Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
|
|
- Antal Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4, Li, Na, K, Mg 2, Ca 2, Sr 2, Ba 2, Al 3, Sn 2, Sn 4, Pb 2, Bi 3 CO 3 2-, SO 4 2-, Cl -, NO 3 -. Feladat végrehajtása: 1. szemrevételezés szín, szag, kristályos, porszerű 2. elővizsgálat lángfestés, lumineszcencia próba 3. oldatkészítés vízoldható? hidrolizál? oldódik híg salétromsavban gázfejlődés? 4. kation meghatározása 5. anion meghatározása A kation azonosítása az oldatban Minden kísérletet az ismeretlen vegyület oldatának új részletével végezzen! (1) Adjon az oldathoz híg sósavat feleslegben. Ha nincs változás, folytassa a (2) pontnál. A leváló fehér csapadék a következő ion kloridja lehet: Pb 2. (2) Savanyítsa meg az oldatot és vezessen bele H 2 S gázt feleslegben (vagy adjon hozzá kénhidrogénnel telített vizet). Ha nincs változás, folytassa a (3) pontnál. Ha csapadék keletkezik, a következő ionok egyike volt az oldatban: Bi 3, Sn 2, Sn 4. (Figyelje meg a csapadék színét!) A csapadék színe: barna: sárga csapadék: fekete: Sn 2 -ion Sn 4 -ion Bi 3 -ion. (3) Adjon az oldathoz kevés, majd sok NaOH oldatot! Ha nincs változás folytassa a (4) pontnál. Ha csapadék keletkezik, a következő ionok egyike volt az oldatban: Al 3, Mg 2, Ba 2, Sr 2, vagy Ca 2 (Figyelje meg a csapadék színét!) Ha a csapadék feloldódik a NaOH oldat feleslegében: Al 3 -ion
2 Friss mintához adjon (NH 4 ) 2 CO 3 oldatot: Ha csapadék keletkezik, Ba 2, Sr 2, vagy Ca 2 lehet az oldatban Ha nem keletkezik csapadék: Mg 2 -ion (Ellenőrzés: vizsgálja meg az oldatot NaHCO 3 reagenssel - amellyel a Mg 2 csak forralás után ad csapadékot) Friss mintához adjon négyszeres mennyiségű telített CaSO 4 oldatot: azonnal fehér csapadék keletkezik: lassan, melegítésre fehér csapadék: csapadék nem keletkezik: Ba 2 -ion Sr 2 -ion Ca 2 -ion volt az oldatban. Lángfestés: téglavörös Ca 2 -ion vörös Sr 2 -ion halványzöld Ba 2 -ion nincs lángfestés: Mg 2 és Al 3 ion (4) Óvatosan melegítsen egy friss mintát NaOH oldattal: a kémcső szája fölé tartott nedves indikátorpapír lúgos kémhatást jelez: NH 4 -ion Ellenőrzés: Vizsgálja meg az oldatot Nessler reagenssel! Végezze el a lángfestési próbát az eredeti oldattal: sárga: Na -ion vörös: Li -ion fakó ibolya: K -ion volt az oldatban. nincs lángfestés: NH 4 - ion Az anion azonosítása az oldatban 1. CO 3 2 szokásos módon (sorrend!!!!!!!!!) 2. SO Cl 4. NO 3
3 Tanulmányozza az alábbi reakciókat! A króm (VIb csoport) és legfontosabb ionjai A króm fontosabb kationjai és anionjai vizes közegben: (Cr 2 krómo ion)* 2 CrO 4 kromát Cr 3 krómi ion 2 Cr 2 O 7 dikromát * a króm(ii)-ionok nem stabilak vizes közegben, mivel erős redukálószerek. A levegő oxigénje gyorsan oxidálja őket króm(iii)-ionokká. A króm(iii)-ionok reakciói, Cr 3 A króm(iii)-ionok reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M króm(iii)-klorid, CrCl 3 vagy króm(iii)-szulfát, Cr 2 (SO 4 ) 3 oldatot. 1. Amónia oldat: kocsonyás króm(iii)-hidroxid csapadék válik le, amely hidegen kis mértékben oldódik a reagens feleslegében króm(iii)-hexaammin-ionok keletkezése közben, ami az oldat színét megváltoztatja. (Ahhoz, hogy a króm(iii)-hidroxidot teljesen leválasszuk, az oldatot fel kell forralni és nem szabad a reagenst feleslegben használni.) Cr 3 3 NH 3 3 H 2 O Cr(OH) 3 3 NH 4 Ammóniumsók jelenlétében a reagens feleslege a csapadékot ammin-komplex képződése közben könnyen oldja. Cr(OH) 3 6 NH 3 [Cr(NH 3 ) 6 ] 3 3 OH 2. Nátrium-hidroxid oldat: króm(iii)-hidroxid csapadék keletkezik: Cr 3 3 OH Cr(OH) 3 A reagens feleslegében a csapadék könnyen oldódik tetrahidroxo-kromát(iii)-ionok keletkezése közben: Cr(OH) 3 OH [Cr(OH) 4 ] Ha az oldathoz hidrogén-peroxidot adunk, a króm(iii) kromáttá oxidálódik: 2 [Cr(OH) 4 ] 3 H 2 O 2 2 OH 2 CrO H2 O A felesleges hidrogén-peroxid forralással történő eltávolítása után a kromátionok valamely jellemző reakciójuk alapján azonosíthatók (lásd a következő oldalakon).
