KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím: dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu Ikt.sz.: D.753/ 7 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a Nyelvtanoda Kft. (8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 18., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján a Zalai Falvakért Egyesület (8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) Women & Youth elnevezésű SI-HU-1-2-016 számú projekt akkreditált és távoktatási képzései tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan megindított és hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. (1) bekezdését, a Kbt. 250. (3) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 57. (5) bekezdését, a Kbt. 250. (3) bekezdés h) pontjára tekintettel a Kbt. 96. (2) bekezdését, ezért megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációját, és az ezt követően hozott valamennyi döntését. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150 000,-Ft, (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben feltüntetett szolgáltatás megrendelése tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívását tartalmazó hirdetményt a KÉ-18156/2010. számon 2010. július 19-én tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben.
2 Ajánlatkérő a felhívás II.2.1. pontjában az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés mennyiségét: 1.) Informatikai képzés a dokumentációban részletezett technikai specifikációk szerint: 5 csoport részére, csoportonként 10-12 fő számára, csoportonként 100 óra időkeretben, kezdők részére. 2.) Idegen nyelvi képzés a dokumentációban részletezett technikai specifikációk szerint: angol nyelv kezdő szinten 6 csoport részére, csoportonként 10-12 fő számára, csoportonként 100 óra időkeretben, angol nyelv kezdő szinten 1 csoport részére, csoportonként 10-12 fő számára, csoportonként 100 óra időkeretben. 3.) Távoktatási informatikai képzés (Prezentáció, Webkezdő és Képszerkesztés) a dokumentációban részletezett technikai specifikációk szerint: informatikai távoktatás 30 fő részére, 60 óra időkeretben. A képzések tervezett helyszíne: Zala megye, a dokumentációban részletezettek szerint. A szerződés időtartama: 2010.10.01. 2011.04.30. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján: Részszempont Súlyszám 1./ A megajánlott ár 60 2./ Fizetési határidő 20 3./ Ügyfélszolgálat jelenléte a képzések lebonyolítási helyén 20 A felhívás V.3.5.1. pontja rögzítette, hogy az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10 pont. A felhívás V.3.5.2. pontjában határozta meg ajánlatkérő az elbírálás módszerét: 1. A legalacsonyabb ár 10 pont. A legalacsonyabb ártól való pozitív eltérés 10 %- onként egy-egy ponttal kevesebb. 2. A leghosszabb fizetési határidőt biztosító ajánlattevő 10 pont. A leghosszabb határidőtől való negatív eltérés 10 %-onként egy-egy ponttal kevesebbet ér. 3. Amennyiben ajánlattevő rendelkezik Zala megye területén személyes ügyfélszolgálattal, 10 pont, amennyiben nem, 1 pont. Az ajánlattételi határidő 2010. szeptember 3., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. szeptember 10., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. szeptember 30. volt. Az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, az iratmintákat, a szerződéstervezetet és a közbeszerzési műszaki leírást. Az ajánlattétellel kapcsolatos tudnivalók III/2. pontjában az alábbiak szerint ismertette ajánlatkérő azt a módszert, amely alapján kiválasztja az összességében legelőnyösebb ajánlatot:
3 Részszempont Súlyszám Alsó határ 1. Bruttó ajánlati ár 60 1 10 2. Fizetési határidő 20 1 10 3. Ügyfélszolgálat jelenléte a képzések lebonyolítási helyén Az egyes részszempontokon belüli pontozás elvei: Felső határ 20 1 10 1. A megajánlott ár: a legalacsonyabb ár 10 pont, a legalacsonyabb ár + 10%-ig 9 pont; a legalacsonyabb ár + 20%-ig 8 pont; a legalacsonyabb ár + 30%-ig 7 pont; a legalacsonyabb ár + 40%-ig 6 pont; a legalacsonyabb ár + 50%-ig 5 pont; a legalacsonyabb ár + 60%-ig 4 pont; a legalacsonyabb ár + 70%-ig 3 pont; a legalacsonyabb ár + 80%-ig 2 pont; a legalacsonyabb ár + 90%-ig 1 pont. A legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem kapja a lehetséges maximális pontszámot (a felső ponthatár), a pontskála alsó pontját pedig a leggyengébb ajánlat jelenti és a további ajánlatok a maximális és minimális ajánlati értékek különbségéhez viszonyítva kapnak pontot (2/2004-es Közbeszerzések Tanácsa Ajánlása alapján). Az egyes részszempontokra adott pontszámok ezt követőn az adott részszemponthoz tartozó súlyszámmal felszorzásra, majd valamennyi részszempontra kiterjedően összeadásra kerülnek. Ha több ajánlatnak azonos a fentiek szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott [Kbt. 90. (2) bekezdése]. Adott esetben az ajánlatkérő a Kbt. 90. -ának (3)-(4) bekezdései szerint jár el. 2. Fizetési határidő: a legrövidebb fizetési határidő: 1 pont a legrövidebb fizetési határidő + 10%-ig 2 pont a legrövidebb fizetési határidő + 20%-ig 3 pont a legrövidebb fizetési határidő + 30%-ig 4 pont a legrövidebb fizetési határidő + 40%-ig 5 pont a legrövidebb fizetési határidő + 50%-ig 6 pont a legrövidebb fizetési határidő + 60%-ig 7 pont a legrövidebb fizetési határidő + 70%-ig 8 pont a legrövidebb fizetési határidő + 80%-ig 9 pont a legrövidebb fizetési határidő + 90%-ig 10 pont 3.Ügyfélszolgálat jelenléte a képzések lebonyolítási helyén: Zala megye területén ügyfélszolgálattal rendelkezik: 10 pont Zala megye területén ügyfélszolgálattal nem rendelkezik: 1 pont
4 Kérelmező a dokumentációt 2010. augusztus 12-én váltotta ki. Ajánlatkérő az átvételkor rögzítette a kérelmező kapcsolattartójának nevét, e-mail címét, telefon- és faxszámát is. A 2010. szeptember 3-i ajánlattételi határidőben a SZÁM-PONT Számítástechnikai Szolgáltató és Oktató Központ Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az ajánlatok benyújtásáról készített átvételi elismervények valamennyi példányán rögzítette az ajánlattevők nevét, székhelyét, telefon- és faxszámát. Az ajánlatokban az összesített nettó ajánlati árak, és a további részszempontok szerint értékelt ajánlati elemek az alábbiak voltak: Ajánlattevő Összesített ajánlati ár Fizetési határidő Ügyfélszolgálat Kérelmező 11.880.000 Ft 180 nap van SZÁM-PONT Kft. 11.180.000 Ft 90 nap van Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2010. szeptember 10-én kihirdette a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Eszerint mindkét ajánlat érvényes volt, az összességében legelőnyösebb ajánlatot a SZÁM-PONT Kft. tette. Az összegezés az alábbiak szerint tartalmazta az ajánlatok értékelését: SZÁM-PONT Kft. Értékelési pontszám Részszempont Súlyszám Értékelési és pontszám súlyszám szorzata Értékelési pontszám Kérelmező Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Ajánlati ár 60 10 600 1 60 Fizetési határidő 20 1 20 10 200 Ügyfélszolgálat jelenléte 20 10 200 10 200 Összesen 820 460 A részszempontokra adott pontszám szöveges értékelése: Kettő ajánlat esetén a legjobb eredmény kapta szempontonként a legmagasabb elérhető pontszámot, a legrosszabb eredmény kapta szempontonként a legalacsonyabb elérhető pontszámot. Tekintve, hogy köztes ajánlat nem volt, csak a szélső értékek alkalmazására került sor (ajánlattételi dokumentáció 12. oldal, 2/2004-es Közbeszerzések Tanácsa Ajánlása alapján). Az összegezés 6.c. pontja szerint az értékélés során alkalmazott ponthatár 100-1000 volt. Az eredményhirdetésen az ajánlattevők képviselői nem voltak jelen. Ajánlatkérő az eredményhirdetésről készített jegyzőkönyvet és az összegezést postán küldte meg az ajánlattevőknek. A postai küldeményt kísérő tértivevény adatai szerint a közbeszerzési eljárást lezáró döntést a kérelmező részére 2010. szeptember 13-án kézbesítették.
