VALENCIA AUTONÓM KÖZÖSSÉG TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ELEMZÉSE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány VALENCIA AUTONÓM KÖZÖSSÉG TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ELEMZÉSE Készítette: Küsz Anna Budapest, 2011 1

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 5 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS... 6 1.1. ELHELYEZKEDÉS ÉS FÖLDRAJZ... 6 1.2. ÉGHAJLAT... 7 1.3. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK... 8 2. NÉPESSÉG... 8 2.1. A NÉPESSÉG ÉS A NÉPESSÉG ALAKULÁSA... 8 2.2. A NÉPESSÉG ÉLETKOR ÉS NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSA... 11 2.3. A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTALOM ÉS ÁTLAGÉLETKOR... 12 2.4. A KÜLFÖLDI NÉPESSÉG... 13 2.4.1. A külföldi népesség száma és aránya Valencia régióban... 13 2.4.2. A külföldi népesség összetétele... 13 3. KÖZIGAZGATÁS... 14 3.1. KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK... 14 3.2. A RÉGIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE... 15 3.2.1. Törvényhozói hatalom... 15 3.2.2. Végrehajtói hatalom... 18 3.2.3. Igazságszolgáltatás... 18 4. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY... 19 4.1. A GDP ÉRTÉKE ÉS VÁLTOZÁSA... 19 4.2. A GDP SZEKTOROK SZERINTI MEGOSZLÁSA... 23 5. MEZŐGAZDASÁG... 23 5.1. NÖVÉNYTERMESZTÉS... 24 5.2. ÁLLATTENYÉSZTÉS... 26 5.3. A MEZŐGAZDASÁGBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK... 27 6. IPARI TERMELÉS ÉS TEVÉKENYSÉG... 27 6.1. A RÉGIÓ IPARA... 27 6.2. A LEGFONTOSABB IPARÁGAK... 29 6.3. IPARVÁROSOK A RÉGIÓBAN... 30 7. SZOLGÁLTATÁSOK... 32 7.1. A RÉGIÓ SZOLGÁLTATÁS SZEKTORA... 32 7.2. KÖZLEKEDÉS ÉS LOGISZTIKA... 33 7.3. TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS... 36 2

7.3.1. Turisztikai vonzerők tartományok szerint... 36 7.3.2. A turisták száma és a vendégéjszakák száma... 38 7.3.3. A turisták által elköltött összegek... 39 7.3.4. A külföldi turisták összetétele... 40 8. OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, K+F... 41 8.1. OKTATÁS... 41 8.1.1. Országon belül... 41 8.1.2. A régión belül... 42 8.1.3. Támogatások... 42 8.2. EGÉSZSÉGÜGY... 43 8.3. K+F... 45 8.3.1. A K+F jelentősége, célja... 45 8.3.2. K+F kiadások... 47 8.3.3. K+F kiadások megoszlása... 48 9. MUNKAERŐPIAC... 49 9.1. VALENCIA RÉGIÓ MUNKAERŐPIACA... 49 9.2. FOGLALKOZTATÁS... 52 9.2.1. A foglalkoztatási ráta... 52 9.2.2. A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlása... 54 9.2.3. Az önfoglalkoztatók aránya... 55 9.2.4. Részmunkaidős foglalkoztatás... 55 9.2.5. Külföldiek aránya... 55 9.3. MUNKANÉLKÜLISÉG... 56 9.3.1. A munkanélküliségi ráta... 56 9.3.2. A munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint... 57 9.3.3. Munkanélküliek száma az álláskeresés ideje szerint... 57 9.4. GAZDASÁGI AKTIVITÁS... 58 9.4.1. Az aktivitási ráta... 58 10. BERUHÁZÁSOK... 59 10.1. A RÉGIÓ ELŐNYEI... 59 10.2. BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA... 60 10. KÜLGAZDASÁG... 61 10.1. A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG... 61 10.2. VALENCIA EXPORTJA... 61 10.2.1. Az export értéke... 61 10.2.2. A legfontosabb exportpartnerek... 62 10.2.3. Az export áruszerkezete... 62 10.3. VALENCIA IMPORTJA... 63 3

10.3.1. Az import értéke... 63 10.3.2. Legfontosabb partnerek... 63 10.3.3. Az import áruszerkezete... 64 10.4. MŰKÖDŐ TŐKE... 64 11. KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATOK MAGYARORSZÁGGAL... 66 11.1. KERESKEDELMI KAPCSOLATOK... 66 11.1.1. Külkereskedelem... 67 11.1.2 Beruházások... 67 11.1.3. Vállalatok... 68 11.1.4. Lehetőségek... 69 11.2. KÜLKERESKEDELEM MAGYARORSZÁG ÉS VALENCIA RÉGIÓ KÖZÖTT... 70 11.2.1. Export... 70 11.2.2. Import... 71 11.2.3. A külkereskedelmi mérleg... 71 ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK... 73 IRODALMOJEGYZÉK... 76 TÁBLÁZATJEGYZÉK... 78 ÁBRAJEGYZÉK... 79 4

Bevezetés A szakdolgozat témájának kiválasztásakor két dolog befolyásolt a döntésben, egyrészt olyan dologról szerettem volna írni, ami egy kicsit személyes, saját élményeket tudok hozzá kötni, hiszen ez megkönnyíti az írást. Másrészt, pedig az aktualitást tartottam fontosnak. A spanyol világ iránti szeretetem a gimnáziumban kezdődött, ahol elkezdtem tanulni az ország nyelvét. Az évek folyamán egyre jobban megismertem az országot- történelmileg, nyelvileg, gazdaságilag, kulturálisan. 2010-ben egy félévet volt szerencsém kinn tölteni Valencia városban, amely során megismertem nem csak a város, hanem az egész régió kultúráját, történelmét és bepillantást nyertem az ott élő emberek mindennapjaiba. Azért választottam Valencia Autonóm Közösség gazdasági szempontból történő bemutatását, mert ott létem alatt ilyen szemszögből nem tudtam megismerni és tanulmányaim miatt érdekelt a régió ilyen fajta szemszögből is. Valenciában a gazdaság növekedési üteme az utóbbi pár év során felgyorsult, azonban a válság hatására most megtorpanni látszik. A 2008-as évet megelőzően a K+F kiadások és a befektetések mértékének növekedése is arra utalt, hogy a régió elérheti elsődleges gazdasági célját, felzárkózhat a rivális közösséghez, Katalóniához. A gazdasági növekedésének egyik mutatója a reál GDP változása, mely Valencia esetében a válságot megelőző öt évben folyamatosan növekedett. Egyik célom, hogy ezt a konjuktúrális időszakot jellemzem, elemezzem és bemutassam. A 2008-as gazdasági krízis nagy mértékben érintette Spanyolországot. Ez a 2011-es év elején csúcsosodott ki, amikor már a spanyol kormány is fontolgatta, hogy az IMF-hez fordul segítségért. A 2008-ban kirobbant világméretű válság a gazdaság egészén érezteti hatását: a hitelezési válság következtében visszaesett a termelés, emiatt a céget sorra bocsátották el alkalmazottaikat, nőtt a munkanélküliség és csökkent a fogyasztó kereslet. Valenciában főként a munkaerőpiacra jelentkező problémák okozzák a legnagyobb nehézségeket. Másik célom, hogy bemutassam a válság hatásait a gazdaság egyes területein és azt, hogy milyen veszteségeket okozott a régió életében. 5

1. Általános bemutatás 1.1. Elhelyezkedés és földrajz Valencia régió (spanyolul Comunidad Valenciana, valenciaiul Comunitat Valenciana), egy autonóm közösség, amely Spanyolország keleti részén található, központja Valencia. A közösség az északi szélesség 40. és 47. foka-, valamint a keleti hosszúság 0-1 foka között helyezkedik el. Északról Katalónia és Aragónia, keletről a Földközi-tenger, délről Murcia és nyugatról Kasztília-La Mancha határolja. 23 255 négyzetkilométernyi területével az ország tizenhét régiója közül a nyolcadik, területe az összterület 4,6%-át teszi ki. Három tartomány alkotja, Castellón (6 632 km 2 ), mely az északi részen, Alicante (5 816 km 2 ), ami délen található és a kettő között Valencia (10 763 km 2 ) tartomány terül el. 1. ÁBRA SPANYOLORSZÁG RÉGIÓI Forrás: www.europa.eu 2. ÁBRA VALENCIA TERMÉSZETFÖLDRAJZI TÉRKÉPE Forrás: www.adrada.es Valencia autonóm közösség domborzatát főként a belső területeken elterülő hegyvidékek és a parti menti sík rész jellemzi. Ennek köszönhetően alakult ki a külső meleg száraz és a belső hidegebb és csapadékosabb területek közötti kontraszt. A régió hegyei két hegységrendszerhez kapcsolódnak: az északon található Andalúziai-, és a délen húzódó Ibériai-hegységrendszer. Az Ibériaihegységrendszerhez tartozik az Espadán-, a Calderona-, a Javalambre- és az Utiallánchegységek és a Maestrazgo- és a Caroigoröghegységek. Itt található a régió legmagasabb pontja az 1839 méteres Cerro de Calderón. Az Andalúziai-hegységrendszer résztét képezik a Grossa-, a Marieta-, a Bernia-, az Aitana- és a Crevillent-hegységek. Ezek fiatal lánchegységek, a déli területeken nem találhatunk röghegységeket. A tengerpart és a 6

hegyek közötti sáv keskeny, így sok helyen jellemző a meredek, sziklás partvonal. A tengerpart többi részén párásabb, nedvesebb részek is találhatóak, mint például lagúnák Oropesaban és Valenciában. Benicassimtól Almenaraig pedig a homokos tengerparton kialakult dűnék szegélyezik a partvonalat. A régió legfontosabb folyói közé tartozik a Júcar (498 km), mellett a Segura (325 km), Turia (280 km), Vinalopó (80 km). Ezen folyók közül gazdaságilag azok bírnak nagyobb jelentőséggel, melyeknek összeköttetéssel rendelkeznek a tenger felé (Júcar, Segura, Turia), ezáltal lehetőséget biztosítanak a folyami és tengeri áruszállítás összekapcsolására. 1.2. Éghajlat Valenciai autonóm közösség éghajlata mediterrán, amelyre domborzata hatással van. Míg a középső és déli területeknek száraz mediterrán éghajlata van- kevesebb csapadékkal, addig a belsőbb részeken már a kontinentális éghajlat által befolyásolt mediterrán a jellemzőbb. A Földközi-tenger enyhítő hatása az egész régióban érezhető, a nyarak hűvösebbek, a telek enyhébbek, mint a félsziget középső részén. Valencia helyzete éghajlat szempontjából több sajátosságot mutat. Az Ibériai-félszigetet a nyugatról érkező szelek uralják és a csapadékot is ez hozza az ország területére, azonban mire a félsziget keleti részére érkeznek a természetes akadályok (Cantabriai-hegység, Mezeta, Ibériai-hegységrendszer) hatására a csapadék mennyisége lecsökken. Az északi és a déli területek átlaghőmérséklete közötti különbség ugyan csak 2 C, a mezőgazdaságban már ez is érezteti a hatását. Az előbb említett kettősség az átlaghőmérséklet alakulásánál is megfigyelhető, különösen a téli hónapokban a part menti és a belső területek között. Míg a hegyekben 3-4 C van télen, addig a külső síkságon 10-11 C. A nyári hónapokban nem tapasztalható ilyen nagy hőmérsékletkülönbség a hegyekben és a sík területeken, esetleg annyi, hogy a magasabb területeken az éjszakák sokkal hidegebbek. Ha észak déli irányban is megvizsgáljuk az átlaghőmérsékletet, akkor az látható, hogy az északi tartományokban, például Castellónban a nyári átlaghőmérséklet 20 C körül van, míg Alicante tartományban meghaladhatja a 26 C fokot is. Az átlagos évi csapadékmennyiség 400-500 mm között van évente. A lehulló csapadékra jellemző, hogy mennyisége a régión belül tartományonként változik, valamint hogy 7