4 4. Ammónium-szulfid oldat: króm(iii)-hidroxid csapadék keletkezik: 2 Cr 3 3 S 2 6 H 2 O 2 Cr(OH) 3 3 H 2 S 5. Kromát teszt. A króm(iii)-ionok kromáttá oxidálhatók és a kromátionok azonosíthatók jellemző reakcióik alapján. 1. A króm(iii)-ionok oxidálása kromáttá: egyik legjobb módszer erre a célra az, ha króm(iii)-ionok oldatához először feleslegben nátrium-hidroxidot, majd néhány ml 3%-os hidrogén-peroxid oldatot adunk. 2 [Cr(OH) 4 ] 3 H 2 O 2 2 OH 2 CrO H2 O A H 2 O 2 feleslegét néhány perces forralással eltávolíthatjuk az oldatból. 2. A kromát ionok azonosítása: a. Bárium-klorid teszt. Az oldat ecetsavval történő megsavanyítása után bárium-klorid hatására báriumkromát csapadék válik le: Ba 2 CrO 4 2 BaCrO4 b. Króm(VI)-peroxid (króm-pentoxid) teszt. A króm-pentoxid keletkezik, ha az eredeti oldatot híg kénsavval megsavanyítjuk, 2-3 ml étert vagy amilalkoholt, végül hidrogén-peroxidot adunk hozzá. A króm-pentoxid a szerves fázisba extrahálható a kémcső gyengéd rázogatásával. CrO H 2 H2 O 2 CrO 5 3 H 2 O O O Cr O O O Vizes oldatban a króm-pentoxid színe gyorsan eltűnik, mert a króm-pentoxid króm(iii)- ionokra és oxigénre bomlik. A kromát- (CrO 4 2 ) és a dikromát- (Cr2 O 7 2 ) ionok reakciói A kromátok általában színes szilárd anyagok, melyek vízben oldva sárga oldatot eredményeznek. Híg ásványi savak jelenlétében a kromátok részben dikromátokká alakulnak és az oldat narancssárga színű lesz: 2 CrO H Cr2 O 7 2 H2 O A kromát és dikromát ionok reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M kálium-kromát, vagy kálium-dikromát oldatot.
5 1. Bárium-klorid oldat: bárium-kromát csapadék válik le. Oldhatósági szorzat: L(BaCrO 4 )= 1,17x10 10 : CrO 4 2 Ba 2 BaCrO4 A csapadék nem oldódik vízben, nátrium-hidroxidban és ecetsavban, de oldódik ásványi savakban. Dikromát oldattal ugyanaz a csapadék keletkezik, de mivel a csapadék leválása közben erős sav képződik (lásd kromát - dikromát egyensúly) a kromát csapadék leválása csak részleges: Cr 2 O Ba 2 H2 O 2 BaCrO 4 2 H 2. Ezüst-nitrát oldat: semleges oldatból ezüst-kromát csapdék keletkezik, L(Ag 2 CrO 4 )= 1,12x10 12 : CrO Ag Ag2 CrO 4 Osszuk a csapadékos oldatot 4 részre: A csapadék oldódik híg salétromsavban és ammónia oldatban is, de nem oldódik ecetsavban. Sósav hatására a csapadék ezüst-kloriddá alakul, L(AgCl)= 1,77x10 10 : 2 Ag 2 CrO 4 2 H 4 Ag Cr 2 O 7 2 H2 O Ag 2 CrO 4 4 NH 3 2 [Ag(NH 3 ) 2 ] CrO 4 2 Ag 2 CrO 4 2 Cl 2 AgCl CrO Tömény dikromát oldattal az ezüst-dikromát is leválasztható, de vízzel forralva a csapadék átalakul a rosszabbul oldódó ezüst-kromáttá: Cr 2 O Ag Ag2 Cr 2 O 7 Ag 2 Cr 2 O 7 H 2 O Ag 2 CrO 4 CrO H 3. Ólom-acetát oldat: ólom-kromát csapadék keletkezik. Oldhatósági szorzat: L(PbCrO 4 )= 1,77x10 14 : CrO 4 2 Pb 2 PbCrO4
6 A csapadék nem oldódik ecetsavban, de oldódik híg salétromsavban és nátrium-hidroxid oldatban: 2 PbCrO 4 2 H 2 Pb 2 2 Cr 2 O 7 H2 O PbCrO 4 4 OH [Pb(OH) 4 ] 2 2 CrO 4 Mangán (VIIb csoport) és legfontosabb ionjai A mangán fontosabb ionjai vizes közegben oxidációfok kationok anionok 2 Mn 2 3 (Mn 3 )* 4 (Mn 4 )* 4 2 (MnO 4 vagy MnO3 )* 5 3 (MnO 4 )** 6 MnO 2 4 *** 7 MnO 4 * a mangán(iii)- és mangán(iv)-kation, valamint a manganát(iv)-anion nem stabil vizes közegben, mivel könnyen mangán(ii)-ionokká redukálhatók. ** nem stabil vizes közegben, diszproporcionálódik Mn(VII) és Mn(IV) vegyületté. *** stabil lúgos közegben, de az oldat semlegesítésére diszproporcionálódik. A mangán(ii)-ionok reakciói, Mn 2 A mangán(ii)-ionok jellemző reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M mangán(ii)-klorid, vagy mangán(ii)-szulfát oldatot. 1. Nátrium-hidroxid oldat: mangán(ii)-hidroxid csapadék válik le. Oldhatósági szorzat: L(Mn(OH) 2, 25 C)= 2,06x10 13 : Mn 2 2 OH Mn(OH) 2 A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében, de oldódik savakban. A csapadék levegőn oxidálódik és lassan megbarnul, miközben hidratált mangán(iv)-dioxid keletkezik, MnO 2.yH 2 O ( (Mn(OH) 2 /MnO 2 )= 0,05 V): 2 Mn(OH) 2 O 2 2 MnO 2.H 2 O Oxidáló szerek, pl. hidrogén-peroxid hatására a csapadék azonnal hidratált mangán(iv)- dioxiddá alakul: Mn(OH) 2 H 2 O 2 MnO 2.H 2 O H 2 O
7 2. Ammónia oldat: semleges és ammóniumsóktól mentes oldatból mangán(ii)-hidroxid válik ki: Mn 2 2 NH 3 2 H 2 O Mn(OH) 2 2 NH 4 A csapadék levegőn oxidálódik, miközben hidratált mangán(iv)-dioxid keletkezik, MnO 2.yH 2 O. Ammóniumsók jelenlétében a reagens hatására csapadék nem válik le, de az oldatból oxidáció folytán lassan hidratált mangán-dioxid válik ki. NH 4 Cl NH 3 oldatban ugyanis az Mn(OH) 2 oldódik, de az oxidációkor keletkező MnO 2.H 2 O nem. 3. Ammónium-szulfid oldat: semleges, vagy gyengén lúgos oldatból mangán(ii)-szulfid csapadék válik ki, L(MnS, 25 C)= 4,65x10 14 : Mn 2 S 2 MnS A csapadék könnyen oldódik ásványi savakban és ecetsavban: MnS 2 H Mn 2 H 2 S 4. Nátrium-karbonát oldat: mangán(ii)-karbonát csapadék válik le, oldhatósági szorzat: L(MnCO 3, 25 C)= 2,24x A csapadék leválását ammóniumsók nem gátolják meg, ezért ammónium-karbonáttal is leválasztható anélkül, hogy a kémszer feleslegében oldódnék. Mn 2 2 CO 3 MnCO3 A csapadék oldódik híg ásványi savakban és ecetsavban.
