TÁJÉKOZTATÓ. a évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály TÁJÉKOZTATÓ a 2008. évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 3 II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE... 3 KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOK ELLENŐRZÉSE... 3 REGIONÁLIS ELLENŐRZÉSEK... 10 TELEPHELYI ELLENŐRZÉSEK... 11 III. SZANKCIONÁLÁSI TEVÉKENYSÉG... 12 IV. VESZÉLYES HULLADÉK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA... 17 V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK... 17 VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE... 18 JOGALKALMAZÁSI TAPASZTALATOK ÉS FELADATOK... 18 OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁSA... 19 VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA... 19 KÉPZÉS (FELKÉSZÍTÉS)... 19 TOVÁBBKÉPZÉS... 20 ANYAGI-TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA... 20 ADMINISZTRATÍV KAPACITÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA... 21 VIII. ÖSSZEGZÉS... 22 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KIMUTATÁS A 13/2007. SZ. FŐIGAZGATÓI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL... 23 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA... 25 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: A HATÁRON ÁT SZÁLLÍTOTT VESZÉLYES HULLADÉKOK FAJTÁJA ÉS MENNYISÉGE... 27 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: 2008. ÉVI ADR-ES BALESETEK... 28

3 I. BEVEZETŐ A veszélyes áruk szállításának területe jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar döntéshozók előtt, szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik. Ennek megfelelően az OKF is kiemelt figyelmet fordít e szakterület fejlesztésére. Ezt támasztja alá az elmúlt időszakban végzett sokrétű felkészülési és továbbképzési tevékenység, melyekre még fokozottabb igény jelentkezett a 2007. évben bekövetkezett önálló hatósági jogkör megszerzése után. Jelen összefoglaló a 2008. évi időszakra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával kapcsolatos feladatokról szóló 13/2007. számú főigazgatói intézkedés 14), 21), 54) pontjában meghatározottak teljesítését mutatja be. II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE Közúti szállítmányok ellenőrzése Az OKF területi szervei a 2008. évben a korábbi évekhez hasonlóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a rendőrség, illetve a vámhatóság illetékes szervével egyeztetve, valamint önállóan is folyamatosan tervezték és hajtották végre az ellenőrzéseket. Az igazgatóságok szakemberei az elmúlt év során 1120 alkalommal vettek részt közúti ellenőrzésen, mely a 2007. évhez képest 14,5%-kal volt több, ami jelentős növekedésnek mondható (1. számú ábra). A közutakon történő megjelenés növekedésében, feltételezhetően számottevő szerepet játszott a hatékonyságnövelő intézkedések bevezetése, az önálló ellenőrzési jogkör adta ellenőrzési lehetőségek növekedése, valamint az igazgatóságok munkatársai ellenőrzési gyakorlatának bővülése. A tervezett és végrehajtott ellenőrzések, az ellenőrzött gépjárművek, a hibák és intézkedések számának megyénkénti megoszlását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 1200 1002 978 1120 1000 800 600 501 645 674 786 400 200 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 1. ábra

4 Általánosságban elmondható, hogy az OKF területi szervei különböző mértékben ugyan, de jelentős erőfeszítéseket tettek az ellenőrzések rendszeresebbé tételére, az ellenőrzések mennyiségének növelésére. Közúti ellenőrzést legtöbb alkalommal 2008-ban Győr, Tolna, Jász és Vas megyében hajtottak végre, a legkevesebb alkalommal, pedig Hajdú, Komárom és Szabolcs megyében (2. ábra) végeztek. Az év eleji és az év végi téli időszakban a közlekedési hatóság és a rendőrség egyáltalán nem, illetve kevesebb ellenőrzést tervezett, vagy csak telephelyi ellenőrzést hajtott végre, amely negatívan befolyásolta az igazgatóságoknak a közúti ellenőrzésekben való részvételét. Egyes határ melletti igazgatóságok esetében (Győr, Komárom, Nógrád, Hajdú, Vas, Zala) jó együttműködés alakult ki a vámhatóság mobil csoportjaival, illetve a rendőrség határkirendeltségeivel a közös ellenőrzések végrehajtását érintően. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 2008. 90 80 70 60 50 50 49 60 52 52 63 79 45 58 70 44 53 51 54 45 75 69 49 54 48 I. félév II. félév Éves összesítés 40 30 20 10 Teljesített éves átlag Intézkedésben előírt 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 2. ábra Az ellenőrzési alkalmak számának komoly mértékű növekedése mellett, az összes ellenőrzött gépjárművek száma a 2007. évhez (2414 gj.) képest még jelentősebb növekedést, mintegy 35%-os emelkedést mutat. A 2007. évi önálló hatósági jogkör életbelépésének, valamint a 2008. márciusi igazgatói értekezleten kiadott feladatszabás alapján készített hatékonyság növelési terveknek és intézkedéseknek is köszönhetően 2008-ban 3254 db veszélyes árut szállító gépjárművet ellenőriztek munkatársaink (3-4. ábra), mely a közutak biztonsága szempontjából jelentős mértékűnek tekinthető. Az első félévben 1634, a második félévben 1620 db veszélyes árut szállító gépjármű került ellenőrzésre. Mint az az adatokból is látszik, a veszélyes áru szállítás ellenőrzéseinek száma a 2008. évben komoly növekedést mutat azzal együtt, hogy különböző okok miatt több igazgatóság nem teljesítette a főigazgatói intézkedésben előírt minimum ellenőrzési alkalom mennyiségét. Ez a havi négy közúti ellenőrzési alkalom (éves szinten 48 alkalom) Hajdú, Komárom és Szabolcs megye esetében nem teljesült. Megjegyzendő azonban, hogy az ellenőrzött járművek tekintetében ugyanakkor Komárom megye jóval az országos átlag felett teljesített.

5 Ellenőrzött gépjárművek száma (db) 2000 1500 1000 500 0 II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Ell. gj. 265 571 597 786 967 774 727 825 1176 1171 1212 1200 1214 1634 1620 3. ábra Ellenőrzött gépjárművek száma 3500 3254 3000 2500 2000 1753 1501 2001 2383 2414 1500 1168 1000 500 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 4. ábra A fentiek alapján, az ellenőrzési alkalmak számától részben függetlenül, 2008-ban a legtöbb gépjárművet Fejér megyében (269 db), Békés megyében (260 db), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (249 db) ellenőrizték. A legkevesebb jármű ellenőrzésére Baranya megyében (80 db), Zala megyében (85 db) és Veszprém megyében (101 db) került sor (5. ábra).

