Tanúvallomások Nyíregyháza és Hajdúdorog XVIII. századi határperében

OROSZ ISTVÁN: Tanúvallomások Nyíregyháza és Hajdúdorog XVIII. századi határperében Nyíregyháza újratelepítene Károlyi Ferenc nemcsak arra törekedett, hogy a település megfogyatkozott lakosságát növelje, de arra is gondja volt, hogy visszaszerezze a város határának azokat a részeit, amelyeket az elnéptelenedés évtizedeiben a nyíregyháziak elveszítettek. Ezek közé tartozott a Ráczfejértó (ma Űjfehértó), Szentmihály (ma Tiszavasvári) Hajdúnánás városok, valamint Szegegyháza és Sima puszták között elterülő határrész, amit a nyíregyháziak korábban közösen használtak a hajdúdorogiakkal s ezért közföld"-nek is nevezték. A város elnéptelenedésekor azonban a dorogiak maguknak sajátították ki a közös földet s nem engedték, hogy ott rajtuk kívül más is kaszáljon szénát. Károlyi Ferenc nyíregyházi és tiszalöki birtokainak inspektora Szaplonczai Kristóf már egy évvel az újratelepítés után, 1754-ben keresetet nyújtott be ura nevében a dorogiak ellen s Szunyoghy Ferenc Szabolcs megye szolgabírája néhány tanút ki is hallgatott a kérdéses határrész használatát illetően.(1) A tanúk jórészt olyan idős nyíregyházi lakosok voltak, akik még emlékeztek arra, hogy a vitás földet együtt használta a két város lakossága. Döntés azonban nem született s ezért a közben elhalálozott Károlyi Ferenc örököse, Károlyi Antal 1759-ben újabb keresetet indított. Beadványában arra hivatkozott, hogy a közföldet, amit a dorogiak és nyíregyháziak korábban együtt és közösen bírtak" (simul et promiscué possidebatur) a hajdú város lakói erőszakosan elfoglalták, a határjeleket elmozdították és a területet a nyíregyháziak használatába nem engedik. Kérte, hogy az eredeti határt a hajdú város és az újratelepített Nyíregyháza között bírói úton állítsák viszsza.(2) A Heves és Külső-Szolnok megyei alispán: Sághy Vilmos elnökletével kiküldött bíróság igyekezett a vitás terület használatára vonatkozó adatokat összegyűjteni. így természetesen azokat a tanúvallomásokat is, amelyeket a per előző szakaszában a bíróságok előtt a beidézett tanúk tettek. Ezek közé tartozott az Elek Sándor Szabolcs megyei főszolgabíró által kiállított bizonyságlevél az 1754-ben tett tanúvallomásokról.(3) A dorogiak 1761-ben Magyar Illés nevű hadnagyuk által benyújtott tiltakozása(4) megkövetelte a tanúk körének kiszélesítését s újabb vallomások figyelembe vételét. 1761. augusztus 8-án nemcsak volt nyíregyházi lakosok vallomását vették jegyzőkönyvbe, hanem a kérdéses határrész három évtizeden

keresztül volt bérlőinek: Kovács Jánosnak és Kovács Andrásnak, testvéröccsüknek és alkalmazottaiknak s néhány szomszédos helységbe való tanúnak a vallomását is. Az Elek Sándor szolgabíró és Vaksi György esküdt kérdéseire adott válaszok azonban csak előzetes tanúvallomásoknak" (collateralis inquisitio) voltak tekinthetők, ezért az érintettek 1762. április 30-án vallomásaikat Sághy Mihály bírósága előtt hitelesítették.(5) Sor került további tanúk kihallgatására, s a kérdéses határrész: a Hajdúdorogról Tokajba vezető út mellett, a Bene halma és a Nagy Lapos környékén lévő plága" bejárására is. A következőkben a perbeli akták sorrendjének megfelelően a 5. számú periratban található, 1761. augusztus 8-i tanúvallomásokat, illetve ezek 1762. április 30-i meghitelesítését, a 6. számú periratként becsatolt 1754. évi tanúvallomásokat, Gulyás Péter 1761-ben tett és 1762-ben megerősített kiegészítő vallomását, valamint a felperes uradalom által 1762- ben állított újabb tanúk kihallgatásáról kiállított bizonyságlevelet amely a 7. számú perirat volt bocsátjuk közre. A tanúvallomások során számos igen idős embert is meghallgattak, akik közül egyesek arra is emlékeztek, hogyan használták a kérdéses földet a Rákóczi-szabadságharcot megelőzően, a XVII. század végén. E vallomásokból és a per mellékleteiként előterjesztett egyéb "aktákból rekonstruálni lehet a kérdéses határrész használatának nemcsak XVIII. de XVII. századi történetét is. Arról is tudomást szerezhetünk, hogy Dorog és Nyíregyháza már a XVII. század első harmadában is használt közösen egy bizonyos határrészt, amelyet Zunior (Szunyor) telekének hívtak. E prédium használatában is voltak viták Nyíregyháza, ahol a XVII. században a lakosság egy része hajdú volt és az 1616 óta hajdú városnak tekinthető Hajdúdorog között.(6) Ilyen vitában járt el Laskay Miklós szolgabíró 1635- ben, aki Bethlen István és Lónyai Zsigmond jelenlétében úgy döntött az elpusztult település határának használatáról, hogy az Zunior-teleken az templomon felül egy füves ut megyén a nánási útba, az füves uton feljül az Csörszárkáig szabad legyen az dorogiaknak kaszálniuk, ily formán, hogy egyenlő akaratból bocsássák kaszára, az füves uton penigh beleöl szabad legyen az nyíregyházi embernek kaszálni valameddigh az Zuniorteleke tart."(7) Abból, hogy a dorogiak ezt a szerződést a közföldről" a XVIII. században folyó perhez mellékelték bizonyító anyagként, a Csörsz-árkára, mint tájékozódási pontra való hivatkozásból, valamint az itt közlendő tanúvallomásokból csak arra következtethetünk, hogy a XVII. század első felében emlegetett Zunior-telek és a XVIII. században vitatott határrész ugyanaz a terület volt. A határperben született tanúvallomások látszólag olyan megállapítá-

sokat tartalmaznak, amelyek nem nagyon érdemesek a történetíró figyelmére. Szomszédos települések között az évszázadok folyamán mindennaposak voltak a határvillongások, ezek többnyire azonos elemeket tartalmazó írásos nyomai nem sok említésre méltó dologról adnak hírt. Hajdúdorog és Nyíregyháza határperének aktáit bizonyára figyelemmel forgathatja a jogtörténet kutatója, aki a delegált bíróságok működésrendjét vagy az előzetes és a meghitelesített vallomástételek (inquisitio collateralis civilis, inquisitio civilis authenticata) közötti különbségeket akarja fürkészni. Ugyanígy a megfogalmazásokban sok értékes elemet találhat a nyelvújítás előtti állapotról a nyelvtörténész is. A magyar (vagy részben magyar) nyelvű szövegek közlésére mégsem ezért vállalkoztunk, hanem mert úgy véljük, fontos adatokat tartalmaz a településtörténet és agrártörténet kutatói számára. A perben a tanúk szájából elhangzottak hozzájárulást jelenthetnek a XVIII. századi állattenyésztés és tanyatörténet néhány vitatott kérdésének megoldásához. Ezek közül e rövid bevezetésben csak kettőre: a telek jelentéstörténetére és a pusztabérlők szállásaira és állattenyésztésük módjára kívánjuk felhívni a figyelmet. A telek mint ismeretes csak évszázados jelentésfejlődés során nyerte el a jobbágyparaszti föld értelmét, az azonban kétségtelen, hogy a XVII XVIII. században legáltalánosabban e jelentésében használták s így volt azonos a latin sessio-val, illetve a sessio colonicalis-al. Ugyanakkor a tájnyelvben a telek egyéb jelentései is tovább éltek: így a marhaállásnak használt és ezáltal megtrágyázott föld, sőt lakatlan föld értelemben is használták. Zoltai Lajos elsősorban Debrecenre vonatkoztatva állapította meg, hogy teleknek nevezték,,a szarvasmarha nyári éjszakázásának, téli szállásának állandó helyét, amely éppen azért, mert hosszú ideig nem változtatják megkövéredik, megtelkesedik."(8) A jószágállás telek elnevezése Debrecen mellett a Tiszántúl más vidékein is általános volt, Polgáron még a múlt században is így nevezték azokat a nyaraló- és telelőhelyeket, ahol felgyülemlett a jószág trágyája.(9) A jószágállás azonban gyakran az elpusztult elhagyott települések belső házhelyeinek, udvarainak helyén volt, mert itt általában gyorsabban nőtt a fű, mint a határ egyéb részein. Így a telek jószágállás, telelőhely illetve puszta, lakatlan föld jelentése össze is kapcsolódhatott. A Nyíregyháza és Hajdúdorog közötti határper tanúvallomásai a telek mindkét értelmezését megerősítik. A vitatott határrészt a XVII. század elején amint említettük Szunyor-telekének nevezték, a század második felében hívták Kos-teleknek, Bodzás-teleknek, majd a XVIII. század első felében a területet mintegy 30 éven át bérlő Kovács fivérekről Kovácsteleknek is. Semmi okunk nincs feltételezni, hogy a korábbi elnevezések ne személynévi eredetűek lettek volna, annál is inkább, mert a Tiszántú-

