A évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint

E L E M Z É S A 2010. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint 2. rész Teljesítmények 2011. február

Összeállította Südi Ilona Lektorálta Török József

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 1.1. A mérőeszközök... 2 1.2. A minta bemutatása... 2 2. Az eredmények alakulása... 8 2.1. A szakterületenkénti eredmények... 8 2.1.1. Az átlagos eredmények alakulása... 8 2.1.2. Tanulói teljesítmények... 10 2.2. TISZK-eredmények... 12 2.2.1. Az eredmények mérési területenként... 12 2.2.2. A TISZK-ek egymás mellett... 15 2.2.3. A tanulói teljesítmények eloszlása... 19 2.3. Az eredmények alakulása a TISZK-ekben... 21 3. A teljesítmények három év viszonylatában... 25 4. Összegzés... 31 5. Táblázat és ábrajegyzék... 32 6. Melléklet. A létszámok és a tanulói teljesítmények alakulása... 34 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1

1. BEVEZETÉS A 2008. és a 2009. évi bemeneti mérés eredményeinek új csoportosítási szempontok szerinti értékelése 2010 novemberében készült el, egy háromrészes sorozat első elemeként 1. A második rész a 2010. évi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek vizsgálatával foglalkozik, mely szoros egységet képez az első rész vizsgálati szempontjaival. Új elemként jelenik meg az egyes évek eredményeinek összehasonlítása. Ezzel kapcsolatban azon feltételezésünk igazolását várjuk, hogy az egyes években a 9. évfolyamos tanulók hasonló képességekkel érkeznek a fővárosi fenntartású oktatási intézményekbe. Az értékeléssorozat záró tanulmánya a családi szociokulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra, a neveltségre vonatkozó tanulói kérdőívek adatainak vizsgálatával foglalkozik majd. 1.1. A mérőeszközök A tanulmányban a 2010. évi bemeneti mérések eredményei kerülnek továbbfeldolgozásra 2. A mérőeszközök fontosabb statisztikai paramétereit az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat. A 2010/2011. tanévi bemeneti mérés mérőeszközeinek kiemelt paraméterei 3 Feladatlap Létszám (fő) Átlag (%) Szórás (%) Cronbach-alfa Matematika 2867 30 22 0,94 Szövegértés 2875 46 20 0,89 Angol nyelv 2520 38 26 0,96 Német nyelv 727 29 21 0,94 Történelem 3394 35 17 0,88 A különböző mérési adatok összekapcsolási lehetőségét az egyes szakterületek eredményeinek standardizálása biztosítja. A fővárosi átlag minden mérési évben és mérési területen 500 standardpont 100 pontos szórással. 1.2. A minta bemutatása A fővárosi 9. évfolyamos bemeneti mérések a közel 12000 fős tanulói létszám -os mintájának részvételével zajlanak. Jelen vizsgálatunk mintaelemszáma minimálisan eltér az egyes területek 1. táblázatban jelzett létszámától. Azon tanulók adatait és eredményeit vettük csak számításba, akik nemcsak iskolai, hanem osztálykódjuk alapján is pontosan azonosíthatóak voltak, és a vizsgált területek valamelyikén mérési eredménnyel is rendelkeztek. Az eltérés mértéke területenként 2-7 fő közötti. A szakközépiskolai minta 1%-ánál az intézmények hiányos adatszolgáltatása miatt nem azonosítható a szakmacsoport, így ezeknek a tanulóknak az eredményei a szakterületi és a TISZK-ek szerinti összesítésből kimaradtak. Két intézmény tanulói nem tartoznak a tizenkét TISZK egyikébe sem, így az ő adataik csak a szakterületi értékelésben kerültek figyelembevételre. A minta különböző szempontok szerinti megoszlását az 1-11. ábrák mutatják be. Képzéstípus szerint a tanulók kétharmada szakközépiskolás, 14%-uk szakiskolás, mely azonos összetételt mutat a 2009. évivel (1. ábra). A fővárosi minta összességét tekintve a tanulók többsége normál nyelvi oktatásban, 8%-uk kéttannyelvű és 29%-uk nyelvi előkészítő képzésben részesül, hasonlóan az elmúlt évben látottakhoz (2. ábra). A gimnázium és szakközépiskola összehasonlításában 1 Südi Ilona (összeáll.): A 2008. és a 2009. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint. 1. rész. Teljesítmények. URL 2011. január 18-i megtekintés: http://www.budapestedu.hu/data/cms106129/2008_2009_bemeneti_uj_szempontok_elemzes_20101119.pdf 2 Az egyes területek eredményeinek részletes értékeléséről készülő elemzések elérhetősége: http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/2010_2011 3 A paraméterek vizsgált területenként. URL 2011. január 18-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/2010_2011 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

Gyakoriság Gyakoriság a nyelvi előkészítő és a kéttannyelvű képzésben résztvevők arányában látható különbség, az első esetben a szakközépiskola, a másodikban a gimnázium javára. 958 1298 4520 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 1. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása 10 9 8 6 1 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi minta Normál Nyelvi előkésztő Kéttannyelvű 2. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvoktatás jellege szerint A fiú-lány arány 55-45%, mely megegyezik a tavaly tapasztalt összetétellel (3. ábra). Jelentősebb eltérés a szakiskolásoknál látható, ahol a 60--os az arány körülbelül 7 százalékpontos változást a lányok arányának növekedését mutatja a 2009-es adatokhoz képest. 10 9 8 6 1 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi minta Fiú Lány 3. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása A szakközép- és szakiskolai tanulók szakmai alapozó képzése különböző szakterületeken, azon belül eltérő szakmacsoportokban történik. Közel a tanulók fele műszaki területen tanul, melyet arányában a gazdasági-szolgáltatási terület követ. 1 körüli a humán és 3,5% az agrár szakterületen tanulók aránya. Az összetétel a szakközép- és szakiskolák esetében mutat eltérést. A szakiskoláknál a tavalyi adatokhoz képest a műszaki és gazdasági területen 10 százalékpontos különbség látható. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

