HUDOS Energia Kft. székhely: 2948 Kisigmánd külterület hrsz. 068/6. megvalósítási hely: 8300 Tapolca külterület hrsz. 0350/34. 40. és 0350/42. 0350/48. Fotovoltaikus kiserőmű-napelempark telepítése 2018. május
Felelősségvállalás A SÖVIT Kft. a megbízás tárgyát képező dokumentációt a hatályos jogszabályok alapján, valamint a megbízásban szereplő feltételek kielégítésével készítette el. A dokumentációban szereplő adatok összegyűjtésénél, értékelésénél, feldolgozásánál, illetve a megbízás egésze során kellő szakértelemmel, figyelemmel és gondossággal járt el. Az előzetes vizsgálat során felhasznált adatokat a jelentésben megjelölt helyről - pl. tervezési, engedélyezési, üzemeltetési iratok, szakmai egyeztetések, jegyzőkönyvek, technológiai leírások, környezetvédelmi dokumentumok - vette át. A SÖVIT Kft. a nem általa gyűjtött adatokért felelősséggel nem tartozik. A SÖVIT Kft. ugyanakkor kijelenti, hogy az elvégzett helyszíni szemlék, valamint az összegyűjtött adatok értékelése alapján reális jelentés készült. Budapest, 2018. május HUDOS Energia Kft. 2
TARTALOMJEGYZÉK Előzmények... 5 1 Általános adatok... 6 2 A tevékenység célja... 8 3 A tervezett tevékenység alapadatai... 8 3.1 Tevékenység volumene... 8 3.2 A működés várható megkezdésének időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeni megosztása... 11 3.3 Tevékenység helye és területigénye, a helyszín kialakítása... 11 3.4 Tervezett technológia, anyagfelhasználás... 13 3.4.1 Napelemek... 13 3.4.2 Inverter... 13 3.4.3 Napelemek tartószerkezete... 14 3.4.4 Kompakt transzformátor állomás... 14 3.4.5 Közműbekötés, út- és kerítésépítés... 16 3.4.6 A tervezett telepítéshez szükséges új létesítmények, berendezések és személyi feltételek... 16 3.5 A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás... 17 3.6 Tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések... 18 3.7 Adatok bizonytalansága... 18 4 Illeszkedés fejlesztési tervekhez, koncepciókhoz... 19 4.1 Összetartozó tevékenységek... 19 5 Környezetterhelés, és környezet-igénybevétel előzetes becslése... 20 5.1 A jelenlegi állapot bemutatása... 20 5.1.1 Meteorológia... 20 5.1.2 Levegőminőség... 21 5.1.3 Vizek (vízrajz, vízvédelem)... 22 5.1.4 Földtani és talajviszonyok... 23 5.1.5 Hulladék... 23 5.1.6 Zaj... 23 5.1.7 Élővilág-Tájvédelem... 24 5.1.8 Havária... 27 5.2 A telepítés környezeti hatása... 27 5.2.1 Levegőtisztaságvédelem... 27 5.2.2 Víz... 43 HUDOS Energia Kft. 3
5.2.3 Talaj... 43 5.2.4 Hulladék... 44 5.2.5 Zaj... 44 5.2.6 Élővilág... 45 5.3 Az üzemeltetés környezeti hatása... 47 5.3.1 Levegő... 47 5.3.2 Víz... 47 5.3.3 Talaj... 47 5.3.4 Hulladék... 48 5.3.5 Zaj... 48 5.3.6 Élővilág... 49 5.3.7 Havária... 49 5.4 A felhagyás környezeti hatása... 50 6 Éghajlatváltozásra gyakorolt hatások... 51 6.1 Az éghajlatváltozás becslése a telepítés következtében... 51 6.2 A különböző változatoknak az éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése... 51 6.3 A telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelése... 52 6.4 Az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan a lehetséges hatások elemzése... 52 6.5 A 6.4 pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés... 52 6.6 A tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás bemutatása... 52 6.7 Annak bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére... 52 7 Hatások előzetes becslése... 53 7.1 Érintett területek adatai, állapotváltozások becslése... 55 8 Összefoglalás... 56 8.1 Levegőtisztaság-védelem... 56 8.2 Víz, földtani közeg... 56 8.3 Hulladék... 57 8.4 Zajterhelés... 57 8.5 Élővilág... 57 HUDOS Energia Kft. 4
Előzmények A HUDOS Energia Kft. fotovoltaikus kiserőmű létesítését tervezi Tapolca külterületén. Megállapításra került, hogy tárgyi fotovoltaikus kiserőmű-napelempark a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 128. a) Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 3 hektár területfoglalástól pontjába tartozik, ezért előzetes vizsgálatra kötelezett a 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján összeállított előzetes vizsgálati dokumentáció keretében. A fentiek alapján a HUDOS Energia Kft. megbízta a Sövit Környezetvédelmi Kft-t az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításával. A helyszíni vizsgálatok befejeztével az eredményeket e dokumentációban foglaljuk össze. HUDOS Energia Kft. 5
2 A tevékenység célja A fotovoltaikus kiserőmű létesítésnek célja villamos energia termelése a legtisztább megújuló forrásnak számító napenergia hasznosításával. A beruházás magántőke, illetve banki finanszírozás bevonásával történik. 3 A tervezett tevékenység alapadatai 3.1 Tevékenység volumene A területen 14 napelempark valósul meg, az egyes parkok mérete és kialakítása nem egyforma. Az 1. ábrán látható, hogy az 1-4 számmal jelzett négy park mérete és kialakítása azonos, egyenként 4 oszlopban és 13 sorban állnak majd a napelemtartó blokkok, s ezekre egyenként 44 napelem felhelyezése oldható meg. Az 5-14 számmal jelzett parkokban a napelemtartó blokkokon kettővel kevesebb, azaz 42 napelem számára jut hely, a blokkok száma azonban szintén 52 db. 1 1. számú táblázat: A napelemparkok összeállítása Sorszám Helyrajzi szám Napelemek száma (db) Teljesítmény (kw) 1 0350/34 52 44= 2 288 617,76 2 0350/35 52 44= 2 288 617,76 3 0350/36 52 44= 2 288 617,76 4 0350/37 52 44= 2 288 617,76 5 0350/38 50 42+4 22= 2 188 590,76 6 0350/39 50 42+4 22= 2 188 590,76 7 0350/40 52 42= 2 184 589,68 8 0350/42 52 42= 2 184 589,68 9 0350/43 52 42= 2 184 589,68 10 0350/44 51 42+2 22= 2 186 590,22 11 0350/45 52 42= 2 184 589,68 12 0350/46 52 42= 2 184 589,68 13 0350/47 52 42= 2 184 589,68 14 0350/48 52 42= 2 184 589,68 Összesen 31 002 8 370,54 A szinte kereken 31 ezer napelem együtt közel 8,4 MW energiát fog szolgáltatni. 1 Az 5; 6. és 10. számmal jelölt parkban tört blokkok is szerepelnek az ún. string kiosztás miatt, ezen tört blokkokra egyenként 22 napelem fér el. HUDOS Energia Kft. 8
1. számú ábra: A napelemparkok elhelyezkedése HUDOS Energia Kft. 9
A kivitelezés folyamata vázlatosan: - mind a 14 db park területén elhelyezésre kerül egy-egy 11 tonna súlyú transzformátor-állomás, valamint összesen 3 db kapcsolóállomás, amelyek területre szállítása 12 tonna teherbírású gépjárművel fog történni. A megfelelő méretű ágyba helyezése kb. 25 tonna teherbírású daruval történik. - a transzformátor- és kapcsolóállomásoknak nem szükséges betonaljzat építése. 3,2 4,0 0,7 méter méretű alapgödör alján 10 cm vastag 7-25 mm szemcseátmérőjű kavics-homok keverék kerül tömörítése, majd ebbe kerülnek az állomások beemelésre. Az állomások közvetlen környezete (kb. 0,5 m mélységig) a kitermelt földdel kerül visszatöltésre. Fedőrétegként nagyméretű kavicsok kerülnek elhelyezésre. - az acél tartószerkezet deponálása nem a területen történik. A kivitelezéshez elegendő anyag szállítása 12 tonna teherbírású tehergépjárművel fog történni. - a helyszínen a sziklás talaj miatt előfúrással, cölöpök kerülnek elhelyezésre (összesen 7280 db), s a tartószerkezet ezekre kerül rászerelésre. - kb. 37 kamionnyi napelem kerül majd felhelyezésre, amelyek deponálása a kivitelezési terület délkeleti sarkán történik. A 12 tonna teherbírású tehergépjárművel és az autódaruval a 14+3 db állomás kerül a végső helyére, a teleszkópos-villás rakodógéppel pedig a többi szükséges elem és felszerelés. Mindig az aktuális ütemtervhez megfelelő mennyiség lesz a helyszínre szállítva és ott összeszerelve. - a park területén a kábel árok 0,7 m 0,3 m. A termelői vezetékéknek 1,0 m 0,8 m árok szükséges. Hossza parkonként mintegy 500 méter. Az árkok ásása egy kotró-rakodó géppel fog történni. - a terület mintegy 2,7 km-nyi kerítéssel lesz körbekerítve, amelytől 10 cm távolságban (belülről) egy elektromos kerítés is elhelyezésre kerül vagyonvédelmi okok miatt. Az erdősávtól a lehető legtávolabb szándékozzák a parkot lekeríteni, így ember által használt természetjárási folyosó nem lesz akadályozva. A kiserőmű névleges teljesítőképessége a VET I. fejezet, 3., 15. pontja értelmezése szerint: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege. Pn - névleges teljesítőképesség - mely megfelel az áramszolgáltatói oldalról nézve a Pcs mérvadó csatlakozási teljesítménynek: Pn = Pcs = 468kVA/kW Tájékoztató jelleggel, a kiserőmű beépített, fotovoltaikus napelemek STC feltételek betartása melletti irányadó teljesítménye (Wp, kwp): HUDOS Energia Kft. 10
