EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 144 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EU Törökország közös cselekvési terv Harmadik végrehajtási jelentés HU HU
Bevezetés EU Törökország közös cselekvési terv Harmadik végrehajtási jelentés Adatszolgáltatási időszak: február 1 március 2. A 2015. november 29-i EU-Törökország csúcstalálkozón Törökország és az Unió aktiválták a 2015. október 15-én ad referendum formában elfogadott közös cselekvési tervet. A közös cselekvési terv célja az átmeneti védelem alatt álló szíriai menekültek és a törökországi befogadó közösségek támogatása érdekében folytatott együttműködés fokozása, továbbá az Unióba irányuló irreguláris migrációs áramlások leküzdését szolgáló együttműködés erősítése. A közös cselekvési terv végrehajtásának célja tehát, hogy rendet teremtsen a migrációs áramlások területén, és gátat szabjon az irreguláris migrációnak. Ez a közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló harmadik jelentés, amely a február 1-től március 2-ig tartó időszakra terjed ki 1. A jelentés célja, hogy a terv aktiválását követő harmadik hónap elteltével tájékoztatást adjon a Törökország és az Unió által vállalt kötelezettségek tekintetében megvalósított tényleges nyomon követésről. A közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentések a helyzet szoros figyelemmel kísérését célul kitűző általános erőfeszítés részét képezik. 1. 1. rész 1.1. Statisztikai adatok (az EU-ban) A közös cselekvési terv egyik kulcsfontosságú célkitűzése, hogy eredményeket hozzon, különösen az irreguláris migránsok beáramlásának megfékezése terén. Az elért eredmények nyomon követése érdekében 2016 elején létrehozták az EU-Törökország adatgyűjtési eljárást 2. A Törökországból az Unióba szabálytalanul érkezők száma továbbra is magas az évnek ebben az időszakában, amikor is a téli körülmények miatt az érkezők számának csökkenésére lehetett számítani. Konkrét számadatok az adatszolgáltatási időszakban (azaz február 1-től március 2-ig): Az Unióba tengeri vagy szárazföldi úton (vagyis Görögországon és Bulgárián keresztül) február 29-ig összesen 56 887 irreguláris migráns érkezett. Túlnyomó többségük, azaz 56 335 személy, vagyis 99 %-uk az Égei-tengeren kelt át a görög szigetekre. Február 29-ig a szabálytalan határátlépések napi átlaga Görögországban 1 943, Bulgáriában 19, összesen pedig 1 962 volt. Görögországba heti szinten átlagosan 13 358-an érkeztek szabálytalanul. Február első felében csökkenő tendencia volt megfigyelhető, február második felében azonban ismét növekedett az érkezők száma. Számadatok a korábbi hónapokhoz képest: 1 A jelentés azonban egyes esetekben március első napjaiban vagy azt megelőzően keletkezett adatokról, bekövetkezett fejleményekről és meghozott döntésekről is említést tesz. 2 Ennek keretében három közös felülvizsgálatot dolgoztak ki az EU és Törökország között. Uniós részről az adatgyűjtés maradéktalanul kihasználja az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket (IPCR). 2
A Törökországból Görögországba szabálytalanul érkezett személyek száma 2015 szeptemberében összesen 147 639, októberében 214 792, novemberében 154 381 és decemberében 104 399, illetve 2016 januárjában 61 602, februárjában 56 335 volt. Ugyanezen hónapok vonatkozásában a megfelelő napi átlag 4 921, 6 929, 5 146, 3 368, 1 987 és 1 943 fő volt. A decemberben, januárban és februárban Törökországból Görögországba történt szabálytalan belépéseket az alábbi ábrák szemléltetik: az 1. ábra a szabálytalan érkezések számát napi lebontásban, a 2. ábra pedig a szabálytalan