A köznevelési rendszer továbbfejlesztési koncepciója. Dr. Palkovics László oktatási államtitkár

A köznevelési rendszer továbbfejlesztési koncepciója Dr. Palkovics László oktatási államtitkár

1 A továbbfejlesztés kiemelt területei 2 Pedagógusképzés és továbbképzés 3 Tartalomfejlesztés 4 Az állami fenntartás rendszerének továbbfejlesztése 5 Minőségi képzés és az iskolarendszer kapcsolata 6 Eddigi módosítások 2

Szóval mi a probléma? (mechanika zárthelyi, tudományegyetem, informatika kar) A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. 3 3

A kompetencia mérés eredményei és a településméret kapcsolata A kompetencia szint alacsonyabb a kisebb lakosság számú települések iskoláiban 4 4

Felmérés 198 tankerület által említett 4538 db kritika, probléma említése A felmerült problémák aránya (%) területenként 5

Beavatkozási területek Pedagógusképzés, továbbképzés, szakmai támogatás Az egyetemek és köznevelési intézmények kapcsolata erősödik, fokozottan építünk az egyeteken elérhető szaktudásra Tartalom, módszertan, taneszköz- digitális eszköz, mérési értékelési rendszer A NAT, a kerettantervek felülvizsgálatra, az oktatás tartalmi és módszertani elemei átalakításra kerülnek A fenntartói rendszer továbbfejlesztése Az eredeti elveknek megfelelő irányítási modell, optimált és költséghatékony működés mellett Struktúra és infrastruktúrafejlesztés A tanulók magas szintű képzését szolgáló optimalizált iskola hálózat, magas minőségű infrastruktúra alakul ki 6

Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A tanárképzés gyakorlati jellegének erősítése Az egyéves összefüggő gyakorlat nagy vívmánya az osztatlan tanárképzésnek. Hátránya, hogy az utolsó 2 szemeszterre koncentrál. Elmélet-gyakorlat kapcsolatának szorosabbá tétele Gyakorlóiskolában eltöltött idő és elvégzendő feladtok növelése, a folyamatosság biztosítása. A gyakorlóiskola és a partneriskola egységes gyakorlati rendszerének kidolgozása. A szakmódszertan (tantárgy-pedagógia) erősítése A szakmai és módszertani tárgyak közötti összhang szorosabbá tétele. A tanárképzésben oktatók különösen a szakmódszertanosok - lehetőség szerint rendelkezzenek köznevelési gyakorlattal, ismerjék a köznevelés működését. Szakmódszertani szakmai műhely működtetése. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakmódszertanosok tantárgy-pedagógiához kapcsolódó témákból szerezhessenek doktori minősítést. A pedagógia doktora (Ed.D) minősítés lehetőségének megteremtése. A pályaalkalmasság kérdésköre a tanárképzésben Pályaalkalmasság vagy pályaalkalmatlanság? Az egy alkalomra korlátozódó alkalmassági vizsga megszüntetése javasolt. Cél a folyamatba ágyazott pályaszocializáció és pályaorientáció. A pályakorrekció lehetőségének biztosítása. 8

Javaslatok a pedagógustovábbképzés fejlesztésére Biztosítani kell a továbbképzési rendszer továbbfejlesztésénél a pedagógusképző intézmények nagyobb szerepvállalását. Biztosítani kell a folyamatos szakmai fejlődést, az eltérő életpálya-feladatokhoz kötődő tevékenységek összehangolását. A továbbképzések volumenének, finanszírozásának meghatározásánál tekintetbe kell venni azt a nemzetközi tendenciát, hogy a továbbképzések jelentősége, funkciója egyre kiterjedtebbé válik. Figyelembe kell venni a továbbképzési rendszer hármas funkcióját: az oktatáspolitikai törekvéseket, a helyi fejlesztések támogatását és a pedagógusok folyamatos egyéni fejlesztését. Javasoljuk az alap-, a bevezető és a továbbképzések összehangolását, amelyet a kompetenciák szintjei, a sztenderdek kapcsolnak össze. A bevezető képzésnek (gyakornoki) kiemelt szerepet kell kapnia, együttműködve a pedagógusképző intézménnyel. Az iskolai tevékenységbe ágyazott, közösségi jellegű, konstruktív, kollaboratív képzések különböző formáit kell előnyben részesíteni, támogatni. A továbbképzési tevékenységek változatos formáit kell biztosítani. Növelni kell a továbbképzések időtartamát (jelenleg 15 óra/év) 9