5 Kérelmező 2010. szeptember 15-én nyújtott be előzetes vitarendezési kérelmet az ajánlatkérőhöz, mivel álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése nem felelt meg az ajánlattételi felhívásban meghatározott módszernek. Az összegezés 6.c. pontjában megjelölt ponthatár is eltért a felhívásban megadottaktól. Amennyiben ajánlatkérő a felhívás szerint értékelt volna, a kérelmező lett volna az eljárás nyertese. Ajánlatkérő 2010. szeptember 17-én elutasította a kérelmezőnek a pontszámok módosítására vonatkozó indítványát. Indoklásában kifejtette, hogy az ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott pontkiosztási módszernek megfelelően értékelte. Mivel csak két ajánlat került benyújtásra, a dokumentációban meghatározott módszer azt eredményezi, hogy csak a két szélső érték kiosztására kerülhetett sor, a pontskála köztes pontszámainak kiosztására nem volt lehetőség. Ajánlatkérő elismerte, hogy az összegezés 6.c. pontjában a ponthatárokat hibásan jelölte meg, az összegezést ennek megfelelően módosította: az alkalmazott ponthatárt 1-10 pontban határozta meg, egyúttal megküldte az ajánlattevők részére a módosított összegezést is. Ajánlatkérő azt is elismerte, hogy az összegezést a Kbt. előírásától eltérően nem elektronikus úton küldte meg a kérelmezőnek, azonban e jogszabálysértést már nem tudja utólag orvosolni. Kérelmező 2010. szeptember 23-án adta postára a jogorvoslati kérelmét, amely a Döntőbizottsághoz szeptember 24-én érkezett. Kérelmező kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek megfizetésére. Kérelme indoklásában előadta, hogy az ajánlatkérő nem a felhívásban, illetve a dokumentációban megadott pontozási módszer szerint értékelte az ajánlatokat. Ajánlatkérő az ellenérték részszempontnál a legalacsonyabb árat ajánló SZÁM-PONT Kft-nek 10 pontot adott, a kérelmezőnek azonban nem a megadott módszer szerint járó 9 pontot, hanem 1 pontot adott. Ajánlatkérő a jogsértő értékelésével megsértette a Kbt. 3. -át, a Kbt. 250. (1) bekezdését, és a Kbt. 81. (4) bekezdését. Kérelmező szerint a felhívásban meghatározott módszer alkalmazásával az ajánlatok értékelésének helyes eredménye az alábbi: SZÁM-PONT Kft. Értékelési pontszám Részszempont Súlyszám Értékelési és pontszám súlyszám szorzata Értékelési pontszám Kérelmező Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Ajánlati ár 60 10 600 9 540 Fizetési határidő 20 5 100 10 200 Ügyfélszolgálat jelenléte 20 10 200 10 200 Összesen 900 940 Kérelmező előadta továbbá, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96. (2) bekezdését és az egyenlő elbánás alapelvét is azzal, hogy az összegezést nem faxon vagy elektronikus úton, hanem postai úton küldte meg a részére. Kérelmező a 2010.
6 szeptember 10-én megtartott eredményhirdetésen nem vett részt, hozzá az összegezés szeptember 13-án érkezett meg. Ajánlatkérő ezzel az eljárásával az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására a kérelmező számára rendelkezésre álló 5 napos határidőt lerövidítette. A Döntőbizottság a 2010. szeptember 30-án hozott D.753/4/2010. számú végzésében tájékoztatta a feleket, hogy a Kbt. 334. (1) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelemben foglaltakon túl hivatalból vizsgálja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban a Kbt. alapelveinek és tételes jogi rendelkezéseinek megfelelően, egyértelműen határozta-e meg az értékelés és a pontkiosztás módszerét. Ajánlatkérő elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte a jogorvoslati kérelem elkésettsége miatt, másodlagosan a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság miatt. Az elkésettség vonatkozásában közölte, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló jogvesztő határidő 2010. szeptember 23-án lejárt, figyelemmel az összegezés kézbesítésének időpontjára, és a Kbt. 323. (4) bekezdés c) pontja szerinti 10 napos határidőre. Ebből következően a kérelmező elkésetten terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét 2010. szeptember 24-én. Érdemi előadásában fenntartotta az összegezésben és az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában kifejtett indokait, az ajánlatok értékelését jogszerűen végezte el. Nem sértette meg az ajánlati kötöttséget sem, mivel az eljárás során sem a felhívást, sem a dokumentációt nem módosította. Közölte, hogy a dokumentáció III.2. pontjában részletes ismertetést adott az értékelés pontkiosztás módszeréről, azokat a részeket határozta meg, amelyek az ajánlattételi felhívásban nem kerültek kifejtésre. Mivel az eljárás során nem volt kettőnél több ajánlat, a pontskála köztes pontszámait nem volt lehetőség kiosztani, így a százalékos eltérések vizsgálatát nem tartotta szükségesnek. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező megalapozatlanul hivatkozott jogsérelemre arra figyelemmel is, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró döntés teljes egészében a kérelmező által korábban is ismert adatokon, bírálati és pontkiosztási módszeren alapult. A felhívás és a dokumentáció előírásai között vélt ellentétet a kérelmező a közbeszerzési eljárás során nem kifogásolta, az eltérés okának tisztázását kiegészítő tájékoztatásban sem kérte. Ajánlatkérő elismerte, hogy a kérelmező részére nem a Kbt. 96. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően küldte meg az összegezést. Álláspontja szerint ugyanakkor a postai kézbesítés a kérelmező részére nem járt számottevő hátránnyal, mivel az előzetes vitarendezési kérelmet határidőben terjesztette elő. Ajánlatkérő nem sértette meg az esélyegyenlőség és az egyenlő elbánás alapelvét sem, mivel az összegezést mindkét ajánlattevő részére postai úton küldte meg. Ajánlatkérő bejelentette, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtására tekintettel a közbeszerzési eljárását felfüggesztette. Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárás során nem tett észrevételt. A Döntőbizottság először az ajánlatkérő elkésettségi kifogását vizsgálta meg, és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a kérelem érdemi elbírálásának nincs eljárásjogi akadálya.
7 A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen végezte-e el az ajánlatok értékelését, ezzel összefüggésben jogszerű volt-e eljárást lezáró döntése a nyertes ajánlattevő személyének megállapítása vonatkozásában. A közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos Kbt. 323. (2) bekezdés ab) pontja értelmében a kérelem a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. szerint módosított írásbeli összegezés) megküldését követő naptól számított tizenöt napon belül nyújtható be. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2010. szeptember 10-én hirdette ki. A kérelmező az eredményhirdetésen nem volt jelen, az írásbeli összegezést 2010. szeptember 13-án kézbesítették a kérelmező részére. Mindezekből következően a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló, a Kbt. 323. (2) bekezdés ab) pontja szerint számítandó jogvesztő határidő utolsó napja 2010. szeptember 28-a volt. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a 2010. szeptember 24-én előterjesztett jogorvoslati kérelem nem elkésett. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a beszerzési igényének megvalósítására a Kbt. III. rész VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 1. (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban ideértve a szerződés megkötését is az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 249. (1) bekezdése kimondja, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. A (2) bekezdés g) pontja alapján az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlatok bírálati szempontját. A Kbt. 250. (1) bekezdésének első mondata szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A Kbt. 250. (3) bekezdés c), g) és h) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban c) a bírálati szempontokra az 57. (1) - (5) bekezdése, g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92.,
8 h) az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a 93-97., valamint a 98. (1) és (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 57. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. A (2) bekezdés értelmében az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. A (3) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. Az (5) bekezdés szerint a (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A Kbt. 81. (4) bekezdése alapján az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. ) alapján, illetőleg a 89-90. -ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 90. (1) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy az ajánlattételi felhívásban előírt értékelési módszer alapján az ajánlata magasabb értékelési pontszámot kapott volna, mint a másik ajánlattevő ajánlata, így kérelmező lett volna a közbeszerzési eljárás nyertese. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a jogorvoslati kérelemmel, a megtett vállalások értékelésével, a nyertes ajánlatról hozott döntés vizsgálatával szoros összefüggésben áll az, hogy az ajánlatkérő miként határozta meg az értékelés módszerét, biztosított volt-e az ajánlatok értékelésének jogszerűsége. A Kbt. fent idézett rendelkezései alapján az ajánlatkérő köteles a törvényben előírt feltételek mellett és tartalommal meghatározni az értékelési szempontrendszerét. A Kbt. 57. (2) bekezdésében meghatározottak alapján köteles meghatározni az elbírálás