érkezések számát heti lebontásban ismerteti 3. A 3. ábra a 2015 szeptembere és 2016 februárja között Törökországból Görögországba szabálytalanul érkezettek számát mutatja havi lebontásban. A 4. ábráról az ugyanezen időszakbeli azaz 2015 szeptembere és 2016 februárja közötti szabálytalan érkezések olvashatók le meghatározó állampolgárságok, vagyis szíriaiak, afgánok és irakiak szerinti lebontásban (a migránsok érkezésükkor tett nyilatkozata alapján). A lebontás szerinti adatokból kiderül, hogy csökken a szíriaiak aránya (69 %-ról 51 %-ra) és nő az afgánok (18 %-ról 25 %-ra) és az irakiak aránya (8 %-ról 17 %-ra). 1. ábra: Forrás: Frontex A nyugat-balkáni adatszolgáltatás adatai 3 A közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló első és második jelentéshez hasonlóan az ábrák kizárólag a Törökországból Görögországba irányuló belépéseket szemléltetik, mivel utóbbiak teszik ki az összes belépés több mint 99 %-át. 3
2. ábra: Forrás: Frontex A nyugat-balkáni adatszolgáltatás adatai 3. ábra: Forrás: A Frontex Kockázatelemzési Hálózat (2015-re vonatkozó), és a nyugatbalkáni adatszolgáltatás (2016 januárjára és februárjára vonatkozó) adatai). 4
4. ábra: Forrás: A Frontex Kockázatelemzési Hálózat (2015-re vonatkozó) és a közös műveletek bejelentő rendszerének (JORA) (2016 januárjára és februárjára vonatkozó) 2016. március 2-i adatai. A JORA adatai előzetes operatív adatok, amelyek még módosulhatnak. A Törökországból Görögországba való szabálytalan érkezések változó tendenciát mutatnak; október óta összességében véve csökkent a számuk, és január február folyamán napi átlagban 1 960 érkező körül stabilizálódott (lásd az 1., 2. és 3. ábrát). Március 1-jén 209, március 2-án pedig 2 266 volt ez a szám. Figyelembe véve a téli évszakot, a számok továbbra is magasak az év ezen időszakához képest Görögország határain keresztül több mint 120 000 migráns érkezett szabálytalanul az Unióba az éve eleje óta. A török hatóságok által az irreguláris migráció megfékezésére tett jogalkotási és operatív intézkedések azonban látszólag meghozták az első hatásukat a migrációs áramlásokra. A konfliktus térségében, Törökországban és az uniós tagállamokban bekövetkezett egyéb politikai fejlemények minden bizonnyal szintén hatást gyakoroltak a Törökországból Görögországba történő szabálytalan határátlépések számára (pl. a szíriai konfliktus kiéleződése; egyes tagállamok és balkáni országok arra vonatkozó döntése, hogy korlátozzák a területükön átengedett migránsok számát). 1.2. Statisztikai adatok (Törökországban) Március 2-án Törökország a politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések (IPCR) keretében született megállapodás szerint, szabványos sablon alapján új adatcsomagot nyújtott be a közös cselekvési terv végrehajtásáról. Az EU-Törökország közös adatgyűjtés rendszeresen és konstruktívan folytatódik. 5
Törökország mostanáig 2 928 975 menekültet fogadott be Szíriából 4, akiket csoportos átmeneti védelemben részesít. Ezen státusz keretében hozzáférhetővé teszi számukra a közszolgáltatásokat, ideértve az oktatást és az egészségügyet. 