(V)egy-nyelvet beszéljünk! Szalay Roland Életműves Kovanyvegyfürkészeti Műszoba = = Szilíciumorganikus Kémiai Laboratórium 2011. december 1.
Az első magyar nyelvű természettudományos könyv, Apáczai Csere János (1625-1659) Magyar Encyclopaediája már tartalmazott kémiai tárgyú részeket is. A XVIII. szd. második felétől forradalmi változások a kémiában (Lavoisier, Priestley, Scheele, Davy, Berzelius, Dalton, Klaproth, Gay-Lussac, stb.). A szaknyelv is kezd nemzetivé válni az előző kb. másfél évezredben a tudomány nyelve a latin volt. Hazánkban a XVIII. szd. végén közigazgatás és oktatás nyelve a latin volt. II. József 1784-ben adta ki a nyelvrendeletét. Reakció: csak azért is magyarul beszélni, írni! Sőt, újítassék meg a magyar nyelv! (Előzőleg Bessenyei, majd a szépirodalomban: Kazinczy, Csokonai, Kölcsey, stb., ill. a szakirodalomban: pl. növénytanban Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály, nyelvészetben Révai Miklós, orvostudományban Bugát Pál, kémiában... mindjárt rátérünk!)
Az úttörők : Nyulas Ferenc (1758-1808), Kováts Mihály (1762-1851) Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizeknek bontásáról közönségesen (1800) az első magyar nyelvű (analitikai) kémiai könyv Elég bőv a magyar nyelv, így szól egy nagy nyelvművelő, nincs miért újj szókról gondoskodnunk. Elég bőv, az igaz, beszélleni közönségesen, de nem tudományosan írni, Még senki magyarul vizet nem bontott, a Kémia is újság nyelvünkben, innen szükséges képpen sok újj szókat kellett tsinálnom... Szaknyelvi jelentősége mellett szépírói stílusa is élvezetes: Ennek (ti.: a sütős hamusónak) azt a kötelességet adják a vízbontók, hogy a szénsavas magnésiát, sőt akármi más erősebb savval egybekötöttet, fejér színben fenékre veti és elárulja. Ezt ő igen tökélletesen megtselekszi, 2 KOH + Mg(HCO 3 ) 2 = MgCO 3 + K 2 CO 3 + 2 H 2 O Minden szénsavas értz és föld, melly tsupán a szabad szénsavnak segítsége által függ a vízben, tőlle fenékre bukik azért, mert elnyeli előlök a szabad szénsavat; sőt az erősebb által megkötött meszet, agyagot, és vasat köteleiből kiveti, velek a szálladékot szaporítja, melly a magnésiáról teendő ítéletet éppen bizontalanná teszi. 3 KOH + FeCl 3 = Fe(OH) 3 + 3 KCl Pl. két fejezetcím: A vizek bontásának peszlekeiről (peszlek = üvegek, edény, stb. Repdékeny bennékeknek mennyiségéről (= illékony összetevők m.) Tőle eredő szavaink: sav, tégely, eszköz, pezsgés, folyadék, gőz, buborék, főzelék
Kováts Mihály: Chemia, vagy természettitka (1807-08) az első magyar nyelvű egyetemes kémiai (tan)könyv; tkp. egy német munka fordítása. Mert ha igaz az, hogy magyarúl írhatni Chémiát, a kor igaz lészen az-is, hogy magyarúl minden tudományt írhatni, tudva lévén, hogy a Chémia a legújabb, és a legnehezebb tudomány. a Magyarnak mind a nyelve, mind az esze alkalmatos a ra, hogy a tudományokat magyarúl tsepegtesse kedves magzatjainak az elméjekbe. De még a ra-is való ez a magyar Chémia, hogy ez meg-bizonyítsa az egész Európának, hogy magyarúl,...többet kifejezhetni a Chémiában, hogy sem mint a kár németül, a kár frantziául, a kár ánglusúl s. a. t. Szavai általában erőltetettebbek, mint Nyulas magyarításai Schusterék és Bugáték purista előfutára. Pl. az arzénre négy szinonima: egérkő, maszlagértz, felségmaszlag, tserépkobalt. Szóalkotásai: görbetök (retorta), szélke (fiola), botska (kád), léhely (téka), légely (butélia), elegyítés (szintézis), remek (kísérlet), kihuzadék (extrakt), pedzőszer (reagens), elválasztás (analízis), paránygó (molekula), titkáts (kémikus), anyag (matéria), ill. tűzálló, kórház, műszó, középszerű, egyetemben, szürkület.