Ion másutt is előfordul a jószágállás értelmű teleknek a tulajdonosról vagy huzamos ideig tartó bérlet esetében a bérlőről történő elnevezése.(10) A telek jószágállás, puszta föld értelme kapcsolódik össze az 1754. évi tanúvallomások kérdései között is, amikor a Kovács-telek puszta felől érdeklődtek a bírák azaz a telek nemcsak állattartó helyként, de pusztaként is szerepelt. Ez az összekapcsolás nyilván a nyelvhasználaton alapult, amit az is indokolt, hogy a Kovács-telek XVII. századi neve Szunyor telek volt s a már idézett 1635. évi szolgabírói döntés még emlegeti az elpusztult település templomának helyét. A jószágállások, állattartó helyek minden bizonnyal az egykori elpusztult település helyén jöttek létre, így teljesen jogos volt Kovács teleké pusztáról beszélni. A telek tehát Nyíregyházán is jelentett puszta helyet és jószágállást is, sőt olyan állattartó telepet, amely elpusztult települések helyén jött létre. Az állattartó központot azonban ekkor már nemcsak teleknek, inkább szállásnak nevezték, ezt tükrözik az itt közlendő iratok is, amelyekben sokkal többször fordul elő a kérdéses földrész Kovács-szállás elnevezése, mint a Kovács-telek forma. Az mindenesetre megállapítható, hogy a két kifejezést csaknem szinonimaként alkalmazzák az iratokban. A meghallgatott tanúk szájából olyan észrevételek is elhangzottak a perben szereplő terület használatával kapcsolatban, amelyek értékes adalékul szolgálhatnak a szállásokon folytatott állattenyésztés, gazdálkodás jellegének jobb megértéséhez. A tanúvallomások alapján nem lehet kétséges, hogy a Kovács-szállás állattartó központ volt, a két debreceni tőzsér a bérelt határrészen szarvasmarhát legeltetett fizetett pásztorok, sőrések segítségével. A szálláson kutat ásattak, hogy itatni tudják az állatokat, aklot építettek s istállójuk is volt, ami bizonyára nemcsak az állatok védelmét szolgálta, de benne tanyáztak, aludtak a fogadott gulyások, sőrések is. A marhatartás céljainak megfelelően a bérelt terület legelő illetve részben kaszáló volt, a kaszált részen igyekezett a bérlő testvérpár az állatok telelésére szükséges szénát megtermelni. A legfiatalabb Kovács testvér vallomásából azonban az is kiviláglik, testvérbátyjai megengedték neki, hogy egy darab földet szántóföldnek használjon. A szálláshoz tartozó földek egy részének szántása a korábbi bérlők idején is előfordult, mégsem tekinthető jellemzőnek, a szállás a tanúk vallomásában egyértelműen állattartó központ.(ll) Ha ennek az állattartásnak a jellegét kívánjuk meghatározni, Balogh István nyomán pusztai állattartásnak nevezhetjük. A XVI XVII. században sűrűn előfordult, hogy az elnéptelenedett, pusztává vált falvak határát tőzsérgazdák, marhakereskedők egyénileg, vagy többen kompániába összeállva veszik bérbe a kincstártól vagy a földesúrtól."(12) A XVIIL

századra már inkább jellemző a puszták közösségek által történő bérlése. Ekkorra már megfogyatkoztak a magángulyák, s helyükbe inkább az állattulajdonosok közösen legeltetett nyájai léptek, mégis e tanúvallomások azt mutatják, hogy a vitás földön fennmaradt a korábbi időszakra jellemző magánjellegű pusztai legeltetés. E magánlegeltetés szükséges kelléke a korábban teleknek is nevezett szállás, -amely azonban a formai egyezések ellenére sem azonos a XVIII. században már nagy számban megtalálható paraszti, mezővárosi tanyákkal, amelyeket az Alföld egyes vidékein szállásoknak is neveztek. A paraszt-tanyák, szállások korai, állattartó formájukban is tartozéktelepülések s szerves kapcsolatban voltak a belső telken lévő gazdasági központtal és lakóhellyel. A pusztabérlő tőzsér, sőrésgazda számára a szállás volt az egyedüli gazdasági telep s a puszta a határhasználat szempontjából idegen testet jelentett annak a településnek a számára, amelyhez formailag tartozott. A perben sűrűn emlegetett Kovács-szállása, bármennyire is hasonló lehet a későbbi nyíregyházi vagy dorogi tanyákhoz, nem tekinthető ősüknek, mert egy teljesen eltérő állattartási rendszer szükséges tartozéka és kelléke volt. Ügy véljük a debreceni Kovács János és András közföldre" épített szállása egy jellegzetes emléke a pusztai állattartásak, márcsak ezért is érdemes az alábbi következő tanúvallomásokat teljes terjedelmükben közzé tenni. A határper mellékleteként szereplő tanúvallomások a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban találhatók, Hajdúdorog város Levéltárában. Közelebbi jelzetük: V. A. 101/d 9 Közgyűlési iratok, Irregestrata, Anno 1775 1962. Jegyzetek a bevezető tanulmányhoz 1. Hajdú-Bihar megye Levéltára (HBmLt.), Hajdúdorog város Levéltára, V. A. 101/d 9 Közgyűlési iratok, Irregestrata Anno 1775 (1762). 6. számú perirat. (Lásd a szövegközlést). 2. U. o. 1. sz. perirat. 3. U. o. 6. sz. perirat. 4. U. o. 3. sz. perirat. 5. U. o. 5. sz. perirat. 6. Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 129. 1. Komoróczy György: (szerk.) Hajdúdorog története. 229. 1. 7. HBmLt. Hajdúdorog Levéltára, V. A. 101/d 9. Közgy. ir. Irreg. Anno 1761. V. ö. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságos város története. Nyíregyháza, 1886. I. k. 97. 1.

8. Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debrecen,. 1936. 185 186. 1. 9. Bencsik János: Pásztorkodás a Hortobágy területén a XVIII. század végétől. Debrecen, 1969. 9 19. 1. Orosz István: A rideg" tanya (In.: Pölöskei Ferenc Szabad György szerk.: A magyar tanyarendszer múltja.) Bp. 1980. 181. 1. 10. Orosz István: i. m. 181 182. 1. 11. Orosz István: Adatok a pusztabérlők szállásaihoz a XVIII. század elején Kelet-Tiszántúlon. Ethnographia 1976. 47. 1. 12. Balogh István: Tugurium szállás-tanya. Ethnographia, 1976.. 9. 1. Productum sub No 5-o(l) Infrascripti vigore praesentium recognoscimus; quod Nos pro parte et ad condignam, eamque legitimam Illustrissimi Domini Comitis Domini Antonii Károly de Nagy Károly Sacrae Cesareae Regiae Apostolicae Majestatis Camerarii, Generális Campi Praefecti et Comitatus Szatthmariensis Supremi Comitis requisitionem penes Judicariam Spectabilis ac Generosi Domini Nicolai Ibrány de Vaja Comitatus de Zabolcs surrogati Vicecomitis juxta Nobis porrecta Deutralia Puncta die 8-a Mensis Augusti Anni Currentis 1761 in Territoria Possessionis Nyíregyháza, in Plaga vulgo Kovács Szállása sic dicta sequentes excepimus Testium fassiones.(2) De Eo Utrum?(3) 1- mo Tudgya é a vagy hallotta és az Tanú ezen Tekintetes Nemes Szabolcs Vármegyében Dorog és Nyíregyháza között lévő köz földet, (4) ha tudja mutassa meg a körös környül való határát, melyek által a Simay Dorogi Szent Mihály és Szegegyházi Határok(5) meg külömbeztetnek és hogy az Dorogi csárda is a köz földön légyen vallya meg? 2- do Hát azt tudja és a vagy hallotta é most Szabad Király Debreczen Várossában lakó Kovács András és János Uraimék Szállások hol volt a köz földen és eő Kegyelmek meddig járatták Marhájokat Dorog felül mutassa meg és kiktűl exarendálták(6) azon földet? 3- o Dorogi Lakosok ennek előtte mint egy tizenöt Esztendőkkel új Határokat az köz földben hántak és ot tudnia illik, az hol soha Határ nem volt, s azok által az köz földet magoknak hatalmassan foglalták el?

4- o Vagyon é valamely Törvényes Jussok a Dorogiaknak a köz földhez, vagy tsak haszna vitelére fogták fel és foglalták el, mivel Nyíregyháza sokszor pusztán maradót, vagy mikor laktak is elég fövek lévén nem köllet nekiek a köz földe, ugyan tsak a Dorogiak a Nyíregyháziak engedelmibul birták, és Kaszálásnak idején mindenkor hirt adtak a Nyíregyháziaknak? 5- o Hány Esztendeje lehet, hogy az Dorogiak azon köz földet kezdették szántani, és ez előt tsak gyepben álot? 6- to Ki tud jó Tanúnak lenni? Primus Testis Egregius Joannes Kovács Regiae Cicitatis Debreczinensis Concivis Annorum circiter 65. Deposito Corporali Juramento fassus est. Ad l-um(7) Fatens(8) Uram eö Kegyelme jól tudja, hol és mellyik légyen ezen Terrenum,(9) mellyet köz földnek hivnak és tudja, hogy azon köz földnek egyik széle a Simái határ szélben lévő Bene halmánál kezdődik, és szolgál mindenütt a Csüsz(lO) árka mentében Nap Nyugot felé. Ezen nevezet köz föld Terrénumnak Dél felül való határit hol légyenek és mely felé szolgályanak, bizonyossan nem tudja, látót ugyan a fatens a rezes nevü halmon is egy határt, de mitsoda határnak kölletik lenni azt fatens Uram nem tudja, és ezen kivül is látót s tudót még egynihány határokat fatens Uram, de mire valók nem tudja, de mindaz által tudja azt, hogy az köz föld ezek között vagyon, és hogy az Dorogi Csárda is az köz földben ben légyen, a midőn arendatorá(ll) let fátens Ur, a Nyíregyházi földnek akori Nyíregyházi Ispánytul(12) Luka Ferencz és Kereki Ferencz Uraméktul hallotta, hogy peniglen az Dorogi Csárdán belől Dorog felül mindegy két Düllő földnyire az Tokai Ut felén is volt egy ki tecző Négyhatár, azt tudja Fatens Uram, de mit jedzet nem tudhatya. Ad 2-dum(13) Fatens Ur eö Kegyelme más attyafiával edgyüt harmincz Esztendeig birt arendában az Deutrális(14) köz föld Terrenumábul egy darab Plágát(15) mind akkoráig egy végtek,(16) még nem az Nyíregyházi uj lakosok már hét esztendőiül fogva Nyíregyházát meg szálották, kinek is hét esztendeje imár hogy néhai Méltóságos Gróff Karolj Ferencz eö Excellentiája(17) parancsolatyábul ki köllet az arendábul menni, azon nevezet Terrénumból való Piágát az akkori Nyíregyházi Földes Uraktul nevezet szerint Baro Josikanétül és néhai Tekintetes Jósa István Uramtul kiis a Palotsai just(18) birta akkoron felesége Bozoki Leány után, melly just minek utánna Palotsainé eő Nagysága Jósa István Uramtul ki váltotta, már ez előtt hat vagy hét esztendeig birván Fatens Ur az Deutrális Plágábul és akkoron ujonan visgaltatni kívánván Palotsainé eő Nagysága, az Határt Tisztyei által azon Tisztek a Dorogiakat is ki hivatván, a mint is felesen(19) ki jütenek, és az melly határokat már ez előt ugy mint az arendának kezdésekor mutattanak Fatens Uramnak a Nyíregyházi Tisztek az Dorogiak

ugyan azokat mutatták, és helyben hagytak Palotsainé eő Nagysága birodalmának kezdetében is, mellyeknek keteit ugy hallya a Fatens, hogy már most a Dorogiak el vesztették akkor több Határokat is kivántanak Palotsainé eő Nagysága Tisztyei az Dorogiaktul, hogy mutatnának, de azontúl nem mentenek, és nem is mutattak azzal felelvén nevezetessen az Notariussa(20) Dorogiaknak Pap Gábor nevü ezen Határokat egyeztek meg Bozokiné idejében az Dorogiakkal, az Nyíregyháziak akkor enyit szakétottak Nyíregyházához a köz földbül aval érjék meg, azon föld penig a menyit tészen az Dorogiak birtokában lévő köz földet is jól meg fontolván, sok szerte többet tészen, előszer is pedig azon köz földen lévő Plágára szálottanak ki arendátornak Fatens ur az Eötsével Istálot és Kutat tsinálván ottan, holot circiter tiz Esztendeig tartották Szállásokat, meg unván egyszer azon helyet, mivel szoroska volt, és a Szomszédoktul ottan ottan károsétattak, Marhajokat hajtogatták, ugy osztán a Nyiregyházi földre által jővén, a Csüsz árkán felül Észak felül ottan Tsinálván magoknak Szálast, melly hely ma-is Kovátsok Szállásának hivatik, hogy penig annak előtte ezen helet ugy hallotta Fatens Uram, hogy Bodzás Telekinek hivtanak volna, melly két rendbéli földet, ugy mint nevezet köz földbül azon szakasz Plágát, és mingyárt mellette felül a Csősz árkán a Nyiregyházi földbül egy darabot egy végtiben Fatens Uram a mind fölyeb is monda circiter 30 Esztendeig birta, több Társaival Marhajokat jártatván eő Kegyelmek azon földeken. Ad 3-um{21) Tudja azt is bizonyossan a Tanú eő Kegyelme, hogy az Dorogiak in Anno circiter 43-0 vagy is 44-o(22) a köz földen a Tokai ut félen az Dorogi Csárdán felül észak felül egy helyen azon földnek végiben, mellyet Fatens Uram bírt, oly helyen az hol annak előtte Határ nem volt, egy határt bántanak, mellyet meg tudván Hokompokné(23) eő Nagysága Doczer(24) nevü Tisztye visgályására el mért azon határnak Kapával Maga az fél oldalát az föld színire le vonta, és megismerszet,(25) hogy ujjonnan tsinált határ volt, az fő(26) is megismérszet, még az hányás alat, azzal akkor meg parancsolta Fatens Uramnak Doczer nevü Tiszt, hogy azon uj Hatarai ne gondolyanak, hanem mind annak előtte a meddig élték azon ki árendált földet, azontúl is addig éljék, a mint is azon Uj határon kévül mind annak előtte, az hol Bozokiné edejében való határt lenni mondották s mutatták, szinte addig szabadossan s békivel usualtak,(27) most már úgy halya Fatens Uram seött tudja is mivel látta, hogy Nyíregyháziakat az melyet Bozokiné idejében hasétottak azon köz földbül a Dorogiak Nyíregyháziaknak, a melyet is a midőn kívántatni fog, meg fogja mutatni azon uj határon alul Dorog felül lévő határt penig ugy vette észre, hogy el rontották, és most már azon határt, mellyben Doczer nevü Tiszt meg nem egyezet, tartyák az Dorogiak kivul ezen Nyíregyháziakat nem bocsajtyák. Ad 4-tum(28) Fatens Uram Nyir-

