Vadkereskedelem és vadászati turizmus #02 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS 1945 ÉS 1989. KÖZÖTT
Vadkereskedelem 1945-1989 között Szoros kapcsolat a vadállomány alakulása és a vadértékesítés között. 1945/46. a vadállomány kritikus helyzetben. A nagyvadállományt nagyon megviselte a háború pusztítása, az apróvad jobb helyzetben volt. Változások a vadgazdálkodásban: A vadászati jogot elválasztották a földtulajdontól (az államé lett). A vadászterületek 80%-át vadásztársaságok bérelték 12 évre (1957-ig), számuk elérte a 2000-t. Szigorúan elkülönültek az apróvadas és a nagyvadas területek. Magyarország mint vesztes ország jóvátételt kellett fizessen a vadhús is árualap volt a szovjet csapatokat el kellett látni
Vadkereskedelem 1945-1989 között Változások a vadgazdálkodásban: Az erdőkben folyó vadgazdálkodást az erdőgazdaságok végezték. Tervutasítás szabályozta: a nagyvad lelövéseket, az apróvad vérfelfrissítését, az élővadbefogásokat, dúvad apasztását, társas vadászatok bejelentését, vadőrök alkalmazását és képzését, állománybecsléseket, területbérleteket, vadkárjárulékok befizetését.
Vadkereskedelem 1945-1989 között Az ország erdőgazdaságai, vadgazdaságai vadgazdálkodásának irányítása az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) kezében. Az apróvadas társaságok valamint a termelőszövetkezeti kezelésű területek esetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv gyakorolta a szakmai felügyeletet. A nagyvadas területek esetében az erdőgazdaságokon keresztül valósult meg a szakmai irányítás. A szakmai irányításhoz társult a MAVOSZ, a BM és a megyei pártbizottságok politikai hatásköre.
Vadkereskedelem 1945-1989 között Számos OEF utasítás: vadgazdálkodás részletes szabályozása, felügyelőségek működése, OTB szabályozása, nagyvad teríték nyilvántartások, bérlelövési díjak és bérvadászat feltételei, erdőgazdasági területeken a nagyvadlelövés engedélyezése.! A vadászat deviza bevételként való hasznosítását már ekkor felismerték nyugatiak külföldi vadásztatása már ekkor is folyt!
Vadkereskedelem 1945-1989 között Az apróvad terítéke 1951 és 1953 között elérte a becsült állomány 50%-át Vadászbrigádok és beszolgáltatási tervek teljesítése Lassan az is védelemre szorult. 1957-ig elsődleges cél a vadállomány helyreállítása, növelése: Az apróvad relatíve jobb helyzetben volt (még mindig) A nagyvadállomány szinte teljes védelmet élvezett Ennek érdekében működött a tervutasításos rendszer lelövési előírások, beszolgáltatási kötelezettség, apróvad vérfelfrissítő kihelyezés, élővadbefogás dúvad apasztás, társasvadászatok bejelentése. A tervutasításos rendszer 1956-ban megszűnt.
Vadkereskedelem 1945-1989 között Csak a politikailag megbízható személyek kaphatnak fegyvert. A vadgazdálkodás irányításában, a vadállomány helyreállításában részt vehetnek a kor neves vadászai: Széchenyi Zs., Szederjei Á., Nagy Endre és mások. A vadásztársaságok járási szervezettségűek hatalmas területek, nagy taglétszám, brigádokban vadásznak a településük környékén.
Vadkereskedelem 1945-1989 között A vadkereskedelem alakulása: A MAVAD az 1950-es évek elején szövetkezeti vállalat lett. Egyedüli szervezetként foglalkozott a vadkereskedelemmel (monopóliumot élvezett). Két saját kezelésű rezervátumában vadtenyésztéssel (szárnyasvad) és élőbefogással foglalkozott (ezeket később át kellett adnia a legközelebbi állami szervezeteknek, állami gazdaságoknak).
Vadkereskedelem 1945-1989 között Feladata a vadkereskedelmen (élővad, lőttvad felvásárlása, exportja) kívül a vérfelfrissítési akciók lebonyolítása és egyéb kereskedelmi tevékenység volt. 1956-tól feladatköre a bérvadászatra is kiterjedt. A külföldi bérkilövők száma rendkívül szerény volt. Az évtized végére sem érte el a százat. A politikai légkör enyhülésével jó ütemben nőtt a bérvadászok száma és az ebből származó árbevétel.
