A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Átírás

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából készült. A fejlesztési program kidolgozását a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte 2004-ben. A fejlesztési program a Tokaji kistérség valamennyi településére kiterjed: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj. A felzárkóztatási program kidolgozásának célja, hogy kijelölje a Tokaji kistérség hosszú távú fejlődését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal elősegítse a kistérség fejlődését, felzárkózását. A stratégia a helyzetfeltárás következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhető finanszírozási források figyelembe vételével határozza meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. A stratégia egy hosszú távú jövőképet és missziót jelöl ki, azonban a beavatkozási területe időtávja alapvetően rövid távú, a 2007-ig terjedő időintervallumot fogja át. Ennek legfőbb oka, hogy a 2007 után időszakra vonatkozó hazai és nemzetközi (EU-s) fejlesztési célok, rendszerek jelenleg még nem ismertek. A fejlesztési program épít a hatályos országos, regionális és megyei fejlesztési koncepciókra. A kistérségi helyzetfeltárás főbb következtetései A külső környezet elemzése rámutatott, hogy a kistérség fejlődését, gazdaságát jelentősen befolyásoló változások következtek be az elmúlt hónapokban, években: Az egyik ilyen jelentős változás Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. A csatlakozást követően hazánkra is kiterjedtek az EU belső piaci szabályai, valamint a Közös Agrárpolitika révén a mezőgazdasági termelés is befolyásolt, mivel a termelőknek magasabb szintű előírásoknak, minőségi kritériumoknak kell megfelelni. A csatlakozás következtében jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre a projektek megvalósítására. A sikeres pályázás érdekében a projektgazdáknak azonban fel kell készülniük a projektekkel szembeni elvárások változására, egy eltérő projektszemlélet elsajátítására. Hatással lesz a kistérség életére az M3 autópálya továbbépítése, mely várhatóan ig fogja elérni Nyíregyházát, valamint az M30-as autópálya, amely 2004 végéig éri el Miskolcot. Közvetlenül ugyan ezek nem érintik a kistérség területét, de segíti majd a kistérség településeinek közlekedési helyzetét, elősegíthetik gazdasági fejlődését. A módosításra került a területfejlesztési törvény, amely a Szerencs-Tokaji kistérségből lehatárolta a Tokaji kistérséget 11 településsel. A törvény keretein belül alakult meg a kistérségben a többcélú kistérségi társulás. A Tokaji kistérség belső erőforrásait, adottságait vizsgálva körvonalazódnak a kistérség fejlődését meghatározó potenciális fejlesztési területek, irányok, valamint versenyképes gazdaság és a lakosság életminőségének javításához szükséges különböző k. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 1

2 A kistérség közlekedés-földrajzi elhelyezkedése viszonylag kedvezőtlennek mondható. A térségtől távol halad át az M3-as és az M30-as útvonal nyomvonala, viszont a kistérség közelében található két megyeszékhely (Miskolc és Nyíregyháza). A kistérség legtöbb településének megközelíthetősége gyenge, a kistérségi közúti-vasúti közlekedési infrastruktúra minősége alacsony, mivel a települések fele rendelkezik csak vasútállomással, a megyeszékhely és a főváros elérési ideje magas. A kistérség gazdasági versenyképessége alacsony, struktúrája többnyire korszerűtlen. A Tokaj térségében a borászat és faipar dominanciája figyelhető meg. A diverzifikált gazdaság kialakulását akadályozza a térség alacsony tőkevonzó képessége, a korszerű ismeretekkel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya. A kedvezőtlen adottságok ellenére a mezőgazdaság hagyományosan nagy aránnyal rendelkezik a térség gazdaságában. Az ágazatra a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságok mellett (a termőföld átlagos aranykorona értéke alacsony) az elavult termelési szerkezet, elaprózott birtoknagyság és korszerűtlen technológia jellemző. Alacsony a termelési-értékesítési együttműködések elterjedtsége is. Az alapvető lakossági szolgáltatások a kistérség legtöbb településén biztosítottak, ezek infrastruktúrája fejlesztésre szorul, valamint új szolgáltatások bevezetése is szükséges. A szociális ellátás több településen is hiányos. Az üzleti szolgáltatások hozzáférhetősége a kistérségben jónak mondható, bár a térségben nem található ipari park, logisztikai központ, ezért az üzleti szolgáltatások további és mindenféleképp szükséges. A kistérségben a kis- és középvállalkozások dominálnak, melyek alapvetően tőkeszegények. Kiemelkedően magas az egyéni vállalkozások aránya. A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükséges azok technológiai, valamint az együttműködések ösztönzése, az alapvető üzleti infrastruktúra. A kistérség fejlődése szempontjából meghatározó az emberi erőforrás minősége és összetétele. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta, és ezt még inkább súlyosbítja az inaktív lakosság kiemelkedően magas aránya. A lakosság iskolázottsági szintje elmarad a megyei és országos átlagtól, amely szintén akadályozza a lakosság foglalkoztathatóságát. A képzett munkaerő hiánya gátolja a versenyképes gazdaság betelepülését, kialakulását. A kistérség legtöbb településén a népesség összetételére a 14 év alattiak és az idős népesség magas aránya jellemző, ami aránytalanul magas terhet ró az önkormányzatokra: bővítésre és fejlesztésre szorul az alapfokú oktatás, nevelés, valamint a szociális ellátás terén működő intézmények infrastruktúrája. A Tokaji kistérség településein a műszaki infrastruktúra (szennyvíz, ivóvíz-ellátottság) kiépítettségében jelentős előrelépés történt az elmúlt években viszont a csapadékvíz és a belvíz elvezetése még most sem megoldott a kistérségben. A megfelelő életminőség biztosítása érdekében fejlesztésre szorul a térség közlekedési hálózata. A kistérség információs-kommunikációs hálózata jónak mondható, az Internet hozzáférés a kistérség valamennyi településén megoldott telefonos kapcsolat révén. A kistérség gazdag természeti, épített és kulturális adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználtsága nem megfelelő mértékű. Az ezekre épülő új turisztikai szolgáltatások kiutat jelenthetnek a térség számára. A kistérség települései közül 7 (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal és Tokaj), része a Tokaj hegyaljai Történelmi Borvidéknek, amely 2002-ben nyerte el a Világörökségi kitüntető címet. A kistérség települései közül Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Tarcal és Tokaj a Világörökségi magterület része, Erdőbénye, Szegi és Szegilong a puffer területhez tartoznak. A Világörökségi területekre külön kezelési terv készült, melynek betartása elengedhetetlen a Világörökségi cím megtartásához. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2

3 A helyzetfeltárás alapján a kistérség helyzete az alábbiakban összegezhető: a kistérség gazdaságában a borászat és a faipar dominálnak. A vállalkozások versenyképessége korlátozott, melyet tovább súlyosbítanak a műszaki infrastruktúra hiányosságai. A vállalkozások nem képesek elegendő munkahelyet teremteni a kistérség lakossága számára, ezért magas a munkanélküliségi ráta, és alacsony a lakosság gazdasági aktivitása. Új turisztikai szolgáltatások és a KKV-k kiutat jelenthet az itt élők számára. Mindezek figyelembe vételével került meghatározásra a kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiája. A Tokaji kistérség fejlesztési stratégiája A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja. A kistérség fejlődésének alapját a hosszú távú jövőkép jelenti. A Tokaji kistérség fejlesztési stratégiája A stratégia kiindulópontját a helyzetfeltárás, SWOT analízis alapján megfogalmazott és a kistérség vezetése által elfogadott jövőkép jelenti: A Tokaji kistérség fejlődésének húzóágazata a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a kistérség egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést, munkahelyek teremtését. A kistérség jövőképe, valamint az előzőekben felvázolt stratégiai keretek alapján egyértelműen kijelölhetőek a fejlesztés stratégiai céljai, és hozzájuk rendelhetőek a fejlesztési prioritások is. A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiájának stratégiai céljai az alábbiak: A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése A kistérség belső kohéziójának, erősítése A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - öt fejlesztési prioritás lett kijelölve: 1. Prioritás: Szőlészet-borászat A prioritás közvetlenül az I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség nagy fejlesztési potenciállal bíró húzóágazatának révén. A prioritás keretében a kistérségi mezőgazdaság (illetve feldolgozóipar) szőlészet-borászat szektorának megerősítését, versenyképességének MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 3