A mester : Schuster János (1777-1838), az egyetem kémiai tanszékét vezető professzor, az MTA (akkor: Magyar Tudós Társaság) első kémikus tagja (1831) Magyar kémiai műnyelv kidolgozása egységes szabályok szerint Különben tevékeny, munkához szokott ember levén, öreg napjaira kigondolt magának egy ártatlan mulatságot: csecsebecséket faragcsált, nem csontból, nem is fából, hanem egy ezeknél sokkal puhább jószágból, t. i. a magyar nyelvből És, a mi a dologban még a legeredetibb, a mi jó Schusterünk nem is tudott magyarul ő ezt az egész faragcsálást csak privát passióból művelte. Nem akarta ő eleinte a maga kis szobrocskáit: a zöldlőgyulatsavas súlyag -ot, a ketted férjagsavas hamag -ot, az alfojtósavas bátrag -ot, a kénsavas rézagos húgyag -ot stb. a nyilvánosság piaczára vinni, elég volt neki, ha maga és egy-két meghittebb tanítványa gyönyörködhetett bennök. (Szily Kálmán, 1879) Első használatbavétel : Gyógyszerek árszabása (1829) c. műben, majd aspiránsaival a Gyógyszeres értekezések -ben Lesznek, eleve látjuk, elegen, kik az itten felhozott, 's az Értekezések' folytában széltére előkerülő új műszavakon elborzadnak, s talán azoknak újólag leendő magyar fordítását kívánandják. (Fenyéri Gyula, 1829)
Mottó: Suszter maradjon a kaptafánál
A kémiai elemek elnevezéseiről Az ókorban is ismert hét fémnek (arany - Au, ezüst - Ag, réz - Cu, vas - Fe, ón Sn / ólom - Pb, kéneső -Hg), valamint a szénnek (C) és a kénnek (S) régi magyar neve volt. A középkori alkímisták által felfedezett elemeknek már minden európai nyelvben azonosak, pl. arzén - As, antimon - Sb, bizmut - Bi, cink - Zn. Felfedezőik ismeretlenek. Az első elem a foszfor (P) volt, melynek ismerjük felfedezőjét (Hennig Brand hamburgi alkímista, 1669). A XVIII. szd.-ban sok új elemet fedeznek fel, elnevezésük alapja vmilyen jellemző tulajdonságukra a megfelelő (ált.) ógörög szó. A XIX. szd. első felében a mitológiai vonatkozású elnevezések jönnek divatba. A nemzetté válás korszakában pedig országokról, régiókról, városokról volt gyakori elnevezni az új elemeket. A XX. szd. Pl. második a 111-es felében rendszámú tudósokról, elemre egészen (Rg) 2004-ig újaknak IUPAC csak számuk van (IUPAC elnevezés: International Unununium Union = of Un Pure 3 (= and unalom Applied a köbön...) Chemistry).
