IPARI TÁROZÓK KATASZTRÓFAVÉDELMI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA

Hasonló dokumentumok
A KÜLÖNLEGES-, SPECIÁLIS MENTŐEGYSÉGEK ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Közbiztonsági referensek képzése

Mérnöki módszerek a katasztrófa-megelőzésben

Geotechnikai projektmenedzsment az Eurocode 7 szerint. Szepesházi Róbert

Katasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen

Árvízi veszély- és kockázati térképezés

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

Az Eiffel Palace esettanulmánya

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata

Robbanásbiztonság- tűzbiztonság

A tűzoltó fecskendők erdőtűzhöz vonulásának nehézségei a hazai útviszonyok tekintetében Bodnár László

Az informatikai biztonsági kockázatok elemzése

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

A Műegyetem a horizonton Partnerség európai dimenzióban Katasztrófa-megelőzés: korszerű mérnöki módszerek

Vízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő. Somlyódy Balázs főigazgató

Elõzetes kockázatbecslés

Miskolci Egyetem Kémiai Intézet. Kockázatbecslés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

IGAZI, GEORÁCCSAL ERŐSÍTETT HÍDFŐ ELSŐ MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSA. Tóth Gergő

A TŰZVÉDELEM KOMPLEX OKTATÁSA A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZETÉBEN

Tóth Ferenc Harmati István- Cseh-Szakál Tímea. Kockázatbecslési eljárás Településeink veszélyessége

A veszélyelemzés, a kockázatbecslés, a hatás- és biztonságvizsgálat alapvetően determinisztikus vagy valószínűségi megközelítésű lehet.

Az elemzés szempontjából célszerű megkülönböztetnünk a veszélyt és a kockázatot.

Acélszerkezetek korszerű tűzvédelmének néhány kérdése

MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

ÉPÜLETEK TŰZVÉDELME A TERVEZÉSTŐL A BEAVATKOZÁSIG TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A BIM és a tűzvédelem The BIM and the fire protection

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Az Eiffel Palace esettanulmánya

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A SKET elfogadhatósági kritériumai

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Súlyos káresemény elhárítási tervek kidolgozása. a földgázszállító rendszer létesítményeire. Visegrád, Spanics Antal

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

Módszerek és példák a kockázatszemléletű gyakorlatra az ISO 9001:2015 szabvány szellemében

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Fókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat

A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével

Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

Aktualitások a minőségirányításban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Szlávik János

Automata sprinkler oltórendszer földrengésbiztos védelme FM Global irányelvek szerint. Előadó: Tóth Péter Minimax 2015

Hatékonyság vagy biztonság? A tűzoltói beavatkozásokról

Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban












Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter:

Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem

Geometriai adatok. réteghatárok magassági helyzete földkiemelési szintek geotechnikai szerkezet méretei

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

A geotechnikai tervezés alapjai az Eurocode 7 szerint

Kockázatszeml. zatszemlélet let. Dr. Kárpáti Edit GYEMSZI Operatív Minőségközpont DEMINXIV

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Városi csapadékvíz, csapadékvíz gazdálkodás a városokban Szakmai (vízgazdálkodási) továbbképzés

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA

Globális változások lokális veszélyek

KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA

XXVII. Magyar Minőség Hét Konferencia

A determinisztikus és a valószínűségi elemzések közös pontjainak meghatározása

A kockázatelemzés menete

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

I. A felfedési kockázat mérése és a mikroadatokhoz való hozzáférés jövője II. Paraadatok használata a rugalmas (responsive) mintavétel során

Utak és hidak geotechnikai tervezésének kérdései az európai előírások tükrében. Dr. Szepesházi Róbert

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. Dr. Móczár Balázs

A NATéR Projekt általános bemutatása

A katasztrófavédelem intézkedései

BC-KC FORMALIN KFT. BIZTONSÁGI JELENTÉS FEBRUÁR VÉDENDŐ ADATOKAT NEM TARTALMAZ

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET

13. Kockázatos Körkapcsolás

LAPOSTETŐK TŰZÁLLÓSÁGI KÉRDÉSEI A KORSZERŰSÍTETT ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

Rendkívüli terhek és hatáskombinációk az Eurocode-ban

Ellátási lánc optimalizálás P-gráf módszertan alkalmazásával mennyiségi és min ségi paraméterek gyelembevételével

TERVEZŐI KÉPZÉS, TERVEZŐI GYAKORLAT EURÓPÁBAN (EGYESÜLT KIRÁLYSÁG)

Átírás:

ÉMI TŰZVÉDELMI SZAKMAI NAP, KONFERENCIA 2016. MÁRCIUS 2., SZENTENDRE IPARI TÁROZÓK KATASZTRÓFAVÉDELMI SZEMPONTÚ Absztrakt Dr. Elek Barbara PhD* - Kovács Gábor ** Napjainkban a klímaváltozás, a növekvő szeizmikus aktivitás (földrengések), egyéb nem várt természeti jelenségek, valamint a szerkezetek, műtárgyak elöregedése következtében fokozott figyelmet kell fordítani ipari tározóinkra. Cikkünkben olyan kockázatvizsgálati és elemzési metodikát mutatunk be, mely gyors és hatékony segítséget nyújthat elsősorban a folyékony és iszapszerű anyagot tartalmazó tározók megelőző katasztrófavédelmi szempontú értékeléséhez, illetve egy esetleges baleset során a katasztrófa elhárítás és műszaki mentés számára. * egyetemi docens SZIE YMÉK Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet 1142 Budapest, Thököly út 67. Elek.Barbara@ybl.szie.hu ** cégvezető GEO-KOVÁCS Kft. 1119 Budapest, Major út 7. kga@freemail.hu

Ipari tározók: költségtakarékos tározók. A tározó szerkezeti kialakítása a tározási folyamat előrehaladásával éri el végső formáját. 2010 Ajka 2000 Nagybánya Adott korban korszerű, jelenleg már korszerűtlen kialakítás, technológia. Sérülés: rendkívül súlyos környezeti károkozás lehetséges.

Ipari tározók jellemzői: üzemelő tározóknál szerkezeti elöregedése természeti jelenségek (pl. klímaváltozás és földrengés) hatása; tervezésnél csak a műtárgy, szerkezet méretezése (pl. EUROCODE alapján). Nincs vagy elenyésző az együtt viselkedés, kölcsönhatás vizsgálat. Abban az esetben, ha a tározó gátjának részleges vagy teljes tönkremenetele bekövetkezik a hatékony katasztrófa elhárítási munkálatokhoz szükséges a megfelelő részletességű és minőségű védelmi terv rendelkezésre állása. A védekezés legfontosabb eleme a súlyos esemény megfelelő idejű és információtartalmú érzékelése és az ezt követő megfelelő szintű riasztás leadása. Az előbbi eseménysor a promt káreseményre vonatkozik, de felkészülési időszakban (esemény nélküli időszakban) a potenciálisan veszélyes ipari tározókra is védelmi terveket kell készíteni. Az ilyen típusú tározók hatásait, kockázatszintjét rangsorolni kell. Cikkünk ehhez nyújt segítséget.

Mennyiségi kockázatértékelés Hibafa-elemzés (Csúcsesemények: Gátsérülés és Gát konturszivárgás ) Gátsérülés Gate1 Altalajtörés Süllyedés Oldalirányú elcsúszás Gáttest kiborulása (elforgása) Rézsûcsúszások Anyagkilépés (víz, zagy) a gáttesten Event1 Event2 Event3 Event4 Event5 Event6 Kategóriák Valószínűség Nagy valószínűségű >0,5; 0,5-1,0 Valószínű 0,1-0,5 Mérsékelten valószínű 0,001-0,1 Nagyon kicsi valószínűségű 0,0001-0,001 Megadható: adott csúcsesemény bekövetkezési valószínűség érteke. Gátsérülés : 0,0063, mérsékelten valószínű. Valószerűtlen <0,0001

Mennyiségi kockázatértékelés Árvízi következmények számítása Az ipari tározók esetén a gát tönkremenetelből eredő árvízi következmények számítása és/vagy az elárasztási térképek szerkesztése rendkívül fontos lehet katasztrófavédelmi szempontból. A tározó legkritikusabb eseménye a gát valamely pontján teljes (vagy részleges) keresztmetszeti törés bekövetkezése, hiszen ekkor a gátak mögött lévő folyékony anyag a résen keresztül a gát alatti területeket (szabad térszín felöli területeket) elárasztja. Az árvízi következmények számítását és/vagy elárasztási térképeket ezeknek az eseményeknek a modellezése alapján lehet elkészíteni. A számítási eredmények alapján rövid idő alatt kijelölhetők azon veszélyeztetett területek ahol a lakosság riasztására és mentésére védelmi terveket kell kidolgozni. A, A GÁTSZAKADÁSI FOLYAMATA A gátszakadás nyílásszélessége Bavg= 54,0 m Az átszakadás eróziós törmelékmennyisége Ver= 34 566 m 3 Kiömlési csúcs hozam Qp= 1111 m 3 /s Az átszakadás időtartama A tározó kiürülési időtartama B, ALVÍZI JELENSÉGEK Az alvízi elöntés vízmélysége Az árvíz folyási sebessége Az árhullám sebessége az alvízen Az alvíz adott pontjának árvízi elérési ideje Árvízi életvesztés becslése tf= 0,20 h te= 0,30 h d= 2,5 m u= 0,25 m/s c= 0,42 m/s tt= 1,32 h N= 24 fő (max) Az elöntési veszély jelzőszámai FHI= 0,057 D= 0,625 m 2 /s Alacsony: építmény Közepes: felnőtt Magas: gyerek

Minőségi kockázatértékelés Eseményfaelemzés Kockázatértékelési mátrix ipari tározókra Esemény bekövetkezési valószínűség értéke Súlyosság érték 1 2 3 4 5 5 (5) EE * (10) NK (15) NK (20) NE (25) NE 4 (4) EE (8) EE (12) NK (16) NE (20) NE 3 (3) E (6) EE (9) EE (12) NK (15) NK 2 (2) E (4) EE (6) EE (8) EE (10) NK 1 (1) E (2) E (3) E (4) EE (5) EE értéke Kockázat elfogadhatósága Javasolt intézkedések 1-3 elfogadható (E) Nincs szükség intézkedésre. 4-9 elfogadható ellenőrzéssel (EE) Nincs szükség újabb intézkedésre a folyamatos ellenőrzés mellett. 10-15 nem kívánatos (NK) Sürgős intézkedés kell a kockázat csökkentésére. 16-25 nem fogadható el (NE) A kockázatot azonnal meg kell szüntetni.

Kockázatcsökkentő megoldások Monitoring rendszer A mért indikátor és feladata Ellenőrzési gyakoriság 1. Szemrevételezéses ellenőrzés Minden nap 1 alkalommal 2. Vizekkel kapcsolatos megfigyelések Negyedévente 3. A gáttest és a töltet rendszeres geodéziai és geotechnikai mozgásvizsgálata (deformációs mérések) Negyedévente A csúcsesemények bekövetkezési valószínűsége csökkenthető rendszeres ellenőrzések bevezetésével, amelyek egyrészt a töltet lerakására (a technológiai utasításban foglaltak), másrészt a csapadékvíz elvezetésére vonatkoznak (műszaki és humán feltételrendszer folyamatos ellenőrzése). Harmadrészt célirányosan a repedés - valamint az előidéző okok - vizsgálatára (rezgésellenőrzés, geodéziai ellenőrzés, vízszivárgások mértékének ellenőrzése, inklinométeres mérések kialakítása, végrehajtása) terjednek ki. A folyékony és iszapszerű anyagot tartalmazó tározók esetében speciális ellenőrzőrendszer kiépítése javasolt.

Következtetések és mérnöki javaslatok Az ipari tározók vizsgálata alapján levonható következtetések: Az alkalmazott mennyiségi kockázatelemzés alapján megadható: - a tározóbalesetet kiváltó csúcsesemények és azok bekövetkezési valószínűsége ( Gátsérülés, valószínűsége:0,0063, mérsékelten valószínű); - az árvízi (elöntési) jelenségek vizsgálata alapján az árvízi elérési idő (1,32 óra), az árvízi életvesztés maximális száma (24 fő) és az elöntési veszély jelzőszáma (D= 0,625 m 2 /s); A minőségi kockázatelemzés lehetővé teszi: - eseményfa elemzéssel a következményelemzést; - a kockázatértékelési mátrix segítségével pedig értékelhető az ipari tározók elfogadhatósága. Javaslatok: Fenti mennyiségi és minőségi kockázatelemzési módszerek együttesen célszerű alkalmazni, mely lehetőséget adhat az ipari tározók elfogadhatóságának katasztrófavédelmi szempontú vizsgálatára; Továbbá az ipari tározók esetében javasolt a gátest és a töltet, valamint a vizek állapotát egyaránt nyomon követő monitoring rendszer kiépítése. Felhasznált irodalom: [1] 2011. évi CXXVIII. Törvény [2011] a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról [2] BUREAU OF RECLAMATION [1988] Downstream hazard classification guidelines. Acer technical memorandum no. 11. Assistant commissioner - engineering and research. Denver, Colorado. [3] ELEK B., HÁK V. ÉS KOVÁCS G. [2013] Ipari hulladéktározók kockázatának vizsgálata. hulladékonline.hu 3 évfolyam 2. szám. [4] ENVIRONMENT AGENCY [2014] Reservoir Flood Maps (RFM) Guide. Explanatory Note on Reservoir Flood Maps for Local Resilience Forums Version 3 November 2014. [5] FERC [1993] Engineering Guidelines for the Evaluation of Hydropower Projects, Chapter 2. "Selecting and Accommodating Inflow Design Floods for Dams." Federal Energy Regulatory Commission. [6 ] FÖLDI László: Climate change and disasters, In: Szerk.: Földi László, Szerk.: Padányi J. Effects of climate change on security and application of military force. Budapest: NKE, 2014. [7] RESCDAM [2000] The use of physical models in dam-break flood analysis. In: Final Report, Helsinki University of Technology, Helsinki, Finland.