szabálytalan (ez arra utal, hogy sokszor fordul elő az, hogy nagy mennyiség esik le egyszerre, majd utána hosszú időn keresztül nincs esőzés). 1.3. Természetvédelmi területek A régió természetvédelmi területeit külön osztályokba lehet sorolni: vannak a nemzeti parkok, a természetvédelmi tájegységek, természeti értékek, a közösség által értéknek tartott területek (Lugar de Interés Comunitario-LIC) és a madárfajok védelmében kialakított területek (Zonas de Especial Protección para las Aves-ZEPA). Valencia területén sok védett terület található, ez azt jelenti, hogy rendelkeznek olyan sajátos ökoszisztémával, növény- és állatvilággal, hogy különleges figyelmet kapnak a valenciai kormányzatoktól. A régióban 8 nemzeti park található: Alicanteban a Carrascal de la Font Roja, a Macizo Montgó, a Peñón de Ifach; Valenciában a La Albufera, a Sierra Mariola, a Parque Natural del Turia; Castellónban a Sierra de Irta és a Peñagolosa. Ezenkívül 19 természetvédelmi tájegység, 3 természeti érték, 94 LIC és egy ZEPA lett kijelölve a térségen belül. 2. Népesség 2.1. A népesség és a népesség alakulása 3. ÁBRA SPANYOLORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK MEGOSZLÁSA RÉGIÓK SZERINT (2010) Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján 8

Valencia népessége 2010-es adat szerint 5 111 706 fő, ez alapján negyedik a közösségek között. Méretét tekintve csupán csak a nyolcadik, ebből következik, hogy népsűrűsége viszonylag magas, 219,81 km/fő; ezzel a legsűrűbben lakott spanyol tartományok között van. Azonban a régión belül sem oszlik el egyenletesen a népesség, a tengerparti és a déli részen magasabb a népsűrűség, mint az északi és hegyvidéki területeken alacsonyabb. Míg Castellón népsűrűsége 91,12 km 2 /fő, addig Alicante tartományé 331,17 km 2 /fő. 5. ÁBRA A NÉPESSÉG ALAKULÁSA A RÉGIÓBAN ÉS TARTOMÁNYAIBAN (2004-2015) 4. ÁBRA VALENCIA RÉGIÓ NÉPSŰRŰSÉGE 2004-BEN Forrás: www.epsmaps.com Forrás: saját készítés, www.ive.es A régió népessége növekszik, viszont a növekedés nagysága évről-évre csökken. A legnagyobb mértékben a 2005 és 2008 közötti időszakban növekedett, azóta ez a fellendülés megtorpanni látszik. Míg az előbb említett időszakban 1,1%-os növekedés volt tapasztalható, addig a 2010-es évben a lakosság száma csak 0,1%-kal nőtt. A tartományok közül Valencia az, melynek népessége a leglassabb mértékben növekszik. 2004 és 2010 között 1,09%-kal nőtt az itt élők száma, míg ugyan ebben az időszakban Castellón lakossága 1,16%-kal nőtt. Az előrejelzések szerint Spanyolország lakossága 2011-ben 0,57%-kal fog nőni, a három tartomány közül csak Castellón népességének növekedése fogja ezt meghaladni - és ezt sem nagy mértékben -, melynek éves növekedési rátája 0,6%- ra várható. 9

1. TÁBLÁZAT A RÉGIÓ ÉS TARTOMÁNYAINAK NÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA (2008-2009) Születés (fő) Halálozás (fő) 2008 2009 Kivándorlás (fő) Bevándorlás (fő) Születés (fő) Halálozás (fő) Kivándorlás (fő) Bevándorlás (fő) Alicante 20.202 18.341 82.352 101.623 13.866 13.682 82.957 90.779 Castellón 7.206 6.571 25.468 31.085 4.957 5.030 26.849 27.451 Valencia 29.675 27.477 113.874 137.648 21.236 21.373 120.775 123.546 Comunidad Valenciana 57.083 52.389 221.694 270.356 40.059 40.085 230.581 241.776 Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján Ha az egész régiót vizsgáljuk, megállapítható, hogy míg 2008-ban több gyermek született, mint amennyi halálozás volt, addig 2009-ben, már a halálozás mértéke meghaladta a születések számát. Az, hogy a népesség még sem fogyott, annak köszönhető, hogy a bevándorlás mértéke tovább növekedett. Ami kiemelkedő változás volt a 2009-es évbe, hogy mind a három tartományban nagymértékben csökkent a születések száma; Castellónban több, mint 2000-rel, Alicanteban több, mint 6000-rel és Valenciában több, mint 8000-rel kevesebb gyermek született. Ebben az évben megfogyatkozott a bevándorlók száma is, az egész közösségbe 28 580-nal kevesebb ember érkezett, mint az azt megelőző évben. A népesség száma mindezek ellenére növekedett, ez egyrészt annak köszönhető, hogy a halálozások száma is nagy mértékben csökkent a 2009-es évben, másrészt, hogy a bevándorlók száma még mindig meghaladta a kivándorlókét. 10

2.2. A népesség életkor és nemek szerinti megoszlása 6.ÁBRA A NÉPESSÉG ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA (2010) Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján A régióra is jellemző az, ami az európai országok nagy részénél is tapasztalható, hogy a népesség kezd elöregedni. A népesség életkor szerinti megoszlása is ezt mutatja, hiszen a 14 év alattiak száma 2%-kal alacsonyabb a 65 év feletti lakosok számánál. 7.ÁBRA A NÉPESSÉG NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSA SPANYOLORSZÁGBAN ÉS EGYES RÉGIÓKBAN (2010) Forrás: saját készítés, ww.ine.es alapján A népesség nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Valenciában közel ugyan annyi nő él, mint férfi. 2010-ben az erősebbik nem képviselői 2 543 949-en voltak és ezzel a lakosság 49,7%-át alkották. Ezzel szemben a nők száma 2 568 757 fő volt, ami a lakosság 50,3%-át tette ki. Országos szinten is elmondható ugyan ez, a lakosságon belül férfiak és a nők aránya közel azonos. 11

2.3. A születéskor várható átlagos élettartalom és átlagéletkor 2. TÁBLÁZAT A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM ÉS AZ ÁTLAGÉLETKOR ALAKULÁSA SPANYOLORSZÁGBAN ÉS RÉGIÓIBAN (2010) A férfiak születéskor várható élettartama A nők születéskor várható élettartama Átlagéletkor Andalucía 77,3 83,3 39,9 Aragón 78,9 85,0 37,9 Asturias, Principado de 77,4 84,1 45,5 Balears, Illes 78,4 84,0 38,0 Canarias 78,5 83,9 38,1 Cantabria 78,4 85,3 42,2 Castilla y León 79,5 85,6 44,2 Castilla - La Mancha 79,5 85,0 39,3 Cataluña 78,9 84,8 39,9 Comunitat Valenciana 78,3 84,1 39,3 Extremadura 77,7 84,3 40,6 Galicia 77,9 84,6 43,6 Madrid, Comunidad de 79,9 85,7 39,0 Murcia, Región de 78,2 83,7 36,5 Navarra, Comunidad Foral de 79,8 86,0 40,9 País Vasco 78,5 85,2 43,4 Rioja, La 79,6 85,5 41,1 Ceuta, Ciudad Autónoma de Melilla, Ciudad Autónoma de Forrás: saját készítés, ww.ine.es alapján 75,8 81,4 35,7 78,4 84,9 34,3 2010-ben a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetén 78,3 év, a nőknél pedig 84,1 év volt, ami a többi régiót megvizsgálva átlagosnak mondható. Az országon belül a leghosszabb ideig Madridban (79,9;85,7) és Navarraban (79,8;86), míg a legrövidebb ideig Ceutaban (75,8;81,4) és Andalúziában (77,3;83,3) élnek. Az egész országot vizsgálva a férfiak és a nők egyaránt 0,5 évvel éltek tovább, mint Valenciában. A 2010-es évben a régió női lakossága 1,2 évvel, a pedig férfiak 1,7 évvel élt tovább 2004-hez képest. A régió 12

átlagéletkora (39,3 év) a spanyolok átlagéletkoránál 0,7 évvel kevesebb. A legmagasabb átlagéletkorral az Asturia (45,5 év); míg a legalacsonyabbal Melilla (34,3 év) rendelkezik. 2.4. A külföldi népesség 2.4.1. A külföldi népesség száma és aránya Valencia régióban 3. TÁBLÁZAT A RÉGIÓ KÜLFÖLDI NÉPESSÉG SZÁMA ÉS ARÁNYA A RÉGIÓ LAKOSSÁGÁN BELÜL (2010) Külföldiek száma (fő) aránya Alicante 467.099 24,2% Castellón 112.265 18,6% Valencia 314.395 12,2% Comunidad Valenciana 893.759 17,5% Spanyolország 5.747.734 12,2% Forrás: saját készítés, www.ive.es alapján A régió lakosságának 17,5%-a külföldi, ami 893 759 főt jelent. Ez az országos értékhez viszonyítva 5,3%-kal magasabb, azonban az ország többi régiójához viszonyítva megállapítható, hogy Madridba (15%-kal) és Katalóniában (29%-kal) is több külföldi él. A külföldiek eloszlása a régión belül nagy eltérést mutat. Alicanteban a 467 099 külföldi él, ez a lakosság 24,2%-a, ami azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik ember nem spanyol származású. Eközben Valencia lakosságának csak 12,2%-a külföldi származású, - tehát az arányokat tekintve a fele az alicente-i értéknek-, ami pontosan megegyezik az országos átlaggal. 2.4.2. A külföldi népesség összetétele 2010-ben Valenciába a világ 113 országából érkeztek külföldiek és összesen 55 állampolgárság nélküli lakója volt a régiónak. A közösségbe az Egyesült Királyságból érkeztek a legtöbben (144 708 fő), akiknek a 90%- a Alicante tartományban él. Ennek valószínűleg az az oka, hogy Alicante és az Egyesült- Királyság között közlekedő repülők száma egyes időszakokban akár a napi tízet is elérheti (ennek nagy része ráadásul fapados járat). Ez azt jelenti, hogy az egyesült királyságbeliek 13

számára vonzóvá válik a város abból a szempontból, hogy az anyaországukba való hazajutás ez által nagyon könnyűvé és olcsóvá válik. Ezt az országot követi Románia, ahonnan 141 391 fő vándorolt Valenciába. 2010-ben minden harmadik román Castellón tartományban élt. E két nemzetiség létszáma kiemelkedett a többi közül, hiszen a régión belül a harmadik legnagyobb létszámban a marokkóiak már csak 75 702 fővel képviseltették magukat. Az előbbiek valószínűleg a nyelv hasonlósága miatt, az utóbbiak pedig a földrajzi közelség miatt választják ezt az országot. Őket követik az ecquádoriak (48 314 fő), a németek (43 249 fő), a columbiaiak (43 043 fő), a bolgárok (37 337 fő), a bolíviaiak (25 437 fő), az olaszok (24 811 fő), a franciák (21 517 fő), valamint az argentinok (18 889 fő). Megállapítható tehát, hogy Valencia elsősorban a dél-amerikaiak és európaiak körében népszerű. A dél-amerikaiak az azonos nyelv miatt, az európaiak a földrajzi közelség miatt választják Valenciát. Az ázsiai népek közül a kínaiak vannak a legtöbben (17 151 fő), őket követik a pakisztánok és az indiaiak. A marokkóiaktól eltekintve, a fekete kontinens többi országának lakosai között nem annyira népszerű a régió. Marokkót követően, a következő afrikai nép a nigériaiak (7140 fő), szenegáliak (6086 fő), guineaiak (1040 fő). Érdekes, hogy az azonos nyelv ellenére a mexikóiak száma csak 1817 fő. Ha a régió egyes tartományait vizsgáljuk, Castellónban és Valenciában a románok (55 629 fő és 53 079 fő), Alicanteban az egyesült királyságbeliek (130 302 fő) vannak a legtöbben. Érdekes, hogy míg Alicanteban 36 543 német él, addig Castellónban és Valenciában a kettőt együttvéve is csak 6706. Megállapítható az is, hogy Valencia tartományban sokkal színesebb és nagyobb számú a külföldi népesség, Alicente nagy számú külföldi lakosságát az ott élő egyesült királyságbelieknek köszönheti. 3. Közigazgatás 3.1. Közigazgatási egységek Spanyolországot jelenleg autonómiák államaként lehetne jellemezni, hiszen hivatalosan egy egységes ország, a valóságban azonban egy regionalizált szövetsége az autonóm közösségeknek. 14