Gyakoriság 10 9 8 6 1 Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi minta Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár 4. ábra. A tanulók szakterület szerinti megoszlása Az egyes TISZK-ekben tanulók szakterület szerinti összetételét az 5. ábra mutatja be, mely az elmúlt évihez szintén hasonló képet rajzol fel, egy-két százalékpontos eltérés csak néhány esetben fedezhető fel (melléklet 4-6. táblázat). Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Gyakoriság 2% 4% 6% 8% 1 12% 14% 16% Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár 5. ábra. A tanulók megoszlása az egyes TISZK-ek között szakterületi bontásban A fővárosi mintában szereplő szakközépiskolai és szakiskolai tanulók összetételét szakmacsoportos bontásban vizsgálva, a fentiekhez hasonló megállapítások tehetők (6. ábra, melléklet 7. táblázat). Egy-két százalékpontos változás pozitív értelemben az oktatás, a közgazdaság és negatív értelemben az informatika és a kereskedelem-marketing területen látható. A tanulók fele négy szakmacsoportban található: kereskedelem-marketing, közgazdaság, vendéglátás-idegenforgalom és informatika. A vizsgált több mint 5000 fős minta tanulóinak közel egyötöde szakiskolás. Ettől jelentősen az agrár szakterületen tapasztalható eltérés, arányuk közel 6-os (7. ábra). A TISZK-ek szerinti bontást nézve a szakiskolai tanulók aránya a Gundel és Színes TISZK-ben 47% közeli, a Gazdasági TISZKben pedig csak szakközépiskolai képzés fordul elő (8. ábra, melléklet 3. táblázat). Ezek az arányok voltak jellemzőek a 2008. és a 2009. évi vizsgálatban is. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Gyakoriság 2% 4% 6% 8% 1 12% 14% 16% 18% 6. ábra. A tanulók szakmacsoportok szerinti megoszlása Gyakoriság 1 6 8 910 Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Fővárosi minta Szakközépiskola Szakiskola 7. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes szakterületeken Gyakoriság 1 6 8 910 Belvárosi Csepel Építőipari Észak-pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Fővárosi minta Szakközépiskola Szakiskola 8. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

A szakközép- és szakiskolai tanulók nemek szerinti összetétele az egyes szakterületekben az évek során hasonló mintázatot mutat (9. ábra). A fiúk aránya átlagosan 59%-os, mely értéktől a műszaki és a humán területen van jelentős eltérés. A műszaki területen 84%, a humán területen viszont csak a tanulók negyede fiú. Gyakoriság 1 6 8 9 10 Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt Fiú 9. ábra. A tanulók megoszlása nemenként az egyes szakterületeken Az egyes TISZK-ek vizsgálatánál a fiú-lány arány változatos képe szorosan összefügg az adott TISZK-re jellemző szakterületi és szakcsoportos képzéssel (10. ábra). A TISZK-ek egyharmadában (Belvárosi, Gazdasági, Humán, Modell) a lányok, 5 TISZK-ben a fiúk aránya a nagyobb, a többi esetben (Csepel, Gundel, Színes) a jellemző arány közel azonos. Lány 10. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása az egyes TISZK-ekben A melléklet 1-2. táblázata részletekbe menően tartalmazza a minta egészére vonatkozó létszámadatok mérési területenkénti alakulását. A reprezentatív mintaválasztás szempontjai (képzéstípus, nyelvoktatás jellege) az elmúlt évivel megegyeztek, mivel a mérés szervezése hasonlóan bonyolódott le. Először két egymást követő órában a matematika és a szövegértés, majd következő alkalommal a történelem és idegen nyelv feladatlapok kitöltésére került sor. A mintaválasztás és a lebonyolítás módja miatt a tanulók jellemzően két mérésben voltak érintettek. 11%-os azok aránya, akik csak egy esetben töltöttek ki feladatlapot.az elmúlt évben tapasztalt tendenciával szemben 7 százalékponttal magasabb a három mérésben szereplők aránya. Vizsgálatunkban a mérésekben való részvétel száma szerint az eredmények nem kerülnek összehasonlításra. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

8% 11% 81% 1 2 3 11. ábra. A tanulók megoszlása a mérések száma szerint Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