8 Permanganátok, MnO 4 Az alkáli-permanganátok stabil vegyületek, melyek vízben oldva ibolyaszínű oldatot kapunk. Valamennyi alkáli-permanganát erős oxidálószer és oldódik vízben. A permanganátionok reakcióinak vizsgálatához használjon 0,01 M kálium-permanganát, KMnO 4 oldatot. 1. Hidrogén-peroxid. Ha híg kénsavas kálium-permanganát oldathoz hidrogén-peroxidot adunk az oldat elszíntelenedik és oxigén gáz fejlődik: (Mn 2 /MnO 4 )= 1,51 V (H 2 O 2 /O 2 )= 0,70 V 2 MnO 4 5 H2 O 2 6 H 5 O 2 2 Mn 2 8 H 2 O 2. Kálium-jodid oldat: kénsavas közegben jód képződése közben a permanganátot redukálja. 2 MnO 4 10 I 16 H 5 I 2 2 Mn 2 8 H 2 O A permanganát ionoknak igen erős oxidáló hatásuk van, de az oxidáció másképpen játszódik le savas és lúgos közegben. Ha kénsav helyett nátrium-hidroxidot adunk az oldathoz, a következő reakció megy végbe: 2 MnO 4 I H2 O 2 MnO 2 IO 3 2 OH A VIIIb csoport elemei (Fe, Co, Ni) és fontosabb ionjaik A vas, kobalt és nikkel fontosabb kationjai Fe 2 Co 2 Ni 2 Fe 3 (Co 3 )* * Kobalt(III)-ionok nem stabilak vizes közegben, de a kobalt(iii) komplexek már stabilak oldatban és kristályos formában is.
9 A vas(ii)-ionok reakciói, Fe 2 A vas(ii)-ionok reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M vas(ii)-szulfát, vagy vas(ii)- ammónium-szulfát (Mohr só) oldatot. 1. Nátrium-hidroxid oldat: a levegő teljes kizárása mellett fehér vas(ii)-hidroxid csapadék keletkezik. Oldhatósági szorzat: L(Fe(OH) 2, 25 C)=4,87x A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében, de oldódik savakban. Levegőn a vas(ii)-hidroxid gyorsan oxidálódik vas(iii)-hidroxiddá, miközben a színe jellegzetesen változik. L(Fe(OH) 3, 25 C)= 2,64x Közönséges körülmények között egy piszkos-zöld csapadékként válik le, amely pl. hidrogénperoxiddal azonnal vas(iii)-hidroxiddá oxidálható. Fe 2 2 OH Fe(OH) 2 4 Fe(OH) 2 2 H 2 O O 2 4 Fe(OH) 3 2 Fe(OH) 2 H 2 O 2 2 Fe(OH) 3 2. Ammónia oldat: vas(ii)-hidroxid csapadék keletkezik. (Nagyobb mennyiségű ammónium ion jelenlétében csapadék nem válik le.) Fe 2 2 NH 3 2 H 2 O Fe(OH) 2 2 NH 4 3. Ammónium-szulfid oldat: semleges közegből vas(ii)-szulfid, FeS csapadék válik le, L(FeS, 25 C)= 1,59x10 19 : Fe 2 S 2 FeS A FeS könnyen oldódik savakban, kénhidrogén fejlődése közben. FeS 2 H Fe 2 H 2 S A nedves FeS csapadék levegőn oxidáció következtében bázikus vas(iii)-szulfáttá alakul: 4 FeS 9 O 2 2 Fe 2 O(SO 4 ) 2 4. Nátrium-karbonát oldat: a levegő kizárása mellett fehér vas(ii)-karbonát csapadék keletkezik, amely levegőn, majd vas(iii)-hidroxid képződése közben megbarnul: Fe 2 CO 3 2 FeCO3 4 FeCO 3 6 H 2 O O 2 4 Fe(OH) 3 4 CO 2
10 A vas(iii) ionok reakciói, Fe 3 A vas(iii)-ionok reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M vas(iii)-klorid, FeCl 3 oldatot. Nátrium-hidroxid oldat: vas(iii)-hidroxid csapadék keletkezik, L(Fe(OH) 3, 25 C)= 2,64x A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében, de könnyen oldódik savakban. (Borkősav jelenlétében a csapadék nem választható le, mert a vas(iii)-ionok vízben oldódó stabil komplexet képeznek a tartarátionokkal.) Fe 3 3 OH Fe(OH) 3 A vas(iii)-hidroxid hevítve vas(iii)-oxiddá alakítható. A hevített oxid híg savakban nehezen oldódik, de tömény sósavval forralva feloldható. 2 Fe(OH) 3 Fe 2 O 3 3 H 2 O Fe 2 O 3 6 H 2 Fe 3 3 H 2 O 2. Ammónia oldat: vas(iii)-hidroxid csapadék keletkezik, amely nem oldódik a reagens feleslegében, de oldódik savakban. (Oldhatósági szorzata olyan kicsi (2,64x10 39 ), hogy még ammóniumionok jelenlétében is teljesen leválik ez eltérés a vas(ii)-ionoktól.) Fe 3 3 NH 3 3 H 2 O Fe(OH) 3 3 NH 4 3. Ammónium-szulfid oldat: semleges, vagy gyengén lúgos közegben csapadék keletkezik, amely a vas(ii)-szulfid és kén keveréke: 2 Fe 3 3 S 2 2 FeS S A vas(ii)-szulfid csapadék sósavban feloldódik és a fehér kén láthatóvá válik: FeS 2 H Fe 2 H 2 S Lúgos oldatból (ammónium szulfid meglúgosított oldatával) vas(iii)-szulfid keletkezik: 2 Fe 3 3 S 2 Fe 2 S 3
