A cég közel 40 éve a 3214 Nagyréde, József A. út 6. szám alatti - Morvai Ferenc tulajdonában álló - üzemben működik Az üzem értéke kb 500 millió Ft A

MORVAI KAZÁN MAGYARORSZÁG Kft Innováció Megújuló energia Fenntartható fejlődés Környezetvédelmi ipar

I. BEMUTATKOZÁS A cég az 1970-es évektől foglalkozik különböző kazánok fejlesztésével, kis sorozatú gyártásával Kifejlesztette a fával, fahulladékkal, szénnel, fából és lágyszárú növényből készült pellet tüzelőanyaggal, földgázzal és fűtőolajjal működő kazáncsaládokat A kazánokat elsősorban Magyarországon és orosz területen értékesítette, valamint a kazánok technológiáját értékesítette Kínában és a Burját Köztársaságban

A cég közel 40 éve a 3214 Nagyréde, József A. út 6. szám alatti - Morvai Ferenc tulajdonában álló - üzemben működik Az üzem értéke kb 500 millió Ft A fejlesztő üzemben 20 fő magasan kvalifikált szakember dolgozik A dolgozók jelenlegi munkaviszonyban eltöltött ideje átlagosan több, mint 30 év A főként fejlesztésekkel foglalkozó cég árbevétele 2014-ben több, mint 200 millió Ft volt

II. KORÁBBI FEJLESZTÉSEK 1989-ben került kifejlesztésre a kórházi veszélyes hulladékot elégető berendezés VK 300-as néven. Gyártási engedély száma: 10208-GYE

II. KORÁBBI FEJLESZTÉSEK 2013. évben került kifejlesztésre a szárított szennyvíziszapot égető berendezés, az eljárás P1300466 számon bejelentésre került a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A berendezés prototípusa telepítésre került a Heves Megyei Vízmű Egri Szennyvíztelepén.

A BERENDEZÉS FŐBB JELLEMZŐI: 1. Évi 10 ezer tonna szárított szennyvíziszap elégetésére alkalmas 2. Hőteljesítménye kb 1,8 MW 3. Hőhasznosítás lehetséges meleg víz, meleg levegő, vagy elektromos áram 4. A berendezésből távozó füstgázban lévő káros anyagok 20 %-kal a jelenleg hatályos törvényben előírt határérték alatt 5. Rendelkezik valamennyi a működéshez szükséges engedéllyel

6. A berendezés reteszfeltételekkel működik előégetőben 800 850 C utóégetőben 900 950 C 7. A berendezés emberi kéz beavatkozása nélkül, számítógépes vezérléssel működik 8. A működtetéshez 1 fő elektrotechnikus és 1 fő gépésztechnikus szükséges 9. A beruházás megtérülése jelenlegi magyarországi gazdasági környezetben mintegy 15 év 10. Az iszapszárítás költsége kb. napi 3-500 ezer Ft

III. A JELENLEGI FEJLESZTÉS Folyamatban van a nagy nedvességtartalmú szennyvíziszap RDF darálékkal, biogáz maradvánnyal keverve történő eltüzelését biztosító technológia kidolgozása. Az eljárás P1400358 számon bejelentésre került a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A prototípus berendezés gyártás alatt van.

A megoldandó probléma

A megoldandó probléma

A megoldandó probléma Szennyvíziszap ártalmatlanítás Biogáz maradvány megsemmisítése Felhalmozódó RDF megsemmisítése Szilárd hulladékok megsemmisítése ÁRTALMATLANÍTÁS KÖRNYEZETI TERHELÉS CSÖKKENTÉSE

A megoldandó probléma Magyarországon és Európában elszaporodott biogáz üzemekben keletkező maradványok nehézfémeket és az iszapban fellelhető veszélyes anyagokat tartalmaznak, a fűtőértékük pedig alig haladja meg a 10 ezer MJ-t. Az előzetes információk alapján, csak Magyarországon már közel 100 ezer tonna halmozódott fel, amely naponta növekszik (ezen anyagot nem lehet a természetbe kijuttatni, mert tönkreteszi a termőföldet és a vizeinket.) MEG KELL SEMMISÍTENI.

A magyarországi talajok szennyezettsége (2013) A nehéz fém megnevezése A talaj megengedett határértéke mg/sz.a kg Mért szélső értékek Ólom 100 15-30 Kadmium 1 0,1-2 Kobalt 30 10-15 Réz 75 15-40 Molibdén 7 1-2 Nikkel 40 15-30 Higany 0,5 0,1-5 Szelén 1 0,1-3 Cink 200 50-100 Arzén 15 0,1-15 Króm 75 50-200

A megoldandó probléma A kommunális hulladék kezelés kapcsán megjelent az RDF-darálék, amely sajnos a fejlődés miatt 5 százalék PVC-t, műanyag alapanyagú hulladékból közel 50 százalékot tartalmaz. Ez egyrészt probléma a PVC eltüzeléséből származó klórgázok kezelése miatt, másrészt előnyös, mert sok energiát tartalmaz, ami szükséges a nagy nedvességtartalmú szennyvíziszappal keverve történő eltüzelés esetén, az iszapban lévő víz elpárologtatásához. ENERGIATERMELÉSRE HASZNOSÍTHATÓ