Teljesítmény (standardpont) 2. AZ EREDMÉNYEK ALAKULÁSA Az öt mérési területen elért tanulói teljesítményeket két szempont szerint vizsgáljuk. Először a szakközép- és szakiskolai tanulók szakterület, majd a TISZK-ek szerinti bontás alapján létrejött részminták átlagos eredményét, a teljesítmények eloszlását értékeljük. A 2008. és a 2009. évi méréskor elért eredményekkel való összehasonlításra az értékelés végén külön részben térünk ki. 2.1. A szakterületenkénti eredmények 2.1.1. Az átlagos eredmények alakulása Az átlagos eredmények a fővárosi átlagot egyik szakterületen és mérési ponton sem érik el (12. ábra, melléklet 8-11. táblázat). Az egyes szakterületek között a különböző mérési területeken tényleges különbség állapítható meg. A legjobb és leggyengébb eredményt mutató területek között félszórásnyi a különbség, ennél magasabb érték a szövegértés és a történelem eredményeknél látszik. 520 500 480 460 440 420 400 380 360 matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv 12. ábra. A szakterületen elért eredmények alakulása mérési területenként Mélyebben megnézve és az egyes területeket egymással összehasonlítva az elért eredményekben nincs szignifikáns különbség a szemmel látható eltérések ellenére sem a matematikánál a műszaki és a gazdasági, a szövegértésnél a humán és a gazdasági, a történelemnél a műszaki és a gazdasági, Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár az angol nyelvnél a műszaki, a gazdasági és a humán valamint a német nyelvnél a humán és a gazdasági, továbbá a humán és a műszaki terület tanulóinak átlagos teljesítménye között. A különböző kompetenciaméréseknél (PISA vizsgálat, országos kompetenciamérés) a lányoknak a szövegértés-, a fiúknak a matematikamérés volt eredményesebb. A fenti adatoknál is jól látszik, hogy a jellemzően fiúk által választott műszaki területen a matematika-, míg a lányok által preferált humán területen a szövegértés-teljesítmény a magasabb. A humán területen közel 40, a műszakinál csak 10 pontnyi a két mérési terület eredménye közötti eltérés. Az agrár szakterületen tanulók teljesítménye az öt mérési területen a legkiegyensúlyozottabb, mindegyik esetben 430 pont körüli. Az itt látható legalacsonyabb szórásérték is a tanulói teljesítmények szerinti viszonylag homogén csoportra utal. Az egyes szakterületeken belül a képzéstípusonkénti eredményeket a 13. ábra foglalja össze. A humán szakterület adatainál a szakközépiskolások szövegértés teljesítménye a fővárosi átlag feletti. A matematikánál nyújtották a legalacsonyabb teljesítményt, melynek értéke 39 ponttal marad el a szövegértés eredményétől. A szakiskolások teljesítménye 401 és 440 standardpont közötti. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) 600 600 550 550 500 500 450 450 400 400 350 350 300 szövegértés matematika történelem angol nyelv német nyelv 300 szövegértés matematika történelem angol nyelv német nyelv Szakközépiskola Szakiskola Szakközépiskola Szakiskola Humán Műszaki 600 600 550 550 500 500 450 450 400 400 350 350 300 szövegértés matematika történelem angol nyelv német nyelv Szakközépiskola Szakiskola 300 szövegértés matematika történelem angol nyelv német nyelv Szakközépiskola Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási Agrár 13. ábra. Az egyes szakterületeken elért képzéstípusonkénti eredmények alakulása mérési területenkénti bontásban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

A műszaki területnél a történelem eredmény a fővárosi átlagot meghaladja, a matematika és az angol nyelv eredmény pedig annak közelében található. A szakiskolások szövegértésből nem érik el a 400 pontot, a többi területen az eredményük 411-430 közötti. A gazdasági-szolgáltatási szakterületen az 500 standardpontos fővárosi átlag körüli teljesítmény a legkiegyensúlyozottabb teljesítményre utal, a szövegértés és a német nyelv ezt az értéket még meg is haladja. A szakiskolások teljesítménye a mért területeken negyedszórásnyi különbséget mutat. Amint azt már korábban is láttuk, az agrár szakterületen tanulók teljesítménye a leggyengébb. A szakközépiskolások 450, míg a szakiskolások 400 standardpont körüli teljesítményt nyújtottak. A képzéstípusonkénti eredmények csak egyetlen esetben, agrár területen, a német nyelvnél nem mutatnak tényleges különbséget. 2.1.2. Tanulói teljesítmények Az átlagos eredmények mögött meghúzódó tanulói teljesítményeloszlás az elmúlt évekhez nagy mértékben hasonló képet mutat. Matematikánál a műszaki és gazdasági szakterületen közel azonos a fővárosi átlag felett teljesítő tanulók aránya (14. ábra). Humán területen a tanulók negyedének, az agrár területen csak 14%-ának eredménye érte el ezt a szintet. 300-400 pont közötti eredményt a tanulók negyede-ötöde, agrár szakterületen közel -a nyújtott. 14. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikából az egyes szakterületeken A matematikaeredményekkel szemben, a szövegértés-mérés során a tanulók nagyobb aránya teljesített a fővárosi átlag felett: a humán és a gazdasági területen már a vizsgált minta fele, az agrár területen is 18%-uk (15. ábra). Azonban nem hagyható figyelmen kívül ezen a területen a 200 pontos teljesítményt el nem érő tanulók magas aránya. A műszaki és gazdasági területen 4-4%, az agrár területen közel a tanulók egytizedének szövegértési képessége komoly fejlesztést igényel. 15. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértésből az egyes szakterületeken Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

