4. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport reagál HCl el gázfejlődés, vagy csapadékképződés Ba 2 ph= 7 AgNO 3 HNO 3 nem reagál KI vagy I 2 oldattal csapadék Ag ionokkal CO 3 SiO 3 csapadék Ba 2 ionokkal CO 3 SiO 3 SO 4 PO 4 3 F BO 3 3 Cl Br I NO 3 elszinteleníti az I 2 oldatot S SO 3 S 2 O 3 SO 3 S 2 O 3 I 2 t szabadít fel KI oldatból (NO 2 ) NO 2 Készítsen oldatot a kémcsőben kapott ismeretlen anyaggal. A szilárd minta felét (kb. 0,5 g) oldja fel fél kémcsőnyi desztillált vízben. At oldatot jój keverje meg. Jegyezze fel az ismeretlen azonosítószámát a jegyzőkönyvben! A jegyzőkönyv tartalmazza: az összes elvégzett kísérletet, a megfigyeléseket és, ha volt reakció, akkor a reakcióegyenletet! A következő anionok egyike lehet az oldatban: CO 3 2, SiO3 2, S 2, SO3 2, S2 O 3 2, SO4 2, PO4 3, F, BO3 3, Cl, I, Br, NO 2, NO3. Ha az aniont azonosította, további, az anionra jellemző reakciókkal meg kell győződni feltételezése helyességéről! *Források: Roszpimné Kovács Enikő: Általános Kémiai Gyakorlatok Tankönyvkiadó 1974 (22.) Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum Tankönyvkiadó (32.2, 41.1.3) Az (1,5,6) feladatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Barcza Lajos, Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis, Medicina 1
Az ismeretlen anyag oldatának kis részletével végezze el az alábbi reakciókat! Minden új kísérlethez vegyen új oldatot! Szigorúan sorrendben haladjon! Mérje meg az ismeretlen anyag oldatának phját! (1) I. csoport anionjai Adjon az oldathoz híg sósavat feleslegben. Ha nincs látható változás, folytassa a (2) pontnál. Ha fehér csapadék és/vagy gázfejlődés észlelhető, a következő ionok egyike lehet az oldatban: CO 3 2, SiO3 2, S 2, SO3 2, S2 O 3 2. 2 Ha fehér, kocsonyás csapadék keletkezik gázfejlődés nélkül: SiO 3 ion Ha fehér, lassan megsárguló csapadék és SO 2 gáz keletkezik. A gáz kimutatását káliumjodáttal és keményítőoldattal megnedvesített szűrőpapírral végezhetjük. 2 A szűrőpapíron kék folt lesz: S 2 O 3 ion. Ha nincs csapadék, csak gázfejlődés: Vizsgálja meg a fejlődő gázt ólomacetátos szűrőpapírral. fekete folt: S 2 ion volt az oldatban Vizsgálja meg a fejlődő gázt káliumjodáttal és keményítőoldattal megnedvesített szűrőpapírral. 2 kék folt: SO 3 ion Vezesse a fejlődő gázt Ca(OH) 2 vagy Ba(OH) 2 oldatba: 2 fehér csapadék: CO 3 ion volt az oldatban. (2) II. csoport anionjai Semlegesítse az oldatot és adjon hozzá BaCl 2 oldatot. Ha nincs csapadék, folytassa a (3) pontnál. Ha fehér csapadék keletkezik, ha SO 4 2, PO4 3, F, vagy BO3 3 ion volt az eredeti oldatban. Adjon tömény kénsavat és etanolt a csapadékhoz, vagy az eredeti mintához egy porcelán tálban és gyújtsa meg: 3 zöld színű láng: BO 3 ion Vegyen friss mintát és adjon hozzá AgNO 3 oldatot 3 a leváló csapadék sárga: PO 4 ion Öntse le a BaCl 2 oldattal leválasztott csapadékról az oldat tisztáját (dekantálás) és adjon a csapadékhoz híg HCl oldatot: 2 a csapadék nem oldódik: SO 4, vagy F ion Vegyen friss mintát és adjon hozzá CaCl 2 oldatot fehér csapadék: F 3 vagy PO 4 ion 2
