NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 1 A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK FORMÁJA ÉS TARTALMA Füredi-Fülöp Judit
A standard tartalmazza: a pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó átfogó megfontolásokat, szemléletet a pénzügyi kimutatások elemeinek bemutatását útmutatásokat a pénzügyi kimutatások felépítésére vonatkozóan, a pénzügyi kimutatások minimális információ tartalmát.
ÁTFOGÓ ELVEK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK az információk valós bemutatása az alapelvek ismertetése (ISMÉT): működő vállalkozások elve (a vállalkozás folytatásának elve), realizációs elv (Időbeli elhatárolások elve) összemérés elve, a bemutatás következetessége (következetesség elve), lényegesség és összevonás (lényegesség elve), nettósítás (bruttó elszámolás elve), összehasonlítható információk következetesség 1. a nemzetközi számviteli standardoknak való megfelelés Korlátozásmentes nyilatkozat az IFRS-eknek való teljes körű megfelelésről! (Minden IAS, IFRS, IFRIC, SIC teljesül) 2. alkalmazott számviteli politikák és értékelési elvek 3. a pénzügyi kimutatás többi elemében közzétett tételekhez kapcsolódó részletezések 4. egyéb közzétételek
ÁLTALÁNOS ELVEK (GENERAL FEATURES) valós bemutatás (fair presentation) és megfelelés az IFRS-eknek kapcsolódás a Keretelvekhez megfelelés = minden előírásnak! eltérés lehetősége (kötelezettsége) vállalkozás folytatása elhatárolás alapú számvitel lényegesség és összevonás (materiality and aggregation) csoportonként külön ( természet vagy funkció ) hacsak nem lényegtelen bruttó elszámolás (offsetting) nincs nettósítás (eszköz-kötelezettség, bevétel-ráfordítás) hacsak egy IFRS elő nem írja/megengedi 4
ÁLTALÁNOS ELVEK (GENERAL FEATURES) beszámolás gyakorisága legalább évente (365 nap/52 hét stb.) kivéve: fordulónap változtatás összehasonlító adatok valamennyi bemutatott adat legalább előző időszaki párja (szöveges is, ha releváns) átcsoportosítások a bemutatás következetessége kivéve: változik a tevékenység / felülvizsgálat / egy IFRS előírja 5
HŰ BEMUTATÁS ÉS AZ IAS-NEK VALÓ MEGFELELÉS A teljesítendő követelmények: a standardokban, illetve a Keretelvekben megfogalmazott számviteli alapelveket, iránymutatásokat teljeskörűen alkalmazni kell az információkat úgy kell szerepeltetni, hogy azok lényeges, megbízható, összehasonlítható és érthető információk legyenek. kiegészítő megjegyzéseket kell közzétenni, ha az IAS követelményei nem elegendőek ahhoz, hogy a felhasználók megértsék egy gazdasági esemény a vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetére gyakorolt hatását.
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKNAK AZONOSÍTÓ ADATAI egyértelműen azonosítani a kimutatást megnevezni a beszámoló vállalkozást, egyéb adatok az azonosításhoz (székhely, cégbírósági bejegyzési szám, statisztikai azonosító, stb), egyedi beszámoló vagy konszolidált beszámoló, a mérleg fordulónapja, vagy a beszámolási időszak, (legalább évenkénti közzététel) beszámolás pénzneme és nagyságrendje
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELEMEI (COMPLETE SET OF FINANCIAL STATEMENTS) 1) az időszak végére vonatkozó mérleg (statement of financial position as at the end of the period) 2) az időszakra vonatkozó átfogó eredménykimutatás (statement of profit or loss and other comprehensive income for the period) 3) az időszakra vonatkozó sajáttőke-változás kimutatás (statement of changes in the equity for the period) 4) az időszakra vonatkozó cash flow kimutatás (statement of cash flows for the period) 5) kiegészítő megjegyzések (fontosabb számviteli politikák + magyarázatok) (notes)
NEM RÉSZE A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSNAK, DE KÖZZÉTEHETŐ a vállalkozás pénzügyi helyzetéről és teljesítményéről szóló menedzsment jelentés vállalkozás gazdasági környezetének valamint kockázatainak és bizonytalanságainak bemutatását. 9
AZ IAS 1 A MÉRLEGGEL KAPCSOLATBAN SZABÁLYOZZA az eszközök és kötelezettségek besorolásának, minősítésének kritériumait, Befektetett eszköz- forgóeszköz Likviditási sorrend a mérleg javasolt tartalmát, azokat a tételeket, amelyek szerepeltetése a mérlegben elengedhetetlen, a mérlegben vagy a kiegészítő adatok között feltüntetendő tételeket, a mérleg lehetséges formátumát.
AZ ESZKÖZÖK BESOROLÁSÁNAK KRITÉRIUMAI Forgóeszközök: értékesítési, felhasználási, fogyasztási céllal került beszerzésre, és értékesítése, felhasználása egy normál működési periódus alatt megtörténik várhatóan a vállalkozás egy működési periódusa alatt realizálódik, megtérül kereskedelmi céllal került beszerzésre vagy rövidtávra, várhatóan a fordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesítésre, felhasználásra kerül készpénz vagy készpénzzel egyenértékű dolog (egyenértékes), amelynek használata nincs korlátozva.
A KÖTELEZETTSÉGEK MINŐSÍTÉSÉNEK KRITÉRIUMAI Rövid lejáratú a kötelezettség, ha: a vállalkozás egy szokásos működési ciklusa alatt várhatóan kiegyenlítésre kerül, lejáratuk nem éri el a 12 hónapot, elsősorban kereskedési célra tartott nincs feltétel nélküli jogosultsága a gazdálkodónak a kiegyenlítés fordulónapot követ 12 hónapon túlra halasztására
A MÉRLEG INFORMÁCIÓTARTALMA Ingatlanok, gépek, berendezések Befektetési célú ingatlanok Immateriális eszközök Pénzügyi eszközök Biológiai eszközök Tőkemódszerrel kimutatott befektetések Készletek Vevőkkel szembeni és egyéb követelések Pénzeszközök és egyenértékesek Értékesítési céllal tartott eszközök Szállítók és egyéb kötelezettségek Adókötelezettségek és követelések (tényleges és halasztott) Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek (rövid és hosszú lejáratú kamatozó köt.) Értékesítési céllal tartott eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek Az anya tulajdonosait illető tőke (tartalékokra bontva) Kisebbségi részesedések, érdekeltségek
A MÉRLEGBEN VAGY KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK KÖZÖTT FELTÜNTETENDŐ TÉTELEK a mérlegsorok továbbrészletezése az anyavállalattal, leányvállalatokkal és egyéb kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések és kötelezettségek összege és jellege a jegyzett tőke minden csoportjára vonatkozóan a részvények részletes információi: mennyiségük, névértékük, befizetett és be nem fizetett részvényérték, a saját tőkéhez kapcsolódó jogok, elsőbbségek és korlátozások, visszavásárolt saját részvények információi, stb. 14
A MÉRLEGSÉMA SAJÁTOSSÁGAI A befektetett eszközök csoportjai továbbrészletezésre kerülnek. Az időbeli elhatárolások nem külön mérleg főcsoportként szerepelnek a mérlegben, hanem a követelések, illetve a kötelezettségek részeként. A saját tőke sorai, elsősorban a tartalékok megbontásra kerülnek jellegüknek megfelelően. A kisebbségi érdekeltség sor a mérlegben a konszolidált beszámoló jellegzetes sora. A céltartalékok nem külön mérlegfőcsoportként szerepelnek a mérlegben, hanem a kötelezettség részeként. Adózott eredmény külön sorként nem szerepel: eredménytartalékkal együtt jelenik meg (saját tőke kimutatásban + átfogó eredménykimutatásban látszik) 15
AZ IAS 1 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSSAL KAPCSOLATBAN SZABÁLYOZZA az eredménykimutatás tartalmát, azokat a tételeket, amelyek szerepeltetése az eredménykimutatásban elengedhetetlen az eredménykimutatás eljárásait és lehetséges formáit az eredménykimutatásban vagy a kiegészítő adatok között feltüntetendő tételeket
Bevételek AZ ÁTFOGÓ EREDMÉNY-KIMUTATÁS INFORMÁCIÓTARTALMA Pénzügyi ráfordítások Tőkemódszerrel konszolidált társaságok eredményéből való részesedés Adó ráfordítások, fizetendő adó A megszűnt tevékenységek adózás utáni eredménye A tárgyidőszak nettó eredménye (P/L; ~ adózott eredmény), ebből Kisebbségi részesedés (nem kontrolláló), külső tulajdonosok részesedése Anyavállalat tőketulajdonosai rendelkezésre álló eredmény Egyéb átfogó eredmény (nyereségek/veszteségek, amelyek a tárgyévi eredménynek nem részei) ebből Tárgyévi eredménybe a későbbiekben átvezethető Tárgyévi eredménybe nem átvezethető (realizált átértékelési tartalék) ebből Kisebbségi (nem kontrolláló) részesedés, külső tulajdonosok részesedése Anyavállalat tőketulajdonosai rendelkezésre álló eredmény Összes átfogó eredmény (EPS (IAS 33)) 17
Az eredménykimutatás formái Költségek funkciója szerint (function of expense method, cost of sales method) = forgalmi eljárással készülő eredménykimutatás 18
Költségek természetes szerint (nature of expense method) = összköltségeljárással készülő eredménykimutatás 19
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS SÉMA SAJÁTOSSÁGAI nincs meghatározott struktúra pénzügyi ráfordítások sor szerepel a kimutatásban, de a pénzügyi bevétel és a pénzügyi eredmény sorok nem bevételek kapcsolt vállalkozásoktól és a kisebbségi részesedés a konszolidáció miatt beiktatott sorok. EPS közzététele Nyereség/veszteség jellegű tételek nettó módon (tárgyi eszköz értékesítés) rendkívüli kategória tiltása osztalék kezelése: eredménykimutatásban nem jelenik meg (ST változás kimutatás, ha fordulónap előtt kifizették vagy jóváhagyták) céltartalék elszámolása annak jogcíméhez kötődik
AZ ÁTFOGÓ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN VAGY KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK KÖZÖTT FELTÜNTETENDŐ EGYÉB TÉTELEK a ráfordítások bemutatása, elemzése költségnemenként vagy költségviselőnként az adott időszakra javasolt vagy elfogadott osztalék összegét, egy részvényre vonatkoztatva ha a bevételek vagy ráfordítások természetük szerint kategorizált elemei jelentősek, pl: eszközök leírása a realizálható értékükre, várhatóan megtérülő értékükre, illetve visszaírásuk vállalkozás tevékenységének átszervezése Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítése Megszőnt tevékenységek Peres ügyek lezárása Céltartalék képzés/ felhasználás 21
AZ IAS 1 TŐKEVÁLTOZÁSOK KIMUTATÁSÁRA VONATKOZÓAN SZABÁLYOZZA előírja a tőkekimutatások minimális információtartalmát példát ad a tőkekimutatások elkészítésére rögzíti azokat a tételeket, amelyek vagy a tőkekimutatásban vagy a kiegészítő információk között szerepeltethetők 22
A TŐKEVÁLTOZÁSOK KIMUTATÁSAINAK INFORMÁCIÓTARTALMA Jegyzett tőkében és tartalékokban bekövetkezett változásokat mutatja, Tartalékonként részletezett Célja: bemutassa a tulajdonosokkal lebonyolított tranzakciók részleteit a pénzügyi kimutatás időszakaira vonatkozóan Kötelező elemei: Tárgyévi átfogó nyereség vagy veszteség Tulajdonosoknak kiosztott tételek (osztalék) Mindkettő bontva AV, NCI az olyan bevétel, ráfordítás, hozam és veszteség tételek, amelyek közvetlenül a tőkében kerültek elszámolásra, ezek összegét összesítve (átértékelési, deviza átszámítási különbözetek) a számviteli politika változásának és az alapvető hibák korrekciójának összevont hatása A tőkeváltozások kimutatásának lehetséges formátumai minden egyes tőkeelem nyitó egyenlege, állományváltozása és záró egyenlege állományváltozási jogcímek szerinti bontásban az elszámolt nyereségek és veszteségek kimutatása, amelyben csak az eredménykimutatásban el nem számolt nettó nyereségek vagy veszteségek tételei kerülnek kiemelésre (pl.: ingatlanok átértékelésének saját tőkére gyakorolt hatása) 23
A TŐKEVÁLTOZÁSOK KIMUTATÁSÁBAN VAGY KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK KÖZÖTT FELTÜNTETENDŐ EGYÉB TÉTELEK a halmozott eredmény (eredménytartalék) nyitó értéke, évközi állományváltozásai és év végi záró értéke, minden egyes jegyzett tőke kategória könyv szerinti értéke elkülönítetten kimutatva, az ázsió (tőketartalék) és minden egyes tartalék nyitó értéke, állományváltozásai és záró értéke, Tárgyévi egyéb átfogó eredmény változásából eredő mozgásokat tételesen minden tőkeelemre, a tulajdonosokhoz kapcsolódó tőketranzakciók (tőkeemelések, tőkeleszállítások) a tárgyév során a tulajdonosoknak fizetett osztalék összegét az egy részvényre jutó osztalék összegét 24
KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK Nyilatkozat a megfelelésről Alkalmazott lényeges számviteli politikák A mérleghez, eredménykimutatáshoz és a saját tőke változás kimutatáshoz főzött megjegyzések Egyéb közzétételek Vállalkozás székhelye, jogi formája, bejegyzés országa, székhelye, mőködés központja Mőködés és főbb tevékenységek A végső anyavállalat megnevezése Osztalékpolitika 25