A történelemmérésnél a legnagyobb arányban, 42%-ban a műszaki terület tanulói teljesítettek a fővárosi átlag felett (16. ábra). A tanulók aránya ennél kisebb a gazdasági (37%), a humán (32%) és az agrár (15%) területen. A 300 standardpont alatti teljesítményt elérők eloszlása a matematikamérésnél tapasztaltakkal megegyező, azonban itt 200 pont alatti eredményt elért tanulók is láthatók a humán, a gazdasági és 2%-ban az agrár területen. 16. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása történelemből az egyes szakterületeken Az angol és német nyelvi mérés teljesítmény szerinti tanulói összetételét a 17-18. ábra szemlélteti. A fővárosi átlag feletti eredményt tekintve a tanulók arányában humán területen 10 százalékpontos, a műszaki és a gazdasági területen 5 százalékpontos a különbség a két mérési terület között. A 300 pont alatt teljesítők aránya a műszaki terület kivételével, az angol nyelvi mérésnél magasabb 3-13 százalékponttal. 17. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből az egyes szakterületeken 18. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből az egyes szakterületeken Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) 2.2. TISZK-eredmények A látott szakterületi eredményekből következtetni lehet egy újabb szempont, a TISZK-ekre vonatkozó bemeneti tanulói teljesítmények alakulására. Értékelésünk a rendelkezésre álló adatok ismeretében (melléklet 12-14. táblázat) csak néhány fontosabb szempont vizsgálatára tér ki. Az értékelés logikája követi az elemzéssorozat 1. részének 4 felépítését. 2.2.1. Az eredmények mérési területenként A 19-24. ábrák mérési területenként mutatják be, hogy az átlagos eredmények szerint milyen készségekkel, képességekkel rendelkeznek az egyes TISZK-ekbe alapozó iskolák tanulói a képzésük megkezdése előtt. Az egyes ábrákon összehasonlítási céllal a gimnáziumi tanulók átlagos eredménye is szerepel. A fővárosi átlagot meghaladó eredmény a matematika, a szövegértés és a német nyelvnél egy, az angol nyelvnél kettő és a történelemnél négy TISZK esetében érzékelhető. A 12 TISZK viszonylatában a matematika és a szövegértés átlagos eredményei igen nagy, közel egy szórásnyi intervallumban helyezkednek el. Az átlagos eredmények a történelem, az angol és a német nyelv teljesítményeknél kisebb, háromnegyed szórásnyi széles sávban fordulnak elő. Tovább árnyalja és pontosítja a képet az eredmények képzéstípusonkénti, tehát szakközép- és szakiskola szerinti bontása (24-28. ábra). Ezt többek között az a tény is indokolja, hogy a Gazdasági TISZK-ben csak szakközépiskolai képzés van. 650 600 550 500 450 400 350 300 19. ábra. A matematikaeredmények alakulása a TISZK-ekben 650 600 550 500 450 400 350 300 20. ábra. A szövegértés-eredmények alakulása a TISZK-ekben 4 Südi Ilona (összeáll.): A 2008. és a 2009. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint. 1. rész. Teljesítmények. p13. URL 2011. január 18-i megtekintés: http://www.budapestedu.hu/data/cms106129/2008_2009_bemeneti_uj_szempontok_elemzes_20101119.pdf Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) 650 600 550 500 450 400 350 300 21. ábra. A történelemeredmények alakulása a TISZK-ekben 650 600 550 500 450 400 350 300 22. ábra. Az angol nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben 650 600 550 500 450 400 350 300 23. ábra. A német nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben 650 600 550 500 450 400 350 300 Szakközépiskola Szakiskola 24. ábra. A matematikaeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) 650 600 550 500 450 400 350 300 Szakközépiskola Szakiskola 25. ábra. A szövegértés-eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 650 600 550 500 450 400 350 300 Szakközépiskola Szakiskola 26. ábra. A történelemeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 650 600 550 500 450 400 350 300 Szakközépiskola Szakiskola 27. ábra. Az angol nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 650 600 550 500 450 400 350 300 Szakközépiskola Szakiskola 28. ábra. A német nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

A szakközépiskolai eredményeket vizsgálva mindegyik mérési területen több TISZK esetében fordul elő a fővárosi átlagot elérő, esetleg azt meghaladó teljesítmény. A történelemmérésnél öt, angol nyelvnél négy, szövegértésnél három, matematikánál és a német nyelvnél kettő esetben tapasztaljuk ezt. A szakiskolai eredmények alakulásának vizsgálata során figyelembe kell venni a minta kisebb elemszámát. A legkisebb minta a német nyelvi méréskor fordul elő, melynek következtében a 28. ábrán látható Csepel (1 fő) és Modell (3 fő) TISZK adatait ezek ismeretében kell értékelni. 2.2.2. A TISZK-ek egymás mellett A TISZK-ek mérési területenkénti átlagos eredményeinek áttekintése során elsősorban a fővárosi átlagot tekintettünk viszonyítási pontnak. Megnéztük, hogy ahhoz képest milyen az egyes TISZKek helyzete. A látottakat tovább pontosítja, ha megnézzük, hogy az adott TISZK átlagos eredményéhez képest hány esetben található szignifikánsan jobb, hasonló vagy esetleg gyengébb eredmény. Ezeket az adatokat a melléklet 15. táblázata és a 29. ábra 12 diagramja foglalja össze. A 12 ábra szemléletesen bemutatja, hogy az adott TISZK-nél hány szignifikánsan jobb teljesítményt elérő van. Ki kell emelni a Gazdasági TISZK-et. Jól látszik, hogy a beiskolázott 9. évfolyamos tanulók átlagos eredményét tekintve egyik mérési területen sem található nála jobb eredményt nyújtó TISZK. Négy TISZK-nél különböző mérési területeken egy-két esetben még megfigyelhető, hogy szignifikánsan nincs nála jobb eredményt elérő (Építőipari, Észak-Pesti, Dél-Budai és Petrik TISZK). Ez utóbbi esetben már a szakiskolai tanulók eredménye is az átlag része. A másik oldalon, vagyis az adott TISZK-nél gyengébben teljesítők száma, aránya tekintetében három TISZK emelhető ki, mivel látható módon egyik mérési területen sem található nála gyengébben teljesítő (Belvárosi, Modell és Színes TISZK). Az elmúlt évek adatainak ezen szempontok szerinti vizsgálatánál a Belvárosi TISZK nem szerepelt. További három TISZK esetében csak egy mérési területen látható egy nála gyengébben teljesítő TISZK (Csepel, Gundel és Humán TISZK). A tanulói átlagos teljesítmények alapján minden mérési területen felállítható egy sorrend a TISZK-ek között. A rangszámok átlagolásával kapott értékek szerinti összesítést a 2. táblázat foglalja össze, megerősítve a 29. ábrán már látottakat. A táblázat a tanulmánysorozat 1. részében szereplő adatokat is tartalmazza az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében. Az eddigiekben látottak esetében is tovább finomítja a levont következtetésünket a képzéstípusok szerinti vizsgálat. A szakiskolai tanulók mintája a különböző mérési területeken, mint már láttuk több esetben igen alacsony. Ez a tény a következtetések megbízhatóságát negatívan befolyásolja, ezért a továbbiakban a szakközépiskolai tanulókra vonatkozóan végeztük el az eredmények közötti különbségek szignifikanciájának vizsgálatát (melléklet 16. táblázat). Csak a szakközépiskolai tanulók esetében is a Gazdasági TISZK az egyetlen, melynél az öt mérési területen nem található olyan TISZK, ahol a tanulók átlagos teljesítménye szignifikánsan jobb lenne. A Gundel TISZK esetében a matematika eredményeknél fordul elő, hogy csupán a Gazdasági TISZK tanulói teljesítettek nála eredményesebben. A Dél-Budainál három, az Észak-Pesti és a Petrik TISZK esetében kettő területnél bizonyított, hogy nincs náluk jobban teljesítő. Öt TISZK-ben fordul elő, hogy az adott TISZK szakközépiskolai tanulóinak átlagos eredménye az összes mérési területen ténylegesen nem haladja meg a többi TISZK eredményét. Ezek a Belvárosi, a Csepel, az Építőipari, a Modell és a Színes TISZK. A Humán TISZK-nél az öt mérési területből a szövegértésnél található egy TISZK, melynek tanulói hozzá képest gyengébben teljesítettek, a többi esetben hozzá képest sem található gyengébb. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

29. ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 1 3 5 6 10 10 8 6 5 0 0 0 0 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 2 2 1 5 10 8 9 10 6 0 0 1 0 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Belvárosi TISZK Csepel TISZK 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 1 0 1 1 7 8 10 10 10 4 2 0 0 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 1 0 1 1 5 6 7 9 10 5 5 3 1 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Építőipari TISZK Észak-Pesti TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 0 1 0 0 0 1 0 4 10 11 10 11 7 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 2 1 1 1 4 8 10 10 10 7 1 0 0 0 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Gazdasági TISZK Gundel TISZK 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 1 3 5 6 9 10 8 6 5 0 1 0 0 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 1 1 6 5 10 10 10 5 6 0 0 0 0 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Humán TISZK Modell TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 0 1 0 1 1 5 5 10 9 10 6 6 0 1 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 1 0 0 1 5 6 7 9 10 5 5 4 1 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Dél-Budai TISZK Petrik TISZK 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 1 5 7 10 9 10 5 3 0 1 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 10 9 8 6 1 gyengébb hasonló jobb 1 4 5 7 7 10 7 6 4 4 0 0 0 0 0 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szily TISZK Színes TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

Gyakoriság Átlagos rangszám 2. táblázat. A TISZK-ek átlagos helyezési rangszám szerinti eloszlása 2008 2009 2010 1 Gazdasági Gazdasági Gazdasági 3 Dél-Budai, Petrik Petrik 4 Dél-Budai; Petrik 5 Csepel, Dél-Budai Észak-Pesti 6 Csepel, Gundel, Szily Szily Szily 7 Humán 8 Belvárosi, Építőipari, Észak-Pesti Belvárosi, Építőipari, Észak-Pesti, Gundel Humán Csepel; Építőipari; Gundel Humán; Modell 9 Belvárosi 10 Modell 11 Modell, Színes Színes 12 Színes 2.2.3. A tanulói teljesítmények eloszlása A tanulmányunkban eddig a TISZK-ek tanulóinak átlagos teljesítményét vizsgáltuk, azokat hasonlítottuk össze. Mi van az átlagok mögött? Erre ad bővebb magyarázatot a tanulók teljesítmény szerinti megoszlása. A 30-34. ábra az öt mérési területre külön-külön szemlélteti a tanulók teljesítmény szerinti összetételét. A diagramokon összehasonlítási céllal szerepel a gimnáziumi tanulók összetétele is. Az ábrák részletesebb tanulmányozása során TISZK-enként vizsgálható, hogy a tanulók mekkora aránya teljesített a fővárosi 500 standardpontos átlag felett, továbbá hol találhatók olyan tanulók, akiknek a teljesítménye nagyon alacsony, 200-300 standardpont közötti. A tanulói teljesítmények eloszlásában a TISZK-ek között minden mérési területen szignifikáns különbség látható. 10 9 8 6 1 Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti 301-400 401-500 501-600 610-700 701-800 801-900 Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 30. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása matematikából az egyes TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság 10 9 8 6 1 Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti 201-300 301-400 401-500 501-600 610-700 701-800 Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 31. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása szövegértésből az egyes TISZK-ekben 10 9 8 6 1 Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti 201-300 301-400 401-500 501-600 610-700 701-800 801-900 Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 32. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása történelemből az egyes TISZK-ekben 10 9 8 6 1 Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti 301-400 401-500 501-600 610-700 701-800 Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 33. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása angol nyelvből az egyes TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 20

Gyakoriság 10 9 8 6 1 Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti 301-400 401-500 501-600 610-700 701-800 801-900 Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 34. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása német nyelvből az egyes TISZK-ekben 2.3. Az eredmények alakulása a TISZK-ekben Az eredmények áttekintésénél eddig az elsődleges vizsgálati szempont a mérési terület, azon belül a szakterület vagy a TISZK szerinti bontás volt. A 35. ábra 12 diagramja egy-egy TISZK vonatkozásában az összes mérési területen nyújtott teljesítményt szemlélteti. Az öt terület teljesítményeloszlás-görbéje ugyanazon koordinátarendszerben ábrázolva a beiskolázott tanulók képességszint eloszlásáról ad áttekintést. Az ábrák alapvetően baloldali aszimmetriát mutatnak. Az egyes TISZK-ek tekintetében egymáshoz képest némi bal vagy jobboldali eltolódás látszik, eltérés pedig az egyes görbék csúcsosságában figyelhető meg. Az öt mérési területen nyújtott teljesítményeloszlás-görbéje a Színes TISZK esetében simul leginkább egymásra. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 21

Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság 35. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az egyes TISZK-ekben Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900-201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900- Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Belvárosi Csepel Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900-201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900- Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Építőipari Észak-Pesti Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 22

Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900-201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900- Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Gazdasági Gundel Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900-201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900- Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Humán Modell Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 23

Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900-201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900- Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Dél-Budai Petrik Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv 8 6 1 201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900-201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 900- Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Szily Színes Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 24

