Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv hatásai és eredményei 10 kistérségben A Tokaji kistérség - esettanulmány - Készítette: Csurgó Bernadett Kutatásvezető: Csite András PhD Tudományos tanácsadó: Szepesi Balázs PhD 2008. június 30. HBF Hungaricum Kft. 6000 Kecskemét Vacsi köz 8/a. www.hbfhungaricum.hu
Fejlesztési csúcsteljesítmény és hátrányos helyzetű társadalom Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a Tokaji kistérség fejlődésében I. Bevezetés... 2 1. A kutatás célja és módszertana, az esettanulmány szerkezete...2 2. Az elemzés főbb eredményei...3 3. A legfontosabb javaslatok a fejlesztéspolitika országos alakítói számára...3 II. A kistérség profilja... 4 1. Történeti, társadalmi, földrajzi jellemzők...4 2. Jelentősebb problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések...6 3. A kistérség életének főbb szervező erői, hálózatai...8 III. Az I. NFT a kistérségben... 10 1. Az I. NFT támogatásával megvalósuló fejlesztések főbb jellemzői...10 2. Az I. NFT pályázati kínálatának és a megvalósult projekteknek az illeszkedése a helyi igényekhez, elképzelésekhez...18 3. Sikeresség és sikertelenség a helyiek szemével...20 IV. A fejlesztések szervezése... 26 1. A fejlesztések generátorai, a kistérségek fejlesztéspolitikai kulcsemberei...26 2. A fejlesztések döntéshozatali rendszere...28 3. Hálózatok: formális és informális fejlesztési kapcsolatrendszerek...30 4. A kérdőíves felmérés eredményei...32 V. A fejlesztéspolitika helyi megítélése... 37 1. A fejlesztési lehetőségek értékelése...37 2. A fejlesztéspolitika intézményrendszerének megítélése...37 3. Elvárások a fejlesztéspolitikával kapcsolatban...39 4. Részvétel a fejlesztéspolitika helyi alkotásában, alakításában...40 VI. Tanulságok... 41 1. Összefoglaló...41 2. A térség üzenete...43 3. A térség elemzésének tanulságai...43 VII. Forrásjegyzék... 45 Hivatkozott szakirodalom...45 Felhasznált stratégiai és egyéb dokumentumok...45 Függelék... 46 A kistérség részletes gazdasági, társadalmi profilja...46 Feljegyzés a Fejlesztési csúcsteljesítmény és hátrányos helyzetű társadalom fejlesztéspolitikai helyzetértékelés és ötletbörze című műhelybeszélgetésről a Tokaji kistérségben...56 1
I. Bevezetés 1. A kutatás célja és módszertana, az esettanulmány szerkezete A kutatás célja, hogy megvizsgáljuk az I. Nemzeti Fejlesztési Terv hatásait és eredményeit a Tokaji kistérségben. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósulásának azon tapasztalatairól kívánunk visszacsatolást adni, amelyeket az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása során figyelembe lehet venni a fejlesztéspolitikai beavatkozások eredményessége és hatékonysága szempontjából. A tanulmány első részében a Tokaji kistérség 2004 és 2007 közötti fő társadalmi és gazdasági folyamatait mutatjuk be a T-STAR adatbázis, illetve egyéb, az időszakra vonatkozó adatbázisok elemzése révén. Ezt követően kvalitatív vizsgálatunk eredményei alapján röviden áttekintjük a kistérség fejlesztési kulcsszereplőit, hálózatait. A tanulmány következő fejezetében elemezzük az EMIR adatbázisban összegyűjtött és releváns adatokat az I. Nemzeti Fejlesztési Terv projektjeiről. Bemutatjuk a kistérség I. NFT pályázatain elért eredményeit. Majd megvizsgáljuk, hogy az EU forrásokból társfinanszírozott fejlesztések hogyan illeszkednek a kistérségi és települési elképzelésekhez. Elemezzük a tervek és a fejlesztések összhangját. Néhány példa, kisebb esettanulmány segítségével bemutatjuk a Tokaji kistérség sikerének fő tényezőit, szereplőit. Ezt követően elemezzük a fejlesztések megvalósulásának nehézségeit, bemutatjuk, hogy melyek lehetnek a Tokaji kistérség fejlesztési sikerességének fő kockázati tényezői. A következő fejezetben elemezzük a fejlesztések szervezésének kérdését. Megvizsgáljuk a kistérségben a fejlesztések döntési mechanizmusait, azaz, hogy kik és milyen formában, milyen motiváló tényezők hatására hozzák a fejlesztési döntéseket a kistérségben. Kutatásunk egyik központi kérdése, hogy kik és milyen célok megvalósítása miatt kezdeményezték és kezdeményezik a fejlesztéseket, azaz kik a fejlesztés generátorai. Elemezzük, hogy a Tokaji kistérségben milyen formális és informális kapcsolathálók vannak hatással a fejlesztésekre. Kiemelt kérdésként kezeljük a kistérségi hálózatok tervezettségétszervezettségét-együttműködését. A következő fejezet a kistérségi vizsgálatunk azon kérdésére vonatkozóan tartalmaz információkat, hogy a helyi tapasztalatok alapján mi jelenti a kistérség fejlesztési sikerének kulcsát, illetve a kudarcok fő gazdasági, társadalmi fejlesztéspolitikai hátterét. Tanulmányunk utolsó fejezetében bemutatjuk, hogy a Tokaji kistérségben mi jellemzi a fejlesztéspolitika megítélését, milyen a fejlesztéspolitika intézményrendszeréről alkotott kép. Végezetül összegezzük a helyi szereplők fejlesztési rendszerrel kapcsolatos fő megállapításait, változtatási javaslatait. Célunk, hogy a Tokaji kistérség vonatkozásában átfogó képet kapjunk a kistérség főbb eredményeiről, arról, hogy mi volt a sikerek, kudarcok fő háttere; kik a kistérség fejlesztési sikerének kulcsszereplői, illetve, hogy hogyan sikerült a fejlesztéseknek megoldani a kistérség fő gazdasági, társadalmi problémáit. Választ keresünk arra is, hogy milyen helyi, illetve milyen országos változások tennék lehetővé, hogy a kistérség még inkább a helyi igényekhez illő fejlesztéseket valósítson meg. Az előbb bemutatott kérdések feltárása érdekében elemeztük a főbb helyi-önkormányzati, kistérségi fejlesztési stratégiai dokumentumokat és a kistérséggel kapcsolatos médiahíreket, valamint intézményi kulcsszereplőkkel és nyertes pályázókkal készítettünk mélyinterjúkat és fókuszcsoportot. A Tokaji kistérségben összesen 15 interjút vettünk fel. Az interjúk során a kistérség fejlesztési kulcsszereplőit és nyertes pályázóit kerestük fel. A fókuszcsoportos beszélgetésen a fejlesztések kulcsszereplői, a kistérségi önkormányzatok tisztségviselői és a fejlesztési kulcsintézmények munkatársai vettek részt. A kutatás során 4 polgármesterrel, 3 vállalkozóval, egy civilszervezet alapítójával és hét, a fejlesztésben aktív és kulcsfontosságú 2