Javaslatok a pedagógustovábbképzés fejlesztésére 10 10

Tartalomfejlesztési feladat csoportok MTA Közoktatási Elnöki Bizottság Alapkészségek (óvoda és iskola) rendszere, átmenetek Kiemelten: 3-10 év Nemzeti Standardok (Nat) Korszerű Kerettanterv be- és kimeneti kritériumok, átmenetek I. ALAPOZÓ SZAKASZ Kiemelten: 1-4. évf. Nemzeti Standardok (Nat) Korszerű Kerettanterv be- és kimeneti kritériumok, átmenetek II. KIBONTAKOZTATÓ SZAKASZ Kiemelten: 5-12. évf. AZ OKTATÁS ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI (tankönyv, oktatástechnológia, digitális oktatás, játékosítás, stb.) ÁTÍVELŐ TÉMÁK HELYZETELEMZÉS Egyénre szabott, differenciált oktatás és nevelés (Különleges figyelmet igénylő tanulók: HH, SNI, tehetség) A 9. osztály bevezethetőségének elemzése a NAT átvizsgálásával együttesen történik 12

A szervezeti modellek alapelvei Központi szervezet szükségessége: egyrészt a köznevelési szervezet méretéből, másrészt az egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet fennmaradása. Igazodás a közigazgatási struktúrához: az új szervezeti modell kialakítása során a közigazgatási megyei és járási határok átlépését kizártuk (a központot kivéve nincs olyan szervezet, melynek területi illetékessége átlépi a megyehatárokat, illetve amely átnyúlik a járási határokon). Részleges decentralizáció: szakmai irányítási és gazdálkodási hatásköröket egyaránt szükséges decentralizálni, de olyan mértékben, hogy az egységes irányítás és működés biztosított legyen. Hatékonyság és eredményesség növelése: az új szervezeti modellek kialakításkor kiemelt szempont a feladatellátás hatékonyságának és eredményességének szem előtt tartása, melynek érdekében egyaránt elképzelhető meghatározott feladatok központosított ellátása, illetve korábban külön egységként létező szervezetek (tankerületek) összevonása tekintettel a méltányosság és a hozzáférhetőség biztosítása is. Egységes tulajdonosi-fenntartási-működtetési viszonyok: szervezeti modelltől függetlenül szükséges az önkormányzati működtetési feladatok újragondolása, mivel a jelenlegi heterogén rendszerben nem alakítható ki olyan működés, melyben az egyes szervezetek felelősség- és feladatköre teljesen egyértelmű lesz. 14

Intézményi felelősség A köznevelési intézmény a jövőben munkáltatói jogkörrel bír az adott évre megállapított létszámkeretén belül kapacitásgazdálkodást lát el szakmai dologi típusú keretei kapcsán keretgazdálkodást folytathat kisebb értékű beszerzéseket önálló hatáskörben folytathat le rendelkezik a saját bevételeivel 2 azokat a működésére, szakmai célokra fordíthatja igénylés, kezdeményezés vonatkozásában gazdasági és egyéb funkcionális adminisztrációs feladatkört láthat el. 15

Értékelési szempontok Értékelési szempontok/kritériumok Támogató környezet: A köznevelési feladatokat ellátó iskolák számára támogató környezet kialakítása Irányíthatóság növelése: Felelősséget, hatáskört és döntési kompetenciát együttesen kezelő, működőképességet biztosító feladatmegosztás kialakítása Megvalósítás módja Intézmények számára szakmailag eredményes működést biztosító környezet kialakítása és fenntartása Feladatok közelítése a köznevelési intézményekhez Köznevelési intézmények számára kiszámítható és jól működő ellátás biztosítása Központi szervezet stratégiai szerepének erősítése, operatív szerepének csökkentése Döntési hatáskörök, és ezekhez kapcsolódó erőforrások dekoncentrálása és decentralizálása (alapfeladat-ellátáshoz közelítése) Hatékonyság, eredményesség növelése: Minőségorientált, költséghatékony és professzionális fenntartói működés kialakítása Ellenőrző attitűd helyett támogató/szolgáltató szerepfelfogás meghonosítása Megfelelő számban rendelkezésre álló és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakembergárda biztosítása (minden szinten) 16