Gyakoriság Gyakoriság 3. A TELJESÍTMÉNYEK HÁROM ÉV VISZONYLATÁBAN Összegzésképpen az elemzésben érintett három mérési év adatainak egymás mellé állításával végzünk összehasonlítást. Először a három év vonatkozásában a minta összetételét, majd az eredményeket nézzük meg. A minta szerkezetét a két reprezentativitási szempont szerint a 36-37. ábra szemlélteti. Az ábrákon jól látszik, hogy a 9. évfolyamos tanulók képzéstípusok és nyelvoktatási jelleg szerinti öszszetételében lényeges eltérés nem állapítható meg. 10 9 8 6 1 gimnázium szakközépiskola szakiskola 15 14 14 67 67 67 18 19 19 2008 2009 2010 36. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók képzéstípus szerinti megoszlása 10 9 8 6 1 normál NYEK kéttannyelvű 14 16 14 7 8 8 23 25 27 33 36 36 62 59 58 60 57 57 2008 2009 2010 2008 2009 2010 gimnázium szakközépiskola 37. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók nyelvoktatás jellege szerinti megoszlása A mintaválasztásnál, mint említettük a nemek szerinti összetétel nem reprezentativitási szempont. A 38. ábra a fiú-lány arány alakulását szemlélteti, ahol a fővárosi mintában három éve nincs változás, sőt a gimnáziumi és szakközépiskolai területen sem tapasztalható lényeges változás. A szakiskoláknál látható eltérés, ami a 2010-es minta bemutatásánál már megemlítésre került. A szakközép- és a szakiskolai tanulók szakmacsoportos alapozó képzése alapján összesített szakterületi képzés szerinti bontásnál a fővárosi mintában nem, de a szakiskolaiban látható jelentősebb különbség (39. ábra). A fővárosi mintánál a gazdasági és az agrár terület változatlan aránya mellett, két-három százalékpontos eltérés figyelhető meg a műszaki területen csökkenés, a humán területen növekedés formájában. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 25

38. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók nemek szerinti megoszlása 39. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók szakterület szerinti megoszlása A tanulmánysorozat első és jelen részében a teljesítmények átlagos alakulását képzéstípusonként, a szakterületi és a TISZK-enkénti bontásban vizsgáltuk. A 1-onkénti tanulói csoportok, a percentilisek elhelyezkedését az egyes képzéstípusokban a 40-43. ábra foglalja össze a vizsgált mérési területekre. Az ábra azt szemlélteti, hogy a tanulók egy-egy 1-os csoportjának teljesítménye milyen széles intervallumban helyezkedik. Minél szélesebb egy intervallum, a csoport annál heterogénebbnek tekinthető. Az évről-évre látott változások mértékét és irányát a 3-5. táblázatban foglaltuk össze. A 9. évfolyamos bemeneti mérések célja az, hogy az öt mérési területen átfogó képet kapjunk a fővárosi oktatási rendszerbe kerülő tanulókról. A képzéstípusonkénti, a szakterületi bontásban látható adatok alapján igazolható, hogy az utóbbi három évben a 9. évfolyamra hasonló készségekkel, képességekkel érkeznek a tanulók (3-4. táblázat). A 12 TISZK vonatkozásában kilenc TISZK-nél mutatható ki néhány mérési területen némi változás (5. táblázat). A következő évek vizsgálatai is szükségesek lesznek annak megállapításához, hogy ezek a látható változások mennyire tekinthetők tendenciózus változásoknak. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 26

40. ábra. A gimnáziumi tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban 41. ábra. A szakközépiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 27

42. ábra. A szakiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban 3. táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása képzéstípusonként (standardpont) Mérési terület 2008-ról 2009-re 2009-ről 2010-re 2008-ról 2010-re Gimnázium Matematika 1 3 4 Szövegértés -8 2-6 Történelem -10 0-10 Angol nyelv -21 0-21 Német nyelv -53 8-45 Szakközépiskola Matematika -1-4 -5 Szövegértés -2-2 -4 Történelem 1 3 4 Angol nyelv 4 2 6 Német nyelv 1-6 -5 Szakiskola Matematika -5 4-1 Szövegértés 4 5 8 Történelem -2-8 -10 Angol nyelv 7-2 5 Német nyelv 0 0 1 Jelmagyarázat: a vizsgált időszakban az átlagos tanulói teljesítmény szignifikánsan nőtt a vizsgált időszakban az átlagos tanulói teljesítmény szignifikánsan csökkent Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 28

4. táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása szakterületenként (standardpont) Változás 2008-ról 2009-re 2009-ről 2010-re 2008-ról 2010-re Humán Matematika 10-4 6 Szövegértés -16 19 3 Történelem -6 2-4 Angol nyelv 1 10 11 Német nyelv 18-9 9 Műszaki Matematika -7-3 -3 Szövegértés 1 0 0 Történelem 6 15 15 Angol nyelv 10 9 9 Német nyelv 1 5 5 Gazdasági-szolgáltatási Matematika -7 4-2 Szövegértés 1-1 -2 Történelem 6 9-11 Angol nyelv 10-2 1 Német nyelv 1 4-11 Agrár Matematika 2 11 13 Szövegértés 3 15 18 Történelem -2 0-2 Angol nyelv 2-6 -4 Német nyelv -18 5-13 5. táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása TISZK-enként (standardpont) TISZK Mérési terület 2008-ról 2009-re 2009-ről 2010-re 2008-ról 2010-re Belvárosi matematika 9-11 -2 szövegértés 5-14 -9 történelem -8-4 -12 angol nyelv 9-9 0 német nyelv 5-25 -19 Csepel matematika -3-22 -25 szövegértés 9-28 -18 történelem -2 4 2 angol nyelv 16-10 6 német nyelv 12-15 -3 Építőipari matematika -18 10-8 szövegértés 28-25 2 történelem -10 43 33 angol nyelv 17-7 10 német nyelv 5 7 11 Észak-pesti matematika -6 20 14 szövegértés -12 26 13 történelem 4 17 20 angol nyelv 12 8 20 német nyelv 20-6 14 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 29

