A tárgy neve KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS MINŐSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Földrajz Földtani Tanszékcsoport Felelős oktató: Dr. Rakonczai János Kredit 2 Heti óraszám 2 típus előadás Számonkérés kollokvium Teljesíthetőség feltétele Párhuzamosan feltétel nincs Előfeltétel nincs Helyettesítő tárgyak nincs Periódus őszi félév Javasolt félév 3. /de alapszakonként változó Kötelező vagy kötelezően biológia, fizika, földrajz, matematika választható (További előadók: Dr. Galbács Zoltán, Dr. Margóczi Katalin, Soós Katalin) AJÁNLOTT IRODALOM Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem Kerényi A. 2003: Európa Természet- és környezetvédelme Koczor Z. 1999: Bevezetés a minőségügybe A minőségügy gyakorlati kérdései. Rakonczai J. 2003: Globális környezeti problémák
A TANTÁRGY RÉSZLETES TEMATIKÁJA 1. A KÖRNYEZETVÉDELEM FOGALMI RENDSZERE, ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A környezetvédelmi gondolkodás kialakulásának történeti folyamata, helye napjaink társadalmi gondolkodásában. A környezetvédelem fogalma, kapcsolatrendszere. A környezetvédelem helye, szerepe a társadalmi gazdasági folyamatokban Környezetgazdálkodás A geoszférák és a környezet változásai A környezeti változások értékelésének nehézségei A környezeti változások kimutatásának legfontosabb módszerei, alkalmazási területeik Környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmak. Környezetszennyező anyagok együttes hatása 2-3. A KÖRNYEZETVÉDELEM KÉMIAI ALAPJAI A víz fizikai és kémiai tulajdonságai. Halmazállapot változásai. A víz körforgása a természetben. A vízben oldott gázok, szervetlen és szerves anyagok. Az oldhatóságot befolyásoló tényezők. A tengervíz, artézi víz, folyóvíz, karsztvíz, tavi víz, talajvíz és esővíz összetételének sajátosságai. A víz ph-ja. A víz ph-ját befolyásoló komponensek, a szén-dioxid egyensúly, puffer-hatás. A víz lúgossága, savassága. A víz keménységét okozó anyagok. A vízlágyítás szükségessége és módozatai. Az oxidáció és redukció. A természetben lejátszódó oxidációk és redukciók. A vas- és mangán ionjainak oxidációja levegő oxigénjével. A kémiai és a biológiai oxigén igény. A levegőt alkotó anyagok. A levegő fő komponenseinek tulajdonságai (oxigén, nitrogén, argon, széndioxid, vízgőz). A levegő szennyezői és mikro komponensei, azok kémiai tulajdonságai, a környezetre gyakorolt hatásuk (ózon, kén-dioxid, nitrogénoxidok, egyéb nemesgázok, freonok, szén-monoxid, porszennyezés, illékony szerves vegyületek). A fertőtlenítésre használt anyagok tulajdonságai és alkalmazásuk körülményei (klór, klór-dioxid, klór-mész (Ca(OCl)Cl), alkáli-hipoklorit (HYPÓ), klór-aminok, ózon, hidrogén-peroxid, ezüst). A savasságot okozó anyagok (sósav, kénsav, salétromsav, foszforsav, ecetsav, citromsav, zsírsavak, stb.). Erős és gyenge savak. A savas anyagok képződése a természetben, vagy az emberi tevékenység által. Lúgosságot okozó anyagok (nátrium-hidroxid,