P stc napelem (irányadó egységteljesítmény): 270 Wp Összes beépített napelem darabszám: 2184 db Össze DC oldali beépített teljesítmény: 589,68 kwp A kiserőmű becsült energiatermelése: E = 780 MWh/év 3.2 A működés várható megkezdésének időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeni megosztása A lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás és az azt követő építési engedély kiadása után tervezi Engedélyes megkezdeni a napelempark műszaki kialakítását. A műszaki tájékoztató értelmében a tervezett kiserőmű üzemviteli korlátozással (51-40 TMOK, 44961 Tr-TMKK és 51-52 OK) csatlakoztatható a Tapolca 132/22kV transzformátor állomásból induló Zánka Észak elnevezésű, közcélú 22kV-os hálózat 58242. számú oszlopkapcsoló és a 132/22kV-os alállomás közötti hálózatszakaszon célszerűen kiválasztott tartóoszlopra telepítendő új, földelőkéses oszlopkapcsolón keresztül. Normál üzemállapottól eltérő üzemállapotban a kiserőműnek le kell válnia a hálózatról, melyet rögzíteni szükséges az üzemviteli megállapodásban. Az új létesítmények telepítése 2018. szeptember eleje és december eleje között, hetente egy parkkal számolva 14 hét, azaz bő három hónap alatt fog megtörténni jelen állás szerint, üzemeltetése az ezt követő engedélyeztetési eljárást követően indul, amelynek időigénye a szolgáltatón múlik, előreláthatólag 3-4 hónapot vesz igénybe. 3.3 Tevékenység helye és területigénye, a helyszín kialakítása A tervezett napelempark 8300 Tapolca külterület hrsz. 0350/34. 40. és 0350/42. 0350/48. helyrajzi számú telkeken, zöldmezős beruházás keretében fog megvalósulni. A kivitelezés területi igénye kb. 16,5 hektár. A projekt megvalósítási helyszíne Veszprém megyében, Tapolca város külterületén található, a 77. számú Veszprém - Tapolca másodrendű főúttól északra, Tapolca város és a közigazgatásilag hozzá tartozó Diszel község között nagyjából félúton. HUDOS Energia Kft. 11
2. számú ábra: A megvalósítási helyszín környezete 3. számú ábra: A megvalósítás helyszíne Az építési területek nem egyidejűleg, hanem építési ütemenként változó mértékben, forgalomtechnikai terv szerint lesznek igénybe véve, időszakosan. Az érintett építési övezet Gip E4, egyéb ipari-gazdasági terület. HUDOS Energia Kft. 12
3.4 Tervezett technológia, anyagfelhasználás 3.4.1 Napelemek A rendszer alapeleme a polikristályos technológiájú napelem (PV) modul. A PV modulok a napsugárzás hatására egyenáramot generálnak. Az egyenáramot váltakozó árammá átalakító inverterek bemeneteire való beköthetőség által igényelt feszültségszintek illetve megfelelő áramerősség elérése érdekében a PV modulokat ún. stringekbe (sorosan kapcsolt PV modulok egysége); illetve tömbökbe (párhuzamosan kapcsolt stringek egysége) csoportosítjuk. Az így kialakított egyenáramú PV generátor energia termelése napszak és időjárás függő. A kiserőműben tervezéskor figyelembe vett napelem típus: BYD P6C-30 típusú, polikristályos szerkezetű PV modul: irányadó/névleges teljesítmény (Pstc): 270 W, tolerancia: 0~+ 3 %, áram Pstc esetén (Imp): 8,66 A, feszültség Pstc esetén (Vmp): 31,18 V, rövidzárási áram (Isc): 9,13 A, üresjárási feszültség (Voc): 39 V. 3.4.2 Inverter Az inverter(ek) feladata az egyenáram váltakozó árammá történő átalakítása és a rendszer munkapontjának beállítása. A kiserőmű a termelt villamos energia segédüzemi fogyasztás céljára elhasznált részén felüli mennyiségét transzformátoron keresztül a 20 kv-os közcélú hálózatba táplálja vissza. Szinkron kapcsolatot vagy párhuzamos üzemet a közcélú hálózat és a termelő berendezések között az inverterek hozzák létre. Ez a kapcsolat csak megfelelő hálózati paraméterek, feszültség megléte esetén lehetséges. A közcélú hálózat feszültségét (nagysága, iránya-impedanciája, frekvenciája stb.) érzékeli az inverter, értékelés után, ha a napelemeket érő energia intenzitás megfelelő, létrehozza a szinkron állapotot. A telepítésre kerülő inverter(ek) tipusa: 13db Huawei SUN2000-36KTL (PACmax): 36 kva - névleges kimeneti feszültség (UAC): 3 x 230/400 V, 50 Hz, közcélú hálózati feszültség visszatérésekor a visszakapcsolódás megkezdésének időtartama: 300 s. HUDOS Energia Kft. 13
3.4.3 Napelemek tartószerkezete A napelemek földre telepített, fix, gyártmányként beszerezhető tartószerkezetre kerülnek felszerelésre, 2 soros álló kiosztásban. A termék gyártói tipizált termék, mely rendelkezni fog a megfelelő talajmechanikai terv alapján elkészített statikai méretezési számításokkal, illetve gyártói megfelelőségi nyilatkozattal. 3.4.4 Kompakt transzformátor állomás A csatlakozó berendezés készülékei a kiserőmű telepítésének helyet biztosító területen, belső úton megközelíthetően kerülnek elhelyezésre betonházas (BHTR) állomásban. A tervezett kapcsoló- és transzformátorállomás KSW50-30- 630kVA típusú külső kezelőterű betonházas kompakt transzformátorállomás lesz. 4. számú ábra: A transzformátor állomás - Transzformátor A transzformátor 22/0,4 kv-os feszültségszintű olajszigetelésű, természetes hűtésű 630 kva teljesítményű, Ecodesign előírásának megfelelő veszteségű készülék lesz. - Középfeszültségű kapcsoló berendezés. A BHTR-ben kap helyet a kisfeszültségű főelosztó, a 22/0,4/0,23 kv-os hálózati transzformátor, és a középfeszültségű kapcsolóberendezés az ad/vesz mérő berendezéssel. KÖF berendezés típusa Siemens 8DJH20, 24kV, 16kA/1s, 630A. - 22 kv-os transzformátor állomás Az inverterek (AC gyűjtőszekrények) felől érkező kábelek a kisfeszültségű elosztóba, a transzformátor 0,4 kv-os megszakítójára, majd ezen keresztül a hálózati HUDOS Energia Kft. 14
transzformátorra csatlakoznak. A transzformátor primer kapcsairól induló kábel a gyűjtősínen át a mérőcellába jut, ahol az elszámolási mérést kiszolgáló mérőváltók találhatók, majd a betáplálási cella terhelésszakaszolóján keresztül indul a termelői vezeték (kábel) a hálózati csatlakozási pont felé. - Középfeszültségű kapcsolóállomás A fejlesztési területre 14 db közel azonos teljesítményű naperőmű kerül elhelyezésre. Ezeket két közös felfűzött kapcsolóállomásba csatlakoztatjuk. A közös kapcsolóállomásokba kerülnek elhelyezésre a duplikált kommunikációval ellátott telemechanika berendezések. A telemechanika mind a 14 (+1) db motoros terhelés szakaszolót külön-külön működteti. A telemechanika energiaellátását 1-1 db 1.0 kva-es, 22/0,23kV-os transzformátor biztosítja. A transzformátor egy-egy segédüzemű elosztót táplál. Ebből az elosztóból kerül ellátásra a KÁ-1 és KÁ-2 jelű kapcsolóállomás segédenergiája. A transzformátorok a középfeszültségű berendezésekbe kerülnek beépítésre. A szolgáltatói előírás szerint a termelői érdekű kapcsolókészülékek telemechanikai működtetéséhez szükséges 4 órás áthidalási idejű szünetmentes áramforrást az irányítástechnikai rendszer terepi készüléke biztosítja. Az elosztói engedélyes telemechanikai kapcsolata rádiófrekvenciás, míg az elszámolási ad/vesz mérés GPRS-kapcsolat. A középfeszültségű KÁ-1 jelű kapcsolóállomásba található 1 db fő- és 1 db ellenőrző ad/vesz mérő, amelyek hárommagos mérőváltókon keresztül mérik az összesített villamos energiatermelést. Ezeknek az ad/vesz mérőknek és az erőművekben található ad/vesz mérőknek a különbsége a telemechanika fogyasztás és 22 kv-os hálózati veszteségek összegét adják meg. Ennek az összegét az erőművek között külön megállapodás alapján szét kell osztani. - Középfeszültségű hangfrekvenciás zárókör A HFKV zárókör beépítésének szükségességét a beüzemelés utáni mérések alapján lehetséges eldönteni. Amennyiben a mérések alapján bizonyításra kerül, hogy a HFKV jelszint a szabványi értékeken túlmenően csökken a fotovoltaikus kiserőmű telepítése és/vagy üzemelése miatt, akkor a HFKV zárókör helyének biztosításáról illetve kiépítéséről a kiserőmű beruházójának kell gondoskodnia. - Az erőmű házi üzemi ellátása A kiserőmű segédüzemi teljesítményigénye maximum 2-4 kva. A kiserőmű energiaigénye a becsült üzemórák alapján, éves szinten 10-15.000 kwh. Az energiaellátást az energiatermelési időszakban a kiserőmű biztosítja. A kiserőmű álló üzeménél a transzformátor állomás transzformátora biztosítja és a telepített installációs elosztóról történik. HUDOS Energia Kft. 15