A megoldandó probléma A Duna vízgyűjtő területén nem megfelelő technológia alkalmazásával elhelyezett kommunális hulladék felszedése, helyben ártalmatlanítása, a hulladéklerakókból származó csurgalékvíz szennyeződés megszüntetése a Duna teljes szakaszában. A telepeken lévő kommunális hulladékot meg kell szabadítani az éghetetlen anyagoktól és összedarálva helyben el lehet égetni az új eljárás alapján kifejlesztendő technológia szerint legyártandó égetőműben, összekeverve a nedves iszappal, az RDFdarálékkal és a biogázmaradvánnyal. DUNA STRATÉGIA

Létező megoldások Komposztálás (nem semmisültek meg a nehézfémek, veszélyes anyagok) Szennyvíziszap hasznosítás injektálással (időben és térben is korlátozott, kellően biztonságos függetlenséget nem biztosít) napjainkban komposztként aposztrofálnak szinte mindent, ez pedig félrevezető. Ami nem NÉBIH engedéllyel rendelkező termék, az akár korhadék, vagy akár a rothadás hatásait is magában hordozó készítmény a környezetre veszélyes hulladék!!! Biogáz-előállítás (az iszapból fönnmaradt nehézfémekkel, veszélyes anyagokkal telített kb. 80 százalék) Minden kezelés nélkül kiszállítják a termőföldekre (megfertőzve a földterületünket). Sok esetben illegális lerakókba helyezik el (a csurgalékvíz miatt megfertőzheti tavainkat, vizeinket).

Morvai Ferenc fejlesztő által kidolgozott eljárás Nagy nedvességtartalmú szennyvíziszap termikus ártalmatlanítása RDF darálékkal, biogáz maradvánnyal keverve, a képződő energia hasznosításával

A szennyvíziszap égetőmű

A berendezés főbb jellemzői Évi kb 10 ezer tonna nagy nedvességtartalmú szennyvíziszap + Évi 15-20 ezer tonna RDF darálék + Évi 5-10 ezer tonna biogáz maradvány elégetésére alkalmas Kalkulált hőteljesítménye kb 2,5-3 MW Hőhasznosítás lehetséges: meleg víz, meleg levegő, vagy elektromos áram

A berendezés főbb jellemzői A berendezésből távozó füstgázban lévő káros anyagok 20-25 %-kal a jelenleg hatályos törvényben foglalt határérték alatt A berendezés reteszfeltételekkel működik: Előégető 800-850 C Utóégető 900-950 C

A berendezés főbb jellemzői A berendezés emberi beavatkozás nélkül, számítógéppel vezérelve működik, mobil konténeres kivitelű A működtetéshez 1 fő elektrotechnikus és 1 fő gépésztechnikus szükséges Megtérülés: magyar viszonylatban kb 5 év Tervezhető bevételek: Energia értékesítésből RDF darálék megsemmisítéséért Biogáz maradvány megsemmisítéséért Nagy nedvességtartalmú szennyvíziszap ártalmatlanításáért és megsemmisítéséért MOBIL KONTÉNERES KIVITELŰ

A fejlesztés jelenlegi állása: ELŐÉGETŐ

Az előégetőben állandó 800 850 C hőmérséklet biztosított (reteszfeltétel) Előégetőn belül speciális anyagból valamennyi irányban mozgó lépcső biztosítja az égetendő anyagok mozgatását A duplagaratos garaton kerül beadagolásra (zárt szállítószalagon, szállítócsigán keresztül): A biogáz maradvány Az RDF darálék

Az égést a lépcsők alatt 80 100 C-os előmelegített levegővel tápláljuk Az előszárítón át kerül a vizes szennyvíziszap az előégetőn belül kialakított szárítóba A mozgó lépcső felett került elhelyezésre a nagy nedvességtartalmú vizes szennyvíziszap szárító berendezés (ezen keresztül jut a vizes iszap az égőtérbe) Az előégetőhöz csatlakozik az 1. számú kéntelenítő Hamuzás automatikusan történik, szállítócsiga alkalmazásával, közvetlenül a hamus konténerbe A hőmérsékletet 2 db nagy teljesítményű, fapellettel működő pelletégő biztosítja Az előégetőből a füstgáz szigetelt csatornán keresztül a ciklonba kerül.

