PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Fontos (Rossz) Hírek Közlése Csikós Ágnes, Radványi Ildikó PTE ÁOK Alapellátási Intézet Hospice-Pallíativ Tanszék
BEVEZETÉS Alapvető készség Nem megfelelő a felkészültségünk A hír hatása a betegre és családjára
Mi a Rossz Hír?
WHO rosszhírek közlési modelljei Modell Orvos-beteg kapcsolat Ki hozza a döntést? Orvos-beteg kommunikáció Nem közlő Paternalista Csak az orvos Rossz Mindent közlő Paternalista Csak a beteg Elég jó Egyénre szabottan közlő Partneri Közösen Jó
Őszinte tájékoztatás iránti igény (Csikós Á., 2008)
A terminális betegség prognózisának megbeszélése reménytelenség érzését kelti (Csikós Á., 2010) 60% 50% 56% 51% 40% 42% 30% 30% 20% 10% 7% 14% 0% Gyakran Néha Ritkán Magyarország USA
Mikor tájékoztatja betegeit, a terminális betegségről? 80% 70% 75% 60% 50% 40% 30% 37% 48% 20% 10% 0% 19% 15% 4% Mindig Ha kérdezik Saját döntés Magyarország
6 pontból álló ajánlás fontos hírek közlésére (Robert Buckman) 1. Előkészítés 2. Mennyit tud a beteg? 3. Mennyit szeretne megtudni a beteg? 4. Az információ közlése 5. Válasz a beteg és családja érzéseire 6. Tervezés és követés
Rossz hírek közlésének ENYHÍTŐ modellje (Pilling János) E- előkészítés Adatok, eredmények ellenőrzése NY- nyitó kérdések Mennyit tud a beteg? H- hozzájárulás Mennyit szeretne tudni a beteg? Í- információ közlése T- támogatás a beteg érzelmeinek kezelése Ő- összegzés Tervezés, követés
Első lépés: Előkészítés Orvosi adatok, vélemények ellenőrzése Megfelelő környezet kiválasztása Négyszemköztiség biztosítása Megfelelő idő Zavaró tényezők kiküszöbölése A megfelelő emberek jelenléte
Második lépés: Mennyit tud a beteg? Mit tud a beteg saját aktuális egészségi állapotáról? És a család? Nyitott kérdések Az eddigi vizsgálatok alapján mit tud Ön a betegségéről, állapotáról?
Harmadik lépés: Mennyit szeretne megtudni a beteg? Az emberek különbözőképpenfogadják az információkat Kivel közöljük az információt? A beteg megnevezheti, hogy ki legyen az a személy
Negyedik lépés: Az információ közlése A hír elmondása együttérző, de egyenes módon történjen Közlés, majd szünet Egyszerű szavakat használjunk, mely könnyen érthető Az orvosi kifejezéseket kerüljük Ellenőrizzük, hogy a beteg megértette-e a hírt Hallgatás, testbeszéd
Milyen érzelmi reakciók fordulhatnak elő?
Ötödik lépés: Támogatás A reakciók nagyon különbözőek lehetnek Erős érzelmi kitörés, sírás, düh, megkönnyebbülés Teljes hallgatás, szomorúság, izgatottság Tudjunk hallgatni
Hatodik lépés: Összegzés,Tervezés A következő lépések megtervezése A jelenlegi tünetek kezelése Az érzelmi és gyakorlati támogatás megbeszélése Biztosítsuk betegünket, hogy mi mellette állunk, ránk mindig számíthat Elérhetőségek Következő találkozó
Lehetséges hibák Ha nem tájékoztatjuk a beteget! A hír közlése nyilvános helyen időszűkében megszakításokkal telefonon keresztül Az orvosok sokat beszélnek amikor idegesek A hír közlése gyakran ismétlést igényel!
Rossz hírek közlésének fontos elemei Megfelelő hely Elegendő idő Megfelelő emberek jelenléte Közlés fokozatosan Egyszerű szavak, rövid mondatok Hallgatás, testbeszéd Empatikus magatartás Visszakérdezés, mit értett meg Következő lépések megbeszélése Támogatásunkról biztosítani, pszichés vezetés Következő találkozás, elérhetőségek
A hír közlése őszinte, fokozatos és együttérző módon: Lehetővé teszi a tervezést, reális célok kitűzését Érzelmileg támogatja a beteget Erősíti az orvos-beteg kapcsolatot
Rossz hírek közlése Ha rosszul csináljuk, a beteg és családtagok lehet, hogy soha nem bocsátják meg, ha jól csináljuk, lehet hogy soha nem felejtenek el minket. ( Buckman, 1992)
Köszönöm a figyelmet!