A Közigazgatási Tanács 1987-ben adták ki azt az előterjesztést, mely szerint Valencia közösséget három különböző szintű területi egységekre (demarcaciones territoriales homologadas) osztják fel. Ez első szinten az önálló közigazgatási települések, a második szinten a tartomány és a harmadik szinten a megyék vannak. 1 A régió három megyéből áll -Alicante, Castellón és Valencia-, regionális fővárosa Valencia. Minden megye megyeszékhelyének a nevét viseli. A tartományokon belül találhatóak a megyék, szám szerint: 9 Alicanteban, 8 Castellónban és 18 Valenciában. A régió 542 önálló közigazgatási településre van felosztva, ebből 135 Castellónban, 266 Valenciában és 141 Valenciában található. 3.2. A régió intézményrendszere A régiónak autonóm közösségként joga van ahhoz, hogy maga határozza meg intézményrendszerét. Ennek három alapvető pillére van, a Parlament (törvényhozói testület), a Régió Elnöke és a Régió Tanácsa (végrehajtói testület). 3.2.1. Törvényhozói hatalom A közösség alkotmánya szerint a valenciai Parlament (hivatalosan valenciaiul Corts Valencianes vagy Les Corts) az az intézmény, amely a népet képviseli. Tagjait a választójoggal rendelkező 18. életévüket betöltött spanyol állampolgárok választják 4 évre. 2 A valenciai választási törvény szerint a Partementet 99 képviselő alkothatja, és a tartományokat jelöli meg választási körzetként. A nyolcadik ciklusban 35 országgyűlési képviselő választottak Alicante körzetben, 24 tag került ki Castellónból és 40 Valencia körzetéből. Az alkotmány által meghatározott választási rendszer szerint, ahhoz, hogy a jelöltek egy helyet magukénak tudhassanak és választhatók legyenek, olyan pártnak vagy koalíciónak kell, hogy tagjai legyenek, mely az összes autonóm közösségben eléri az 5%- os választási küszöböt. 3 1 Conselleria d'administració Pública: Proposta de demarcacions territorials homologades, (Direcció General d'administració Local, 1988.)2011.10.20. 10:37 2 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 11:02 3 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 11:16 15

A Parlamentnek három feladatköre van: törvényhozás, a kormány ellenőrzése és kezdeményezések benyújtás, pénzügyi és költségvetési feladatok. Elsődleges feladata, a már felsőbb jogalkotási rendszerbe létrehozott jogi normáknak a közösségi törvényhozásba való beillesztése. Jogalkotási kezdeményezést terjeszthetnek a Parlament elé a képviselők, a pártok, a polgárok és a Tanács. A közösség alapokmánya szerint a Tanács a Parlament ellenőrzése alatt áll, a kormány felelős az Országgyűlésnek a mindennapi életet érintő döntések meghozatalánál. Tehát lehetősége van arra, hogy beavatkozzon vagy akár meg is akadályozza a kormány működését bizalmi szavazás vagy bizalmatlansági indítvány beterjesztésével. Egyedül a parlamenti pártok jogosultak arra, hogy a közösség elnökének személyére javaslatokat tegyenek, a jelölteknek a valenciai Parlament tagjának kell lennie. A pénzügyi és költségvetési eljárás során fogadják el közösség összes bevételi és kiadási tételeit, melyeket ezután törvényben is rögzítenek. 4 A választásokat négy évente tartják. A legutóbbi során, melyet 2011 májusában tartottak négy párt tudott bekerülni a Parlamentbe: Partido Popular (48,6%), PSOE (27,57%), Compromís (7,07%), Esquerra Unidad (5,8%). 5 8. ÁBRA A RÉGIÓ KORMÁNYÁNAK ÖSSZETÉTELE PÁRTOK SZERINT (2011) Forrás:http://www.cortsvalencianes.es/cs/Satellite/Layout/Page/1260974712819/Resultados.html?l ang=es_es&p=1260974712819 A Parlamenten kívül más szervek is szerepet játszanak a törvényhozási folyamatban. Ezek közül legfontosabbak: az Elnök, a Parlament Bizottsága, a Frakcióvezetők Gyűlése, és a Plenáris Parlament. 6 4 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 11:31 5 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 11:43 6 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 11:58 16

A Parlament Elnöke az országos spanyol Országgyűlést testesíti meg, ügyel arra, hogy a munka megfelelő irányban haladjon, irányítja a vitákat és fenntartja a rendet. Az ő kötelessége, hogy betartassa és végrehajtsa a szabályozásokat. A Parlament tagjai választják meg, 50%-os többséggel. Ha az első alkalomnál senki nem szerzi meg ezt az arányt, akkor a választása megismétlődik a két legtöbb szavazatot kapó jelölt között. Az Országgyűlés jelenlegi Elnöke Juan Gabriel Cotino Ferrer. 7 Az Országgyűlés Bizottsága a parlament elnökéből, annak két helyetteséből, két tiktárból és a Főtanácsosból áll, akinek az összes találkozón jelen kell lennie. A testület feladata a Parlament által hozott döntések jóváhagyása, a költségvetési tervezet elfogadása és előkészítése a Tanács számára, az éves plenáris és bizottsági ülések időpontjának kijelölése, az összes többi intézmény munkájának koordinálása. 8 A parlament pártjainak frakcióvezetői alkotják a Frakcióvezetők Gyűlését. A tanácskozásokon a Parlament Elnökének, legalább egy helyettesnek, egy titkárnak és a Főtanácsosnak részt kell vennie. Feladatuk a napirend kialakítása, a szabályozások általános értelmezésének meghatározása, a viták szabályainak meghatározása. 9 A Plenáris Parlament ülésén az összes képviselő részt vesz, annak érdekében, hogy az Elnök, a Bizottság és a Szóvivők Gyűlése által előre meghatározott napirendi pontokat megtárgyalják. A tanácskozás a Bizottság és a Főtanácsos elnökletével közösen folyik, a Parlament tagjai a Bizottság által előre meghatározott helyen foglalnak helyet, és az ülésen részt vehetnek a Régió Tanácsának tagjai is. 10 A Régió Elnöke a Régió Tanácsának a feje, a valenciai Parlament tagjai választják és legfőbb feladata a régió képviselte az országon belül. A Parlament minden egyes újraalakulása után megválasztja a Régió Elnökét. 11 A választási dátumot az Országgyűlés Elnöke határozza meg és a jelöltek csak a parlamenti pártok tagjaiból kerülhetnek ki. A kiválasztási folyamat kérdések sorozatával 7 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 12:03 8 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 12:07 9 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 12:15 10 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 12:27 11 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 12:41 17

kezdődik, amit a képviselők tesznek fel a jelölteknek, amire vagy egyszerre vagy különkülön válaszol a jelölt. Majd követően a tagok reagálnak az elhangzott válaszokra, esetleg újabb kérdéseket fogalmaznak meg. Ezt követi a szavazás. A szavazás során a parlamenti támogatottság sorrendjében egyesével szavaznak a jelöltekre, addig, ameddig valamelyik jelentkező abszolút többséget ér el. Ha nem születik döntés, a szavazást megismétlik 48 óra múlva. Ezen már csak az a két jelölt vehet részt, amelyik a legtöbb szavazatot kapta az első szavazás során. Végül az a jelentkező hirdetik ki a Régió Elnökének, aki több szavazatot kap a második választás alkalmával. Az Elnököt a király nevezik ki. 2011-től Alberto Fabra tölti be ezt a tisztséget. 12 3.2.2. Végrehajtói hatalom A végrehajtói hatalmat a Régió Tanácsa (hivatalosan valenciaiul Consell) gyakorolja. A Tanácsot az elnök -aki egyben a régió elnöke is-, alelnök(ök) és a tanácsnokok alkotják. Ez a testület tartja kézben a szabályozói és végrehajtói feladatokat és igazgatja az egész régiót. Az igazgatás gyakorlati kivitelezése osztályokon és hivatalokon keresztül történik, melyek élén a tanácsosok álnak, akik a valenciai kormány tagjai. 13 A Tanács hatáskörei a következők: Valencia Közösség általános politikai irányvonalának meghatározása, végrehajtói és közigazgatási feladatok ellátása, rendelkezik parlamentáris hatáskörökkel (például rendkívüli esetben indítványozhatja a régió parlamentjének összehívását), valamint eljárhat az állam és más közösség nevében. 14 3.2.3. Igazságszolgáltatás Spanyolországban az igazságszolgáltatói hatalom egységes, vagyis a régiók nem rendelkeznek saját igazságszolgáltatással, részt vesznek ezen ügyek igazgatásában és szervei az egyetlen állami bírói hatalomhoz tartoznak. A régiók alkotmánya és alapokmánya felállítja a Legfelsőbb Bíróságot. Ezek a Testületek, azok az igazságügyi szervek, melyek első fokon foglalkoznak a régión belül benyújtott peres ügyekkel, anélkül, hogy megsértenék a Legfelsőbb Bíróság illetékességét és a különböző speciális ügyekkel 12 www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 11:02 13 http://www.gva.es/portal/page/portal/inicio/la_administracion_valenciana/lav_org_gobierno_val 2011.11.20. 11:42 14 http://www.gva.es/portal/page/portal/inicio/la_administracion_valenciana/lav_org_gobierno_val 2011.11.20. 11:59 18

foglalkozó igazságszolgáltatási szervek döntéseit. Ezen Bírói Testületek polgári és büntetőjogi, közigazgatási és szociális ügyekkel foglalkoznak. 15 4. Gazdasági teljesítmény 4.1. A GDP értéke és változása A régió gazdasági teljesítményét, illetve alakulását legegyszerűbben annak GDP-jével jellemezhetjük. Az országon belüli megoszlása a többi spanyol régióval való összehasonlítás alapjául szolgál. 4. TÁBLÁZAT A GDP ÉRTÉKE, ORSZÁGON BELÜLI MEGOSZLÁSA ÉS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST (2010) Régió GDP értéke (millió Euro)* Az országon belüli százalékos megoszlás Változás az előző évhez képest ANDALUCÍA 143 300 13,5% 0,2% ARAGÓN 32 656 3,1% 0,5% ASTURIAS, PRINCIPADO DE 23 115 2,2% 1,7% BALEARS, ILLES 26 629 2,5% 0,9% CANARIAS 41 288 3,9% 0,1% CANTABRIA 13 577 1,3% 1,7% CASTILLA Y LEÓN 57 279 5,4% 1,6% CASTILLA - LA MANCHA 35 912 3,4% 0,4% CATALUÑA 197 919 18,6% 1,2% COMUNITAT VALENCIANA 102 064 9,6% 0,3% EXTREMADURA 18 201 1,7% 1,6% GALICIA 55 631 5,2% 1,4% MADRID, COMUNIDAD DE 190 390 17,9% 0,3% MURCIA, REGIÓN DE 27 324 2,6% 0,5% NAVARRA, COMUNIDAD FORAL DE 18 596 1,8% 2,3% PAÍS VASCO 66 900 6,3% 2,2% RIOJA, LA 7 869 0,7% 0,3% CEUTA 1 655 0,2% 1,6% MELILLA 1 536 0,1% 1,8% SPANYOLORSZÁG 1 062 591 100,0% 0,8% Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján *folyó áron 15 http://www.cjccv.es/castellano/que_es2.html 2011.11.20. 13:15 19

