HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT

Átírás

1 HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT XIII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozója Antal Lóránt

2 A ZÖLD ENERGIA ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA FOGALMA A Zöld Energia fogalma: megújuló és nem szennyező energiaforrások A Megújuló energia fogalma: természetes, megújuló eljárásokból származó energiaátvitellel létrejövő energiaforma a nap, a szél, a folyóvizek energiája, a biológiai folyamatok és a hidrotermális meleg energiája különböző eljárásokkal gyűjthető be a megújuló energia használatával biztosítjuk a környezetvédelmet, valamint a fosszilis üzemanyagok használatának csökkentését.

3 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKAT HASZNOSÍTÓ PROJEKTEK VILÁGSZERTE São Paulo: Hulladékgázat Energiává Projekt Oklahoma hulladékgázat energiává alakító első projektje Aterro: Hulladékgázat Energiává Projekt Lebanon: Hulladékgázat Energiává Projekt Ankara: Hulladékgázat Energiává Projekt Alaska: Hulladékgázat energiává alakító projektje (mely a katonai bázist táplja)

4 A MEGÚJULÓ ENERGIA TERMELÉSÉT SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYKERET A 220/2008-as törvény, valamint az ezt módosító 88/2011 sürgősségi kormányhatározat alapján, a megújuló erőforrásokból származó elektromos áram a következő forrásokból termelhető: maximum 10MW-os vízerőművekből származó hidraulikus energia szélenergia napenergia geotermális energia biomassza folyékony bio-energiahordozók biogáz a hulladékok fermentációja során keletkezett gáz szennyvíztisztító berendezésekben felgyülemlő iszap fermentációs folyamata során felszabaduló gáz

5 HULLADÉKLERAKAT GÁZKUTJAI Gázkutak

6 GÁZKUTAK Gázkutak létrehozásának módszerei az ún. húzócsöves megoldás A kutak fúrása min. 2 m-ig, a hulladéktest aljáig történik és kb. 20 m szívássugarnyi távolságot hagyunk közöttük

7 GÁZKUTAK LÉTREHOZÁSI MÓDSZEREINEK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI 1. Húzőcsöves megoldás : Előnyei: a hulladékszint emelésével együtt emelik a gázkutat és a védőcsövet is A köztes tér mészmentes (16/32 osztályozott) kaviccsal kerül feltöltésre Hátránya: a sérülékenység 2. A süllyesztett kutak: Az újonnan létesített kutak elsősorban ilyen tipusú kutak lesznek Előnyük: a fizikai sérülések elleni védettség Hátrányuk: esetleges üzemzavar esetén meg kell bontani az agyagtakarást

8 GÁZFÚVÓ (KOMPRESSZOR) A gázfuvó (kompresszor) célja depóniagáz hulladéktestből való elszívása és továbbítása a gázmotorok felé. Az 500 m3/h szállítására képes oldalcsatornás gázfúvó egység egy 20 acélkonténerben van elhelyezve A konténer gázérzékelővel és megfelelő passzív és aktív szellőztetéssel van ellátva. Az oldalcsatornás fúvó működését villanymotor biztosítja, egy ékszíj révén. A gázfúvó angyaga ellenáll a depóniagáz korrozív összetételének A fúvó szállítási kapacitását a frekvenciaváltó határozza meg úgy, hogy a nyomás konstans módon ~+100mbar maradjon

9 GÁZMOTOR A depóniagáz a gázfúvón keresztül jut el a gázhasznosítóig. Itt elsősorban belső égésű gázmotrok üzemanyagaként kerül felhasználásra. A gázmotor főtengelye egy generátort hajt meg, majd a különböző elektromos segédberendezéseken keresztül, villamos energiát táplál a villamoshálózatra. A gázmotor típusa: NRG GV8DTI A generátor típusa: ECO 38-3LN/4 (Mecc Alte) Abban az esetben ha értékesíteni kell a füstgázt, akkor a hőteljesítmény 600kWthra nő A gázmotor alapvető jellemzői számokban Jellemző Elekromos teljesítmény Termikus teljesítmény Teljesítmény 498 kwe 280 kweth Hűtővíz hőfok lépcső 70/90 C Füstgáz zajszint 1m Motor zajszint konténertől 1m Generátor feszültség szint ~ 75 db ~ 75 db 0,4 kv Villamos hatásfok 38% Termikus hatásfok 21,7% Energia igény Gázfogyasztás 9,32 kw/nm3 fűtőértéknél Nitrogéndioxidok kibocsátás Szénmonoxid kibocsátás Nem metán szénhidrogének Kipufogógáz vonatkoztatott oxigéntartalma 637,8 kw 67.0 Nm3/h -5%+10% <500 mg/nm3 <650 mg/nm3 <150 mg/nm3 5.0%

10 CHP BERENDEZÉS HASZNOSULÁSA, HŐ ÉS VILLAMOSENERGIA CSATLAKOZTATÁS CHP berendezés hasznosulása: A depóniagáz hasznosításának legelterjedtebb és legkorszerűbb módja a gázmotoros hasznosítás hő csatlakozás, elszállítás: Lehetőség van a gázmotrok füstgázának hasznosítására. A termelt, keletkezett hőt el lehet juttatni a fogyasztóhoz. Ennek érdekében egy CHP egység és a fogyasztó között egy távhő rendszert kell létesíteni villamos hálózati csatlakozás: A villamos energiát, ugyanúgy mint a hőt el lehet juttatni a fogyasztókhoz. Ez az áramszolgáltatók tulajdonában lévő 20 kv-os hálózaton keresztül valósul meg.

11 CSURGALÉKVÍZ PÁROLOGTATÁS KUTATÁS A csurgalékvíz fogalma A kommunális hulladék-depóniából származik A csurgalékvíz keletkezése A hulladéklerakóban végbemenő biológiai, kémiai és fizikai folyamatok, valamint a csapadékterhelés miatti átszivárgás során fellépő kilúgozódás eredményeképpen csurgalékvíz keletkezik A csurgalékvíz-gyűjtő rendszer A hulladék-depóniák aljzatszigetelő rendszerének szerves része egy, a csurgalékvizek gyűjtésére, elvezetésére és ellenőrzésére szolgáló hatékony szivárgó-rendszer, amit összefoglaló néven csurgalékvízgyűjtő rendszernek neveznek.

12 CSURGALÉKVÍZ PÁROLOGTATÁS KUTATÁS A csurgalékvíz kezelésének módozatai a kommunális derítőberendezések együttes kezelése biológiai és kémiai-fizikai kezelés adszorpció/kicsapatás köztes szűréssel kétlépcsős fordított ozmózis elpárologtatás vagy szárítás Elégetés A csurgalékvíz kezelésének nehézségei Jelenleg a szilárd települési hulladéklerakókon keletkező csurgalékvizet medencében tárolják, majd visszaforgatják a lerakóra, illetve a természetes párolgást kihasználva érik el a tározó tartalmának állandó szinten tartását. Ennek legfőbb oka a csurgalékvíz elszállításának (például szennyvíz tisztítóműbe) igen magas költsége.

13 CSURGALÉKVÍZ-PÁROLOGTATÓ RENDSZER A csurgalékvíz-párologtató rendszer felépítése A csurgalékvíz-párologtató rendszer folyamatai

14 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!