TISZK Mérési terület 2008-ról 2009-re 2009-ről 2010-re 2008-ról 2010-re Gazdasági matematika 18-8 9 szövegértés 12 2 14 történelem 7-16 -9 angol nyelv -8 6-2 német nyelv 23-33 -10 Gundel matematika 1-4 -3 szövegértés 6-12 -6 történelem 2-13 -11 angol nyelv -7 16 9 német nyelv -20 18-1 Humán matematika 4-2 2 szövegértés -15 15 0 történelem 0-9 -9 angol nyelv -10 0-10 német nyelv 13-9 4 Modell matematika 18-32 -13 szövegértés -8-3 -10 történelem -10 16 7 angol nyelv -9 45 36 német nyelv 6 39 45 Dél-Budai matematika -7 9 2 szövegértés 0-9 -8 történelem 14 4 17 angol nyelv 23-27 -4 német nyelv -44 50 6 Petrik matematika -17-8 -25 szövegértés -1-9 -10 történelem 0-10 -10 angol nyelv 3-6 -3 német nyelv 6 5 10 Szily matematika 2 4 6 szövegértés 11-10 1 történelem 4 12 16 angol nyelv 7-1 6 német nyelv -13 9-4 Színes matematika 0-2 -2 szövegértés -11 15 4 történelem 4-7 -3 angol nyelv 6 1 6 német nyelv 2-9 -7 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 30

4. ÖSSZEGZÉS A 9. évfolyamos tanulók fővárosi bemeneti mérési adatainak a 2008. és 2009. évi értékelését folytatva a 2010. évi eredményeket új szempontok szerint összegeztük. Célunk az volt, hogy az intézményvezetők, az intézményi mérésvezetők, a munkaközösség-vezetők és nem utolsó sorban az érintett szaktanárok számára információt szolgáltassunk az őket érintő területek nagy rendszerben való elhelyezéséhez, továbbá a munkájuk tervezéséhez, értékeléséhez, a fejlesztési lépések megfogalmazásához. Fontos szempont volt, hogy hozzájáruljunk a pedagógusok meglátásainak objektív adatokkal történő igazolásához. Jelen értékelésünk csak néhány területre terjed ki. Az egyes mérések részletes fővárosi szintű elemzései bővebb információt adnak a feladatokra, a feladatelemekre vonatkozóan, sőt az eredmények tükrében megfogalmazott fejlesztési javaslatokkal is itt találkozhatnak. A tanulmánysorozat két részének mellékletében megtalálható részletes adatok az intézményeknél lévő adatokkal, az iskolákra vonatkozóan is biztosítják a további elemzések lehetőségét. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 31

5. TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. táblázat. A 2010/2011. tanévi bemeneti mérés mérőeszközeinek kiemelt paraméterei... 2 2. táblázat. A TISZK-ek átlagos helyezési rangszám szerinti eloszlása... 19 3. táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása képzéstípusonként (standardpont)... 28 4. táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása szakterületenként (standardpont)... 29 5. táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása TISZK-enként (standardpont)... 29 1. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása... 3 2. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvoktatás jellege szerint... 3 3. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása... 3 4. ábra. A tanulók szakterület szerinti megoszlása... 4 5. ábra. A tanulók megoszlása az egyes TISZK-ek között szakterületi bontásban... 4 6. ábra. A tanulók szakmacsoportok szerinti megoszlása... 5 7. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes szakterületeken... 5 8. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes TISZK-ekben... 5 9. ábra. A tanulók megoszlása nemenként az egyes szakterületeken... 6 10. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása az egyes TISZK-ekben... 6 11. ábra. A tanulók megoszlása a mérések száma szerint... 7 13. ábra. Az egyes szakterületeken elért képzéstípusonkénti eredmények alakulása mérési területenkénti bontásban... 9 14. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikából az egyes szakterületeken... 10 15. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértésből az egyes szakterületeken... 10 16. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása történelemből az egyes szakterületeken... 11 17. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből az egyes szakterületeken... 11 18. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből az egyes szakterületeken... 11 19. ábra. A matematikaeredmények alakulása a TISZK-ekben... 12 20. ábra. A szövegértés-eredmények alakulása a TISZK-ekben... 12 21. ábra. A történelemeredmények alakulása a TISZK-ekben... 13 22. ábra. Az angol nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben... 13 23. ábra. A német nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben... 13 24. ábra. A matematikaeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 13 25. ábra. A szövegértés-eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 14 26. ábra. A történelemeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 14 27. ábra. Az angol nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 14 28. ábra. A német nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 14 29. ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya... 16 30. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása matematikából az egyes TISZK-ekben... 19 31. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása szövegértésből az egyes TISZK-ekben... 20 32. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása történelemből az egyes TISZK-ekben... 20 33. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása angol nyelvből az egyes TISZK-ekben... 20 34. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása német nyelvből az egyes TISZK-ekben... 21 35. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az egyes TISZK-ekben... 22 36. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók képzéstípus szerinti megoszlása... 25 37. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók nyelvoktatás jellege szerinti megoszlása... 25 38. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók nemek szerinti megoszlása... 26 39. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók szakterület szerinti megoszlása... 26 40. ábra. A gimnáziumi tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban... 27 41. ábra. A szakközépiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban... 27 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 32

42. ábra. A szakiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban... 28 Melléklet 1. táblázat. Az egyes mérési területeken érintett tanulók létszámának alakulása 2010-ben (fő)... 34 2. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 2010-ben (fő)... 34 3. táblázat. A bemeneti mérésben érintett tanulók létszámának alakulása 2010-ben (fő)... 34 4. táblázat. A szakközépiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben 35 5. táblázat. A szakiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben... 35 6. táblázat. A tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben... 35 7. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 2010-ben... 36 8. táblázat. A mérési eredmények szakterületenkénti alakulása 2010-ben (standardpont)... 37 9. táblázat. A szakközépiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása 2010-ben (standardpont)... 37 10. táblázat. A szakiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont)... 37 11. táblázat. Az eredmények mérési területek szerinti alakulása az egyes szakterületeken 2010-ben (standardpont)... 38 12. táblázat. Az eredmények mérési területenkénti alakulása TISZK-enként 2010-ben (standardpont)... 38 13. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban 2010-ben (standardpont)... 41 14. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban szakközépiskolai tanulókra 2010-ben (standardpont)... 43 15. táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása... 44 16. táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása a szakközépiskolai tanulókat tekintve... 45 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 33