11 4. Ammónium-tiocianát oldat: gyengén savas oldatban jellegzetes elszíneződés észlelhető (eltérés a vas(ii)-ionoktól), a vízben csak nagyon kevéssé disszociáló vas(iii)-tiocianát keletkezése következtében. (A Fe(SCN) 3 molekulán kívül a komplex ionok egész sora keletkezik, a legegyszerűbb Fe(SCN) 2 komplex kationtól kezdve egészen a Fe(SCN) 6 3 komplex anionig.): Fe 3 3 SCN Fe(SCN) 3 A fluorid- és foszfát-ionok hatására a szín eltűnik (az oldat elszíntelenedik), mivel a tiocianáto komplexnél jóval stabilabb fluoro és foszfáto komplexek keletkeznek: Fe(SCN) 3 6 F [FeF 6 ] 3 3 SCN Fe(SCN) 3 3 PO 4 3 [Fe(PO4 ) 3 ] 6 3 SCN A kobalt(ii)-ionok reakciói, Co 2 A kobalt(ii)-ionok jellemző reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M kobalt-nitrát, vagy kobalt-klorid oldatot. 1. Nátrium-hidroxid oldat: hideg oldatból kék színű bázisos kobalt(ii)-nitrát (vagy kobalt(ii)-klorid) csapadék válik ki: Co 2 OH NO 3 Co(OH)NO3 A csapadékos oldatot a kémszer feleslegével melegítve (vagy a kémszer feleslegével állás közben) a bázisos só átalakul rózsaszín kobalt(ii)-hidroxid csapadékká, oldhatósági szorzat: L(Co(OH) 2, 25 C)= 1,09x Co(OH)NO 3 OH Co(OH) 2 NO 3 A csapadék levegőn lassan, nátrium-hipoklorit hatására azonnal kobalt(iii)-hidroxiddá alakul: 4 Co(OH) 2 O 2 2 H 2 O 4 Co(OH) 3 2 Co(OH) 2 NaOCl H 2 O 2 Co(OH) 3 NaCl A kobalt(ii)-hidroxid csapadék könnyen oldódik ammónia oldatban vagy ammóniumsók tömény oldatában kobalt(ii)-hexaammin komplex keletkezése közben. Co(OH) 2 6 NH 3 [Co(NH 3 ) 6 ] 2 2 OH
12 2. Ammónia oldat: ammóniumsók távollétében kevés ammóniával bázisos só válik ki: Co 2 NH 3 H 2 O NO 3 Co(OH)NO3 NH 4 A reagens feleslege feloldja a csapadékot, kobalt(ii)-hexaammin komplex ionok keletkeznek: Co(OH)NO 3 6 NH 3 [Co(NH 3 ) 6 ] 2 NO 3 OH (A bázisos só kiválása nem történik meg, ha az oldat nagyobb mennyiségű ammóniumiont tartalmaz, mivel azonnal az amminkomplex képződik.) 3. Ammónium-szulfid oldat: semleges vagy gyengén lúgos oldatból kobalt(ii)-szulfid csapadék válik ki. (A csapadék nem oldódik sósavban vagy ecetsavban.) Co 2 S 2 CoS 4. Ammónium-tiocianát: ha kevés szilárd ammónium-tiocianátot adunk kobalt(ii) ionok semleges, vagy savas oldatához, az oldat színe megváltozik tetratiocianato-kobaltát(ii)- ionok keletkezése miatt: Co 2 4 SCN [Co(SCN) 4 ] 2 Ha amilalkoholos étert adunk az oldathoz, a szabad sav, H 2 [Co(SCN) 4 ] kiextrahálható a szerves fázisba. (A teszt érzékenyebb, ha az oldatot tömény sósavval megsavanyítjuk, mert ekkor az alábbi reakció jobbra, a szabad sav képződésének irányába tolódik. - Ha a kobalt(ii) ion tartalmú oldathoz nem szilárd NH 4 SCN-ot, hanem csak NH 4 SCN oldatot adtunk, a színváltozás a vizes oldatban nem mindig észlelhető, de amilalkoholos éter hozzáadására a szerves fázisban igen. ) 2 H [Co(SCN) 4 ] 2 H 2 [Co(SCN) 4 ]
13 A nikkel(ii)-ionok reakciói, Ni 2 A nikkel(ii)-ionok jellemző reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M nikkelszulfát, vagy nikkel-klorid oldatot. 1. Nátrium-hidroxid oldat: nikkel(ii)-hidroxid csapadék keletkezik, oldhatósági szorzat: L(Ni(OH) 2, 25 C)= 5,47x Ni 2 2 OH Ni(OH) 2 A csapadék a reagens feleslegében nem oldódik és levegőn nem változik. A csapadék savakban és ammónia oldatban oldódik. Ni(OH) 2 2 H Ni 2 2 H 2 O Ni(OH) 2 6 NH 3 [Ni(NH 3 ) 6 ] 2 2 OH A nikkel(ii)-hidroxid csapadék nátrium-hipoklorit oldattal oxidálható nikkel(iii)-hidroxiddá: 2 Ni(OH) 2 ClO H 2 O 2 Ni(OH) 3 Cl (Hidrogén-peroxiddal (ellentétben a vas(ii)- és kobalt(ii)-hidroxiddal) a nikkel(ii)-hidroxid nem oxidálható, de a csapadék katalizálja a hidrogén-peroxid bomlását oxigénre és vízre.) 2. Ammónia oldat: kevés reagenssel nikkel(ii)-hidroxid csapadék keletkezik. Ni 2 2 NH 3 2 H 2 O Ni(OH) 2 2 NH 4 A csapadék a reagens feleslegében nikkel(ii)-hexaammin ionok képződése közben intenzív színváltozás közben oldódik (Ammóniumsók jelenlétében csapadék nem keletkezik, hanem azonnal a komplex alakul ki.) Ni(OH) 2 6 NH 3 [Ni(NH 3 ) 6 ] 2 2 OH 3. Ammónium-szulfid oldat: semleges vagy gyengén lúgos oldatból nikkel-szulfid csapadék válik le, L(NiS, 25 C)= 1,07x10 21 (Ha a reagenst feleslegben adjuk sötétbarna kolloid oldat keletkezik, amely nem szűrhető. Ha a kolloid oldatot forraljuk, a nikkel-szulfid kicsapódik és szűrhető lesz.) A csapadék nem oldódik sósavban és ecetsavban.: Ni 2 S 2 NiS