6 Ellenőrzött gépjárművek száma 2008. Ellenőrzött gépjármű [db 300 250 200 150 100 50 113 80 260 148 192 269 231 135 131 249 207 201 171 146 127 109 103 101 85 196 I. félév II. félév Éves összesítés Teljesített éves átlag 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 5. ábra Az 1. számú táblázat mutatja az ellenőrzések végrehajtására rendelkezésre álló személyi feltételeket, az ellenőrzésekben ténylegesen résztvevőket, valamint a területi szervek által végzett ellenőrzések egyes hatékonysági mutatóit. Az ellenőrzések hatékonyságát többek között befolyásolja az ellenőrzés helyének, idejének megválasztása, a forgalom nagysága. Több megyében előfordul, hogy az ellenőrzés ideje alatt nem, vagy csak kevés számú veszélyes árut szállító jármű közlekedik, kevés ellenőrzésre alkalmas helyszín van, amit a szállító cégek elkerülnek, amint tudomást szereznek az ellenőrzésről. Ezt kiküszöbölni csak az ellenőrzések gyakoriságának növelésével, illetve az ellenőrzés helyszínének gyors, többszöri változtatásával lehetséges. A hatékonyság tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes igazgatóságok között, a hibás szállítások felderítésében nagyságrendi eltérések mutatkoznak. Összességében elmondható, hogy a katasztrófavédelem jelenléte a közutakon a továbbiakban is kiemelkedően fontos feladatot jelent, amely nagymértékben hozzájárul a közlekedés biztonságának növeléséhez. Az elvégzett ellenőrzések száma alapján ez a jelenlét egyre növekvő tendenciát mutat, melyet azonban tovább erősíthetnek azon területi szerveink munkája, melyek teljesítménye az elmúlt évben nem érte el az igazgatóságok átlagteljesítményét. Több esetben az ellenőrzési alkalmak számának növekedése nem vonta maga után automatikusan az ellenőrzött gépjárművek számának növekedését. Ennek okát a későbbiek során a területi szerveknél felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az ellenőrzés helyének, vagy idejének a megváltoztatásával ezek az ellentmondások kiküszöbölhetőek legyenek.

7 Megye ADR ellenőrök száma (tényleges) Hatékonysági mutatók 2008. év gj/fő alkalom/fő hibás gj.(%) gj/alkalom Bács 9 12,56 7,00 4,42 1,79 Baranya 6 13,33 10,33 6,25 1,29 Békés 11 23,64 6,45 9,62 3,66 Borsod-Abaúj-Zemplén 9 16,44 7,11 7,43 2,31 Csongrád 4 48,00 15,25 1,56 3,15 Fejér 12 22,42 7,17 20,45 3,13 Győr-Moson-Sopron 9 25,67 10,22 3,46 2,51 Hajdú-Bihar 8 16,38 7,13 1,53 2,30 Heves 10 13,50 6,40 7,41 2,11 Jász-Nagykun-Szolnok 6 41,50 15,50 4,02 2,68 Komárom-Esztergom 11 18,82 5,27 11,59 3,57 Nógrád 6 24,33 12,67 52,74 1,92 Pest 7 18,14 8,43 5,51 2,15 Somogy 8 13,63 8,50 7,34 1,60 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8 12,88 7,63 1,94 1,69 Tolna 8 25,13 10,88 40,30 2,31 Vas 6 28,50 13,67 11,70 2,09 Veszprém 9 11,22 7,22 4,95 1,55 Zala 8 10,63 8,25 7,06 1,29 FPVI 13 15,08 4,46 1,53 3,38 Összesen: 168 - - - - Megyék átlaga: - 19,37 8,29 11,28 2,34 Országos átlag: 8,40 20,59 8,98 10,54 2,32 1. táblázat Szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint EU tagállam 16% Nem EU tagállam 4% Hibás szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint (az összes hibás szállítóegységhez viszonyítva) EU tagállam 9% Nem EU tagállam 2% 6.a. ábra Belföldi 80% Belföldi 89% 6.b. ábra Hibás szállítóegységek aránya az összes ellenőrzött szállítóegységhez viszonyítva - nemzetiség szerint 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 10% 1% 0,2% Belföldi EU tagállam Nem EU tagállam 6.c. ábra

8 Az ellenőrzött 3254 gépjármű közül melyek nemzetiség szerinti arányát a 6.a. ábra szemlélteti 367-nél tártak fel szakembereink hiányosságot. Ahogy a 6.c. ábra mutatja, a magyar szállítók 10%-a, a külföldi szállítók 1,2%-a nem felelt meg valamilyen szempontból az előírásoknak. Az elmúlt évekhez képest tehát valamelyest csökkent a tapasztalt hiányosságok száma mind a belföldi, mind a külföldi szállítók körében. Az ellenőrzési jegyzékek elemzése szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai cégek és vállalatok veszélyes árut szállító járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A 2008. évben tapasztaltak alapján hasonlóan az előző évhez a legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai vállalatok, illetve az Európai Unióból származó külföldi cégek gépjárműveinél fordult elő. Az előző évek tapasztalatához képest némileg változott a hibás szállítások aránya az EU-s és nem EU-s járművek között (6.b. ábra). Ez részben annak is köszönhető, hogy bővült az EU tagállamok száma, viszont a ezzel együtt nem javult számottevően a szabálykövetés hajlandóság, a szállítói morál. Számos hiányosság volt az ADR 1.1.3.6 bekezdésében szereplő bizonyos mentességi határ alatti mennyiséggel szállítók körében. Ezekben az esetekben a szállítók rendszeresen úgy végezték a szállítást, mintha egyáltalán nem vonatkozna rájuk semmilyen ADR szabály, ami viszont nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, így az ilyen esetek jelentős számában a súlyos mulasztások miatt nagy összegű bírság kiszabására került sor. Jelentős eltérés mutatkozik a hiányosságok feltárásában, az ellenőrzések hatékonyságában. Az igazgatóságok statisztikáit tekintve a felderítés adatai még mindig nagy szórást mutatnak (1,53 52,74%), így a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hiányosságok feltárására. Míg van olyan területi szerv, ahol közel minden harmadik ellenőrzött gépjárműnél feltárnak hiányosságot az ellenőrzések során, addig más területi szerv esetében csak elenyésző számban került sor az elmúlt évben jelentősebb hiányosság feltárására, illetve határozat kiadására. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrzés helyének megválasztásából, vagy az ellenőrzés alaposságának hiányából, esetleg más okból adódnak ezek a jelentős eltérések. A relatív hibaszám alakulása 0,8 0,6 0,4 0,2 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 hibaszám 0,71 0,68 0,57 0,47 0,3 0,26 0,26 hiba/gjmű 7. ábra

