizahitelek, forgóeszközhitelek nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolódóan képzett céltartalék különbözetét Gazdasági társaság tulajdonosánál a megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét 41
Lekötött tartalék (3) Más jogszabály által vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalékot Pl. fejlesztési tartalék Pénzmozgással, eszközmozgással egyidejűleg a pótbefizetés összegét. 42
Lekötött tartalék (4) Feloldása, megszüntetése: Ha már nem állnak fenn az elkülönítés, a lekötés okai, meg kell szüntetni azzal a tartalékkal szemben, amellyel a képzés, a lekötés történt. Pótbefizetést annak kell visszafizetni, aki a visszafizetés időpontjában tag. Pótbefizetés visszafizetése esetén, amennyiben nem pénzben, hanem eszközben történik, az értékesítés szabályai szerint számoljuk el. A Lekötött tartalékot a követelés összegével kell csökkenteni 43
Fejlesztési tartalék Adó évente döntési lehetőség az adózás előtti eredmény 50 % erejéig, maximum 500 M Ft fejlesztési tartalék képzésére. Feltétel: mérleg fordulónapon legyen az eredménytartalék terhére, a lekötött tartalék javára kimutatva a mérlegben. Tartalmában: előre hozott társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés A képzés évét követő 4 adóévben fel kell használni beruházásra, a fel nem használt összeg után késedelmi pótlék fizetési kötelezettség. 44
Osztalék elszámolásával kapcsolatos változások Az új szabály értelmében a jóváhagyott osztalékot azon üzleti év beszámolójában kell elszámolni, amely évben az osztalék fizetésre vonatkozó döntést meghozták a tulajdonosok. A tulajdonos fizetendő osztalékot a beszámoló elfogadását követően, de a beszámoló közzétételét megelőzően hagyhat jóvá. Így az osztalék jóváhagyásakor már rendelkezésre áll az előző üzleti évi adózott eredmény összege is. Az új szabályok szerint az osztalék fizetésre igénybe vehető összeg: az előző üzleti év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék összege. Ez az összeg azonban csak akkor, illetve olyan mértékben fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés (jóváhagyás) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (39. (3)) Annak érdekében, hogy a korábbi szabályokhoz mérten ne sérüljön a kifizethető osztalék mértéke, az eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásakor növelő tételként kell figyelembe venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben az előző üzleti évi mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét is. (39. (3a)). 45
Osztalék elszámolásával kapcsolatos változások (folyt.) A jóváhagyott, fizetendő osztalékot a tárgyévben, az osztalék fizetési döntés dátumával, az eredménytartalék csökkenéseként és a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség növekedéseként kell elszámolni Az osztalékfizetési korlátra vonatkozó szabályok módosulása az ugyanezen szabályokat alkalmazó más gazdasági eseményekre vonatkozó előírásokat is érintik, mint az osztalékelőlegre, a saját részvény, saját üzletrész, továbbá - a visszaváltható részvény visszavásárlására, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésre vonatkozó számviteli előírásokat. (39. (4), (5), 40. 1)) 46
Éves beszámoló, közbenső mérleg figyelembe vétele a saját tőke alátámasztására A Ptk. több esetben is hivatkozik a közbenső mérleg szerinti saját tőkére (pl. tőkeleszállítás), de nem egységesen szabályoz abban a tekintetben, hogy azt milyen időtávra lehet figyelembe venni. A Tv. ennek időtartamát egységesen 6 hónapban rögzíti. A Szt. 21. -a a következő (7) bekezdéssel egészült ki : (7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. 2015 évi számviteli törvényi változtatás, 2014 évre is alkalmazható. 47
Osztalék korlát számítás Régi Módosított Jegyzett tőke 3000 e Ft 3000 e Ft Eredm.tartalék 5500 e Ft 5500 e Ft Tőketartalék 2000 e Ft 2000 e Ft Lekötött tart. 4000 e Ft 4000 e Ft Értékelési tart. 2000 e Ft 2000 e Ft Adózott er. -5000 e Ft -5000 e Ft ST oszt előtt 15000 e Ft 15000 e Ft Kifizethető osztalék 5000 e Ft 500 e Ft Saját tőke oszt után 10000 e Ft 14500 e Ft 15000-4000-2000= 9000 ET-AE=5500-5000=500 9000-5000 = 4000 48