A nagy értékű berendezések vagyonvédelmének biztosítására távfelügyelt biztonsági rendszer kerül kiépítésre. Az üzem távfelügyeletéhez külön gyengeáramú terv készül. A kiserőmű kommunikációs és felügyeleti rendszerének szünetmentes energiaigényét a végleges igényeknek megfelelő teljesítményű és kapacitású berendezés fogja biztosítani. - Hálózati csatlakozási pont A napelemes kiserőmű az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.-vel folytatott egyeztetés értelmében üzemviteli korlátozással csatlakoztatható a Zánka Észak 22kV gerincvezeték meglévő oszlopáról leágazó, újonnan létesítendő kapcsolóállomás középfeszültségű elosztójának generátoros leágazó mezőjébe. Csatlakozási pont és tulajdoni határ a Zánka Észak 22kV-os gerincvezeték oszlopa. A közös kapcsolóállomás és a kiserőmű KöF elosztó vonali terheléskapcsolós cellát előreláthatóan mintegy 1000m hosszú, földbe fektetett termelői kábel köti majd össze. 3.4.5 Közműbekötés, út- és kerítésépítés Víz-, csatorna- és gázbekötést a telephely nem igényel. A területre Tapolca Város Önkormányzata murva utat épít jelenleg, amely megfelelő az üzemeltetéshez. A terület kb. 2,7 km hosszan kerítéssel lesz körbekerítve két részletben (lásd az 1. ábrán), amelytől 10 cm távolságban (belülről) egy elektromos kerítés is elhelyezésre kerül vagyonvédelmi okok miatt. Az erdősávtól a lehető legtávolabb szándékozzák a parkot lekeríteni, így ember által használt természetjárási folyosó nem lesz akadályozva. 3.4.6 A tervezett telepítéshez szükséges új létesítmények, berendezések és személyi feltételek Személyi feltételek: földmunkák (árokásás, -betemetés, munkagödör-kialakítás az állomások alá): 1 fő gépkezelő, 4 fő segédmunkás anyagmozgatás (daruzás, teherautóval szállítás): 1 fő anyagmozgatógépkezelő szakmunkás, 1 fő teherautósofőr kábelfektetés: 1 fő villanyszerelési szakmunkás, 4 fő segédmunkás tartókonzolok és napelemek szerelése: 1 fő gépkezelő, 1 fő szerkezetlakatos, 4 fő segédmunkás HUDOS Energia Kft. 16
kerítésépítés: 2 fő gépkezelő, 4 fő segédmunkás villanyszerelés: 1 fő villanyszerelési szakmunkás, 4 fő segédmunkás projektkoordinálás: 1 fő projektmenedzser, 1 fő felelős műszaki vezető, 1 fő műszaki ellenőr A telepítéshez szükséges eszközök: teleszkópos-villás rakodógép a napelemek és tartószerkezeteik, valamint a kerítéselemek helyszínen belüli szállításához 12 tonna teherbírású tehergépjármű (transzformátor- és kapcsolóállomás kiszállítására) 25 tonna teherbírású autódaru (1 db) az állomások leemeléséhez nyerges vontatók a napelemek szállítására (37 db szállítmány, az összeszerelés/deponálás a helyszínen történik) kb. 7 km hosszban kábelárok ásása kotró-rakodó géppel a transzformátor- és kapcsolóállomások alapzatának tömörítéséhez vibrációs tömörítő lap a kerítés, illetve a napelem-tartószerkezetek cölöpjeinek felállításához földfúró/cölöpverő gép Tervezett új létesítmények: 733 db naperőmű tartószerkezet (11 parkban 52-52 db, 2 parkban 54 db, 1 parkban 53 db), 7280 db (=14 520) földbe fúrt cölöpön kb. 11 tonnás kompakt transzformátor állomás (14 db) kb. 11 tonnás kapcsolóállomás (3 db) kb. 2,7 km kerítés 1 db mobil illemhely (ideiglenesen, a megvalósítás idejére) A fenti felsorolásban jelzett létesítményeken kívül más létesítmény elhelyezését a technológia nem igényli. 3.5 A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás A napelempark üzemszerű működése gyakorlatilag nem kíván humán erőforrást, s a tervezett karbantartások is csupán minimális emberi jelenlétet igényelnek, így az ehhez kapcsolódó gépjárműforgalom is csekély lesz. Jelentékenyebb gépjármű forgalom csak az építés időszakában lesz, amely kb. 3-3,5 hónapot igényel és napelemparkonként fog zajlani. Az építkezés során rendszeres jelleggel szállítják majd ki a napelemeket, tartókonzolokat és a gépészet műtárgyait, gépeit. A területen kiszoruló föld nem keletkezik. HUDOS Energia Kft. 17
Eseti jelleggel az alábbi járművek területen való munkája várható: kotró-rakodó gép a földkiemeléshez, teherautó a napelemek, tartókonzolok és a gépészeti eszközök helyszínre szállításához, autódaru a beemeléshez, földfúró/cölöpverő- és teleszkóposvillás rakodógép a kerítés, illetve a napelem-tartószerkezetek cölöpjeinek felállításához. A tervezett tevékenység és a hozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenységek hatásait az 5. fejezetben részletezzük. 3.6 Tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések A napelempark létesítése, mint tevékenység nincs olyan hatással a természetre, mely környezetvédelmi létesítmény kialakítását indokolná. Kizárólag az építés során történik a területen tényleges tevékenység, munkavégzés. E rövid időszakig tartó, nagyrészt földmunkával járó építési tevékenység nem igényli intézkedési terv kidolgozását, környezetvédelmi létesítmény tervezését. 3.7 Adatok bizonytalansága Az alapadatok kismértékű változásából eredő alapadat bizonytalanság hatása a kialakítás során és a későbbiek során is indifferens. A tervezett tevékenység területi adataiban bizonytalanság nincs, a tulajdonviszonyok tisztázottak. HUDOS Energia Kft. 18
4 Illeszkedés fejlesztési tervekhez, koncepciókhoz A tevékenység helyszíne jelenleg Gip E4 besorolású gazdasági-ipari övezet. A terület besorolása a tervezett tevékenységnek megfelel, átsorolása/átminősítése nem tervezett. 4.1 Összetartozó tevékenységek A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. melléklet 6. pont bm) bekezdése szerint nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket. Az összetartozó tevékenység definíciója (a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. 6) pontja alapján): a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú melléklet szerinti tevékenységnek minősül, vagy olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül; Az engedélyeztetni kívánt tevékenység kimeríti a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 128. a) pontját, azaz: Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 3 hektár területfoglalástól. Fentiekből következően előzetes vizsgálat lefolytatása szükséges. A tevékenység megkezdését követően nem kerül sor összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására a tervezett tevékenységhez kapcsolódóan. Az erről szóló nyilatkozatot a 2. mellékletben csatoltuk. HUDOS Energia Kft. 19
5 Környezetterhelés, és környezet-igénybevétel előzetes becslése 5.1 A jelenlegi állapot bemutatása Jelenleg a tervezési területen nincs emberi tevékenység, zöldmezős beruházás keretében kerül a fejlesztés megvalósításra. 5.1.1 Meteorológia A fejlesztési terület Veszprém megye délnyugati sarkában, a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Magyarország kistájainak katasztere alapján a Tapolcaimedence elnevezésű kistáj északkeleti részén helyezkedik el, Tapolca város és a közigazgatásilag hozzá tartozó Diszel község között nagyjából félúton. A kistáj éghajlata mérsékelten meleg-mérsékelten nedves, közel a mérsékelten száraz éghajlattípushoz. Az évi napfénytartam 2000 óra körüli. A hőmérséklet évi átlaga a kistáj északi részén (ahol a projekt megvalósul) kevéssel 10,0 C alatti, ugyanitt 16,2 C a vegetációs időszakban. Április 10-12. környékén haladja meg az évben először a napi középhőmérséklet a 10 fokot, április 15. és október 27. között fagymentes. Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 33,5 C, az abszolút minimumok átlaga -14,0 C. A csapadék évi összege 650 mm körüli. A 24 órás csapadék-maximum 83 mm. A hótakarós napok átlagos száma 30-35. Az ariditási index 1,05 körüli. Az uralkodó szélirány az északi, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. 5. számú ábra: A Tapolcai-medence kistáj HUDOS Energia Kft. 20
5.1.2 Levegőminőség A tervezési terület közvetlen környezetében jelentős környezeti hatást gyakorló ipari tevékenység nincs, az alap levegőterheltséget főleg a közlekedés és télen esetleg kisebb mértékben a fűtés légszennyező-anyag kibocsátása határozza meg. Tapolca külterülete a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a 10. számú zónacsoportba tartozik (Az ország többi területe). 2. táblázat: Tapolca és környékének zónacsoportokba sorolása szennyező anyagok szerint Kén- Nitrogén- Szén- Talaj- PM10 PM10 PM10 PM10 PM10 dioxid dioxid PM10 Benzol közeli Arzén monoxid Kadmi- Nikkel Ólom benz(a)- (SO2) (NO2) (CO) ózon (O3) (As) um (Cd) (Ni) (Pb) pirén (BaP) F F F E F O-I F F F F D D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A levegőszennyezettség alapállapotának bemutatására a levegőmodellező Aircalc program tapolcai háttérterhelési adatait használtuk fel: 3. számú táblázat: Háttérterhelés Légszennyező-anyag NO X CO PM 10 SO X Mennyiség (µg/m 3 ) 30,6 555,7 34,6 13,1 A tervezési területen jelenleg nem végeznek semmilyen (sem gyártó ipari, sem mezőgazdasági) tevékenységet. HUDOS Energia Kft. 21