6. MELLÉKLET. A létszámok és a tanulói teljesítmények alakulása 1. táblázat. Az egyes mérési területeken érintett tanulók létszámának alakulása 2010-ben (fő) Mérési terület Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Együtt Matematika 585 1890 386 2861 Szövegértés 584 1898 389 2871 Történelem 622 2272 493 3387 Angol nyelv 450 1741 323 2514 Német nyelv 118 467 140 725 A mérésben érintett tanulók összlétszáma 1298 4520 958 6776 2. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 2010-ben (fő) Mérési terület Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika 2861 Szövegértés 2828 2871 Történelem 11 11 3387 Angol nyelv 10 9 2489 2514 Német nyelv 1 1 718 0 725 3. táblázat. A bemeneti mérésben érintett tanulók létszámának alakulása 2010-ben (fő) Szakközépiskola Szakiskola Együtt Gimnázium 1298 Belvárosi 633 155 788 Csepel 399 15 414 Építőipari 128 12 140 Észak-Pesti 596 79 675 Gazdasági 480 0 480 Gundel 260 238 498 Humán 353 67 420 Modell 146 44 190 Dél-Budai 277 36 313 Petrik 457 17 474 Szily 365 56 421 Színes 268 239 507 TISZK összesen 4362 958 5320 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 34

Szakterület Belvárosi Csepel Építőipari 4. táblázat. A szakközépiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Együtt Humán 8% 2% 2% 12% Műszaki 4% 3% 14% 1% 6% 11% 8% 2% 49% Gazdasági-szolgáltatási 14% 5% 11% 6% % 37% Agrár 2% 2% Együtt 14% 9% 3% 14% 11% 6% 8% 3% 6% 11% 8% 6% 10 Szakterület Belvárosi Csepel Építőipari 5. táblázat. A szakiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Együtt Humán 7% 3% 1 Műszaki 2% 1% 8% 4% 4% 2% 6% 8% 35% Gazdasági-szolgáltatási 16% 25% 1% 2% 44% Agrár 11% 11% Együtt 16% 2% 1% 8% % 25% 7% 5% 4% 2% 6% 25% 10 Szakterület Belvárosi Csepel Építőipari 6. táblázat. A tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Együtt Humán 8% 1% 3% 12% Műszaki 4% 3% 13% 2% 6% 9% 8% 3% 47% Gazdasági-szolgáltatási 15% 4% 9% 9% 1% 38% Agrár 4% 4% Együtt 15% 8% 3% 13% 9% 9% 8% 4% 6% 9% 8% 9% 10 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 35

Szakmacsoport Belvárosi Csepel Építőipari 7. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 2010-ben Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél- Budai Petrik Szily Színes Együtt Egészségügy 5% 5% Szociális szolgáltatások 1% 1% Oktatás 2% 2% Művészet, közművelődés, kommunikáció 1% 1% 3% Gépészet 3% 1% 2% 6% Elektrotechnika-elektronika 1% 2% 2% 3% 8% Informatika 3% 3% 5% 3% 14% Vegyipar 1% 1% Építészet 3% 3% Könnyűipar 2% 2% Faipar 3% 3% Nyomdaipar % Közlekedés 4% 3% 8% Környezetvédelem-vízgazdálkodás 3% 3% Közgazdaság 4% 1% 5% 1 Ügyvitel 2% 2% Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 11% 2% 2% 1% 16% Vendéglátás-idegenforgalom 9% 9% Egyéb szolgáltatások 1% 1% Mezőgazdaság 1% 1% Élelmiszeripar 2% 2% Együtt 15% 8% 3% 13% 9% 9% 8% 4% 6% 9% 8% 9% 10 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 36

Szakterület 8. táblázat. A mérési eredmények szakterületenkénti alakulása 2010-ben (standardpont) Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Humán 667 277 495 83 704 359 459 68 750 294 469 83 729 355 476 79 625 366 484 60 Műszaki 714 265 471 92 802 359 482 86 813 294 493 96 734 355 486 93 810 366 468 74 774 265 487 95 782 359 478 86 788 294 477 89 734 355 485 89 784 366 490 82 Agrár 608 265 435 74 605 359 431 59 725 294 434 75 621 355 432 55 535 366 435 42 Együtt 774 265 479 93 802 359 476 84 813 294 482 92 734 355 483 89 810 366 477 76 Szakterület 9. táblázat. A szakközépiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása 2010-ben (standardpont) Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Gazdaságiszolgáltatási Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Humán 667 277 506 79 704 359 467 67 750 307 480 81 729 355 483 81 625 366 494 59 Műszaki 714 265 484 87 802 359 492 85 813 294 504 95 734 355 495 94 810 366 476 76 774 265 505 87 782 359 494 85 788 294 492 86 734 355 499 88 784 366 508 82 Agrár 596 348 466 58 605 359 449 64 725 332 459 85 621 355 456 62 515 366 442 43 Együtt 774 265 494 86 802 359 489 83 813 294 496 90 734 355 494 90 810 366 490 77 Szakterület 10. táblázat. A szakiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Gazdaságiszolgáltatási Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 37 Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Humán 561 300 428 76 546 359 411 48 598 294 401 64 516 355 427 42 515 366 440 43 Műszaki 608 265 389 85 605 359 411 50 611 294 415 68 678 355 422 61 565 366 430 50 Gazdaságiszolgáltatási 667 265 415 93 664 359 416 55 661 294 424 81 664 355 428 65 674 366 442 59 Agrár 608 265 407 76 517 359 416 50 573 294 416 61 557 355 417 46 535 376 427 41 Együtt 667 265 407 88 664 359 413 52 661 294 418 73 678 355 424 59 674 366 437 53