Jogi alapismeretek Előadó: 1
Alaptörvény Magyarország független, demokratikus jogállam, államformája köztársaság. Megnevezése: Magyarország Fővárosa: Budapest, Hivatalos nyelve: magyar Pénze: forint, Himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. Címre: Zászlaja: 2
R cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. 3
C) cikk ELKÜLÖNÜL: A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. I. Törvényhozói (pl. országgyűlés) II. Végrehajtói (pl. rendőrség, NAV) III. Ítélkező (bíróság) hatalom. 4
TÖRVÉNYHOZÓI HATALAOM - FELADATA: JOGALKOTÁS - KIK: országgyűlés, minisztériumok, önkormányzatok stb. - Jogi hierarchia: ALAPTÖRVÉNY TÖRVÉNY RENDELETEK EGYÉB JOGSZABÁLYOK (utasítás, irányelv, állásfoglalás stb.) 5
VÉGREHAJTÓI HATALOM Feladata a jogszabályok betartatása - Kormány (miniszterek+miniszterelnök) - Egyéb szervek: 6
Igazságszolgáltatás Feladata: : jogszabálysértés esetén eljárjon, Alkotmánybíróság: : az alaptörvénybe ütközés esetén jár el. Bíróság: : jogvitákat dönt el stb. Ügyészség: : felügyeli a nyomozást, vádat emel és képviseli azt a bíróság előtt stb. 7
Bíróság felépítése KÚRIA Ítélőtáblák (Fővárosi, Debreceni, Győri, Pécsi, Szegedi) Törvényszék (Főváros + 19 megye) Járásbíróságok, Kerületi bíróságok + Közigazgatási és munkaügyi bíróságok 8
Bírói függetlenség: 1. Csak jogszabálynak van alávetve, 2. Nem utasítható, 3. Összeférhetetlenség (nem lehet párt tagja, nem lehet mellékállása), 4. Mentelmi jog. A bírót a Köztársasági Elnök nevezi ki, a többi hatalmi ág (Országgyűlés, Kormány) nem vehet részt benne. 9
Ki lehet bíró? 1. Jogi diploma, 2. Jogi szakvizsga 3. Minimum 1 évig bírósági titkár volt (vagy ezzel azonos munkakörben dolgozott), 4. Pályázatot nyújtott be 5. 30. életévét betöltötte, 6. Büntetlen előéletű 7. Pályaalkalmassági vizsgálaton vett részt, 8. Esküt tett. 10
Milyen ügyekben jár el a bíróság? POLGÁRI: amikor az embereknek, vagy pl. cégeknek egymással van vitájuk (pl. válóper, tartozás rendezése stb.). BÜNTETŐ: amikor bűncselekményt követnek el és az ügyész vádat emel az elkövetővel szemben, SZABÁLYSÉRTÉS: szabálysértés elkövetése esetén (ha az elzárással sújtható, csak a bíróság járhat el), KÖZIGAGZATÁSI ÉS MUNKAÜGYI: a közigazgatási határozatot a bíróság felülvizsgálhatja, illetve amikor a munkavállaló és munkaadó között vita van, CÉGES: a bíróság tartja nyilván a cégeket (Bt., Kft., Rt.) és bíróság számolhatja fel azokat, végzi törvényességi felügyeletét. 11
POLGÁRI PEREK Pl. válóperek (gyermekelhelyezés), tartozás rendezésével kapcsolatos perek, kártérítési perek stb. BÍRÓ FELPERES Ügyvéd ALPERES Ügyvéd 12
Gyermekek a polgári peres eljárásban A kiskorú gyermek mint peres fél: - Nevében törvényes képviselője - Vagy ügygondnok jár el. A kiskorú gyermek mint tanú: - 14 év alatti csak akkor hallgatható meg, ha vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható, - 14 év alatti kihallgatásánál törvényes képviselője is jelen lehet, - Figyelmeztetéseket, tájékoztatásokat életkorára és értettségére tekintettel kell közölni A kiskorú gyermek mint érdekelt: - Kiskorú gyermeket szülei útján idézi a bíróság, - Megfelelő légkörben, a gyermekek számára érthető módon hallgatja meg a bíróság, - A gyermeknek kérdéseket a bíró tehet fel, - A tárgyaláson résztvevő felek kérdéseiket a bírón keresztül tehetik fel. 13
Jogképesség Perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit jogok illetnek és kötelezettségek terhelnek Peres fél lehet: 1. Természetes személy 2. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság (Kft.) 3. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (Bt.) 14