5.1.3 Vizek (vízrajz, vízvédelem) A kistáj vízháztartása még pozitív. A projekt helyszínéhez legközelebb, attól délkeleti irányban mintegy 2 km-re folyik a Balatonba torkolló Eger-víz, hossza 32 km, vízgyűjtő területe 365 km 2. Vízhozama 0,27 és 63 m 3 /s között ingadozik (közepes vízhozama 1,2 m 3 /s), torkolati szakaszánál (Szigligetnél) vízállása -50 és 120 cm között mozog, a karsztos vízgyűjtő erősen mérsékli a vízhozam- és vízszintingadozásokat. A területen több mint 8 méter mélységben található a talajvíz 2, mennyisége egyébként is csekély, mert a karsztos háttérből nem kap utánpótlást. 6. számú ábra: A talajvízszint átlagos mélysége Kémiailag főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú, keménysége 30-35 nk körüli, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti. A rétegvízkészlet is csekély. Az artézi kutak száma alacsony. Mélységük legfeljebb 200 m. A kistájon a vezetékes ivóvízellátás közel 100%-os, azonban a közműolló erősen nyitott, a közcsatornával ellátott háztartások aránya csupán 73,2%, elsősorban a kisebb falvakban hiányzik, amit a Balaton vízminőségének védelme érdekében fejleszteni szükséges. Tapolca a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz állapota szempontjából a fokozottan érzékeny kategóriába sorolt, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területnek minősül. 2 Forrás: https://map.mbfsz.gov.hu/tvz100_1248/ HUDOS Energia Kft. 22
5.1.4 Földtani és talajviszonyok Földtanilag szarmata mészkő jellemzi (északon magasabb helyzetű), helyenként közvetlenül negyedidőszaki (pontosabban holocén) alluviális, foltokban lápos összlet fedi. Az Eger-víz völgyében, ahol a fejlesztési terület is található, jellemzően réti öntéstalajok fordulnak elő, vályog mechanikai összetételűek, gyengén savanyú kémhatásúak, korlátozott termőréteg vastagsággal bírnak, 25-40 (int.) minőségi kategóriájú a termékenységi besorolásuk, esetleg szántó hasznosításúak lehetnek. A mélység növekedésével mind plasztikusabb rétegek következnek, minél mállottabb a réteg, annál kisebb mészkődarabok találhatók benne. A homokos iszapiszap réteg tömör, nagy fúrási ellenállással rendelkezik. A geológiai és domborzati viszonyok miatt a talajvíz mély helyzetű. Az alapok mellett hosszabb ideig megálló, állandó felszínközeli vízre számítani nem kell. 5.1.5 Hulladék Jelenleg a tervezési területen emberi tevékenység nem folyik, így ott hulladék nem keletkezik. 5.1.6 Zaj A Techfoam Kft. S017-0318 munkaszámon zaj- és rezgésvédelmi munkarészt készített. A teljes szakértői anyag a 3. mellékletben található, az alábbiakban ennek csupán főbb megállapításait közöljük. A tervezési területtől északi irányban általános mezőgazdasági területek (Má) találhatók, amelyeket jelenleg nem művelnek. A mezőgazdasági területeken túl különleges, honvédelmi területek (KHT) húzódnak. Ebben az irányban 2 km távolságon belül védendő létesítmény nem található. A vizsgált területtől keletre egy keskeny védelmi erdőterület (Ev) sávot követően szintén általános mezőgazdasági területek (Má) helyezkednek el. Ebben az irányban a legközelebbi védendő létesítmények kb. 950 méter távolságban, Diszel területén találhatók. A legközelebbi védendő létesítmény a Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház, amely falusias lakóterületen (Lf) helyezkedik el. HUDOS Energia Kft. 23
A területtől délre védelmi erdőterület (Ev) helyezkedik el. Az erdőterületen túl, a 77 számú út északi oldalán az Új temető található, különleges temető területen (KTE). A 77. számú út déli oldalán általános mezőgazdasági területek (Má) húzódnak. A területtől nyugati irányban védelmi erdőterületek (Ev) és általános mezőgazdasági területek (Má) helyezkednek el. A tervezési területtől kb. 500 méter távolságra kertvárosias lakóterületek (Lke) húzódnak, melyek egy részén kertes családi házak állnak, egy része még beépítetlen. A legközelebbi védendő létesítmény a Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház. 4. számú táblázat: Védendő létesítmények Létesítmény neve Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház Tapolca, Új temető Projekthelyszíntől mért távolság 950 méter 550 méter 350 méter A mérések a fenti táblázatban szereplő védendő létesítményeknél, valamint a megvalósítási helyszínen létesített egy mérőponton kerültek lefolytatásra, ennek részletes ismertetése a dokumentáció végén lévő mellékletben található. A vizsgálati eredmények határértékekkel történő összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás környezetében található védendő létesítményeknél mért zajterhelés jelenleg megfelel a vonatkozó követelmények. A vizsgált útszakasz 77. számú másodrendű főút közúti közlekedéséből származó zajterhelése megfelel a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet által meghatározott határértéknek, ennek indoklása ugyancsak az említett mellékletben olvasható. 5.1.7 Élővilág-Tájvédelem A napelempark területfoglalása 165 ezer m 2, melyből 120 ezer m 2 lekerített telephely. A projekt által érintett terület nem része Natura2000-területnek. A napelempark menti területek a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének nem része. HUDOS Energia Kft. 24
7. számú ábra: A megvalósítás helyszínének környezetvédelmi területi érintettsége 8. számú ábra: Fényképek a helyszín beruházás előtti állapotáról A tervezési terület bejárására 2018 áprilisában történt felkérés alapján május elején került sor. HUDOS Energia Kft. 25
A tervezési területeken megfigyelt fa- és cserjefajok A lombkorona szint fafajai: - a tervezési területen fák nem találhatóak. A cserjeszint növényfajai: - vadrózsa (Rosa canina); - kökény (Prunus spinosa); - egybibés galagonya (Crataegus monogyna). A gyepszint növényfajai: - természetes vegetáció zavarástűrő fajai is (Poa spp., Festuca spp., Medicago spp., Trifolium spp., Thymus spp., Chamomilla spp., Leontodon spp.). Élővilágvédelmi jellemzés Az érintett terület állandó, nem érzékeny gyep területként számon tartott terület, ahol természetes vegetáció zavarástűrő fajai (Poa spp., Festuca spp., Medicago spp., Trifolium spp., Thymus spp., Chamomilla spp., Leontodon spp.) megjelennek a száraz mészkő-dolomit gyepekben. A terület az egykori rendszeres legeltetés, és kaszálás felhagyásával degradációnak indult, a spontán erdősülés, gyepek cserjésedése kedvezőtlen az élőhelyek fennmaradásának szempontjából. A területen élő, az urbán környezethez (Tapolca város) alkalmazkodó állatvilágnak a térségből történő további kiszorulása prognosztizálható. A gyepek gazdátlansága, a legeltetéses állattenyésztés térségből való visszaszorulása/megszűnése miatt a spontán szukcessziós folyamatok, illetve másodlagos (özönfajokkal terhelt) cserjésedés miatt az érintett terület természeti állapota igen nehezen fenntartható. Ez az élőhely-szűkülés azonban gazdaságilag is megtérülő legeltetéses állattartás nélkül csupán lassítható. Ezen degradációs hatásnak a mérséklése csupán egységes természet- és tájvédelmi szempontú terület- és településfejlesztési koncepciók megvalósulása esetén lenne lehetséges. A terület élővilágát alapjaiban határozza meg a város közelsége, a műút forgalma. Így összességében megállapítható, hogy természeteshez közeli biotópok, ökotópok a terület környezetében nem fordulnak elő. A terület élővilága másodlagos, a térségben fészkelő madár-, emlősfajok ehhez a degradálódó környezethez, már alkalmazkodtak, illetve csak a zavarástűrő fajok maradtak meg. A kedvezőtlen terület-kerület arány, valamint a rendkívül jelentős-kedvezőtlen szegélyhatások miatt a terület természet közeli megóvása, egykori táji értékek fenntartása nem reális alternatíva. Összességében a még meglévő agro-természeti táj szigetszerű, természeti potenciáljai az intenzív urbán hatás miatt nem megőrizhetőek. HUDOS Energia Kft. 26
