Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_1 2017 2018. tanév tavasz 4. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék
ELŐADÁS ANYAGA Zajforrások Környezeti zaj Zajhatás
Zajterjedés zárt térben Akusztikai szempontból szabad térnek az olyan teret tekintjük, amelyben a hullámterjedést nem befolyásolja semmilyen elnyelő vagy visszaverő felület, azaz a hanghullám a forrásból a tér minden irányában szabadon terjed. A szabad tér ilyen megfogalmazása csupán elméleti, a valóságban sohasem létezik.
Zajforrások Sugárzó térbeli formája szerint Pontforrás: Kiterjedésük elvileg mindhárom irányban végtelen kicsi, és minden irányban azonos teljesítményt adnak le. Ha nincs akadály a térben, akkor a hanghullámok koncentrikus gömbként terjednek. I = P/ F
Zajforrások Minden irányban egyenletes intenzitással sugároznak. I = P 2 4r Kis méretű zajforrások (pl. gépek), távoli nagyméretű zajforrások (pl. gyárépület)
Zajforrások Vonalszerű zajforrásról beszélünk, ha a végtelen hosszú vonal minden eleme hangforrásként működik. végtelen hosszú, hengerrel modellezhető a hullám-frontok koncentrikus hengerfelületeken helyezkednek el Autópálya, áramlási zaj csővezetékben
Zajforrások Síkfelületű zajforrás: A hullámfelületek a sugárzóval párhuzamosak. Pl. üzemcsarnok homlokzata közelről
Környezeti zaj Az ember mindennapi életébe behatoló zaj, amely az életminőséget csökkenti (pszichológiai, egészségügyi hatások). A környezetünk zajviszonyait számos tényező határozza meg elsősorban a zajforrás típusa és működési körülményei.
Környezeti zaj A legtöbb panaszt okozó zajforrások rangsorolása hazánkban: közlekedés 80 % szomszédok, szórakozóhelyek 12 % gyár, üzem 8 % A környezeti zaj csökkentése igen kitartó, hosszú távú, tervszerű munkát követel (zajforrások száma nő)
Környezeti zaj Közlekedési zajforrás a közlekedési útvonalak - közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér. (80% városban) Az egyre jelentősebb közúti közlekedés miatt (egyre több az autó az utakon) egyre nagyobb problémát jelent a közúti forgalom zaja. A közlekedés zajszintje a sebességtől, a forgalom nagyságától, sűrűségétől, a tehergépjárművek, kamionok arányától, az utak burkolatától, a terület beépítettségétől, a növénytakarótól függ elsősorban. A zajhatást befolyásolja a napszak is hisz ejszaka hangosabbnak érzékeljük a zajokat.
Környezeti zaj Szabadidős zajforrás: kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény zaja. A lakosság nyugalmat megzavarjak a szórakozóhelyek, szabadtéri koncertek, rendezvények dübörgése, de itt kell megemlíteni a szomszédban végzett szabadidős tevékenységeket, mint a barkácsolás, fűnyírás.
Környezeti zaj Üzemi zajforrás: környezeti zajt előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, annak telephelye, a termeléshez, működéshez szükséges gépek, berendezések, a telephelyen belüli járműhasználat, járműmozgás, rakodás. Pl.: szellőztető berendezések, kompresszorok.
Környezeti zaj Az ipari létesítmények létesítményen kívüli zajterhelése ott okoz a legtöbb problémát, ahol a lakó- es munkahelyek egymáshoz közel helyezkednek el. Erre megoldást jelenthet, ha az üzemeket a városok határába telepitik, ipari parkokba ez viszont a közlekedésből származó zaj növekedésével jár.
Egy épületet érő zajterhelés forrásai
A zaj emberre gyakorolt hatásai A zaj károsító hatása függ: az erősségétől a hangmagasságától az időtartamától az időbeli megoszlásától az ember személyes tényezőitől
A zaj emberre gyakorolt hatásai A hangoknak zajként történő megítélése nagymértékben függ: az ember egyéni érzéseitől illetve egyéb személyes tényezőktől életkor, nem, egészségi állapot, foglalkozás, személyiség, hangulat, fáradtság, stb. lakás helye közlekedési ellátottság Ebből adódóan például ugyanaz a hangjelenség az egyik ember számára lehet kellemes élmény, a másik számára pedig nagyon kellemetlen zaj.
A zaj emberre gyakorolt hatásai A zaj emberre gyakorolt hatása két területen jelentkezhet. Az egyik a hallószerv károsodása, ami először általában ideiglenes hallásküszöb-emelkedést okoz, később a hallósejtek pusztulásával visszafordíthatatlanná, gyógyíthatatlanná válik. A másik a fokozott energiafelhasználás az agy és idegrendszer működésében, ill. az irányítása alá eső funkciókban kiváltott változások, amelyek részben pszichikai, részben fiziológiai zavarokat okozhatnak.
