KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Kelt: Eger, 2013. március 27. Összeállította: az iskola vezetése 1
A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA 1. BEVEZETŐ...7 1.1 A pedagógiai program törvényi háttere...8 1.2 Jogi státus, alapadatok...9 1.3 Történeti előzmények... 10 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 11 2.1 Kulcskompetenciák fejlesztése... 11 2.2 A kiemelt fejlesztési feladatok a NAT szerint... 11 2.2.1 Az erkölcsi nevelés... 12 2.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 12 2.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 13 2.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 13 2.2.5 A családi életre nevelés... 14 2.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés... 14 2.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 15 2.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 15 2.2.9 Pályaorientáció... 15 2.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés... 16 2.2.11 Médiatudatosságra nevelés... 16 2.2.12 A tanulás tanítása... 16 2.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 18 2.3.1 Az iskola önmeghatározása és funkciói... 18 2.3.1.1 A kiindulási alapelvek... 18 2.3.2 A közös tantestületi célrendszer... 20 2.3.3 Az iskola képzési rendje... 20 2.3.3.1 2+2 képzés (kifutó rendszerben)... 20 2.3.3.2 3 évfolyamos képzés... 21 2.3.4 Felvétel a KONTAWIG-be... 22 2.3.5 Osztály- és csoportrendszer... 22 2.3.6 Munkaközösségi rendszer... 23 2.3.7 Tanórán kívüli tevékenységek... 24 2.3.8 Az iskola élet- és munkarendje... 27 2.3.9 Az iskolai hagyományok őrzése és ápolása... 28 2
2.4 A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma... 30 2.4.1 Az iskola nevelőtestülete... 30 2.4.2 A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 32 2.4.3 Az osztályfőnök feladatai... 33 2.5 Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata... 35 2.5.1 Osztályozóvizsga... 35 2.5.2 Javítóvizsga... 37 2.5.3 Szintvizsga... 39 2.5.3.1 A szintvizsga lényege... 39 2.5.3.2 A szintvizsga tartalma, követelményei... 40 2.5.3.3 A szintvizsga leírása... 40 2.5.3.4 Szintvizsga menete... 41 2.5.3.5 A szintvizsgabizottság... 42 2.5.3.6 A vizsgadokumentumok előkészítése... 42 2.5.3.7 A szintvizsga lebonyolítása... 43 2.6 A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban... 45 2.6.1 Az iskola tanulói... 45 2.6.2 Tanulók részvétele az intézmény döntési folyamataiban... 45 2.7 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 47 2.8 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 49 2.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 51 2.9.1 Sajátos nevelési igényű tanulók... 51 2.9.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók... 52 2.9.2.1 Tanulási nehézséggel küzdő tanulók... 52 2.9.2.2 Magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók... 54 2.9.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 55 2.9.4 Hátrányos (halmozottan hátrányos) helyzetű tanulók... 56 2.9.5 Rászoruló tanulók... 57 2.10 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 58 2.10.1 Egészségfejlesztési program... 58 2.10.2 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 60 2.11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartása... 61 3
3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 63 3.1 A választott kerettanterv megnevezése... 63 3.1.1 Az iskola közismereti tantárgyi óraterve... 63 3.2 A kerettanterv feletti kötelező, és nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga.. 64 3.3 A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma... 64 3.4 Helyi tantervek... 65 3.5 A választható tantárgyak és foglalkozások. A pedagógusválasztás szabályai... 65 3.6 A csoportfoglalkozások és egyéb foglalkozások szervezési elvei... 65 3.7 Az alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 66 3.8 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 67 3.9 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív fejlesztő formái... 68 3.9.1 Az ismeretek számonkérésének formái és értékelése... 68 3.9.2 Értékelési alapelveink... 70 3.9.3 A munkaközösségek felméréseinek ütemterve... 71 3.10 A magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 72 3.10.1 A magatartás minősítésének szempontjai... 72 3.10.2 A szorgalom minősítésének szempontjai... 73 3.11 A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 74 3.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 76 3.13 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok, az otthoni felkészülés elvei és korlátai... 77 3.13.1 Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok... 77 3.13.2 Az otthoni felkészülés elvei és korlátai... 77 Az otthoni feladatok lehetnek:... 77 3.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések terve... 79 3.14.1 A tanulók beilleszkedésének segítése... 79 3.14.2 A felzárkózás segítése... 80 3.14.3 Kompetenciafejlesztés... 81 3.14.4 Képességfejlesztő tanulási-tanítási módszerek... 82 3.14.4.1 Differenciálás... 82 3.14.5 A tanulás tanítása... 84 3.14.5.1 A tanulás feltételei és ennek ismerete... 84 3.14.5.2 A tanulás kérdéskörei... 84 4