egyházi Lakosoktul nevezetessen Luka Ferencztul leg előszer is, midőn a nevezet ki arendált földet ki arendálta ugy hallotta, hogy az Deutrális Köz föld nevezetű Terrénum a Nyíregyháziak és Dorogiak között annak előtte közös volt, ugy hogy egyik helységbélinek és az másikának hire nélkül nem volt szabad rea menni, hanem előszer egymásnak hirt adtának, ugy mentenek osztan ki, és egy üt egyszer s mind kaszálták, mivel hogy másféle képpen nem élték. Ad 5-um(29) Circiter 15 vagyis 16 Esztendeje lehet a mint rea emlékezhetik Fatens Ur, hogy az köz földet Kozma nevű görög arendában birván az Dorogiaktul és előszer az Nanasiakkal törette föl Dézsma alá adván az ultátul fogva már szántogatyák, az előt pedig gyöpben álot. Ad 6-um(30) Maga Eötsit hasonló Tanúnak lenni vallya Fatens Uram. Secundus Testis Egregius Andreas Kováts Regiae Civitatis Debreczinensis Concivis Annorum circiter 63 juratus examinatus fassus est. Ad l-um(31) Fatens Uram is jól tudgya, hol és mellyik legyen ezen Terrénum, mellyet köz földnek hivnak és tudja, hogy azon köz földnek egyik széle az Simái határ szélében lévő Benne halomnál kezdődik, és mindenüt a Csős árka mentiben szolgál Nap nyugot felé ezen nevezet köz föld Terrénumnak dél felül való Határát hol légyenek és mely felé szolgályanak bizonyosan nem tudja, látott ugyan a Fatens és tudót a Rezes nevü halmon is egy határt, de mitsoda határnak kellessék lenni, azt Fatens Ur nem tudja, és ezen kévül is tudott s látott még Tanú Ur egynihány határokat de mire valók nem tudja. Délfelül való szele nevezet köz földnek azon Határokig légyenek vagy tovább nem tudhatya, mindazonáltal tudgya azt, hogy az köz föld ezek közöt vagyon s ezek közt situaltatik,(32) és hogy még a* Dorogi Csárda is azon köz földen légyen, a midőn Arendátora lett a nyíregyházi, és a köz földbul ki szakadot rész földnek akkori nyíregyházi Ispánytul Luka Ferenc és Kereki Ferencz Uraméktul ugy hallotta az Dorogi Csárdán belől is Dorog felül mint egy két Döllő földnyire az Tokaj Ut félen tudja Fatens Uram, hogy volt egy ki tecző nagy Határ, de mit jedzet nem tudgya. Ad 2-um Fatens Uram első Tanú Báttya Urával együt 30 Esztendőkig birt arendában az Deutrális köz föld Terrénumából egy darab plagat, ugy Nyiregyházibul is egy Darabot, egy véktiben mind akkoráig, még nem az Nyíregyházi uj lakosok már hét esztendőtül fogva meg szállották és hét esztendeje már, hogy Méltóságos néhai Groff Karolj Ferencz eő Excellentiája parantsolatyabul ki köllet azon árendás földbul költözni, azon nevezet Terrenumbul való plágát az akkori Nyíregyházi földes Uraktul nevezet szerint Baro Josikanétul és néhai Tekintetes Jósa István Uramtul kiis az Palocsai Just akkoron felesége Bozoky Leány után birta, melly Just is minekutánna Palocsainé eő Nagysága Tit.(33) Jósa István Uramtul ki váltót már az előt hat vagy hét esztendeig birván Fatens Ur

Battya Urával együt, az Deutrális köz föld Plágábul, és a Nyíregyházi határbul és akkoron Palocsainé eő Nagysága ujionnan visgáltatni kívánván az határokat, Tisztyei által azon Tisztek a Dorogiakat is ki hivatván, amin is felesem ki jötének, és az mely határokat már ez előtt, úgy mint az Arendának kezdésekor mutattanak Fatens Uraméknak az Nyíregyházi Tisztek az Dorogiak is ugyan azokat mutatták és helybe hagyták Palocsainé eő Nagysága Birodalmának kezdetében, mellyeknek keteit ugy tapasztalta fatens Ur, hogy már most a Dorogiak elvesztették, ugyan akkor több határokat is kívántának Palocsainé eő Nagysága Tisztyei az Dorogiaktul, hogy mutatnának, de azontúl nem mentenek és nem is mutattanak azzal felelvén nevezetessen az Nótáriussá Dorogi Uraméknak Pap Gábor nevü ezen határokkal ugy mint egyeztek meg Bozokiné idejében az Dorogiakkal az Nyíregyháziak, akkor enyit szakítottak az Nyíregyházához a köz földbül azzal érjek meg, most is azon földet penig, melly mostanában az Dorogiak birodalmában vagyon öszve vetvén azzal, mellyet az Deutrális köz földbül Nyíregyházához birnak sokkal többet tészen az Dorogiak birodalmában lévő köz föld. A Fatens eő Kegyelme Báttya Urával edgyütt előszer is azon köz földen lévő Plágácskára szállottak, mint Arendátorok Istalót és Kutat csináltatván ottan, hollott is circiter 10 Esztendőket töltetének, megunván egyszer azon helyet, mivel szoroska volt, és a szomszédoktul ottan ottan károsétották Marhajokat hajtogatták, ugy osztán onat a Nyíregyházi földre által jővén a Csősz Árkán felől észak felől ottan csinálván magoknak szállást, melly helyet mais az ultatul fogva Kovácsok szálasának hívnak hogy penig annak előtte azt a helyet Bodzas Telekinek hivtanak volna, némellyektül ugy hallotta, melly két rendbéli földet, ugy mint a nevezet Deutrális közföldbül azon szakasz Plágát, és mindgyárt mellette belől a Csősz árkán az Nyíregyházi földbül egy Darabot egy véktében a mind felől mondás fatens Uram 30 Esztendeig birták arendában Báttya Urával együt. Ad 3-um tudgya azt bizonyossan fatens Ur, hogy az Dorogiak circa Annum 43-um vagy 44-um azon köz földen az Tokai Ut félen az Dorogi Csárdán felől északrul egy helyen azon földnek végében mellyet fatens Ur az közföldbül birt az hol annak előtte határ nem volt egy határt hántanak az Dorogiak, mellyet meg tudván Hokkompokné eő Nagysága Doczer nevü Tisztye visgállására elmenet azon határnak Kapával a fél oldalát egészlen a föld színére le húzta, és meg ismérszet, hogy ujontában(34) tsinált határ a fő is meg ismérszet még az hányás alat, azzal akkor meg parancsolta fatens Uramnak nevezet Doczer Tiszt, hogy azon Uj határai ne gondolyanak, hanem mind annak előtte a meddig élték az ki arendált földet azután is addig élyjék a mint is azon új határon kévül mind annak előtte az hol Bozokiné idejében való határt mutattak, szinte addég szabadossan és bekeséggel usualtak, most mar ugy tapasztalya fa-