9 Az ellenőrzésben résztvevők többféle problémából eredően 860 hibát állapítottak meg. Elmondható, hogy a hibák sokszor halmozottan jelentkeztek, s azok száma az előző időszakokhoz képest (7. ábra) gyakorlatilag nem változott. 2008-ban 0,26 hibát állapítottak meg az ellenőrök egy gépjárműre vetítve. A szabálytalan szállítások számának stagnálása arra vezethető vissza, hogy a közlekedési morál, a szállítói fegyelem ugyan mutat pozitív változást, viszont a növekvő jelenlét a közutakon, a hatékonyság növelő intézkedések, valamint a nem jelölt járművek fokozottabb ellenőrzése előhozza azokat a látens hibákat, hiányosságokat is, amelyek eddig nem kerültek az ellenőrök látókörébe. Ezek az adatok is jelzik annak a létjogosultságát, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a továbbiakban is önálló hatóságként lépjenek fel a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése során. Az ellenőrzések szükségességét és hatékonyságát igazolja, hogy a tárgyidőszakban szakembereink több, a korábbiakban már ellenőrzött gépjárművel találkoztak, amelyek üzembentartói a feltárt hiányosságokat időközben pótolták. Ezzel ellentétben olyan vállalkozások is szerepelnek a nyilvántartásban, amelyeket az elmúlt év során már több megyei igazgatóságunk is megbírságolt különböző hiányosságok miatt. A hiányosságok típus szerinti megosztása egyéb; 1% okmányok; 24% felszerelések; 32% szállítás módja; 13% jelölések; 21% 8. ábra Legtöbb hiba a fuvarokmányok nem megfelelő vezetése mellett (139 esetben), a tűzoltó készülékekkel (93 esetben), valamint a rakományrögzítéssel kapcsolatosan (71 esetben) fordult elő. De kiemelten kezelendő az írásbeli utasítás hiánya (59 esetben), a járművek (68 esetben), illetve a küldeménydarabok (45 esetben) nem szabályos jelölése, bárcázása, valamint jelentős mértékű a személyi védőfelszerelések hiánya (67 esetben), érvényességi idejének lejárta, vagy a figyelmeztető jelzőeszközök működésképtelensége (16 esetben) (8. ábra). Sajnálatos módon még mindig jelentős azon szállítmányok száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Több esetben találkoztak ellenőreink olyan veszélyes árut szállító gépjárművel, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi gépjármű. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink 2008. évben 108 esetben figyelmeztették a gépjárművezetőket a feltárt hiányosságokra. Súlyos, illetve halmozott szabálytalanságok esetén bírság kiszabására 302 esetben került sor, 26 esetben szabálysértési feljelentés történt. 29 esetben egyéb hatósági intézkedést kezdeményeztek, 254 esetben a szállítmány feltartóztatására került sor.

10 Az ellenőrzések eredményei alapján 82 esetben hívták fel írásban a szállító figyelmét a szabálytalanságok megszüntetésére, a hibák kijavítására. A feltárt hiányosságok és a kiszabott büntetések felsorolását a tájékoztató 2. sz. melléklete tartalmazza. A nem önállóan végzett közúti ellenőrzések (9. ábra) általában a közlekedési hatóság (36%) és a rendőrség (38%) munkatársaival közösen történtek. A 2008. évben a korábbi gyakorlat folytatásaként a vám- és pénzügyőrséggel (8%) közös ellenőrzésekre is sor került, mely részben a határátkelőhelyeken részben, pedig a mozgó ellenőrző csoport munkatársaival valósult meg. Esetenként a tűzoltóságok munkatársai is bevonásra kerültek az ellenőrzésbe (5%). Egy-egy esetben egyszerre több társhatóság is részt vett a közös ellenőrzéseken. A 13/2007. sz. főigazgatói intézkedésnek megfelelően a 2008. évben egyre növekvő mértékben került sor a társhatóságok nélküli, önálló ellenőrzések végrehajtására, amelyet a közös ellenőrzések számának csökkenése is jól mutat. Ezek az adatok a 2007-ben a közlekedési hatóság 75%, a rendőrség 58%, a vám- és pénzügyőrség 11% és a tűzoltóság 6% volt. Az ellenőrzésben együttműködő szervek (megoszlás az összes ellenőrzéshez viszonyítva) 40% 30% % 20% 10% 0% Rendőrség Nemzeti Közlekedési Vám- és Pénzügyőrség Tűzoltóság Egyéb Közúti ellenőrzések 38% 36% 8% 5% 0% Telephely ellenőrzések 3% 9% 2% 4% 4% 9. ábra Regionális ellenőrzések A 13/2007. sz. főigazgatói intézkedésben előírt, több megyében az elkerülő útvonalakon is egyszerre tartott ellenőrzések eddig csak néhány alkalommal kerültek végrehajtásra. Az ellenőrzéseken részt vettek az érintett igazgatóságok, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervei, a megyei rendőr-főkapitányságok területileg illetékes szervei, az Autópálya Rendőrség, valamint esetenként a vám- és pénzügyőrség és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szakemberei. A közúti ellenőrzések során a társszervek a saját feladat- és hatáskörükbe tartozó egyéb szabályoknak való megfelelést, míg a szállítás ADR előírásait az igazgatóságok ellenőrizték. Az elvégzett regionális jellegű ellenőrzések tapasztalatai egyértelműen azt jelzik, hogy még a társszervek részvétele nélkül is indokolt ilyen jellegű ellenőrzések sűrűbbé tétele, miután ezen alkalmakkor ellenőrizetlen elkerülő út nem lévén több olyan veszélyes áru szállítmány került ellenőrzés alá, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. A regionális jellegű összehangolt ellenőrzések hatékonysága a közúti közlekedés biztonsága szempontjából megkérdőjelezhetetlen, ezért ezeket a közös ellenőrzéseket a későbbiek során is célszerű szorgalmazni és rendszeressé tenni.

11 Telephelyi ellenőrzések Telephelyi ellenőrzésre 2008-ban 273 esetben került sor, amely 115%-kal több a 2007. évi telephelyi ellenőrzések számánál (127). Az ellenőrzések során a telephelyeken lévő gépjárművek ellenőrzésére is sor került. A 2008-as évben a telephelyi ellenőrzéseket az igazgatóságok általában már önállóan végezték, így ennek köszönhetően növekedett több mint duplájára a telephelyi ellenőrzések száma, miután nem kellett más hatósággal is egyeztetni az ellenőrzések helyét, időpontját. Ettől függetlenül esetenként a társszervek is részt vettek telephelyi ellenőrzéseken, de az előző évinél jóval kisebb arányban. (9. ábra). Így a közlekedési hatóság (9%, 2007-ben 32%), a rendőrség (3%, 2007-ben 4%), a vámhatóság (2%, 2007-ben 5%), illetve a tűzoltóság (4%, 2007-ben 5%) és más hatóság (4%, 2007-ben 1%) került bevonásra a telephelyi ellenőrzések végrehajtásába. A telephelyi ellenőrzések száma a területi szervek egynegyedének esetében az önálló hatósági jogkör ellenére nem felelt meg az elvárásoknak (10. ábra). A 13/2007. sz. főigazgatói intézkedés alapján legalább havi egy alkalommal kell telephelyi ellenőrzést végezni, amit az igazgatóságok nagyobb része végrehajtott, de öt megye esetében ez nem valósult meg. A jövőben ezeknek az igazgatóságoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy maradéktalanul érvényesítsék ezt az előírást is. A legtöbb telephelyi ellenőrzést Fejér, Jász és Nógrád megye végezte, míg a legkevesebb telephelyi ellenőrzést Csongrád, Heves és Pest megye hajtotta végre. Végrehajtott telephelyi ellenőrzések száma 2008. 25 23 23 23 20 15 10 5 13 13 11 12 9 13 12 6 14 8 14 16 12 13 16 12 10 I. félév II. félév Éves összesítés Teljesített éves átlag Intézkedésben előírt 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 10. ábra A telephelyi ellenőrzés alá vont szervezetek lehetőség szerint költségkímélő módon próbálnak jogkövető magatartást tanúsítani. Több esetben a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói szerződéseket az ellenőrzések előtt kötik meg.