2016. január 15. óta a munkaerőpiacra való belépést is biztosítja. Február 20-ig szíriai menekültek 15 munkavállalási engedély iránti kérelmet nyújtottak be a török hatóságoknak. Február 15-én 273 519 szíriai személy tartózkodott menekülttáborokban 5, ahol széles körű támogatást nyújtanak számukra. A török hatóságok által március 2-án szolgáltatott, az integrált válságreagálási intézkedésekre vonatkozó adatok szerint 350 000 átmeneti védelemben részesített szíriai gyermeket írattak be az iskolákba. Február 5-ig 151 746 gyermek született a táborokban. Február 1-jén Törökország 256 700 nem szíriai állampolgárt regisztrált, ugyanakkor 141 059 nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálása volt folyamatban. Az alábbi 5 ország állampolgárai nyújtják be a legtöbb nemzetközi védelem iránti kérelmet: Irak (51 %), Afganisztán (25 %), Irán (14 %), Szomália (2,5 %) és a palesztinok (1 %). A február 1. és 15. közötti időszakban 7 011 szíriai állampolgár lépett be szabályszerűen Törökországba és 12 769 lépett ki az országból. Ugyanezen időszakban 65 546 iráni lépett be szabályszerűen és 62 226 lépett ki az országból; az irakiak esetében a szabályszerű belépések száma 30 026 és az országból kilépők száma 26 338 volt; a libanoniak esetében a szabályszerű belépések száma 3 134 és az országból kilépők száma 3 230, míg a jordániaiak esetében a szabályszerű belépések száma 3 733 és az országból kilépők száma 3 380 volt. A vízum időtartamától függően a külföldiek legfeljebb 90 napot maradhatnak Törökországban. A vízum nélkül Törökországba beutazásra jogosult külföldiek tartózkodásának időtartama 180 napos időszakonként nem haladhatja meg a 90 napot. Február 24-én és 25-én a török és görög visszafogadási hatóságok képviselői Ankarában találkoztak a Görögország által benyújtott 864 feldolgozatlan visszafogadás iránti kérelem elintézése érdekében. Március 1-jén és 2-án a török hatóságok 267 irreguláris migránst fogadtak vissza. Törökország és Görögország migrációval foglalkozó munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport 2015. november 27-én Ankarában tartotta első ülését, a második ülésére pedig 2016. február 1-jén Athénban kerül sor. A február 1. és 29. közötti időszakban a török bűnüldöző és határvédelmi szervek a tengeri határnál 8 540 migráns, és a szárazföldi határnál 15 986 migráns esetében akadályozták meg, hogy szabálytalanul elhagyják Törökország területét az Unió irányába. A török parti őrség egyedül február 15-én 985 irreguláris migránst fogott el Ayvalıkban, Çeşmében és Bodrumban. A török bűnüldöző szervek február 16. és 29. között több mint 15 000 irreguláris migránst fogtak el. A török parti őrség, rendőrség és csendőrség február 1. és 15. között tíz célzott együttes műveletet hajtott végre az irreguláris migránsok és embercsempészek letartóztatására, valamint a szabálytalan kiutazások megakadályozására. Ennek 4 A regisztrált szíriai menekültek száma a török hatóságok március 2-i közlése szerint magában foglalja az ideiglenes védelmi központokban (273 519) és a településeken (2 655 456) elhelyezett teljes létszámot; február 1-je és március 2-a között 77 059 új regisztrálásra került sor. 5 Törökország az ideiglenes védelmi központok kifejezést alkalmazza a menekülttáborokra. 6
eredményként 97 irreguláris migráns és 308 embercsempész elfogására került sor (közülük 11-et a tengeri, 297-et pedig a szárazföldi határokon fogtak el). Ezenfelül a török bűnüldöző szervek 391 embercsempészt fogtak el a február 16 29-i időszak folyamán. Januárban a török csendőrség és rendőrség elkobzott nyolc kisteherautót, egy csónakot, tizenegy minibuszt, három buszt, 15 személyautót és kilenc hajót. Januárban több képzést tartottak a török parti őrség, rendőrség és csendőrség számára azzal a céllal, hogy megerősítsék az irreguláris migráció elleni küzdelemre vonatkozó kapacitásukat. A török parti őrség, rendőrség és csendőrség kulcsfontosságú szerepet játszik az irreguláris migránsok és a csempészek elfogásában. 