(3) III. csoport anionjai Savanyítsa meg az oldatot híg salétromsavval és adjon hozzá AgNO 3 oldatot. Ha nincs csapadék, folytassa a (4)es pontnál. Ha csapadék képződik, vizsgálja meg a csapadék színét. Sárga és sárgásfehér csapadék I, vagy Br ion jelenlétére utal. Egy friss mintához adjon 12 ml széntetrakloridot, majd klórosvizet cseppenként és rázza intenzíven a kémcsövet: ibolya színű szerves fázis, amely elszintelenedik, ha a klórosvizet feleslegben adjuk: I ion vörösesbarna szerves fázis, amely sárga lesz klórosvíz feleslegére: Br ion Fehér csapadék Cl jelenlétére utal: kizárásos alapon: Cl ellenőrzés: a csapadék oldódik reagens ammónniaoldatban (4) IV. csoport anionjai A következő ionok egyike lehet az oldatban: NO 2, vagy NO3. Savanyítson meg egy friss mintát ecetsavval, majd adjon hozzá KI oldatot: barna színeződés: NO 2 ion VAGY: Savanyítson meg egy friss mintát ecetsavval, és adjon hozzá FeSO 4 oldatot: barna színeződés: NO 2 ion Ha az eddigiek közül egyszer sem volt látható változás: Kizárásos alapon: Ellenőrizze barna gyűrű teszttel! NO 3 ion Reakciók Mn, Fe, Cr, Snvegyületekkel Bemutató kísérletek: A jegyzőkönyv tartalmazza a készülékrajzot, a megfigyeléseket és a reakcióegyenletet! 2. Termit reakció (alumíniumtermit) Fe 2 O 3 2 Al = Al 2 O 3 2 Fe 3 MnO 2 4 Al = 2 Al 2 O 3 3 Mn 3
Elvégzendő kísérletek A jegyzőkönyv tartalmazza a készülékrajzot, a megfigyeléseket és a reakcióegyenletet! 3. Vas és kén reakciója* Mérjünk le táramérlegen 1,9 g kénport és 2,8 g vasport. Készítsünk belőlük homogén keveréket, majd töltsük kémcsőbe. A kémcsövet szájával ferdén felfelé rősítsük Bunsen állványba, majd a kémcső alját Bunsen égővel hevítsük. A kísérletet elszívőfülkében végezzük! A reakció elindulásakor fejezzük be a melegítést. A kísérletet úgy is elvégezhetjük, hogy a porkeveréket egy azbesztes dróthálóra tesszük, majd előzőleg Bunsen égővel felizzított üvegbotot belemártunk. Mit tapasztalunk? Exoterm vagy endoterm a vas és kén között lejátszódó reakció? Miért van szükésg hőközlésre? Fe S = FeS A kísérlet közben kéndioxid is képződik: S O 2 = SO 2 4. Cink és kén reakciója Vegyifülkében kerámialapra tegyük 2g cinkpor és 1 g kénpor keverékét, majd gyújtsuk meg gyújtópálcával. Milyen színű a keletkezett anyag? Zn S = ZnS 5. Lumineszcencia teszt (az SnH4 