12 Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a vizsgált 273 telephely közül 149 rendelkezett biztonsági tanácsadóval, tehát a telephelyeknek csak egy része felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Megjegyzendő azonban, hogy az ellenőrzött telephelyeknek nem mindegyike kötelezett biztonsági tanácsadó alkalmazására. Az ellenőrzött telephelyek közül 30 telephely tartozott a közbiztonsági terv készítésére kötelezett cégek közé, ahol a tervek az esetek túlnyomó többségében rendelkezésre álltak. A telephelyi ellenőrzésekkel a szabálytalanságok nagy része azok keletkezése előtt megszüntethető, ezért a telephelyi ellenőrzések fokozása szükséges. A telephelyi ellenőrzéseket az is indokolja, hogy feltehetően a Seveso szabályozás hatálya alóli mentesség érdekében az üzemeltetők egy része veszélyes anyagaikat rendezetlen helyzetű ipari parkokban és kisebb telephelyeken igyekeznek elhelyezni. E folyamat különösen jellemző a közép-magyarországi régióra. A hatékonyság növelése érdekében a telephelyi ellenőrzésekbe időnként több hatóságot is (tűzoltóság, vámhatóság, környezetvédelem stb.) célszerű bevonni. A fenti adatokból is látható, hogy a jogkövetés ezen a területen nem kielégítő, ezért szükséges a veszélyes áru szállításban részt vevők (feladók, szállítók, csomagolók stb.) felmérése, melynek kiindulási alapjául részben a saját adatbázisaink (veszélyes hulladék szállítók, Seveso-s üzemek, ellenőrzött járművek üzemeltetői, feladók, stb.), illetve részben a társhatóságok (közlekedési hatóság, környezetvédelmi hatóság) adatbázisai szolgálhatnak. III. SZANKCIONÁLÁSI TEVÉKENYSÉG A 2008. évben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek már némi tapasztalattal bírtak a veszélyes áru szállítással kapcsolatban végrehajtott önálló ellenőrzés és szankcionálás (bírságolás) területén. Ennek megfelelően a szabályok megszegőivel szemben az esetek többségében elsőfokú eljárás keretében, közigazgatási határozat kiadásával, a területileg illetékes igazgatóságok bírságot szabtak ki. Egy-egy bírságtétel az egyes feltárt szabálytalanságtól függően 50.000,- Ft-tól 800.000,- Ft-ig terjedhet, mely több szabálytalanság esetén összeadódik, így a kiszabásra kerülő bírság összege több millió forintot is elérhet. Több felelős esetén azonban a bírság összegét meg kell osztani a felelősök között, így egyes esetben a bírság összege két, vagy három felé is osztódhat. A 2. számú táblázatból kitűnik, hogy a 2008. év során a területi szervek mindegyike élt bírság kiszabásának lehetőségével, így az év során összesen 302 db (2007-ben 75 db) bírságot megállapító határozat került kiadásra országos szinten, melyből 107 db-ot (2007-ben 31 db) fellebbeztek meg az ügyfelek. Ennek megfelelően az elsőfokon kiadott határozatok 35%-a került másodfokra. A másodfokú eljárások aránya az előző, nem teljes év adataihoz képest valamelyes csökkenést mutat. Ez a még mindig magas szám elsősorban a jogszabályban szereplő bírságtételek nagyságával magyarázható, ugyanis a nyilvánvaló hiányosság és szabálytalanság esetén is megpróbálnak a felelősök kibújni a bírságfizetés kötelezettsége alól, vagy jelentős bírságcsökkentést remélnek a másodfokú hatóságtól. Az elkövetkező évben várhatóan, az Igazgatóságok jogalkalmazási tapasztalatainak bővülése a másodfokú ügyek számának csökkenésével fog járni.

13 A 107 db másodfokon indult eljárás során 49 esetben az elsőfokú döntés változatlan maradt, amiből 37 esetben helybenhagyó másodfokú határozat született. 6 esetben a másodfokú eljárás megszüntetésre került a fellebbezési illeték felszólítás ellenére sem történő megfizetésének elmaradása miatt. 2 esetben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására került sor a fellebbezés határidőn túli benyújtása miatt. 4 esetben az ügyfél a fellebbezést visszavonta, az elsőfokú határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a bírságot befizette. A másodfokon indult ügyekben az elsőfokú határozat megsemmisítésére 13 esetben került sor. Egyrészt azért, mert olyan személy részére lett kiszabva bírság, aki az ADR szerint nem volt felelős a feltárt szabálytalanságért, másrészt a szabálytalanság nem bizonyíthatóan került dokumentálásra. Hasonló okok miatt, valamint néhány esetben a tényállás nem kellő tisztázása miatt az elsőfokon eljárt igazgatóság új eljárás lefolytatására lett utasítva, melyre 26 esetben került sor. Ezen kívül 12 esetben a bírságösszeg megváltoztatása történt azért, mert az elsőfokú hatóság nem a megfelelő bírságtétel alá sorolta be a feltárt szabálytalanságot, illetve olyan bírságtételek is kiszabásra kerültek, amelyek a jogalkotói szándékból nem vezethetők le. Ezen adatokból is látható, hogy a másodfokú ügyek több mint felében valamilyen módon meg kellett változtatni az elsőfokon kiadott határozatokat. Ennek a magas számnak a jövőbeni csökkentése érdekében fokozottabban kell ügyelni a bizonyítékok mind szélesebb körű rögzítésére, a bizonyítási eljárások mind szélesebb körű alkalmazására. Kiemelten fontos a szabálytalanság tényének és a szabálytalanságért felelős személynek egyértelmű meghatározása (bizonyítása). Az elsőfokú határozatokban fokozottabb figyelmet kell fordítani a kiszabott bírságok részletesebb indokolására, a felelősség kérdésének szélesebb körű vizsgálatára. Területi szerv Határozatok száma Másodfok Másodfok aránya Másodfok döntése Elsőfokú döntés változatlan Helybenhagyta Másodfokú eljárást megszüntette Bács-Kiskun MKI 8 db 3 db 38% 2 db 0 db 0 db 0 db 1 db 0 db 0 db 0 db Baranya MKI 4 db 1 db 25% 1 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db Békés MKI 25 db 6 db 24% 2 db 3 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 1 db Borsod MKI 9 db 1 db 11% 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 1 db 0 db 0 db Csongrád MKI 7 db 0 db 0% 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db Fejér MKI 88 db 37 db 42% 10 db 1 db 2 db 8 db 4 db 10 db 0 db 2 db Győr MKI 5 db 3 db 60% 1 db 0 db 0 db 1 db 1 db 0 db 0 db 0 db Hajdú MKI 4 db 2 db 50% 1 db 0 db 0 db 1 db 0 db 0 db 0 db 0 db Heves MKI 9 db 2 db 22% 0 db 2 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db Jász MKI 6 db 1 db 17% 1 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db Komárom MKI 23 db 6 db 26% 3 db 0 db 0 db 0 db 2 db 1 db 0 db 0 db Nógrád MKI 17 db 6 db 35% 2 db 0 db 0 db 0 db 1 db 2 db 1 db 0 db Pest MKI 13 db 6 db 46% 0 db 0 db 0 db 0 db 2 db 4 db 0 db 0 db Somogy MKI 13 db 3 db 23% 2 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 1 db Szabolcs MKI 2 db 1 db 50% 1 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db Tolna MKI 29 db 12 db 41% 4 db 0 db 0 db 1 db 1 db 3 db 3 db 0 db Vas MKI 25 db 9 db 36% 3 db 0 db 0 db 1 db 1 db 2 db 2 db 0 db Veszprém MKI 4 db 3 db 75% 2 db 0 db 0 db 0 db 0 db 1 db 0 db 0 db Zala MKI 10 db 4 db 40% 2 db 0 db 0 db 0 db 0 db 2 db 0 db 0 db Fővárosi PVI 1 db 1 db 100% 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 0 db 1 db 0 db Összesen: 302 107 37 db 6 db 2 db 12 db 13 db 26 db 7 db 4 db 35% Érdemi vizsgálat nélkül elutasítva Megváltoztatta 35% 6% 2% 11% 12% 24% 7% 4% 2. táblázat Megsemmisítette Új eljárásra utasította Folyamatban Fellebbezést visszavonták