2. rész: Az EU-Törökország közös cselekvési terv keretében Törökország által vállalt kötelezettségek végrehajtása A vízumliberalizációról szóló párbeszéd keretében Törökország által szolgáltatott információk szerint: 2016. február 1-jén a Miniszterek Tanácsa összeült és megvitatta, hogy milyen módokon lehet előmozdítani Törökország irreguláris migrációra való reagálását. A Miniszterek Tanácsa kiemelte Törökország elszántságát az irreguláris migráció elleni küzdelemben, valamint döntést hozott az alábbiakról: A határellenőrzések megerősítése. A bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés megerősítése. A migránscsempészés elleni küzdelemmel foglalkozó különleges egység létrehozása a török nemzeti rendőrségen belül. A migránscsempészek büntetésének súlyosbítása. A migránscsempész hálózatok felszámolására irányuló új műveletek elindítása. A török parti őrség feltartóztatási kapacitásának megerősítése. A törökországi idegenrendészeti fogdák kapacitásának növelése. Egy 2015. decemberi ülésen a csendőrség úgy döntött, hogy fokozza járőrözési tevékenységét az ország keleti, délkeleti és nyugati határain. Ezzel összefüggésben a keleti és délkeleti határszakaszokon található hat tartományt, valamint a nyugati határszakaszokon lévő nyolc tartományt jelöltek meg a megerősített járőrtevékenység elsődleges helyszíneként. 2016. január 14-én a török parti őrség hozzáférést kapott a Közlekedési Minisztérium által létrehozott hajó-nyilvántartási rendszerhez, amelyben nyilvántartásba veszik a hajókra vonatkozó valamennyi vételi, eladási és törlési eljárást. Törökország emellett azon dolgozik, hogy hozzáférjen az ellopott külföldi hajók Interpol adatbázisához. Törökország megerősítette a Görögországgal és Bulgáriával kötött háromoldalú megállapodást. A megállapodás a Törökország Hivatalos Közlönyében történő kihirdetést követően lép hatályba. 7
Törökország jelentős előrehaladást ért el a Törökország és Görögország közötti visszafogadási kötelezettségek végrehajtása tekintetében. Február 24-én és 25-én a török és görög küldöttség Ankarában találkozott a 864 feldolgozatlan visszafogadás iránti kérelem elintézése érdekében. Február 26-án Törökország jóváhagyott 859 kérelmet. Görögország továbbra is őrizetben tartott 308 irreguláris migránst, és március 1-jén és 2-án megkezdték a visszatérők busszal történő azonnali átszállítását. Ezenfelül Törökország és Görögország előrehaladást ért el azokon a tárgyalásokon, amelyek sokkal hatékonyabb visszafogadási eljárások kialakítására irányultak, beleértve a török összekötő tisztviselők kiküldését öt uniós fogadóállomásra (Leszbosszal kezdve) a gazdasági migránsok visszatérésének elősegítése érdekében. Görögország és Törökország arról is megállapodott, hogy kéthetente videokonferenciát szerveznek az operatív információk cseréje és az operatív együttműködés további javítása céljából. Továbbá megállapodtak arról, hogy az Unió és a Frontex támogatásával megerősítik a visszatérésekre vonatkozó operatív együttműködést, többek között a kitoloncolásra szolgáló közös légi járatok szervezését. Ezenfelül a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium folytatja a konzultációkat azzal a görög javaslattal kapcsolatban, hogy növeljék az irreguláris migránsok visszafogadására szolgáló törökországi helyszínek számát a jelenleg Dikiliben (az égei-tengeri partvonalon, Izmir tartományban) és Ipsalában (a Törökország és Görögország közötti szárazföldi határszakaszon) található helyszíneken felül. Február 5-én Törökország felülvizsgálta vízumpolitikáját az irakiak tekintetében. Az új szabályok szerint február 10-től az iraki állampolgárok nem kaphatnak