intézmény munkatársával készítettünk interjút. A megkérdezettek döntően a nyertes projektek projektgazdái is. 2. Az elemzés főbb eredményei (1) A kistérség fejlődésének kulcsát a kedvező adottságokra, történelmi hagyományokra építő markáns fejlesztési koncepció adja. A kistérség fejlesztési kulcsszereplői az önkormányzatok. A kistérségen belül Tokaj központi szerepe érvényesül, a legtöbb és legnagyobb fejlesztések Tokajhoz köthetők. Ugyanakkor Tokaj számára fontos a vonzáskörzete. Így a város és intézményei a kistérségi együttműködés és fejlődés generátoraként, koordinátoraként is megjelennek. (2) A Tokaj és a Hegyalja történelmi múltjára és jelenlegi adottságaira építő domináns fejlesztési irányhoz, a turizmus fejlesztéséhez nagymértékben illeszkednek a megvalósult fejlesztések is. Nagyon fontos, hogy a térség gazdaságában kulcsfontosságú borászatok is bekapcsolódtak a térség turisztikai fejlesztéseibe, így az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek egymást kiegészítik, erősítik, amely a fejlesztések sikerének alapját jelenti a kistérség számára. (3) A kistérségen belül konfliktusforrást jelent a két eltérő történelmi, gazdasági adottságú terület, a Hegyalja és Taktaköz jelenléte. A két terület eltérő pályázati aktivitását, forrásszerzési sikerességét és fejlődési irányát a nagyon eltérő adottságok okozzák, amelyek azonban nehezen kezelhető konfliktusokat eredményeznek. A helyzetet súlyosbítja, hogy döntően a fejlesztésben inaktív taktaközi települések jelenléte miatt hátrányos helyzetű a kistérség, de a megvalósult, döntően turisztikai fejlesztések nem vagy alig hatnak ezekre a területekre, problémákra. A Taktaköz és Hegyalja eltérő helyzete jelzi a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos alapvető problémákat a kistérségben. A turisztikai beruházások a kistérség lakosságának csak szűk rétegét érintik. Tömeges munkahelyteremtő beruházások nem jönnek létre. A kistérség munkaerő-piaci problémáihoz, a lakosság egy jelentős nagyságú, hátrányos helyzetű rétegének igényeihez ezek a projektek nem vagy csak nagyon nehezen illeszthetőek. 3. A legfontosabb javaslatok a fejlesztéspolitika országos alakítói számára (1) A Tokaji kistérség vizsgálatának legfőbb tanulsága, hogy egy a helyi adottságokra építő markáns fejlesztési koncepcióra alapozva, tudatos és felkészült fejlesztői munkával hátrányos helyzetű társadalmi környezetben is komoly fejlesztési sikereket lehet elérni, ám ez nem mindig jár együtt a legfeszítőbb társadalmi problémák megoldásával. (2) A Tokaji kistérségben a felkészült és tapasztalt szakemberi körre és az együttműködés tapasztalataira alapozva a társadalmi problémák válságkezelése mellett kidolgozható lehet egy hosszú távú, döntően az oktatásra alapozott koncepció, amelynek segítségével a hátrányos helyzetű csoportokat integrálni lehet a fejlesztésekhez. (3) A Tokaji kistérség azt példázza, hogy a domináns fejlesztési koncepciók kedvezően hathatnak a kistérségi keretek megerősödésére is. A turisztikai térség koncepciója, a komplex szolgáltatások iránti igény kedvezően befolyásolhatja az egész kistérség turizmusfejlődését. Tokaj és a kistérségi települések fejlődése csak kölcsönhatásban képzelhető el. 3
II. A kistérség profilja 1. Történeti, társadalmi, földrajzi jellemzők A Tokaji statisztikai kistérséget 11 település alkotja. A kistérség központja és egyetlen városa Tokaj, melynek népessége ma már nem éri el az 5 ezer főt. A községek közül nagyobb település még a körülbelül háromezer lakosú Tarcal, valamint Erdőbénye és Bodrogkeresztúr, amelyek népességszáma viszont már az ezer főt is csak kevéssel haladja meg. Kisfalvak Bodrogkisfalud, Csobaj, Tiszaladány és Taktabáj, míg Szegi, Szegilong és Tiszatardos alig 2-300 fős lakosságszámuk miatt aprófalunak minősíthetők. A kistérség össznépessége 2006-ban kevéssel emelkedett 14 ezer fölé, ezzel Tokaj vidéke a legkisebb statisztikai kistérségeink egyike (159. a népességi rangsorban). A kistérség népességszáma az elmúlt másfél évszázadban többször jelentősen megváltozott. A vidék lakóinak száma már a 19. század végén meghaladta a 15 ezer főt, míg legnagyobb népességét több mint 20 ezer lakos a 20. század közepére érte el. Ekkor a legtöbb település lélekszáma a ma is legkisebbek kivételével meghaladta az ezer főt: Erdőbényét például háromezren, Bodrogkeresztúrt kétezren, Tiszaladányt 1500-an lakták. Század közepi népességszámának a kistérség jelenleg 3/4-ét sem éri el, ez több mint 5 ezer fős népességveszteséget jelent az elmúlt 50 év alatt. Mindeközben felére fogyatkozott Erdőbénye, Tiszaladány, Tiszatardos és Szegilong, és a korábban 5 ezer főnél jóval népesebb Tokaj is jelentősen megfogyatkozott. A kistérség rendkívüli mértékű népességvesztését az elmúlt néhány évtizedre visszatekintve a már korán jelentkező elvándorlás következményeként irreális mértékben fölerősödő népszaporulat-elmaradás okozta. A környék múlt század eleji népességgyarapodása nem feltételezné a természetes népmozgalmi arányszámok ilyenformán történő alakulását. Azonban már az 1970-es évekre a természetes fogyás mértéke igen magasra emelkedett, ami a következő évtizedekben még tovább fokozódott. Az utóbbi évek hoztak némi csillapulást a fogyási tendenciában, nem utolsó sorban a migrációs trend kismértékű, de nagy jelentőségű átalakulása következtében. Ezzel együtt a Tokaji kistérség még jelenleg is a 15 leginkább fogyó kistérség közé tartozik. A Tokaji kistérség fejlődési pályája az elmúlt évszázadban, egészen az utóbbi évtizedig, lefelé vezetett. A mintegy száz évvel ezelőtt még igen kedvező helyzetben lévő polgárosult vidéket a 20. század második felének társadalmi és gazdasági folyamatai érzékenyen érintették. A növekvő elvándorlás, a gazdasági erővesztés és ezek kedvezőtlen társadalmi következményeinek eredményeként a kistérség a 70-es években a hazai fejlettségi rangsor hátsó részébe esett vissza. Más borsodi területek felértékelődésével szemben ez a pozícióvesztés különösen nagynak tekinthető, mindamellett, hogy a megye északkeleti részein a tokajihoz hasonló folyamatok játszódtak le. Az 1990-es évtized a Tokaji kistérséget a HDI komplex mutatószáma alapján a társadalmi-gazdasági fejlettségi országos rangsor utolsó helyeinek egyikén találta, elsősorban a térség lakosságának rossz életkilátásai miatt. Ezt követően Tokaj és környéke életminőségindexének értéke a 90-es évek közepétől 2005-re 0,707-ről 0,817-re emelkedett, amivel a rangsor 166. helyéről a 123. helyre lépett elő, a megyei rangsor végéről annak közepére került. A felzárkózás, ha a relatív pozíciókban nem is, de abszolút értékben országosan is az egyik legnagyobbnak minősült. A térség felzárkózásának megindulását, fejlődésének dinamizálódását a Tokaj környéki lakossági jövedelemszintek változása is szemlélteti. És ez egyben arra is utal, hogy az életminőségbeli viszonyok alapján mért előrelépés nem az amúgy is viszonylag kedvező 4