A vadászat külkereskedelmi forgalma 1945-1958 között Év Élővad (tonna) Lőttvad (tonna) Agancs (tonna) 1945 -- -- -- 1946 -- 112 -- 1947 3 1068 -- 1948 27 118 -- 1949 45 518 -- 1950 62 848 -- 1951 85 814 -- 1952 101 1261 -- 1953 90 985 517 1954 128 687 110 1955 103 876 110 1956 88 310 195 1957 99 522 212 1958 83 691 110
Fordulat a vadgazdálkodásban és a vadkereskedelemben (1960-tól) A hatvanas évek közepétől világossá vált, hogy a bevételek növelésével (a vadkereskedelem kiszélesítésével) jobb helyzetbe lehet hozni a vadgazdálkodást. (Az állam a valutabevételek növelését presszionálta.) A MAVAD jó üzletpolitikával kihasználta a kedvező világpiaci helyzetet. Expanzióba lendült az élővad export, a lőttvad értékesítés és a bérvadásztatás. Mindezt egy jelentősen átalakuló élőhelyen (intenzívvé váló mezőgazdaságban) a dinamikusan növekvő vadállomány is lehetővé tette. A vadértékesítés növelése és a vadásztársaságok érdekeltségének fokozására: a tőkés export után 1Ft/USD fejlesztési alap a MAVADtól a MAVOSZnak.
Állományok változása
Állományok változása
Állományok változása
Lőttvad értékesítés Minden nagyvadfaj nemcsak számban gyarapodott jelentősen, de egyre újabb területeket hódítottak meg és a minőségük is javult. A nagyvadfajok terítéke a 60-as évek közepétől dinamikusan (mintegy 3-5- szörösére) nő, vele együtt a lőttvad értékesítése. Megszervezték a felvásárlást Kiépítik a hűtőkamrák hálózatát Érdekeltté tették a vadásztársaságokat az értékesítésben Jobb árat fizetnek a lőttvadért Felvásárolják a vadászrészt Szabályozzák (korlátozzák) a vadászrész mennyiségét: 60 db apróvad, vagy 60 kg vadhús)
Lőttvad értékesítése A terítékre került nagyvad zömét értékesítették a vadgazdák szarvas 85-95%-át, vaddisznó 70-80%-át őz 65-75%-át. Tenyésztésnek köszönhetően nőtt a fácánteríték, ennek nagy részét felvásárolják. A mezei nyúl és fogoly állománya visszaesett Az élő nyúl értékesítésének fenntartása érdekében a vadászatot korlátozták, ami visszafogta a lőttvad értékesítést.
Állományok változása
Állományok változása
Állományok változása
Állományok változása
Állományok változása
Állományok változása A nagyvad és az apróvad vadászati jelentőségének változása Évtized Átlagos hasznosítás Teríték változása Vadászok száma Vadászok változása Teríték / 1 vadász A vadászonkénti teríték változása Állományok változása Nagyvad hasznosítása 1960-1969 21,492.0 19,284.0 1.11.0 1970-1979 80,452 3.74 25,318 1.31 3.18 2.85 1980-1989 101,995 4.75 33,124 1.72 3.08 2.76 1990-1999 116,391 5.42 45,275 2.35 2.57 2.31 2000-2009 211,887 9.86 53,844 2.79 3.94 3.53 2010-2012 287,356 13.37 58,346 3.03 4.93 4.42 1960-2012 13.37 3.03 4.42 1970-2012 3.57 2.30 1.55 Apróvad hasznosítása 1960-1969 686,214.00 19,284.00 35.58 0.00 1970-1979 1,341,326 1.95 25,318 1.31 52.98 1.49 1980-1989 1,244,280 1.81 33,124 1.72 37.56 1.06 1990-1999 845,233 1.23 45,275 2.35 18.67 0.52 2000-2009 658,839 0.96 53,844 2.79 12.24 0.34 2010-2012 519,031 0.76 58,346 3.03 8.90 0.25 1960-2012 0.76 3.03 0.25 1970-2012 0.39 2.30 0.17
Lőttvad értékesítése A vadértékesítés dinamikus fejlődése lehetőség az infrastrukturális beruházásokra terepjáró, vadászház, szolgáltatások bérvadászok igényeinek egyre magasabb szintű kielégítése Kettős árrendszer: a vadásztársaságok nem fizettek nyereségadót, ezért az állami területeken magasabb felvásárlási ár. A MAVAD az európai piacon vezető pozíciót tölt be óriási piaci igény a magyarországi vadászatra a többi szocialista ország piaca zárt vagy alig lehet bejutni a magyar vadkereskedelem "aranykora"
Élővad értékesítés Az 1960-as évektől újabb fellendülés a javuló értékesítési lehetőségek miatt. A MAVAD biztosítja az eszközöket és a felszerelést hálót, ládákat, szaktanácsadást, előleget, stb. Az élővad-befogás (nagyrészt apróvad) fő bázisai a vadásztársasági területek. Élőnyúl: A kedvező piaci lehetőségeket elsősorban a mezei nyúl élve befogásának kiterjesztésével (jó árakkal, a személyes érdekeltség megteremtésével, a vadászat visszafogásával) sikerült kihasználni. Az olasz, francia és a német piac szinte korlátlan mennyiséget felvesz. 4 db-ban korlátozzák a szezononként elvihető mezei nyúl terítéket.