tens Uram, mivel látta is, hogy az Nyíregyháziakat az Dorogiak belyeb nyomták azon köz földrül, az mellyet Bozokiné idejében mondottak hasitani Nyíregyházához, és a mellynek a fatens mint Arendator birodalmában volt, azon uj határon alul Dorog felöl pedig, az melly határ volt, ugy vette észre fatens Uram el rontottak, és most már azon határt, mellyben Doczer Tiszt nem egyezet tartyak az Dorogiak. Ad 4-um Fatens Ur eő Kegyelme Nyíregyházi régi Lakosoktul nevezetessen Luka Ferencztul leg előszer is midőn az nevezet Arendált földet ki arendalták ugy hallotta, hogy az Közföld a Nyíregyháziak és Dorogiak között annak előtte közös volt, ugy hogy egyik helységbelieknek az másikának hire nélkül nem volt szabad kaszálni, mint hogy egyébként nem használták, előszer hirt attak egy másnak, ugy mentenek reá ki, és együt ugy kaszálták. Ad 5-um Circiter 15 vagyis 16 esztendeje lehet, hogy az Deutrális Közföldet Kozma nevü Görög Dorogiaktul ki arendálta és előszer a Nánásiakkal eő törette föl az ultátul fogva tudja, hogy imái; szántogattyák azelőt penig Gyöpben álott. Tertius Testis Egregius Petrus Kovács in Oppido Hajdonicali Nánás degens Annorum circiter 43 juratus fatetur ad l-um(35) A Fatens eő Kegyelme köz földnek azon darab földet hallotta és tudja lenni, az melly a mint a Nyíregyházi földnek a szélén a Csősz Árka el mégyen azon Csősz árkán kivül Dorog felül lévő föld ezen Köz földnek penig egyik véginek kezdetit mindég hallotta lenni a Bene halmatul fogva a Csősz árka mentében a Tokai Utig, melly is Dorogrul megyén Tokaiba, melly Bene halmon vagyon is egy határ, más oldalrul penig tud a fatens rezes nevü halmon is egy határt, onnan ismét Dél és Nap szálat közöt el nézvén ismét más határt közel az Tokai Úthoz, de ezeket nem tudja, hogy mire és hová való Határok légyenek. De ezen meg nevezet Határok közöt valya lenni a Deutrális köz földet, az Dorogi Csárda is ezek közöt foglaltatik be. Ad 2- um A Tanú eő Kegyelme jól emlékezik arra is és tudja Báttya Urai Szállása először is az Köz földben lévő bizonyos Plágán volt, és hogy ottan továb nem kívánván maradni, hogy szoroska volt, az Nyíregyházi földre által jöttek, és az Nyíregyházi földen épütettenek szállást, melly hely ma is Kovácsok szállásának hivatik és azzal együt mind addig birták ezen köz földen lévő Plágát, még néhai Méltóságos Groff Károlyi Ferencz eő Excellentiája el nem vette, hogy penig ezen második Szállás Helyet némelyek Bodzas Telekinek némelyek penig Kos Telekének hivták ugy hallotta. Ad 3- um Báttya Uraitul hallotta a Fatens eő Kegyelme hogy circa Annorum 43 vagy is 44-um az köz földen, mellyet az Fatens Báttyai birtanak az Tokai Ut felén csináltanak volna az Dorogiak egy Uj Határt, azt penig tudja, hogy ugyan ott az régi Határbul kettőt el szántottak az Dorogiak és egyszer smind egy darab földet ottan elis foglalták Nyiregyháziaktul. Ad 4-um

Szent Mihályon lakozó Czikula nevü öreg embertul kiis egykor ki vetüdvén azon Kovácsok Szállása nevü Szállásra hallotta a Fatens eő Kegyelme elő húzódván az Közföld mondani; hogy az az Közföld annak előtte ollyas föld volt, hogy arra sem az Nyíregyháziaknak az Dorogiak hire nélkül sem az Dorogiaknak az Nyíregyháziak hire nélkül nem volt szabad menni, hanem egy másnak hirt attanak és ugy együt kaszálták. Ad 5-um Mint egy 15 avagy is 16 esztendeje lehet, amint reá emlékezhetik a Fatens eő Kegyelme, hogy az köz földet Kozma nevü Görög ki arendálván az Dorogiaktul és először Nanasiakkal szántotta fel Dézma alá, azultátul fogva már szántogattyák de azelőtt tudja, hogy Gyöpbül állót. Quartus Testis Gregorius Béres in Oppido Hajdonicali Beszermény degens, ibidemque Armentarium ágens Annorum circiter 42 juratus fassus est. Ad l-um(36) A Fatens Debreczenben lakó Kovács Uraméknak akkori üdőben az midőn az Nyíregyházi földet arendában birták, sörrésse(37) volt, azoltátul fogva tanulta meg és tudja hogy az Köz föld nevezetű Terrénum az legyen az melly az Nyíregyházi földön lévő Kovácsok Szállása nevezetű földnek szomszédgyában mellesleg délfelől a Csősz árkán mindenüt kivül Dorog felül esik, melly Kovácsok szállása azért hivatik Kovácsok szállásának, hogy emiétet arendátorok Szállása másodszor azon helyen volt, és ugy hallotta, hogy azon darab rész is, melly ugyan a Csősz árkán kivül Dorog felül esik, és Kovácsok Uramék birtokában volt, az hol először szállások is volt, az is Köz földből szaksztatott ki; az Deutrális köz földnek az eő Határát penig a Bene Halomtul kezdvén mindenüt az Csősz árka mentében az Tokai Utig, a mellyen Dorogrul járnak Tokajban lenni hallotta egy felül ugy mint éjszakrul; más felől peniglen hogy azon köz földnek Határa még az Dorogi Csárdán belől Dorog felé mint egy két Düllő földnyire volna ugy hallotta, a mint hogy a Fatens tudót magais egy Határt a nevezet Csap széken vagyis Csárdán belől Dorog felé, és ugy hallotta, hogy az lett volna az köz földnek Határa de onnan Nap kelet felé melly oldalon szolgálhatot az Határ nem tudja nem is hallotta, hogy penig az Dorogi Csárda is a köz földön légyen, azt Luka Ferencz és Kereky Ferencz Nyíregyházi emberektül hallotta. Ad 2-um et 3-um Debreczenben lakó Kovács Uraméknak mind két szállásokat holvoltak tudja az Tanú, mivel mind kettéjén lakot, és ugy hallotta, hogy azon szállást a mellyet most Kovácsok Szállásának hivnak, holott második szállásokat tartottak emiétet Kovács Uramék annak előtte Bodzás Telekinek hivtanak, az hol penig az első szállás volt az Csősz árkán kévül Dorog felül, az mellyetis Köz földbül valónak lenni hallotta Fatens, vallya hogy a sőrét a meddig jártatta most már azon Határ meg nincs, hanem azt fel szántották az Dorogiak, az melly határ penig mostanában az Dorogiak által tartatik, és a meddig a Nyíregyháziaknak élni engedik, mellyis a Tokai Ut