kemilumineszcenciája). Ez a teszt azon alapszik, hogy az ón oldható vegyületeit savas közegben a cink óntetrahidriddé SnH 4 redukálja: Sn 2 3 Zn 4 H SnH 4 3 Zn 2 Az SnH 4 a Bunsenégő lángjában elbomlik ónra és hidrogénre, miközben jellegzetes kék fényt bocsát ki: SnH 4 Sn 2 H 2 Kis főzőpohárban keverjünk össze Sn2 vagy Sn4 ionokat tartalmazó oldatot és 18% HCl oldatot, dobjunk bele cinkdarabkát, majd mártsunk bele hideg vízzel telt kémcsövet. A kémcsövet ezután Bunsen égő lángjába tartva a kémcső külső falán, ahol a reakcióelegy megtapadt, kék fényjelenséget tapasztalunk. 4
6. Minőségi kémiai analízis: anionok azonosítása csoportreakciók alapján (Fresenius rendszer) A kationok csoportreagensekkel adott reakciók alapján 5 csoportra oszthatók. A csoportosítás fő szempontja a szulfid ionokkal alkotott csapadékok oldhatósága. I. kationosztály: Savas kémhatású közegben is csapadék képződik szulfid ionokkal (kénhidrogénes vízzel), és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. Pb 2 Ag Hg 2 2 Hg 2 Cu 2 Bi 3 Cd 2 II. kationosztály: Savas kémhatású közegben is csapadék képződik szulfid ionokkal (kénhidrogénes vízzel) és a csapadék lúgokban vagy ammónium poliszulfid oldatban oldható. SnCl 4 SnCl 6 HAsO 3 HAsO 4 SbCl 4 SbCl 6 III. kationosztály: Savas kémhatású közegben szulfid ionokkal csapadék nem képződik (kénhidrogénes vízzel), de semleges közegben ammonium szulfiddal reagáltatva csapadékot képeznek. Cr 3 Mn 2 Fe 2 Fe 3 Co 2 Ni 2 Zn 2 Al 3 IV. kationosztály: Szulfid ionokkal sem savas sem semleges közegben nem ad csapadékot, de ammónium karbonáttal karbonátcsapadékjuk leválasztható. Ca 2 Sr 2 Ba 2 V. kationosztály: A fenti reagensek egyikével sem adnak csapadékot. Mg 2 NH 4 Li Na K 5
I. kationosztály Pb 2 Ag Hg 2 2 Hg 2 Cu 2 Bi 3 Cd 2 H 2 S HCl NaOH NH 3 Egyéb jellemző reakciók fekete csap. PbS fekete csap. Ag 2 S fekete csap. HgS Hg fekete csap. HgS feketésbarna csap. CuS fekete csap. Bi 2 S 3 sárga csap. CdS II. kationosztály Sn 2 Sn 4 barna cs. SnS sárga cs. SnS 2 fehér csap. PbCl 2 melegítve old. fehér csap. AgCl NH 3, old. [Ag(NH 3 ) 2 ] fehér cs. Pb(OH) 2 feleslegben old. Pb(OH) 4 2 barna cs. Ag 2 O fehér cs. Pb(OH) 2 barna cs. Ag 2 O feleslegben o. [Ag(NH 3 ) 2 ] fehér csap. Hg 2 Cl 2 fekete cs. Hg 2 O fekete cs. Hg és HgO.Hg(NH 2 )NO 3 sárga cs. HgO fehér cs. HgO.Hg(NH 2 )NO 3 világoskék cs. Cu(OH) 2 fehér cs. Bi(OH) 3 világoskék cs. Cu(OH) 2.CuSO 4 feleslegben o. [Cu(NH 3 ) 4 ] 2 fehér cs. Bi(OH) 3 fehér cs. Cd(OH) 2 fehér cs. Cd(OH) 2 feleslegben o. [Cd(NH 3 ) 4 ] 2 fehér cs Sn(OH) 2 feleslegben o. [Sn(OH) 4 ] Bi 3 felete cs. Bi fehér cs Sn(OH) 4 feleslegben o. [Sn(OH) 6 ] fehér cs Sn(OH) 2 fehér cs Sn(OH) 4 KI: sárga cs. PbI 2 (aranyeső próba) KI: sárga cs. AgI KI: zöldes cs. Hg 2 I 2 diszproporció. Hg és HgI 2 [HgI 4 ] 2 KI: narancs cs. HgI 2 feleslegben o. [HgI 4 ] 2 KI: fehér cs., barna oldat CuI I 2 lángfestés KI: fekete cs. BiI 3 feleslegben o. [BiI 4 ] lumineszcencia HgCl 2 : fehér cs. Hg 2 Cl 2 lumineszcencia A III. kationosztállyal részletesen a következő gyakorlaton foglalkozunk. Itt csak két olyan fémmel foglalkozunk, amelyek legnagyobb oxidációs állapotó formája erős oxidálószer III. kationosztály (NH 4 ) 2 S NaOH NH 3 Egyéb jellemző reakciók Cr 3 zöld cs. Cr(OH) 3 zöld cs. Cr(OH) 3 felesleg:o [Cr(OH) 4 ] Mn 2 rózsaszín cs. MnS piszkosfehér cs Mn(OH) 2 oxidálódik: barna cs MnO(OH) 2 szürkészöld cs. Cr(OH) 3 felesleg, részben o. [Cr(NH 3 ) 6 ] 3 piszkosfehér cs Mn(OH) 2 oxidálódik NaOHH 2 O 2 : sárga oldat CrO 4 oxidálódik, barna cs. MnO(OH) 2 6
Végezze el az alábbi reakciókat! I. kationosztály: Savas kémhatású közegben is csapadék képződik szulfid ionokkal (kénhidrogénes vízzel), és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. Ólom(II)ionok, Pb2 Használjon ólomnitrát, vagy ólomacetát oldatot az ólom(ii)ionok jellemző reakcióinak vizsgálatához. 1. Híg sósav (vagy vízoldható kloridok oldata): nem túl híg oldatokból, hidegen csapadék válik ki: Pb 2 2 Cl PbCl 2 A csapadék oldódik forró vízben, de újra kiválik hosszú, tűs kristályok alakjában, ha az oldat lehűl. 2. Kénhidrogénes víz híg savas, vagy semleges közegben ólomszulfid keletkezik, L(PbS, 25 C)= 9,04x10 29 : Pb 2 H 2 S PbS 2 H 3. Nátriumhidroxid oldat: ólomhidroxid csapadék keletkezik: Pb 2 2 OH Pb(OH) 2 A csapadék oldódik a reagens feleslegében tetrahidroxoplumbát(ii)ionok keletkezése közben: Pb(OH) 2 2 OH Pb(OH) 4 2 4. Ammónia oldat: ólomhidroxid csapadék keletkezik, (nem oldódik a reagens feleslegében): Pb 2 2 NH 3 2 H 2 O Pb(OH) 2 2 NH 4 5. Káliumjodid oldat: ólomjodid csapadék keletkezik: Pb 2 2 I PbI 2 A csapadék oldódik forró vízben szintelen oldat keletkezése közben, de lehűléskor az ólomjodid újra kiválik csillogó, sárga lemezek formájában (aranyeső próba). Az ezüst(i)ionok reakciói, Ag 1. Híg sósav (vagy klorid oldat): ezüstklorid csapadék válik le, ami híg ammónia oldatban oldható. (ld.: anionok reakciói, III. anionosztály) Ag Cl AgCl 7
2. Kénhidrogén oldat: semleges vagy savas közegben ezüstszulfid csapadék válik le, oldhatósági szorzat: L(Ag 2 S, 25 C)= 6,69x10 50. 