Javasolt modell Köznevelési Centrumok A MODELL LEÍRÁSA A modell nem kalkulál regionális / megyei szinttel. Járási tankerületek területi egységein hoz létre új intézményt Összesen 57 Köznevelési Centrum kialakítása, melyek gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek. A Centrum indokolt esetben helyi/térségi irodákat hozhat létre. A gazdasági feladatokat a Köznevelési Centrumhoz tartozói intézmények szintjén a Centrum erőforrásaival kell megvalósítani. A MODELL ÉRTÉKELÉSE Támogatás 1 Irányíthatóság 2 Hatékonyság 3 8 pont A MODELL SEMATIKUS ÁBRÁJA Országos szint Központ A MODELL FŐBB ELŐNYEI / HÁTRÁNYAI Optimális, alapfeladat-ellátáshoz közeli decentralizációs szint, a feladat-ellátáshoz legközelebb telepített döntéshozatal. Iskolák számára egyértelmű és egycsatornás fenntartói rendszer. A központ számára kezelhető, egycsatornás irányítási rendszer. Térségi szint 57 Centrum összesen Térségi irodák 60-80 iskola / TK Iskola szint 1 KC1 KC2 KCK3 KC4 KC N Gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv A központ irányítási képességei ebben a modellben szétaprózódnak (57 intézmény). Szükséges mennyiségű szakember rendelkezésre állása kérdéses a tankerületek szintjén. Köznevelési Centrum szinten a gazdasági funkció elaprózottabb, mint a regionális, megyei modellekben. Definíciók / Kérdések: 1: Támogatás a köznevelési feladatokat ellátó iskolák számára mennyire nyújt támogató környezetet a modell? Mennyire segíti az eredményes szakmai munkát? 2: Irányíthatóság A felelősséget, a hatáskört és a döntési kompetenciát mennyire kezeli együttesen a modell? 3: Hatékonyság Mennyire költséghatékony és professzionális, illetve mekkora erőforrásigénnyel jár a modell? Jelmagyarázat: Legkevésbé jó megoldás Legjobb megoldás 17

Feladatmegosztás Köznevelési Centrumok Támogató feladatok Fenntartói feladatok 1 Költségvetés tervezés - beszámolás Munkáltatói jogkör gyakorlása Gazdálkodás EMMI Központ Köznevelési Centrum Intézmény A központi szervezet az intézmények jogállásával kapcsolatos kérdésekben, stratégiai irányokban, költségvetési-, gazdálkodási-, szakmai tervezésben és ellenőrzésben lát el fenntartói feladatokat. Működteti és fejleszti az informatikai hátteret és ellátja a tervezésibeszámolási funkciókat. Informatika Létesítménygazdálkodás Beszerzés Személyügyi adminisztráció Gazdasági adminisztráció Ellenőrzés Beruházások tervezése, végrehajtása A Köznevelési Centrum gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervként, önálló intézményként, saját hatáskörben ellátja a fenntartói feladatok operatív részét, ellátja az iskolai gazdálkodás back-office és a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat. Támogatja a projektek megvalósítását. Szakmai fenntartói feladatok végez. A köznevelési intézmény az alaptevékenységhez kapcsolódóan részleges szakmai önállóságot élvez, és bizonyos kiadástípusok esetében gazdálkodik a Köznevelési Centrum által számára meghatározott pénzügyi keretekkel. Kis értékű beszerzéseket elvégezhet. Részleges munkáltatói jogkörrel bír. Projektek tervezése, végrehajtása (támogató) 1: Az ábra az iskolákkal kapcsolatban felmerülő fenntartói feladatokat tartalmazza. Elsődleges Másodlagos Nincsen 18

