Beszámoló a Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi Környezet kollégiumának 2015. évi munkájáról a 5/2012 (II.16.) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló KIM rendelet 31. alapján 2016. március 1. Dr. Kákai László kollégiumi elnök 1
A kollégium a Civil tv., valamint a 5/2012 (II.16.) KIM rendelet alapján 2015-ben a következő pályázatokat írta ki: 1. 2015. civil szervezetek működési programjainak támogatására 2. 2015. civil szervezetek szakmai célú támogatására 3. 2015. civil szervezetek normatív célú támogatására 2
A kollégium 2015. évi működési célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének harmadik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 4 ülést és 12 elektronikus szavazást tartott. A kollégium ennek eredményeként 4995 döntést hozott. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 90%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A 2015. évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CiC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. Talán ennek is szerepe lehetett abban, hogy mind a szakmai, mind pedig a működési pályázatokat tekintve a legnépszerűbb kollégium lett a Közösségi Környezet. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A 2013 őszén életbe lépő új szabály szerint a kollégium is a párban történő bírálati módszerre tért át, annak ellenére, hogy a működési és szakmai pályázatok lényegében egyszerre lettek kiírva, így a bírálati időszak kissé összecsúszott, amit még tovább bonyolított az a helyzet is, hogy a bírálat és a formai ellenőrzés párhuzamosan történt! Ez és a nagyszámú pályázatok valamint a párban 3
történő bírálat követelménye nagy terhet rótt a kollégium tagjaira. Nagyon sokat kellett telefonon és emailben egyeztetni mind a kezelővel, mind pedig a bíráló párral. Minden tag egyenlő számú pályázatot kapott és hozzá sorsoltuk a bíráló párját. Az elosztható pályázati összegnek mindenki megkapta a szervezetszámmal azonos egyénre szabott összegét, ezáltal mindenki tudta, hogy mekkora forrással gazdálkodhat. Módszerül ponthatárokat határoztunk meg, melyhez minimum és maximum forinthatárokat társítottunk. Így fordulhatott elő, hogy azonos pont esetében kirívó különbség alakulhasson ki az egyes szervezetek és bírálók között. A bírálatot lényegében Excel formátumban végezték el a kollégium tagjai, mivel a z EPER rendszer a bírálathoz megfelelő (gyakran kilép a rendszerből vagy nagyon lassú a több panelablak kezeléséhez). A tagok a bírálat során folyamatos egyeztetésben voltak, az elbírált listákat végül egységes szerkezetbe raktuk és algoritmus segítségével sorrendbe raktuk. A sorrendet közös kollégiumi ülésen véglegesítettük, ahol az esetleg szükséges finom hangolásokat és vitás kérdéseket tisztáztuk és a végleges kollégiumi döntéseket meghoztuk. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, így sok esetben a minimum támogatási összeget ítéltük meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg 7-szeresére érkezett a kollégiumhoz igény (ez egy kicsivel kevesebb, mint a 2014-es kiírásban). Továbbra is rossz megoldásnak tartjuk a civil törvény NEA-ra vonatkozó szakaszának forrásmegosztás kérdésére vonatkozó szabályozását. Hiszen a kollégiumok eltérő célú és feladatú elvek mentén jöttek létre, amelyek azonban tükröződnek a pályázati kiírásban (sem a működési, sem pedig a szakmai). Sajnos a 2013-as és a 2014-es működési pályázatoknál a kollégium tudta saját szempontjait a pályázati kiírásban maradéktalanul érvényesíteni, mivel azok ismételten egységesen kerültek kiírásra. A Tanács természetesen jogosult a támogatási irányelvek meghatározására, azonban szerencsés, ha minden kollégium azonos tartalmú pályázati kiírást tesz közzé! Így ugyanis szinte ugyanazokat a működési igényeket elégíti ki minden kollégium, pedig a speciális eltérések inkább segítenék a szervezeteket abban, hogy a működési támogatás tekintetében tevékenységükhöz leginkább szükséges költségelemeket tudják elszámolni. Mivel minden támogatási célhoz adott pontszám van rendelve, így az összpontszám növelésének (egyébként érthető) szándéka miatt szinte rákényszerülnek arra a szervezetek, hogy minden támogatási szemponthoz rendeljenek valami szerintük támogatható indokot, ha szükség van rá, ha. Ezért javasoljuk, hogy kapjanak lehetőséget a kollégiumok a működési pályázatoknál speciálisan az adott kollégiumhoz illeszkedő szempontok megadásához. Ugyan így változtatni kellene a kollégiumok által elosztható összeg nagyságát illetően is. Hiszen az egyes kollégiumokhoz pályázó szervezetek száma nagyon eltérő, így az egységesen meghatározott összegek rontják az esélyegyenlőséget, hiszen mindegy hogy 599 millió Ft-ra 2574 szervezet pályázik vagy csak 500. Így ennek megváltoztatása rendkívül aktuális, ugyanakkor a 2012-es, 2013 és 2014-es év tapasztalatai voltak elegendőek arra vonatkozóan, hogy ezt az anomáliát a 2015-es működési pályázatoknál megváltoztassa a minisztérium. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; 4