Cselekvőképesség Kiskorú az, aki nem töltötte be a 18. életévét: - 0-14 év cselekvőképtelen, - 14-18 év korlátozottan cselekvőképes. 14 év alatti gyermek cselekvőképtelen - Nevében törvényes képviselője jár el, - De: pl: boltban bevásárolhat 14-18 év közötti fiatalkorú korlátozottan cselekvőképes - Jognyilatkozatához törvényes képviselőjének a hozzájárulása szükséges, - De: a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; (boltba elmehet vásárolni) c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben. 15
BÜNTETŐELJÁRÁS Bűncselekmény Nyomozás Vádemelés Bírósági tárgyalás A büntetőeljárásban kik vesznek részt: BÍRÓ - Bíró (tárgyalást vezeti) - Ügyész (vádat képviseli) - Ügyvéd (Terhelt érdekében jár el) - Terhelt (Akivel szemben vádat emeltek) - Sértett (Akivel szemben a bűncselekményt elkövetették) - Tanú (Aki az ügyre vonatkozóan fontos információval rendelkezik, pl.: hogyan történt a bűncselekmény) - Egyéb érdekelt ÜGYÉSZ VÁDLOTT Ügyvéd 16
Gyermekek a büntetőeljárásban Vádlott - 12 év alatti nem büntethető, - Kivételesen 12 életévét betöltött és belátási képességgel rendelkező pl: emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, rablás és kifosztás - 14. életévét betöltött büntethető. Tanú - 14. életévét betöltött tárgyaláson kihallgatható, - Kivételesen 14 év alatti tanúként akkor hallgatható ki, ha a tanúvallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható, tárgyaláson nem hallgatható ki (nyomozási bíró, kiküldött bíró) Ha a tanú a 18 életévét még nem töltötte be, a vallomástételénél törvényes képviselője, gondozója jelen lehet. Sértettként, ha velük szemben követik el a bűncselekményt. 17
Gyermekmeghallgató szoba I. 18
Gyermekmeghallgató szoba II. Nyíregyházi Törvényszéken és járásbíróságain megtalálható, Cél: 14 év alatti kiskorúakat ne a tárgyalóteremben hallgassák meg, könnyebbé téve a vallomástételüket, Bíró a gyermek mellett ülve teszi fel a kérdéseket, Egy szoba, amely barátságosan berendezett Gyermekmeghallgató szoba a rendőrségeken is található 19
Szabálysértési eljárás Szabálysértési eljárás olyan személlyel szemben indítható meg, aki betöltötte a 14. életévét. A szabálysértési eljárást a bíróság, rendőrség, általános szabálysértési hatóság bírálja el. A szabálysértési eljárás során pl.: a rendőrség, közterület felügyelő helyszíni bírságot is kiszabhat. Helyszíni bírság kiszabására fiatalkorúval szemben akkor szabható ki, ha a törvényes képviselője is jelen van és aláírja a helyszíni bírság nyomtatványt, illetve a fiatalkorú vállalja a helyszíni bírság megfizetését. Maximális összege fiatalkorúval szemben 25.000 forint. 20
Tanúgondozás Tanúzási kötelezettség megkönnyítése végett Bíróságokon dolgozó kapcsolattartó Tájékoztatás kérhető személyesen vagy telefonon Tanúváró, tanúszoba, tanúsarok 21
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 22