14 Az Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik A réz, ezüst és arany fontosabb kationjai: (Cu ) * Ag (Au ) ** Cu 2 (Ag 2 )*** Au 3 * A réz(i) ionok nem stabilak vizes oldatban, könnyen diszproporcionálódnak, vagy oxidálódnak réz(ii)-vé pl. a levegő oxigénjének hatására. Réz(I) vegyületek színtelenek és a legnagyobb részük vízben oldhatatlan. ** Az Au(I) ionok rendkívül instabilak és könnyen diszproporcionálódnak Au és Au(III) ionokká. *** Az ion nem stabil vizes közegben, oxidálja a vizet, miközben redukálódik Ag(I) ionná. A réz(ii)-ionok reakciói, Cu 2 A réz(ii)-ionok reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M réz-szulfát oldatot. 1. Kénhidrogén oldat: savas oldatból réz(ii)-szulfid csapadék válik le, oldhatósági szorzat: L(CuS, 25 C)= 1,27x (Semleges, vagy gyengén savanyú oldatból a CuS kolloidálisan válik le, ezért az oldatnak savasnak kell lennie, hogy jól szűrhető csapadékot kapjunk.) A csapadék nem oldódik sósavban, forró és híg kénsavban, nátrium-hidroxid oldatban, ammónium-szulfidban, nátrium-szulfidban és elhanyagolható mértékben oldódik poliszulfidokban. Cu 2 H 2 S CuS 2 H 2. Ammónia oldat: ha lassan adjuk az oldathoz, először bázisos réz-szulfát csapadék keletkezik: 2 Cu 2 SO NH3 2 H 2 O Cu(OH) 2.CuSO 4 2 NH 4 A csapadék oldódik a reagens feleslegében jellegzetes színváltozás közben, (réz(ii)- tetraammin komplex ionok képződése következtében): Cu(OH) 2.CuSO 4 8 NH 3 2 [Cu(NH 3 ) 4 ] 2 SO OH (Ha az oldat ammónium sókat tartalmaz, a csapadék nem válik le, hanem azonnal amminkomplex keletkezik. - A reakció jellemző a réz(ii)-ionokra nikkel(ii)-ionok távollétében.)
15 3. Nátrium-hidroxid oldat: hideg oldatban réz(ii)-hidroxid csapadék keletkezik: Cu 2 2 OH Cu(OH) 2 A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében, de oldódik ammónia oldatban: Cu(OH) 2 4 NH 3 [Cu(NH 3 ) 4 ] 2 2 OH Ha a csapadékot hevítjük, vízvesztéssel fekete réz(ii) oxiddá alakul: Cu(OH) 2 CuO H 2 O 4. Kálium-jodid oldat: fehér réz(i)-jodid csapadék keletkezik (oldhatósági szorzat: L(CuI, 25 C)= 1,27x10 12 ), de az oldat intenzív barna színű a trijodid ionok keletkezése következtében (a keletkező jód oldódik a reagens feleslegében): 2 Cu 2 5 I 2 CuI I 3 Ha nátrium-tioszulfátot adunk feleslegben a csapadékos oldathoz, a trijodidionok redukálódnak színtelen jodidionokká és a csapadék színe láthatóvá válik: I 3 2 S2 O I S4 O Lángfestés: zöld színűre festi a Bunsen-lángot. Az ezüst(i)-ionok reakciói, Ag Az ezüst(i)-ionok reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M ezüst(i)-nitrát oldatot. 1. Híg sósav (vagy klorid oldat): ezüst-klorid csapadék válik le, oldhatósági szorzat: L(AgCl, 25 C)= 1,77x Ag Cl AgCl Nátrium-tioszulfát oldat az AgCl csapadékot oldja komplex ionok keletkezése közben: AgCl 2 S 2 O 3 2 [Ag(S2 O 3 ) 2 ] 3 Cl
16 2. Kénhidrogén oldat: semleges vagy savas közegben ezüst-szulfid csapadék válik le, oldhatósági szorzat: L(Ag 2 S, 25 C)= 6,69x Ag H 2 S Ag 2 S 2 H 3. Ammónia oldat: ezüst-oxid csapadék keletkezik (A reakció egyensúlyra vezet, így az ezüst-oxid kicsapódása nem teljes): 2 Ag 2 NH 3 H 2 O Ag 2 O 2 NH 4 A csapadék oldódik híg salétromsavban és a reagens feleslegében is: Ag 2 O 2 HNO 3 2 Ag 2 NO 3 H2 O Ag 2 O 4 NH 3 H 2 O 2 [Ag(NH 3 ) 2 ] 2 OH 4. Nátrium-hidroxid oldat: ezüst-oxid csapadék válik le: 2 Ag OH Ag 2 O H 2 O A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében. A csapadék oldódik ammónia oldatban és salétromsavban is: Ag 2 O 4 NH 3 H 2 O 2 [Ag(NH 3 ) 2 ] 2 OH Ag 2 O 2 HNO 3 2 Ag 2 NO 3 H2 O 5. Kálium-jodid oldat: ezüst-jodid csapadék válik ki az oldatból, oldhatósági szorzat: L(AgI, 25 C)= 8,51x Ag I AgI A csapadék nem oldódik híg vagy tömény ammónia oldatban, de könnyen oldódik nátriumtioszulfát oldatban: AgI 2 S 2 O 3 2 [Ag(S2 O 3 ) 2 ] 3 I
17 6. Nátrium-karbonát oldat: ezüst-karbonát csapadék keletkezik, oldhatósági szorzat: L(Ag 2 CO 3, 25 C)= 8,45x Ag CO 3 2 Ag2 CO 3 A csapadék oldódik salétromsavban és ammónia oldatban: Ag 2 CO 3 2 HNO 3 2 Ag 2 NO 3 CO2 H 2 O Ag 2 CO 3 4 NH 3 2 [Ag(NH 3 ) 2 ] CO 3 2 Ha az oldatot forraljuk, az ezüst-karbonát csapadék elbomlik és ezüst-oxid csapadék keletkezik: Ag 2 CO 3 Ag 2 O CO 2 A IIb csoport elemei (Zn, Cd, Hg) és fontosabb ionjaik A cink, kadmium és higany fontosabb kationjai Zn 2 Cd 2 Hg 2 2 Hg 2 A cink(ii)-ionok reakciói, Zn 2 A cink(ii)-ionok jellemző reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M cink(ii)-szufát oldatot. 1. Kénhidrogén oldat: savas közegben (ph: 0 6) csapadék nem válik ki, semleges közegben is csak részben válik ki kolloidális eloszlású cink-szulfid. Lúgos közegben, pl. nátrium-acetátos oldatban a cink(ii)-szulfid kicsapódása csaknem teljes. Oldhatósági szorzat: L(ZnS, 25 C)= 2,93x Zn 2 H 2 S ZnS 2 H A cink-szulfid a lúgos tetrahidroxo-cinkát oldatból is kiválik: [Zn(OH) 4 ] 2 H 2 S ZnS 2 OH 2 H 2 O