félen esik Uj Határ, mellyet is a midőn az Dorogiak hánytanak jól emlékezik a Tanu. Ad 4-um Azt is hogy a Közföld, mellyet most az Dorogiak birnak Luka Ferencz és Kereky Ferencz Uraméktul ugy hallotta, hogy az ennek előtte olyas föld volt, hogy az Dorogiak a Nyíregyháziak hirek nélkül nem kaszálhatták, hanem először hirtt attanak a midőn rea ki akartaik menni, és kaszálni kivánták, ugy mentenek ki, és együt ugy kaszálták, mivel egyéb képpen nem kaszálták. Ad 5-um Nem tartott rea számot hány esztendeje lehet, hogy azon Köz földet ekével kezdettek szántogatni; gondolya mindazáltal mint egy 15. vagy 16 esztendeje lehet, hogy penig az előtt gyöpbül álot, jól tudja, mivel mellette sokat járt, és midőn elsőben Kozma nevü Görög rea szállót, azt is tudja, akkor penig Csepbe(38) (sic!) volt eő atta osztán először is az Nánásiaknak Dézma alá szántani. Quintus Testis Egregius Nicolaus Iszáji nunc in Oppido Nagy Károly jam a sex annis ab ante vero in Oppido Hajdonicali Dorog infra 46 Annos commorans Annorum Aetatis circiter 60 juratus fassus est. Ad l-um(39) Fatens Ur tudja bizonyossan hol és mellyik légyen az Deutrális Köz föld s ugy vallya hogy Dorogon laktábanis egész Dorogi Lakosokkal azt tartották Köz földnek lenni, melly először is kezdődik a Bene Halmánál, azon Bene Halomiul fogva az Csősz árka mentében Szent Mihály felé megyén az Tokai Utig, onnan azon az Uton Dorog felé fordulván mindenüt az Ut felén gondolván Határit az Dorogi Csárdán is belől Dorog felül mint egy két Düllő földnyire szolgály(!); az hol is azon ut félén tudgya hogy volt egy nagy Határ az nagy lapossi földek szélin innen ezen Nagy Határtul Napkelet felé nézvén egyenessen a Simái határnak Dorog felöl való szegletire az hovais a Szegegyházi határis szolgál, ezen emiétet Nagy határtul azon Simái Határ szegletig egynihány határokkal azon köz föld kiisvolt határozva jól tudja, mivel azon Határokat sokszor és sokizben látta és. hogy addig tartották Dorog várossá földét lenni a Dorogiak vallya, ezen Simái hegyektul fogva penig éjszak fele menvén mindenütt a Simái föld határán a Bene Halomra ezen vadnak eléb eléb és ugyan ezek nap kelet felől való oldalának határi a Deutárlis köz földnek is, és igy ezen circumscribált Circulusban(40) vallya és tudja lenni a Fatens a közföldet. Dorogon laktában is a Dorogiak is azt tartották és hogy az Dorogi Csárda is ezen Circulusban benne légyen, ugy allya és tudja, hogy azon köz földen légyen, az melly határt penig az elsőb Tanuk a rezes Halmán emlegetnek, az ottan nem Határ volt, hanem tsaik arra való hányás, hogy azzal jegyeztetett ki Marha járás föld. Ad 2-um Debreczenben lakó Kovács Uraimék a melly földet birtanak a Csősz arkan kivül Dorog felöl hogy az a köz földbül szakétatot volna ki Nyíregyháziaknak régenten az Dorogiak által ugy hallotta a Fatens is, de gondja rea nem volt, nem visgalta Határit hol lé-

gyének, nem is tudja, mindazonáltal, hogy Kovács Uraimék azon Plagácskát birták más Plágával együt felöl a Csősz árkán is, és hogy mint két helyeken szálások is volt eő Kegyelmeknek tudja. Ad 4-um Jól emlékezik rea, és bizonyosan tudja fatens Uram, hogy az Deutrális Közföld annak előtte olyan formában volt a Nyíregyháziak és Dorogiak között, hogy azt a Dorogiak Nyíregyháziak hire nélkül semmiképpen nem használhatták (minthogy másképpen nem éltek) mindenkor először Levél által hirt attanak Nyíregyháziaknak az Dorogiak és ha a Nyíregyháziaknak nem volt rea szükségek vissza vitek engedelmet attanak a Kaszálásra az Város Hadnagya annak utanna ugy hirdette ki a Város Népe között, hogy már szabad a köz föld, és ugy mentenek osztan ki az Dorogiak kaszálni: hogy peniglen ezen dolog igy practizáltatot(41) egy más után mint egy 10 vagyis 12 Esztendeig jól tudja a Fatens Uram. Ad 5-um Mintegy 15 vagyis 16 esztendeje lehet, hogy a Deutrális közföldet Kozma nevü Görög arendában birván először is Nanasiakkal törette fel gyöpjébül, annak előtte penig gyöpben álott. Sextus Testis Fraiiciscus Oláh alias Togyer vocatus in Possessione Ujfejérto degens Annorum circiter 36 juratus fatetur ad l-um(42) A Fatens mint egy húsz esztendeje, hogy Nyíregyházára szakadot volt még azon időben a midőn Hokompokné eő Nagysága birta egy részét Nyíregyházának holis egy végtében lakot 12 esztendeig, most már nyolcz esztendőtül fogva Ujfejértón, vallya hogy mihelest Nyíregyházára jöt, Néma István Nyíregyházi Ispán Pikardi nevü Praefectussal(43) a Fatens a Nyíregyházi határokon meg hordozták, és midőn a Csősz árkához jüttek a Kovácsok szállásán dél felül a Csősz árkán kévül Dorog felül értvén azon darab Piágát Néma István közföldnek mondotta a Bene halmátul fogva a Tokai utig Szent Mihály felé de Határját sem egy sem más fele nem mutatta. Ad 2-um Debreczenben lakó Kovácsok szállását mind a Csősz árkán kévül Dorog felől, mind penig innen a Nyíregyházi földön hol voltak légyen tudja; és azon egyike szállás helyet mais Kovácsok szállásának hivnak tudja, a mellyet annak előtte Bodzás Telekének neveztek ugy hallotta; emiétet Kovács Uramék meddig élték a Csősz árkán kivül lévő földet Dorog felől tudja, tudja azt is hogy azon Határt (mivel gyakran forgót ottan és látta) a meddig Kovácsok élték, Dorogiak elrontották és idéb hozták a Nyíregyházi föld felé; hogy penig Uj határt is hantának az Dorogiak hallotta: azt is hallotta Néma Istvántul, hogy az Dorogi Csárda is a közfölden légyen. Ad 4-um Néma Istvántul hallotta azt is, hogy annak előtte az Köz föld olyan föld volt, hogy azt a Dorogiaknak Nyíregyháziak hirek nélkül nem volt szabad kaszálni, mint hogy egyeképpen nem éltek; hanem hirt adván először Nyíregyháziaknak: hogy ha teczik jöjenek ki, és

együt kaszallyanak. A 5-tum Midőn Nyíregyházára jöt fatens. még akkoron ekével nem élték az darab köz földet tudja, hanem az olta kezdettek szántani. Septimus Testis Petrus Gullyás in Possessione Pazany (sic!) degens apud Perillustrissimum Dominum Salamonem Elek Armentarium ágens Annorum circiter 60 juratus fatetur Ad l-um(44) Az Fatens jol tudja, hol légyen az köz föld, mivel két esztendeig lakot rajta, midőn Kozma Görög arendában birta, az melly is azon darab föld, melly az Simái Határ szélében lévő Bene halmátul a Csősz árka mentében dél felől szolgál el Szent Mihály felé, ezen Csősz árkátul penig keresztül Dorog felé gondolván, csak nem a Dorogi Csárda irányában tartt, és hogy még az Dorogi Csárda is azon köz földen volna akkori Csárdástul, a ki ezen időben midőn a Fatens ott szolgált, és az Marhákat legeltette ugy hallotta, azon oldalon Hatarai hol legyenek nem tudhatya, mindazonáltal tudót a Rezes nevű Halmon Dorog felől egy Határ, de azon köz föld hatarja azt nem tudja: a midőn penig Kozma Görög birta azon földet, a Fatens a mint felől is monda két esztendeig Gulyása lévén azon földen Marhajavai a Csősz arkatul fogva a Rezes Halmos aholis Dorog felé járta keresztül, gondolván penig a Bene Halmatul szinte a Tokaji utig, melly Dorogrul jár Tokajban a Csárda mellett, seőtt azon földis, az hol a Csárda vagyon, az Görög földgyében az az Marhájának járásában esett, azon Csárdában akkoron lakot Csárdástul azt is hallotta a Fatens, hogy ezen földet azért nem szántanak az Dorogiak, hogy az közis volna, de kivel azt nem mondotta. Ad 2-um Debreczenben lakó Kovácsok szállását mind a Csősz árkán kivül Dorog felől, mind penig innen a Csősz árkán Nyíregyháza felől hol voltak tudja:, de hogy azon darab föld, mellyet a Csősz árkán kivül Dorog felől birtak Kovács Uramék az köz földhez való lett volna nem tudja, nem is hallotta, az hol penig az utobi szállások volt, hogy azt Bodzás Telekének hivták hallotta. Ad 3-um Nihil.(45) Ad 4-um Az örög Borbélytul a ki Nyíregyházán lakot, ugy hallotta, hogy azon köz föld Nyíregyházához való volt, de el pusztulván Nyíregyháza ugy foglaltak el az Dorogiak. Ad 5-tum Menyi ideje lehet, hogy az Dorogiak szántani kezdették azon köz földet, nem tudhattya a Tanú, midőn penig a Görögöt szolgálta, még akkor nem szántogattak, hanem a Görög egy keveset maga számára szántatot. Super cujusmodi praevia modalitate per non peractae Collateralis Inquisitionis Serié superius Titulati Illustrissimi Domini Comitis Jurium suorum pro tuitione futuram uberiorenque ad Cautelam deservituras Singrapharum et Sigillorum Nostrorum appressionibus firmatas extradedimus hasce Nostras Literas Testimoniales Dátum Anno die et Loco juibus superior Comitatus Szabolczensis Processualis Ordinarium Judlium