5.1.8 Havária Jelenleg a területen emberi tevékenység nem folyik, így havária esemény nem fordulhat elő. 5.2 A telepítés környezeti hatása 5.2.1 Levegőtisztaságvédelem Az elektromos vezetékek fektetése során szükség van a területen nyílt munkaárok, valamint a transzformátor- és kapcsolóállomások alapzatának kialakítására, tehát a munkaterület diffúz forrásnak tekinthető (D1). Ezen felül a szükséges gépek, berendezések, felszerelések helyszínre történő szállítása a bekötőúton fog lezajlani, ami vonalforrásnak (V1) tekinthető. A tevékenység levegőterhelő hatása főként az építés által generált gépjárműforgalomból és a gépek üzemeléséből származó emisszió a telepítés közvetlen környezetében. A kitermelt földből jelentős kiporzással, ülepedő porral nem kell számolni, mivel az földnedves állapotban lesz. A kitermelt földet a vezetékek fektetése után felhasználják a visszatöltéshez. A munkálatok előreláthatólag kb. három hónapot vesznek majd igénybe. A munkavégzés során több gép, eltérő üzemidőkkel fog dolgozni a nappali munkarend szerint. A munkálatok során a levegőminőség szálló por tekintetében átmenetileg romolhat, de a viszonylag rövid időtartam és a munka jellege miatt különleges intézkedés nem szükséges, elegendő a technológiai fegyelem betartása. A munkavégzés során használni tervezett gépek és az általuk kibocsátott légszennyezés típusa: 1 db kotró-rakodó gép diffúz szennyező (D1) 1 db teleszkópos-villás rakodógép diffúz szennyező (D1) 1 db autódaru diffúz szennyező (D1) 1 db földfúró/cölöpverő gép diffúz szennyező (D1) 1 db tehergépkocsi diffúz szennyező (D1) 1 db vibrációs tömörítő lap nem szennyező (elhanyagolható) nyerges vontatós szerelvények vonalszennyező (V1) HUDOS Energia Kft. 27
A fent felsorolt nagygépek mindegyike dízel-üzemű. Működésük során az elégetett szénhidrogének égéstermékeit bocsátják ki a levegőbe, továbbá kisebb porkeletkezéssel is számolni lehet. A területen bejelentés-köteles légszennyező pontforrás üzemeltetését nem tervezik. Forgalom-növekedés A vizsgált területre csak a kivitelezés során érkeznek járművek. A szállítójárművek nagyobb forgalma a felvonuláskor és levonuláskor jelentkezik két csúcsban. A munkavégzés időtartama alatt napi 2-4 jármű szolgálja ki a telepítés anyag és eszköz szükségletét. A fent felsorolt gépek nem egyszerre, hanem a különböző munkafázisok által meghatározott igény szerint fognak működni. Munkagépek telephelyi kibocsátása (D1) A területre jellemző emissziós kibocsátások egy részét a telepre ki- és beszállítást végző tehergépjárművek, valamint a telephelyen üzemelő rakodó és munkagépek adják. A szállítójárművek és nehézgépek motorja csak munkavégzés közben működik, így csökkentve az üzemanyag felhasználást, valamint a levegőbe történő károsanyag kibocsátást. A telepítés során munkát végző járművek csak közúti forgalomban résztvevő gépjárművek lehetnek, melyek rendelkeznek műszaki vizsgával, így kibocsátásuk nem haladja meg az előírt határértékeket. A légszennyező források légszennyező anyag kibocsátása a munkagépek, szállító járművek kipufogó gázaiból tevődik össze. Az alábbiakban található táblázat tartalmazza a gépek fajlagos légszennyező anyag kibocsátását [g/jármű km] mértékegységben, a Közlekedéstudományi Intézet és a Környezetvédelmi Minisztérium adatai alapján: 5. számú táblázat: Gépek fajlagos emisszió tényezői 5 km/h sebességet feltételezve (g/km) Jármű Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO x) Kén-dioxid (SO 2) részecske (por) Munkagép 34,99 9,62 1,56 4,24 HUDOS Energia Kft. 28
Ebből számolva a munkagépek 1 órára, illetve 1 másodpercre jutó kibocsátása: 6. számú táblázat: Munkagépek fajlagos emisszió tényezői (g/h és mg/s) Munkagép Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO x) Kén-dioxid (SO 2) részecske (por) g/h 174,95 48,1 7,8 21,2 mg/s 48,60 13,36 2,17 5,89 Az alábbi táblázat foglalja össze, hogy a kivitelezés 14 hete során az egyes gépek várhatóan mennyi ideig fognak működni: 7. számú táblázat: Munkagépek hasznos szállítási időtartama Tehát az 1. héten az 1. park valósul meg, a 12 tonnás teherautó kivisz 1 konténert 1000 méterre, 0,2 óra alatt, megy vele az autódaru is, hogy leemelje a célban. A teleszkópos villás rakodógép összesen 15,4 órán át viszi a 77 raklap napelemet raklaponként, valamint 30 fordulóban 6 óra alatt a tartószerkezet és a kerítés elemeit. HUDOS Energia Kft. 29
A szállítási időt duplán kell számolni, mivel a gépek visszafele is közlekednek a deponálópontig, üresen. A földfúró/cölöpverő gépnek egy cölöp elhelyezésére nagyjából 45 másodperc szükséges, ami a parkonként felállítandó 520 cölöppel számolva (0,75 520 14/60=) 91 óra munkavégzést jelent. A kerítés felállítása kézi erővel fog történni, csupán a teleszkópos-villás rakodógép szükséges hozzá az anyagok kiszállítása kapcsán, amely a 2,7 km-nyi kerítés mentén kb. 100 km-nyi távolságot, azaz 5 km/h sebességgel számolva 20 órát fog működni. A kotró-rakodó kombigép napelemparkonként 315 köbméter árok (500 méter hosszban, 90 cm szélességben és 70 cm mélységben) valamint állomásonként 9 köbméter alapzat (3,2 4 0,7 méter) kiásását fogja elvégzeni 1 köbméter/perc sebességgel, azaz (315 14+17 9)/1= 4563 perc, vagyis mintegy 76 óra alatt. Eközben az egyes parkok egymáshoz viszonyított távolságát átlagosan 50 méterrel számolva (100+1400) 7=10,5 km távolságot tesz meg a műveleti területek között, ami 5 km/h sebességgel számolva 2,1 óra időtartamot jelent. A fenti metódus és értelmezés alapján az egyes munkagépek mindösszesen az alábbi időtartam alatt az alábbi károsanyag-kibocsátással működnek. Az adatok a teljes projekt kivitelezési időtartamára, azaz 12 hetes időszakra vonatkoznak. 8. számú táblázat: Munkagépek hasznos működési időtartama és szennyezőanyag-kibocsátása (g) a kivitelezés teljes időtartama alatt Számolt Munkagép CO NO X SO 2 Por munkaidő (óra) kotró-rakodó gép 76+2,1= 78,1 13 663,6 3 756,6 609,2 1 655,7 teleszkópos-villás 2 (130+50,6)+20 66 690,9 18 335,7 2 973,4 8 081,4 rakodógép = 381,2 autódaru 2 2,1= 4,2 734,8 202,0 32,8 89,0 földfúró/cölöpverő 2 50,6+91= 33 625,4 9 244,8 1 499,1 4 074,6 gép 192,2 tehergépkocsi 2 2,1= 4,2 734,8 202,0 32,8 89,0 Összesen 659,9 115 450 31 741,1 5 147,3 13 989,7 Fenti táblázat alapján meghatároztuk az egyes légszennyező források adatait. A munkagépek által okozott diffúz kibocsátás (D1) területének 11.000 m 2 -t feltételeztünk, ami egy darab napelempark átlagos területe. Mivel a parkok egymást követően fognak létesülni, így egyszerre ekkora területen fog megvalósulni a kibocsátás. Az emissziós értékek megadásához kiszámoltuk a gépek időegységre jutó kibocsátását. HUDOS Energia Kft. 30
9. számú táblázat: D1 diffúz forrás kibocsátási adatai [mg/sec] Forrás Terület CO NO X SO 2 Por D1 11.000 m 2 66,81 18,37 2,98 8,10 A D1 forrás-t közelítőleg a terület középpontjába jelöltük ki. Közúti szállítási tevékenység (V1) A kibocsátási alapadatokat a tehergépjárművekre vonatkozó EURO IV 3 kibocsátási norma alapján határoztuk meg. A modern üzemanyagok rendkívül alacsony kéntartalma miatt az előírások nem alkalmaznak SO 2-re normát, így ettől mi is eltekintünk. 10. számú táblázat: EURO IV kibocsátási norma nehéz tehergépkocsikra (g/kwh) CO NO x PM 10 EURO IV 1,5 3,5 0,02 A gépjárművek teljesítményét 200 kw-tal, az átlagsebességet 15 km/h-val vettük figyelembe. Mivel heti 2-4 jármű fog beszállítást végezni, ami 0,6 jármű lenne naponta, a kibocsátást 1 db járművel vettük figyelembe, tehát lényegesen felülbecsültük. A szállítási útvonalat a 77. számú közúti közlekedési úthoz történő csatlakozásig modelleztük, mivel a 77-es út nagyságrendekkel nagyobb forgalmát a tárgyi szállítási tevékenység már nem befolyásolja. Ez jelen esetben egy 890 méter hosszú útvonalat jelent. A teljes útvonalhosszból (0,89 km) és az átlagsebesség értékéből az útvonal teljesítésének ideje 0,06h (azaz 214 másodperc). Ebből kiszámolható a kibocsátás: Kibocsátás = norma teljesítmény idő 11. számú táblázat: Kibocsátás a teljes úthosszon, 1 gépjármű esetén (g) CO NO x PM 10 EURO IV (1 db) 17,8 41,5 0,24 1 forduló esetén óránként 428 s időtartamig van kibocsátás a szakaszon, tehát az idő mintegy 12%-ában. Így a kibocsátásnak a kb. 12%-át figyelembe véve, és a vonalforrásokra vonatkozó mértékegységre átszámítva az alábbi értékek adódnak: 3 2005-től van érvényben az EURO IV (2008-tól már EURO V is van), azaz 10-13 éves átlagos életkorú gépjárműveket vettünk alapul. HUDOS Energia Kft. 31