3.14.5.3 A tanulást segítő körülmények... 84 3.14.6 Mentálhigiénia... 85 3.14.6.1 Alapelvek... 85 3.14.6.2 Célok... 85 3.14.6.3 Általános feladatok... 85 3.14.6.4 Részletes feladatok... 85 3.14.7 Műhelymunka, a tanári együttműködés formái... 86 3.14.7.1 Általános cél... 86 3.14.7.2 A műhelymunka eredményességének feltétele... 86 3.14.7.3 A műhelymunka formái... 87 3.14.8 Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek... 88 3.14.9 Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése... 88 3.14.10 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 89 3.14.11 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 89 3.15 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 91 3.15.1 Egészségnevelési alapelvek... 91 3.15.2 Környezeti nevelés alapelvei... 92 4. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA... 93 4.1 Az iskolarendszerű szakképzés jellemzői... 93 4.2 2+2 képzés (kifutó rendszerben)... 93 4.2.1 Elektrotechnika-elektronika szakirány... 98 4.2.1.1 Villanyszerelő képzés... 98 4.2.2 Gépészeti szakirány... 102 4.2.2.1 A gépi forgácsoló képzés... 103 4.2.2.2 A hegesztő képzés... 105 4.3 3 évfolyamos képzés (felmenő rendszerben)... 108 4.3.1 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport... 108 4.3.1.1 Villanyszerelő képzés... 108 4.3.2 Gépészeti szakmacsoport... 112 4.3.2.1 Gépi forgácsoló képzés... 113 4.3.2.2 Hegesztő képzés... 115 4.4 2 évfolyamos képzés (felmenő rendszerben)... 117 4.4.1 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport... 117 4.4.1.1 Villanyszerelő képzés... 117 5
4.4.2 Gépészeti szakmacsoport... 121 4.4.2.1 Gépi forgácsoló képzés... 122 4.4.2.2 Hegesztő képzés... 124 4.4.3 CNC gépkezelő szakképesítés-ráépülés OKJ 35 521 01... 126 4.5 A szakmai gyakorlat bemutatása... 128 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 129 6
1. BEVEZETŐ Eger, 2013. március 26. Busák István igazgató 7
1.1 A pedagógiai program törvényi háttere A pedagógia program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - 2012.évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról - 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, - 202/2007. (VII.31) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet módosításáról, - A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OMrendelet, - 32/1997. (XI.5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - 229/2012 (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 20/2012. (VIII.31) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, - az intézmény alapító okirata. - 2012.évi CXXV törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII törvény módosításáról - 2011. évi CLXXXVII. törvény és az annak a módosításáról szóló 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről 8
1.2 Jogi státus, alapadatok 1. Az intézmény neve: KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola 2. Az intézmény OM azonosítója: 102937 3. Az intézmény adószáma: 18583122-1-10 4. Az intézmény székhelye: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. 5. Az intézmény alapító szerve: Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. 6. Az intézmény felügyeleti szerve: Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. 7. Az intézmény fenntartója: Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. 8. Működési engedélyének száma: X-B-14/338-10/2012 kelte: 2012. július 30. kiállítója: Heves Megyei Kormányhivatal 9. Az intézmény működési területe: Térségi feladatok ellátása 10. Az intézmény vezetője: Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma által kinevezett igazgató 11. Az intézmény típusa: köznevelési intézmény - szakiskola 9