4 javítását célzó beavatkozások kerültek meghatározásra, összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek egyrészt a szőlészeti-borászati szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzését, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, másrészt pedig a kiegészítő háttértevékenységek ösztönzését célozzák. A prioritás komplex módon kezeli a nagy hagyományokkal bíró borászati szakmát, így itt kerül kifejtésre a szükséges emberi erőforrás kapacitások megteremtését célzó beavatkozási terület is. 2. Prioritás: Turizmus-fejlesztés A prioritás közvetlenül az I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség idegenforgalmának fellendítése révén. A turizmusfejlesztés keretében a felzárkóztatási fejlesztési stratégia kistérségi komplex programcsomagok és szolgáltatások kialakítását, turisztikai létesítmények, attrakciók kialakítását, a falusi turizmus ösztönzését és a komplex szemléletet követve a szükséges humán-erőforrás kapacitások megteremtését jelöli meg feladatként. 3. Prioritás: Szociális válságkezelés A prioritás közvetlenül a II. A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, a hátrányos helyzetű és a szociális ellátásra szoruló csoportok igényeire reagálva. A szociális problémák kezelése érdekében a prioritás foglalkoztatási programok indítását és a szociális ellátórendszer fejlesztését célozza meg. A foglalkoztatási programok megtervezése során fontos szempont olyan tevékenységi körökre irányuló programok kidolgozása, melyek elősegítik a többi prioritás egy-egy beavatkozási területének megvalósítását. 4. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztés A prioritás közvetve ugyan, de mindhárom stratégiai cél eléréséhez hozzájárul. A közlekedési infrastruktúra fejlődése elősegíti a helyi gazdasági szereplők versenyképességének növekedését, vonzóbbá teszi a kistérséget idegenforgalmi szempontból is. Kiemelten fontos feladat a 37-es és 38-as utakat összekötő, Bodrogkeresztúrt, Tarcalt és Tokajt és Rakamazt elkerülő út, és az ehhez tartozó új Tisza híd megépítése, amely csökkentené a települések útjainak túlterhelését. Az elkerülő út nem csak a Tokaji kistérséget érintené, de a szomszédos Rakamazt is (Tiszavasvári kistérség), amelyet szintén veszélyeztet a növekvő forgalom. Végezetül a kommunális infrastruktúrával összefüggő feladatok ellátását célzó beavatkozási terület a kistérség településeit veszélyeztető vízrendezési feladatokat kísérli megoldani. 5. Prioritás: Az épített és természetes környezet védelme Az épített és természetes környezet védelme prioritás közvetlenül a III. A kistérség belső kohéziójának, erősítése stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, hiszen a környezet megóvása csak összefogás, közös fellépés révén valósítható meg. A fenntartható kistérségi fejlődés elérése érdekében a stratégia gazdasági és társadalmiszociális pilléreit szükséges a harmadik, a környezet védelmére irányuló prioritással kiegészíteni. A prioritás célozza egyrészt az épített elemek állagának javítását, megóvását, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 4

5 másrészt pedig a hulladékgazdálkodásból, közlekedésből és a mezőgazdasági tevékenységekből eredő környezeti terhek csökkentését. A következő ábra összefoglalóan mutatja be a kistérség stratégiai célrendszerét: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 5

6 A javasolt stratégia célrendszere Jövőkép A Tokaji kistérség fejlődésének húzóágazata a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a kistérség egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést, munkahelyek teremtését. Misszió Teremtőjenek meg a Tokaji kistérségben a borászat és a turizmus komplex fejlesztéséhez szükséges feltételek olyan módon, hogy a kistérség minden települése vegyen részt idegenforgalmi és kapcsolódó ipari, feldolgozóipari tevékenységek kialakításában. Stratégiai célok I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése II. A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése III. A kistérség belső kohéziójának, erősítése Prioritások A. SZŐLÉSZET- BORÁSZAT FEJLESZTÉSE B. TURIZMUS- FEJLESZTÉS C. SZOCIÁLIS VÁLSÁGKEZELÉS D. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS E. AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETES KÖRNYEZET VÉDELME Beavatkozási területek A/1. Borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése A/2. Célzott humán erőforrás fejlesztés A/3. Pincészetek vendéglátó infrastruktúrájának A/4. Kistérségi Borút A/5. Feldolgozó- / kiszolgáló ipar B/1. Kistérségi komplex turisztikai program csomagok, szolgáltatások B/2. A kistérségi turizmus humán erőforrás kapacitásainak B/3. Turisztikai létesítmények B/4. Falusi turizmus ösztönzése B/5. Összehangolt térségi marketing akciók megvalósítása C/1. Foglalkoztatási programok indítása fiatalok és hátrányos helyzetű csoportok részére C/2. Szociális ellátórendszer D/1. Úthálózat korszerűsítése D/2. Kistérségi kerékpárúthálózat D/3. Oktatási infrastruktúra D/4. Bel- és külterületi vízrendezési feladatok ellátása E/1. Településkép javítása E/2. Hulladékgazdálkodás E/3. A környezetterhelés csökkentése E/4. Az agrárkörnyezetvédelem alapjainak megteremtése, erősítése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 6

7 A programvégrehajtás mechanizmusa A program megvalósítása kistérségi projekteken keresztül történik, ezen projektek előkészítésében, a finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe lesz a kistérségnek. A megvalósítás során felmerülő operatív feladatokat a Többcélú Kistérségi Társulás menedzsmentje végzi, amely évente beszámol a Társulásnak a program megvalósításának előrehaladásáról, a beavatkozási területek indikátorainak alakulásáról. A szükséges változtatások, korrekciók meghozataláról a beszámoló alapján a Társulás határoz. A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükség van a fejlesztési program térségen belüli promóciója, ismertségének biztosítása, valamint a befektetési lehetőségek külső beruházók irányába történő kommunikálására. Másrészt szükséges a kistérség abszorpciós képességének javítása érdekében a térségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működtetése, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása ( csatornázása ), megvalósítása. Tehát csak abban az esetben lesz eredményes felzárkóztatási fejlesztési programja, amennyiben a Kistérségi Többcélú Fejlesztési Társulás mint kompetens döntéshozó testület folyamatos monitoring keretében koordinálja a végrehajtást. Ehhez azonban állandó mechanizmust kell kialakítani, és egyértelműen meg kell határozni a program előrehaladását kifejező indikátorokat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 7