Támogatások formája: részben visszatérítendő: nincs visszatérítendő: 26 db vissza térítendő: 2548 db szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 318 db szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: költségvetés -, projekt időszak módosítása h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: 2574 db, érvényes pályázatok száma: 2235 darab, arányuk az összes pályázathoz: 86,8 %, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: volt hiánypótlás érvénytelen pályázatok száma: 339 darab, arányuk az összes pályázathoz: 13,1 % i) j) a hiánypótlások leggyakoribb okai; volt hiánypótlás a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: 4 057 803 168 Ft pályázatokon igényelt támogatások összege: k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma: 1161 db, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 45,1 %, a felhasznált támogatási források összege: 599 362 440 Ft l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: 599 362 440 Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 353,28 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 1,8 % 5
n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; 70,11% o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; Megye Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye NEA-KK-14-M Összes beérkezett megyénként Összes nyertes megyénként 131 75 148 67 142 76 153 54 414 178 153 100 78 32 120 50 146 58 75 34 74 26 49 18 78 33 200 79 127 56 109 58 76 35 102 40 86 44 113 48 p) az elfogadott, az, a részben szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; 6
pénzügyi beszámoló szakmai beszámoló elfogadott 1 2 részben elfogadott 0,09 0,17 részben q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. A kollégium a 2015. működési kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. Ez részben (tapasztalatom szerint) köszönhető a tájékoztatási kiadványoknak, a megyei CiC-eknek is, melyek hatékony tanácsadói segítséget tudtak nyújtani a szervezetek számára. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2015-ös évben is sok esetben túlzóak voltak és minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudtak a változásokról beszámolni. A CIP portálok fejlesztésével talán elérkezhet az az idő is, mikor a nyertes szervezetek ezen keresztül tudják majd bemutatni pályázatuk eredményeit és hatásait. 7
A kollégium 2015. évi szakmai célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének harmadik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 4 ülést és 12 elektronikus szavazást tartott. A kollégium ennek eredményeként 4995 döntést hozott. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 90%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A 2015. évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CIC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. Talán ennek is szerepe lehetett abban, hogy mind a szakmai, mind pedig a működési pályázatokat tekintve a legnépszerűbb kollégium lett a Közösségi Környezet. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A 2013 őszén életbe lépő új szabály szerint a kollégium is a párban történő bírálati módszerre tért át, annak ellenére, hogy a működési és szakmai pályázatok lényegében egyszerre lettek kiírva, így a bírálati időszak kissé összecsúszott, amit még tovább bonyolított az a helyzet is, hogy a bírálat és a formai ellenőrzés párhuzamosan történt! Ez és a nagyszámú pályázatok valamint a párban történő bírálat követelménye nagy terhet rótt a kollégium tagjaira. Nagyon sokat kellett telefonon 8
