Allergén nevét olyan szedéssel például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. Allergén anyagok: Glutént tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönköly, kamut-búza vagy ezek hibrid változatai) és azokból készült termékek Rákfélék és azokból készült termékek Tojás és abból készült termékek Halak és azokból készült termékek Földimogyoró és abból készült termékek Szójabab és abból készült termékek Tej és abból készült termékek (beleértve a laktózt is) Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia és queenslandi dió és azokból készült termékek Zeller és abból készült termékek Mustár és abból készült termékek Szezámmag és abból készült termékek Kén-dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben Csillagfürt és abból készült termékek Puhatestűek és abból készült termékek Forrás: 1169/2011/EU rendelet
Bioterméknek csak az a késztermék minősíthető, amelyik vegyszermentesen előállított alapanyagok felhasználásával készül, vagy az EU Biorendelet pozitív listán felsorolt vegyszerekkel állították elő. Az EU ökológiai logóját, csak azon termékek esetében lehet használni, melyeket a vonatkozó jogszabályokban szereplő előírások szerint állítottak elő. HU-ÖKO-01
A 2016. július 20.-tól az élelmiszereken a diabetikus megnevezés helyett: csökkentett energiatartalmú alacsony cukortartalmú cukormentes hozzáadott cukrot nem tartalmazó csökkentett cukortartalmú élelmiszer elnevezést kell használni. Forrás: 609/2013/EU rendelet
A végső fogyasztónak szánt élelmiszer akkor lehet gluténmentes, ha gluténtartalma nem haladja meg a 20 mg/kg mennyiséget. A búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek gluténcsökkentés céljából keresztezett változataiból készített lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek maximum 100 mg/kg glutént tartalmazhatnak. Ezek a rendkívül kis gluténtartalmú élelmiszerek. Glutént tartalmaz a búza, rozs, árpa. Ezek károsítják a lisztérzékenyek egészségét. A legtöbb lisztérzékeny ember azonban fogyaszthat zabot, amennyiben az nem szennyeződött gluténnal. Forrás: 41/2009 EK rendelet
Laktózmentesnek az a termék nevezhető, amelynek a laktóztartalma kevesebb, mint 0,1 g / 100g. Laktózmentesnek hívja a köznyelv és az élelmiszeripar az olyan tejtermékeket is, amelyek laktáz enzim hozzáadásával készültek. A szervezet a tejcukrot, azaz laktózt az ún. laktáz enzim segítségével bontja a vékonybélben. Ha a laktáz enzim hiányzik, vagy működése károsodik, akkor a bontatlan tejcukor nem szívódik fel. Ennek tünetei a következők lehetnek: has puffadás hasi görcs hasmenés Forrás: http://mdosz.hu/hun/wpcontent/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2015_04_laktozintolerancia_150428.pdf
Összetevők felsorolás Allergén anyagok felsorolása - a többi összetevő közül kiemelve, aláhúzva jelölik őket Tápérték jelölés Élelmiszer vállalkozás neve/ cégneve és címe Származási ország
Nettó mennyiség Minőség megőrzési idő helye Tárolási és felhasználási feltételek Ország ISO kódja Üzem engedélyezési száma Európai Unió rövidítése
Az élelmiszerek gyártása során különböző adalékanyagokat használnak fel a termékek érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságainak kedvező befolyásolása érdekében. Miért jó az E számjelzés a fogyasztónak? Az adalékanyagok nevének megjegyzése nehézséget okozhat, külföldön esetleg el sem tudjuk olvasni, ha nem ismerjük a nyelvet. Az E szám viszont minden országban ugyanazt jelenti. különösen fontos az allergiás fogyasztók számra, hogy minden körülmények között lássák, ha számukra veszélyes anyagot tartalmat az élelmiszer. Hogyan csoportosíthatók az E számok? 1. Színezékek természetes színezékek pl. a céklavörös E162 vagy a klorofill E140 természetes eredetűek, pl. a karamell E150, a kárminsav E120 (piros) mesterségesek, pl. indigókármin E132 (kék), amarant E123 (vörös)
2. Tartósítószerek A tartósítószerek olyan kémiai anyagok, amelyek élelmiszerekhez hozzáadva a mikroorganizmusok okozta romlást megakadályozzák, ezzel a készítmény minőségét megóvják, eltarthatóságát növelik. Jelentős korlátozás, hogy alapélelmiszerekhez (pl. tej, hús) általában nem, míg kisgyermekek számára készített élelmiszerekhez egyáltalán nem használható tartósítószer. A tartósítószerek döntő többsége csak az előírt feltételek betartása mellett használható (pl. E200, E202, E203, E210, E211, E212, E213, E220-224, E226-228, E249). 3. Antioxidánsok Az antioxidánsok természetes vagy szintetikus úton előállított anyagok, amelyek élelmiszerekhez hozzáadva megakadályozzák vagy késleltetik az oxidációs folyamatokat, ezzel meghosszabbítva az élelmiszerek eltarthatóságát. A legismertebb élelmiszerekhez felhasznált antioxidáns az aszkorbinsav (E300) és a citromsav (E330). 4. Édesítőszerek Az édesítőszerek a cukortól különböző, mesterséges vagy természetes úton előállított anyagok, amelyek általában diétás vagy csökkentett energiatartalmú élelmiszerekhez hozzáadva édes ízt adnak (pl. E420, E421, E953, E956). 5. Egyéb adalékanyagok Emulgeálószer E472b, emulgeálósó E340, sűrítőanyag E414, ízfokozó E621, térfogatnövelő szer E953, nedvesítőszer E967, habzásgátló E900, savanyúságot szabályozó anyag E296, lisztjavító anyag E516, szilárdító anyag E523 Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1333/2008/EK RENDELETE
Kötelezően feltüntetendő adatok: 2016.12.13-tól törvényi szabályozás teszi kötelezővé a tápérték adatok feltüntetését Az élelmiszerek tápértékjelölése az élelmiszerekben lévő energia és bizonyos tápanyagok jelenlétére vonatkozó tájékoztatás. Hol találja? csomagolt termékek saját gyártású csomagolt termékek Forrás: 1169/2011/EU Rendelet