Tankerületi Központ Köznevelési Centrumok 19

A fenntartás-működtetés egységesítése KÖZPONT FELADAT-ELLÁTÁSI HELYEI FENNTARTÁS-MŰKÖDTETÉSI SZEREPEK SZERINT (2015. december, db, %) 1 HELYZETELEMZÉS, PROBLÉMÁK 5.154 Központ feladat-ellátási helyei (összesen) 2.851 55,3% Központ csak fenntartó szerepe 2.303 44,7% Központ működtetőfenntartó szerepe Az összes köznevelési feladat-ellátási hely közel 74%-a a KLIK fenntartásában van. A KLIK által fenntartott feladat-ellátási helyek 56%-ában az önkormányzatok látják el a működtetési feladatokat. Ha a köznevelési intézményt a települési önkormányzat nem működteti, akkor a működtetési feladat átadásra került a központnak (a 3.000 főnél kisebb lélekszámú településeken). Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok az önkormányzatok tulajdonában maradtak, így elvált a a működtetés és a szakmai feladat-ellátás. A korábban egy kézben lévő felelősség és feladat, valamint annak eszközei elváltak egymástól. A Központ által nem működtetett iskolák esetében a meglévő ingatlanállomány folyamatosan romlik. Nehézséget azon esetek okozzák, amikor a működtetői feladatok az önkormányzatnál vannak és azok értelmezése és ellátása a jogszabályok adta lehatárolás alapján nem megfelelő. (Vagy csak nincs a feladathoz rendelt megfelelő forrás.) Az eddigi adatok és visszajelzések alapján a már kialakított fenntartói, működtetői rendszerben működési zavarok figyelhetők meg, így át kell tekinteni a szabályozási elveket és az állami fenntartó és az önkormányzatok közötti köznevelési forrásallokáció helyzetét. A jelenlegi feladat-lehatárolás nem megfelelő, állandó vitákat okoz az önkormányzatok és a tankerültek között. Az ingatlanok hasznosítása az önkormányzati működtetésű ingatlanok esetében a tankerületek és az iskolák szempontjait figyelembe nem véve valósulnak meg. 1: KLIK adatszolgáltatás (2015. december) 20

A fenntartás-működtetés tisztázására irányuló javaslatok összehasonlítása Leírás 1 Fenntartás-működtetés Szerződéses feladatmegosztás 2 egységesítése fenntartó-működtető között 3 A centrumok tulajdonába kerülne A tankerületekhez kerül minden a szakmai feladat-ellátását segítő fenntartott köznevelési intézmény minden ingó vagyon (pl. pad, ingatlan és ingó vagyonelemének projektor, taneszköz, szék, stb.). a vagyonkezelői joga, amely a Az ingatlanvagyon az feladat-ellátáshoz köthető, önkormányzatnál marad, a függetlenül az önkormányzat működtetés és a kapcsolódó szándékától, lakosságszámától és humánerőforrás a centrumokhoz egyéb kiegészítő tényezőktől. kerül, a karbantartási feladat az önkormányzaté. Jogszabályban pontosított szétválasztás fenntartó-működtető között A jelenlegi állapot szerint a Központ által használt önkormányzati ingatlan ingyenes vagyonkezelésben, illetve ingyenes használati jogcímen maradna az állami fenntartónál. A működtetői feladatkör tartalma pontosításra kerülne. Előnyök Megszűnik a jelenlegi fenntartóiműködtetői kettősség. Egyértelmű és kiszámítható rendszert eredményez. Az önkormányzatok számára feladat és finanszírozási szükséglet csökkenést eredményez. A szerződéses lehatárolás egyértelmű, és számviteli szempontból is jobban követhető lenne. Az egyedi szerződések rögzítenék a konkrétumokat (pl. melléképületek száma, mosdók száma, udvar nagysága, stb.). A szakmai feladatokhoz szükséges önkormányzati ingó és ingatlan vagyon az önkormányzat tulajdona maradna, így továbbra is, mint működtető gondoskodna azok felújításáról és karbantartásáról. Hátrányok Állami költségvetésnek kell biztosítani az állami fenntartónál jelentkező többletforrást Vitát generálhat az ingatlan fenntartási és karbantartási feladatainak és költségeinek elkülönítése. A kiadásokat a jövőben sem lehetséges tételesen elválasztani a fenntartás és működtetés között, ezért a jelenlegi helyzetet tovább bonyolítaná, illetve nem oldaná meg azt. 21

