FERENC PÁPA ÚTMUTATÁSA A 60 ÉVES EU-nak és A 20 ÉVES FAFCE-nak
Róma, 1957 márc. 25. Az Európai Szén- és Acélközösséget korábban létrehozó hat állam aláírja az un. Római Szerződést, és ezzel létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget. A közösség kezdetben a tagországok gazdasági tevékenységét koordinálta, csakhamar kiderült azonban, hogy számos politikai kérdésben is elkerülhetetlen az egyeztetés.
Új országok csatlakozása, újabb szerződések megkötése és a régebbiek módosítása után 1993- ban a Lisszaboni szerződéssel jött létre az Európai Unió. Ennek ekkor már 12 tagállam volt a tagja, és gazdasági, pénzügyi, igazságügyi, szociális és politikai kérdések is hatáskörébe tartoztak. A taglétszám azóta tovább bővült, az Unió apparátusa jelentősen felduzzadt. Krónikájába az 1957-es indulás óta sok nagyszerű eredményt és számos kevésbé sikeres akciót jegyezhettek fel.
1989. nov. 9. Leomlik a BERLINI FAL 1990. hat európai ország összefog a katolikus család értékeinek védelmére 1991. Együttműködési Nyilatkozat 1994. Együttműködési Platform 1997. Megalakul az Európai Katolikus Családegyesületek Federációja 2004. A Magyar Katolikus Családegyesület tagja a FAFCE-nak.
Nem akarunk visszatérni a hatvan évvel ezelőtti kezdethez De meg kell értenünk - annak a kornak a kihívásait, hogy szembe tudjunk nézni a mai és a jövőbeli kihívásokkal - a Szerződés hozadékát a jelen számára - hogy a múlt nem távoli történések összessége - hanem a jelent ma is átitató, éltető folyadék
mai lehetőségeink népek várakozásai A Szerződés elősegíti népeink anyagi jólétét, gazdaságaink fejlesztését, a szociális gyarapodást, teljesen új ipari és kereskedelmi lehetőségek bevezetését, célja valójában azonban egy emberléptékű, testvéri és igazságos élet megalapozása (P.H. Spaak)
Az alapító atyák arra emlékeztetnek: Európa nem betartandó szabályok együttese, nem követendő jegyzőkönyvek és eljárások kézikönyve. Európa élet, az ember olyan felfogásmódja, amely az ember transzcendens és elidegeníthetetlen méltóságából indul ki, és nem pusztán megvédendő jogok vagy megkövetelt igények együttese.
Az Európa-eszme eredeténél az emberi személynek az az alakja és felelőssége áll, aki evangéliumi testvériségre törekszik, akinek igazságra és igazságosságra irányuló akaratát ezeréves tapasztalat edzette. Róma, a maga egyetemességre irányuló hivatásával ennek a tapasztalatnak a jelképe, és ezért választották a szerződések aláírásának helyszínéül, minthogy itt vetették meg civilizációnk politikai, jogi és társadalmi alapjait.
Az európai életerő első összetevője a szolidaritás. Az Európai csak akkor fog élni, és csak akkor lesz sikeres, ha fennállása alatt hű marad az európai szolidaritás szelleméhez, amely azt létrehozta, és ha a közös európai akarat erősebb lesz a nemzeti akaratoknál. Ez a szellem ma szükségesebb, mint valaha, amikor szembesülünk a centrifugális erőkkel, valamint azzal a kísértéssel, hogy az unió alapító eszméit termelési, gazdasági és pénzügyi szükségletekre szűkítsük.
A szolidaritásból fakad a mások felé való megnyílás képessége. A most egyesülő országok nem akarnak elszigetelődni a világ többi részétől, és nem akarnak maguk körül áttörhetetlen gátakat emelni. A falak és megosztottságok drámáját jól ismerő világban teljesen világos volt, mennyire fontos egy egységes és nyitott Európáért dolgozni, és mennyire fontos a közös akarat, mely arra irányul, hogy lebontsa természetellenes korlátokat.
A 60 éve létrejött szerződés szentesítette a szolidaritást, ennek gyümölcse lett, hogy az azóta eltelt időszak lett a leghosszabb béke időszak az utóbbi századokban. A békét csak a tagok szabad és tudatos hozzájárulásával lehet építeni. A béke fontos alapérték, nélküle nem tudunk jövőt építeni, nélküle csak a mának élünk.
Minden jó terv a jövőbe tekint, a jövőt pedig a fiatalok jelentik, nekik kell megvalósítaniuk az előttünk álló jövő ígéreteit. Az alapító atyák tehát világosan látták, hogy közös művük nemcsak az államok határait lépi át, hanem az idő határait is, és ebből következik, hogy a nemzedékeket össze kell kapcsolni egymással, hiszen mindegyik egyformán részese a közös otthon építésének.
AZ EURÓPAI CIVILIZÁCIÓ KEZDETÉNÉL A KERESZTÉNYSÉG TALÁLHATÓ, AMELY NÉLKÜL AZ EMBERI MÉLTÓSÁG, A SZABADSÁG ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG NYUGATI ÉRTÉKEIT NEM IS LEHET MEGÉRTENI.