2010-ban Valencia 102 064 millió euró értékű GDP-t állított elő, ami Spanyolország GDPjének 9,6%-a. Az ország régiói közül Andalúzia (13,5%), Katalónia (18,6%) és Madrid (17,9%) járul hozzá a legtöbb GDP-vel az országos értékhez. A e mutatót tekintve 19 régió közül a negyedik Valencia, ami nem rossz teljesítmény, viszont, ha az értékeket nézzük, akkor megállapítható, hogy Katalónia GDP-jének a részesedése, majdnem kétszerese a valenciai aránynak. Ebben a rangsorban őt követi Baszkföld (6,35%), mely már jóval alacsonyabb értékkel rendelkezik, és az ez utáni területek már 5% vagy az alatti részesedést tudhatnak magukénak. A régió által termelt GDP az uniós átlag (122 886 millió euró) alatt található. Egyedül, a már említett három térség produkált jobb értéket az EU27- es átlagnál, a baszkföldi mutató, pedig már csak egy kicsivel több mint fele az említett átlagnak. 2010-ben a GDP éves növekedés az előző évhez képest (0,3%) jóval lemarad az országos átlagtól (0,8%). Érdekes, hogy fejlettebb régiók is hasonló növekedési mutatókat produkáltak a 2010-es évben, Andalúzia 0,2%-kal és Madrid 0,3%-kal tudta növelni GDPjét. Ezzel ellentétben Katalóniában 1,3%-kal bővült ezen mutató értéke. Navarra régió produkálta a legnagyobb növekedést, GDP-je 2,3%-kal nőtt 2009-hez viszonyítva; őt követi Baszkföld (2,2%), majd Melilla, mely növekedési mutatója, már 2 % alatt. Megállapítható az is, hogy az összes régió közül a legkisebb mértékben (0,1%) a Kanáriszigeteké nőtt, ez valószínűleg a turizmus visszaesésének köszönhető. 2010-ben Valenciában, az egy főre jutó GDP 20 456 euró volt, ami az országos érték (23 063 euró) 88,7 %-nak felel meg. A régiók GDP érték szerinti besorolása alapján Valenciát megelőző három régió közül egyedül Andalúzia az, amely alacsonyabb értékkel (17 405 euró) rendelkezik. A legmagasabb egy főre jutó GDP (31 314 euró) a baszk régióban, a legalacsonyabb (16 828 euró) pedig Extramaduraban van. Az 24 400 eurós uniós átlaghoz viszonyítva is alacsony a valenciai ráta, az országból hét régió (Aragón, Baleárok, Kasztília-La Mancha, Madrid, Navarra, Baszkföld, La Rioja) az, amely ezt meghaladja. 20

9. ÁBRA REÁL GDP NÖVEKEDÉS VALENCIÁBAN ÉS SPANYOLORSZÁGBAN (1997-2010) Forrás: saját készítés, www.ine.es A régió reál GDP növekedést vizsgálva megállapítható, hogy az országos tendenciának megfelelően változott. A növekedés 1996-os évet követően 3 éven keresztül meghaladta az országos átlagot, majd egy kisebb visszaesés után ismét túlszárnyalta azt. A 2000-es évben regisztrálták a legmagasabb értéket, ekkor 9%-os volt az éves növekedés. A gazdaságban három évenkénti ciklusok követik egy mást, visszaesés azt pedig fellendülés követi. Ez a folyamat 2008-ban szakad meg, amikor a fellendülés helyett -a világgazdasági válságnak köszönhetően- egy még mélyebb recesszió alakult ki. Két év alatt egy 10,5%-os zuhanás következett be a reál értékében. 2009-ben, a válság eddigi legsúlyosabb évében a gazdaság -3,8%-os csökkenést produkált, amely alacsonyabb az országos átlagnál. Úgy tűnik a régió kilábalása a krízisből lassabb ütemben halad, hiszen a 2010-es ráta 0,5%-kal elmarad a Spanyolországi átlagtól. 21

10.ÁBRA AZ EGY LAKOSRA JUTÓ GDP PPP-N AZ EU27 ÁTLAGÁNAK SZÁZALÉKÁBAN (2008) Forrás: saját készítés, www.epp.eurostat.ec alapján A valenciai régióban 2008-ban a vásárlóerő paritáson mért GDP az EU27 átlagának 93%-a volt. Ez a spanyol értéktől 10%-kal maradt el és országos viszonylatban is alacsonynak számított. A régiós rangsorban hátulról a hetedik helyen helyezkedett el, megelőzve ezzel Galíciát (89%), Kasztília-La Manchát (80%), Extramadurát (73%), Andalúziát (80%), Murciát( 85%) és a Kanári-szigeteket (90%). A legmagasabb értéket (138%) Baszkföld regisztráltak, ez 35%-kal haladja meg az országos és 45%-kal a valenciai átlagot. Az EU27 átlagához képest magas volt még Madridban (134%) és Navarrában (131%) az egy lakosra jutó PPP-n mért GDP. 2008-at megelőző években az érték nem sokat változott, azonban az elmondható, hogy az említett évben volt a legalacsonyabb a GDP értéke. Az országos átlagot az utóbbi tíz évben egyszer sem haladta meg, a legmagasabb pedig (96%) 2002-ben és 2006-ban volt, 2002-ben 4%-kal maradt el a spanyolországitól. Ha azt vizsgáljuk, hogy az egy lakosra jutó PPP-n mért GDP mennyisége hogyan változott, elmondható, hogy az utóbbi tíz évben folyamatos növekedést mutatott. A változás mértéke azonban nem haladta meg az EU27 átlagának növekedésének mértékét, ezért ahhoz hasonlítva nem mutatkozik emelkedés. 22

4.2. A GDP szektorok szerinti megoszlása 5. TÁBLÁZAT A GDP SZEKTOROK SZERINTI MEGOSZLÁSA SPANYOLORSZÁGBAN, VALENCIÁBAN ÉS TARTOMÁNYAIBAN (2008) Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor Alicante 3,4% 22,4% 65,8% Castellón 4,9% 33,1% 53,6% Valencia 3,8% 25,0% 62,7% Comunitat Valenciana 3,8% 25,2% 62,5% Spanyolország 5,0% 23,4% 63,1% Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján A fenti táblázatból megállapítható, hogy a régió húzószektora a szolgáltatás. A tercier szektor regionális átlaga 62,5%, ami csak egy kicsivel alacsonyabb az országos átlagnál (63,1%). A három tartomány közül Alicanteban a legmagasabb (65,8%), Castellón tartományban (53,6%) pedig a legalacsonyabb a GDP-ből való részesedése. 2008-ban az ipar regionális szinten 25,2%-kal járult hozzá az előbb említett mutatóhoz, ez annak köszönhető, hogy Castellónban ezen szektor részesedése 33,1%, ami 10%-kal meghaladt az országos áltagot. A mezőgazdaság regionális szintű 3,8%-a 1,2%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál. Valenciában megegyezett a régió átlagával, Castellóban pedig 0,1%- kal volt lemaradva az országostól. A GDP szektoronként megoszlása fontos fejlettségi mutató. A legfejlettebb országokban a mezőgazdaság 1-2%-kal, az ipar körülbelül 30%-kal és a szolgáltatások 70-80%-kal járul hozzá a GDP-hez. Ezen arányokhoz viszonyítva a régió a mezőgazdaság többel, az ipar körülbelül megfelelően, a szolgáltatások kevesebb részesedéssel rendelkezik a GDP-ből. Azonban, ha az országos megoszlást nézzük, akkor megállapítható, hogy a primer és a szekunder szektorokban jobb, a tercier szektorban rosszabb a regionális mutató. 5. Mezőgazdaság A valenciai régióban a mezőgazdasági szektor az Összes Mezőgazdasági Termelés (Producción Final Agraria) körülbelül 77%-át képviseli, az éves ingadozások értékétől függően. A számok tekintetében 2009-ben az éves termelés 2 243 millió euró volt. A mezőgazdasági termelés 688 400 holdon folyik, ez a régió területének 30%-át jelenti. 23

Ebből 352 000 hektár az öntözetlen és 336 125 hektár az öntözött terület. A megművelt terület 22%-a Castellónban, 27%-a Alicanteban és 51%-a Valenciában található. 16 A termőterület megoszlása a következőképpen alakult: 31%-án citrusféléket, 24%-án egyéb gyümölcsöket, 16%-án oliva bogyót, 7%-án gabonaféléket, 14%-án szőlőt és 4%-án zöldségeket termesztenek. Azonban az egyes csoportok termeléshez való hozzájárulása különbözik. Míg citrusfélék termesztése 50%-kal járul hozzá a végső mutatóhoz, addig az egyéb gyümölcsök csoportja csak 10%-ot tesz hozzá. A kerti növények az érték 32%-át adják, a bor 2,5%-át, oliva olaj 2%-át, a gabonafélék 2,5%-át. 5.1. Növénytermesztés 11. ÁBRA TERÜLETEK TERMESZTETT NÖVÉNYEK SZERINTI FELOSZTÁSA Forrás:www.libroblancoagricultura.com/libroblanco/validacion/pdf/ANALISIS_TERRITORIALE S/ryt_cvalencia.pdf 16 http://www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion 2011.11.02. 19:24 24

A régió négy mezőgazdasági területre osztható fel: a partvonal mentén elterülő síkság, a hegységek lábainál elterülő belső rész, völgyek és fennsíkok, valamint a hegyvidék. 17 Az alacsonyan fekvő tengerparti terület kertjeivel, vízgyűjtőivel, mocsaras mezőivel egy meleg mediterrán éghajlatú termékeny öntözhető termőterületet képez. Kiváló citrusfélék és zöldségek termesztésére, melegházak kialakítására, valamint az alacsonyabban fekvő mocsaras részek rizs termesztésére. A növénytermesztésnek nemrégiben egy új, sajátos formája jelent meg, melyet csak bizonyos területeken, elszórtan használnak. Ez a teraszos öntözéses földművelés, amit a síkság peremén található lankás hegyoldalakon alkalmaznak. Az itt termesztett citrusfélék helyhez kötött öntözése ezzel a módszerrel sokkal könnyebben megoldható. A terület hátrányai közé tartoznak az elvárosiasodás, a kisvállalatok jelenléte és a vízért folyó versengés. 18 12. ÁBRA A RÉGIÓ NÉGY MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETE Forrás:www.libroblancoagricultura. com/libroblanco/validacion/pdf/an ALISIS_TERRITORIALES/ryt_cva lencia.pdf A hegyek lábánál található belső területeken még mindig gyümölcsfa, kukorica és búza termesztése a jellemző, azonban itt a vízhiány meghatározó körülmény. A hegyekből érkező folyómedrek mentén és a könnyebben öntözhető részeken csemegeszőlőt, gyümölcsöket és zöldségeket termesztenek. 19 A belső szárazföldi mediterrán éghajlatú területeken száraz, terméketlen földek találhatóak. A hegyoldalakon gabonafélék, szőlő, oliva bogyó és mandula termesztése folyik. Az elhagyatott területeken az állattenyésztés jellemzőbb 20 17 http://www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion 2011.11.02. 19:24 18 http://www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion 2011.11.02. 19:29 19 http://www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion 2011.11.02. 19:38 20 http://www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion 2011.11.02. 19:49 25

A belső hegyvidék csupasz mészkőhegyeivel és koptatott hegyoldalaival extenzív állattartásra alkalmas. Főleg juhokat, kecskéket tenyésztenek, valamint a hegységek egy résztét fenyőerdők borítják. A mezőgazdaság szempontjából a körülmények kedvezőtlenek, teraszos földművelés folyik, ahol olivát és mandulát termesztenek. Ezen a területen nem jellemző a legeltető állattenyésztés. 21 5.2. Állattenyésztés A régión belül az állattenyésztés elsősorban a hegyvidéki területeken és a belső síkságon folyik, és nem tölt be meghatározó szerepet a gazdaságban. Regionális szinten az ágazaton belül kiemelkedő a szárnyas-és a sertéstenyésztés. A szárnyasok szám a legmagasabb (1 839 801), ez a tartott állatok számának 54%-át jelenti, a sertésállomány 1 111 502 db (32,6%). 2009-ben Valenciában volt a spanyol sertés-állomány 4,5%-a, a szárnyasoké még az 1%-ot sem éri el. 22 A hegyekben juhot (338 989) és kecskét (63 211) tartanak, viszont ezek csupán 9,9%-ot és 1,9%-ot képviselnek regionális szinten. A ló- és szarvasmarha-állomány még ennél is elenyészőbb, az előbbi a tartott állatok 1,5%-át, az utóbbi 0,2%-át teszi ki. 21 http://www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion 2011.11.02. 19:57 22 http://www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion 2011.11.02. 20:08 26

5.3. A mezőgazdaságból származó bevételek 6. TÁBLÁZAT A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK (2004-2008) 2004 2005 2006 2007 2008 Spanyolország 2008 millió euró A mezőgazdasági ágazat termelése összesen 3.090,4 2.789,9 2.677,5 2.756,5 3.073,1 Növénytermesztés 2.406,1 2.165,6 2.072,8 2.120,7 2.421,6 Állattenyésztés 584,2 516,8 533,4 563,6 575,9 Szolgáltatások 62,5 68,7 31,4 30,4 31,9 Egyéb tevékenységek 37,6 38,8 40 41,8 43,7 Forrás: saját készítés, www.ive.es alapján 43.182,6 26.785,1 14.814,9 407,2 1175 2008-ban a mezőgazdaság összesen több, mint 3 milliárd euró értéket állított elő Valenciában, ez megközelítőleg 7%-a volt az országosnak. Spanyolországban és a régióban egyaránt a növénytermesztésből származó bevételek voltak a magasabbak. Valenciában a 2,4 milliárd eurós érték a régió összes mezőgazdasági termelésének 78,8%- át tette ki, míg az országos növénytermesztésből származó bevételhez 9%-ban járult hozzá. 575 millió euróval az állattenyésztés 18,7%-ban járult hozzá a régió össztermeléséhez és 3,9%-ban az országos értékhez. A kapcsolódó szolgáltatásokból (falusi turizmus) származó bevétel közel 32 millió euró volt, ami az országos 7,8%-a. 6. Ipari termelés és tevékenység 6.1. A régió ipara A szektoron belül a legjelentősebb ágazatok: a textilipar, az élelmiszer feldolgozás, a gépgyártás, az autógyártás és a vas és acél feldolgozás. Az ipari tevékenységek az országon belül koncentrálódnak, az egyik ilyen ipari központ Valencia régióban található. 27

13. ÁBRA IPARI KONCENTRÁCIÓ SPANYOLORSZÁGBAN RÉGIÓK SZERINT (2010) Forrás: www.ine.es A fenti ábra mutatja azt, hogy az ipari termelés miként koncentrálódik az országon belül, a régiók hány százalékkal részesednek az országos értékből. Egyedül Katalónia az a régió, mely 20% feleltti mutatóval rendelkezik, ezt követi Baszkföld (10,2%) és Andalúzia (11,5%). Valencia az 5-10%-os sávba esik, ipari termelése 34 486 millió euró volt, ami az országos érték 9,6%-át teszi ki. A vállalatokat vizsgálva elmondható, hogy a szektoron belül a kis-és középvállalkozások vannak túlnyomó többségben. 2011-ben 25 944 kisvállalkozás és 647 középvállalat működött a régión belül. A KKV-k 12%-a a valenciai régión belül tevékenykedik. 28

6.2. A legfontosabb iparágak 7. TÁBLÁZAT A LEGFONTOSABB IPARÁGAK A RÉGIÓBAN (2010) Érték Országon belüli részesedése Csoportok millió euró % % Összesen 34 486 100,0 9,6 Élelmiszer-és dohányipar 6 515 18,9 8,7 Textilipar 1 404 4,1 17,9 Bőr- és cipőipar 1 112 3,2 44,9 Faipar 638 1,9 14,8 Papíripar 1 643 4,8 10,5 Vegy-és gyógyszeripar 4 916 14,3 8 Gumi- és műanyagipar 1 581 4,6 11,3 Nem nemesfémek feldolgozása 3 796 11,0 25,2 Nemesfémek kitermelése, bányászata 1 368 4,0 5,4 Nemesfémek feldolgozása 1 952 5,7 8 Informatikai-, elektronikai-, elektromos ipar 1 134 3,3 7,4 Gépgyártás 840 2,4 6,5 Közlekedési eszközök gyártása 3 434 10,0 6,9 Bútoripar 1 323 3,8 18,3 Összeszerelő- és javító ipar 555 1,6 5,9 Energiaipar 2 267 6,6 12 Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján 2010-ben az ipari termelés szektorok szerinti megoszlása a következőképpen alakult. A régión belül az élelmiszer-és dohányipar 18,9%-kal járult hozzá a szektor termeléséhez, ez a legmagasabb részesedés. Tengerparti terület lévén a régió halászata jelentős, és erre épült ki élelmiszerfeldolgozó- ipar, a hegyvidéki területeken a szarvasmarha tenyésztés a meghatározóbb és a síkságon pedig rizstermesztés folyik. A magas napsütéses órák számának köszönhetően a régióban rengeteg narancsültetvény található, melyhez szintén jelentős feldolgozó ipar kapcsolódik. A régión belüli tíz legjelentősebb ipari termék között csak élelmiszeripari készítmények szerepeltek: szarvasmarha és csirkehús, hal, tengeri állatok, olajos magvak és rizs. 2010-ben az előbb említett iparágat az össztermelésből való részesedés alapján a vegy-és gyógyszeripar (14,3%), a nem nemesfémek feldolgozóipara (11%), a közlekedési eszközök gyártása (10%) és az energiaipar (6,6%) követte. 29

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes ipari szektorok az országos értékhez mennyivel járultak hozzá, akkor teljesen más képet kapunk. A bőr- és cipőipari termelés csaknem fele (44,5%) Valencián belül koncentrálódott, ehhez képest régiós viszonylatban az ipari tevékenység 3,2%-át adta. A nem nemesfémek feldolgozása is jelentősen hozzájárult az országos termeléshez, annak negyedét ezen a régión belül végzik. Viszonylag magas országos részesedéssel rendelkezett még a bútoripar (18,3%), a textilipar (17,9%) és a faipar (14,8%). Azonban ezzel ellentétes példa is felhozható. A már említett élelmiszer- és dohányipar csak az országos érték 8,7%-át, a vegy- és gyógyszeripar pedig 8%-át tette ki. 6.3. Iparvárosok a régióban A régión belül öt nagy ipari központot különböztetünk meg, melyek egyenként különböző ipari szegmensekre specializálódtak. Ezek a következők: az Alcora-Onda-Villareal háromszög, Valencia város és agglomerációja, Játiva-Alcoy vonal, a Castalla-medence és a Vinalopó-völgy. 23 Spanyolország legfontosabb kerámiagyártó körzete Castellón tartományban található Alcora-Onda-Villareal háromszög, amely világviszonylatban is a legjelentősebbek közé tartozik. Ez az úgy nevezett Castellón Kerámiai Övezet (El Distrito de la Cerámica de Castellón), ahol 246 vállalat működik ezen a területen, -ez a tartomány vállalatinak 80%-át jelenti-, valamint a kerámiagyártás több, mint 95%-át e vállalatok végzik. 24 Világviszonylatban az ország a második helyen áll, 8%-kal részesedik a termelésből, Olaszország követi (7%) és egyedül Kína előzi meg (33%). 25 Valencia várost mindig is az ipari sokszínűség jellemezte, hiszen jelen van mind a nehézipar, bútorgyártás, kerámiagyártás, élelmiszeripar és az autóipar. Az ipar jelenléte a városon belül elsősorban szimbolikus jelentőségű, kis- és középvállalkozások valamint családi vállalatok a jellemzőek, a nagyvállalatok a nem-rég hozott törvények következményeként a város határain kívülre szorultak, ezzel létrehozva annak agglomerációját. Az agglomerációs területhez tartozik például Manises, melyhez szorosan kapcsolódik a kerámiaipar, olyan multinacionális vállalatok révén, mint a Porcelanosa. Ide 23 http://www.educacion.gob.es/exterior/bg/es/publicaciones/modulo26.pdf 2011.11.02. 19:06 24 http://www.tecnociencia.es/entidades/itc/tcn_itc2.html 2011.10.31. 15:40 25 http://www.fundacioncajamar.es/mediterraneo/revista/me1317.pdf 2011.10.31. 15:53 30

sorolható még Benetússer és Sedaví, mely a bútoriparra, Jijona, ami az élelmiszeriparra épült ki. Szintén az agglomeráció része Paterna, mely a nehézipar központja az ott létesített ipari parknak köszönhetően. Fuente de Jarro az egyik legnagyobb modern ipari körzet Spanyolországban, és technológiai parkját az ország legfejlettebbjei között tartják számon. 26 A valenciai kikötő a konténeres áruk mennyiségének tekintetében Földközi-tenger legjelentősebb nyugati kikötője. 2010-ben 64 millió tonna áru érkezett ide, 10,81%-kal több, mint az azt megelőző évben. Ami a konténeres áruforgalmat illeti, Spanyolország első számú kikötője, valamint a tíz első európai és a világ első ötven kikötője között szerepel. A áruforgalom mellett utasforgalmat is lebonyolítanak, Valenciából Olaszországba és a Baleár-szigetekre lehet jegyet váltani. A kikötő fontos szerepet játszik a terület gazdasági fejlődésében, nagyjából 1 100 millió eurós forgalmat bonyolítanak le évente és körülbelül 15 000 munkahelyet teremt. 27 Az ipari forradalom óta a Játiva-Alcoy városok közötti települések legjellemzőbb tevékenysége és a gazdaság alapja a textilipar volt. Az utóbbi időben azonban, az olcsó ázsiai áruk piaci megjelenésének köszönhetően elkezdett visszaszorulni. 28 Az Hoya de Castalla (Castalla-medence) Alicante északi területén található, területén található Ibi, Onil, Tibi és Castalla települések. Ezt a területet, valamint a szomszédos Biart úgy tartják számon, mint az el Valle del Juguete. Spanyolország játékgyártással foglalkozó vállalatainak 31,53%-a itt található, és a gyártási folyamat 42%-a ezen a területen koncentrálódik. 2001 és 2005 között a vállalatok száma 7%-kal csökkent. Nem csak e tekintetben történt változás, az utóbbi időben a nagyvállalatok eltűntek és helyettük kis- és középvállalatok jelentek meg. 2005-ben ezen szektor spanyol vállalatainak 56,5%-a 10 embernél kevesebbet foglalkoztatott és 90,6%-nak dolgozói létszáma nem haladta meg az 50 főt. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ez a strukturális változás nem csorbította a terület versenyképességét. A kisebb vállalatok specializálódtak, olyan területekre, ahol rendelkeztek a megfelelő hozzáértéssel és tapasztalattal. 29 26 Gran Enciclopedia Temática de la Comunidad Valenciana. Geografía (Editorial Prensa Valenciana, 2009) 27 http://www.valenciaport.com/es- ES/ValenciaportEntorno/ValenciaportCifras/Introduccion/Paginas/ ValenciaportCifras.aspx 2011.10.31. 16:58 28 Gran Enciclopedia Temática de la Comunidad Valenciana. Geografía (Editorial Prensa Valenciana, 2009) 29 http://www.fundacioncajamar.es/mediterraneo/revista/me1318.pdf 2011.11.02. 14:42 31