Alexander Elek de Pázmány manu propria et adjuctus jurassor Georgius Vaksi manu propria.(46) * * * Anno 1762 die 30-o Menses Április in Territorio Possessionis Nyíregyháza Comitatu de Szabolcs ingremiata coram figura Judicii testes in Inquitisione sub No 5-o per Illustrissimum Dominum Comitem A. Juri exhibita fassiones suas Collatérales praevio Juramento reexaminati authenticarunk modo sequenti. Primus Testis Prudens ac Circumspectus Joannes Kovács Liberae Regiaeque Civitatis Debreczinensis Incola Annorum circiter 65 Ad l~um Collat eralem suam fassionem confirmât. Ad 2-um(47) vallya azt, hogy a Csősz árkán alól semi birodalmok nem volt az Nyíregyháziaknak, ugy hogy azon részt vagy Marha járással, vagy szántássával, vagy kaszálásval élték volna, hanem csupán csak ezen Sark földet birtak az Nyíregyháziak, mellynek mostani jelen való napigis birodalmában vannak Ad 5-um addit,(48) hogy Kozma arendans Görög az Dorogiaktul arendálta ki, mint magok tulajdon földét az Dorogiaknak. In reliquo confirmât.(49) Secundus Testis Andréas Kovács Liberae Regiaeque Civitatis Debreczinensis Incola Annorum circiter 63 Ad 1-um confirmât. Ad 2-um(50) Mindétig köz földnek hivatatni s neveztetni hallotta az deutrális földet. Ad 5-um Vallya, hogy annak előtte jovalis belyeb volt azon Közföld, mellynek Nyíregyháza mostanságis birtokában vagyon, mintsem most tapasztallya. In reliquo confirmat.(51) Tertius Testis Egregius Petrus Kovács in oppido Hajdonicali Nanas residens Annorum 43 fassionem suam colateralem in omnibus punctis confirmât.(52) Quartus Testis Gregorius Béres in oppido Hajdonicali Beszermeny degens Annorum 43 ad 1-um fassionem suam confirmât.(53) Ad 2-um et 3-um addit, Tudja bizonyossan, hogy azon földbe, melly közföldnek hivatatik az al részrül Dorogiak Kozma Görögnek arendaban adták s az birta tölök. Az felső resz pedig az mellynek maj napigis az Nyíregyháziak hasznát veszik és usualyák, arendaltak Kovácsék, kiknek göbölyöse volt az Tanu. Ad 4-um et 5-um confirmât.(54) Quintus Testis Nicolaus Iszaji pro mortuo deciaratus. Sextus Testis Franciscus Olah alias Togyer Incola Possessionis Ujfejértó Annorum circiter 36 Ad 1-um confirmât Ad 2-um clarificat,(55) hogy Kovácsok azon földet birták arendaban Hocsenbocz (sic!) akkori földes Urtul, a mellynek mostanság is birtokában vannak az Nyíregyháziak ugy mint a Tokai Ut mellett való Szeged(!), hanem hogy annak előtte tága-

sab vala azon rész vallva: mert az Dorogiak az előbeni birtokokhoz képest egy darabat ell vettek az magákéhoz belőle. Ad reliqua confirmât.(56) Septimus Testis Petrus Gullyás in Possessione Pazony Comitatui Szabolcsiensi adjacente degens Annorum 60. Ad 2-um Inducto judrio oppositam et No 6-0 specificatam Metam(57) vallya bizonyos határnak lenni Ezen határ nem az Görög által, ki árendása vala Dorogiaknak hányattatott fel a mint mások álityák: hanem mind azon üdőben is fön áló határnak vallya lenni ezen Tanú, a midőn szolgálatyában álot az Görögnek. Ad reliqua confirmat.(58) Super qua per Nos peracta Testium authenticatione praesentes extradamus Testimoniales Anno die Loco ut supra. Michael Sághi Judex Delegátus manu propria, Michael Almássy Judex delegátus manu propria.(59) * * * / Productum sub No 6-0 Infrascripti recognoscimus per presentes Quod Nos vigore Comissionis Spectabilis ac Generosi Domini Senioris Francisci Szunyoghy de eadem Comitatus de Szabolcs Vicecomitis pro parte et ad legitimam Requisitionem Perillustris ac Generosi Domini Christophori Szaplonczay Excellentissimi ac Illustrissimi Comitis Domini Francisci Károlyi de Nagy Károly Universorum Inclitorum Bonorum Inspectons in Possessionibus Nyíregyháza et Leök Comitatui Szabolcsiensi adjacente habitis sequentes juxta subnexa Deutralia Puncta exceserimus Testium fassiones.((60) De Eo Utrum?(61) 1- o Tudgya és a vagy hallottaé a Tanu, hogy ezen Tekintetes Nemes Szabolcs Vármegyében Dorogi és Nyíregyházi helységek Határi között situait Kovács Telek nevezetű Pusztát, az mellyis most Dorogi(!) és Nyíregyháza közöt Controversiaban(62) vagyon a vagy köz földnek tartatik? 2- o Ha tudja az Tanu vallya meg azt is azon meg nevezet Pusztát valaki arendában usualtaé ha usualta, kitul exarendalta, és meddig exarendaltatott az Határa? 3- o Az mikor pedig arendába nem adatott Nyíregyházi Lakosok magok birtáké, vagy pedig Dorogi Lakosokkal egyenlőképpen minden háborgatás nélkül birták és kaszáltak ugy hogy egyenlő akaratbul minden Controversia nélkül hasznát vették? 4- o Tudjaé az Tanu az Utrumban(63) föl tett Kovács Telek nevezetű Pusztának avagy is Közföldnek Dorog és Nyíregyháza közöt lévő határait?