12. számú táblázat: V1 vonalforrás kibocsátási adatai [mg/m s] Forrás hossza [m] CO NO x PM 10 EURO IV (1 db) 890 5,50 10-3 1,28 10-2 7,42 10-5 Források és kibocsátási adatok Az alábbi térképes ábrázolásban láthatóak a kijelölt légszennyező források. 9. ábra: Légszennyező-anyag kibocsátó források (D1 diffúz és V1 vonalforrás) A kibocsátási adatok az alábbi táblázatban találhatóak. 13. számú táblázat: Légszennyező források adatai Forrás jele Forrás magassága [m] Kilépési átmérő [m] Kibocsátott légszennyező Átlagos emisszió érték [mg/nm 3 ] V1-0 1,0 - V1-1 1,0 - V1-2 1,0 - SZÉN-MONOXID NITROGÉN-OXIDOK SZÉN-MONOXID NITROGÉN-OXIDOK SZÉN-MONOXID NITROGÉN-OXIDOK 0,006 0,013 0,006 0,013 0,006 0,013 HUDOS Energia Kft. 32
D1 2,0 - SZÉN-MONOXID NITROGÉN-OXIDOK KÉN-DIOXID SZÁLLOPOR-PM10 66,810 18,370 2,980 8,100 Éghajlati viszonyok A vizsgált területen a több éves átlagadatok alapján a jellemző szélsebesség 3,8 m/s-nak vehető. A jellemző rövid távú vizsgálatoknál a leggyakoribb DDK-i elszállítódási irányt vettünk figyelembe. A vizsgálatokhoz szükséges keveredési rétegvastagság átlagos értékét 650 méternek vettük, az évi középhőmérsékletet pedig 10,0 C -nak. Az átlagos szélsebesség, szélirány, átlaghőmérséklet és légköri stabilitási érték meghatározása az OMSZ által 1993-2015 között mért meteorológiai adatok felhasználásával készült éghajlati térképek alapján a vizsgálati pontra történő interpolálással történt. Magyarországi viszonylatban az ország területének jelentős részén a légköri stabilitási jellemzők a következők szerint alakulnak: labilis 13 % (Pasquill A,B,C) semleges 64 % (Pasquill D) stabil 23 % (Pasquill E,F) Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a semleges stabilitási kategória tekinthető, a vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,328. Környező terület felszíni paraméterei Az elszállítódás irányában a felszíni érdesség értéke 0,100, mivel többnyire sík, növényzet borítású a földfelszín. Domborzati változékonyság szempontjából a tágabb környezet dombosnak tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 4,38. Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált 2005-2016. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. HUDOS Energia Kft. 33
14. számú táblázat: Levegőszennyező anyagok határértékei, háttérterhelései és terhelhetőségei Levegőszennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) Háttérterhelés (µg/m 3 ) Terhelhetőség (µg/m 3 ) SZÉN-MONOXID 10000,0 555,7 9 444,3 NITROGÉN-OXIDOK 200,0 30,6 169,4 KÉN-DIOXID 250,0 13,1 236,9 SZÁLLÓPOR (PM 10) 50,0 34,6 15,4 Hatásterület határának feltételei A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi három meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: a) az egyórás légszennyezettségi határérték (PM 10 esetén 24 órás) 10%-ánál nagyobb; b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége); c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület. A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület meghatározását az AIRCALC transzmissziós modellező szoftver segítségével végeztük el, mely az MSZ 21459/1, az MSZ 21459/2 és az MSZ 21457/4 számú szabványok alapján számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra (PM10 esetén 24 órásra). Számítási eredmények Számítás SZÉN-MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: V1-0 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN-MONOXID=0,006 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 2,943 m konc.: 1,419 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 2,943 m konc.: 0,750 µg/m3 távolság: 1 m HUDOS Energia Kft. 34
"A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1888,860 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,135 µg/m3 V1-0 forrás hatástávolsága SZÉN-MONOXID esetén: 1 m V1-0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,750 µg/m3 SZÉN-MONOXID terhelhetőség: 9444,3 V1-0 forrás védőtávolsága SZÉN-MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: V1-1 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN-MONOXID=0,006 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 4,752 m konc.: 3,293 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 4,752 m konc.: 1,118 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1888,860 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2,634 µg/m3 V1-1 forrás hatástávolsága SZÉN-MONOXID esetén: 1 m V1-1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1,118 µg/m3 SZÉN-MONOXID terhelhetőség: 9444,3 V1-1 forrás védőtávolsága SZÉN-MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: V1-2 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN-MONOXID=0,006 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 3,773 m konc.: 2,279 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 3,773 m konc.: 0,961 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1888,860 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,823 µg/m3 V1-2 forrás hatástávolsága SZÉN-MONOXID esetén: 1 m V1-2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,961 µg/m3 SZÉN-MONOXID terhelhetőség: 9444,3 V1-2 forrás védőtávolsága SZÉN-MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: D1 HUDOS Energia Kft. 35
vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN-MONOXID=0,241 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 73,589 m szigma-z: 51,606 m konc.: 4,369 µg/m3 távolság: 1 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 95,520 m szigma-z: 65,255 m konc.: 3,729 µg/m3 távolság: 33 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1888,860 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,903 µg/m3 D1 forrás hatástávolsága SZÉN-MONOXID esetén: 33 m D1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 4,392 µg/m3 SZÉN-MONOXID terhelhetőség: 9444,3 D1 forrás védőtávolsága SZÉN-MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: D1 33m 10. ábra: CO koncentráció a távolság függvényében Számítás NITROGÉN-OXIDOK komponensre: Vizsgált forrás: V1-0 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN-OXIDOK=0,013 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 2,943 m konc.: 3,301 µg/m3 HUDOS Energia Kft. 36
távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 2,943 m konc.: 1,746 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 33,880 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2,641 µg/m3 V1-0 forrás hatástávolsága NITROGÉN-OXIDOK esetén: 1 m V1-0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1,746 µg/m3 NITROGÉN-OXIDOK terhelhetőség: 169,4 V1-0 forrás védőtávolsága NITROGÉN-OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: V1-1 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN-OXIDOK=0,013 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 4,752 m konc.: 7,664 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 4,752 m konc.: 2,601 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 33,880 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 6,131 µg/m3 V1-1 forrás hatástávolsága NITROGÉN-OXIDOK esetén: 1 m V1-1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 2,601 µg/m3 NITROGÉN-OXIDOK terhelhetőség: 169,4 V1-1 forrás védőtávolsága NITROGÉN-OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: V1-2 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN-OXIDOK=0,013 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 3,773 m konc.: 5,304 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 3,773 m konc.: 2,238 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 33,880 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 4,243 µg/m3 HUDOS Energia Kft. 37