A Valle del Vinalopó-ban (Vinalopó Völgye) az ipari szektort két ágazat határozza meg: a cipőgyártás és a márványipar. A 19. század óta híres cipőipar központjai Elche, Elda-Petrel ésvillena. A régió ezen iparágának 95%-a itt koncentrálódik, országos tekintetben pedig a kitermelés 65%-a folyik itt. Ez a kontinens legnagyobb cipőipar tömörülése. Az ipar másik fontos tényezője a márvány kitermelés és feldolgozás. Alicante tartomány az ország márvány exportjának 65%-át bonyolítja le. 30 7. Szolgáltatások 7.1. A régió szolgáltatás szektora 8.TÁBLÁZAT A SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE SPANYOLORSZÁGBAN ÉS VALENCIA RÉGIÓBAN, SZEKTOROK SZERINT FELOSZTVA (2009) Spanyolország (millió euró) Comunidad Valenciana (millió euró) CV/ESP Közlekedés és logisztika 94 780 9 995 10,5% Vendéglátás 58 229 5 476 9,4% Információ és kommunikáció 81 819 4 286 5,2% Ingatlanközvetítés 20 097 1 827 9,1% Szakmai, tudományos és technológiai tevékenységek 78 581 4 906 6,2% Adminisztráció és segítő szolgáltatások 59 418 4 255 7,2% Számítógépek, használati tárgyak és háztartási eszközök javítása 2 128 137 6,4% Összesen 395 054 30 885 7,8% Forrás: saját készítés, www.ive.es alapján Valenciában-fejlett régió lévé- a tercier szektor a GDP több, mint 60%-át adja. 2009-ben a szolgáltatások összes értéke 30 885 millió euró volt. A régión belül a közlekedés és logisztika ágazata rendelkezett a legnagyobb értékkel (9 995 millió euró), amely a régió szolgáltatás szektorához 32%-kal járult hozzá. Ezt követte a turizmus (5 476 millió euró), 17,7%-os részesedéssel. Az információs és kommunikációs, valamint adminisztrációs ágazatok szolgáltatásainak értéke közel azonos volt (4 000 millió euró) és majdnem 14%- kal járultak hozzá a szektor összértékéhez. Országos viszonylatban is a közlekedés és logisztika ágazat volt a legjelentősebb (94 780 millió euró), amelyből a valenciai régió 30 Gran Enciclopedia Temática de la Comunidad Valenciana. Geografía (Editorial Prensa Valenciana, 2009) 32

10,5%-os részesedéssel rendelkezett. Spanyolországban a turizmus alszektor értéke 58 229 millió eurót tett ki, a régió ennek a 9,4%-át állítja elő. 2009-ban az országon belül jelentős volt még az információ és kommunikáció ágazat (81 819 millió euró), ez a régión belül viszonylag alacsony részesedéssel rendelkezett, az országos érték 5,2%-át termelte ki. A szakmai, tudományos és technikai tevékenységek a harmadik legjelentősebb a tercier szektorban, mind országos, mind régiós viszonylatban. 7.2. Közlekedés és logisztika A régió logisztikai jelentőségét annak köszönheti, hogy a tengerpart mentén található, így összeköttetést biztosít a szárazföldi és a vízi közlekedés között, több nagy kikötővel is rendelkezik. Ami vízi közlekedést illeti, 2009-ban 71 474 202 tonna árut kezeltek a régió kikötőibe és 754 992 utas használt ezeket. Spanyolország vízi kereskedelmi forgalmának 17,3%-át itt bonyolították le. Valencia, az a tartomány, mely a legnagyobb jelentőséggel bír, az országos vízi kereskedelmi tevékenység közel 14%-át itt végezték és a régiós forgalom 80,9%-át az előbb említett tartományban bonyolították le; Alicante 3,5%-kal, Castellón 15,6%-kal járult hozzá. A forgalom mennyiségét illetően, elmondható, hogy 2009-ban egy 6,7%-os csökkenés következett be, ez az országos visszaesésnek (14,5%) kevesebb, mint felét jelentette. A régió utasforgalmáról elmondható, hogy nem bír olyan nagy jelentőséggel, mint a kereskedelmi, az országos érték 2,9%-át adja. A legjelentősebb kereskedelmi kikötők a következők: Alicante tartományban Puerto de Alicante, Puerto de la Isla Tabarca, Puerto de Denia, Puerto de Santo Pola és Puerto de Torrevieja; Castellón tartományban Puerto de Castellón, Puerto Burriana és Puerto de Vinaroz; Valencia tartományban: Puerto de Gandía, Puerto de Valencia és Puerto de Sagunto. Valencia régió közúthálózatának hossza több, mint 8500 km, ebből 1 091 km autópálya 31. Az egy sávos utak hossza 7 223 km, a kétsávosaké 246 km. Összesen 367 km hosszúságú az a szakasz, ahol fizetni kell az úthasználatért. A közutakat négy kategóriába sorolják üzemeltető szerint, az üzemeltetőt az út elnevezése mutatja. Az első kategóriában a Közlekedési Minisztérium által kezelt, az állami közúthálózat részét képező utak tartoznak, a kereskedelem szempontjából legnagyobb jelentőséggel bírnak, vagyis az autópályák és a 31 www.epp.eurostat.ec 2011.11.20. 22:51 33

fontosabb autóutak. A második csoportba a régió tulajdonában lévő, az Infrstruktúrális Tanács által üzemeltetett közutak -autópályák, autóutak. főutak- sorolhatók. A harmadik kategóriába a tartományokhoz kormányzatához tartózó főutak taroznak, és a negyedik csoportba pedig az önkormányzatok által üzemeltett helyi közutak. 32 A 2009-es évben régión belüli közúti kereskedelmi forgalom 165 646 tonna volt, ami az országos érték 11%-át tette ki. 2010-ben 7 663 köz- és 6 200 privát közúti fuvarozó vállalat működött a régióban, a vállaltok száma 2008-ig folyamatosan emelkedett, azonban a válság hatására számuk 2 év alatt 12,5%-kal visszaesett. A légi közlekedést illetően, a régió három repülőtérrel rendelkezik: Alicantéban, Valenciában és Castellónban, melyet március 25-én adtak át és még nem üzemel. 2009-ben légi utas forgalom 13 852 481 fő volt, mely az előző évhez képest egy 10,6%- visszaesést jelentett. A 2009-es adat a 2006-os év értékét közelíti meg. Az ide érkezett több, mint 13 millió utasból több, mint 9 millió volt nem spanyol származású, ez az alicantei repülőtér forgalmának köszönhető, ahova 2009-ban több, mint 7 millió külföldi érkezett. Tehát 2009-ban az utasok számának több, mint fele Alicanteba érkező külföldi volt. Az alicantei repülőtér az ország negyedik legnagyobb szárazföldi reptere, Madrid, Barcelona és Malaga után. Turistaforgalmát az ide érkező fapados légitársaságok járatainak köszönheti, utasainak nagy része Nagy-Britanniából, Németországból és Hollandiából érkezik. 2011 márciusában nyitották meg a repülőtér új terminálját, melynek köszönhetően 20 millió utasforgalmának lebonyolítására képes évente. 33 A valenciai repteret eredetileg regionális és nemzeti közlekedés céljából építették, valamint, hogy megkönnyítsék a városba érkező üzletemberek utazását. Azonban az olcsó légitársaságok megjelenésével és elterjedésével megnövekedett az Európából érkező turisták száma is. Jelenleg a repülőteret igénybe vevő spanyol és nem spanyol utasok száma közel azonos: 2 351 548 fő hazai és 2 378 467 fő külföldi turista. 2007-re új terminál megnyitásának eredményeként 2005-höz képest az utasforgalom 21,6%-kal nőtt. 34 32 http://www.cit.gva.es/fileadmin/conselleria/images/documentos/carreteras/sistema_viario/catalogos/catcit 07.pdf 2011.11.06. 11:03 33 http://www.aena-aeropuertos.es/csee/satellite/aeropuerto-alicante/en/home.html 2011.11.06. 11:28 34 http://www.aena-aeropuertos.es/csee/satellite/aeropuerto-valencia/en/valencia.html 2011.11.06. 11:53 34

Castellón reptere, egy privát repülőtér, melyet 2011. március 25-én adták át. Még nincs pontos dátum kitűzve arra, hogy mikor fogadhatja az első utasokat, ennek egyik oka, hogy tulajdonosai még nem folyamodtak engedélyért a repülési hatóságokhoz. 35 A kereskedelmi áruforgalom nem jelentős az országos forgalom közel 3%át teszi ki. Az Európai Bizottság 2011 októberében döntött a vasúti mediterrán folyosó kialakításáról, ez a 2014-ben elinduló tíz projekt egyike. 36 A folyosó a franciaországi Portobu várost és a murciai Algecirast köti majd össze. A tervezett vasútvonal Spanyolország keleti partvidékén fut végig, célja, hogy négy régión áthaladva összeköttetést biztosítson a legjelentősebb térségek -Barcelona, Valencia, Malaga, Alicante-Elche, Murcia-Cartagenaközött. A projekt a vasúthálózat korszerűsítését, felújítását, illetve új útvonalak kiépítését foglalja magába. Ezenkívül a tervezet tartalmazza még, a kereskedelmi forgalomban a vasúti hálózatok és a kikötők, logisztikai központok összekapcsolását; az utasforgalomban pedig a pályaudvarok felújítását és a vasúti összeköttetés integrációját az egyes városokban. A befektetés becsült összege eléri az 51,3 milliárd eurót, ebből 8,4 milliárd eurónyi már megvalósult, közép távon 25,4 milliárd eurót és hosszútávon 17,5 milliárd eurót kívánnak még befektetni. 37 A régión belül vasúthálózatot települések közötti, valamint rövid- és hosszú távú vonalak alkotják. A Madrid és Levante közötti expressz járat (AVE-Alta Velocidad) vonalának állomásai közé csatlakozott 2010-ben a valenciai állomás, és a tervek szerint 2012-ben Alicante és 2014-ben Castellón is csatlakozni fog. A fontosabb vasútállomások a tartományok fővárosaiban találhatóak. Valenciában az Estación de Joaquín Sorolla és az Estación del Norte, ahol a mediterrán folyosó két vasúthálózata (La Encia-Valencia és Valencia-Tarragona) egyesül. Alicantéban található az Estación Terminal de Alicante, ami külvárosi-, közép és hosszú távú jártok megállóhelye és az Estación de Castellón de la Plana is hasonló funkciókat. A RENFE (Red Nacional de Ferrocariles Espanoles- Spanyol Nemzeti Vasúthálózatok) nyújtja a szolgáltatásokat és felelős a jegy-és bérleteladásért. A vasutat igénybevevő utasok száma folyamatosan növekszik, 2009-ben ugyan számuk 35 http://www.elmundo.es/elmundo/2011/03/25/castellon/1301042450.html 2011.11.06. 12:20 36 http://www.elmundo.es/elmundo/2011/10/19/union_europea/1319022723.html 2011.11.24. 20:31 37 http://www.diariodelpuerto.com/pdf/estudio%20tecnico%20del%20corredor%20mediterraneo.pdf 2011.11.24. 20:53 35

visszaesett, de az előző évben már ismét emelkedett. 2008-ban a válság előtt több, mint 68 millió utas használta a vasutat. 7.3. Turizmus, vendéglátás 7.3.1. Turisztikai vonzerők tartományok szerint Valencia kiváló minőségű turisztikai kínálattal rendelkezik; a tengerpart, a gasztronómia, a régión belüli számos spanyol ünnep, a természeti környezet, a modern és régi városok egyaránt vonzóvá teszik a turisták körében. A régió emellett számos sportolási lehetőséget is nyújt. 38 A Valencia tartományon belüli turisztikai kínálat igen változatos. Központjában, Valenciában a modern művészet és a történelem találkozása fedezhető fel; egyik oldalon a Világörökség részét is képező La Lonja de la Seda (Selyempiac), mely a gótikus építészet egyik kiváló mesterműve, a másik oldalon a Las Ciudad de Ciencias y Artes (A Tudományok és Művészetek Városa), mely a legmodernebb építészeti jegyeket képviseli. A városban rendezik meg minden tavasszal a Las Fallast, mely a tél búcsúztatásának ünnepe. A valenciai partrész a vitorlázók egyik legkedveltebb helye, és évente több rangos hazai és nemzetközi versenynek is otthont ad (The America s Cup). A városban megrendezett Formula 1-es és MotoGP-s futamok, a 2010 ősze óta rendezett Valencia Tennis Open és a Valencia FC mérkőzései szintén sok turistát vonzanak. A tartomány egy másik városában, Bunolban kerül rendezésre a világhírű Tomatina (paradicsomcsata) fesztivál. Valencia tartomány számos településén belül -Cullera, Gandía, Sagunto, Xátivaa középkori és az újkori építészet és művészet keveredik. A természeti látnivalók közé tartozik a 100 km hosszan elnyúló tengerpart, aranyszínű homokos strandjaival, valamint természetvédelmi területei. A La Albufera, egy tengeri öböl, melyet édesvízi tavak alkotnak és különlegességét annak madárvilága adja. A tó sekélyebb területein rizstermesztés folyik, amely egyben a régió ételének, a paellának az alapja. 39 Castellón tartomány 120 km hosszan terül el, strandjaival, öbleivel igen változatos képet fest. Itt található a Columbretes szigetcsoport, amely egy vulkanikus eredetű természetvédelmi terület, ezenkívül a part mentén számos üdülőparadicsom található, 38 38 http://www.spain.info/es/ven/comunidades-autonomas/comunidad_valenciana.html 2011.11.05. 14:58 39 http://www.spain.info/es/ven/comunidades-autonomas/comunidad_valenciana.html 2011.11.05. 15:13 36

többek között: Benicarló, Peníscola, Vinarós, Oropesa del Mar. Spanyolország második leghegyvidékesebb területe, ahol számos természetvédelmi terület, például Prat de Cabanes-Torresblanca, Sierra de Espadán, valamint sok hagyományos vidéki falu, Morella, Segorbe található. A turisták számára a fesztiválok (Entrada de Torros y Caballos, alternatív zene fesztiválja Benicássimban) teszik színesebbé az ott töltött időt. 40 A Costa Blanca (Fehér Part), Alicante tartomány tengerpartja, mely a Földközi-tenger 218 km hosszan partszakasza. A tájképet nem csak a tenger, hanem a belsőbb területeken elhelyezkedő hegyek is alakítják. A provinciában több nemzeti park található, egyrészt a tengerpart mentén húzódó hegységekben (Serra Gelada, Peñón de Ifach, Montgó), a belső hegyvidéki területeken (las Sierras de Mariola és la Font Roja), valamint a vizesebb part menti területeken (Santa Pola-i sóbánya, Torrevieja-La Mata-i lagúnák, Elche-i mélység és Pego-Oliva-i láp). A tartomány hat nemzetközileg is híres fesztiválnak ad otthon: Alicantéban Hogueras de San Juan-t (Szent Iván-éj); Torreviejaban el Certamen Internacional de Habaneras y Polifonías-t (zenei fesztivál), las de Moros y Cristianos-t (Mórok és Keresztények Fesztiválja) Villajoyosa-ban és Alcoy-ban; Elcheben el Misterio de Elche-t (Elche-i Misztériumjáték) és la Procesión del Domingo-t (Vasárnapi Körmenet) láthatják az érdeklődők. Elche város híres még az ott található pálmafa ligetről, melyet a Világörökség részének nyilvánítottak. A tartomány bővelkedik régészeti leletekben- egy része szintén a Világörökség részét képezi-, melyek a terület gazdag történelmét mutatják be. A föníciai, karthágói, keresztény és arab hódítók mind otthagyták nyomaikat ezzel színesítve a városok építészetét, művészetét és kultúráját. A tartomány a golf szerelmeseinek egyik kedvelt célpontja, közel 30 golfpálya várja a sport iránt érdeklődőket. 41 40 http://www.spain.info/es/ven/comunidades-autonomas/comunidad_valenciana.html 2011.11.05. 15:26 41 41 http://www.spain.info/es/ven/comunidades-autonomas/comunidad_valenciana.html 2011.11.05. 15:39 37

7.3.2. A turisták száma és a vendégéjszakák száma 9. TÁBLÁZAT A TURISTÁK SZÁMA ÉS AZ ÁLTALUK ELTÖLTÖTT ÉJSZAKÁK SZÁMA (2010) Régió Turisták Éjszakák száma (fő) változás az előző évhez képest száma (db) változás az előző évhez képest Spanyolország 55 617 853 2,1% 151 514 295 2,4% Galicia 3 460 137 10,8% 8 087 999 8,2% Principado de Asturias 1 600 490-0,9% 4 057 694 0,0% Cantabria 1 298 217-5,5% 3 713 181-4,3% País Vasco 1 693 868 5,9% 3 396 893 7,3% Comunidad Foral de Navarra 796 359 2,4% 1 838 097 3,7% La Rioja 568 968 0,9% 1 198 901 0,6% Aragón 2 217 951 5,8% 5 079 329 3,7% Comunidad de Madrid 6 039 837 7,3% 10 717 464 8,8% Castilla y León 4 198 996-1,7% 7 998 088-2,1% Castilla-la Mancha 1 951 376-0,4% 3 768 816 0,1% Extremadura 1 197 332-2,3% 2 323 107-2,2% Cataluña 8 782 709 5,0% 24 996 573 3,0% Comunidad Valenciana 5 747 195 0,2% 20 881 218 1,5% Illes Balears 1 582 629-0,4% 6 945 359-3,7% Andalucía 10 241 862-1,2% 28 601 787 2,2% Región de Murcia 1 029 373 1,1% 3 283 161 1,5% Canarias 3 112 743 1,7% 14 384 913 3,6% Forrás: saját készítés, www.epp.eurostat.ec alapján 2010-ben több, mint 5,7 millió turista látogatott el a régióba, a Spanyolországba érkezők 10,33%-a. Az országos részesedést tekintve Valencia a negyedik volt, Andalúzia (18,41%), Katalónia (15,79%) és Madrid (10,86%) után. Ezt a négy régiót választotta célpontul az ide érkező turisták több, mint fele. 2009-hez képest országos szinten 2,1%-kal nőtt a turisták száma, Valenciában ehhez képest csak 0,2%-kal. A legnagyobb növekedést Galíciában (10,8%) regisztrálták, a sorba Madrid (7,3%), Baszkföld (5,9%), Aragónia (5,8%) és Katalónia (5%) követi. A 17 régió közül 7-ben mutatkozott visszaesés a 2009-es évben, a 38

legnagyobb mértékű Kántábriában (-5,5%) és Extramadurában (2,3%). A négy leglátogatottabb régió közül háromnak -Andalúzia, Katalónia és Valencia- van tengerpartja, emellett az egyedi andalúz és katalán kultúra is vonzó tényezőnek számít; Madrid pedig főváros lévén vonzza a turistákat, múzeumaiban számos világhírű mű megtalálható. 2010-ben a Spanyolországba érkező turisták összesen 151 514 295 éjszakát töltöttek az országban, amelyből 20 881 218-et, az összes 13%-át Valencia régióban. 5 millió látogató 20 millió éjszakát aludt ebben a régióban, ami azt jelenti, hogy egy turista átlagosan 4 éjszakát töltött el itt. Az átlagos tartózkodási idő Kanári-szigetek (4,6 éj) és a Baleárszigetek (4,4 éj) után itt a legmagasabb. Az eltöltött éjszakák számát tekintve a 2009-es évhez képest országosan 2,4%-kal, regionálisan 1,5%-kal nőtt ezek száma. A többi régióval összehasonlítva a legmagasabb növekedés Madridban (8,8%) volt, de Galíciában (8,2%) és Baszkföldön (7,3%) is jóval meghaladta az országos átlagot. 2010-ben az eltöltött éjszakák számát tekintve a legnagyobb visszaesés (-4,3%) Kantábriában mutatkozott. 7.3.3. A turisták által elköltött összegek 14. ÁBRA KÜLFÖLDIEK ÁLTAL ELKÖLTÖTT ÖSSZEGEK (2010) Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján 2010-ben Valenciában összesen 4 209 millió eurót költöttek a külföldi turisták, ami kevesebb, mint a 2006-os érték, de meghaladja a 2005-öst. A legnagyobb mértékű 39

növekedés a 2007-es évben volt, ekkor 9,5%-kal nőttek a turisták kiadásai. 2009-ben az azt megelőző évhez képest egy 14,8%-os visszaesést regisztráltak. Ez nagyjából követi az országos trendet, annyi a különbség, hogy a növekedés mértéke, de a csökkenésé is nagyobb volt az országoshoz képest. A legtöbb nem spanyol turista Katalóniába látogatott, ennek köszönhetően itt is költötték a legtöbbet: 2010-ben 10 517 millió eurót, az összes kiadás 21,5%-át. A turisták kiadásainak 92,6%-a Katalóniában, Kanári-szigeteken, Baleárszigeteken, Andalúziában, Madridban és Valenciában keletkezett. A többi régióban viszonylag volt a turizmusból származó bevétel, bár ott a turisták száma sem volt olyan jelentős. 7.3.4. A külföldi turisták összetétele 15.ÁBRA A KÜLFÖLDI TURISTÁK LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁSA Forrás: saját készítés, http://www.turisme.gva.es/opencms/opencms/turisme/es/files/pdf/ observatorio/anuarios/el_turismo_en_la_cv-2010.pdf alapján 2010-ben a határon túlról érkezett turisták 39,4%-a (1,9 millió fő) az Egyesült Királyságból, 12,9%-a (646 ezer fő) Franciaországból, 12,9%-a (497 ezer fő) Németországból, 7,2%-a (362 ezer fő) az északi országokból és 5,4%-a (270 ezer fő) Olaszországból érkezett a régióba. Emelett több, mint 200 ezer fő volt a belgák, a hollandok és az egyéb európai népek száma, valamint az írek és svájciak száma pedig meghaladta a 100 ezer főt. A portugálok, az amerikai kontinens és a világ egyéb 40