2 Ag H 2 S Ag 2 S 2 H 3. Ammónia oldat: ezüstoxid csapadék keletkezik kevés ammóniaoldat hozzáadásakor (A reakció egyensúlyra vezet, így az ezüstoxid kicsapódása nem teljes): 2 Ag 2 NH 3 H 2 O Ag 2 O 2 NH 4 A csapadék könnyen oldódik a reagens feleslegében: Ag 2 O 4 NH 3 H 2 O 2 [Ag(NH 3 ) 2 ] 2 OH 4. Nátriumhidroxid oldat: ezüstoxid csapadék válik le. A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében. 2 Ag OH Ag 2 O H 2 O 5. Káliumjodid oldat: ezüstjodid csapadék válik ki az oldatból (ld.: anionok reakciói, III. anionosztály) Ag I AgI A higany(i)ionok reakciói, Hg 2 2 1. Híg sósav, vagy oldható kloridok: higany(i)klorid csapadék válik ki (kalomel). Oldhatósági szorzat: L(Hg 2 Cl 2, 25 C)= 1,45x10 18. Hg 2 2 2 Cl Hg2 Cl 2 (Ammónia oldattal a csapadék reagál és higany(ii)amidoklorid és fémhigany keverékéből álló csapadék keletkezik. (ld. 3.)) 2. Kénhidrogén oldat: semleges vagy híg savas közegben csapadék keletkezik, ami higany(ii)szulfid és fémhigany keveréke. Mivel a higany(ii)szulfid oldhatósági szorzata rendkívül kicsi (6,44x10 53 ), a reakció nagyon érzékeny. Hg 2 2 H2 S Hg HgS 2 H 3. Ammónia oldat: csapadék keletkezik, ami bázisos higany(ii)amidonitrát és fémhigany keveréke. (Maga a higany(ii)amidonitrát fehér csapadék.) 2 Hg 2 2 NO3 4 NH3 H 2 O 2 Hg HgO.Hg(NH 2 )NO 3 3 NH 4 8
4. Nátriumhidroxid: higany(i)oxid csapadék keletkezik. Hg 2 2 2 OH Hg2 O H 2 O 5. Káliumjodid oldat: ha a reagenst lassan adjuk hideg oldathoz, zöld színű higany(i)jodid csapadék keletkezik: Hg 2 2 2 I Hg2 I 2 Ha a reagenst feleslegben adjuk, a higany(i) diszproporcionálódik és vízben oldódó tetrajodomerkurát(ii)ionok (vagy higany(ii) jodid csapadék) és fekete, finom eloszlású fémhigany keletkezik: Hg 2 I 2 2 I [HgI 4 ] 2 Hg Hg 2 I 2 HgI 2 Hg A higany(ii)ionok reakciói, Hg 2 1. Kénhidrogén oldat: gyengén savanyú oldatból higany(ii)szulfid csapadék válik le. Oldhatósági szorzat: L(HgS, 25 C)= 6,44x10 53. Hg 2 H 2 S HgS 2 H 2. Ammónia oldat: változó összetételű, bázisos higany(ii)amidonitrát csapadék válik ki, ami tulajdonképpen higany(ii)oxid és higany(ii) amidonitrát keveréke. (A reagens feleslegében nem oldódik.) 2 Hg 2 NO 3 4 NH3 H 2 O HgO.Hg(NH 2 )NO 3 3 NH 4 2. Nátriumhidroxid oldat: ha a reagenst lassan adjuk az oldathoz, barnásvörös változó összetételű csapadék válik le. Ha sztöchiometrikus mennyiségű nátriumhidroxidot adunk, a csapadék sárga lesz és higany(ii)oxid keletkezik. (A csapadék nem oldódik a nátriumhidroxid feleslegében.) Hg 2 2 OH HgO H 2 O 4. Káliumjodid oldat: ha a reagenst lassan adjuk az oldathoz higany(ii)jodid csapadék keletkezik: Hg 2 2 I HgI 2 A csapadék oldódik a reagens feleslegében tetrajodomerkurát(ii) ionok keletkezése közben: HgI 2 2 I [HgI 4 ]2 9