Az elnevezések Berzelius elveit követik, élesen megkülönböztetve egymástól a fémeket és a nemfémeket: fémek -any végződésűek (vö. arany, ebben tkp. < any-a): pl. rézany, vasany, ezüstany, higany (vagy szerdany< szerda nap (dies Mercurii) < Merkur bolygó < lat. mercurius) nemfémes elemek -ó, -ő végződést kaptak J. J. Berzelius (1779-1848) vegyületeknél: tökéletes oxidokra -ag (< agg, öreg), tökéletlen oxidokra -acs (< öccs) végződés; oxosavak sóira: savas fém-oxid típ. elnevezés; halogenid-sókra: pl. zöldlet (klorid), ibolat (jodid) szerves vegyületekre: pl. alkaloidoknál zászpadék (veratrin), nadragulyadék (atropin) Fehér zászpa
A tanítványok : Bugát Pál, Irinyi János, Nendtvich Károly Schuster halála után revízió alá vették annak szóalkotásait fő kifogás: a magánhangzó-illeszkedés szabályának gyakori sérülése. Bugát Pál (1793-1865) orvos, nyelvújító, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat alapítója (1841) a purizmus lelkes híve. Fő műve: Természettudományi szóhalmaz (1843), mely kb. 40.000(!) latinul vagy németül értelmezett szót tartalmaz Megismerkedvén Schuster faragványaival... egy borzasztó terv és ennek nyomán egy herostratosi elhatározás született meg a fiatal tanár agyában. Megtalálta, mint mondta, élete czélját, ő a magyar irodalom számára teremt egy külön természettudományi nomenklaturát, függetlent attól, mellyel az egész világ természettudósai élnek, kiirt minden idegen származású... szót... Lelke egész hevével, agitátori talentuma teljes erejével fogott e szörnyű munkához. Gyűjtötte, halomra csinálta és csináltatta a szem nem látott, fül nem hallott szavakat, s mint tanár, fordító és szerkesztő terjesztette azokat... (Szily Kálmán, 1879) Példák szóképzéseire: bar (< barom) = állat, ebből robar (rovátékolt bar) = insectum; betvegy= betegségi vegyület; csöge = csöves csiga; biztan (< bizonyos tan) = mathematika; elépőr = főorvos (az épség első őre); tanár = tan-árasztó professzor
Egyik legjózanabb bírálója módszerét, mint csonkázást, bénázást, nyomorgatást ítéli el (Lovász Imre, 1835) Mindezek ellenére számos ma is élő szavát használjuk! Pl. adag, bálna, csipesz, elnök, helyrajz, ízület, közeg, légcső, műtét, rokonszenv, sejt (biológia), szórványos, tüdővész, vegytan(!). Bugáton kívül a legtöbbet Irinyi János (1817-1895) vegyész, a gyufa feltalálója, munkálkodott a szóalkotásban. A legkevesebb túlzás a kémiai részben van, ezt a trió legszakértőbb tagja, Nendtvich Károly (1811-1892) vegyész, ipartanodai tanár dolgozta ki. Változtatások a Schuster-féle nómenklatúrához képest: minden elem végződése -any, ill. -eny, ha az jobb hangzású; vegyületek nevének képzése az oxidokéval analóg, pl. higiblacs (HgI), higiblag (HgI 2 ), legkönecs (NH 2 ), legköneg (NH 3 ), legfelköneg (NH 4 ), legecssavas legköneg (NH 4 NO 2 ); szerves vegyületeknél a gyökök végződése az elemekéhez hasonló, pl. etil = égeny, cianid = kékeny, szalicil = füzany, formil = hangyany, oxalil = sóskaany, stb.; az alkaloidok neve -al -ra végződjön (pl. brucin = ebvészal, morfin = szunnyal, koniin = bürokal
Bátran állíthatom, hogy nem bír egy európai nyelv is műszavakkal, melyek a tudomány mostani állásához képest oly rendszeresen és oly következetesen volnának kidolgozva, mint hazánk nyelve. (Nendtvich, 1847) Nendtvich egyik legjelentősebb műve Az életműtlen műipari vegytannak alapismeretei (1844). Nézzünk példákat a szervetlen vegyületek nevezéktanára! Oxidok Növekvő élegülési fok (oxidációs szám) szerint: -alélecs, -élecs, -éleg, - feléleg (kritika, pl.: sokszor nem derül ki az ox. sz.; nemfém-oxidoknál keveredik a sav és élecs/éleg elnevezés) légsav * : NO 5 /N 2 O 5 (?) legecssav**: NO 3 /NO 2 NO 2 /NO legélecs: NO/N 2 O legéleg =allegecssav: * a legnagyobb könnyüséggel elrontja a legtöbb életműves testeket ; ** A lehelési életmüvekre igen kártékonybehatású, s tiszta állapotban belélekezve egy pillanat alatt megöl. Földköri léggel keverve köhögésre ingerel, az elfogódási és fulladozási tüneteket hoz elő.