18 2. Ammónium-szulfid: semleges vagy lúgos oldatból cink-szulfid csapadék válik ki: Zn 2 S 2 ZnS A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében, ecetsavban és lúgokban, de oldódik híg ásványi savakban. 3. Ammónia oldat: cink-hidroxid csapadék keletkezik (oldhatósági szorzat: L(Zn(OH) 2, 25 C)= 6,86x10 17 ): Zn 2 2 NH 3 2 H 2 O Zn(OH) 2 2 NH 4 A csapadék könnyen oldódik a reagens feleslegében és ammóniumsó oldatokban cink(ii)- tetraammin-ionok keletkezése közben: Zn(OH) 2 4 NH 3 [Zn(NH 3 ) 4 ] 2 2 OH 4. Nátrium-hidroxid: kocsonyás cink(ii)-hidroxid csapadék keletkezik: Zn 2 2 OH Zn(OH) 2 A csapadék oldódik savakban és a reagens feleslegében is: Zn(OH) 2 2 H Zn 2 2 H 2 O Zn(OH) 2 2 OH [Zn(OH) 4 ] 2 A kadmium(ii)-ionok reakciói, Cd 2 A kadmium(ii)-ionok jellemző reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M kadmium(ii)-szufát oldatot. 1. Kénhidrogén oldat: savas közegben kadmium-szulfid csapadék válik le. Oldhatósági szorzat: L(CdS, 25 C)= 1,40x Cd 2 H 2 S CdS 2 H A reakció reverzibilis. Ha az erős sav koncentrációja nagyobb, mint 0,5 M, a csapadék kiválása nem teljes. Ugyanezen okok miatt tömény savak oldják a csapadékot.
19 2. Ammónia oldat: ha a reagenst cseppenként adjuk, kadmium(ii)-hidroxid csapadék keletkezik. Oldhatósági szorzat: L(Cd(OH) 2, 25 C)= 5,27x10 15 : Cd 2 2 NH 3 2 H 2 O Cd(OH) 2 2 NH 4 A csapadék oldódik savakban, amikor az egyensúly balra tolódik. A reagens feleslege ugyancsak oldja a csapadékot színtelen kadmium(ii)-tetraammin komplex ionok képződése közben (eltérés a bizmut(iii)-tól): Cd(OH) 2 4 NH 3 [Cd(NH 3 ) 4 ] 2 2 OH 3. Nátrium-hidroxid oldat: kadmium(ii)-hidroxid csapadék keletkezik, ami nem oldódik a reagens feleslegében. Híg savak a csapadékot oldják. Cd 2 2 OH Cd(OH) 2 A higany(i)-ionok reakciói, Hg 2 2 A higany(i)-ionok jellemző reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M higany(i)- nitrát oldatot, ami a hidrolízis visszaszorítására kevés salétromsavat tartalmaz. 1. Híg sósav, vagy oldható kloridok: higany(i)-klorid csapadék válik ki (kalomel). Oldhatósági szorzat: L(Hg 2 Cl 2, 25 C)= 1,45x Hg Cl Hg2 Cl 2 A csapadék oldhatatlan híg savakban. Ammónia oldattal a csapadék reagál és higany(ii)-amidoklorid és fémhigany keverékéből álló csapadék keletkezik. A higany(ii)-amidoklorid fehér színű csapadék, de a finom eloszlású higany miatt fekete (a reakció során a higany(i) diszproporcionálódik higany(ii)-vé és fémhigannyá): Hg 2 Cl 2 2 NH 3 Hg Hg(NH 2 )Cl NH 4 Cl 2. Kénhidrogén oldat: semleges vagy híg savas közegben csapadék keletkezik, ami higany(ii)-szulfid és fémhigany keveréke. Mivel a higany(ii)-szulfid oldhatósági szorzata rendkívül kicsi (6,44x10 53 ), a reakció nagyon érzékeny. Hg 2 2 H2 S Hg HgS 2 H
20 3. Ammónia oldat: csapadék keletkezik, ami bázisos higany(ii)-amidonitrát és fémhigany keveréke. (Maga a higany(ii)-amidonitrát fehér csapadék.) 2 Hg 2 2 NO3 4 NH3 H 2 O 2 Hg HgO.Hg(NH 2 )NO 3 3 NH 4 4. Nátrium-hidroxid: higany(i)-oxid csapadék keletkezik. Hg OH Hg2 O H 2 O A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében, de jól oldódik híg salétromsavban. Ha a csapadékos oldatot forraljuk, a higany diszproporcionálódik és a csapadék megszürkül, miközben higany(ii)-oxid és fémhigany keletkezik: Hg 2 O HgO Hg 5. Kálium-jodid oldat: ha a reagenst lassan adjuk hideg oldathoz, zöld színű higany(i)-jodid csapadék keletkezik: Hg I Hg2 I 2 Ha a reagenst feleslegben adjuk, a higany(i) diszproporcionálódik és vízben oldódó tetrajodomerkurát(ii)-ionok és fekete, finom eloszlású fémhigany csapadék keletkezik: Hg 2 I 2 2 I [HgI 4 ] 2 Hg Ha a higany(i)-jodid csapadékot vízzel forraljuk, a higany diszproporcionálódik és vörös higany(ii)-jodidból és fekete, finom eloszlású higanyból álló csapadék keletkezik: Hg 2 I 2 HgI 2 Hg...