Élővad értékesítés Élő fácán és fogoly: A vad fácán iránt nagy a kereslet. A tenyésztés általánossá válása és a tenyésztett fácán gyengébb minősége (röpkészség, tollazat) miatt erősen vissza esik az export. A tenyésztett (előnevelt) fácán iránt növekvő belföldi kereslet mutatkozik. Az élő fogoly iránt folyamatosan nagy az igény nincs benne tenyésztett madár az állomány rohamos csökkenése miatt a 70-es évek második felében kvázi védetté válik.
Élővadértékesítés 1960-1989 között a vadásztársaságok területéről (pld.) Év Mezei nyúl Fácán Fogoly 1961 5 030 19 848 40 828 1965 70 242 12 339 21 114 1970 87 774 57 564 36 231 1975 175 219 62 269 13 910 1980 87 932 64 385 --- 1985 115 295 43 913 --- 1989 58 503 23 611 --- 2010 12 989 1 627 0 2012 28 386 781 0
Élővad értékesítés Élő nagyvad értékesítése Kereslet rapszodikus. Igazi stabil piaca nem alakul ki. Befogása bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igényel és az eredményessége nem igazán jó. A 70-es években zajló hazai vadtelepítések (dám és muflon) miatt jelentős a belföldi értékesítés. Ezek a fajok jól beilleszkedtek új környezetükbe, stabil állományt alakítottak ki. A telepítések természetvédelmi és erdészeti szempontból vitatottak.
Élő nagyvad felvásárlás (1979 1989) Év gím őz dám muflon 1979 11 128 102 27 1980 8 210 570 26 1981 9 109 268 55 1982 --- 64 638 59 1983 25 158 374 97 1984 89 119 172 --- 1985 241 118 479 --- 1986 149 130 90 --- 1987 --- --- --- --- 1988 --- 130 90 --- 1989 --- 36 --- --- 2010 0 (?) 13 71 0
Az 1965 és 1985 közötti időszak értékelése Igazán eredményes, produktív és kiváló terítéket produkáló apróvadas időszaknak tekinthető DE Az 1970-es években jelentkező ökológiai és gazdálkodási problémák: a fogoly elveszett a vadászat számára, mezei nyúlnak sem kedvez az intenzív mezőgazdaság a nevelt fácán kibocsátás fokozatosan felhígította és tönkretette a szabad területi állományokat a kibocsátás eluralkodása megszüntette a szabad területi gazdálkodás iránti érdeklődést és felemésztette a gazdálkodás forrásait (nyúlbefogás, májusi bakvadászat) Ezeket csak kutatók és egy-két vadgazda érzékelte.
Bérvadásztatás A politikai helyzet stabilizálódásával a hatvanas évek közepétől dinamikus fejlődésnek indul a külföldiek bérvadásztatása. Nagyon nagy hatása volt az Vadászati Világkiállításnak (1971) reklámozta a magyarországi vadászatot és a vadállományt politikai nyitottságot közvetített a nyugat felé szakmai fejlődésre nyitott lehetőséget A német nyelvterületekről elsősorban a nagyvad iránt érdeklődők jöttek. Ebben az időszakban több világrekord agancsot viselő vad kerül terítékre (gím, dám, őz). Apróvadra és vizivadra olaszok érkeznek nagy számban vadászni (közülük sokan haza is viszik a lőttvadat).