vízment vilacssav: PO 4 /P 2 O 3 vilsav: PO 5 /P 2 O 5 viléleg: P 2 O/P vörös alvilacssav: PO/H 3 PO 2 almiréleg:?/α-as mirecssav =fehér maszlag: AsO 3 /As 2 O 3 mirsav:?/as 2 O 5 szénsav: CO 2 /CO 2 szénéleg: CO/CO kovasav*: SiO 3 /SiO 2 * sav, mert aljakkal vegyül ólomaléleg: Pb 2 O/Pb-oxid-hidroxid óloméleg: PbO/PbO ólomföléleg: PbO 2 /PbO 2 keseréleg: MgO/MgO suléleg =sulföld: BaO/BaO sulföléleg: BaO 2 /BaO 2 cselélecs: MnO/MnO cseléleg: Mn 2 O 3 /Mn 2 O 3 cselföléleg =barnakő: MnO 2 /MnO 2 cselsav: MnO 3 /K 2 MnO 4 ismert cselfölsav: Mn 2 O 7 /Mn 2 O 7 vasaléleg: Fe 4 O/vas olvasztásánál vasélecs: FeO/FeO vaséleg: Fe 2 O 3 / Fe 2 O 3 vassav: FeO 3 /BaFeO 4 ism. vörös higéleg: HgO/HgO sárgélecs: UO/UO 2 sárgéleg: U 2 O 3 /UO 3
Oxosavak és hidroxidok... az ollysavak, mellyek határozott arányú vizet tartanak magukban, mellytől csak valamellyallynak megfelelő vegyaránya által választathatnak el, azok vizegyeinek neveztetnek ; lúgoknál is a víztartalom az elnevezés alapja (kritika: sav és vizegy titulusok alkalmazása nem mindig következetes) légsavvizegy: HO,NO 5 /HNO 3 jégvilsav =vilsav vizegye: HO,PO 5 /H 3 PO 4 étetőkő =haméleg vizegye: KO,HO/KOH szikélegvizegy: NaO,HO/NaOH mészfölélegvizegy: CaO 2,HO/Ca(OH) 2 horgélegvizegy: ZnO,HO/Zn(OH) 2 kénecssav: SO 2 /SO 2 kénsav: HO,SO 3 /H 2 SO 4
Sók... mind azon testek, mellyek vagy egy sónemző testnek ércceli vegyületéből állnak, vagy két összetett testből (savból és aljból) állnak ; éleg helyett néha föld szerepel; kristályvíztartalom ált. helyes salétrom =légsavas haméleg*: KO,NO 5 /KNO 3 halsavas haméleg: KO,ClO 5 /KClO 3 hamuzsír =szénsavas haméleg: KO,CO 2 /K 2 CO 3 sziksó =szénsavas szikéleg: NaO,CO 2 +10HO/Na 2 CO 3.10H 2 O kettedszénsavas szikéleg: NaO,CO 2 +HO.CO 2 /NaHCO 3 pódis =bórsavas szikéleg: NaO,2BO 3 /Na 2 B 4 O 7.10H 2 O * Ha az életműi anyagok rothadását elősegítő föltételek mind célszerűen teljesíttetnek, ez által a salétromképződés nagymértékben gyorsíttatik. E célra anyagul szolgál a temetőhelyek, akasztófák, mészárszékeken, továbbá szegény emberek lakából, istállókbul stb. szedett föld
Sók szénsavas mészéleg: CaO,CO 2 /CaCO 3 gipsz =kénsavas mészföld: CaO,SO 3 +2HO/CaSO 4.2H 2 O timsó*: KO,SO 3 +Al 2 O 3,3SO 3 +24HO/KAl(SO 4 ) 2.12H 2 O közönbös festsavas haméleg: KO,CrO 3 /K 2 CrO 4 kettedfestsavas haméleg: KO,2CrO 3 /K 2 Cr 2 O 7 festsavas óloméleg: PbO,CrO 3 /PbCrO 4 aljas festsavas óloméleg: 2PbO,CrO 3 /Pb 2 (OH) 2 CrO 4 * a timsónak több nemei vannak, mellyeknek különböző a haméleg-, könlegéleg-, szikéleg-, timéleg-, vaséleg-, festéleg- és cselélegtartalmuk, de jegecidomuk és víztartalmuk ugyanolyan. szalámia =könleghalvag: AmO,Cl/NH 4 Cl könkéneges könlegkéneg: AmS,HS/NH 4 HS timhalvag: Al 2 Cl 3 /AlCl 3 dárdhalvag: SbCl 3 /SbCl 3 dárdfelhalvacs: SbCl 4 /? dárdfelhalvag: SbCl 5 /SbCl 5