képzettségi helyzet, vagy az életkilátások javulása miatt következett be, hanem a helyi gazdaság kezdett megerősödni az elmúlt évtizedekben, amit a vállalkozási aktivitás és a helyi adóbevételek alakulása is igazolni látszik. Más kérdés azonban, hogy mennyiben köthető ez a felzárkózás egyedül Tokaj városához. Az elmúlt másfél évtized jövedelmi adatai alapján leginkább Tarcal, Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud tudták a lépést tartani a kistérség-központtal, de elmaradásuk így is egyre nőtt az évek során. 2006-ban a tokaji, körülbelül 600 ezer Ft-nyi egy lakosra jutó jövedelem több mint 100 ezer forinttal haladta meg a követők szintjét. Más községek eközben jelentősen lemaradtak a térségen belül is: például Taktabájon a 2006-os átlagos jövedelemnagyság nem érte el a 175 ezer forintot. Mindez összességében a kistérségen belüli jövedelmi különbségek növekedéséhez vezetett. A több jelenség alapján alátámasztott, meginduló térségbeli dinamizmust megkérdőjelezhetik a terület foglalkoztatási problémái. A Tokaji kistérség kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyai az elmúlt évtizedek során tovább romlottak, és a felvetődő nehézségek állandósultak. Tokajban és környékén a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás szintje (44%) már az 1980-as években is alacsonynak számított országos összevetésben, és némileg még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. A következő évtizedekben a kistérség aktivitási- és foglalkoztatási rátája az országos trendet jóval meghaladó mértékben csökkent, követve a megyei tendenciát. Tokaj vidékének visszaesése azonban még megyéjén belül is figyelemre méltó: 2001-re már csak a lakosság 32%-át lehetett gazdaságilag aktívként és 24%-át foglalkoztatottként számon tartani. A Tokaji kistérség foglalkoztatási szerkezetét az elmúlt évtizedekben az ipar gyengesége és a mezőgazdaság átlagosnál nagyobb mértékű jelenléte jellemezte. 1990-ben még a foglalkoztatottak negyede talált munkát a mezőgazdaságban, 28%-uk az iparban, 46%-uk a tercier szektorban dolgozott. Az új évezredre a mezőgazdaság részesedése negyedére esett vissza, de a környékbeli munkalehetőségek romlásával némileg az ipar is veszített szerepéből; a szolgáltató szektor 2/3-os dominanciája pedig még napjainkban is viszonylag magasnak tekinthető. A térség mezőgazdasága elsősorban szőlő- és bortermelésre rendezkedett be, erre a Zempléni-hegység és a Tokaji-hegy talaj- és domborzati adottságai különösen kedvező adottságokat teremtettek. A szocialista termelési rendszerben a nagyobb gazdaságokat szövetkezetekbe tömörítették, de ezek mára jórészt felbomlottak, és helyüket magántermelők kisebb gazdaságai vették át. Ma számos kisebbnagyobb pincészet működik Tokajon, Tarcalon, Bodrogkeresztúron, és a Hegyalja más községeiben, viszont ezek a foglalkoztatásban csak mérsékelt jelentőséggel bírnak. Az ipari tevékenység is sokban kapcsolódik a szőlészethez, borászathoz: több helyi üzem foglalkozik faipari termékek vagy borospalackok készítésével. A kistérség több településén nemfémes ásványi nyersanyagok (kaolin, zeolit, kovaföld) bányászata is folyik, de az ezt végző cégek foglalkoztatásbéli szerepe nem túl jelentős. Újabban néhány fémfeldolgozó, építőipari és élelmiszeripari üzem is meg tudott telepedni a környéken. A tercier szektor magas aránya, alacsony foglalkoztatottság mellett, nem a szolgáltató tevékenységek kimagasló színvonalára utal, hanem arra, hogy az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, és a helyi munkavállalók zöme a térségbeli szállítmányozási, kereskedelmi profilú cégek mellett feltételezhetően a közszolgáltatásokban dolgozik. A területpolitikai besorolások rendszerében a Tokaji kistérség társadalmigazdasági elmaradottsága, speciális problémái (magas munkanélküliség, kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet) miatt mindig is a legfejletlenebb térségek csoportjába tartozott. Ez idő alatt nemcsak általános elmaradása biztosította számára területfejlesztési besorolását: a vidékfejlesztés kedvezményezett térsége is volt, előbb a Szerencsi kistérség részeként, de 2004-es önállósulása után is. Bár az elmúlt évek során több mindenben történt előrelépés, és a kistérség nem maradt le fejlődési trendjei alapján, helyzete továbbra is 5
indokolta a kedvezményezetti státusz fenntartását, és a 2007-es besorolásban Tokaj térsége mint a 33 leghátrányosabb helyzetű térség egyike szerepelt. Az elmúlt években a térség öt települése kapott különösen hátrányos helyzete miatt külön területfejlesztési kedvezményezetti besorolást: Csobaj, Erdőbénye, Taktabáj, Tiszaladány és Tiszatardos. 2. Jelentősebb problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések Problémák Tokaj 1986-ig, várossá nyilvánításáig periférikus, másodrendű szerepet töltött be a térségben, amelynek központi települése Szerencs volt. A tokaji járás 1952-ben szűnt meg és olvadt be a Szerencsi járásba; 2004-ig, a kistérség létrejöttéig Tokaj vonzáskörzet nélküli település volt, amely hátrányt a folyamatos fejlesztések hatására fokozatosan felszámolta, és ma már a szolgáltatások színvonala teljes mértékben megfelel egy központi település szerepkörének. Ugyanakkor a kistérségi kapcsolatokra, a kistérség működésére gátló módon hat, hogy a tömegközlekedés jelenlegi szolgáltatásai nem illeszkednek a kistérségi keretekhez. A Volán buszjáratai például nem alkalmazkodtak Tokaj központi szerepéhez, és továbbra is a korábbi központ, Szerencs irányába egyszerűbb a kistérségi településekről a közlekedés. Az oktatás esetében ezt saját kistérségi iskolabuszok üzemeltetésével oldották meg, és tervezik az egészségügyi szolgáltatások elérését segítő kistérségi buszszolgáltatások bevezetését is (közlekedési kapcsolatok problémája). A megvalósult fejlesztések, a források hatékony elérése ellenére a kistérség központi problémája maradt a munkanélküliség magas aránya és a kistérség népességmegtartó erejének csökkenése. A szőlészet-borászat szezonális munkaerő-szükséglete, valamint a turisztikai szolgáltatások speciális munkaerőigénye nem tudja felszívni a kistérség nagyszámú, döntően alacsonyan képzett munkaerejét. A válság kezelésére kistérségi szinten szervezték meg a közmunkaprogramot, de a probléma valójában csak hosszú távon oldható meg, döntően az oktatásra építve (munkanélküliség problémája). A kistérségen belül konfliktusforrást jelent a két eltérő történelmi, gazdasági adottságú