kalcium-hidroxid, ammónia oldata, lúgosan hidrolizáló sók, stb.). Erős és gyenge bázisok. Sók keletkezése és hidrolízisük. A természetben és a mindennapok során előforduló sók: nátrium-klorid, dinátrium-szulfát, nátrium-hidrogén-karbonát, dinátrium-karbonát (sziksó), nátrium-nitrát, trinátrium-foszfát (trisó), nátrium-szilikát (vízüveg), kalcium-szulfát (gipsz), stb. Az energia hordozók. Fosszilis tüzelőanyagok (tőzeg, lignit, barnaszén, kőszén, gázhalmazállapotú szénhidrogének, kőolaj, fa, biogáz), és az égetésük során keletkező szennyezések (fahamu, pernye, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid). Belsőégésű motorok hajtóanyagai (benzin, gázolaj, növényi olaj, alkoholok). Tisztításra használt anyagok. Talajok Mosószerek (felületaktív anyagok), szappanok, mosóporok. Testápolásra, kozmetikában használatos anyagok. összetétele. Szilikátok, szerves anyagok, ásványi anyagok. Szikes talaj, homokos talaj. Talajerő utánpótlását biztosító anyagok (természetes- és műtrágyák). A közhasználatú fémek és tulajdonságaik (vas, réz, alumínium, ólom, cink, titán, ezüst, arany, platina, stb.). A fémek ásványi előfordulásai. Előállításuk és ötvözeteik. Néhány fém korróziója, korrózió elleni védelme (festéssel, passzív bevonattal, zománcozással, galvanizálással, stb.) Építő anyagaink (vályog, tégla, mész, habarcs, cement, vasbeton, üveg, kerámia, műanyag). Különösen veszélyes anyagok Az emberre és más élőlényekre különösen veszélyes anyagok (ólom-, arzén-, higany-, nikkel-, króm-vegyületek, PCB-k, dioxin, azbeszt, kén-hidrogén, hidrogén-cianid, klórozott szerves vegyületek, foszforsav észterek, alkoholok, dohányfüst, kábítószerek, stb.). A veszélyes anyagok forgalmának, tárolásának szabályai, jelölések, veszélyes anyagok megsemmisítése, R- és S- mondatok. Technikában használatos gázok tárolása, használata, a velük való bánás veszélyei (PB, dissous-gáz, hidrogén, oxigén, klór, kén-dioxid, stb.). Néhány kémiai elem körforgása a természetben: szén, kén, foszfor, nitrogén. Tűzveszélyes anyagok, és a tűzoltás eszközei, anyagai (homok, szén-dioxid, haboltó, víz, (régebben) halonnal oltó). Lobbanáspont, gyúlási hőmérséklet. Tűzálló impregnálás. Víz elleni védelem eszközei. Vízszigetelés, impregnálás víz ellen.
Színes bevonat készítésének anyagai (szervetlen- és szerves pigmentek). A bevonat időjárás állósága, hatása a környezetre. Xerox másolás, könyvnyomtatás, írógépelés, ceruzával, tollal való írás eszközei, anyagai. Élelmiszerek tartósítására használatos anyagok és eljárások. Világításra használatos eszközök és anyagok (izzólámpa, fénycső, gyertya, magnézium-fény, villanócső, ívfény, karbidlámpa, gázlámpa, Davy-féle biztonsági lámpa, laser-fény, stb.). Hegesztésre, forrasztásra használatos anyagok. Nevezetes ötvözetek (bimetál, olvadó biztosíték, bronz, sárgaréz, acél, arany- és ezüst ötvözetei, konstantán, stb.). Áram előállítására használatos eszközök, anyagok (kémiai áramforrások, szárazelemek, akkumulátorok, fém-hidrid elemek, Si- és Se fényelemek, üzemanyag cellák, stb.). 4-5. A GEOSZFÉRÁK KÖRNYEZETVÉDELEME (a légkör, a vizek, a földtani közeg, a talaj környezeti problémái) A légkör környezetvédelmi kérdései A légkör összetétele, időbeli változása Az élővilág szerepe az O 2 és CO 2 szint változásában, az O 3 megjelenésében Az ember szerepe Az önszabályozás kérdése A légszennyezés, a légszennyezések csoportosítása A légszennyezések terjedése. A légszennyezések hatása az élőlényekre, bioindikátorok A légkörrel kapcsolatos regionális és globális összefüggések A savasesők problémája, következményei, a káros hatások leküzdésének kérdései Az üvegházhatás A folyamat lényege Legfontosabb üvegházhatású gázok Globális következmények Nemzetközi összefogás a káros hatások csökkentésére Az ózon-probléma Az ózon kettős szerepe Az ózon eloszlása a légkörben, jellegzetes idő- és térbeli változásai Az ózonlyuk kialakulása Környezet-egészségügyi kapcsolatok