Köznevelési feladatellátás területi egyenlőtlenségei Okok Magyarország sajátosan elaprózódott településszerkezete Sokszínű iskolafenntartói összetétel csökkent ugyan, de a fenntartás és a működtetés elválása változatlanul fenntartja az eltérő lehetőségeket Helyi önkormányzati érdekek dominálnak intézmény átadás, átszervezés esetében Nincs összehangolt fejlesztés, pályázati fejlesztések egyenetlenségei Követezmények változatos, elaprózódott intézményi struktúra országosan eltérő nevelési-oktatási környezetet nyújtó általános iskolák, eltérő (esetenként elmaradott, hiányos) tárgyi feltételrendszer, eszközrendszer, infrastruktúra aránytalan személyi feltételrendszer, elöregedő pedagógus társadalom nem megfelelő szakos ellátottság alkalmazható tudáshoz, továbbtanuláshoz, pályaválasztási lehetőségekhez való hozzájutás egyenlőtlen, esélyegyenlőség nem kellően biztosított A spontán szegregáció erősödik 23

Tények az általános iskolai szerkezetre vonatkozóan 2000 és 2014 között az általános iskolások száma 957.850 főről 748.486 főre csökkent 2010 és 2014 között a feladatellátási helyek száma 3306-ról 3621-re növekedett, a pedagógusok száma 89.750 főről 75.704-re változott Az egy tanárra eső tanuló létszám 1: 10. OECD átlag 1: 15. Az egyszakos tanárképzés bevezetésével egyes területeken napjainkban jelentős szaktanárhiány alakult ki, Az általános iskolai kapacitások (férőhelyek) átlagos kihasználtsága 70%-os, emellett vannak intézmények, ahol tanteremhiány van, Az általános iskolai osztályok közel 44%-a (felső tagozaton az osztályok 46%-a) alatta marad a tanterem adta lehetőségek átlagos értékének, 700 olyan település van az országban, ahol a nyolc évfolyamos általános iskolai feladatellátás megvalósul, de több település lélekszámából kiindulva az alapfokú feladatellátás megszervezése hatékonyan nem megvalósítható 24

Telephelyek és tanulók száma telephelyenként Mind feladatellátási hely, mind tanuló létszám szempontjából a közepes község meghatározó 25

A fenntartással kapcsolatos kérdések 2016. július 1-jéig kialakul az állami intézményfenntartás új rendszere. A kialakuló új állami intézményfenntartási struktúrában az intézmények OM azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyek. Az intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási és a kinevezés és felmentés kivételével munkáltatói jogokkal rendelkezik. Az állami intézményfenntartó költségvetése a 2016-os bázishoz képest 23 százalékkal növekszik, több mint 100 milliárd forintot meghaladó mértékben (2016-ban 435 milliárd Ft) Az állami intézményfenntartó költségvetése a 2016-ban 91 milliárd forintal emelkedik meghaladó mértékben (bázis 2016-ban 435 milliárd Ft) 27

A pedagógus-foglalkoztatás kérdései A heti munkaidő teljesítésének beosztását az általános szabályok szerint munkáltatói hatáskörbe kell adni. A munkáltató rendelkezései szerint kell benntartózkodni az intézményben, illetve az intézményen kívül ellátni a munkakörhöz tartozó feladatokat. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe heti két óra erejéig beleszámít az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és diákönkormányzat munkáját segítő tevékenység, a beszámítás együttesen nem haladhatja meg a heti 4 órát. A pótlékok differenciálása érdekében az állami fenntartó számára elkülönített, kötött felhasználású költségvetési keretet kell biztosítani. A keretet a fenntartó köteles arra fordítani figyelembe véve az intézményi méreteket, az ellátott gyermekek, tanulók számát, a feladatok sokszínűségét hogy az intézményvezetőknek lehetősége legyen a pótlékok differenciált meghatározására. A keretet legalább a pótlékok középső határa figyelembevételével kell meghatározni. 28