Európa lelke azért marad ma is egységes, mert közös eredetén túl ugyanazokat a rá jellemző keresztény és emberi értékeket éli, ezek pedig az emberi személy méltósága, az igazságosságra és szabadságra irányuló erős érzékenység, a szorgalom, a kezdeményezőkészség, a család szeretete, az élet tisztelete, a tolerancia, az együttműködésre és a békére irányuló vágy. (Szent II. János Pál)
1957-ben a jobb jövőt az újabb összetűzések elkerülésével látták megvalósíthatónak. A mi korunk a válságok, a krízisek kora: - gazdasági válság van - válságban van a család - krízis jellemzi a társadalmi modelleket - kiterjedt az intézmények - értékeket rombol a migráns-válság Mindez a mai ember félelmeiről és mélységes zavaráról, jövőképe zavarosságáról árulkodik.
Meg kell különböztetnünk - a kihívásokat - és a közjó érdekében kínálkozó kedvező alkalmakat Korunk a megkülönböztetés időszaka, fel kell ismernünk ki kell rostálnunk a lényeget, és arra kell építenünk.
Hogyan értelmezhetjük mai nehézségeinket? Hogyan találhatjuk meg a jövőre vonatkozó válaszokat? Az alapító atyák hagyatéka alapján: - helyezzük középpontba az embert, - gyakoroljuk a tevőleges szolidaritást, - legyünk a nyitottak a világra, - törekedjünk a békére, - törekedjünk a fejlődésre, - legyünk a nyitottak a jövőre.
Európa ismét reményre lel - ha intézményeinek középpontjában az ember áll - ha személyek és népek közösségévé lesz - ha felfedezi, hogy az egész több a résznél, és több azok egyszerű összeadásánál is
Európa ismét reményre lel - a szolidaritásban, - ha a szolidaritás és a szubszidiaritás szellemében új stratégiákat dolgoz ki, amelyek elősegítik az egész unió harmonikus fejlődését, miközben a gyorsabban haladó kinyújtja kezét a lassabban haladó felé, - ha nyitott a párbeszédre mint találkozási formára mind a tagállamok között, mind pedig az intézmények és az állampolgárok között.
Európa ismét reményre lel - ha a fejlődésbe és a békébe fektet be, - ha megnyílik a jövőre, a fiatalok felé, - ha befektet az oktatásba, - ha lehetőséget ad a munka világába történő beilleszkedésre, - ha befektet a családba, amely a társadalom első és lényegi alapeleme, - ha tiszteletben tartja az állampolgárok lelkiismeretét és eszményeit,
Európa ismét reményre lel - ha biztosítja a gyermekvállalás lehetőségeit, és a szülőknek nem kell félniük attól, hogy nem tudják felnevelni gyermekeiket, - ha védelmezi az életet annak egész szakralitásában.
A család kovász, amely elősegíti, hogy a világ emberibbé és testvériesebbé váljon, olyan világgá, ahol senki nem érezheti magát elnyomva vagy elhagyatottnak.
Nincs, ami jobban elősegítené a társadalom átfogó fejlődését, mint a családok jelenléte. A család ma is a társadalom alapja, és a családtagok egysége és testvéri, társadalmi elkötelezettsége továbbra is az európai béke és a közjó előmozdítója marad
Ma nagyobb szükség van, mint bármikor eddig, a találkozások olyan kultúrájára, amely képes erősíteni az egységet a különbözőségben, a kölcsönösséget és a generációk közötti szolidaritást. A FAFCE által képviselt családmodell nem kapcsolódik semmiféle ideológiához, hanem az ember sérthetetlen személyi méltóságán alapul. Erre a méltóságra alapozva válhat Európa valóban a népek családjává.
Válságok esetén is - mindig tartsuk tiszteletben a személyi méltóságot - ápoljuk a találkozások és a párbeszéd kultúráját - sohase adjuk fel keresztény identitásunkat - fogjunk össze más családokkal, de ne az egyformaságra, hanem az egységre törekedjünk
A FAFCE tagjai - legyenek kreatívak új módszerek és programok kialakításában és újabb erőforrások feltárásában - támogassák a fiatal generációt - kísérjenek másokat az élet gyakran köves útján - mutassanak rá a mindennapi életben fellelhető értékekre és ezek jelentőségére
Az 1960-as évektől kezdve generációs konfliktus: - az elődök által kitaposott út követése helyett drámai egyhelyben topogás - elmarad azoknak az anyagi és kulturális eszközöknek a továbbadása, amelyek segítségével a fiatal generáció is építhetné a jövőt.
Ahhoz, hogy újra szolidáris közösséggé váljunk, - fel kell fedeznünk saját múltunk értékeit, - hogy gazdagíthassuk jelenünket, - és átadhassuk a jövőbe vetett reményünket a következő generációnak.
A közösségi együttműködésben mindenkiben tudatosodik, hogy ő maga kicsoda és pontosan mi is az identitása. A család mint alapközösség ennek az önfelfedezésnek az elsődleges helye. A családban a különbözőségeket nem csak elfogadják, hanem egységbe is hozzák. A család a férfi és a nő közötti különbségek harmonikus egysége, és ez az egység csak erősödik és egyre hitelesebbé válik, ha gyümölcsöző és megnyílik mások felé.
Erős európai egységre van szükség, ez csak olyan eszközökkel érhető el, amelyek méltóak céljainkhoz. Európát meg kell reformálnunk, nem pedig lerombolnunk. Kezdjük értékeinkre való építéssel: Helyezzük erőfeszítéseink központjába az emberi személynek és a családnak, a társadalom alapegységének védelmét.
Magyar Katolikus Családegyesület Radnai Jenő