vízumot a határon. Ahhoz, hogy belépjenek Törökország területére, az iraki állampolgároknak Törökország külföldi diplomáciai képviseletein kell vízumért folyamodniuk vagy elektronikus vízumot kell kérniük. Ezenfelül február 5-én szűkítették az elektronikus vízumkérelmezési eljárást, amelyet jelenleg kizárólag az érvényes schengeni, amerikai, brit vagy ír vízumok/tartózkodási engedélyek birtokosai vehetnek igénybe. Törökország kétoldalú visszafogadási egyezmény kötésére irányuló tárgyalásokra vonatkozó javaslatot tett 14 országnak, többek között a Törökországon keresztül az Unióba irányuló irreguláris migráció forrásországainak. Továbbá megkezdte az előkészítő munkát annak elrendeléséhez, hogy az irreguláris migráció potenciális forrásának tekintett 18 ország állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor átutaznak a törökországi tranzitzónán. Az EU-Törökország visszafogadási megállapodás június 1-jén bekövetkező, teljes körű hatálybalépésére tekintettel, a török hatóságok február 8-án szakmai látogatást tettek Grúziában annak tanulmányozása céljából, hogy hogyan működik a nemzeti elektronikus visszafogadási rendszer. Törökország jelenleg értékeli a rendszert, és az elkövetkező hetekben fog döntéseket hozni. Törökország megállapodott az Europollal a török rendőrségi összekötő tisztviselő Europolhoz történő kirendeléséről szóló összeköttetési megállapodás tervezetéről. Ezt a tervezetet sürgősen alá kell írni. A török parlament megkezdte a vitát a személyes adatok védelméről szóló jogszabálytervezetéről; bizonyos cikkeket pedig már el is fogadott. A törvénytervezet azonban továbbra sincs összhangban az európai normákkal több ponton, főként az adatvédelmi hatóság függetlensége tekintetében, valamint azért, mert a bűnüldöző hatóságok és a hírszerző tevékenységek nem tartoznak a törvény hatálya alá. Az európai normákkal összeegyeztethető adatvédelmi jogszabály elfogadása döntő fontosságú ahhoz, hogy Törökország szorosabban együttműködjön az Europollal, az Eurojusttal és a tagállamok bűnüldöző hatóságaival. 8
A migráció területén folytatott együttműködés erősítése céljából február 26-án a migrációkezeléssel foglalkozó főigazgatóság másodszor ülésezett az uniós tagállamok Törökországba kirendelt bevándorlási összekötő tisztviselőivel. 3. rész: Az EU-Törökország közös cselekvési terv keretében az EU által vállalt kötelezettségek végrehajtása Miután a tagállamok február 3-án politikai megállapodásra jutottak a törökországi menekülteket támogató eszközzel (a továbbiakban: az eszköz) kapcsolatos finanszírozási forrásokról és működési szabályokról, február 17-re összehívták az irányítóbizottság első ülését. A bizottság úgy döntött, hogy a lehető leghamarabb megkezdi a segítségnyújtást azzal az elsődleges céllal, hogy kezelje a Törökországban élő menekültek humanitárius szükségleteit, valamint a szíriai gyermekek oktatáshoz való hozzájutását. Most mintegy 400 000 szíriai gyermek nem járhat iskolába. Ez olyan kényszerítő tényezőként hat, amely nemcsak azonnali jólétüket, hanem jövőépítési lehetőségeiket is veszélyezteti. Az irányítóbizottság e határozata nyomán a Bizottság gyorsan intézkedett, és elsőként 90 millió EUR összeget különített el az Unió humanitárius költségvetéséből, amelyet egy sor akkreditált, humanitárius partnerszervezetnek kell megvalósítania. Jelenleg folyik a költségvetési juttatás lehívása annak érdekében, hogy gyorsan bővítsék a humanitárius segítségnyújtást, többek között élelmiszerek, nem élelmiszer jellegű termékek, egészségügy és higiénés körülmények, valamint védelem biztosítását