9 szempontját. Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja ki, köteles meghatározni az egyes részszempontokat, adott esetben a részszempontokon belül az alszempontokat, köteles ehhez rendelni a súlyszámokat, és ezzel összhangban részletesen ismertetni az értékelés módszerét. Az elbírálás során figyelembe vett részszempontok tartalmának és az értékelés módszerének együttes meghatározása alapján köteles az ajánlatkérő biztosítani a jogszerű bírálatot és egyértelműen meghatározni azt, hogy milyen tartalmat, milyen módon fog értékelni. Ezzel összhangban az ajánlatkérő köteles az értékelési módszerét egyértelműen, ellentmondás mentesen meghatározni, azt, hogy az értékelési pontszámokat az egyes tartalmi elemekre miként fogja kiosztani. Jelen esetben az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, azon belül a felhívásában három részszempontot határozott meg. Az ajánlati ár, mint 1. részszempont mellett további két értékelési szempontot határozott meg, a fizetési határidőt, mint 2. részszempontot, valamint az ügyfélszolgálati jelenlétet, mint 3. részszempontot. Az ajánlattételi felhívásban, annak az V.3.5.2. pontjában az ajánlatkérő valamennyi részszempont esetében meghatározta azt a módszert, amely alapján az értékelési pontszámokat az ajánlati vállalásokra ki fogja osztani. A jogvitával érintett 1. és 2. részszempontok esetében az ajánlatkérő egy értékarányosítási módszert írt le, amelynek az a lényege, hogy a legkedvezőbb tartalmi érték kapja a legmagasabb pontot, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb vállaláshoz viszonyított eltérés aránya alapján osztja ki a pontokat. Az 1. részszempont esetében a megajánlott legalacsonyabb érték, a 2. részszempont esetében a megajánlott legmagasabb érték volt az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb. A legkedvezőbb értékektől való pozitív, illetve negatív irányú eltérésnél 10 %-onként egy-egy ponttal kevesebbet oszt ki az ajánlatkérő. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívásban meghatározott módszer az ajánlati tartalmakat kizárólag a legkedvezőbb vállaláshoz hasonlítja, amely vállalás a meghatározott ponttartomány legmagasabb értékét kapja. Az ilyen módszer alkalmazása során a ponttartomány legalacsonyabb pontértéke kizárólag abban az esetben osztható ki, ha az értékelt ajánlati vállalás legalább 80 %-al magasabb, illetve alacsonyabb a legkedvezőbbnek értékelt ajánlati tartalomnál. A felhívásban leírt módszer esetében az elérhető pontszám értékét nem befolyásolja az, hogy összesen mennyi ajánlatot nyújtottak be. A Döntőbizottság megvizsgálta a dokumentációban meghatározott értékelési módszert is, és az alábbiakat állapította meg. Ajánlatkérő a dokumentáció III/2. pontjában is ismertette részszempontonként a pontozási elveket. Az 1. részszempont esetében ajánlatkérő egyrészt részletezte, kibontotta a felhívásban a fentiekben már ismertetett módszert, azaz levezette, hogy a legalacsonyabb ártól legfeljebb 10%-al magasabb árajánlat 9 pontot kap, a legfeljebb 20%-ig magasabb árajánlat 8 pontot kap, és így tovább. Ajánlatkérő ugyanakkor az 1. részszempont esetében az alábbi előírást is rögzítette: A legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem kapja a lehetséges maximális pontszámot (a felső ponthatár), a pontskála alsó pontját pedig a leggyengébb ajánlat
10 jelenti, és a további ajánlatok a maximális és a minimális ajánlati értékek különbségéhez viszonyítva kapnak pontot. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a dokumentációban a fentiek szerint meghatározott pontkiosztási szempontrendszer egyrészt már önmagában ellentmondásos, másrészt ellentmond az ajánlattételi felhívásban előírtaknak. A felhívásban rögzített, és a dokumentációban is ismertetett pontkiosztási metódus mellett ajánlatkérő a fordított értékarányosítási módszert is előírta. Az ajánlatkérő által a dokumentációban ismertetett fordított értékarányosítási módszer lényege az, hogy a legelőnyösebb és a leggyengébb tartalmi elemre ajánlatkérő kiosztja az adott ponttartomány két szélső értékét, a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámot, a további ajánlatok e két ajánlati érték különbségéhez viszonyítva kapnak pontot. A fentiekből következően megállapítható, hogy az ajánlatkérő nem az ajánlattételi felhívásban megadott módszert ismertette részletesen a dokumentációban, hanem fenntartva a felhívásában leírtakat is egy másik értékelési módszert is meghatározott. A kétféle értékelési módszer azonban nem azonos, egymással nem összeegyeztethető pontkiosztási elven alapult, a kétféle módszer alapján elvégezhető értékelés eltérő ponteredményre vezet. A Döntőbizottság ezért megállapította, hogy a dokumentációban rögzített értékelési módszer előírásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. (5) bekezdését, mivel azt nem az ajánlattételi felhívásban megadottaknak megfelelően határozta meg, és egyazon bírálati részszemponthoz ténylegesen két különböző értékelési módszert határozott meg a közbeszerzési eljárásában. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ellentmondásos értékelési módszer előírásával az ajánlatkérő a Kbt. 1. (1) bekezdése szerinti, a verseny tisztaságát és nyilvánosságát előíró alapelvet is megsértette. Nem fogadható el az olyan bírálati struktúra, amely alapján csak úgy végezhető el az ajánlatok értékelése, ha az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban megadott két különböző módszer közül a közbeszerzési eljárás során, utólag választ, és az egyiket figyelmen kívül hagyja. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy ilyen jogsértő értékelési módszer alapján a konkrét közbeszerzési eljárásban nem voltak elbírálhatóak az ajánlatok, az ilyen típusú ajánlatadási feltételrendszer mellett nem volt biztosított a verseny tisztasága, az értékelés jogszerűsége. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (1) bekezdését és a Kbt. 57. (5) bekezdését. A Döntőbizottság vizsgálta az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot előíró alapelv, valamint a Kbt. 96. (2) bekezdésének megsértésére alapított kérelmi elemet, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az részben alapos. A Kbt. 1. (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
11 A Kbt. 96. (2) bekezdése szerint az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásokban telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. A törvény harmadik része szerinti eljárásokban, ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni. A jelen esetben releváns körülmény az, hogy a kérelmező nem volt jelen az eredményhirdetésen, és bár mind az elektronikus levélcímét, mind a telefaxon való elérhetőségét megadta, az ajánlatkérő az írásbeli összegezést nem telefaxon vagy elektronikus úton küldte meg a kérelmező részére, hanem postai úton adta fel. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96. (2) bekezdését, mivel az írásbeli összegezés megküldésével kapcsolatos kötelezettségének csak részben tett eleget, a kézbesítés módja nem felelt meg a törvényben előírtaknak. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatok elbírálása során ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (3) szerinti alapelvet. A Döntőbizottság a fentiekben részletesen megindokolta, hogy az ajánlatkérő milyen jogsértést követett el az eljárást lezáró döntésének közlése során. A Döntőbizottság ezen tételes jogszabályi rendelkezés megsértésén túl többlet tényállási elem hiányában alapelvi jogsértést nem állapított meg, figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő nemcsak a kérelmező, hanem mindkét ajánlattevő részére azonos módon kézbesítette az összegezést, így a kérelmezőt a másik ajánlattevővel szemben joghátrány nem érte közvetlenül amiatt, hogy az összegezést postai küldeményben vette át. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a jogorvoslati kérelem és a hivatalbóli vizsgálat alapján a Kbt. 340. (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlattételi dokumentációt és az ezt követően hozott valamennyi ajánlatkérői döntést, az eljárást lezáró döntést is. A Döntőbizottság mellőzte a bírság kiszabását, figyelemmel a beszerzés alacsony értékére, a jogsértés reparálhatóságára. A Döntőbizottság az együttműködő magatartás körében értékelte azt, hogy az ajánlatkérő - tudomást szerezve a jogorvoslati kérelem benyújtásáról - még a jogorvoslati eljárás megindítása előtt felfüggesztette a közbeszerzési eljárását. A Döntőbizottság a Kbt. 340. (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
12 A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. október 13. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos Székelyné Bihari Mária sk. közbeszerzési biztos Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Nyelvtanoda Kft. (8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 18.) 2. Zalai Falvakért Egyesület (8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.) 3. SZÁM-PONT Számítástechnikai Szolgáltató és Oktató Központ Kft. (8900 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 4-8.) 4. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár