Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 1. oldal 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 1 A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a)2 a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre, ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás), ac) árutőzsdei szolgáltatásra, b)3 a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és bb) kiegészítő szolgáltatására, és c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére. 2. E törvény hatálya nem terjed ki a) arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik, b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, 1 Kihirdetve: 2007. XI. 28. 2 Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 178. (2) a). 3 Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 178. (2) b).
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 2. oldal c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag da) anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és db) munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban, f)1 arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység. 3. (1)2 A 8., a 13., a 17. (3)-(5) bekezdése, a 20/A-20/B., a 22., a 24-24/G., a 26/A., a 27-31., a 37-39., a 97-107., a 110/A-110/Q., a 121., a 123. (8)-(9) bekezdése, a 123/A., a 124-141., a 155-170. és a 172-175. kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett, és b) a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására. (2)3 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. (5) bekezdése, a 13., a 15-17., a 19/A-20/B., a 21/A., a 22. (1)-(3) bekezdése, a 22/A., a 24/A-24/G., 25. (1) bekezdése, a 26/A., a 37-39., a 60., a 78. (2a) bekezdése, a 97-99., a 100. (1) bekezdés e) pontja, a 101-106., a XX/A. Fejezet, a 121., a 123. (8) és (9) bekezdése, a 123/A., a 124-127. (1) és (2) bekezdése, a 128-135., a 136. (5) bekezdése, a 137-139., a 162-163/B., a 164. (1) bekezdés v) pontja, a 164. (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni. (3)4 A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében - a 28. (1) bekezdés y) pontja kivételével - a VII. Fejezetben, - a 73-78. kivételével - a Negyedik Részben, valamint - a 123/A. kivételével - a XXI. Fejezetben, továbbá - a 124-139. kivételével - a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni. 1 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 114.. Hatályos: 2010. I. 1-től. 2 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 24.. Hatályos: 2015. I. 1-től. 3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 80.. Hatályos: 2015. VII. 7-től. 4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 80.. Hatályos: 2015. VII. 7-től. Módosította: 2015. évi CCXV. törvény 65. a).
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 3. oldal (4)1 Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések és a 25. (1) bekezdése kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására. II. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza. (2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban 1. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás, 1a.2 anticiklikus tőkepufferráta: a befektetési vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a befektetési vállalkozás a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján, 2.3 ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom, 3. árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon, 4. áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt, 5.4 átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével, 6.5 azonosító adatok: a)6 természetes személy azonosító adatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma; b)7 vállalkozás azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása, 7.8 befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában, 8.9 befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást, 1 Beiktatta: 2012. évi CLI. törvény 62. (3). Hatályos: 2012. X. 28-tól. 2 Beiktatta: 2014. évi CIV. törvény 25. (1). Hatályos: 2015. I. 1-től. 3 Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 164. (2). Módosította: 2014. évi XVI. törvény 278. (3) b). 4 Megállapította: 2010. évi CLIX. törvény 142. (1). Hatályos: 2011. I. 1-től. 5 Beiktatta: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. 6 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 391.. 7 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 165. (1). Hatályos: 2014. III. 15-től. 8 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 9 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1).
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 4. oldal 9.1 befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást, 10.2 befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. -ban meghatározottakat, 11.3 minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom, 12.4 csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után, 13.5 dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke, 14.6 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, 15.7 EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne, 16.8 EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik, 17.9 elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, 18.10 19.11 ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, 20.12 első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg, 21.13 1 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 2 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től. 4 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 5 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 6 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 7 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 8 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 9 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 81. (1). Hatályos: 2016. I. 1-től. 10 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi CIV. törvény 39. a). Hatálytalan: 2015. I. 1-től. 11 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 12 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 13 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXXVI. törvény 112. a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 5. oldal 22.1 EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom, 23.2 EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom, 23a.3 EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom, 24.4 értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére, 25.5 értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla, 26.6 értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 27.7 értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik, 27a.8 Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB., 28.9 felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet, 29.10 fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet, 30.11 fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez, 31.12 harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak, 32.13 induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege, 1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (2). Hatályos: 2014. I. 1-től. 2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (2). Hatályos: 2014. I. 1-től. 3 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (3). Hatályos: 2014. I. 1-től. 4 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 5 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 6 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 7 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 8 Beiktatta: 2013. évi CXLIII. törvény 106. (1). Hatályos: 2013. X. 1-től. 9 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 106. (2). Hatályos: 2013. X. 1-től. 10 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 11 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 12 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 13 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1).