14 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Kiadott határozatok és másodfokú ügyek 2008-ban Kiadott határozatok Másodfokú ügyek 0 Bács-Kiskun MKI Baranya MKI Békés MKI Borsod MKI Csongrád MKI Fejér MKI Győr MKI Hajdú MKI Heves MKI Jász MKI Komárom MKI Nógrád MKI Pest MKI Somogy MKI Szabolcs MKI Tolna MKI Vas MKI Veszprém MKI Zala MKI Fővárosi PVI 11. ábra A 2. számú táblázatból és a diagramból (11. ábra) megállapítható, hogy 2008. évben a szankcionálás lehetőségével legtöbb esetben Fejér (88 db határozat), Tolna (29 db határozat), Békés (25 db határozat) és Vas (25 db határozat) megye élt. 2008. évben a legkevesebb határozatot az FPVI (1 db határozat), Szabolcs-Szatmár-Bereg (2 db határozat), Baranya, Hajdú, és Veszprém megyék (4-4 db határozat) adták ki. 35 db A megfelelt elsőfokú határozatok aránya (a másodfokon érdemben elbírált ügyek viszonyában) 30 db 25 db 20 db 15 db 10 db Másodfokon érdemben elbírált ügyek száma Másodfok által helybenhagyott határozatok száma 5 db 0 db Bács-Kiskun MKI Baranya MKI Békés MKI Borsod MKI Csongrád MKI Fejér MKI Győr MKI Hajdú MKI Heves MKI Jász MKI Komárom MKI Nógrád MKI Pest MKI Somogy MKI Szabolcs MKI Tolna MKI Vas MKI Veszprém MKI Zala MKI Fővárosi PVI 12. ábra

15 A 12. ábrából is kitűnik, hogy a másodfokon elbírált ügyek közül nagy számban vannak olyanok, amelyek valamilyen módon megváltoztatásra kerültek a másodfokú eljárás eredményeként. Ezek kiküszöbölésére mint ahogy az a fentiekben már szerepelt a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Másodfokú döntések megoszlása 29,5% 42,0% 14,8% 13,6% Helybenhagyta Megváltoztatta Megsemmisítette Új eljárásra utasította 13. ábra A 13. ábra jól szemlélteti a másodfokú eljárás során született döntések megoszlását. Jól látható, hogy a megfellebbezett ügyek közel 30%-ának új eljárásra történő utasítása, valamint a közel 15%-ának megsemmisítése nagyon magas érték, magasabb mint a helybenhagyott ügyek aránya. Ez azt jelenti, hogy a megfellebbezett ügyek közel felében (44,3%) valamilyen alapvető hiba, vagy hiányosság került feltárásra az elsőfokú eljárást illetően. Ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére a későbbiek során az igazgatóságoknak sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A másodfokú eljárásban kiadott 96 db határozatból és végzésből 12 db határozat és 1 db végzés ellen nyújtottak be bíróságra keresetet. A bírósági eljárások során 1 esetben a bíróság mind az első, mind a másodfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A bíróság előtt megtámadott határozatok közül 9 db, valamint az 1 db végzés esetében a bíróság helyben hagyta a másodfokú hatóság döntését, illetve az ügyfél távolmaradása miatt az eljárást megszüntette és az ügyfelet a kiszabott bírság megfizetésére kötelezte. A folyamatban lévő ügyek közül 2 esetben szakértő kirendelésére került sor, mely ügyekben a bíróságok jelenleg a szakértői vélemények elkészítésére várnak.

16 Kiszabott és befizetett bírságok 2008-ban 40 000 000 Ft 35 000 000 Ft 30 000 000 Ft 25 000 000 Ft 20 000 000 Ft 15 000 000 Ft 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft 0 Ft Kiszabott bírságok Befizetett bírságok Bács-Kiskun MKI Baranya MKI Békés MKI Borsod MKI Csongrád MKI Fejér MKI Győr MKI Hajdú MKI Heves MKI Jász MKI Komárom MKI Nógrád MKI Pest MKI Somogy MKI Szabolcs MKI Tolna MKI Vas MKI Veszprém MKI Zala MKI Fővárosi PVI 14. ábra A kiszabott bírságok összegei (14. ábra) már nem mutatnak azonos képet a határozatokkal, mivel az ellenőrzések során feltárt hiányosságok mind súlyukban, mind számukban eltérnek egymástól, amelyek a bírságösszegekben is megjelennek, illetve nem minden feltárt szabálytalanság került szankcionálásra. A 2008. évben a legtöbb bírságot Fejér (39,32 millió Ft), Tolna (24,05 millió Ft) és Vas (14,60 millió Ft) megye szabta ki, a legkevesebbet az FPVI (0,1 millió Ft), valamint Szabolcs (0,6 millió Ft) és Győr (1,2 millió Ft) megyék szabták ki. Területi szerv Határozatok száma Kiszabott bírság Befizetett bírság Bács-Kiskun MKI 8 db határozat 3 800 000 Ft 2 600 000 Ft Baranya MKI 4 db határozat 2 400 000 Ft 1 600 000 Ft Békés MKI 25 db határozat 10 100 000 Ft 4 315 094 Ft Borsod MKI 9 db határozat 2 250 000 Ft 1 499 640 Ft Csongrád MKI 7 db határozat 1 550 000 Ft 1 197 926 Ft Fejér MKI 88 db határozat 39 320 000 Ft 27 156 574 Ft Győr MKI 5 db határozat 1 200 000 Ft 1 017 465 Ft Hajdú MKI 4 db határozat 3 400 000 Ft 6 240 490 Ft Heves MKI 9 db határozat 8 000 000 Ft 6 300 000 Ft Jász MKI 6 db határozat 3 200 000 Ft 4 800 000 Ft Komárom MKI 23 db határozat 6 350 000 Ft 8 150 000 Ft Nógrád MKI 17 db határozat 5 300 000 Ft 3 300 000 Ft Pest MKI 13 db határozat 4 950 000 Ft 1 700 000 Ft Somogy MKI 13 db határozat 4 500 000 Ft 4 234 000 Ft Szabolcs MKI 2 db határozat 600 000 Ft 400 000 Ft Tolna MKI 29 db határozat 24 047 000 Ft 8 310 000 Ft Vas MKI 25 db határozat 14 600 000 Ft 8 080 000 Ft Veszprém MKI 4 db határozat 2 400 000 Ft 1 400 000 Ft Zala MKI 10 db határozat 11 100 000 Ft 7 400 000 Ft Fővárosi PVI 1 db határozat 100 000 Ft 300 000 Ft Összesen: 302 db 149 167 000 Ft 100 001 189 Ft 3. táblázat