V1-2 forrás hatástávolsága NITROGÉN-OXIDOK esetén: 1 m V1-2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 2,238 µg/m3 NITROGÉN-OXIDOK terhelhetőség: 169,4 V1-2 forrás védőtávolsága NITROGÉN-OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: D1 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN-OXIDOK=0,066 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 73,589 m szigma-z: 51,606 m konc.: 1,201 µg/m3 távolság: 1 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 95,520 m szigma-z: 65,255 m konc.: 1,025 µg/m3 távolság: 33 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 33,880 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,073 µg/m3 D1 forrás hatástávolsága NITROGÉN-OXIDOK esetén: 33 m D1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1,208 µg/m3 NITROGÉN-OXIDOK terhelhetőség: 169,4 D1 forrás védőtávolsága NITROGÉN-OXIDOK esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: D1 33m 11. ábra: NOx koncentráció a távolság függvényében Számítás KÉN-DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: D1 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé HUDOS Energia Kft. 38
Kiválasztott légszennyező: KÉN-DIOXID=0,011 kg/h Tsz1/2=43200 TA1/2=61200 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 73,589 m szigma-z: 51,606 m konc.: 0,195 µg/m3 távolság: 1 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 95,520 m szigma-z: 65,255 m konc.: 0,166 µg/m3 távolság: 33 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 47,380 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,174 µg/m3 D1 forrás hatástávolsága KÉN-DIOXID esetén: 33 m D1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,196 µg/m3 KÉN-DIOXID terhelhetőség: 236,9 D1 forrás védőtávolsága KÉN-DIOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: D1 33m 12. ábra: SO2 koncentráció a távolság függvényében Számítás SZÁLLOPOR-PM10 komponensre: Vizsgált forrás: V1-0 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLOPOR-PM10=0,000 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 2,943 m konc.: 0,026 µg/m3 HUDOS Energia Kft. 39
távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 2,943 m konc.: 0,014 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,080 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,021 µg/m3 V1-0 forrás hatástávolsága SZÁLLOPOR-PM10 esetén: 1 m V1-0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,014 µg/m3 SZÁLLOPOR-PM10 terhelhetőség: 15,4 V1-0 forrás védőtávolsága SZÁLLOPOR-PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: V1-1 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLOPOR-PM10=0,000 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 4,752 m konc.: 0,060 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 4,752 m konc.: 0,020 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,080 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,048 µg/m3 V1-1 forrás hatástávolsága SZÁLLOPOR-PM10 esetén: 1 m V1-1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,020 µg/m3 SZÁLLOPOR-PM10 terhelhetőség: 15,4 V1-1 forrás védőtávolsága SZÁLLOPOR-PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: V1-2 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLOPOR-PM10=0,000 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 3,773 m konc.: 0,041 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 0,000 m szigma-z: 3,773 m konc.: 0,017 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,080 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,033 µg/m3 HUDOS Energia Kft. 40
V1-2 forrás hatástávolsága SZÁLLOPOR-PM10 esetén: 1 m V1-2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,017 µg/m3 SZÁLLOPOR-PM10 terhelhetőség: 15,4 V1-2 forrás védőtávolsága SZÁLLOPOR-PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: D1 vizsgált elsz. irány: 158,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLOPOR-PM10=0,029 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma-y: 73,589 m szigma-z: 51,606 m konc.: 0,530 µg/m3 távolság: 1 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma-y: 95,520 m szigma-z: 65,255 m konc.: 0,452 µg/m3 távolság: 33 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,080 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,473 µg/m3 D1 forrás hatástávolsága SZÁLLOPOR-PM10 esetén: 33 m D1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,532 µg/m3 SZÁLLOPOR-PM10 terhelhetőség: 15,4 D1 forrás védőtávolsága SZÁLLOPOR-PM10 esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: D1 33m 13. ábra: PM10 koncentráció a távolság függvényében HUDOS Energia Kft. 41
Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: 15. számú táblázat: Maximális hatástávolságok Forrás V1-0 V1-1 V1-2 D1 Maximális hatástávolság (m) 1 1 1 33 Az összesített hatásterületet az alábbi térképen ábrázoltuk. Érdemi de nem jelentős hatása a kivitelezési munkában résztvevő gépeknek van, az anyagbeszállítás hatása elhanyagolható mértékű. Az egyes komponensek szerinti kibocsátások ábrázolása az 5. mellékletben találhatóak meg. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a munkálatok során kibocsátott légszennyező anyagok a telepítés fázisában a levegőre, mint környezeti elemre, nincsenek jelentős hatással. HUDOS Energia Kft. 42
5.2.2 Víz A kialakítás során csak a betonozás során szükséges technológiai víz felhasználás, melyből technológiai szennyvíz keletkezésével nem kell számolni. A területen dolgozók szociális szükségleteire mobil illemhely fog rendelkezésre állni. Az építési tevékenység nem érinti sem a felszíni, sem a felszín alatti vizeket. A vezetékek fektetési mélysége nem fogja elérni a területen több mint 8 méter mélyen lévő talajvizet. 5.2.3 Talaj A felszín domborzati egyenetlenségei nem lesznek földgyalulás útján elsimítva, hanem a naptálcák elhelyezése lesz igazítva a domborzathoz. A tervezett vezetékfektetések minimális mélységű munkaárokban zajlanak majd, parkonként kb. 500 méter hosszúságban. Továbbá 17 db munkagödör kiásása is szükséges a transzformátor- és kapcsolóállomások számára. Munkaárok méretek: - a napelemparkok területén 0,7 m mélység 0,3 m szélesség; - a termelői vezetékéknek 1,0 m mélység 0,8 m szélesség. 14. számú ábra: A kábelárok keresztmetszeti képe HUDOS Energia Kft. 43
Munkagödör méretek: - a 3 db kapcsoló- és 14 db transzformátor-állomás alapzatának részére: 3,2 m 4,0 m alapterületen, 0,7 m mélységben. A gödrök aljára 10 cm vastagságban, 7-25 mm szemcseátmérőjű kavics-homok keverékű szemcsés ágyazati réteg kerül elhelyezésre, majd tömörítésre. A talajrétegződés alapján a vezetékek fölé és mellé a helyben kitermelt esetenként kőtörmelékes talaj visszatölthető. A vezeték közelében csak kézi tömörítés végezhető. A tervezett csatorna szakasz kialakításához szükséges a felső talajréteg eltávolítása, mint földtani közeget érintő munkálat. A kivitelezés befejeztével a kitermelt földet visszatöltik az árkokba, a lefektetett vezetékek térfogatának megfelelő mennyiségű föld nem kerül elszállításra csekély mennyisége okán. A vezetékfektetés technológiájából is adódóan nincs hatással a földtani közegre. A talaj az árokásás során megbolygatásra kerül, melynek negatív környezeti hatása azonban elhanyagolhatóan kicsi. 5.2.4 Hulladék A csatorna-fektetéshez szükséges építés során minimálisan keletkezik kommunális hulladék, melyet a helyi közszolgáltatónak adnak át. A kitermelt föld nagy része visszatöltésre kerül. A lefektetett vezetékek térfogatából adódó felesleges, nem visszatölthető föld mennyisége annyira minimális, hogy a területről nem szállítják el, hanem szétterítik. Az építés során a felhasználandó anyagok szinte teljes mennyisége beépítésre kerül. A hulladékként jelentkező inert hulladékot engedélyes szervezetnek adják majd át. A fentiek alapján a telepítés során csak minimális kommunális hulladék és inert hulladék keletkezhet. 5.2.5 Zaj A kivitelezést a kivitelező központi-építési telephelye, illetve a munkahelyen lévő mozgó felvonulási létesítmények szolgálják majd ki. A kivitelezési tevékenység várható időtartama 1 évnél rövidebb, de 1 hónapnál hosszabb időszakra korlátozódik (~ 3 hónap). A kivitelezési munkálatok során használni kívánt munkagépek (zajforrások): 1 db kotró-rakodó gép (L W = 101 db) HUDOS Energia Kft. 44
