A szív és keringési szervrendszer

Hasonló dokumentumok
A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

3. A Keringés Szervrendszere

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás november 30.

A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata

Jóga anatómia és élettan

Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán).

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Jóga anatómia és élettan

Mit teszel a szívedért, hogy élj?

Tematika. Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere. Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer

A szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium).

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

Az ember szervezete és egészsége biológiaverseny BIOLÓGIAVERSENY 8. OSZTÁLY ÁPRILIS 26. Kódszám:

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: Fax:

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 25%.

Rövid, általános tudnivalók

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Vérkeringés. A szív munkája

VII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGISMERET 2. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:

SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.

EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1

1. Sorold fel a túlélési lánc elemeit! 2 pont. 2. Sorold fel a klinikai halál jeleit! 7 pont

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK május 22. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

Aktív életerő HU/KAR/0218/0001

Válaszoljon a létfenntartó szervekkel kapcsolatos, alábbi kérdésekre!

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %

Az emberi szív felépítése és működése

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Energia források a vázizomban

A köztiagy, nagyagy, kisagy

Vitális paraméterek. a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentıszolgálat mentıápoló tanfolyamának jegyzete. Készítette: Erıss Attila Dr.

KERINGÉS SZERVRENDSZERE

A vérkeringés biofizikája

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011

SPORTÉLETTAN ALAPJAI. Magyar Edzők Társasága február Dr. Uvacsek Martina

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

Levezetés, Nyújtás, Stretching

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL

130 tétel biológiából emelt szint szóbeli B tételek

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.

Számolási feladatok. 4. A fotoszintézis során egy növény bizonyos idő alatt 2,2 g szén-dioxidot köt meg. a. Mekkora tömegű glükóz jöhetett létre?

A köztiagy, nagyagy, kisagy

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Amit a pulzus mérésérôl tudnia érdemes!

SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A keringés legfontosabb akut betegségei (Dr. Zentay Attila, Dr. Berente Ágnes)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.

Nevezze meg a számozott részeket!

FIGYELMEZTETŐ JELEK ÉS TÜNETEK

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre.

A szív fizikális vizsgálata szívkonfigurációk és jelentőségük

Tartsa az ujját a pulzusán! - Cél az ütés/perc Amit tudnia kell iszkémiás szívbetegségben a szívfrekvenciáról

Fusion Vital Program riport

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

Az emlıs keringési rendszer felépítése

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

EFOP

Amit a Pulzus méréséről tudnia érdemes

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

Kínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes:

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Az edzett szív. Prof. Dr. Pavlik Gábor az MTA Doktora. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY

HS 1 Szív. Magasság: 33 cm., Szélesség: 24 cm., Mélység: 26 cm., Súly: 2.8 kg. HS 2 Szív

Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia

bemutatja: BetaVuSan Orvosilag tesztelt Táplálékkiegészítő Beta vulgaris

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Életünk és a víz. Kiss Miklós Kiss Miklós 1

Eredmény: 0/308 azaz 0%

Sportágspecifikus. teljesítménydiagnosztika nemzetközi kitekintés

SZEMÉLYRE SZABOTT TERHELÉSSZABÁLYOZÁS AZ ÁLLÓKÉPESSÉGI SPORTOKBAN

ÉRETTSÉGI VIZSGA október 20. SPORT ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 20. 8:00. Időtartam: 120 perc

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

KERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

Eredmény: 0/323 azaz 0%

Biológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

Átírás:

A szív és keringési szervrendszer Rácz Katalin - katalinracz@mail.cm A keringési rendszer Szervezetünkben 2 flyadékáramlási rendszer van: Nyirkkeringés Vérkeringési rendszer A keringési rendszer biztsítja az ember sejtjei közötti kapcslatt. Fnts szerepet tölt be a légzési gázk szállításában, a tápanyagk szállításában, a kórkzók elleni védekezésben, a szervezet belső egyensúlyának, az ún. hmesztázis (testhőmérséklet, flyadékegyensúly, kémhatás visznyk stb.) fenntartásában. A VÉRKERINGÉS FŐ FELADATAI: Szállítási feladatk: Légzési gázk O2 felvétele, CO2 (bmlástermék) eltávlítása a vérben a szövetekből, sejtekből. Tápanyagk is a vérkeringés útján jutnak be. Bmlástermékek eltávlítása, szállítása (vese >>> vizelet) Hrmnk szállítása a megtermelődésük helyéről a hatásuk helyére. Immunlógiailag aktív anyagk: a kárs anyagk kiküszöbölése, semlegesítése. Vér: A vér flyékny sejtközötti állmányú kötőszövet. Egy átlags embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagybb részre sztható, vérplazmára (55-56%) A vérplazma kb. 90%-a víz, emellett szénhidrátk (pl. szőlőcukr), fehérjék, valamint különböző ink alktják. Ink közül magas a Na + -, és a Cl - -kncentráció, ezek mellett K +, Ca 2+, Mg 2+ -, HCO 3 (hidrgénkarbnát), SO 2-4 (szulfát) ink jellemzőek. és az alaks elemekre (44-45%). vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék

Értípusk felépítése és funkciója Az ereknek hármfajtáját különböztetjük meg: 1.) Artéria (verőér, ütőér): a szív kamráiból a szervek felé vezető rugalmas falú ér. 2.) Véna (gyűjtőér, visszér): a szív pitvaraiba vezető tágulékny falú ér. 3.) Kapilláris (hajszálér): a kisartériát és a kisvénát összekötő vékny falú ér. A szív felépítése és működése A szív a keringési rendszer közpntja, a mellüregben, a két tüdőfél között helyezkedik el. Fala hármrétegű. Kívülről a vékny szívburk brítja. Ez alatt található a szívizmszövetből álló szívizm. A szív belső rétege az üregeket bélelő, rugalmas szívbelhártya.

A szív belső üregrendszerét egy hsszanti sövény két, egymástól teljesen elkülönülő részre: jbb és bal szívfélre sztja. A két szívfelet a szívbelhártyából kiinduló vitrlás billentyűk pitvarra és kamrára taglják. A pitvark véknyabb, a kamrák vastagabb izmzatúak. A pitvarkba trkllanak a vénák, a kamrákból indulnak ki az artériák. A jbb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal kamrából a főverőér, az arta a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes billentyűk találhatók. A szív szöveteinek vérellátását a szívkszrúerek biztsítják. Vérkeringés: A szívből kiinduló és szívbe érkező erek 2 zárt kört alktnak: kis- és nagyvérkör. Kisvérkör: a szív és a légzőrendszer közötti kapcslat megvalósítója A szív jbb kamrájából a tüdőverőérrel indul ki > az egész szervezet xigénszegény és széndixidban gazdag vérét szállítja a tüdőbe > tüdő hajszálereiben gázcsere következtében xigéndús vérré alakul > a tüdőből az xigéndús vér a szívizm összehúzódásával a bal pitvarba kerül. Nagyvérkör: az egész testet xigéndús vérrel látja el. A szív bal kamrájából az artával indul ki > az arta elvéknydó ágai (hajszálerek) ellátják a szervezetet friss xigénnel > a szövetekből az xigénben szegény és a széndixidban dús elhasznált vért a gyűjtőerek viszik tvább egyre nagybb erekbe összegezve > végül a 2 gyűjtőérben a jbb pitvarba szállítja vissza a vért és a jbb kamrából indulva kezdődik elölről a körflyamat.

Szívciklus A szívműködés ismétlődő szakaszkra, szívcikluskra taglható. A szívciklus két részre taglható: Szisztle/a szív nymó funkciója: a szívizm rstk összehúzódása Kezdetén a bal kamra ernyedt állaptban, kamra ürege tágult, vérrel telt izmrstk összehúzódnak, megnő a vérnymás kinyílik az artabillentyű a vér kiáramlik a kamrából, és a szív a vért az ütőerekbe nymja Diasztle/szívó funkció Ezután a bal kamra rstjai elernyednek, az üreg tágulni kezd, a nymás pedig csökken, becsukódik az arta billentyű, és kinyílik a pitvarkamrai billentyű. A bal kamra vérrel telítődik a pitvar irányából. Vérnymás A szív tartja áramlásban a vért a keringési rendszerben. Összehúzódásaival kialakítja a vérnymáskülönbséget a szívből kiinduló artériák és a szívbe vezető vénák között. A VÉRNYOMÁS a vérnek az érfalra gyakrlt hidrsztatikai nymása. A vérnymás mérésekr mindig két számadat lvasható le, a magasabb érték az ún. szisztlés nymás (amit a szív összehúzódása idéz elő), az alacsnyabb érték a diasztlés nymás (a szív elernyedt állaptában mérhető nymás). A vérnymás értéke sk mindentől függ, egy átlags embernél 120/70. A keringési rendszerben a vér a fizika törvényeinek megfelelően a nagybb nymású hely felől áramlik a kisebb nymású hely felé. A vér egyirányú áramlását a szívben a billentyűk biztsítják. A szív működése A szív nyugalmban átlagsan 70-75-ször húzódik össze percenként. Egy-egy összehúzódással a jbb és a bal kamrából mintegy 70-80 cm 3 vér kerül az érpályába. Az egy perc alatt tvábbíttt vérmennyiség, vagyis a keringési perctérfgat így kb. 5 dm 3. Ez azt jelenti, hgy egy perc alatt a teljes vértérfgat megfrdul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben.