17 Összességében elmondható tehát, hogy a 2008. évben az igazgatóságok a veszélyes áru szállítás szabályainak megsértése miatt 302 db határozattal 149,17 millió forint (2007-ben 75 db határozattal 27,88 millió forint) bírságot szabtak ki, melyből az év végéig 100 millió forintot fizettek be (3. számú táblázat). A kiszabott bírságok fennmaradó összegei 2009. év során kerülnek befizetésre, illetve az adóhatóság által behajtásra. Miután az egyik évről a másikra áthúzódó ügyek is vannak, így előfordulhat, hogy egy adott évben a befizetett bírság összege nagyobb mint az abban az évben kiszabott bírságok összege. A szankcióval sújtott ügyfelek jelentős többsége a fellebbezést követően kiadott másodfokú határozatban foglaltakat tudomásul vette és a bírság összegét egyben vagy részletekben befizette. Néhány esetben azonban megtagadták mind a hatósági határozatban foglaltak, mind pedig a bíróság jogerős döntésében foglaltak önkéntes teljesítését. Ezekben az esetekben az illetékes adóhatóság segítségével kellett végrehajtási eljárás keretében behajtani a kiszabott bírság összegét. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a külföldi szabálytalankodókra is. A megbírságolt külföldi ügyfelek, az esetek nagyobbik részében önkéntesen befizették a rájuk kiszabott bírságot, ugyanakkor több külföldi ügyfél esetében szintén végrehajtási eljárást kellett kezdeményezni. Ezen ügyfelek egy része a végrehajtást elrendelő végzés hatására mégiscsak befizette a bírságot, a többiek esetében viszont az adóhatóság további intézkedésére van szükség. IV. VESZÉLYES HULLADÉK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet előírásai szerint a hulladékok behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. A főfelügyelőség a veszélyes hulladék behozatala, kivitele és átszállítása esetén a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról értesíti az OKF-t is. Az OKF 2008-ban 97 esetben kapott tájékoztatást mintegy 73348 tonna veszélyes hulladék határon át történő szállításáról, melyek adatait (cégnév, be- és kilépés helye, szállítási útvonal, engedély érvényessége, anyagfajta és mennyiség) a 3. számú melléklet tartalmazza (ugyanezen adatsor 2005-ben: 63 esetben 77000 tonna, 2006-ban 98 esetben 63000 tonna, 2007-ben 79 esetben, 93610 tonna volt). Több mint 40 fajta veszélyes hulladék szállítására került sor, legnagyobb mennyiségben akkumulátorokat, illetve szerves oldószereket, lúgokat szállítottak. (4. számú melléklet) V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK A korábbi főigazgatói intézkedések is kiemelten kezelték a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatát, amelynek szakszerű végrehajtását a tapasztalatok értékelése érdekében megkövetelték a területi szervektől. 2006-ban 8 baleseti jelentés érkezett az OKF-re, 2007-ben 12 esetben míg 2008-ban 15 esetben vizsgáltak az igazgatóságok (5. számú melléklet) veszélyes árut szállító járművel bekövetkezett balesetet. A területi szervek részére pontosabb és az egyes részletekre is kiterjedő konkrét szabályozást ad a 13/2007. sz. főigazgatói intézkedés annak érdekében, hogy a veszélyes áru szállítási ellenőrök az esetlegesen bekövetkezett balesetekről megfelelő módon és időben értesüljenek, illetve a balesetek kivizsgálása szabályszerűen megtörténjen.

18 A veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálását a főigazgatói intézkedés a VFCS-kre (VFSZ-re) telepítette, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez a VFCS (VFSZ) vonulásra kötelezett. Az igazgatóságok ezirányú munkájának elősegítése érdekében 2008. júliusában főigazgatóhelyettesi körlevél formájában mintaokmány került kiadásra a balesetek vizsgálatát rögzítő jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan. A balesetek kapcsán elmondható, hogy a legtöbb esetben alapvetően közlekedési szabályszegés, figyelmetlenség volt a bekövetkezés alapvető oka, de sok esetben a rakomány rögzítésének hiányossága is tetten érhető volt a vizsgálatok eredménye alapján. VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE Jogalkalmazási tapasztalatok és feladatok 2007. évben jelentős előrelépés történt a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével kapcsolatos jogi szabályozás területén. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. (Kkt.) 20. (2) és (11) bekezdésének módosításával nevesítésre kerültek a katasztrófavédelem hivatásos szervei is, a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok bírságolásával és ellenőrzésével kapcsolatos eljárás lefolytatására jogosult hatóságok között, katasztrófavédelmi hatóság megnevezéssel. Ennek megfelelően módosult a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet is, mivel az ellenőrzéssel kapcsolatos részletes szabályokat ez a rendelet tartalmazza. Az önálló ellenőrzési jogosultságra való felhatalmazásnak csak ennek a rendeletnek a módosítása után lehetett ténylegesen érvényt szerezni. Ez a kormányrendelet módosítás 2007. május 1-től vált hatályossá, így a 2008.-as év vonatkozásában már teljes évet lehet vizsgálni az önálló jogkör alkalmazása terén. Szintén 2007. május 1-től lépett életbe a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 57/2007. (III. 31. ) Korm. rendelet, mely egy új jogszabályként a közúti szállítással kapcsolatos szabályok megsértése esetén kiszabható bírságtételeket tartalmazza. Ugyanekkor módosult a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet, mely a bírságolással kapcsolatos eljárás rendjét, valamint az első és másodfokon eljáró hatóságok körét, a számlaszámokat és a beszedett bírságok felhasználhatóságára vonatkozó előírásokat tartalmazza. A fenti jogszabályok megváltozásával egyidejűleg a fuvarozók korábbi útvonal kijelölési kötelezettsége megszűnt. 2008. január 1-vel hatályba lépett a Kkt. újabb módosítása, mely már előírta, hogy több felelős esetén a szabálytalanságért kirótt bírságot a felelősök között meg kell osztani. Sajnos azonban ezt nem követte a bírságok összegét és kivetésének rendjét tartalmazó kormányrendelet kiegészítése annak érdekében, hogy egyértelműen meg legyen határozva a bírság megosztásának aránya. Ebből adódóan jelenleg az eljáró hatóság belátására van bízva, hogy milyen arányú megosztást alkalmaz. Ez viszont nagyon sok vitás kérdést vet fel. Az elsőfokú hatósági eljárások során felmerült főbb problémákat, eljárásbeli hiányosságokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