1.3 Történeti előzmények Az ezredfordulón Egerben és környékén fejlődésnek indult az ipar, amely korszerű ismeretekkel rendelkező szakembereket várt. Olyan fiatalokat, akik a munkaerő-piac kihívásainak megfelelő tudással rendelkeznek a munkavállaláshoz, de biztos alapokkal bírnak a gyors ütemben fejlődő követelményekkel való lépéstartáshoz, szükség esetén pedig egy-egy szakmacsoporton belül a rugalmas váltás, átképzés sem jelent számukra gondot. A lehetőségek és az igények összekapcsolása révén hozta létre Gyetvai Zsolt (a GYEGÉP vezetője) a Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítványt, amely elindította a KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskolát, ahol 2001. szeptemberében 62 tanulóval (két osztállyal) megkezdődött az oktatás. Napjainkra a KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola a térség meghatározó oktatási intézményévé vált, amely jó személyi és tárgyi feltételekkel, korszerű műszaki színvonalon a jövőnek szóló ismereteket közvetített diákjai felé. 10
2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 Kulcskompetenciák fejlesztése A kompetencia az ismeretek, készségek olyan ötvözete, amely megfelelő attitűdökkel társulva biztosítja, hogy az egyén képes és kész legyen egy adott helyzetben hatékonyan és sikeresen cselekedni. Az Európai Unió értelmezéseiben, kulcskompetencia-ajánlásaiban a kompetencia egy olyan dinamikusan alakuló komplex kognitív és pszichikus struktúra, mely az ismeretek, képességek, készségek és attitűdök rendszeréből épül fel, és az egyént adott tevékenységek elvégzésére teszi képessé. A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. A különböző kompetenciarendszerek közül a magyarországi Nemzeti alaptanterv az EU konvencióját, azaz az úgynevezett kulcskompetenciáit tekinti irányadónak. Bizonyos értelemben az itt meghatározott kulcskompetenciák egyfelől megrajzolnak egy általános műveltségképet, másfelől meghatároznak egy korszerű nevelésfelfogást is. A kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2.2 A kiemelt fejlesztési feladatok a NAT szerint A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Ezek beépítése és alkalmazása biztosított a helyi tantárgyi tanterveken keresztül. 11
2.2.1 Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a haza- szeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 12
2.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszak- mentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulókmegismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 2.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítástanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 13
2.2.5 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A felnőtt élet legfontosabb szociális támogató és mentális sőt testi egészséget meghatározó tényezője a házasság. Ennek szerepét és fontosságát a végzős tanulók egészségnevelési óráin is megbeszéljük. 2.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására.legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A célok megvalósításában a pedagógusok munkáját egészségfejlesztési órák, egyéni elbeszélgetések, diáknapi, kollégiumi programokhoz való kapcsolódással segíti az iskola eü. szolgálat. 14
2.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segít magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 2.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába. 2.2.9 Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják 15
hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 2.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 2.2.11 Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 2.2.12 A tanulás tanítása 16
A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 17
2.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.3.1 Az iskola önmeghatározása és funkciói A műszaki jelleg az iskola meglapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak. A korábbiakban tevékenységünk egy-egy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új szakiskolai képzési rendszer bevezetésével azonban műszaki iskolaként a széleskörű gépész, ill. villamos szakmai előkészítéssel számos országos képesítés elérését teszi lehetővé. Az informatika meghatározó a gépész ill. elektrotechnika-elektronika szakok esetében is, hiszen a mai kor elvárásainak a szakterületébe beépülő informatikai ismeretek nélkül egyetlen szakember sem tud megfelelni. A 2013/2014-es tanévtől a szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Szakiskolaként biztosítjuk tanítványainknak az általános műveltség a nélkülözhetetlen idegen nyelvi ismeretek megszerzésének a lehetőségét. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. 2.3.1.1 A kiindulási alapelvek Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert A nevelő-oktató munka meghatározója az európai, humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése annak, ami az egyén (személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. 18
Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a nevelőtestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. 19
2.3.2 A közös tantestületi célrendszer A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése pedagógiai munkánk legfontosabb célkitűzése, ami az iskolai élet valamennyi területére, a tanórai nevelés valamennyi tantárgyára feladatokat ró. Ez magába foglalja a tehetségek gondozását és a hátrányos helyzetűek segítését is. Célunk tehát: Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítsunk ki a tanulókban. Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában mind a munkaerőpiacon mind az élethosszig tartó tanulásban sikeresen érvényesülhessenek. Minden tanulónk számára biztosítsuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. A részterületek közül kiemelt céljaink közé tartozik az egészséges életmódra nevelés. 2.3.3 Az iskola képzési rendje 2.3.3.1 2+2 képzés (kifutó rendszerben) A képzés első két évében- a 9. és 10. évfolyamon - az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, a hangsúly a közismereti, általánosan művelő tantárgyak tanításán van. A 9. évfolyamon pályaorientációs képzés zajlik. A 10. évfolyamon az általános ismeretek elsajátítása mellett orientáló jellegű szakmai alapozás is történik, amely lehetőséget ad arra, hogy 16 éves korban a tanulók eldönthessék, mely szakterületen folytatják tanulmányaikat. A 11. és további szakképzési évfolyamokon, - a munkaerőpiac igényeihez igazodó az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. Oktatott idegen nyelvek: német és angol nyelv. 20
2.3.3.2 3 évfolyamos képzés A képzés három éves, 9-10-11. évfolyam. Mindhárom évfolyamon - a munkaerőpiac igényeihez igazodó az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A 11. évfolyam végén szakmai vizsgára kerül sor. Oktatott idegen nyelvek: német és angol nyelv. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport OKJ Megszerezhető szakképesítés Képzési idő Felvehető 34 522 04 Villanyszerelő 3 év 18 fő 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő (kifutó) 2 év 18 fő Gépészet szakmacsoport OKJ Megszerezhető szakképesítés Képzési idő Felvehető 34 521 03 Gépi forgácsoló 3 év 35 fő 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló (kifutó) 2 év 35 fő 34 521 06 Hegesztő 3 év 18 fő 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő (kifutó) 2 év 18 fő A meghirdetett szakokat igény szerint indítjuk. A műszaki jelleg az iskola megalapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak, de míg korábban az egy-egy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új szakiskolai képzési rendszer bevezetésével széleskörű gépész, villamos, ill. informatikai szakmai előkészítéssel országos szakmai képesítések elérését teszi lehetővé a szakmacsoporthoz tartozó valamennyi szakképzési területen. Az informatika meghatározó a gépész és villamos szakok esetében is, hiszen a mai kor elvárásainak a szakterületébe beépülő informatikai ismeretek nélkül egyetlen szakember sem tud megfelelni. 21
A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. A modul rendszerű szakmai alapozás széles körű specializációt és rugalmas szakmaváltást tesz lehetővé. 2.3.4 Felvétel a KONTAWIG-be Az iskola a kilencedik évfolyamára való felvételről, ill. a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján dönt. A hozott pontok magyar nyelv, történelem, idegen nyelv, matematika és fizika 5.,6., 7. osztály év végi osztályzatai. A kiválasztásnál - ahol elő van írva - figyelembe vesszük az orvosi alkalmasságot is. Azonos pontszámot elért tanulók esetében előnyben kell részesíteni: 1. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, 2. az Egerben lakó tanulókat, 3. a hátrányos helyzetű és a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. Eljárási szabályok Az iskolai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az iskola írásban értesíti a szülőt, ha gyermekét, illetve a kiskorú tanulót törölni kell a nyilvántartásából. A nevelési-oktatási intézmény döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, illetőleg a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, illetve a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. A jogorvoslati eljárásban a tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. ) képviselheti. 2.3.5 Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeretet, amely azonban több szakmai ágazat tanulóiból tevődhet össze. Az épület infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele a 9-12. évben 22