terület, kistáj: a Hegyalja és Taktaköz jelenléte. A két terület eltérő pályázati aktivitását, forrásszerzési sikerességét és fejlődési irányát a nagyon eltérő adottságok okozzák, amelyek azonban nehezen kezelhető konfliktusokat eredményeznek. A helyzetet súlyosbítja, hogy döntően a fejlesztésben inaktív taktaközi települések jelenléte miatt hátrányos helyzetű a kistérség, a megvalósult fejlesztések viszont nem vagy alig hatnak ezekre a területekre, problémákra. További konfliktusforrásként jelenik meg Tokaj központi súlya a kistelepülések számára. Az adottságokra, pozícióra építve a legtöbb fejlesztés Tokaj központtal valósult meg. A kistelepülési polgármesterek közül többen bár elismerik Tokaj sikerét úgy érzik, az eredmények csak Tokaj sikerei és nem a kistérségé. Álságos a kistérség sikerességének a zászlóját lengetni. - mondta az egyik hegyaljai település polgármestere. Mások szerint az a probléma, hogy a kistérség van a központért és nem fordítva. Tokaj pályázati sikereinek hatására kialakult egy versengés, rivalizálás döntően a hegyaljai települések között, ami pályázási aktivitást is eredményez, de a kistérségen belüli konfliktusok forrása is (eltérő adottságú területek problémája). A térségen belül jelentős konfliktusok hordozója Tokaj-Hegyalja világörökségi státusza, amely szembeállítja a térség iparfejlesztési törekvésivel A kistérség jelentős ásványkincslelőhely is. Egyes térségi és kistérségi szereplők szerint a bányászat és ipar megoldhatná a térség foglalkoztatási gondjait, de ezek megvalósítását a világörökségi cím meggátolja, ami egyezik a turizmusban és mezőgazdaságban érdekelt kistérségi szereplők igényeivel. A többség tehát ellenzi az ipari beruházásokat, és aggódva figyeli a Tokaj- 6
Hegyalja környéki ipari beruházásokat, 1 amelyek komoly térségi konfliktusforrásként jelennek meg. A környezetvédelem és a turizmus egymást kiegészítve és erősítve jelennek meg a kistérségi narratívákban (iparfejlesztés problémája). Vágyak, fejlesztési elképzelések A Tokaji kistérségben Tokaj és a Hegyalja történelmi múltjára és jelenlegi adottságaira építve kialakult egy markáns fejlesztési irány: a turizmus fejlesztése. A kistérség fejlesztési szereplőinek többsége önkormányzatok és vállalkozók egyaránt az egyetlen utat a kistérség számára a turizmusban látja, és ehhez az elképzeléshez illeszkednek a megvalósult fejlesztések is. Egy határozott fejlesztési út, egyetlen markáns fejlesztési narratíva létezik a kistérségben. A turisztikai fejlesztéseknél a kiindulópontot a borászatot kiegészítő idegenforgalmi szolgáltatások jelentik. Ehhez kapcsolódnak további, a turisztikai vonzerő növelését, sokszínűsödését segítő fejlesztési elképzelések: a víziturizmus, a kulturális turizmus, a falusi és rekreációs turizmus fejlesztései. Alapvető cél, hogy a kistérség minél több időre tudja a turistákat a térségben tartani. A Zemplén kitörési pontja a turizmus. Ez adja magát a borászat miatt is. A gondolkodás menete a turizmus körül csúcsosodott ki. Vannak borhoz kötődő turisztikai szolgáltatások, a másik gondolkodási rész a rekreáció mellett indult el: víziturizmus, aminek a Bodrogköz az alapja. Egy másik irány a kulturális turizmus, és ehhez kapcsolódnak még a vallási turizmus elemei. mondta a fejlesztési elképzelésekről az egyik hegyaljai település polgármestere. Fontos megjegyezni, hogy ezekben a koncepciókban és a megvalósult fejlesztésekben, bár érvényesül Tokaj központi szerepe, mégsem beszélhetünk egyértelműen csak a város fejlesztéséről. Mind a tervek, mind a fejlesztési narratívák szintjén hangsúlyosan van jelen, hogy a kistérség jövőjének kulcsa és a turisztikai fejlesztések sikere is azon múlik, hogy létrejön-e egy egységes turisztikai régió, amely komplex kínálattal rendelkező turisztikai desztinációkat jelent a kistérség egész területén. A világörökségi terület óriási kisugárzással van a taktaközi falvak fejlődésére, míg a taktaközi kistáj a maga kultúrájával és az ökoturizmus lehetőségeivel színesíti a világörökségi terület kínálatát mondta a turizmus kistérségi szerepéről az egyik helyi turisztikai szakember. A turizmus fejlesztésébe vetett hit az eltérő adottságokkal rendelkező területek ellenére az egész kistérség esetében uralja a fejlesztési koncepciókat, ami sokszor konfliktusokat okoz a kistérségi központ és a taktaközi települések között. A kistérségi fejlesztési szakemberek (kistérségi társulás, Tourinform Iroda) úgy gondolják, hogy a Taktaköz számára is az egyetlen fejlődési út a turizmus lehet. Néhány kisebb fejlesztés meg is valósult ezen a téren. Ugyanakkor.egyes taktaközi települések (pl Taktabáj) nem hisznek a turizmusban, és gyakran erőtlenül bár, de próbálnak más fejlődési utat találni a település, mikrotérség számára. Ezt példázza a taktabáji oktatásfejlesztés, vagy az önálló taktaközi LEADER-csoport létrehozása. Ezek a próbálkozások azonban nem mérhetők Tokaj és a Hegyalja sikeréhez. A Taktaköz erőteljesen hátrányos helyzetű. Tiszaladány élen jár ott a turizmusfejlesztésben Tokaj közelsége miatt. Taktabáj, Csobaj például szinte teljesen kimarad a kínálatból. Ők nehezen motiválhatók a turizmus felé. A fejlesztésekkel próbáljuk motiválni őket. Például a LEADER-be próbáltuk bevonni őket, de nem sikerült mondta a Taktaköz turizmusfejlesztéséről egy tokaji turisztikai szakember. A Taktaköz turisztikai kínálatában, turisztikai fejlesztési lehetőségeiben nagy mértékben elmarad Tokajtól és a Hegyaljától. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a 1 Számos cikk jelenik meg a témában a médiában: például Index 2007. szeptember 11. http://index.hu/gazdasag/magyar/szrnc070911/, Utisugó.hu 2007.12. 04 http://www.utisugo.hu/bortura/hotelapartman-info-28916, Infovilág, 2008-02-08 12:10 - http://infovilag.hu/hir-10584-szerencses-e-szerencsieromu.html 7