1. dia 2. dia Magyarországon a legfontosabb jogi rendelkezések az Alaptörvényben vannak lefektetve. Az Alaptörvény szintén egy jogszabály, méghozzá a 2012. január 01. napjától hatályos, ezt megelőzően is volt Alaptörvényünk, de akkor Alkotmánynak hívták. Az Alaptörvény meghatározza az ország államformáját (köztársaság), hogy néz ki a zászlónk, a címerünk, mi a hivatalos nyelvünk (magyar), fővárosunk (Budapest), mikor vannak a nemzeti ünnepeink a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. 3. dia Valamint az Alaptörvénynek, van egy konkrét rendelkezése, ami a mai előadásunk szempontjából jelentős, méghozzá az úgynevezett R cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy Magyarországon kizárólag olyan jogszabályt lehet alkotni, ami nem ellentétes az Alaptörvénnyel, másrészt az így meghozott jogszabályokat mindenki köteles betartani. A magyar állampolgárok ugyanis lemondtak az őket megillető jogok egy részéről az állam javára, azért cserébe, hogy az állam a jogszabályok, és intézményei révén megvédje őket, biztosítja számukra az alapvető emberi jogokat pl.: biztosítja - az emberi méltóságot, senkit sem lehet kínázásnak, emberkereskedelemnek alávetni, - szabadságot, senkit sem lehet a szabadságától megfosztani, kizárólag a törvényben meghatározott esetben, és ott szabályozott eljárás során (pl. bűncselekmény elkövetőit), - mindenkinek a tulajdonjogát, amitől nem lehet megfosztani - választójog, stb. 4. dia Az Alaptörvényünk nemcsak azokat az emberi jogokat sorolja fel, amiket az állam védelmez és betartat, hanem rögzíti, hogy magának az államnak is hogyan kell működnie. Az Alaptörvény rögzíti, hogy az állampolgárok által az államra átruházott hatalmat hogyan gyakorolhatja annak érdekében, hogy demokratikus állam maradjon. Ezt a hatalommegosztás elvében rögzíti. Az államra az állampolgári által átruházott hatalmat három részre osztja. A törvényhozói, végrehajtói és ítélkezői hatalomra. Ennek a három hatalomnak egymástól függetlenül kell működnie, egymással egyensúlyban kell lennie, egymást ellenőriznie kell.
2 Ekkor és kizárólag ekkor működik a demokratikus állam. Ha valamelyik hatalom a másik kettő rovására megerősödik, vagy egy kézbe egyesülne, az diktatúrához vezetne. De mi is ez a három hatalmi ág? 5. dia Törvényhozás: ennek a feladata, hogy megalkossa azokat a szabályokat, amik szükségesek a mindennapi élethez, az állam működéséhez, az emberi jogok érvényesüléséhez. Ma Magyarországon a legfőbb törvényhozás a magyar állampolgárok által 4 évente megválasztott országgyűlés tagjai kezében van. Kizárólag az országgyűlés hozhat törvényeket. A kormány, és a minisztérium, még az önkormányzatok is alkotnak jogszabályokat, ezek a rendeletek, de vannak még más jogszabályok is, pl.: utasítások, határozatok, irányelvek stb. Azért, hogy ne legyen káosz a sok jogszabály között, létezik a jogszabályi hierarchia. Ez azt jelenti, mint ahogy a diagram mutatja, hogy a jogszabály nem lehet ellentétes a felett állóval. Tehát minden jogszabályra vonatkozik az, hogy nem lehet ellentétes az Alaptörvény rendelkezésével, így a törvények sem. Tehát az országgyűlés nem fogadhat el olyan törvényt, ami ellentétes az Alaptörvénnyel. De a törvény alatti jogszabályok, pl. a rendeletek, meg nemcsak az Alaptörvénnyel, de a törvényekkel szemben sem lehetnek ellentétesek és így tovább. 6. dia A végrehajtói hatalom feladata, hogy a törvényhozói hatalom által meghozott jogszabályokat betartassa, annak érvényt szerezzen, hiszen önmagában annak, hogy alkotok egy szabályt még tényleges hatalma nem lesz, ehhez az szükséges, hogy annak érvényt szerezzenek. Többféle végrehajtói hatalom van. A legáltalánosabb, és ezt az Alaptörvény is rögzíti a Kormány, aki az Országgyűlésnek (törvényhozói hatalom) felelős, tagjai a miniszterek és a miniszterelnök. De ilyen végrehajtói hatalom még a különböző fegyveres illetve közigazgatási szervek is. Pl. A törvény tiltja, hogy bárki a másik tulajdonát jogtalanul megszerezze