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 6. oldal 33.1 jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, 33a.2 jó üzleti hírnév: a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte, 34.3 kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók, 35.4 kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne, 36.5 kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom, 37.6 központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR), 38.7 központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 39.8 külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem Magyarország területén van, 40.9 különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában, 41.10 lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél, 42.11 leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni, 43.12 letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása, 44.13 letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat, 1 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 2 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 81. (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től. 3 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 4 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 5 Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 164. (3). Módosította: 2014. évi XVI. törvény 278. (3) b). 6 Megállapította: 2011. évi CXXII. törvény 24. (11). Hatályos: 2011. X. 11-től. 7 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 8 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 178. (2) c). 9 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 10 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 11 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 12 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 13 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1).
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 7. oldal 45.1 limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás, 46.2 megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, 47.3 függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára, 48.4 miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, 49.5 minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium, 50.6 pénzügyi elemző: a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, a befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről, illetve ezek rendelkezése szerint vagy a befektetési vállalkozással kötött kiszervezési megállapodás alapján kialakító, a Tpt.-ben meghatározott érintett személynek minősülő természetes személy, függetlenül attól, hogy a befektetési elemzést milyen jogviszony alapján készíti, 51.7 pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek, 52.8 pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása, 53.9 portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli, 54.10 referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom, 55.11 referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, 56.12 rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, saját számlás kereskedés keretében a kereskedési napok mindegyikén biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívül hajtja végre, 57.13 1 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 2 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 3 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 165. (2). Hatályos: 2014. III. 15-től. 4 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 5 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 6 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 7 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 116. (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. 8 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 9 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 10 Megállapította: 2011. évi CXXII. törvény 24. (11). Hatályos: 2011. X. 11-től. 11 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 12 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 13 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXXVI. törvény 112. a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 8. oldal 58.1 saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje, 59.2 szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 60.3 szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. -ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. szerint ilyennek minősül, 61.4 származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi, 62.5 székhely szerinti tagállam: a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, ahol a lakhelye vagy tartózkodási helye található; b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található; c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található, 63.6 szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom, 64.7 szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom, 65.8 tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését, 66.9 ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe, 67.10 ügyfél azonosításra szolgáló adatok: a) természetes személy esetén aa)11 természetes személyazonosító adatok, ab)-ad)12 ae) állampolgárság, af) azonosító okmány típusa és száma, b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ba) név, rövidített név, bb) székhely címe, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma, 68.13 69.14 ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 1 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 2 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 3 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 4 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 5 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 6 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 25. (2). Hatályos: 2015. I. 1-től. 7 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (4). Hatályos: 2014. I. 1-től. 8 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 9 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 10 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). 11 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 391.. 12 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 392.. Hatálytalan: 2009. X. 1-től. 13 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXXV. törvény 117. (1) a). Hatálytalan: 2015. VII. 7-től. 14 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1).
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 9. oldal 69a.1 ügyvezető: a befektetési vállalkozással munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg, 70.2 üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom, 71.3 vezető állású személy: a) a vezető tisztségviselő - ideértve az e törvény szerinti ügyvezetőt is - és a felügyelő bizottság tagja, b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg, 72.4 csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 73.5 ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás, a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja, b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni, c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat, 74.6 járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 75.7 kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 76.8 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs, 77.9 likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom, 78.10 vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, 79.11 multilaterális kereskedési rendszer: olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve, 80.12 értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 81.13 konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom, 82.14 javadalmazás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás, 1 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 81. (3). Hatályos: 2015. VII. 7-től. 2 Számozását módosította: 2008. évi CIII. törvény 130. (1). Megállapította: 2008. évi CIII. törvény 130. (4). Hatályos: 2009. I. 1-től. 3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 81. (4). Hatályos: 2015. VII. 7-től. 4 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 116. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 5 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 116. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 6 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 116. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 7 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 116. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 8 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 116. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 9 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 116. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 10 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 116. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 11 Megállapította: 2011. évi XCVI. törvény 30. (2). Hatályos: 2011. VII. 15-től. 12 Beiktatta: 2010. évi CLIX. törvény 142. (2). Hatályos: 2011. I. 1-től. 13 Beiktatta: 2010. évi CLIX. törvény 142. (2). Hatályos: 2011. I. 1-től. 14 Beiktatta: 2010. évi CLIX. törvény 142. (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 10. oldal 83.1 teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el, 84.2 Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom, 85.3 túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom, 86.4 tőkefenntartási puffer: a befektetési vállalkozás veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény, 87.5 intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer: a befektetési vállalkozási tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél - akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll - elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény, 88.6 rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: a) az EU-szintű anyavállalat, b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy d) a befektetési vállalkozás, amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet, 89.7 globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amely nem lehet leányvállalata valamely a) EU-szintű anyavállalatnak, b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, és amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet, 90.8 globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény, 91.9 egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT-szinten vagy tagállami szinten rendszerkockázathoz vezethet, 92.10 egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a Magyarországon vagy az Európai Unióban jelentős kockázatokat hordozó befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény, 1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (5). Hatályos: 2014. I. 1-től. 2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (5). Hatályos: 2014. I. 1-től. 3 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 4 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 5 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 6 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 7 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 8 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 9 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 10 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 11. oldal 93.1 rendszerkockázati tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény, 94.2 helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül - biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását, 95.3 alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap, 96.4 97.5 irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult, 98.6 felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi, 99.7 vezető testület: a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyeit is, 100.8 közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, ide nem értve a 3. -ban meghatározottakat, 101.9 rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges - határidőkhöz és felelősökhöz kötött - lépéseket tartalmazó terv, 102.10 rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet, 103.11 belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom, 104.12 modellkockázat: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom, 105.13 tőkeáttétel: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom, 106.14 teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom. 1 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 2 Megállapította: 2014. évi XXXVII. törvény 157. (1). Hatályos: 2014. IX. 16-tól. 3 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XXXVII. törvény 157. (16). Hatálytalan: 2014. IX. 16-tól. 5 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 6 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 7 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 8 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 81. (5). Hatályos: 2015. VII. 7-től. 9 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 10 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 11 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 12 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 13 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 14 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 77. (6). Hatályos: 2014. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 12. oldal MÁSODIK RÉSZ A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE III. Fejezet A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS 5. (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) befektetési tanácsadás, f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése. (2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, c) a befektetési hitel nyújtása, d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás, e)1 a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés, f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás, h) a 6. e)-g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás. 6. Pénzügyi eszköz a) az átruházható értékpapír, b) a pénzpiaci eszköz, c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír, 1 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 117.. Hatályos: 2010. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 13. oldal d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető, e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot, f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés, k) egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet. 7. (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. (2) Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható. (3)1 A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti. (4)2 A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet. 8. (1)3 Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható. 1 Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 178. (2) c). 2 Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 178. (2) c). 3 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 107.. Hatályos: 2013. X. 1-től.
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 14. oldal (2) A külföldi befektetési vállalkozás - ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt befektetési vállalkozást - fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. (3)1 A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. (5) bekezdésében, illetve a 27. (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek. (4)2 Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély - kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti központi értéktár - befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető. (5) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag a) a 9. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, b) részvénykönyvvezetést, c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, d)3 a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet, e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként, f) értékpapír-kölcsönzést, és g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést, h)4 a Hpt. 6. (1) bekezdésében meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet folytathat. 9. (1) Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan a) megbízás felvételét és továbbítását, b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára, c)5 sajátszámlás kereskedést, d)6 a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését, e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként, f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését végezheti. (2) Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt, b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és c) a 6. e)-g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz. 1 Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 178. (2) c)-d). 2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 82.. Hatályos: 2016. I. 1-től. 3 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 118.. Módosította: 2015. évi CCXV. törvény 65. b). 4 Beiktatta: 2010. évi CLIX. törvény 143.. Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 111. a). 5 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 119.. Hatályos: 2009. XII. 26-tól. 6 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 119.. Módosította: 2015. évi CCXV. törvény 65. b).
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 15. oldal 10. (1) Árutőzsdei szolgáltatást - a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel - árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat. (2) Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott a) személyi feltételek, b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások teljesítése esetén nyújtható. (3)1 Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást Magyarország területén csak fióktelepén keresztül nyújthat. 11. (1) Árutőzsdei szolgáltatás - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet engedélyével nyújtható. (2) A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. (3)2 Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a Felügyelet e törvény 9. (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységnek a 9. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eszközre vonatkozó árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak. IV. Fejezet A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI Az informatikai rendszer 12. (1)3 Az 5. (1) bekezdésének a)-d), valamint f)-h) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató kialakítja a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. 1 Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 178. (2) c). 2 Beiktatta: 2013. évi XCVIII. törvény 88.. Hatályos: 2013. VI. 29-től. 3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 83. (1). Hatályos: 2015. VII. 7-től.
Magyar joganyagok - 2007. évi CXXXVIII. törvény - a befektetési vállalkozásokról és a 16. oldal (2)1 Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (4)2 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat. (5)3 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kiépíti az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti. (6)4 A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább: a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról, b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról, c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés-naplózás, rendkívüli események), d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, valamint lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére is, e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről, f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről, valamint g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről. (7)5 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket megvalósítja, és rendelkezik a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel, b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, valamint a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja, 1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 83. (1). Hatályos: 2015. VII. 7-től. 2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 83. (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től. 3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 83. (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től. 4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 83. (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től. 5 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 83. (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től.