és emailben egyeztetni mind a kezelővel, mind pedig a bíráló párral. Minden tag egyenlő számú pályázatot kapott és hozzá sorsoltuk a bíráló párját. Az elosztható pályázati összegnek mindenki megkapta a szervezetszámmal azonos egyénre szabott összegét, ezáltal mindenki tudta, hogy mekkora forrással gazdálkodhat. Módszerül ponthatárokat határoztunk meg, melyhez minimum és maximum forinthatárokat társítottunk. Így fordulhatott elő, hogy azonos pont esetében kirívó különbség alakulhasson ki az egyes szervezetek és bírálók között. A bírálatot lényegében Excel formátumban végezték el a kollégium tagjai, mivel a z EPER rendszer a bírálathoz megfelelő (gyakran kilép a rendszerből vagy nagyon lassú a több panelablak kezeléséhez). A tagok a bírálat során folyamatos egyeztetésben voltak, az elbírált listákat végül egységes szerkezetbe raktuk és algoritmus segítségével sorrendbe raktuk. A sorrendet közös kollégiumi ülésen véglegesítettük, ahol az esetleg szükséges finom hangolásokat és vitás kérdéseket tisztáztuk és a végleges kollégiumi döntéseket meghoztuk. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, ennek csupán az 50 százalékos minimum támogatási határ szabott korlátot, így sok esetben a minimum (azaz 50 százalék) támogatási összeget ítéltük meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg 9-szeresére érkezett a kollégiumhoz igény (ez egy kicsivel kevesebb, mint a 2014-es kiírásban). Továbbra is rossz megoldásnak tartjuk a civil törvény NEA-ra vonatkozó szakaszának forrásmegosztás kérdésére vonatkozó szabályozását. Hiszen a kollégiumok eltérő célú és feladatú elvek mentén jöttek létre, amelyek azonban tükröződnek a pályázati kiírásban (sem a működési, sem pedig a szakmai). Sajnos a 2013-as és a 2014-es szakmai pályázatoknál a kollégium tudta saját szempontjait a pályázati kiírásban maradéktalanul érvényesíteni, mivel azok ismételten egységesen kerültek kiírásra. A Tanács természetesen jogosult a támogatási irányelvek meghatározására, azonban szerencsés, ha minden kollégium azonos tartalmú pályázati kiírást tesz közzé! Így ugyanis szinte ugyanazokat a szakmai igényeket elégíti ki minden kollégium, pedig a speciális eltérések inkább segítenék a szervezeteket abban, hogy a szakmai támogatás tekintetében tevékenységükhöz leginkább szükséges költségelemeket tudják elszámolni. Mivel minden támogatási célhoz adott pontszám van rendelve, így az összpontszám növelésének (egyébként érthető) szándéka miatt szinte rákényszerülnek arra a szervezetek, hogy minden támogatási szemponthoz rendeljenek valami szerintük támogatható indokot, ha szükség van rá, ha. Ezért javasoljuk, hogy kapjanak lehetőséget a kollégiumok a szakmai pályázatoknál speciálisan az adott kollégiumhoz illeszkedő szempontok megadásához. Ugyan így változtatni kellene a kollégiumok által elosztható összeg nagyságát illetően is. Hiszen az egyes kollégiumokhoz pályázó szervezetek száma nagyon eltérő, így az egységesen meghatározott összegek rontják az esélyegyenlőséget, hiszen mindegy hogy 300 millió Ft-ra 2139 szervezet pályázik vagy csak 700. Így ennek megváltoztatása rendkívül aktuális, ugyanakkor a 2012-es, 2013 és 2014-es év tapasztalatai voltak elegendőek arra vonatkozóan, hogy ezt az anomáliát a 2015-es működési pályázatoknál megváltoztassa a minisztérium. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; 9
Támogatások formája: részben visszatérítendő: nincs visszatérítendő: 14 db vissza térítendő: 2125 db szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 106 db h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: 2139 db, érvényes pályázatok száma: 1700 darab, arányuk az összes pályázathoz: 79,48 %, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: volt hiánypótlás érvénytelen pályázatok száma: 439 darab, arányuk az összes pályázathoz: 20,52 % i) j) a hiánypótlások leggyakoribb okai; volt hiánypótlás a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: 2 679 617 245 Ft pályázatokon igényelt támogatások összege: k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; l) Nyertes pályázatok száma: 286 db, aránya az összes benyújtott pályázatokhoz képest: 13,37 % a felhasznált támogatási források összege: 300 137 161 Ft a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; a nyertes pályázatokra megítélt összeg: 300 137 161 Ft az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 156,87 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 1,74 % n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; 29,02% o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; Megye NEA-KK-14-SZ Összes beérkezett megyénként Összes nyertes megyénként Bács-Kiskun megye 105 10 Baranya megye 147 23 10
Békés megye 128 25 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 139 14 Budapest 349 60 Csongrád megye 107 23 Fejér megye 65 5 Győr-Moson-Sopron megye 87 9 Hajdú-Bihar megye 124 30 Heves megye 58 2 Jász-Nagykun-Szolnok megye 62 8 Komárom megye 48 8 Nógrád megye 60 5 Pest megye 167 14 Somogy megye 79 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 100 17 Tolna megye 69 3 Vas megye 77 5 Veszprém megye 85 16 Zala megye 83 4 p) az elfogadott, az, a részben szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; pénzügyi beszámoló szakmai beszámoló elfogadott 1 2 részben elfogadott 0,35 0,69 részben q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. 11