profittermelő turisztikai potenciálok döntően Tokajt és a hegyaljai településeket érintik, a Taktaközben a turizmus kevésbé jövedelemtermelő ágaira van, illetve lenne lehetőség. A települések pénzügyi nehézségei és a közlekedési infrastruktúra hiányosságai tovább nehezítik a Taktaköz csatlakozását a turizmusfejlesztéshez. A Tokajból kiinduló átgondolt, hosszú távra tervezett, egymásra épülő turizmusfejlesztés azonban még a szkeptikusok szerint is valódi sikert jelent a kistérség számára, a kérdés csupán annyi, ki mennyire tud részesedni a sikerből, azaz hogyan sikerül a Taktaközt bekapcsolni ebbe a fejlődésbe. 3. A kistérség életének főbb szervező erői, hálózatai A kistérség életének kulcsintézményei az önkormányzatok. A mindennapi élet szervezésétől a fejlesztésekig az önkormányzatok szerepe és befolyása a meghatározó. A polgármesterek hálózatára épül a Kistérségi Társulás, amelynek alapja az a települések közötti együttműködés volt, amely Tokaj vezetésével kistérségi szinten valósította meg a szennyvízrendszer kiépítését még 2002-ben. A kistérség polgármestereiből, azaz a hegyaljai települések polgármestereiből jött létre a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány is 1998-ban, amely az egyik legnagyobb fejlesztést hajtotta végre a térségben. A polgármesterek közül kiemelkedik Tokaj város polgármestere, aki jelentős személyiség nem csak a kistérségben, de regionális szinten is, és országosan is jó érdekérvényesítési képességgel rendelkezik. A fejlesztési aktivitásban és az együttműködési hajlandóságban nagy különbségek figyelhetőek meg a két kistáj, a Taktaköz és Hegyalja települései között. Míg a hegyaljai települések között aktív kapcsolatok jöttek létre egymással és Tokajjal egyaránt, addig a Taktaköz nem alkot közös érdekérvényesítési közösséget a Társuláson belül, a települések között komoly ellentétek vannak. Együttműködés döntően csak a központi településsel, Tokajjal valósult meg, ami azonban többnyire kényszerű együttműködést jelent (pl. az oktatás). A Taktaközre egyfajta fejlesztési apátia jellemző, úgy érzik, a Tokaj és a Hegyalja számára megfelelő fejlődési út számukra nem járható, de az igényeikre szabott fejlődési irányt nem találják, érdekeik érvényesítésére nem lépnek fel közösen. A kistérségben működő legjelentősebb civilszervezetek a Tokaj Reneszánsz, Nagyborok Egyesülete és a Borút Egyesület döntően a borászatok együttműködésének szervezésében, a közös marketingtevékenység erősítésében játszik jelentős szerepet. Ezek a szervezetek jó kapcsolatokat ápolnak a fejlesztések kulcsintézményeivel. A kulturális élet szervezésében a kistérség egészében központi szerepet tölt be a tokaji Városi Művelődési Ház, amely a Konferenciaközpontot is működteti 2, és számos kulturális rendezvényt is szervez a városban. Munkatársai komoly szerepet játszanak kulturális tartalmú fejlesztési ötletek kidolgozásában is. A turizmus és turizmusfejlesztés tekintetében kulcsintézményként jelenik meg a tokaji Tourinform iroda, amely nem csak Tokaj város idegenforgalmát szervezi és népszerűsíti, hanem működési területe kiterjed a kistérség egészére, sőt a térségre is. Az iroda képzett és elhivatott szakembereinek köszönhetően nagyon eredményes. Fontos szerepet tölt be a turisztikai szolgáltatók szervezésében, a kínálatok összehangolásában is, a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó szakértői munkában. A kistérség egyik fontos intézménye a tokaji Takarékszövetkezet, amely számos kistérségi projekt számára nyújtott hitelt, és tette lehetővé a megvalósítását. Szerepét és pozícióját jelzi, hogy a Takarékszövetkezet vezetője az alapítója a turizmusfejlesztés egyik 2 A Művelődési Ház működteti majd a kutatás ideje alatt befejezésre kerülő tokaji Paulay Ede Színházat is, amely 300 férőhelyes termével és vendégelőadásaival azt a cél kívánja szolgálni, hogy a kistérség a téli hónapokban is vonzóvá váljon kulturális rendezvényeivel a turisták számára. A színház átadásáról bővebben: http://tarjanyitom.extra.hu/ 8
kulcsszervezetének, a Tokaj Mikrorégióért Alapítványnak, amely a polgármesterek hálózatára épül, és a legnagyobb térségi turisztikai fejlesztés (Összefogással Tokaj Világörökségéért) projektgazdája. A kistérségben a borászok között a hegyközségekhez kapcsolódva szoros kapcsolatok léteznek. Ezek a kapcsolatok a kölcsönös segítségnyújtás mellett az információ áramoltatásában és az érdekérvényesítésben is fontos szerepet játszanak. A borászatok és önkormányzatok közötti kapcsolatok is jelentősek helyi, főként települési szinten. Az egyes települések életében központi helyet foglalnak el az oktatási intézmények. Fontos szerepet töltenek be a roma lakosság integrációjában és a lakosság felzárkóztatásában a fejlesztésekhez. Az idegenforgalmi szakközépiskola profilja nagy mértékben illeszkedik a kistérség fejlődési irányához. A közösségi élet szervezésében az oktatási intézmények mellett jelentős szerepük van a nyugdíjas kluboknak, nyugdíjas házaknak. Tokaj a kistérség kulturális és értelmiségi központja is, amelynek bázisát az oktatási intézmények és az önkormányzati intézmények (pl. a Tokaji Ferenc Gimnázium) jelentik. A Tokaji Írótábor vagy a Tokaji Múzeum fontos kulturális intézmények a városban és a kistérségben egyaránt. 9
III. Az I. NFT a kistérségben 1. Az I. NFT támogatásával megvalósuló fejlesztések főbb jellemzői Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kiírásaira a kistérségből 159 projektterv érkezett be, közülük 84 nyert támogatást. A 159 pályázatot 67 szervezet nyújtotta be, közülük 51 részesült támogatásban. 3 A Tokaji kistérség a fejlesztési teljesítményt mérő faktor értékei alapján fölállított országos kistérségi rangsor élén végzett, vagyis a legsikeresebb fejlesztési forrásszerző kistérség volt az I. NFT megvalósítása során. Az igényelt össztámogatás nagysága 8.391 MFt volt, melyből 4.815 MFt-nyira kötöttek szerződést a pályázókkal. A Magyarországon beadott minden ezer pályázatból négy érkezett a Tokaji kistérségből, és minden megítélt ezer forint támogatásból hét forint jutott oda. 1. ábra: A kistérség részesedése az I. NFT-ből Tokaj, a vizsgált 10 kistérség és a vidéki kistérségek országos részesedése a (százalék) Vidéki kistérségek 46,59% 53,28% 50,96% 50,56% 10 kistérség Tokaj 4,74% 4,25% 4,40% 3,93% 0,68% 0,55% 0,40% 0,40% megítélt támogatásból igényelt támogatásból támogatott projektekből beadott pályázatokból 3 A kistérségi pályázatok és projektek alatt azokat értjük, melyek projektmegvalósítási helyszíneként a pályázók a Tokaji kistérségbe tartozó települést jelöltek meg. A fejezet későbbi részében külön foglalkozunk azokkal a projektekkel, amelyeket kistérségi székhellyel rendelkező pályázók valósítottak meg, ám projekthelyszínként más kistérségbe tartozó települést jelöltek meg. Pályázó szervezetek alatt azokat az egyéni és társas vállalkozásokat, állami, nonprofit és önkormányzati intézményeket értjük, amelyek főpályázóként jelentek meg a pályázati (EMIR) adatbázisban. 10