országainak lakói kevesebb, mint 100 ezer fővel képviseltették magukat az autonóm közösségben. 8. Oktatás, egészségügy, K+F 8.1. Oktatás 8.1.1. Országon belül Spanyolországban az iskolák és az Oktatási Minisztérium (Ministerio de Educación) feladata az oktatás felügyelete. A kétfajta oktatási rendszer létezik, az egyik az általános, a másik a speciális. Az általános rendszerhez tartozik: a gyermekkori, az alapszintű, a középszintű, a felsőfokú szakképzés és az egyetemi oktatás. A speciális rendszert a művészeti és a nyelvi tanítás alkotja. 42 A gyerekek 6 és 12 éves kor között járnak általános iskolába, ez a hat év háromszor két évre van felosztva. Az alapszintű oktatás kötelező és ingyenes. 43 A kötelező középfokú oktatás (Educación Segundaria Obligatoria) az általános iskola utolsó két évéből és a középiskola első három évéből tevődik össze. Ez is kötelező és ingyenes, tehát a tankötelezettség 16 éves korig tart. A középfokú oktatás utolsó szakasza az érettségi (Bachillerato), ez egy két éves képzés, melyen nem kötelező a részvétel. Mindekét képzés érettségivel zárul. Az érettségit 18 éves kortól négy különböző területen (művészet, egészségügyi- és természettudomány, humán- és társadalomtanulmányok és informatika) kell letenni. A különbség az az, hogy első esetben 17 évesen végeznek a diákok és ezt követően, aki tovább szeretne tanulni, az részt vesz egy egy éves egyetemi előkészítő képzésben. Viszont, ha valaki folytatja tanulmányait a két éves képzés egyrészt az érettségire, másrészt a felsőoktatásban való részvételre is felkészít. A szakképzés célja, hogy felkészítse a tanulókat egy bizonyos területen való munkára. Ezáltal, széleskörű ismereteket szerzenek, így lehetővé téve számukra, hogy a jövőben sikeresek legyenek a szakterületükön. Az oktatás magában foglalja a közép- és felsőfokú képzést is. 42 http://www.spainexchange.com/es/estudiante_info/sistema_educativo.php 2011.10.20. 14:17 43 http://www.spainexchange.com/es/estudiante_info/sistema_educativo.php 2011.10.20. 14:29 41

Az egyetemi tanulmányok a ciklusok száma szerint csoportosíthatóak: egy ciklusú (ensenanza de primer ciclo, hazánkban ennek megfelelője az OKJ-s képzés), a két ciklusú közbenső fokozat nélküli (ensenaza de dos ciclos sin titulación intermedia, Magyarországon ez az osztatlan képzés) és két ciklusú ( ensenanza de dos cilos con título intermedio, a magyar rendszerben ez az alapképzés és a mesterképzés) képzés. 44 A művészeti oktatás célja, egy olyan minőségi képzés biztosítása, amely garantálja, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az oktatási rendszerből, akik a zene, a tánc, a színművészet, a képzőművészet és a design területén megfelelő képesítéssel rendelkeznek. A nyelvtanítás állami iskolákban folyik (Escuelas Oficiales) folyik. Ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen egy állami nyelviskolába el kell, hogy végezze kötelező középfokú tanulmányait vagy rendelkeznie kell érettségi bizonyítvánnyal. 8.1.2. A régión belül A régión belül az Oktatási Tanács, az a szerv, amely az oktatási program kialakítását végzi. Konzultációs intézményként feladata az is, hogy beavatkozzon azokba az ügyekbe és problémákba, mely az előbb említett programra hatással van, valamint ezen funkcióját kihasználva lehetősége van arra is, hogy javaslatokkal forduljon az Oktatási Hivatal felé. 45 8.1.3. Támogatások Az Oktatási Minisztérium több regionális együttműködési tervezetet és programot is kidolgozott, melynek célja, hogy hozzájáruljon egy jobb oktatási rendszer kialakításához, így növelve ezzel annak színvonalát. Ezen tervezetek és programok segítségével növelni tudják az intézmények kapacitását, sok esetben anyagilag támogatva a tanácsok és a hivatalok munkáját és működését. A minisztérium egyik ilyen programja a Programa ARCE (Programa de Agrupaciones de centros educativos), magyarul az oktatási központok egyesítésének programja. Célja, hogy csatornákat alakítsanak ki, melyek lehetővé teszik a különböző régiókban elhelyezkedő 44 http://www.spainexchange.com/es/estudiante_info/sistema_educativo.php 2011.10.20. 14:44 45 www.edu.gva.es 2011.10.20. 15:38 42

oktatási és az azzal foglalkozó közintézmények tömörülését és csoportosulását, annak érdekében, a résztvevők közösen dolgozzanak ki különböző projekteket. 46 8.2. Egészségügy A Nemzeti Egészségügyi Rendszer (Sistema Nacional de Salud) az állami és a régiók által kialakított összehangolt szolgáltatások összessége, melyek magában foglalják az egészségügy törvényben meghatározott összes funkciót és szolgáltatását. 47 10. TÁBLÁZAT HATÁSKÖRÖK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Állam Régiók Helyi testületek Hatáskörök az egészségügy alapjainak meghatározása és egybehangolása külkapcsolatok kialakítása, egészségügyi nemzetközi egyezmények és szervezetek törvénykezés a gyógyszeripari termékekről tervezés közegészségügy szolgáltatások az egészséges életmód támogatása együttműködés a közszolgáltatások irányításában Forrás:www.educacion.gob.es/educacion/comunidades-autonomas/programascooperacion/agrupaciones-centros-educativos.html A régiók, így Valencia is rendelkezik egészségügyi rendszerrel, mely egyrészt adminisztratív funkciókat lát el, másrészt egybefoglalja és irányítja az összes központot, szolgáltatást és létesítményt. A valenciai régióban ez a rendszer, a Lakossági Információs Rendszer ( Sistema de Información Poblacional, SIP). Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor be kell mutatni az úgy nevezett Egészségügyi Kártyát (Tarjeta Sanitaria), 46 www.educacion.gob.es/educacion/comunidades-autonomas/programas-cooperacion/agrupaciones-centroseducativos.html 2011.10.20. 16:12 47 www.educacion.gob.es/educacion/comunidades-autonomas/programas-cooperacion/agrupaciones-centroseducativos.html 2011.10.20. 16:49 43

mely kettős célt szolgál, egyrészt a páciens azonosítására, más részt e nélkül a szolgáltatások nem vehetők igénybe. 2008-ban a SIP-be regisztráltak száma 5 257 283 fő volt. 48 Ebben az évben a régión belül 61 kórház működött, -ebből 34 volt állami és 26 magán intézmény- országos viszonylatban ez a negyedik legmagasabb mutató, ha a lakosság száma szerinti arányokat vesszük, akkor éppen megfelelő. A kórházi ágyak száma 12 977 darab volt és az 1000 lakosra jutó ágyak száma pedig 2,58. 2009-ban az egészségügyben dolgozók száma 49 686 fő volt, amelyből 38 077 fő az orvos volt és 11 609 fő a betegápoló. 49 16. ÁBRA A LAKOSSÁG GYÓGYSZEREKRE FORDÍTOTT KIADÁSAI MILLIÓ EURÓBAN (2006-2010) Forrás: saját készítés, www.ive.es alapján A fenti diagram azt mutatja, hogy a régión belül hogyan változott a gyógyszerekre költött pénz mennyisége. Ahogy ezt az ábra is mutatja, 2009-ig folyamatosan nőttek a kiadások, ebben az évben több, mint1 600 millió eurót költött a lakosság e termékekre. A 2010-es évben egy 3,8%-os visszaesés tapasztalható a gyógyszerkiadásokban, az összeg nem éri el a 2008-as értéket sem. A visszaesés a válságnak tulajdonítható, a lakosság kevesebb terméket vásárol, hiszen a legtöbb ember számára a gyógyszerek nem szükségesek a 48 www.san.gva.es 2011.10.20. 17:25 49 www.ive.es 2011.10.20. 17:53 44

mindennapi léthez, akik pedig nem tudják nélkülözni hajlamosabbak az olcsóbb készítményeket választani. 8.3. K+F 8.3.1. A K+F jelentősége, célja A kutatás-fejlesztés a versenyképesség egyik fő motorja, hajtóereje, a gazdaság ezen szegmensét vizsgálva jól látható egy-egy terület fejlettségi szintje. A valenciai régión belül a Kereskedelmi, Ipari és Gazdasági Tanács, az az intézmény, mely meghatározza a K+F terület fő cselekvési irányvonalait. Ezek a következőek: 50 támogatja a magánberuházásokat K+F+I-be diverzifikálja kiemelt területek termelési (pl.: nanotechnológia, új ipari folyamatok, IT, ipari biotechnológia) ösztönzi a régió vállalatainak a részvételét nemzeti és európai uniós projektekben fejleszti és koordinálja a Valenciai Régió Technológiai Intézetek Hálózatát A Valenciai Régió Technológiai Intézetek Hálózata (Red de Institutos Tecnológicos de la Comunitat Valenciana, REDIT) 2001-ben alakult non-profit szervezet, melynek 14 társult tagja van. A kis-és középvállalkozások által irányított intézetek a K+F szinte összes területén tevékenykednek, azonban ahhoz, hogy fejlődni tudjanak, méretűk miatt támogatásra szorulnak. 50 www.indi.gva.es 2011.10.16. 12:56 45

17. ÁBRA A REDIT RENDSZERBEN TALÁLHATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS AZOK TEVÉKENYSÉGI TERÜLETE (2010) AICE-ITC AIDICO AIDIMA AIDO AIJU AIMME AIMPLAS AINIA AITEX IBV INESCOP ITE ITENE ITI Kerámia Építkezés Fa, bútorok, csomagolás Optika, szín és kép Játékok Fémszerkezetek Műanyag Mezőgazdaság Textil Bio Cipő Energia Csomagolás, közlekedés és logisztika IT Forrás: www.redit.es Az intézetek 12 000 vállalatot foglalnak magukba, és a térkép mutatja, hogy a régió mely városaiban vannak jelen. Paternben a tizennégy intézetből kilenc képviselteti magát, ez a közösség területén belül kiemelkedően magas szám. A tartományok központjai közül Castellónban kettő, Valenciában öt és Alicanteban három fajta intézet található. 51 Az intézetek támogatásának egyik gyakorlati megvalósulása, a valenciai kormány és az AIMME (Instituto Tecnológico Metálmecánico, fémekkel foglalkozó Technológiai Intézet) által kiírt 2011-es pályázat, ami az ökoinnovációt célozza meg. A pályázat támogatja az ökológiai innovációt és az erőforrások hatékony felhasználását a kis-és középvállalatoknál. A pályázat e projekt által, -az uniós REMake program keretében- gazdaságilag és ökológiailag ösztönzi fenntartható ipari folyamatokat. A Technológiai Intézeten keresztül 25 ipari kis-és 18. ÁBRA A K+F INTÉZMÉNYEK OSZLÁSA A RÉGIÓBAN (2010) Forrás: www.redit.es középvállalkozásnak ítélik oda a fejenként maximum 10 000 eurós értékű támogatást. Az Európai Bizottság adja az összeg 50%-át és a Tanács pedig a maradék 50%-kal járul hozzá a projekthez. Azok a kis-és középvállalkozások pályázhatnak, melyek tevékenységi körébe 51 www.redit.es 2011.10.16. 14:27 46