19 Az ADR ellenőrzések és bírságolások során a jogalkalmazási és a bírósági tapasztalatoknak megfelelően a területi szervek számára folyamatosan aktualizálni kell a belső szabályzókat a módszertani és eljárási gyakorlat egységes kezelése érdekében, illetve a jogalkotók felé jelezni szükséges a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatainkat. OKF belső szabályozása A vonatkozó jogszabályok hatálybalépését követően 2007. augusztus 8-án kiadásra került a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával kapcsolatos feladatokról szóló 13/2007. sz. főigazgatói intézkedés. Az intézkedés meghatározza az ellenőrzés és a szankcionálás eljárásrendjét figyelemmel a kényszervárakoztatásra, a szankcionálási eljárás lefolytatására, a kivetett bírságokból befolyt pénzeszközök felhasználására valamint a területi szervek jelentési (adatszolgáltatási) rendszerét. A feladatok jogszerű, szakmailag megalapozott, formailag helytálló ellátása érdekében különböző mintaokmányok is kidolgozásra kerültek. A 13/2007. sz. főigazgatói intézkedés kiadását követően felmerült újabb kérdések megválaszolására, valamint az újonnan felmerült szituációk kezelésére több főigazgató-helyettesi körlevélben történt szabályozás. Iránymutatások és mintaokmányok kerültek kiadásra a végrehajtási eljárásra, a tolmácsok kirendelésére, az eljárási és a felelősség megosztás szerinti bírságolásra, az ügyfélértesítésre és a technikai eszközök biztosítására vonatkozóan. A főigazgatói intézkedés kiadását követően a 2008-as év során is több alkalommal érkezett megkeresés az OKF-re a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (PVDÉSZ) részéről, melyek a főigazgatói intézkedés végrehajtásának személyi és technikai feltételeivel kapcsolatos aggályokat tartalmazták. A PVDÉSZ által megküldött észrevételekre adott részletes válaszok alapján megállapítható, hogy az ADR ellenőrzés és bírságolás szabályozása megfelelően előkészített volt és a hatályos jogszabályokkal összhangban történt, amelyet az igazgatóságoktól bekért, a személyi állomány véleményét tartalmazó észrevételek is megerősítenek. Az ADR 2009. évi módosulása, az elmúlt másfél évi jogalkalmazási gyakorlat tapasztalatai alapján 2009-es évben a főigazgatói intézkedés felülvizsgálatára és kiegészítésére kerül sor. VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Képzés (felkészítés) Az ellenőrzések végrehajtásának személyi feltételei a területi szerveknél lezajlott fluktuáció következtében romlottak, ezért a feladatok szakszerű és rendszeres végzése, illetve az ellenőrzések fokozása érdekében 2008. novemberében Veszélyesáru/ADR ügyintézői tanfolyamot szerveztünk, melyek során 24 fő sikeres OKJ-s vizsgát tett. A képzések eredményeként az ellenőrzések végrehajtásában ténylegesen résztvevő állomány létszáma 168 főre, míg a végzettséggel rendelkező állomány teljes létszáma 217 főre növekedett (15. ábra).

20 30 ADR végzettséggel rendelkezők száma 25 20 15 10 5 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI ADR ellenőrzésben ténylegesen részt vesz nem vesz részt Továbbképzés 15. ábra Az OKF az igazgatóságok ADR szakreferenseinek éves továbbképzését 2008. április 7-11. között rendezte meg a balatonföldvári Hotel Jogar-ban. Az előző évek gyakorlatától eltérően a szakreferensek továbbképzése nem csupán egynapos, konferencia jellegű előadássorozat volt, hanem egy hetes ADR szakismeretek oktatásával bővített továbbképzés került lefolytatásra. Ennek során a résztvevőknek alkalmuk volt az ADR főbb, frekventáltabb előírásait újból átismételni, valamint tájékoztatást kaptak az ADR várható változásairól, és a szankcionálás addigi tapasztalatairól, a veszélyes áru szállítás ellenőrzésének helyzetéről. Ezen túl hét alkalommal egynapos továbbképzés került megszervezésre 2008. őszén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásainak az ADR bírságolásra vonatkozó értelmezése, a területi szervek hatósági munkájának elősegítése, valamint az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében. Ennek megfelelően a hét régióban három-három megye részvételével történt a továbbképzések megtartása az ellenőrzésben résztvevő személyek részére. Anyagi-technikai feltételek biztosítása Az önálló ADR ellenőrzések a kívánt színvonalon történő végrehajtása csak az ellenőrzés tárgyi feltételeinek biztosítása esetén valósítható meg. Emiatt az anyagi-technikai feltételek biztosítása kiemelt prioritással kezelendő. Az ellenőrzések egy kisebb részét még a közreműködő társszervek technikai eszközeivel végzik a területi szervek, mivel a társszervek ellenőr gépjárművei fel vannak szerelve a szükséges irodatechnikai és egyéb eszközökkel. Az önálló ellenőrzés alapvető feltételeinek biztosítására (ruházat, laptop, nyomtató, rb-s kézilámpa, digitális fényképezőgép stb.) megyénként eltérő arányban 2008. március 31-ig sor került. A továbbiakban is megoldandó feladatot jelent azonban az ADR ellenőrzések végrehajtásához szükséges szolgálati gépjárművek beszerzésének rendezése, megkülönböztető jelzéssel történő ellátása, mivel a VFCS (VFSZ) által használt gépjárművekkel alapvetően a káresemények során végzendő lakosságvédelmi feladatok ellátása, illetve az ADR-es balesetek vizsgálata történik.