Sók A komplex sók a legbonyolultabb szerkezetűek a tárgyaltak körében kénsavas réz -könlegéleg: AmO,SO 3 +H 4 N,CuO/[Cu(NH 3 ) 4 ]SO 4 vaskékleges vaskéklecs*: 2(Fe 2 Cy 3 ),3FeCy+9HO/Fe 4 [Fe(CN) 6 ] 3 (berlini kék) * Cy=NC 2 (!) Egyéb biner vegyületek A elnevezés az élegekével analóg; így pl. a szagneheny az Os és Ir keveréke (ötvözete), és nem vegyülete! könlegeg: H 4 N/NH 3 könszénecs: H 2 C/C 2 H 4,CH 4 (?) könszéneg: HC/C 2 H 2 szénkéneg =kénlang: CS 2 /CS 2 könfolsav = HF/HF kovafolag*: SiF 3 /SiF 4 vaskénecs: FeS/FeS vaskéneg: Fe 2 S 3 /? vasfelkéneg =vaskovand: FeS 2 /FeS 2 (pirit) * vízzel jővén érintkezésbe, szétbomlik és kovasavat rak le (SiF 4 + 2H 2 O = SiO 2 + 4HF)
A műnyelv használatának hanyatlása, újra felemelkedése és végső bukása A szabadságharc bukása után 1860-ig csak németül lehetett oktatni. Általános elfordulás az új kémiai műnyelvtől; pl. Nendtvich írja A vegytan elemei -ben (1854): Meggyőződtem a felől is, miszerint az egész világtól és minden nyelven elfogadott görög műszavakat a magyarban szintoly jól használhatjuk, mint akár mi más nyelvekben, s hogy a magyar nyelvre nagyobb barbarizmus azt mondani halvsavas haméleg vagy könkéneges könleleg mint chlorsavas káliumoxid vagy hidrotionsavas ammóniak. Idézetek Kátay Gábor egykorú kritikájából az Oroszhegyi Józsa által lefordított műhöz (A szervényi vegytan rövid kézikönyve, 1857):...Kakodyl = könszénmireny, vagy Böszmireny, ennek szerülete szerinti neve: Arsenmethyl, fordító szerint Mir-faegeny lehetett volna. A kakodil-oxid, (Me 2 As) 2 O volt az első elemorganikus vegyület (Cadet, 1760)!...Hogy némely szavai, mint az Egenyfaegenykönszényszenőkönlegvizegy nagyon hosszúak, az hagyján, mert hisz a német is szintoly hosszan Methylaethylamylphenylammoniumoxydhydrat-nak nevezi azt... [MeEtAmPhN] + OH - (?)
Idézetek Kátay Gábor egykorú kritikájából az Oroszhegyi Józsa által lefordított műhöz (A szervényi vegytan rövid kézikönyve, 1857):... Nem ritkán igen kuruc kinézése kerül ki a szónak: ez a lényegesebb hiba; s majd természetéről, majd eredetéről, majd alkatrészeitől kerekítve ki a szó nevét, erőltetés mellett oly formán veszi ki magát, mintha én a kolbászt hengerdedesnyulánkdisznóhúsapródadványitolondéknak s a töltöttkáposztát rizszselélegydisznótetemvagdalványbennékűkáposztalevélgyüremlényiételvénynek nevezném. A kiegyezéssel a műnyelv rövid reneszánsza következett be. Nendtvich A vegytan alapelvei a tudomány újabb nézetei szerént c. művének (1872) bevezetésében hívja fel az olvasó figyelmét: azon műszavak használtattak amelyek a magyar vegyészek egyetértése következtében elfogadtattak és használatba mentek. Később még Kossuth is ellenzi a műnyelv túlzó használatát (1894): "a nyelvújítási túlzás már csak azért is nagyon kényes dolog, minthogy úgy az egyszerű vegyelemekre, mint azok összetételére nézve az egész mívelt világon ugyanazon egy jelvények vannak használatban." "E jelvényekkel a közélet által vont határon túl is mintegy rendszeresen ellentétbe helyezkedni, bizony sem szükség nem volt, sem a tudománynak nem válik előnyére".
Végezetül Szily Kálmán az általa alapított Természettudományi Közlöny hasábjain állította fel a szaknyelv kialakításának alapelveit (1910): 1. Aminek nincs nemzetközi elnevezése, magyar műszóval jelöljük. 2. Amire jó magyar szó van, ne használjunk helyette idegent: pl. axis, constans, elasticus, identicus, proportio, temperatura, thermometer helyett tengely, állandó, rugalmas, azonos, arány, hőmérséklet, hőmérő. 3. Kivételesen az általánosodott rossz magyar szót is használhatjuk: pl. alap, anyag, elem, elemzés, elv, felület, gép, gyár, higany, lényeg, mérleg, sav, szerv, szilárd, tömeg, tömör, viszony. 4. Ha nincs megfelelő magyar szavunk, akkor az esetleg magyarosabbá tett idegen szót használjuk: hydrogén, oxygén, oxid, chlór, mangán, czin, czink, báryum, baryt, gipsz, sulphát, ferro-cyánkálium, arzén.
Felhasznált irodalom Paczolay Gyula: A magyar kémiai szaknyelv történetéből (Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2006) Elementymology & Elements Multidict by Peter van der Krogt (http://elements.vanderkrogt.net) Balázs Lóránt: A kémia története I. (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996) Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972) Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete (Mundus Kiadó, Budapest, 1998) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1-4. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984) Tótfalusi István: Idegenszó-tár (Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005) Szervetlen kémiai nevezéktan Nendtvich Károly: Az életműtlen műipari vegytannak alapismeretei (1844) c. könyvében (Keglevich Kristóf szemináriumi dolgozata, 2003, témavezető: Szalay Roland) A magyar kémiai szaknyelv kialakulásának története (Rejtő Katalin évfolyamdolgozata, 2011, témavezető: Szalay Roland) Nendtvich Károly kémiája (Keglevich Kristóf szakdolgozata, 2006, témavezető: Otta Klára) Nendtvich Károly: Az életműtlen műipari vegytannak alapismeretei (Pest, 1844)* Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)* *Köszönetemet fejezem ki a SOTE Központi Könyvtárának a művekhez való hozzáférésért!
Köszönöm a figyelmet!
Fő műve: (kb.) Értekezés a kémia elemeiről (1789) A. Lavoisier (1743-1794) bázis = fém + oxigén sav = nemfém + oxigén só = sav + bázis
A nióbium (Nb) és a tantál (Ta) 1801: C. Hatchett kolumbitból egy új elem (kolumbium) oxidját nyerte 1802: A.G. Ekeberg egy új elemet azonosított, melyet tantálnak nevezett el Nem sokkal ezután úgy tűnt, hogy a két elem ugyanaz! 1844-ben H. Rose igazolta, hogy Hatchett eleme összetett, az egyik alkotója lett később nióbiumnak elnevezve (hivatalosan: IUPAC, 1950) Tantalosz (Τανταλος): Frígia királya, Zeusz és egy nimfa fia Niobé (Νιοβη): Tantalosz lánya Atomsugár/pm: 146 (Nb), 146 (Ta) Ok: lantanoida-kontrakció! tantaloszi kínok Nióbé fájdalma
Az ittrium (Y), itterbium (Yb), erbium (Er) és terbium (Tb) 1787: C. A. Arrhenius Ytterby falu (Svédország) kőbányájában talált egy fekete követ, melyet ytterbitnek nevezett. 1794: J. Gadolin analízise 38% új földet mutatott ki benne, ezt ytterföldnek nevezték később.