A pedagógus-foglalkoztatás kérdései 2016-ban az EMMI-hez tartozó köznevelési intézményekben (állami intézményfenntartó központ, felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények) dolgozó, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítők részére 2 x 35 000 forint nettó, béren kívüli juttatást biztosít a fenntartó 2016. július 15-ei és december 15-ei határidővel. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság vállalja, hogy a más köznevelési intézmények fenntartásában érintett minisztériumokkal egyeztet ebben a tárgyban. 2017. január 1-jétől fenntartótól függetlenül minden, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítő 10 százalékos béremelésben részesül. 7 százalékos béremelésben generálisan minden érintett részesül, a béremelésre rendelkezésre álló költségvetési keret többi (3 százalék) részét az intézményvezetők javaslatára a munkáltatók teljesítménykritériumok alapján osztják szét az érintett nevelő-oktató munkát segítők között. 29

A pedagógus-foglalkoztatás kérdései A pedagógus előmeneteli rendszeren belül növelni kell az intézményvezető differenciálási és motivációs lehetőségét az átlagon felüli munkateljesítmény, a többletmunka, a minőségi munka elismerésében. 30

Minősítési rendszert érintő módosítások 35 ezer pedagógus számára biztosítjuk a lehetőséget a 2017. évi pedagógus minősítésre való jelentkezésre A Köznevelési Kerekasztal által megfogalmazott szempontokat figyelembe vételre kerültek: A jelentkezéskor előnyt élveznek többek között azok a pedagógusok, akik komoly szakmai gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával rendelkeznek. Azok a tapasztalt intézményvezetők, helyettesek, egyéb vezetők, akik legalább 20 év szakmai gyakorlattal, legalább 10 év vezetői gyakorlattal, és vezetői szakvizsgával rendelkeznek, jelentkezhetnek Mesterpedagógus fokozatra. Kutatótanári fokozatra azok adhatják be most jelentkezésüket, akik 14 éves szakmai gyakorlattal, tudományos fokozattal rendelkeznek és rendszeresen publikálnak. A 2013. szeptember 1-jén státuszban lévő, 2016. szeptember 1-jén 7 évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló, Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek 2017. január 1-jétől Az ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévők pedagógusok minősítési kötelezettsége törlésre kerül a vonatkozó jogszabályból. 31

Tanfelügyelet, önértékelés, foglalkoztatás A tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyveket módosítottuk, amelynek eredményeképpen az önértékelési és tanfelügyeleti rendszer kevesebb teherrel fog járni a pedagógusok, intézményvezetők és mesterpedagógus szakértők számára. 2016-ra korábban meghirdetett tanfelügyeletek és ahhoz kapcsolódó kötelező önértékelések közel háromnegyedét töröltük a szakmai egyeztetéseknek megfelelően. Azoknak a pedagógusoknak, akik sikeres minősítésen estek át, legalább 3 évre mentesülnek a tanfelügyelet alól. Az intézményi önértékelés 2 helyett 5 évente lesz kötelező az intézmények és pedagógusok számára. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő pedagógus, az intézményvezető egyetértésével az adott pedagógiai szakasz végéig, de legfeljebb két évig tovább foglalkoztatható. 32

Állami intézményfenntartó megkezdett átalakítása 2016. március 1-jétől új elnök vezeti az állami intézményfenntartó központot Pölöskei Gáborné személyében, aki miniszteri biztosként az intézményrendszer szakmai átalakításában is részt vesz. Az intézményfenntartó gazdálkodási és szervezeti problémáinak megoldására, valamint az új fenntartói struktúra kialakítására vonatkozó feladatkörbe miniszteri biztosként Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja került. Az új vezetők feladata, hogy már rövid távon biztosítsák az intézményfenntartó stabil, tehermentes működését, és készítsék elő a Köznevelési Kerekasztal véleményén alapuló, 2016. július 1-jétől bevezetendő új szervezeti és működési formát. A kormány az első félévben összesen 38 milliárd forintos pluszforrást biztosított az állami intézményfenntartó számára, ez magában foglalja a 17 milliárdos adósság konszolidációját is. A kormány biztosítja az állami intézményfenntartó működéséhez szükséges forrásokat mind az elkövetkező négy hónapban, mind a már utána következő időszakban, amikor már új szervezeti formában fog működni az intézményfenntartó központ. 33 33