ellopja. Ahhoz, hogy ennek érvényt szerezzünk szükség van egy olyan szervezetre, aki fellép a tolvajokkal szemben. Ilyen végrehajtói hatalom pl. a rendőrség. De vannak más végrehajtói hatalmak, amelyek pedig más szabályok betartásáról, betarttatásáról gondoskodónak, pl. az adójogszabályok, az NAV tartatja be, de pl. az önkormányzati rendeleteket, tartatja be a parkoló ellenőr is, amikor azt ellenőrzi, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott helyen és időben megfizették-e a parkoló díjat. Tudni kell, hogy egyes szabályok betartáshoz sajnos biztosítani kell az egyes végrehajtói szerveknek, hogy erőszakot alkalmaznak, pl. ha egy tolvajt elfog a rendőr, akkor megbilincselheti, őrizetbe veheti, vagy az elítélt rab börtönben tartásához stb. 7. dia Igazságszolgáltatás: Alaptörvény ellenesség, törvénysértés, jogszabálysértés esetén lehet az igazságszolgáltatói hatalomhoz fordulni, pl. akkor is ha maga az állam a károkozó, magát az államot is be lehet perelni. Ide tartózik az Alkotmánybíróság, akinek többek között az a feladata, mint amire már utaltam korábban, hogy megvizsgálja az adott jogszabály nem ütközik-e az Alaptörvény rendelkezésébe, és ha igen, akkor azt megsemmisítheti. A bíróság feladata többek között
3 jogviták eldöntése, de például a bíróság feladata a cégek nyilvántartása is, erről részletesebben később szólnék. Az ügyészség felügyeli többek között a nyomozást, ő emel vádat a bűnözőkkel szemben és képviseli a vádat a bíróság előtt, valamint ellenőriz a büntetés végrehajtás törvényességét is. Akkor működik jól egy demokratikus jogállam, ha ez a három hatalmi ág elkülönül egymástól. Ezt biztosítja pl. - az összeférhetetlenségi szabályok pl. bíró nem lehet országgyűlési képviselő, - a különböző ellenőrzési szabályok pl. az ügyészség ellenőrzi a rendőség munkáját, - korlátok pl. a bíró köteles a jogszabályokat betartani, jogellenes döntést nem hozhat. - Az országgyűlés (törvényhozói) nem hozhat alaptörvény ellenes jogszabályt, mert azt az alkotmánybíróság megsemmisítheti. 8. dia Most pedig részletesebben a bíróságokkal foglalkoznék. Először is a bíróság felépítése: Mint ahogy a dián is látszik, ma Magyarországon négyszintű a bírósági rendszer. Vannak a járásbíróságok, illetve a Fővárosban a kerületi bíróságok, ebből 111 van Magyarországon. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található a Nyíregyházi Járásbíróság, Mátészalkai Járásbíróság, Kisvárdai Járásbíróság, Nyírbátori Járásbíróság, Vásárosnaményi Járásbíróság és Fehérgyarmati Járásbíróság. A járásbíróságokon első fokon járnak el polgári és büntetőügyekben, és a bíróságot az elnök vezeti. A Járásbíróságokkal egy szinten működnek a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok, ebből a megyében illetve a fővárosban egy van, általában a megyeszékhelyeken. Tehát így összesen 20. Nevükből is látható, hogy speciális ügyekben járnak, ők döntenek első fokon a munkaügyi jogvitákban és a közigazgatási határozatokat vizsgálhatják felül. A következő szín a Törvényszékek, ez a Fővárosban és a megyeszékhelyeken van. A törvényszékek eljárnak első fokon azokban az ügyekben, amit a törvény hatáskörükbe utal, pl. emberölést első fokon nem a járásbíróságon, hanem a törvényszéken tárgyalják, de a törvényszék másodfokon is eljár, azaz a Járásbíróság által hozott ítélet ellen a Törvényszékekhez lehet fellebbezni. A következő színt az ítélőtáblák ebből összesen öt van az országban: Fővárosi Ítélőtábla, Debreceni Ítélőtábla, Győri Ítélőtábla, Pécsi Ítélőtábla, Szegedi Ítélőtábla. Másodfokon járnak el a törvényszék elsőfokú ügyeiben, illetve törvényben meghatározott esetekben harmadfokon járnak el ott, ahol a törvényszék másodfokon járt el. Végül pedig a Kúria van, ami Budapesten található, legfőbb feladata, hogy egységesítse a bírósági gyakorlatot, azaz hasonló ügyekben hasonló döntést hozzanak az ország különböző részein is, ezt jogegységi határozatok megalkotásával biztosítja, amik kötelezőek a bírók számára, másrészt harmadfokú bíróságként is eljárhat, ott ahol a törvényszék volt az elsőfokú bíróság, valamint rendkívüli jogorvoslatok elbírálása is az ő hatáskörébe tartózik, ilyen a felülvizsgálat.
4 9. dia Ki lehet bíró? Az alábbi feltételeket kell teljesítenie valakinek, ahhoz, hogy kinevezhető legyen bírónak: 1. Jogi diploma, Állam és Jogtudományi Egyetemen sikeresen jogi diplomát kell szereznie. 2. Jogi szakvizsga, miután lediplomázott és 3 évig szakmai gyakorlatot szerzett, pl. bírósági fogalmazóként, akkor szakvizsgáznia kell, azaz számot kell adnia a három év alatt megszerzett gyakorlati tudásáról is, 3. Minimum 1 évig bírósági titkár volt (vagy ezzel azonos munkakörben dolgozott). Miután leszakvizsgázott, utána kinevezhető bírósági titkárnak, és minimum 1 évig titkárkodnia kell. A bírósági titkárokról tudni kell, hogy már bizonyos ügyekben, önállóan, függetlenül, ugyanúgy mint a bírók eljárhatnak, és döntést is hozhatnak, pl. szabálysértési ügyekben. Ugyanakkor, azért, hogy a bírósági szervezet ne legyen zárt, lehetősége van, más jogi területen jogi szakvizsga után 1 évig dolgozó személynek is pályáznia. 4. Pályázatot nyújtott be. Ha megüresedik egy bírói álláshely, akkor arra pályázatott írnak ki. Jelenleg ma Magyarországon összesen 2.888. bírói állás van, ebből 120 van összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében. (Bírósági Közlöny 2015/8. szám) 5. 30. életévét betöltötte. 6. Büntetlen előéletű 7. Pályaalkalmassági vizsgálaton vett részt. A pályázat egyik feltétele, hogy átesik, egy pszichológiai, és fizikai vizsgálaton is, amelynek célja, hogy vizsgálja, hogy a jelentkező mint személy mennyire alkalmas pl. a bírói munkával járó stressz elviselésére, 8. Esküt tett. 10. dia A bírói függetlenségről, csak röviden. A bíró jogvitákat dönt el, ezért, hogy azok eldöntése során pártatlan tudjon lenni és objektíven tudjon dönteni, ezért csak a jogszabálynak van alávetve, nem utasítható, nem mondható meg neki, hogy az adott ügyben milyen döntést hozzon, hogy ne lehessen befolyásolni, ezért nem lehet párt tagja, nem lehet mellékállása sem, bár ez utóbbinál vannak kivételek, pl. irodalmi, tudományos, oktatói munkát vállalhat, továbbá mentelmi jog illeti meg, ami azt jelenti például, hogy bíró ellen büntetőeljárást lefolytatni, kizárólag a Köztársasági Elnök engedélyével lehet, vagy a bírót őrizetbe venni, letartóztatni nem lehet, kizárólag akkor, ha a bűncselekmény elkövetése során tetten érték. A bírói függetlenséget biztosítja továbbá az is, hogy a bírót a Köztársasági Elnök nevezi ki, a többi hatalmi ág (Országgyűlés, Kormány) nem vehet részt benne. 11. dia Polgári perek ilyenek a válóperek, vagy a tartozás rendezése miatt indított perek, de ilyen még a különböző szerződés érvényessége, érvénytelensége miatti perek, de a kártérítési perek is. Ezek a perek az egyik fél által a bírósághoz benyújtott keresetlevelére indulnak meg, ezt a felet hívjuk felperesnek, akit pedig perel ő lesz az alperes. Felperes és alperes lehet magánszemély, vagy cég, de mint már említettem maga az állam is. A peres eljárás a bíró meghallgatja a feleket, és a per során a felek által meghallgatni kért tanúkat, illetve megvizsgálja a peres felek által benyújtott bizonyítékokat, majd ez után dönt, és ítéletet hoz az ügyben. Az ítélet ellen a felek fellebbezéssel élhetnek, és ekkor kerül az ügy
5 egy magasabb szintű bírósághoz, pl. járásbíróságról a törvényszékre. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, azt mindkét fél még a pervesztes is köteles betartani, mivel annak betartatása az úgynevezett végrehajtási eljárásban kikényszeríthető. Pl. A bíróság kötelezi az alperest arra, hogy fizessen a felperesnek 10.000.- forintot. Az ítélet jogerős és az alperes nem fizet önként, akkor a felperes kéri az ítélet végrehajtását, ekkor egy végrehajtó behajtja az alperesen ezt a pénzt és az egyéb eljárás során őt terhelő költségeket is. 12. dia A polgári peres eljárásban peres félként, tanúként részt vehetnek 18. életévüket be nem töltött személyek. A kiskorút érdekeltként a bíróság szülői felügyelet rendezése iránti perekben hallgathatja meg érdekeltként. A 14 év alatti gyermeket a bíróság törvényes képviselője (anya, apa, gyám) útján idézi, akinek biztosítania kell, hogy megjelenjen a bíróságon a kiskorú gyermek. A gyermekek meghallgatása olyan módon történik, hogy számukra is érthető legyen, ilyen esetben a bíróság nem használja a szokásos jogi szöveget, mivel azok bonyolultak és nehezen érthetőek, a gyermekek életkorának megfelelően kell tájékoztatni jogairól és kötelezettségeiről. Az igazat kell mondani a bíróság előtt, valóságnak megfelelő előadást kell tennie. Az érdekeltként meghallgatott gyermeknek joga van megtagadnia indokolás nélkül a nyilatkozattétel és az egyes kérdésekre a választ. A kiskorú gyermekhez a bíróság teszi fel a kérdéseket, ezzel a szabályozással el akarták azt kerülni, hogy a bíróságon sor kerüljön a gyermekek befolyásolására. Például: nem mindegy hogyan fogalmazza meg a kérdést, kerülni kell az olyan kérdéseket, ami a választ is magában foglalja. Azt szeretnéd, ha az anyukáddal élnél együtt, ehelyett melyik szülőddel szeretnél együtt élni Az eljárás jogi törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság a szülői felügyeleti jog rendezésén kívüli perekben is az eljárás résztvevője legyen, ilyen esetben is a kiskorúak kíméletével kell eljárni és csak abban az esetben kerülhet sor a meghallgatásukra, amennyiben a bizonyíték mással nem pótolható. 13. dia A jogképesség azt jelenti, hogy alanya lehet a peres eljárásnak. Jogképesség az embert abban az esetben is megilleti, amikor még nem született meg, ennek feltétele, hogy élve szülessen meg. A jogképessége a cégeknek is lehet, de velük szemben csak olyan perek indíthatóak, amelyek nem természetes személyhez kötődnek pl.: házassági perek v. származás megállapítása iránti perek cégekkel szemben nem indíthatóak. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. De cégekkel szemben is indíthatnak pert, ha például tartozik valakinek vagy a cégek is perelhetnek, ha van követelésük, tartoznak nekik. 14. dia Cselekvőképesség az jelenti, hogy valaki eljárhat a peres ügyében. Ha valaki nem rendelkezik cselekvőképességgel vagy korlátozva van a cselekvőképessége, akkor helyette törvényes képviselője jár el. Vannak olyan esetek, amikor a korlátozottan cselekvőképesek eljárhatnak személyesen: aki gondokság alá van helyezve házassági perben cselekvőképes.