CIKLON A ciklonban kiválasztódnak a még el nem égett szemcsék Az el nem égett szemcsék automatikusan az 1 m 3 -es fémtartályba kerülnek A ciklon bementi nyílásához csatlakozik a dioxincsökkentő A ciklonból a füstgáz a speciális füstgáz-levegő hőcserélőbe kerül

FÜSTGÁZ HŰTŐ A füstgázt 40 C-ra hűti le a CHP áramfejlesztő részére A keletkezett hőt hasznosítjuk

CHP NRG MAXI DE500 SP BIO ÁRAMFEJLESZTŐ

UTÓÉGETŐ Az utóégetőben 900 950 Cos hőmérsékletet biztosítunk A hőmérsékletet 3 db nagy teljesítményű pelletégő biztosítja Az utóégető 4 huzamú Az utóégető kialakítása biztosítja a porleválasztást Az utóégetőben a füstgáz min. 2, max. 2,5 másodpercig tartózkodik Az utóégető első kamrájába csatlakozik a 2. számú kéntelenítő

Az utóégetőből kb 7 9 ezer m 3 900 C os füstgáz a hőhasznosító rendezőbe kerül A rendezőből igény szerint a füstgáz automatikus szabályozás mellett kerül: a thermo-olajos hőcserélőbe, vizes hőcserélőbe A hőhasznosítókból a füstgáz a füstmosó berendezésbe és a nátrium hidroxidos füstmosóba kerül

A fejlesztés jelenlegi állása: HŐCSERÉLŐ Teljesítménye az előégető teljesítményének megfelelő 2-2,5 MW Melegvizet állít elő Kalorifer beiktatásával forró levegőt állít elő

A fejlesztés jelenlegi állása: Füstgáz levegő hőcserélő A füstgáz levegő hőcserélő alkalmazásával automatikusan beállítjuk a füstmosó által igényelt 160 180 C-os hőmérsékletet (porzsákok védelme miatt) A füstgáz levegő hőcserélőben keletkező 80 100 C-os levegőt visszavezetjük az előégetőbe, ezzel is tápláljuk az égést A füstgáz levegő hőcserélőből a füstgáz a füstmosó berendezésbe kerül

A fejlesztés jelenlegi állása: Füstmosó berendezés A füstmosó használatával additív adagolása mellett- biztosításra kerül valamennyi komponens tekintetében a füstgázban lévő káros anyagok határértéke A füstmosóban lehűlt füstgázt a nátriumhidroxidos füstmosóba vezetjük át

Nátrium-hidroxidos füstmosó Az RDF darálékból származó klór gázok kezelése miatt a füstgázt nátrium-hidroxiddal dúsított vízzel kezeljük A nátrium-hidroxidos füstmosó a füstgáz Ph értékét 6-os értéken tartja A nátrium-hidroxidos füstmosóból a füstgáz nagyteljesítményű frekvencia szabályzóval vezérelt elszívó ventilátor beiktatásával kerül a kéménybe Az égető berendezésben keletkezett hamut foszfor kivonása céljából megfelelő intézetbe szállítjuk A megmaradt, mintegy 2 % mennyiségű hamut a laborviszgálat eredményének függvényében -, vagy a lerakóba, vagy a termőföldre szállítjuk

Az égetőmű alkalmazásának előnyei 1. A szennyvíziszap a keletkezés helyén kerül környezetkímélő módon elégetésre, emberi kéz beavatkozása nélkül 2. A keletkezett hőenergia hasznosításra kerül Elektromos áram Meleg levegő Meleg víz 3. A hamuból kinyerhető a foszfor 4. Megszüntethető a szennyvíziszap szállításával, termőföldre lerakásával kapcsolatos környezetszennyezés, fertőzésveszély

Az égetőmű alkalmazásának előnyei 5. A beruházási költség kb 5 év alatt megtérül 6. Kiválthatóak az alábbi költségek: Szennyvíziszap lerakási díj Szennyvíziszap szállítási költsége Szennyvíziszap szárítás költségei A nagy nedvességtartalmú szennyvíziszappal együttes égetés miatt az RDF darálék és a biogáz maradvány kezelésének költségei

AZ ELJÁRÁS ALKALMAZÁSA ESETÉN ELÉRHETŐ: BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE SZÁRÍTÓ BERENDEZÉS NEM SZÜKSÉGES ENERGIA KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSE SZÁRÍTÁS NEM SZÜKSÉGES, NAPI 3-500 EZER FT MEGTAKARÍTÁS HŐ- ÉS ELEKTROMOS ENERGIA ÉRTÉKESÍTÉSE ALAPBERENDEZÉSHEZ APPLIKÁLHATÓ ESZKÖZÖKKEL, CHP ÁRAMFEJLESZTŐVEL RDF, BIOGÁZ MARADVÁNY ÁRTALMATLANÍTÁS, MEGSEMMISÍTÉS JOGSZABÁLY VÁLTOZÁS ESETÉN JELENTŐS ÁRBEVÉTEL

KONKURENS MEGOLDÁSOK JELENLEG MAGYARORSZÁGON NINCS MOBIL RENDSZERŰ, KONTÉNERES KIALAKÍTÁSÚ, RENDSZERBE INTEGRÁLHATÓ, POZITÍV ENERGIAMÉRLEGÚ, ENGEDÉLYZETT ÉRTÉK ALATTI EMISSZIÓS MUTATÓVAL RENDELKEZŐ BERENDEZÉS

MORVAI KAZÁN MAGYARORSZÁG Kft. AJÁNLATA Befektetés a jövőbe, felelős gondolkodás a fenntartható fejlődésért Együttműködés a környezeti terhelést, a környezetszennyezést csökkentő innovációban Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően újszerű fejlesztésben partneri részvételi lehetőség

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!