A klímazónák módosulásának kérdése Sivatagosodás, szárazodás Az El Nino szerepe A Broecker-féle szállítószalag szerepe A környezetvédelem és a vizek A vízfelhasználás történeti vonatkozásai, megváltozó helye és szerepe A vízhasznosítás mennyiségi problémái ágazatonként A víztakarékosság lehetőségei Globális és hazai megoldások a vízhasználat szabályozására A vízhasználat minőségi problémái Szennyezések fajtái A határértékek kérdése A szennyvizek csökkentésének módjai A vízminősítés tényezői A vízminősítés Regionális és globális vízhasználati problémák A vízzel összefüggő környezeti változások A vízszabályozások következményei Az árvizek problémájáról Néhány természetvédelmi vonatkozás Környezeti változások a világtengerekben A vizekkel kapcsolatos nemzetközi fellépés legfontosabb vonatkozásai Tengerjogi egyezmény Dublini jegyzőkönyv Víz Világfórum Az EU vízügyi keretirányelve Vízhasználati konfliktusok a világban A talajokkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák A talajpusztulás módjai, folyamata A talajerózió, mint világprobléma Talajvízszint és domborzat hatása a talajokra A vízrendezések és melioráció hatásai (talajtípus változások, másodlagos szikesedés) Műtrágyázás szerepe (tápanyag pótlás ill. környezetszennyezés) Zöldforradalom. Ionantagonizmusok Vegyszerezés hatásai. Környezetkímélő megoldások. Savas esők hatása a talajra. A talaj, mint szennyezés megkötő, pufferoló, átalakító Magyarországi tapasztalatok. Talajvizsgálatok (5/1978. MÉM rendelet szerepe Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer A környezetvédelem földtani vonatkozásai Földtani környezet és biztonság (szeizmicitás, vulkánosság, antropogén vonatkozások)
A bányászat néhány környezeti következménye A depóniák létesítésének környezetföldtani vonatkozásai. Kárlokalizálás, kárelhárítás. Az OKKP. Az érzékenység fogalma, érzékenységi kategóriák 6. A KÖRNYEZETVÉDELEM NÉHÁNY FIZIKAI VONATKOZÁSA (Zaj, az atomenergia hasznosításának kérdései, elektromágneses környezetszennyezés) A hang, mint mechanikai hullám és jellemzői A hangforrások és a hangtér mennyiségi jellemzői A zaj élettani hatásai Zajforrások, zajvédelem. Környezetvédelmi határértékek. Elektromágneses környezetszennyezés Az ionizáló, és a nemionizáló elektromágneses sugárzások biológiai hatásai Doziometriai fogalmak, lakossági és foglalkozási határértékek. Természetes eredetű elektromágneses sugárzások és azok hatásai Mesterséges eredetű elektromágneses sugárzások és azok hatásai Az atomenergia hasznosítása Az atomenergia szerepe a világ energiatermelésében A radioaktív hulladékok és elhelyezésük Az atomerőművek és a széntüzelésű hőerőművek környezeti hatásának összehasonlítása a teljes üzemanyagciklusra vonatkozóan. A jövő atomerőművei és az atomerőművek jövője. 7. A HULLADÉKPROBLEMATIKA A hulladék fogalma A hulladékok csoportosítása, minősítése, osztályozása Veszélyes hulladék A hulladékokkal kapcsolatos problémák csoportosítása Az integrált hulladékgazdálkodás A hulladékok elhelyezésével kapcsolatos természetes és mesterséges védelmi rendszerek. A hulladéklerakók létesítésének szempontjai, lépései, területminősítési eljárások. A hulladékhasznosítás, -megsemmisítés termikus módjai 8. TERMÉSZETVÉDELEM ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet és természetvédelem meghatározása, kapcsolata, komplementer viszonyuk. Természet és ember viszonya. Kultúrák és természetképek.