Nagybb igénybevétel esetén emelkedik az egy összehúzódással tvábbíttt vér mennyisége, valamint az összehúzódásk száma is. Ennek következtében a keringési perctérfgat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet. Ingerképzés A szív autmatikus működésű, saját ingerképző közpnttal rendelkezik, azaz, ha egy szívet kiemelünk a helyéről az tvább dbg. A szív több ingerképző közpnttal rendelkezik, az elsődleges közpnt a jbb pitvar falában lévő szinuszcsmó. Innen az ingerület a másdlags ingerképzőbe, a pitvark és kamrák közt lévő pitvarkamrai csmóra terjed, majd a harmadlags ingerképző, a His-köteg következik. A His-köteg a kamrák közötti faln a Tawara-szálakban flytatódik, majd a szív külső felén a Purkinje-rstkban vezetődik az elektrms inger. Utóbbi két ingerületvezető már nem képes önálló ingerület képzésére.

A testedzés hatása a szívre A szív alakbeli és működésbeli váltzáskn megy át ezek edzettségi jelek A váltzásk élettani célja, hgy nagybb kapacitással, hatéknyabb működésre legyen képes keringési rendszerünk. Évek alatt alakulnak ki, és a sprtlás abbahagyása után fkzatsan visszaalakul. Mrflógiai váltzásk: Állóképessgi sprtlók - Kamrák fala vastagabbá válik, és tágabbak lesznek Erőkifejtést igénylő sprtágak a fal vastagszik Működésbeli váltzásk: Pulzusszám: a szív percenkénti összehúzódásainak száma Ébredési pulzus (edzetteknél 45-55ü/p) Nyugalmi pulzus a nap bármely szakában mérhető, ha előtte nem sprtlunk Munkapulzus - Fizikai munka alatt terhelés intenzitásával aránys Maximális pulzus - munkapulzus legnagybb értéke, életkrfüggő (220- életkr) Pulzustérfgat: a bal kamra egy összehúzódása alatt kilökött vér mennyisége Perctérfgat: a bal kamra által kilökött vérmennyiség egy perc alatt Pulzusszám: szívfrekvencia: egy perc alatti szívösszehúzódásk száma Nyaki ütőér vagy csuklón. 15 mp-ig mérjük. Helyben járás közben (nem szabad megállni). Pulzusmérő órával. Maximális pulzus: nők: 220-életkr, ffi.: 205-életkr Maximális pulzussal tils edzeni. Célzóna: (aerb munkát tudunk végezni) kezdőnél: max. pulzus 55-70 %-a közötti érték, haladók: max. pulzus 75-80 5-a.

Edzett szív kisebb perctérfgattal dlgzik, ami az alacsnyabb nyugalmi pulzus miatt alakul ki. AZ edzett sprtló ebből a kevesebb vérből is ki tudja nyerni szervezete számára a szükséges anyagkat, mert szöveteinek jbb az O2-kihasználási képessége. A sprtló szíve nyugalmban mérhető kisebb munkájával hatéknyabb pihenést és jbb regenerálódást valósíthat meg. Alacsnyabb pulzusszámuk a magasabb paraszimpatikus idegrendszeri hatás miatt van EDZÉS BRADYCARDIA Paraszimpatikus működés regenerálódást serkenti Maximális terhelésben is jbb a sprtlók keringése. A max. pulzusszám nem különbözik, de az erősebben összehúzódó kamraizmzat nagybb pulzustérfgatt eredményez az O2 igényt jbban ki tudja elégíteni, mely feltétele a magasabb terhelhetőség, és jbb teljesítménynek. A keringési rendszer fejlesztése gyermekkrban (6-14 éves krig) a leghatássabb szenzitív időszak Ha ekkr elhanyagljuk az állóképesség rendszeres fejlesztését, később már nem érhető el az a szint, mint ami a krai fejlesztéssel elérhető lett vlna. Az állóképességi sprttevékenység a szív, tüdő, és az izmzat hajszálerezettségét (kapillarizációját) jelentősen javítja. Fizikai terhelés alatt megváltzik a vér elszlása a különböző szervek között KERINGÉSI REDISZTRIBÚCIÓ Fizikai munkában résztvevő szervrendszereké az elsőbbség (izmzat, szív, tüdő) Az agy vérellátása állandó (750 ml/perc) Vese, máj, táplálkzási szervek nyugalmban több vért kap Bőr eleinte bő vérellátás a verejtékezéshez, majd az izmzat elvnja azt Vérnymás Állóképességi tevékenység a vny. szisztlés értéke nő, disztlés értéke váltzatlan, vagy csökken ez fkzatsan következik be idősebb krban ajánltt Nagy erőkifejtésnél a szisztlés és disztlés érték is nő nagy megterhelés az erek számára csak fiatal egészséges embernek Ez csak néhány tíz mp-ig tartható fenn, utána szédülés, ájulás Aktuális edzettségről terhelés utáni pulzusmegnyugvás mérésével szerezhetünk inft. (Cper teszt) Jó regenerációs képesség: terhelés után 5 percen belül a nyugalmi pulzus +25/30 % Ha elhúzódik a flyamat rssz edzettségi állapt