Magyar vonatkozású elem: hafnium (Hf) 1922: Hevesy György és Dirk Coster röntgenspektroszkópiával azonosította. N. Bohr a Nobel-díjának átvétele napján értesült a hírről. Koppenhága latin nevéről (Hafnia) kapta elnevezését. Koppenhága címere Fémhafnium Hevesy György (1885-1966) kémiai Nobel-díj (1943): a radioaktív nyomjelzés technika kidolgozásáért A Vámhivatal a kikötőben
Koppenhágához egy másik kémiai felfedezés is kapcsolódik... A ph-skála bevezetése (1909): ph = lg[h + ] Søren Peder Lauritz Sørensen (1868-1939), a Carlsberg Laboratorium igazgatójának (1901-1938) nevéhez fűződik Magyar átírással: Sörensen! (Nomen est Omen) Festmény Sörensen-ről a frederiksborgi képtárban A Carlsberg Laboratorium előtt a sörgyár alapító (1947) J. C. Jacobsen szobra Válogatás a gyűjteményből A kastély Frederiksborgban Labor berendezése anno Egy lelkes sörelemző
χρωμα (chrōma) = szín A kromatográfia megszületése (1900): növényi pigmentek elválasztása Nomen est omen! цвет = szín Михаил Семёнович Цвет (1872-1919) orosz botanikus A gázkromatográf,...... azaz légszíníró!
Hogy örültek volna 150-200 éve a légszíníráshoz hasonló módszereknek!... Valahogy így nevezték volna el azokat: Mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR) = = paránytődelejes visz hangzati tarkaság-szemle Infravörös spektroszkópia (IR) = píren-aluli tarkaság-szemle Pozitron-annihilációs spektroszkópia = = tevőlegesberz-eltűnési tarkaság-szemle Egykristály-röntgendiffraktometria = = magánjegecű titoksugárdűleti méricske
Az elemek névadásának típusai (jellemző példával) Fe: történelem előtti korból, C: római kortól a XVI-XVII. szd.-ig felfedezett, Co: nem latin szón alapuló ásványnévről, Li: ásványnévről, melyben az elem a főkomponens, Mo: más elemről, H: kémiai tulajdonságról, F: fizikai tulajdonságról, Cl: színről, Rb: színképről, Br: szagról, La: hozzáférhetőségről, Mg: városról, régióról, He: égitestről, Ti: mitológiai figuráról, Sm: személyről elnevezett ásványról, Cm: tudósról, Ne, Pr, Nd: egyébről
H, N és O magyar nevének változásai Szerző Év Hidrogén Nitrogén Oxigén Őri Fülöp Gábor 1796 Vízi matéria Fojtós matéria Savanyúsági matéria Kováts Mihály 1799 Víz-része Megfojtólevegő Savanyító Nyulas Ferenc 1800 Víz-alj Azotum Sav-alj Wolny András 1805 Vízanya Fullasztó Savanyító Kováts Mihály 1807 Víztárgy Fojtótárgy Savanyító Varga Márton 1808 Vízszer Fojtó Savanyítószer Nagy Leopold 1815 Víz-szesz Fójtószer Savanyússzesz PetheFerenc 1815 Vízitő Salétromító Savanyító Lánghy István 1829 Vízszer Fojtószer Savanyszer Schuster János 1829 Gyúló Fojtó Savító Bugát Pál 1842 Köneny Légeny Éleny
Az elemek névadásának típusai Nendtvich után (1844) RÉGI MAGYAR NÉV, LATIN V. GÖRÖG ALAK ALAPJÁN KÉPZETT NÉV, AZ ELEM V. VEGYÜLETEINEK TULAJDONSÁGA ALAPJÁN KÉPZETT NÉV, JELLEMZŐ VEGYÜLET ALAPJÁN ADOTT NÉV, EGYÉB EREDETŰ NÉV
Laboratóriumi eszközök nevének eredete Lombik < km alombik < kk lat alembicum < sp alambique < ar al-anbīq Ǐ ỷ= lepárló készülék < gör ἄμβυξ ambix, ambikosz = szűk nyakú váza. Retorta < lat retorquere, retortum = tkp. csavart, görbe (csövű) = visszacsavar Pipetta < ném Pipette < fr pipette = csövecske < fr pipe = cső < lat pipa = cső, síp < lat pipare = csipog. Égvénymérő = tkp. a büretta őse (Gay-Lussac-féle büretta) Büretta = tkp. a Mohr-féle osztályozott kémlőcső Pincetta = csipesz < ném Pinzette < fr pincette < pincer = csíp < népi lat *pinctiare < punctuare = pontoz *piccare = szúr. Epruvetta = kémcső < ném Eprouvette < fr éprouvette < épreuve = próba < éprouver = kipróbál < késő lat exprobare: ex- = ki probare = megvizsgál < probus = derék, helyes