6 Természetesen az, hogy 18 év alatt is elmehet vásárolni, nem jelenti azt, hogy dohányterméket vagy alkoholt vásárolhatnak, az ilyen termékek vásárlását a törvény a 18. életév betöltéséhez köti, aki a bolt pénztárában dolgozik bárkitől kérheti azt, hogy igazolja jogosult ilyen termék vásárlására. Abban az esetben, ha 18 év alatti vásárol dohányterméket vagy alkoholt és ezt észleli az adóhatóság, megbüntetik a boltot. 15. dia Ha valaki a törvény által büntetendő cselekményt, bűncselekményt követ el és az ügyészség vádat emel vele szemben, büntetőeljárás folytatnak le vele szemben. Bűncselekmény például, ha valaki ellop egy 55.000 forint értékű arany nyakláncot. Meghatározott életkor elérése esetén teszi lehetővé az eljárásjogi törvény, hogy eljárást indítsanak. 16. dia A büntetőeljárás eltér a polgári eljárástól. Ha történik egy bűncselekmény, akkor után nyomozás indul, legismertebb nyomozóhatóság a rendőrség, de más szervek is nyomozhatnak, sőt vannak olyan esetek is, amikor maguk az ügyészek nyomoznak. Miután megvan a tettes, és megvannak a bizonyítékok, akkor a nyomozóhatóság elküldi az iratokat az ügyésznek, akinek 30, bonyolultabb esetben 60 napon belül döntenie kell, hogy vádat emel-e. Ha az ügyész megvádolja az elkövetőt, akkora vádat és a bizonyítékokat elküldi a bíróságnak, ott az ügyet megkapja az egyik bíró. A bíró ezt követően tárgyalást tart, ahol eldönti, hogy a vádban lévő bűncselekményt elkövette a vádlott. Ha elkövette, akkor elítéli és kiszabja a büntetést a vádlottal szemben, ha nem követte el akkor felmenti. A vádlott védelme érdekében ügyvédet fogadhat. A tárgyaláson történik a bizonyítás, itt hallgatják meg a tanúkat, szakértőket. 17-18. dia Ha valamelyik gyermek, fiatalkorú bűncselekményt követ el, ugyanúgy sor kerül a büntetőjogi felelősségük megállapítására. 12 év alattiak nem büntethetőek, ugyanakkor az esetleg okozott károk megtérítésére kötelezhetik őket, vagy bizonyos esetekben a szüleiket felelősségre vonhatják (kiskorú veszélyeztetése) 12 életévét betöltött, de 14 életévét még be nem töltött személy büntetőjogi felelősségének megállapítására is sor kerülhet ha: - emberölést, - erős felindulásban elkövetett emberölést, - testi sértést, - rablást, - kifosztást valósít meg. Ennek további feltétele még, hogy az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges belátási képességgel. Azt, hogy a gyermek belátási képességgel rendelkezett igazságügyi orvos szakértő vizsgálja meg. A bíróság, ügyészség, rendőrség a kiskorúak meghallgatása során kíméletesen jár el, figyelembe veszi életkori, érettségi sajátosságait.