A réz(ii)ionok reakciói, Cu 2 1. Kénhidrogén oldat: savas oldatból réz(ii)szulfid csapadék válik le. Cu 2 H 2 S CuS 2 H 2. Ammónia oldat: ha lassan adjuk az oldathoz, először bázisos rézszulfát csapadék keletkezik: 2 Cu 2 SO 4 2 2 NH3 2 H 2 O Cu(OH) 2.CuSO 4 2 NH 4 A csapadék oldódik a reagens feleslegében jellegzetes színváltozás közben, (réz(ii) tetraammin komplex ionok képződése következtében): Cu(OH) 2.CuSO 4 8 NH 3 2 [Cu(NH 3 ) 4 ] 2 SO 4 2 2 OH (Ammónia oldat helyett NaOH oldattal reagáltatva réz(ii)hidroxid csapadék keletkezik, mely nem oldódik a reagens feleslegében.) 3. Káliumjodid oldat: fehér réz(i)jodid csapadék keletkezik, de az oldat intenzív barna színű a trijodid ionok keletkezése következtében (a keletkező jód oldódik a reagens feleslegében): 2 Cu 2 5 I 2 CuI I 3 4. Lángfestés: zöld színűre festi a Bunsenlángot. A bizmut(iii) ionok reakciói, Bi 3 1. Kénhidrogén oldat: híg savas oldatból bizmutszulfid csapadék válik ki: 2 Bi 3 3 H 2 S Bi 2 S 3 6 H 2. Nátriumhidroxid oldat: bizmut(iii)hidroxid csapadék keletkezik. A reagens feleslegében nem oldódik. Bi 3 3 OH Bi(OH) 3 3. Káliumjodid oldat: ha a reagenst lassan, cseppenként adjuk az oldathoz, bizmut(iii)jodid csapadék keletkezik. Bi 3 3 I BiI 3 A csapadék könnyen oldódik a reagens feleslegében tetrajodobizmutát ionok keletkezése közben: BiI 3 I [BiI 4 ] 10
A kadmium(ii)ionok reakciói, Cd 2 1. Kénhidrogén oldat: savas közegben kadmiumszulfid csapadék válik le. Oldhatósági szorzat: L(CdS, 25 C)= 1,40x10 29. Cd 2 H 2 S CdS 2 H 2. Ammónia oldat: ha a reagenst cseppenként adjuk, kadmium(ii)hidroxid csapadék keletkezik: Cd 2 2 NH 3 2 H 2 O Cd(OH) 2 2 NH 4 A reagens feleslege oldja a csapadékot színtelen kadmium(ii)tetraammin komplex ionok képződése közben: Cd(OH) 2 4 NH 3 [Cd(NH 3 ) 4 ] 2 2 OH 3. Nátriumhidroxid oldat: kadmium(ii)hidroxid csapadék keletkezik, ami nem oldódik a reagens feleslegében. Cd 2 2 OH Cd(OH) 2 II. kationosztály: Savas kémhatású közegben is csapadék képződik szulfid ionokkal (kénhidrogénes vízzel) és a csapadék lúgokban vagy ammónium poliszulfid oldatban oldható. Ón(II) ionok, Sn2 1. Kénhidrogén oldat: gyengén savanyú oldatból ón(ii)szulfid csapadék keletkezik: Sn 2 H 2 S SnS 2 H 2. Nátriumhidroxid oldat: ón(ii)hidroxid csapadék keletkezik: Sn 2 2 OH Sn(OH) 2 A csapadék oldódik a reagens feleslegében Sn(OH) 2 2 OH Sn(OH) 4 2 (NaOH oldat helyett ammónia oldattal reagáltatva ón(ii)hidroxid csapadék keletkezik, mely nem oldódik a reagens feleslegében.) 11
3. Bizmutnitrát és nátriumhidroxid oldat: fém bizmut válik ki az oldatból. Ez a reakció az Sn 2 és Bi 3 ionoknak is jellemző reakciója!: 3 Sn 2 18 OH 2 Bi 3 2 Bi 3 Sn(OH) 6 2 4. Lumineszcencia teszt (az SnH 4 kemilumineszcenciája). Ón(IV) ionok, Sn4 1. Kénhidrogén: híg savas oldatból ón(iv)szulfid, SnS 2 csapadék válik le: Sn 4 2 H 2 S SnS 2 4 H 2. Nátriumhidroxid oldat: kocsonyás, ón(iv)hidroxid csapadék válik ki: Sn 4 4 OH Sn(OH) 