Zajhatás Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alábbi csoportokba sorolta a zaj hatásait: halláskárosodás beszédérthetőség csökkenése alvaszavarok fiziológiai reakciók pl. magas vérnyomás stressz, depresszió, mentális betegségek kialakulása teljesítmény csökkenése viselkedési zavarok, düh
A zaj emberre gyakorolt hatásai Halláskárosodás: A nagyothallás a halláskárosodásnak az a foka, amely már akadályozza a mindennapi életben való tájékozódást. A hallásküszöb eltolódásával szoktuk jellemezni a halláskárosodás mértékét. Rendszeresen hosszabb idejű zajban tartózkodás csökkenti a hallás képességeit, különösen a hallásküszöb értékét rontja.
A zaj emberre gyakorolt hatásai Időszakos hallásvesztés: a 0 db-es hallásküszöb emelkedik (oka: a belső fül receptorsejtjeinek károsodása). Először a 4000 Hz körüli frekvenciájú hangok érzékelési képessége csökken. Terhelés után 2 perccel mérik, mivel ekkor még nem indul meg a hallásképesség visszaállása. Okozhatja: 80 db-es, 4 órán át ható, vagy 120 db-es 3 percen át ható zaj.
A zaj emberre gyakorolt hatásai Tartós hallásvesztés: Ha a hallásvesztés a terhelés megszűnte után 16-40 óra alatt áll vissza az eredeti szintre. Maradandó halláscsökkenés: Ha 40 órán túl sem áll vissza az eredeti hallásképesség. Okozhatja a tartósan ható 85 db feletti zajszint (elsősorban foglalkozási ártalom). Fülzúgás: a halláskárosodás másik formája, általában átmeneti (maradandó fülzúgás rendszerint halláscsökkenéssel együtt jelentkezik).
A zaj emberre gyakorolt hatásai 30 db felett alvás zavarás pszichés terhelés, zavarás ingerlékenységet, fáradtságot okoz 45 db felett beszédérthetőség romlás 55 db fölött zavarja a nagy koncentrációt igénylő szellemi tevékenységet
A zaj emberre gyakorolt hatásai 65 85 db közötti zaj minden fajta szellemi tevékenység végzését zavarja a vegetatív idegrendszeren keresztül befolyásolja az egyes szervek működését (pl. növekszik a szervezet oxigénfogyasztása, emelkedik a vércukorszint) 85 db fölötti zaj bármilyen tevékenység végzését zavarja 120 db fölötti zaj fizikai fájdalmat okoz
Zajhatás Beszédértés romlása Ha a zaj korlátozza a beszéd értését, beszűkülnek az ember lehetőségei, megváltozik a magatartása. Ahogy a zavaró hang szintje magasabb, az emberek automatikusan megemelik beszédjük hangerejét, hogy túlkiabálják a zajt. A WHO jelentése szerint olyan helyiségben, ahol a beszéd megértése fontos, 45-50 db hangnyomásszintű beszéd esetén a háttérzaj ne haladja meg a 35 db-t. Ez nemcsak a beszéd megértése szempontjából fontos, hanem a beszélő szempontjából is, hiszen az emelt hangú beszéd hosszabb távon nagyon fárasztó.
Zajhatás Alvás zavarása a legjelentősebb probléma, mert az éjszakai nyugodt pihenés előfeltétele a munkaképesség és az egészség megőrzésének, a jó fiziológiai és mentális működésének leggyakoribb formái: az elalvás nehézsége (megnövekedett elalvási idő), felébredés, változás az alvás fázisainak szabályosságában vagy mélységében A zajos környezetben alvás fiziológiai hatásokkal jár: megnövekedett vérnyomás, változás a szívritmusban, növekvő pulzusszám, erek összehúzódása, a légzésritmus változása, testhelyzet-változtatások megnövekedett száma, krónikus fáradságérzet, idegesség, ingerlékenység stb.
Zajhatás Akinek az éjszakai nyugalmát gyakran megzavarja a közlekedés zaja, jelentősen nagyobb adrenalinszintet mutat. Rosszkedv gyakori teljesítmény és koncentrációképesség csökkenés a következmény. A zajos területen élők (alvók) több nyugtatót, ill. altatót fogyasztanak. A jó alvás feltétele, hogy a zajszint folyamatosan ne haladja meg a 30 db értéket, amennyiben a zaj nem folyamatos, a maximális értéke ne haladja meg a 45 db szintet.