7 A 14 és 18 év közöttiek, mint fiatalkorúak már büntethetőek bármilyen bűncselekmény elkövetése esetén, de velük szemben a büntetőeljárást speciális szabályok alapján folytatják le. A büntetőeljárás során előfordulhat az is, hogy gyermekkorú, vagy fiatalkorú látja a bűncselekményt, lesz tanú. A büntetőeljárás során résztvevő hatóságok és a bíróság is felismerte, hogy a gyermekkorúak (14 év alattiak) meghallgatása nem jó, ha tárgyalóteremben történik, mert esetleg feszélyezve érzik magukat, félnek attól, hogy sok idegen ember előtt kell elmondani, mi történt. Ezért alakították ki a bíróságokon a gyermekmeghallgató szobákat, amelyek úgy vannak berendezve mint egy családi ház, lakás egyik szobája, játékokkal, gyermekbútorokkal. A bíró nem a pulpituson ül (mint pl azt a tévében is láthatjátok), hanem a gyermek mellett. Először együtt játszanak, hogy megismerkedjenek, majd felteszi azokat a kérdéseket, amiket meg kell tudnia a gyermektől. Tudnotok kell, ha 14 év alattit hallgatnak ki, akár a rendőr, akár a bíró kell a törvényes képviselőtök, a szülök hozzájárulása, és ők is jelen lehetnek. Valamint nincs jelen a bűncselekmény elkövetője, sem az ügyvédje. Ha 14 évet betöltötte a tanú, akkor őt már a tárgyaláson is ki lehet hallgatni, de itt is jelen lehet a törvényes képviselője. 19. dia A szabálysértési eljárás hasonló a büntetőeljáráshoz, de ebben az esetben valaki enyhébb cselekményt követ el. Például lopás esetében, ha valaki 50 ezer forintot el nem érő értékben lop, abban az esetben szabálysértési eljárás folytatnak le vele szemben, ha 50.001 forint értékű, amit ellop az már büntetőeljárás. A fiatalkorúakkal szemben szabálysértési bírság legmagasabb összege 50 ezer forint, míg elzárással sújtható szabálysértés esetében 100.000 forint. Helyszíni bírság 25.000 forint. Elzárással sújtható szabálysértés esetében a fiatalkorúval szemben 30 napig terjedő elzárás is kiszabható. Az elzárást abban az esetben, ha annak mértéke nem haladja meg a 10 napot rendőrségi fogdán, ha 10 napot meghaladja, büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.(ezt csak a 14 életkort már elérték vagy közel vannak a 14 életévhez, akkor tartom szükségesnek elmondani) Fontos, ha valaki betöltötte a 14. életévét és akár egy 50 forint értékű csokit is ellop, már eljárást folytatnak le vele szemben. Fiatalkorúval szemben pénzbírság abban az esetben alkalmazható, ha annak megfizetését vállalja. 16. életévét betöltött fiatalkorúval szemben közérdekű munka büntetést abban az esetben lehet kiszabni, ha vállalja, hogy ledolgozza. Közérdekű munka azt jelenti, ha a munkaügyi központba kell menni jelentkezni és ott jelölik ki hol kell dolgozni az órákban meghatározott büntetést. Például az utcát takarítani. 20. dia Minden járásbíróságon van egy tanúgondnok (aki a bíróságon dolgozik), akit abban az esetben lehet hívni, ha büntető, polgári, közigazgatási, munkaügyi perben tanúként fognak kihallgatni. A tanúgondnok tájékoztatást ad a tanúnak arról, mit kell tenni az eljárás során, onnantól kezdve, hogy belép valaki a tárgyalóterembe, illetve milyen védelemben részesíthető például kérheti adatainak a zártan kezelését, ezt abban az esetben kérheti valaki, ha az adatai a peres
8 felek, a büntetőeljárás résztvevői előtt még nem ismertek. A tanúgondnoktól nem kérdezheti meg, mit mondjon el, csak a jogairól és kötelezettségeiről kérhet tájékoztatást. Például ha tanúként hallgatnak meg valakit kérheti útiköltségének a megtérítését. A tanúgondnok arról is tájékoztathatja, hogyan zajlik a tárgyalás egy tárgyalóteremben vagy hogyan kell viselkedni a tárgyaláson. Például mielőtt valaki a tárgyalóterembe lép, a rágógumit a szájából ki kell venni, kalapot, sapkát le kell venni, szépen kell felöltözni.