4 A csapadék oldódik a reagens feleslegében Sn(OH) 4 2 OH Sn(OH) 6 2 3. Lumineszcencia teszt (az SnH 4 kemilumineszcenciája észlelhető). III. kationosztály: Savas kémhatású közegben szulfid ionokkal csapadék nem képződik (kénhidrogénes vízzel), de semleges közegben ammonium szulfiddal reagáltatva csapadékot képeznek. (A III. kationosztállyal részletesen a következő gyakorlaton foglalkozunk. Itt csak két olyan fémmel foglalkozunk, amelyek legnagyobb oxidációs állapotó formája erős oxidálószer) A króm(iii)ionok reakciói, Cr 3 1. Ammóniumszulfid oldat: króm(iii)hidroxid csapadék keletkezik: 2 Cr 3 3 S 2 6 H 2 O 2 Cr(OH) 3 3 H 2 S 2. Ammónia oldat: kocsonyás króm(iii)hidroxid csapadék válik le, amely hidegen kis mértékben oldódik a reagens feleslegében króm(iii)hexaamminionok keletkezése közben, ami az oldat színét megváltoztatja. Cr 3 3 NH 3 3 H 2 O Cr(OH) 3 3 NH 4 Cr(OH) 3 6 NH 3 [Cr(NH 3 ) 6 ] 3 3 OH 12
Nátriumhidroxid oldat: króm(iii)hidroxid csapadék keletkezik: A reagens feleslegében a csapadék könnyen oldódik tetrahidroxokromát(iii)ionok keletkezése közben Cr 3 3 OH Cr(OH) 3 Cr(OH) 3 OH [Cr(OH) 4 ] Ha az oldathoz ezután hidrogénperoxidot adunk, a króm(iii) kromáttá oxidálódik: 2 [Cr(OH) 4 ] 3 H 2 O 2 2 OH 2 2 CrO 4 8 H2 O 3a. A kromát ionok azonosítása: Króm(VI)peroxid (krómpentoxid) teszt. A krómpentoxid keletkezik, ha az eredeti oldatot híg O kénsavval megsavanyítjuk, 3 ml étert vagy amilalkoholt, végül Cr hidrogénperoxidot adunk hozzá. A krómpentoxid a szerves O fázisba extrahálható a kémcső gyengéd rázogatásával. CrO 4 2 2 H 2 H2 O 2 CrO 5 3 H 2 O Vizes oldatban a krómpentoxid színe gyorsan eltűnik, mert a krómpentoxid króm(iii) ionokra és oxigénre bomlik. O O O 4. A kromát (CrO 4 2 ) és a dikromát (Cr2 O 7 2 ) ionok A kromátok általában színes szilárd anyagok, melyek vízben oldva sárga oldatot eredményeznek. Híg ásványi savak jelenlétében a kromátok részben dikromátokká alakulnak és az oldat narancssárga színű lesz: 2 CrO 4 2 2 H Cr2 O 7 2 H2 O A mangán(ii)ionok reakciói, Mn 2 1. Ammóniumszulfid oldat: semleges, vagy gyengén lúgos oldatból mangán(ii) szulfid csapadék válik ki: Mn 2 S 2 MnS 2. Nátriumhidroxid oldat: mangán(ii)hidroxid csapadék válik le. A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében Mn 2 2 OH Mn(OH) 2 A csapadék levegőn oxidálódik és lassan megbarnul, miközben hidratált mangán(iv) dioxid keletkezik, MnO 2.yH 2 O : 2 Mn(OH) 2 O 2 2 MnO 2.H 2 O Oxidáló szerek, pl. hidrogénperoxid hatására a csapadék azonnal hidratált mangán(iv)dioxiddá alakul: Mn(OH) 2 H 2 O 2 MnO 2.H 2 O H 2 O 3. Ammónia oldat: mangán(ii)hidroxid válik ki, a csapadék levegőn oxidálódik Mn 2 2 NH 3 2 H 2 O Mn(OH) 2 2 NH 4 13