21 A higany(ii)-ionok reakciói, Hg 2 A higany(ii) ionok reakcióinak vizsgálatához használjon 0,1 M higany(ii)-nitrát oldatot. 1. Kénhidrogén oldat: gyengén savanyú oldatból higany(ii)-szulfid csapadék válik le. Oldhatósági szorzat: L(HgS, 25 C)= 6,44x Hg 2 H 2 S HgS 2 H Híg sósav jelenlétében először egy fehér higany(ii)-kloroszulfid, (HgCl 2 ) x.(hgs) y csapadék válik le, amely elbomlik, ha több kénhidrogént vezetünk az oldatba és higany(ii)-szulfid csapadék keletkezik: 3 Hg 2 2 Cl 2 H 2 S Hg 3 S 2 Cl 2 4 H Hg 3 S 2 Cl 2 H 2 S 3 HgS 2 H 2 Cl (A HgS csapadék nem oldódik vízben, forró és híg salétromsavban, alkáli-hidroxidokban vagy ammónium-szulfidban.) 2. Ammónia oldat: változó összetételű, bázisos higany(ii)-amidonitrát csapadék válik ki, ami tulajdonképpen higany(ii)-oxid és higany(ii)- amidonitrát keveréke: 2 Hg 2 NO 3 4 NH3 H 2 O HgO.Hg(NH 2 )NO 3 3 NH 4 2. Nátrium-hidroxid oldat: ha a reagenst lassan adjuk az oldathoz, barnásvörös változó összetételű csapadék válik le. Ha sztöchiometrikus mennyiségű nátrium-hidroxidot adunk, a csapadék sárga lesz és higany(ii)-oxid keletkezik. (A csapadék nem oldódik a nátriumhidroxid feleslegében. A csapadék savakban oldódik.) Hg 2 2 OH HgO H 2 O 4. Kálium-jodid oldat: ha a reagenst lassan adjuk az oldathoz higany(ii)-jodid csapadék keletkezik, L(HgI 2, 25 C)= 2,82x10 29 : Hg 2 2 I HgI 2 A csapadék oldódik a reagens feleslegében tetrajodo-merkurát(ii) ionok keletkezése közben: HgI 2 2 I [HgI 4 ]
4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban
4. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport reagál HCl el gázfejlődés,
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2016 Kationok (I-III.) I. ph 2-es kémhatású oldatukból színes szulfidjuk kénhidrogénnel leválasztható, és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. II. ph 2-es kémhatású oldatukból
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.
5. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: Sn 2+, Sn 4+, Pb 2+, Bi 3+, Mn 2+, Cr 3+, Cd
RészletesebbenLelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga
Lelovics Enikő 2007.10.16. Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Kálium 1) ph: semleges 2) lángfestés: halvány lila 3) Na3(Co(NO2)6
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenArzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs
Lelovics Enikő 2007.11.06. Környezetkémiai szempontból fontosabb anionok reakciói (2. gyak.) Arzenitionok: ionok: 1) vizes oldat: színtelen, semleges 2) HCl: nincs változás 3) H2S: 2 H3AsO3 + 3 H2S = As2S3
RészletesebbenAnyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+,
Részletesebben1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály
40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).
6. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+, Sr 2+,
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
RészletesebbenAz Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik
Az Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik A réz vöröses színű, fémesen csillogó, puha, nyújtható és hajlítható fém, továbbá jó hő és elektromos vezető (az ezüst után a második legjobb elektromos
RészletesebbenA kationok csoportosítási lehetőségei
A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) nem
RészletesebbenANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV
ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV A kationok I/A. osztálya 1. oldal Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+ Ezüst(I) ionok Reagens: 0,1 M AgNO 3 oldat - H 2 S (+HNO 3 ), a dekantálással mosott csapadék - (NH 4 ) 2 S - híg,
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
RészletesebbenPufferrendszerek vizsgálata
Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető
RészletesebbenI. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
Ez a dokumentum Fogarasi József - Minőségi elemzés elméleti alapjai. A vizsgálatok leírása. c. tankönyvének felhasználásával készült. Az összeállításnál a pirossal kiemelt reakciók a legfontosabb kimutatási
Részletesebbena réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen
Részletesebben2019. április II.a, II.b
A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a megbízásából a Nemzeti Tehetség g Program éss az Emberi Támogatáskezelő által meghirdetett NTP TMV 18 0139 azonosítószámú pályázati támogatásból
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2015 Analitikai kémia Tematika, követelmények Ionreakciók elméleti alapjai. Sav-bázis reakciók és alkalmazásuk a kvalitatív analitikában, ph számítások. Komplex egyensúlyok számítása.
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2011 Kationok (IV. V. osztály) A IV. osztály kationjaira jellemző, hogy híg vizes oldatukból szulfidjuk nem választható le, de karbonátjuk még ammóniumsók jelenlétében is leválik. V.
RészletesebbenÉlelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.
Élelmiszer-hamisítás Prof. Dr. Csapó János 2011. Kémiai analízis Feladata: az anyagok alkotórészeinek minőségi felismerése, az alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Feladatkörei: minőségi
RészletesebbenGyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével
Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenSzervetlen ionok minőségi elemzése
Szervetlen ionok minőségi elemzése BEVEZETÉS... 2 A SZERVETLEN IONOK CSOPORTOSÍTÁSA... 4 2 2 I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI ( Ag ; Pb ; Hg )... 5 AZ ELSŐ KATIONOSZTÁLY SZÉTVÁLASZTÁSA... 6 III. KATIONOSZTÁLY
RészletesebbenNév: Dátum: Oktató: 1.)
1.) Jelölje meg az egyetlen helyes választ (minden helyes válasz 1 pontot ér)! i). Redős szűrőpapírt akkor célszerű használni, ha a). növelni akarjuk a szűrés hatékonyságát; b). a csapadékra van szükségünk;
Részletesebben... Dátum:... (olvasható név)
... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenLátványos kémiai kísérletek
Látványos kémiai kísérletek Mottó: Chuwie, add rá a tartalékot! Bemutatja: Kémia BSc, I. évfolyam 2009. 611. Labor Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni Sarka János Italok borból KMnO 4 -oldat
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenGyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis
Gyógyszertári asszisztensképzés Kvalitatív kémiai analízis Szeged, 2005 1. Az analitikai kémia fogalma és feladata Az analitikai kémia tárgyát tekintve, mint minden analitikai tevékenység, egy tervszer
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár A bevezető előadáson bemutatott kísérletek: 1. termit reakció Fe 2 O 3 + Al MnO 2 + Al 2. ammónium-bikromát
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
Részletesebben1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4
1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4 - b, VO 3 3- c, AsO 3 3- d, PO 4 3-2, Hogyan mutatható ki a Cd 2+ ion Cu 2+ ionok jelenlétében? 3, Melyik az a III. kationosztályba
RészletesebbenEGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás
EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell
Részletesebben*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*
! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!
RészletesebbenCsermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat
Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenKémiai alapismeretek 11. hét
Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. május 3. 1/8 2009/2010 II. félév, Horváth Attila c Elektród: Fémes
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenKÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5
Részletesebben0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E
XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas
RészletesebbenTömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )
Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége oldószer g/cm 3 tömény oldat g/cm 3 víz 1.000 98% kénsav 1.84 benzol 0.879 65% salétromsav 1.40 etanol (100%) 0.789 37% sósav 1.19 etanol (96%) 0.810 25% ammónia 0.91
RészletesebbenA IVa csoport elemei (C, Si, Ge, Sn, Pb) és legfontosabb ionjaik
A IVa csoport elemei (C, Si, Ge, Sn, Pb) és legfontosabb ionjaik A szénnek három módosulata van: a gyémánt, a grafit és a fullerének. A gyémánt a legkeményebb ismert szilárd anyag. Nagy sűrűsége van és
RészletesebbenNemfémes elemek és fontosabb ionjaik A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Nemfémes elemek és fontosabb ionjaik A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Végezze el a következő kísérleteket és jegyezze fel észleléseit! 1. Hidrogéngáz fejlesztése
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa
RészletesebbenKvalitatív szervetlen kémiai analitikai praktikum. Szerkesztette: Pacsai Bálint
Kvalitatív szervetlen kémiai analitikai praktikum Szerkesztette: Pacsai Bálint Tartalomjegyzék 1. Kationok... 6 1.1. Az I. kationosztály... 6 1.1.1. Réz(I), Cu +... 6 1.1.2. Ezüst, Ag +... 7 2+ 1.1.3.
RészletesebbenKLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2007 Tartalomjegyzék KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS 3 A kationok Fresenius féle besorolása
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. I. Útmutató! Figyelem! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenB TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása
2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát
RészletesebbenSZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév)
SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév) A tárgyat a 2. félévben hirdetjük meg összesen 87 órában (a tantervi heti 6 óraszámot és
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos dönt Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
Részletesebben2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.
2. változat 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenA kationok és az anionok csoportosítása
A kationok és az anionok csoportosítása A kationok és anionok jellemző reakcióinak tanulmányozása és megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy kémiai tudásunk alapján egyszerű kémiai reakciók felhasználásával
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7.
A1 Figyelem! Csak a követhetıen kidolgozott feladatokra adunk pontot. Kérjük, az összes eredményét ezeken a lapokon adja be, egyéb papírt nem fogadunk el. A megoldást minden esetben arra a lapra írja fel,
Részletesebben3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1. Pufferoldat készítése Rendelkezésre álló oldatok: 1.) 1 M CH 3 COOH oldat 2.) 1 M CH 3 COONa
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenA standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek
RészletesebbenB TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből
2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Részletesebben1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
Részletesebben3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,
3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát
RészletesebbenSillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana
Sillabusz az rvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Pécsi Tudományegyetem Általános rvostudományi Kar 2010/2011. 1 Szervetlen vegyületek nevezéktana A vegyületek megadhatók:
RészletesebbenMEGOLDÁS. 4. D 8. C 12. E 16. B 16 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatmegoldásai KÉMIA (I-II. kategóri MEGLDÁS I. feladatsor 1. A 5. E 9. A 13. E 2. C 6. A 10. E 14. D 3. A 7. B 11. B
RészletesebbenElső alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák
Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák 1. Rajzolja fel az alábbi elemek alapállapotú atomjainak elektronkonfigurációját, és szaggatott vonallal jelölje az atomtörzs és a vegyértékhéj határát! Készítsen
RészletesebbenÁramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.
Áramforrások Elsődleges cella: áramot termel kémiai anyagokból, melyek a cellába vannak bezárva. Ha a reakció elérte az egyensúlyt, kimerül. Nem tölthető. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni.
RészletesebbenAz 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L
ktatási Hivatal Az 2008/2009. tanévi RSZÁGS KÖZÉPISKLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból
RészletesebbenErre a célra vas(iii)-kloridot és a vas(iii)-szulfátot használnak a leggyakrabban
A vasgálic 1 egy felhasználása Az Európai Unióhoz csatlakozva a korábbinál jóval szigorúbb előírásokat léptettek életbe a szennyvíztisztító telepek működését illetően. Az új szabályozás már jóval kevesebb
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék
Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van
RészletesebbenCsapadékos preparátum
Csapadékos preparátum A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Egy vízben nem oldódó csapadék készítése kémiai reakció segítségével, illetve a csapadék tisztítása és szárítása. A preparátumot
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
Részletesebben