A természetvédelem kezdetei és jelenlegi szervezeti felépítése Magyarországon. A Nemzeti Parkok feladatai. A természetvédelem törvényi szabályozása Magyarországon. Területek védelme. Ex lege védelem. Védetté nyilvánítás, területi kategóriák, nemzetközi kijelölések. Natura 2000. A természetvédelem szabályzása az Európai Unióban. Ökológiai hálózatok. Fajszintű védelem. Értékelési rendszerek, védettségi listák és vörös listája. Nemzetközi természetvédelmi szervezetek és egyezmények szerepe. Természetvédelmi kezelés és helyreállítás fogalma. Populációk természetvédelmi kezelése ex situ és in situ védelme (példák). Füves területek és vizes területek természetvédelmi kezelése. A természetkímélő erdőgazdálkodás. A természetvédelem és a mezőgazdaság kapcsolata. Az agrárkörnyezetvédelem természetvédelmi jelentősége. Élettelen természeti értékek. Tájvédelem. Ecosystem management. A természetvédelem közgazdasági vonatkozásai. Ökológiai gazdaságtan. Oktatás, ismeretterjesztés. Kutatás. Idegenforgalom. 9-10. A KÖRNYEZETVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA (A HAZAI ÉS AZ EU-S JELLEMZŐK) A környezetvédelem általános elvei A hazai környezetvédelemi jog főbb jellemzői. Előzmények. Az 1976. évi II. törvény Az ET szakértői csoport környezetvédelmi modelltörvény elvei Optimális környezeti szabályozás Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994) Környezetpolitikai elvek A természetmegőrzés elvei
1995. évi LIII. törv. A környezet védelmének általános szabályairól A törvényhez kapcsolódó további fontos törvények A törvény néhány általános következménye Környezetvédelmi határértékek A környezetvédelem szereplő (szintek és feladatok) Országgyűlés Miniszter Országos Környezetvédelmi Tanács A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai Környezetvédelmi programok (kiemelten a települési programokról) Környezetvédelmi igazgatás (szereplők és feladatok) Termékdíj, betétdíj, környezetterhelési díjak, stb. Környezetvédelmi hatásvizsgálatok A környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségek Környezetvédelmi megbízott Nemzeti Környezetvédelmi Programok Az Aarhusi Egyezmény és következményei Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fő jellemzői A környezetvédelmi szempontok környezetpolitikai háttere Az EU környezetpolitikájának elméleti alapjai Az EU környezetpolitikájának alapelvei Az EU környezetpolitikájának eszközei Jogi eszközök: Horizontális szabályozás Környezetvédelem jogi szabályozása Gazdasági szabályozók Együttműködés a társadalom szereplőivel A Bizottsághoz benyújtott panaszok Környezetvédelmi Akció Programok Az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja (2001-2010) 11. KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A környezettudatos irányítás eszközei, módszerei A környezetközpontú irányítási rendszerek jellemzői, bevezetésük előnyei A KIR rendszerek előzményei Az ISO 9000-es szabványok a minőségbiztosításról Az ISO 9000 és a TQM összehasonlítása Az ISO 14000-es szabványok A KIR kiépítésének lépései A vállalat/intézmény (vezetés) előkészülete a KIR-re A KIR tervezése A KIR megvalósítása, dokumentáció Az intézkedések felülvizsgálata, audit A rendszer tanúsítása (és környezeti jelentés/nyilatkozat A környezeti jelentések fontosabb tartalmi részei Az EMAS és tartalmi követelményei Az ISO 14000 és az EMAS összehasonlítása A KIR hazai helyzete, tapasztalatok
12. HÉTKÖZNAPI KÖRNYEZETVÉDELEM Környezetvédelmi tudatosság Települési környezetvédelem (programoktól a napi életig) Környezetvédelem az oktatásban Környezetvédelem a lakáson belül Környezetvédelem a táplálkozásban AJÁNLOTT IRODALOM