A kistérségből beadott pályázatok nyerési aránya (52,8 %) nem érte el sem az ország egészének, sem a vidéki kistérségek, sem pedig a vizsgált 10 kistérség átlagát. 2. ábra: A támogatott I. NFT pályázatok aránya Támogatott I. NFT pályázatok aránya (százalék) Ország egésze 53,06% Vidéki kistérségek 10 kistérség 53,47% 59,45% Támogatott pályázatok aránya Tokaj 52,83% A kistérségben az ország többi kistérségével összehasonlítva magas volt a pályázási aktivitás. A kistérségben az egy állandó lakosra jutó igényelt támogatás közel 580 ezer Ft volt, míg a megítélt, egy állandó lakosra jutó támogatás 332 ezer forint. Az igényelt támogatás tekintetében a Tokaji kistérség a kistérségek ranglistáján az első, a megítélt támogatás tekintetében pedig a második helyet foglalja el. Ezer főre jutó beadott pályázatok száma Ezer főre jutó támogatott pályázatok száma Egy főre jutó igényelt támogatás (ezer Ft) Egy főre jutó megítélt támogatás (ezer Ft) 1. táblázat: Kistérségek rangsora Tokaj helyezése a Tokaji 10 Vidéki Ország kistérségek kistérség kistérség kistérségek egésze ranglistáján 11,0 4,2 3,6 3,9 1 5,8 2,5 1,9 2,1 2 579,5 173,6 145,9 150,5 1 332,5 89,2 58,8 69,3 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nemcsak a Tokaji kistérség került a fejlesztési forrásszerzésben országos összehasonlításban legsikeresebb kistérségek közé, hiszen mögötte az első ötbe három megyei kistérség jutott be: a Bodrogközi, a Sátoraljaújhelyi és az Abaúj-Hegyközi. Amiben a Tokaji kistérség viszonylag gyengébben szerepelt, az a vállalkozói forrásszerzés volt. 11
2. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek helyezése az országos ranglistán Fejlesztési sikeresség rangsor Emberi Fejlődés Indexe (HDI) 2005 1000 főre eső beadott pályázatok száma 1000 főre eső támogatott pályázatok száma Egy főre jutó igényelt támogat ás Egy főre jutó megítélt támogatás Egy működő vállalkozásra jutó, vállalkozásoknak ítélt támogatás Egy nonprofit szervezetre jutó, nonprofit szervezeteknek ítélt támogatás Egy önkormányzati alkalmazottra jutó önkormányzatoknak megítélt támogatás Abaúj Hegyközi 5 167 3 30 2 37 7 84 25 Bodrogközi 3 168 30 19 5 1 17 129 82 Edelényi 35 162 10 11 80 100 47 41 79 Encsi 37 158 23 75 22 79 76 128 24 Kazincbarcikai 161 76 161 159 145 157 86 133 160 Mezőcsáti 125 164 148 147 40 121 113 5 72 Mezőkövesdi 38 94 55 71 53 35 11 56 33 Miskolci 62 49 90 99 52 22 123 60 39 Ózdi 159 146 160 157 148 141 154 13 103 Sárospataki 58 108 43 66 18 102 26 62 146 Sátoraljaújhelyi 4 118 14 12 4 5 34 80 17 Szerencsi 72 115 73 102 50 113 36 142 84 Szikszói 73 156 132 134 55 58 4 48 48 Tiszaújvárosi 104 29 47 44 56 146 85 100 159 Tokaji 1 124 1 2 1 2 32 1 6 A Tokaji kistérség szervezetei elsősorban az AVOP és a ROP kiírásaira adtak be pályázatot. Alacsony volt a GVOP-s és a HEFOP-os pályázatok száma és az e keretekből kapott támogatások nagysága is. 3. ábra: A beadott pályázatok megoszlása az Operatív Programok szerint A beadott pályázatok megoszlása OP-k szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj 10 kistérség Vidéki kistérségek Ország egésze AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP 12
A kistérség kiemelkedő fejlesztési sikeressége elsősorban ROP-os teljesítményének köszönhető, hiszen minden 5 fejlesztési forintból 4 ebből az OP-ból érkezett a kistérségbe. 4. ábra: A megítélt I. NFT-támogatások megoszlása az Operatív Programok szerint A megítélt I. NFT támogatás megoszlása OP-k szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj 10 kistérség Vidéki kistérségek Ország egésze AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Évek szerinti bontásban a kistérségből a legtöbb pályázatot 2006-ban nyújtották be, ami jelentősen eltér az országban másutt tapasztaltaktól. 5. ábra: A beadott pályázatok évek közti megoszlása A beadott pályázatok évek közti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj 10 kistérség Vidéki kistérségek Ország egésze 2004 2005 2006 2007 13
A kistérségből beadott pályázatok kevesebb mint felét adták csak be egyéni és társas vállalkozások, ami más kistérségekkel összehasonlítva rendkívül alacsony aránynak tekinthető. Magas volt viszont a kistérségből beérkező nonprofit és önkormányzati pályázatok aránya a kistérségi pályázatok közt. 6. ábra: A beadott pályázatok megoszlása a pályázók típusa szerint A beadott pályázatok megoszlása a pályázók típusa szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj 10 kistérség Vidéki kistérségek Ország egésze vállalkozás nonprofit önkormányzat állam Hasonlóan elmaradt a vidéki és 10 kistérségi átlagtól a vállalkozói projektekre jutó támogatás részesedése a Tokaji kistérségben, viszont lényegesen magasabb volt a nonprofit szereplőknek jutó támogatások részesedése a kistérségbe jutó össztámogatáson belül. 7. ábra: A megítélt támogatás megoszlása a pályázók típusa szerint A megítélt támogatás megoszlása a pályázók típusa szerint 100% 80% 60% 40% 20% 0% Tokaj 10 kistérség Vidéki kistérségek Ország egésze vállalkozás nonprofit önkormányzat állam Ez szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy az UNESCO világörökségi projekt kezelő szervezete, a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány a világörökségi helyszínek megújítására több mint kétmilliárd forintnyi támogatást kapott, ami a kistérségbe jutó fejlesztési források 43,7 százalékát tette ki. Tokaj város önkormányzata hat projekt megvalósítására kapott 14
támogatást, közel másfélmilliárd forint értékben. A két legnagyobb támogatottságú kedvezményezetthez a kistérségbe kerülő fejlesztési források közel háromnegyede jutott. Projektgazda Tokaj Mikrorégióért Alapítvány Tokaj Város Önkormányzata Tokaj Mikrorégióért Alapítvány Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Tokaj Város Önkormányzata 3. táblázat: A kistérség legnagyobb projektjei Projekt címe Támogatás összege (ezer Ft) Részesedés az összes megítélt kistérségi támogatásból Összefogással Tokaj Világörökségéért I. 1307475 27,2% Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont 929076 19,3% Összefogással Tokaj Világörökségéért II. 779513 16,2% 3801 j. ök út korszerűsítése a 0+000-13+280 km sz. között 596837 12,4% Építési-bontási hulladékfeldolgozó üzem telepítése a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakóba 472271 9,8% Kedvezményezett neve 4. táblázat: A legnagyobb projektek projektgazdái Összes megítélt támogatás (ezer Ft) Támogatott projektek száma Részesedés az összes megítélt kistérségi támogatásból Tokaj Mikrorégióért Alapítvány 2101987 3 43,7% Tokaj Város Önkormányzata 1406505 6 29,2% DERESZLA Bortermelő és Értékesítő Kft. 152081 1 3,2% Az egy kistérségi vállalkozásra jutó megítélt támogatás összege alapján Tokaj a kistérségek ranglistáján csak a 32. helyet foglalja el. E tekintetben lényegesen rosszabb a kistérség I. NFT-s szereplése, mint a nonprofit szervezetekre ill. az önkormányzati alkalmazottakra jutó támogatás nagysága tekintetében. A nonprofitok forrásszerzési eredményessége tekintetében a kistérség legsikeresebb magyarországi kistérség, míg az önkormányzatok tekintetében a hatodik legjobban teljesítő volt a kistérségek között. Egy működő vállalkozásra jutó, vállalkozásoknak ítélt támogatás, eft Egy nonprofit szervezetre jutó, nonprofit szervezeteknek ítélt támogatás, eft Egy önkormányzati alkalmazottra jutó, önkormányzatoknak megítélt támogatás, eft 5. táblázat Tokaj helyezése a kistérségek ranglistáján Tokaji 10 Vidéki kistérség Tokaji Ország kistérsé kistérsége helyezése a kistérség egésze g k kistérségek ranglistáján 506,8 389,7 304,4 216,9 32 20495,4 1616,3 669,4 936,6 1 1795,3 723,9 468,9 447,4 6 15
