Iktatószám: IF-6510-14 /2015. Előadó: Dr. Faludi Eszter Közvetlen telefon: 52-420-015/417 (Válaszában kérjük iktatószámunkra hivatkozni!) Tárgy: kötelező határozat H A T Á R O Z A T A JNKSZ Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetet (székhely: 5000 Szolnok, Tószegi út 21. képviselője: Dr. Tölgyes Anna a továbbiakban: Kórház) kötelezem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 7. (2) bekezdése szerinti megfelelő az ellátás nyújtására, mely az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik az Eütv. 119. (3) bekezdés e) pontjában meghatározott megfelelő minőségű ellátás biztosítására az Eütv. 136. (1) valamint a (2) bekezdés i) pontjában foglaltakra, mely szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza, az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát, továbbá az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint egészségügyi bírság megfizetésére. Egyben kötelezem Kórházat, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztassa Hivatalomat. A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson.
A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. A Kórház jelen határozatom ellen annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központhoz (1085 Budapest, Horánszky u. 15.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik. I N D O K O L Á S Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a JNKSZ Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet (székhely: 5000 Szolnok, Tószegi út 21.) által néhai Romhányi Jánosné (szül: 1932.01.10, TAJ: 053-818-322 részére 2014. december 15-től nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom dr. Kálmán Endre patológus szakfelügyelő főorvost kérte fel. A szakfelügyelő főorvos szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Panaszos ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságot állapította meg. A patológiai vizsgálat során súlyos általános és koszorúér-elmeszesedés, valamint balkamra szívtúltengés és agysorvadás, idült ischaemiás agykárosodás jeleit találták. A fenti betegségek vezettek a beteg felvételét indokoló panaszokra. A beteg halálozásában a súlyos haematokrit csökkenéssel járó vérzés és az ahhoz társuló haemodinamikai megingás játszott szerepet, mely végül keringés összeomláshoz vezetett. Belszervi vérzést, illetve a klinikailag észlelt hólyagvérzés forrásaként direkt szervi okot a hugyutakban nem találtak, diffúz hólyagnyálkahártya vérzés lehetősége merülhet fel. A koponyatrauma és a halálozás bekövetkezte között közvetlen ok-okozati összefüggés nem állapítható meg. A kórboncolás dokumentációja alapján nincs utalás arra, hogy a súlyos haematokrit csökkenés okát célzottan keresték volna, az epikrízis sem tér ki 2
erre a lényegi kérdésre. Ez szakmai hiányosságnak tartható. A zárójelentésben a jelentős haematokrit csökkenés és annak dinamikája nem kerül említésre, bár a labor adatokból kiderül. A beteg halálozása klinikailag a haemodinamikai történéssel hozható közvetlen összefüggésbe. Az eljárás során szintén felkért dr. Polgár Péter belgyógyász szakfelügyelő főorvos szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Panaszos ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságot állapította meg. A beteg állapota 4 hónapja folyamatosan romlott, ami a felvétele előtt 10 nappal jelentősen fokozódott. Az ez irányú panaszok kivizsgálása és kezelése a szakma szabályainak megfelelően történtek. Az ápoló személyzet mulasztást követett el, amikor az ágyról való leesést követően nem helyezett fel a beteg ágyára ágyrácsot és nem készítettek jegyzőkönyvet a balesetekről. Az elszenvedett sérülések és a halál között nincs ok-okozati összefüggés. A Beteg halálát nagy valószínűséggel a súlyos generalizált érelmeszesedés talaján kialakult agyi és szív koszorúsér keringési elégtelenség okozta. Hivatalom a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a Panaszos ellátása során sérült az Eütv. 7. (2) bekezdése, mely szerint akkor megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. 119. (3) bekezdés e) pontja, melynek értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy biztonságos legyen mind a betegek, mind az ellátásban közreműködők részére az Eütv. 136. (1) valamint a (2) bekezdés i) pontjában foglaltakra, mely szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza, az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát, továbbá az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3.. (1) bekezdés a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. Az Eütv. 123. (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. 3
A felkért belgyógyász, valamint patológus szakfelügyelő főorvosok megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján 2015.09.29-én közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján 6510-13/2015 számú, a tértivevény tanúsága szerint 2015.október 5-én átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam iratbetekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13. alapján: Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél. Az Ehi. 13/A. alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. 4
(5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7)-(9) (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. Tekintettel arra, hogy megállapítottam, hogy a Ket. 94. (1) bekezdésének alkalmazására a Ket. 94. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel nincs lehetőség, mivel IF-443-2/2015. iktatószámú végzésemben figyelmeztettem a Szolgáltatót az Eütv. 7 (2), illetve 119 (3) bekezdésében foglaltak betartására; valamint az IF-6055-7/2014 és IF-5702-12/2014 iktatószámú határozataimban köteleztem a Szolgáltatót az Eütv. 136 -ban foglaltak betartására,egészségügyi bírság kiszabására került sor az Ehi. 13/A (2) bekezdésében foglaltak alapján. Az egészségügyi bírság megfizetésének összegét az Ehi. 13/A (5), határidejét az Ehi. 13/B (2) bekezdése állapítja meg. Az Ehi. 13/A (11) bekezdése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. Eljárásom során eljárási költség nem keletkezett, ezért annak viseléséről nem rendelkezem. A fellebbezési jogot a Ket. 96., 97.. (1) és (2) bekezdései, valamint 98. (1) bekezdése, 99. (1) bekezdés, és a 102. szerint biztosítottam. A fellebbezési határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén Hatóságomhoz igazolási kérelem nyújtható be, melynek határideje, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 nap. (Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolás kérelmet nem lehet előterjeszteni.) Az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. 66. -a tartalmazza. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról szóló 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése jelöli ki, mely többek között kimondja, hogy amennyiben első fokon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az országos tisztifőorvos vagy az országos tisztifőgyógyszerész jár el, a másodfokú eljárás a Központ hatáskörébe tartozik. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. 5
6
7