21 A költségek biztosítására a szabálytalanságok szankcionálásából befolyó bírságösszegek jelentenek fedezetet, melyek OKF és területi szervek között történő jelenlegi felosztását célszerű átgondolni az igazgatóságoknál felmerülő költségigényeknek megfelelően. Megjegyzendő azonban, hogy az igazgatóságok egy része saját bevételeiből, egy része központi forrásból az ellenőri járművek beszerzését, kialakítását megoldotta, ugyanakkor az igazgatóságok nagyobb része nem képes egyedül megoldani ezt a nehézséget, így javasolt ezzel a kérdéssel központilag foglalkozni. További feladatot jelent, hogy a bevezetni kívánt az ellenőrzést segítő Statinfo szoftver használatához elengedhetetlen a laptop használata, viszont még nem minden igazgatóság rendelkezik az ADR ellenőrzések végrehajtásához ezen eszközökkel. Ezek beszerzése is elengedhetetlen. Ezen kívül a korábbiakban beszerzett fekete-fehér nyomtatók nem alkalmasak a feladat ellátására, egyrészt méretük, másrészt nyomtatási minőségük miatt. Ezeket a nyomtatókat méretében kisebb, de színes nyomtatókra kell cserélni, mert a hatósági eljárás során több esetben csak akkor lehet észlelni a szabálytalanságot a fényképeken, ha színesben került kinyomtatásra, melyre a helyszíni aláírás későbbi bizonyítás miatt van szükség. Biztosítani kell az ellenőrzést végző állomány részére a főigazgatói intézkedésben is szereplő hideg és eső ellen védő ruházatot (téli ruházat, téli sapkával együtt), ami kialakítottságát tekintve hasonlóan az autópálya-rendőrség ruházatához az ellenőrzés végrehajtásához biztosított ruhára felvehető, figyelemfelkeltő színű, kivehető bélésű kell legyen, mely el van látva a hivatásos állomány egyenruházatához tartozó jelzésekkel (a szervezet neve, területi szerv jelzése, rendfokozat jelzés stb.). A tapasztalatok alapján, az ellenőrzések végrehajtásához 2008-ban kiadott ruházat a mosás hatására erősen veszít a színéből, ennek a hibának a kiküszöbölhetőségét a későbbiekben vizsgálni kell. Az ADR adatbázis működtetéséhez és az eljárások során keletkezett és egyre nagyobb volumenben keletkező dokumentumok (fénykép és videó felvételek) rendszerezett tárolásához szükségesnek tartjuk egy új szerver számítógép beszerzését és üzembe állítását. Adminisztratív kapacitás feltételeinek biztosítása Az egységes joggyakorlat kialakítása, a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elősegítése, a megfelelő információ áramlás biztosítása érdekében az ellenőrzések során keletkezett adatok nyilvántartására országos adatbázis létrehozása vált szükségessé az OKF és a területi szervek hozzáférésének biztosításával. Ennek megfelelően az adatbázis szoftver kidolgozása folyamatban van, várhatóan a 2009. év első felében kerül bevezetésre. Ezen túlmenően, csapatpróbára történő kiadás előtt áll az a Statinfo nevű szoftver is, mely az ellenőrzések adminisztratív feladatainak ellátását segíti elő az ellenőrzés végrehajtása során. Bevezetését követően az ellenőrzések végrehajtása egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb lesz. A külföldi ügyfelekkel (szállítók, feladó stb.) kapcsolatban, a jogszabályoknak megfelelő ügyintézés (ellenőrzés, szankcionálás) biztosítása érdekében országos tolmács és szakfordítói lista készült, a főigazgatói intézkedés előírása alapján a területi szervek által létrehozott tolmácslisták összesítésével. A területi szervek részére az egységes országos listához való hozzáférés a külföldiekkel kapcsolatos feladatellátást segíti elő.

22 VIII. ÖSSZEGZÉS A 2008. évre vonatkozó ADR ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy jelentősen emelkedett az ellenőrzött gépjárművek száma és az ellenőrzések során a hibafeltárás hatékonysága. Az elmúlt évek statisztikai adatait figyelembe véve megállapítható, hogy mind a magyar és külföldi szállítók esetében a hibás szállítások, mind az egy gépjárműre vetített szabálytalanságok aránya nem változott, amely az ellenőrző hatóságok határozott fellépésének és a szállításban résztvevők önkéntes jogkövetésének eredménye, valamint az, hogy egyre kevésbé lehet elkerülni az ellenőrzéseket, így a hiányosságok egyre inkább a hatóságok látókörébe kerülnek. Ebben meghatározó szerepe volt a katasztrófavédelmi szervek által 2002-től közreműködőként, illetve 2007. második félévétől kezdődően már önálló hatóságként végzett ellenőrzéseknek is. A jogi szabályzók egységes értelmezése érdekében a 2008-as év során négy alkalommal adtunk ki szakmai állásfoglalásokat, iránymutatásokat tartalmazó körleveleket, ezzel is segítve az igazgatóságok munkáját. Az ADR ellenőrzések és szankcionálások önálló hatóságként történő végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatoknak megfelelően azonban további körlevelek kiadása helyett a 2009. évben már szükséges az egységes feladat végrehajtás módszertani és eljárási gyakorlatát egy új módosított főigazgatói intézkedésben szabályozni. Az egyes területi szervek szakmai munkájának színvonalában meglévő nagymértékű különbségeket tovább kell csökkenteni, ahol az ellenőrzések számának növelése mellett azonos súlyt kell kapnia az ellenőrzések minőségének, a hiányosságok feltárásának és a hatékonyság fokozásának. Az ellenőrzések hatékonyságát, illetve az önálló ellenőrzések lebonyolítását nagymértékben befolyásolják az anyagi-technikai feltételek rendezettsége, amelynek biztosítását továbbra is prioritásként kell kezelni. A személyi feltételek javítása terén az elmúlt években jelentős előrelépés történt, amelynek szintentartása érdekében tovább kell folytatni a képzési és továbbképzési munkát. Ennek keretében javasolt az ADR szakreferensek részére a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítés megszerzésének biztosítása. Dr. Vass Gyula tű. ezredes főosztályvezető

23 1. számú melléklet: Kimutatás a 13/2007. sz. Főigazgatói intézkedés végrehajtásáról Ssz. Kimutatás az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 13/2007. számú Intézkedésének végrehajtásáról 2008. év Közúti ellenőrzések Megyei KVI Ellenőrzött telephelyek száma Tervezett ell. Végrehajtott ell. Ell gépj. száma Hibás gépjármű Hibák Intézkedések 1. Bács-Kiskun 13 52 50 113 5 17 16 2. Baranya 13 49 49 80 5 9 8 3. Békés 11 61 60 260 25 52 25 4. Borsod-Abaúj-Zemplén 12 59 52 148 11 27 13 5. Csongrád 9 49 52 192 3 9 10 6. Fejér 23 62 63 269 55 113 64 7. Győr-Moson-Sopron 13 78 79 231 8 11 13 8. Hajdú-Bihar 12 47 45 131 2 9 2 9. Heves 6 58 58 135 10 32 13 10. Jász-Nagykun-Szolnok 23 66 70 249 10 22 9 11. Komárom-Esztergom 14 55 44 207 24 62 28 12. Nógrád 23 61 53 146 77 128 77 13. Pest 8 50 51 127 7 12 7 14. Somogy 14 56 54 109 8 12 16 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg 16 50 45 103 2 6 3 16. Tolna 12 65 75 201 81 202 106 17. Vas 13 67 69 171 20 76 23 18. Veszprém 16 57 49 101 5 23 5 19. Zala 12 62 54 85 6 35 7 20. FPVI 10 52 48 196 3 3 2 Összesen 273 1156 1120 3254 367 860 447