A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. A kollégium a 2015. működési kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. Ez részben (tapasztalatom szerint) köszönhető a tájékoztatási kiadványoknak, a megyei CiC-eknek is, melyek hatékony tanácsadói segítséget tudtak nyújtani a szervezetek számára. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2015-ös évben is sok esetben túlzóak voltak és minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudnak a változásokról beszámolni. A CIP portálok fejlesztésével talán elérkezhet az az idő is, mikor a nyertes szervezetek ezen keresztül tudják majd bemutatni pályázatuk eredményeit és hatásait. 12
A kollégium 2015. évi normatív célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének harmadik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 4 ülést és 12 elektronikus szavazást tartott. A kollégium ennek eredményeként 4995 döntést hozott. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 90%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A 2015. évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CIC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. Talán ennek is szerepe lehetett abban, hogy mind a szakmai, mind pedig a működési pályázatokat tekintve a legnépszerűbb kollégium lett a Közösségi Környezet. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A normatív pályázó szervezetek száma volt túl nagy és annak kötöttsége miatt viszonylag rövid idő alatt sikerült a bírálatot a kollégiumnak elvégeznie. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; 13
A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek alapján kerüljön megítélésre a támogatási összeg. A bírálat folyamán a kollégium törekedett arra, hogy olyan szervezetek pályázatait támogassa, amelyek a jogszabály által megadott területek valamelyikében valóban tevékenyek, továbbá a megadott területen tapasztalattal rendelkeznek. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg teljes mértékben felhasználásra került, túl igény a keretösszeghez képest mutatkozott. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; Támogatások formája: részben visszatérítendő: nincs visszatérítendő: nincs vissza térítendő: 83 db szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: költségvetés áttervezése, indikátorok módosítása h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: 83 db, érvényes pályázatok száma: 54 darab, arányuk az összes pályázathoz: 65,06%, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: érvénytelen pályázatok száma: 29darab, arányuk az összes pályázathoz: 34,94% i) j) a hiánypótlások leggyakoribb okai; volt hiánypótlás a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: 6 240 906 Ft pályázatokon igényelt támogatások összege: 7 029 510 Ft k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma: 51 db, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 61,44%, a felhasznált támogatási források összege: 6 240 906 Ft l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; 14
nyertes pályázatokra megítélt összeg: 6 240 906 Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 100 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 98,03 % n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek;! o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; Megye NEA-KK-14-N Összes beérkezett megyénként Összes nyertes megyénként Bács-Kiskun megye 3 2 Baranya megye 3 0 Békés megye 2 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4 3 Budapest 31 19 Csongrád megye 3 2 Fejér megye 4 3 Győr-Moson-Sopron megye 2 1 Hajdú-Bihar megye 7 5 Heves megye 1 1 Jász-Nagykun-Szolnok megye 3 3 Nógrád megye 2 2 Pest megye 3 1 Somogy megye 7 6 Tolna megye 2 1 Vas megye 1 0 Veszprém megye 2 0 p) az elfogadott, az, a részben szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; elfogadott részben elfogadott részben 15
pénzügyi beszámoló szakmai beszámoló 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. A kollégium a 2015. működési kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. Ez részben (tapasztalatom szerint) köszönhető a tájékoztatási kiadványoknak, a megyei CiC-eknek is, melyek hatékony tanácsadói segítséget tudtak nyújtani a szervezetek számára. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudnak a változásokról beszámolni. A CIP portálok fejlesztésével talán elérkezhet az az idő is, mikor a nyertes szervezetek ezen keresztül tudják majd bemutatni pályázatuk eredményeit és hatásait. 16