Zajhatás Mentális egészség és teljesítmény romlása szorongás, emocionális stressz, idegi panaszok, hányinger, fejfájás, instabilitás, szexuális impotencia, hangulati ingadozások, a társadalmi konfliktusok számának növekedése, továbbá általános pszichiátriai rendellenességek, mint pl. neurózis, pszichózis, hisztéria a zaj kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt, valamint a felismerő képességet. Olvasásra, figyelemre, problémamegoldó képességre és a tanulásra is negatív hatást gyakorol
Zajhatás Magatartásunkra való hatás A zaj számos társas magatartással kapcsolatos probléma, valamint kellemetlenség okozója lehet. Az emberi magatartás megváltozása agresszióban, barátságtalan fellépésben, az együttműködési hajlandóság hiányában, kedélytelenségben stb. nyilvánulhat meg.
Zajhatás Azok a szabványok, amelyek a zaj elleni védelmünket biztosítják olyan vizsgálatok alapján készültek, amelyekben normális vagy átlagos embereket vizsgáltak. Az ilyen felmérésekben a sebezhető csoportok alulképviseltek. csökkent képességűek (idősebbek, depressziósok), betegek, munkájuk szerint komplex kognitív feladatokat végzők, mozgás-, látás-, halláskorlátozottak, magzatok, csecsemők, kisgyermekek, több műszakban dolgozók stb. Ezek a csoportok úgy tűnik kevésbé képesek védekezni a zaj hatásai ellen, s így nagyobb a kockázatuk a káros következményekkel szemben
Zajhatás Azoknak a gyerekeknek, akik fő közlekedési utak mentén laknak, magasabb a pulzusszámuk és a vérnyomásuk. A zajártalomtól szenvedő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint az átlag. A gyerekek és a fiatalok tanulási nehézségei és korai halláskárosodásuk gyakran a túl magas zajterheléssel függ össze.
Zajhatás Az elfogadhatónál nagyobb zaj rontja a zajérzékeny intézmények rendeltetésszerű működését: zajos iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházakban hosszabbodhat a gyógyulási idő. Zajos munkahelyeken csökken a teljesítőképesség, a tevékenység lelassul, nő a figyelmetlenség, a feszültség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt. Zajos környezetben az emberek agresszívebbé válhatnak, romlanak az egymáshoz való kapcsolatok, csökken a segítségnyújtási készség
Zajhatás
Zajhatás Halláskárosodás mértéke
Zaj hatása az állatokra Számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat. A zaj állatokra gyakorolt hatása nagymértékben függ, az egyed rendszertani besorolásától. Az állatok esetében a különböző hangok érzékelése kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából, hallásuk többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb, mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra. A zaj hatásai az állatok esetében is okozhat közvetlenül halláskárosodást, valamint közvetett hatásként befolyásolja viselkedésüket, szaporodásukat valamint táplálkozásukat.
Zaj hatása az állatokra Laboratóriumi állatokon elvégzett kísérletek során kisemlősök (fehér egér, patkány, tengerimalac stb.) esetében: 100 és 130 db közötti értékeknél halláskárosodást tapasztaltak hosszú távon zajnak kitett egyedek vérnyomása növekedett szaporodásukban zavar keletkezett, alacsonyabb számban és kisebb testtömegű egyedeket hoztak világra elsősorban egerek esetében magas volt a fejlődési rendellenességgel született egyedek száma A különböző fajok meglehetősen különböző módon reagálnak a zajhatásokra. Egyesek képesek hozzászokni a zajokhoz, jó példa erre a városlakó állatok népes csoportja.
Zaj hatása az állatokra Haszonállatok esetében: az állatok viselkedésének megváltozását (pl. menekülési reakció) magas vérnyomást a vér összetevőnek megváltozását (pl. tejelő marha esetében egy 97 db hangerősségű traktor hatására jelentősen csökkent a vér hemoglobinszintje), valamint tejhozam csökkenést tapasztaltak. Elsősorban a hirtelen bekövetkező nem állandó hanghatások zavarják a legjobban őket.
Zaj hatása az állatokra A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása a menekülési reakció előidézése. További gerinces (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok esetében is van káros hatása a zajnak: halláskárosodás táplálkozási és szaporodási rendellenesség (ez különösen madarak esetében jellemző, amelyek a zavarás miatt véglegesen elhagyják fészküket) pánik reakció kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés tapasztalható zaj hatására
Zaj hatása a növényekre Mivel a növények beporzásában rovarok és magasabb rendű állatok is részt vesznek, a zajok hatása tovagyűrűzik a növényekre is. Új-Mexikó északnyugati részén kísérlet 2007 és 2010 között: szajkófaj: amely a fenyőmagvak terjedését segíti, menekül a zúgástól, így a fenyő is hiányzik a térségből feketetorkú kolibri: a Scarlet gilia nevű növény beporzója, preferálja a zajosabb területeket, mivel fiókáira nagy veszélyt jelent egy itt élő varjúfaj, a bozótszajkó
Köszönöm a figyelmet!