A Tokaji kistérségben a vidéki és országos összehasonlításban is magas volt egyrészt a 10 MFt alatti, másrészt az 500 MFt fölötti támogatást kapó projektek aránya, vagyis sok kisebb mellett néhány komoly költségvetésű projekt valósult meg a kistérségben. 8. ábra: A támogatott pályázatok megoszlása projektméret szerint A támogatott pályázatok projektméret szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tokaj 10 kistérség Vidéki kistérségek Ország egésze 1 MFt alatti támogatást kapó projektek 1-10 MFt támogatást kapó projektek 10-50 MFt támogatást kapó projektek 50-250 MFt támogatást kapó projektek 250-500 MFt támogatást kapó projektek 500 MFt fölötti támogatást kapó projektek A kistérségben megvalósítani kívánt és támogatott pályázatok 85 százaléka a kistérségben székhellyel rendelkező kedvezményezettől érkezett be. Négy nyíregyházi és három budapesti székhelyű szervezet kapott a kistérségben megvalósuló projektjeire támogatást, de jutott támogatás miskolci, sárospataki, szerencsi, kazincbarcikai és hajdúböszörményi szervezeteknek is. A kistérségben székhellyel rendelkező és támogatást nyert pályázók közel 95 százaléka a kistérségben kívánta projektjét megvalósítani. A pályázók székhelye és a projektek megvalósítási helyszíne alapján a Tokaji kistérségről olyan kapcsolati térképet rajzolhatunk, amelye ugyan a kistérségen belüli szereplők játsszák a legfontosabb szerepet, de mellettük BAZ megyei, nyírségi és hajdúsági fejlesztési szervezetek is megjelennek. A kistérség fejlesztési célterületnek tekinthető. A kistérség településeiről Tiszatardos kivételével mindegyikről érkezett támogatási igény, és két kivétellel minden településen volt támogatásban részesülő projekt. A legtöbb projekt megvalósítási helyszíne egyrészt Tokaj városa, ahol az összes megítélt kistérségi támogatásösszeg feléből valósítanak meg fejlesztéseket, másrészt pedig Bodrogkeresztúr, ahol harminc százalékából (a föntebb jelzett útépítés itt valósul meg). Pályázati aktivitás tekintetében még Tarcal emelhető ki, ahol 12 projektet valósítanak meg. 6. táblázat: Projekthelyszínek Igényelt támogatás (eft) Megítélt támogatás (eft) Benyújtott pályázatok száma Támogatott pályázatok száma Kistérségi települések projekthelyszínek Tokaj 4106986 2425441 83 45 Bodrogkeresztúr 2034842 1485715 16 10 Bodrogkisfalud 904635 633112 10 5 Tarcal 782108 185440 23 12 Erdőbénye 332943 51753 14 5 Taktabáj 52164 17170 2 1 Csobaj 73699 11554 3 1 Szegi 33277 3197 4 3 Szegilong 61523 1523 3 2 Tiszaladány 8993 0 1 0 Tiszatardos 0 0 0 0 16
A kistérségi székhellyel működő 176 társas vállalkozásból 17 nyújtott be pályázatot (a vállalkozások 9,7 %-a), közülük 12 (a vállalkozások 6,8 %-a) projektterve részesült támogatásban. A Tokaji kistérség a 10 vizsgált térség közt a legaktívabban pályázó vállalkozói szektorral rendelkező kistérség. 9. ábra: A társas vállalkozások pályázási aktivitása kistérségenként Társas vállalkozások pályázási aktivitása kistérségenként (százalék) 10 kistérség összesen PASZTOI 2,6 3,8 4,5 6,2 AJKAI BAJAI POLGARI 3,3 4,0 4,9 5,2 4,9 6,8 GYULAI BONYHADI MEZOTURI DABASI VASVARI 5,5 4,9 5,3 5,0 7,1 7,1 7,2 7,8 7,5 8,2 TOKAJI 6,8 9,7 Adott be pályázatot Kapott támogatást A pályázó társas vállalkozások jellemzően, de nem kizárólagosan a nagyobb méretű cégek közül kerültek ki. A legnagyobb árbevételű cégek közül (felső árbevétel-ötöd) majd minden negyedik nyújtott be pályázatot, s minden hatodik kapott is támogatást. 7. táblázat Kistérségi vállalkozásméret ötödök Kistérségi vállalkozásméret ötödök Adott be pályázatot Kapott támogatást Legnagyobb árbevételűek 22,86 17,14 2 8,57 8,57 3 8,33 2,78 4 5,71 2,86 Legkisebb árbevételűek 2,86 2,86 Összesen 9,66 6,82 17
A 15 legnagyobb kistérségi vállalkozás közül csak egy projektje részesült támogatásban. 8. táblázat A legnagyobb 15 kistérségi társas vállalkozás Megítélt támogatás (ezer Ft) Támogatott projektek száma A legnagyobb 15 kistérségi társas vállalkozás COLAS-ÉSZAKKŐ ' BÁNYÁSZATI Kft 25000 1 'FUTURE' MALOMIPARI ÉS TERMÉNYKERESKEDELMI Zrt. 0 0 FC GENERAL ÉPÍTŐ Kft. 0 0 'SZABÓ ÉS TÁRSAI' KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. 0 0 TOKAJ COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Zrt. 0 0 BF REKORD SZOLGÁLTATÓ Kft. 0 0 TAM-EFE TEX KERESKEDELMI Bt. 0 0 MICROMARK IPARI ÉS MARKETING Kft. 0 0 ZEMPLÉNI Z. H. K. HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÓ Kft. 0 0 KARAKTER-TRANS FUVAROZÁSI ÉS KERESKEDELMI Kft. 0 0 TAKTAKÖZI-BAU ÉPÍTŐIPARI Kft. 0 0 MAG-AN PATIKA GYÓGYSZERKERESKEDELMI Bt. 0 0 BODROG TERMELŐ Kft. 0 0 DEGENFELD SZŐLÉSZETI Bt. 0 0 TOKAJ ÉPSZOLG ÉPÍTŐIPARI Kft. 0 0 A Tokaji kistérségben a TEAOR kódok alapján 22 mezőgazdasági társas vállalkozást tudtunk azonosítani. Közülük csak egy pályázott az AVOP kiírásaira és az sem kapott támogatást. 2. Az I. NFT pályázati kínálatának és a megvalósult projekteknek az illeszkedése a helyi igényekhez, elképzelésekhez A kistérségi tervek és a megvalósult fejlesztések összhangja A Tokaji kistérség fejlesztésére a tervszerűség és tervezettség magas szintje jellemző. Ennek egyik legfőbb bizonyítékai azok az évekre előre elkészített engedélyes tervek, amelyek a fejlesztések alapját jelentik Tokajban. 4 2004-ben a Szerencsi kistérségből való kiválással, 11 település összefogásával megalakult a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás, és megkezdődött a szabályozott tervezési munka, amely összegzi a kistérség fő fejlesztési elképzeléseit. A tervek és a megvalósult fejlesztések összhangja hipotézisünk szerint annak alapvető mutatója, hogy a kistérségben létezik-e a helyi adottságokra építő megalapozott koncepció, amelyre a helyi fejlesztési szereplők a projektjeiket építik, tehát, ami irányt szab és mutat a helyi fejlesztéseknek. 