Törökországban. Az Unió emellett előkészíti az eszközön alapuló első intézkedést abból a célból, hogy a törökországi táborokon kívül élő több mint 110 000 további iskoláskorú szíriai gyermek juthasson hozzá hivatalos oktatáshoz. Az említett intézkedés az elkövetkező napokban minden bizonnyal megvalósul. Ezzel függ össze, hogy a jövő héten elfogadják 55 millió euró átutalását az eszközből a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap részére. Ezenfelül az Unió megállapodott arról, hogy egy olyan 20 millió eurós projektet finanszíroz a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből, amely a török parti őrség járőrözési és felügyeleti kapacitásának megerősítésére irányul. A Bizottság a török hatóságokkal együttműködve végzi a Törökországban lévő szíriai menekültek igényeinek felmérését, ami folytatódni fog és várhatóan március közepén kerül sor az első felülvizsgálatra, a vizsgálat lezárása pedig előreláthatóan április végéig történik meg, feltéve hogy Törökország az elkövetkező napokban rendelkezésre bocsátja a hozzájárulását. Az igényfelmérés eredményeként könnyebben kijelölhetők lesznek az eszköz révén finanszírozandó projekteket. Mindeközben a Bizottság már az azonnali segítségnyújtásra szoruló prioritási területeként azonosította az oktatást és a szíriai menekültek foglalkoztathatóságának javítását. A jelenlegi előzetes becslések szerint a segítségnyújtás harmadát a humanitárius szükségletekre, míg kétharmadát az oktatáshoz való hozzáférésre (hangsúlyos terület), a helyi infrastruktúrákra és a munkalehetőségekre kell irányítani. Az adatszolgáltatási időszakban az Unió az alábbiak érdekében folytatott megbeszéléseket Törökországgal: Az EU-Törökország visszafogadási megállapodás június 1-től történő teljes körű végrehajtásának előkészítése; 9
A Törökország és Görögország közötti a visszafogadási kérelmek elbírálása és a visszatérők visszafogadása tekintetében felhalmozódott hátralék feldolgozását eredményező kétoldalú visszafogadási jegyzőkönyv végrehajtásának lényeges javítása; Az önkéntes humanitárius befogadási rendszerre vonatkozó technikai munka folytatása; A közös cselekvési terv végrehajtásának gyorsítása (pl. olyan konkrét intézkedések megvitatása és végrehajtása, amelyek elősegítik a közös cselekvési terv határozott és összpontosított végrehajtását). A Bizottság és Törökország további egyeztetéseket folytatott az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretén belüli 2016-os program prioritásairól, amelyek során különös figyelmet fordítottak a pénzügyi támogatás emelésére, hogy segítsék Törökországot a vízumliberalizációs párbeszéd feltételeinek teljesítésében. A törökországi menekülteket támogató eszköz révén koordinált támogatás kiegészíti majd a Törökországban már eddig nyújtott uniós segítséget, amelynek célja a szíriai menekültek és a török befogadó közösségek közvetlen támogatása. A válság kezdete óta 350 millió eurót különítettek el az uniós költségvetésből erre a célra. Ezen összegből az érintett humanitárius szervezeteken keresztül ez idáig 71 millió eurót hívtak le humanitárius segélyezés céljából elsősorban a Törökországban tartózkodó menekültek megsegítésére. Ezenfelül 2015 májusában az uniós regionális alap tanácsa egy, az IPA-alapokból finanszírozott 18 millió euró összegű sürgősségi programot hagyott jóvá a szíriai válság kezelésére a törökországi szíriai menekültek azonnali oktatási és élelmezésbiztonsági szükségleteinek fedezéséhez az UNICEF-fel és az Élelmezési Világprogrammal 2015 szeptemberében aláírt megállapodások révén. 2015 végén a kötelezettségvállalások visszavonásának kockázata mellett a 2012-es IPA-alapokból 165 millió eurót (a 25 millió eurós török társfinanszírozással együtt), a 2013-as és 2015-ös IPA-alapokból pedig további 15 millió eurót utaltak az uniós regionális alapba törökországi projektek céljaira. Az Unió továbbra is jelentősen támogatja a Libanonban, Jordániában és Irakban tartózkodó szíriai menekülteket, valamint a lakóhelyüket Szírián belül elhagyni kényszerült szíriaiakat. Az Unió véglegesítette a Törökországba hamarosan kiküldésre kerülő Frontex összekötő tisztviselő felvételkori és kiküldetést megelőző képzését. 4. rész Következtetések és ajánlások A Törökországból az Unióba belépő irreguláris migránsok száma összességében véve 2015 októbere óta csökkenő tendenciát mutat, azonban február utolsó két hetében ismét növekedésnek indult, és továbbra is magas az év ezen időszakához képest. A fentiekben ismertetettek szerint Törökország számos intézkedést hozott a közös cselekvési terv végrehajtására, azonban ezek a közös erőfeszítések még nem mutatkoznak meg a beáramlás elegendő vagy fenntartható csökkenésében. A túl nagy mértékű beáramlás aggasztó jelenségének kezelésére Törökországnak sürgősen jelentős előrelépéseket kell tennie a migránsok és menekültek török területről való szabálytalan kilépésének megakadályozásában, valamint erősítenie kell az embercsempészek elleni küzdelmet. E tekintetben döntő fontosságú a szabálytalan kilépést megelőző szárazföldi műveletek erősítése, és a 10
migránscsempészés elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítések fokozása. Az elmúlt hónapok során megváltozott a migrációs áramlás összetétele: februárban az Unióba érkező irreguláris migránsok összlétszámának közel 50 %-a nem szíriai származású volt (pl. afgánok, irakiak, pakisztániak, irániak, marokkóiak, bangladesiek, palesztinok, algériaiak). E jelenség kezelése érdekében az EU felszólította Törökországot, hogy haladéktalanul folytasson tárgyalásokat és kössön visszafogadási megállapodásokat az érintett harmadik országokkal, különösen az Unióba irányuló migráció forrásországaival, valamint gyorsítsa fel a már megkötött, de még nem hatályba lépett megállapodások megerősítését. Törökországnak biztosítania kell, hogy a nemzetközi védelemre jogosító jogállás megadására irányuló eljárásokat a nemzeti jogszabályaiban előírtaknak megfelelően a menekültstátusz egyértelmű biztosításával vagy annak elutasításával mihamarabb lezárja. Törökországnak emellett arról is gondoskodnia kell, hogy a nemzetközi védelemre bizonyítottan nem szoruló irreguláris migránsokat ne engedje szabálytalanul az Unió felé indulni. Az adatszolgáltatási időszak egyik fő eredménye, hogy Törökország és Görögország jelentős előrehaladást ért el a kétoldalú visszafogadási jegyzőkönyvük végrehajtása terén. Ez különösen fontos, mivel alapot nyújt az EU-Törökország visszafogadási megállapodás fokozott végrehajtására, valamint lehetőséget teremt arra, hogy rövid határidőn belül elrendeljék minden gazdasági migráns és valamennyi olyan migráns Törökországba való tényleges visszatérését, akiknek a nemzetközi védelem iránti igényét elutasították. Most annak van itt az ideje, hogy növeljék a visszatérők időben történő átadására irányuló munka intenzitását; megállapodjanak a közös munka feladatairól; gyorsított eljárásokat hozzanak létre; összekötő tisztviselőket küldjenek ki öt szigetre; hatékonyan kommunikáljanak a visszafogadási eljárásról az irreguláris migrációtól való elrettentés céljából, valamint, hogy Görögország továbbfejlessze a szóban forgó visszatérésekre vonatkozó képességét. Az EU arra ösztönzi Törökországot, hogy erősítse meg a migránscsempészéssel szembeni fellépését, különösen azáltal, hogy fokozza az együttműködést az Unióval és a tagállami szereplőkkel. Konkrétabban, az EU felkéri Törökországot, hogy hozzon döntő jelentőségű intézkedéseket a migránscsempészéssel szemben; erősítse tovább a Törökországból az Unióba való szabálytalan határátlépés megelőzésével kapcsolatos erőfeszítéseket, különösen a szárazföldi alapú bűnüldözési tevékenységek fokozásával; fokozza még inkább a parti őrség és más bűnüldöző hatóságok közös műveletek végzése terén tett erőfeszítéseit; erősítse a migránscsempészéssel kapcsolatos információcserét a török bűnüldöző szervek, valamint az Unió és a tagállami szereplők között, továbbá segítse elő az Égei-tengeren zajló NATO művelet keretében történő együttműködést. Törökország arra is felkérést kapott, hogy gyorsítsa fel a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadására vonatkozó EU-Törökország visszafogadási egyezmény 2016. június 1-jei végrehajtásának előkészítését. E tekintetben lényeges, hogy a Tanács mielőbb elfogadja a visszafogadási vegyes bizottságban az Unió által képviselendő álláspontot e bizottsági határozat tekintetében, amely 2016. június 1-től lehetővé teszi az EU-Törökország visszafogadási megállapodás rendelkezéseinek a harmadik országbeli állampolgárokra való alkalmazását 6. 6 COM(2016) 72 final 2016/0044 (NLE) 11
Törökországnak emellett intenzívebbé kell tennie az együttműködést az Unióval a szíriai menekültek igényeinek felmérése terén, ami minden bizonnyal elősegíti majd a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében nyújtandó segítség programozását. A törökországi menekülteket támogató eszközről szóló megállapodást követően az Uniónak a maga részéről fel kell gyorsítania a segítségnyújtás elindítását, hogy az eszköz keretében kezelni lehessen a menekültek szükségleteit. A Törökországban tartózkodó menekülteknek nyújtott pénzügyi támogatás kiemelt területei az alábbiak: humanitárius segítségnyújtás, oktatás, munkaerő-piaci integráció, egészségügyi ellátás és társadalmi befogadás, települési infrastruktúra, valamint a menekültáramlások kezeléséhez nyújtott támogatás. A folyamatban lévő igényfelmérés részletes elemzést biztosít majd a finanszírozási hiányosságokról és valamennyi ágazatban elősegíti a finanszírozási szükségletek rangsorolását. Az eszköz irányítóbizottsága stratégiai iránymutatásokat fog kidolgozni, illetve döntést hoz az alkalmazandó konkrét intézkedések, összegek és a legmegfelelőbb pénzügyi eszközök tekintetében. Amint rendelkezésre áll az igényfelmérés első felülvizsgálata, a Bizottság összehívja az irányítóbizottság második ülését. Törökországnak és az Uniónak tovább kell dolgoznia a közös cselekvési terv határozott és összpontosított végrehajtásán és működőképessé tételén. Fontos, hogy ezek a közös erőfeszítések gyors helyszíni eredményekben mutatkozzanak meg, különösen az irreguláris migránsok beáramlásának megfékezése terén. Összefoglalásképpen: Törökország sikerrel kezdte meg a közös cselekvési terv végrehajtását, és az EU arra ösztönzi, hogy folytassa azon intézkedéseinek további erősítését, amelyek a közös cselekvési terv maradéktalan, gyors és eredményes végrehajtására irányulnak. A Bizottság a saját részéről tovább fokozza az EU-Törökország közös cselekvési terv gyors és hatékony végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseit. A Bizottság folytatja a közös cselekvési terv szoros figyelemmel kísérését, és rendszeresen beszámol annak végrehajtásáról. 12