5-o Ki tud az Tanú jó Tanúnak lenni? Primus Testis Stephanus Fintor Incola Nyiregyháziensis Annorum circiter 82 erga praevie depositum Juramentum fatetur ad l-um(64) Az Tanú nem tud semmit is mondani az Kovács Teleké nevezetű Pusztárul, hanem bizonyos Közföld nevérül eleitül fogva hallott, mellyrül is azt vallya és tudgya: ad 2-um hogy Kurucz világ előtt való időben az Fatens Nyíregyháziak Nótáriussá lévén es egynehányszor olvasta az Dorogiak Nyíregyháziaknak küldött Leveleket, mellyben az volt irva, hogy az Nyíregyháziak is mennyének ki az köz földre, mivel hogy kaszára való alkalmatos fü vagyon rajta, és egymás között oszák fel, ugy mint Nyíregyháziak és Dorogiak; arrul is jól emlékezik az Tanú, hogy már Kurucz Világ után való üdőben Gyulajban lakott Bats-Megyei György Ur Méltóságos Gróf Palotsainé Asszornyom eő Nagyságának Plenipotentiariussa(65) lévén egykor fel készült és el isment, hogy az köz földek határát Nyíregyháza és Dorog között fel hányassa, az honnan is visza jővén emiétett Batsmegyei György Ur, hallotta a Tanú eő Kigyelmétül, hogy haszontalan járt, mert az Dorogiak nem engették az Határt fel hánni, még az puskát is hozzájok fogták. Ad reliqua nihil. Secundus Testis Joannes Borbély Incola Nyiregyháziensis, Annorum circiter 98 erga praevie depositum juramentum fatetur, ad l-um(66) Ezen Tanú nem tud mondani az Kováts Teleké nevezetű pusztárul, hanem az köz földet tugya bizonyossan hogy az Dorog és Nyíregyháza Terrénumok között situaltatik.(67) Ad 2-um És hogy azon köz föld az Nyiregyházy Határban lévő Boczás Teleké nevezettü Plágán kévül Dorogh felől légyen tugya. Ad 3-um Hogy penig az Nyíregyháziak azon köz Földett az Dorogiakkal egyenlőül élték, tugya, azt penig hogy élték és usuálták onnan tugya, hogy Kurucz Világ előtt, és benne való üdőkben is Kaszállásnak idején egynehányszor Levél által hirré adták az Dorogiak az Nyíregyháziaknak, hogy eők már ugy mint az Dorogiak ki mennek a köz Földre, azért Nyíregyháziak is mennyének ki, és az ottan való füvet egymás között oszák fel, a mint hogy azon hir adásra Nyíregyháziak is egynehány Szekérrel ki mentenek és oda kaszáltanak, caeterum nihil.(68) Tertius Testis Stephanus Néma abante in Possessione Nyíregyháza, nunc vero in Possessione Leök degens Annorum circiter 79 erga praevie depositum juramentum fatetur ad l-um(69) Az Tanú Kováts Teleké Pusztárul nem tud, hanem az Köz földet tugya, hogy az Dorog és Nyíregyháza Terrénumok között situáltatik. Ad 2-um Azon köz földnek az Határa Dorogh felől meddig exarendáltassék azt nem tugya, hanem hogy Nyiregyházy Határ felől azon résszel mely Bodczás Telekének hivatik, mellyen is Kováts Szállása mostan vagyon, hogy azzal vicináltatik, és oda extendáltatik(70) ugy hallotta, és ugy tugya az Tanu. Ad 3-um Emlékezik az Ta-

nu arrul is, és bizonyossan tugya, hogy Papp Mihály nevű akkori Doroghi Hadnagy idejében Levelet küldöttének az Dorogiak Nyíregyháziaknak, mely által tudtokra attak Nyíregyháziaknak, hogy mennyének ki a köz Földre és a Kaszálni való füvet egy más között oszák két felé; In reliquo nihil. Quartus Testis Michael Néma pariter ab ante in Possessione Nyíregyháza, nune vero in Leök degens, Annorum circiter 70 erga paevie depositum juramentum fatetur ad l-um(71) Az Tanú az Kováts Teleké nevezetű pusztárul nem tud, hanem az köz Földrül mindig hallott, hogy az legyen Dorogh és Nyíregyháza között; Ad 2-um Nihil. Ad 3-um Kurucz világ előtt való üdőben emlékezik reá az Tanú, hogy egy alkalmatossággal ki jüvén az Templombul, és akkor az Nyiregyházy elöl járókat hallotta mondani: az Dorogiak meg izenték, hogyha teczik miis mennyünk ki az köz Földre, és együt vélek kaszálljunk. In relinquo nihil. Quintus Testis Petrus Gulyás Perillustris Dominae Thomae Csakanyianae Armentarius Annorum circiter 54 Juratus fatetur Omnia Puncta(72); eleitül fogva mindig ugy halota, és ugy tugya, hogy az köz föld az légyen, mely az Kovátsok mostani Szállásán kivül Dorog felé extendáltatik. Caeterum nihil. Super sujusmodi taliter peractae Inquisitionis serié Manuum Nostrarum subscriptionibus, et Sigillorum oppositioníbus munitas hasce extradedimus Literas Testimoniales. Dátum in Possesione Pazony Die 10-a Julii 1754. Comitatus de Szabolcs ordinarius Judlium Alexander Elek manupropria Et adjunctus Jurassor Jacobus Komjáty manu propria.(73) * * * Productum sub No 7-o Infrascripti recognoscimus per presentes; Quod Nos erga legitimam Perillustris ac Generosi Domini Martini Szabó requisitionem pro parte Illustrissimi Domini Comitis, et Generális Domini Antonii Károlyi de Nagy Károly, Titt. penes commissionem spectabilis ac Generosi Nicolai Ibrányi de Vaja et in Ibrány Comitatus Szabolcsiensis Vicecomitis juxta hicce subinserta De eo Utri Puncta sequentem excepimus inferius Testis nominati fassionem. De eo Utrum?(74) l-o Tugya é az Tanú minekelőtte Kozma nevezetű Görög az Dorogiaktul földet arendált, azon nagy Határ, mely az Dorogi Csárdán alól vagyon, a nagy laposan meg volt é annak előtte, ha meg volt, mongya meg?

2- o Aszt mongyák az Dorogiak, hogy azon nagy laposan lévő Határt nevezet Kozma Görög hányatta volna Csordának igaz é az? 3- o Azon nagy laposan lévő Határon belül a Csárda felé, a Tokai utt mentiben ugy e akkor, az az a Görög idejében az köz föld tsak pariagában volt, hanem Dorog felöl az Dorogiak Szántották a magok Határát? Testis Petrus Gulyás in Possessione Pazony apud Dominum Perillustrissimum Salomonem Elek Armentarium ágens, Annorum circiter... deposito corporali juramento fassus est. Ad 1-um et 2-um(75) bizonyossan tugya az Fatens, hogy azon Nagy Határ, mely az Doroghi Csárdán alól vagyon az nagy lapossan, hogy már annak előtte, mig nem meg Kozma Görög az Dorogiaktul meg árendálta az Földet, az nevezet Határ már megvolt, azt penig innen tugya, hogy az Fatens mingyárt második Esztendőben a midőn azon Kozma Gürüg meg árendálta azon földet, szolgálattyában állott, és azon nevezet Határ akkoron is már neki gyepesedett, régen hánt Határnak ismérszet, és láczott nem penig újnak, és innen, hogy azon Határt nem Kozma Görög bánta, és hányatta, tugya a Tanu. Ad 3-tium Aszt is tugya, hogy azon az Nagy Lapossan belől az Csárda felé az Tokai ut mentében azon Görög idejében, azon föld tsak parlagban volt, hanem Dorog felől az Dorogiak szántották, az alatt tudni illik mig a Fatens az Görögöt harmadfél Esztendeig Szolgálta. Super cujusmodi praevio modo peracta Inquisitionis serie extradedimus Nostras Literas Testimoniales. Dátum Pazony 4-a 7-bris 1761 Comitatus Szabolcsiensis Ordinarius Judlium Alexander Elek manu propria. Et adjunctus Jurassor Georgius Vaksi manu propria. Anno 1762 Die 30-a Április in Territorio Nyíregyháza coram figura Judicii, fassionem suam confirmât ad omnia puncta. Authenticatis sub No 5-to productus Testibus ad requisitionem Partis Actoreae sequens adhuc Inquisitio coram figura Juris est peracta.(76) * * * Anno Domini 1762 Die 30a Mensis Április in Territorio Possessionis Nyíregyháza Comitatui de Szabolcs adjacens ad requisitionem Hominum Illustrissimae Partis A. Coram figura Judicii Sequentes Testes ad exhibita Deutri Puncta in forma Authentica examinati sunt. De Eo Utrum?(77) l-o Tugya é halottá és a Tanu, avagy jelen volt e az midőn Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Lónyai László Uram Méltóságos Gróff Bethlehem (sic!) Ádám Uram Plenipotentiariussa egynehány Emberekkel az Bene Halmához ennek előtte 10 vagy 11 Esztendővel ki jött, az holott az Dorogiak is meg jelentenek és a Csősz árkán végik határt hántanak?