2004-ben került kidolgozásra a Tokaji Kistérség Felzárkóztatási Programja, amely egy alapos és részletes helyzetelemzésre építve határozza meg a kistérség fejlesztési prioritásait. A helyzetfelmérés fő problémaként a kistérség munkaerő-piaci és szociális problémáit, az alacsony jövedelemszintet, a demográfiai lejtőt nevezte meg. Fő megállapítása, hogy a Tokaji kistérségnek van egy markáns kistérségi profilja: a szőlészetborászat, amely imázs jó alapot szolgáltat a turisztikai fejlesztéseknek. A fejlesztési dokumentum a kistérség jövőképét a következőképpen fogalmazza meg: A Tokaji kistérség fejlődésének húzóágazata a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a kistérség egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést, munkahelyek teremtését. 4 A kvalitatív kutatás során lehetőségünk nyílt néhány ilyen terv megtekintésére is. 18
Ennek megvalósítására 5 fejlesztési prioritást dolgoztak ki: (1) Szőlészet-borászat fejlesztése, (2) Turizmusfejlesztés, (3) Szociális válságkezelés, (4) Infrastruktúra-fejlesztés és (5) Az épített és természetes környezet védelme. Fontos megjegyezni, hogy a megjelölt prioritások egy kivétellel: a szociális válságkezelés egymásra építve, egymást erősítve hatnak a stratégiai cél, a borászati-idegenforgalmi szektor erősítésére. A foglalkoztatási helyzet javítását pedig alapvetően a megvalósult fejlesztések szinergiájától várják. A kistérségnek van tehát egy markáns, a helyi adottságokra építő koncepciója. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy a megvalósult fejlesztések mennyire illeszkednek ehhez a koncepcióhoz. 9. táblázat: A fejlesztési tervek és a megvalósult projektek összhangja Prioritások/beavatkozási területek 1. Prioritás: Szőlészet-borászat fejlesztése 1.1. A borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése 1.2. Célzott humánerőforrás fejlesztés 1.3. Pincészetek vendéglátó infrastruktúrájának fejlesztése 1.4.Kistérségi borút kialakítása 1.5 A feldolgozó,kiszolgáló ipar fejlesztése 2. Prioritás: Turizmus-fejlesztés 2.1. Kistérségi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása 2.2. A kistérségi turizmus humánerőforrás kapacitásainak fejlesztése 2.3. Turisztikai létesítmények kialakítása 2.4. Falusi turizmus ösztönzése 2.5. Összehangolt térségi marketing akciók megvalósítása 3. Prioritás:Szociális válságkezelés 3.1. Foglalkoztatási programok indítása fiatalok és hátrányos helyzetű csoportok részére 3.2. Szociális ellátórendszer fejlesztése 4. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztés 4.1. Úthálózat korszerűsítése 4.2. Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása 4.3. Oktatási infrastruktúra fejlesztése 4.4. Bel- és külterületi vízrendezési feladatok ellátása Megvalósult fejlesztések A szőlészet-borászat ágazat fejlesztésére számos projekt megvalósult a kistérségben. A technológiai fejlesztések mellett nagy hangsúllyal vannak jelen a pincészetek vendéglátó infrastruktúráját, idegenforgalmi kapacitását növelő fejlesztések. A borászatok közötti együttműködés növelésében, a közös marketingstratégia és borutak kialakításában jelentős eredményeket ért el például a LEADER+ program kistérségi megvalósítása. A legnagyobb beruházások a kistérségben a turizmus fejlesztésében valósultak meg. Az Összefogással Tokaj Világörökségért projektben a kistérség hegyaljai települései valósítottak meg turisztikai beruházásokat. A kistérségi marketingtevékenység vonatkozásában a LEADER ért el komoly teljesítményeket. Nem csak az önkormányzatok, de a gazdasági szereplők is jelentős turisztikai beruházásokat hajtottak végre, mint az Andrássy Kastélyszálló kapacitásbővítése Tarcalon, vagy a Rókabérc panzió fejlesztése Erdőbényén. A kistérség összehangolt marketingtevékenységében komoly sikereket ért el a tokaji Tourinform Iroda. A legkevésbé a falusi turizmus fejlesztésében értek el sikereket a kistérségi szereplők, pedig ez lenne az az ágazat, amelybe a taktaközi települések is aktívan be tudnának kapcsolódni. A nagy turisztikai beruházások Tokajt és a hegyaljai településeket érintik, a Taktaköz kimaradt a jelentősebb fejlesztésekből, és az egyéni szereplők fejlesztési aktivitása is gyengébb. A szociális válságkezelés területén kiemelkedik a közmunkaprogram, amelyet kistérségi szinten szerveznek a Kistérségi Társulás keretében. A szociális ellátórendszer fejlesztései a vizsgált időszakban döntően Tokajban valósultak meg. Itt épült fel például a térség igényeit is kiszolgáló Egészségügyi Központ, illetve a tokaji Időskorúak Otthonában van a központja a város és a kistérség területén az időskorúak és egyedülállók részére kialakított jelzőrendszeres házi segítségnyújtás rendszerének. Az I. NFT pályázatain és más forrásokból is megvalósult számos infrastrukturális beruházás a kistérségben: úthálózat-fejlesztéseket, oktatási infrastruktúra-fejlesztést és vízrendezéssel kapcsolatos beruházásokat egyaránt találunk a kistérségben. A kistérségi kerékpárút kialakítására, bár az engedélyes tervek évek óta megvannak, egyelőre nem sikerült forrás találniuk a kistérségi fejlesztési szereplőknek. 5. Prioritás:Épített és természetes környezet védelme 5.1. Településkép javítása Környezetvédelmi beruházások is nagyobb számban valósultak meg a 5.2. Hulladékgazdálkodás fejlesztése kistérségi településeken. KIOP forrásból valósult meg például egy hulladékfeldolgozó üzem Bodrogkeresztúrban. A településkép javítására a turisztikai 5.3 A környezetterhelés csökkentése 5.4. Az agrárkörnyezetvédelem alapjainak fejlesztések keretében is sor került (pl. Bodrokisfalud főtér ÖTV projektben). megteremtése, erősítése A környezetterhelés csökkentése terén, amely nagymértékben függ a környék ipari fejlesztéseitől és a közúti forgalom nagyságtól, jelenleg nagyobb előrelépés nem történt, de a tokaji polgármester lobbitevékenységének köszönhetően a 2013 utáni országos területrendezési tervbe bekerült e Tokajt elkerülő út. Fontos előrelépés továbbá, hogy a környezettudatos gondolkodás a turizmusfejlesztésben is megjelent és pl. egy HEFOP program keretében valósult meg a szállodatulajdonosok környezeti alkalmazkodását elősegítő képzés. A kistérség elindult egy tudatos fejlődési-fejlesztési úton, amelynek legmarkánsabb eleme a turizmusfejlesztés. A legtöbb projekt és a legnagyobb beruházások egyaránt a turizmusfejlesztésben valósultak meg. Fontos továbbá, hogy a többi prioritás 19