1 db tehergépkocsi (L W = 101 db) 1 db vibrációs tömörítő lap (L W = 105 db) 1 db autódaru (L W = 101 db) 1 db földfúró gép (L W = 95 db) 1 db cölöpverő gép (L W = 110 db) 1 db teleszkópos-villás rakodógép (L W = 101 db) 1 db nyerges vontató (L W = 101 db) A felsorolt zajforrások mindegyikét használják a kivitelezési folyamat egyes fázisaiban. Az építési tevékenység során az építési területen gyakorlatilag folyamatosan fog működni valamilyen a munkafolyamatnak megfelelő berendezés, zajforrás. A vonatkozó mellékletben részletezett számítások alapján kijelenthető, hogy az építési, kivitelezési tevékenység során a várható zajterhelés minden egyes munkafázis során meg fog felelni a hatályos előírásoknak. A közúti közlekedéstől származó zajterhelés az építési kivitelezési munkálatok során kevesebb, mint 0,1 db-el fog megnövekedni, tehát kijelenthető, hogy a telephelyre érkező tehergépjárműveknek nincs hatása a közúti közlekedéstől származó zajterhelés alakulására. A közúti közlekedéstől származó zajterhelés továbbra is megfelelő lesz. 5.2.6 Élővilág A napelempark létesítése során csak a transzformátor- és kapcsolóállomásoknak helyt adó területek, valamint a vezetékárkok és a kerítéscölöpök nyomvonala menti, túlnyomórészt gyepből álló vegetációját irtják le, amelynek összesen kb. 7000 m 2 a kiterjedése 4, a teljes igénybe vett 16,5 hektáros terület csupán 4,3%-át alkotja, jellege szerint cserjés, füves terület. A terep-előkészítés során egyetlen fát sem szükséges kivágni vagy kalodázni; összesen kb. 15-20 m 2 fás-cserjés területet kell leirtani, jellemzően o akác (Robinia pseudoacacia) és o zöld juhar (Acer negundo) fasarjak találhatóak, amelyek természeti értéket nem képviselnek, koronaformájuk torzult, továbbá 4 A 14 transzformátor és 3 kapcsolóállomás alatt egyenként 3,2 4 méter, összesen kb. 220 m 2. Kb. 7 km hosszban és legfeljebb 90 cm szélességben munkaárok, összesen kb. 6300 m 2. Kerítéscölöpök száma a kb. 2,7 km hosszú kerítés mentén 5 méter oszlopközzel számolva 540 db, egyenként legfeljebb 1 m 2 területtel számolva 540 m 2. Mindösszesen 220 + 6300 + 540 = 7 060 m 2. HUDOS Energia Kft. 45
o vadrózsa (Rosa canina) A növényültetés során telepítendő, helyreállítandó felület nincs, mivel a spontán cserjésedés során védendő tájelem, természeti érték nem jelent meg. Az irtás következtében az élőhely megszűnik, a helyén létesített telephely jellegében részben megváltozik. A napelemeknek helyt adó területen nem szükséges a gyep irtása. Az eljárás a sziklás talaj miatt előfúrással fog kezdődni, majd ezekbe a furatokba fogják a napelemparkonként 520 db cölöpöt leverni. A cölöp horganyzott acélcső, melynek mérete 48,3 3,2 2000 mm. A napelempark létesítése során a napelemek fém támasztó-rendszerének talajcsavarral történő rögzítése minimális felszínbolygatással jár, így a felszakított gyep könnyen tud regenerálódni a környezet magnyomásának hatására. Az invazív fajok megtelepedésére nem kell számítani. A földkábelek fektetése, illetve a transzformátor- és kapcsolóállomások létesítése során a gyepek gyökérzettel átszőtt rétegét a kőzettörmelékes altalajról el kell távolítani, külön deponálva kell tárolni. Ezen gyeppel átszőtt réteg folyamatos üdén tartás esetén a vezetékfektetést követően felhasználható a nyomvonal rekultivációjához, így a másodlagos gyomosodás nem fog környezeti kockázatot eredményezni. A telepítés során fellépő átmeneti zavarás lokális és nem teljesen új hatótényező, a térségben fészkelő madár-, emlősfajok ehhez a degradálódó környezethez már alkalmazkodtak, illetve csak a zavarástűrő fajok maradtak meg. A kivitelezés közvetlen hatásterülete a zaj és a zavarás által befolyásolt terület, ahol az élővilág a kivitelezés időszakában közvetlenül nem károsodik, de életfunkciói zavart szenvednek. A napelempark menti erdősávokat a kivitelezés nem érinti, illetve fontos lenne, ha nem érintené, hiszen a bolygatott szegélyek további degradációját jelentené, ha a kivitelezés során a kissé gyomos útszélek, cserjés sávok parkolóként, deponálóhelyként lennének, akárcsak átmenetileg is hasznosítva. Mindezek mellett hangsúlyozzuk, hogy a kivitelezés okozta kedvezőtlen hatásokat úgy lehet csökkenteni, ha zöldfelületet sem direkt, sem véletlenül nem vesznek igénybe. Ehhez szükségesnek látjuk a kivitelezés előtti organizáció során lehatárolni a munkaterületeket, vagy azoktól a védendő területeket. (Ez a gyakorlatban minimálisan azt jelenti, hogy a gépkezelőkben tudatosítják, hogy zöldfelületet sem közlekedés, sem munkavégzés, sem deponálás céljára nem vehetnek igénybe, csak a már rontott vegetáció nélküli területeket. A közvetlen hatásterületeken a már említett zajon és zavaráson kívül a kiporzás, légszennyezés is érvényesül. HUDOS Energia Kft. 46
A közvetett hatásterületeken a leírtaktól és a munkaterületekre tévedő állatoktól eltekintve, a növény-és állatvilág nem sérül. A munkaterületen esetleg hüllők, kétéltűek és egyes ízeltlábúak kerülhetnek munkagépek kerekei alá, amennyiben vegetációs időszakban kerül sor a kivitelezésre. A kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében a deponáló-helyeket és munkaárkokat, munkagödröket munkakezdés előtt érdemes átvizsgálni, azokból az állatokat kíméletesen el kell távolítani és kellő távolságban, a faj igényeinek megfelelő élőhelyen elhelyezni. Ez alapvetően azt jelenti, hogy az utaktól kissé távolabb, erdőben, gyepen kell őket szabadon engedni. A mentésre a szükséges minimális eszközzel (munkás kesztyű, vödör) fel kell készülni. Más állatok, pl. emlősök, madarak, jó röpképességű ízeltlábúak veszélyeztetettsége jóval alacsonyabb. A kivitelezéssel járó forgalom és jelenlét a meglévő forgalmat növeli, hatásait fokozza, a kivitelezés időszakában. E hatásnövekedés összességében átmeneti. 5.3 Az üzemeltetés környezeti hatása A kiserőmű üzemszerű állapotban autonóm, emberi felügyelet, illetve beavatkozás nélküli üzemmódú. 5.3.1 Levegő Az üzemeltetés a levegőminőséget nem befolyásolja. A tervezési területen jelenleg nincs, és a kivitelező cég a telepítés során sem tervez kialakítani a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint meghatározott bejelentés köteles pontforrást. 5.3.2 Víz Az üzemelés a lokális felszíni vagy felszín alatti vizekre nincs hatással. Felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó hatásterület nem állapítható meg, környezeti hatása nincs a tervezett tevékenységnek. 5.3.3 Talaj Az üzemeltetés során semmilyen, a földtani közeget érintő hatással nem szükséges számolni. A kompakt transzformátor-állomás aljzata zárt beton típusú, melyből HUDOS Energia Kft. 47
esetleges meghibásodás esetén környezetkárosító (toxikus) anyag nem kerülhet ki a környezetbe. 5.3.4 Hulladék Az üzemeltetés során hulladék üzemszerűen nem keletkezik. 5.3.5 Zaj A kiserőmű alapvetően polikristályos PV modulokkal (31002 db) fedett területet jelent. A napelemek esetén környezeti zajkibocsátással nem kell számolnunk. A kiserőművek üzeméhez tartozik összesen 14 db transzformátorházban elhelyezésre kerülő olajos transzformátor és kültérben telepítésre kerülő inverterek. A transzformátor Ormazabal 630 kva típusú; hangteljesítményszintje LWA = 49 db(a)/transzformátor. A 182 db Huawei 36 KTL inverter gépenként és tipikusan LpA = 40-42 db(a) zajkibocsátást jelent, 1 m távolságban. A teljes inverter-csoport hangteljesítményszintje legfeljebb LWA = 64 db(a) értékkel számolható. Az erőmű által okozott villogás, felharmónikusok kapcsán kijelenthető, hogy a berendezés a várható hálózati visszahatás szempontjából megfelel az érvényben lévő Elosztói szabályzat előírásainak. A termelő berendezés által okozott hálózatszennyezések (relatív THD / flicker / feszültségváltozások stb.) nem nagyobbak az MSZ EN 50160 szabványban meghatározott feszültségminőségi határértékek 1/5-énél. Mindamellett kielégítik az Elosztói szabályzat 6/B. mellékletének visszahatásokra vonatkozó előírásait. A napelempark üzemszerű működése gyakorlatilag nem kíván humán erőforrást, s a tervezett karbantartások is csupán minimális emberi jelenlétet igényelnek, így az ehhez kapcsolódó gépjármű-forgalom is jelentéktelen, időnként 1-1 gépjármű lesz. A vonatkozó mellékletben részletezett vizsgálati eredmények határértékekkel történő összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a telephely környezetében található védendő létesítménynél a zajterhelés várhatóan meg fog felelni a vonatkozó követelményeknek. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete védendő létesítményt nem érint. HUDOS Energia Kft. 48
5.3.6 Élővilág A napelemeknek a tartórendszerekre történő felhelyezését követően a területen található gyep kaszálása/legeltetése a jövőben rendszeressé válik. A kaszálás során a gyep fajösszetétele konzerválható, így természeti értéke megóvható a napelemek alatt és a sorközökben is. A napelempark üzemelése során így a napelemek takarásán, csillogásán túlmenően káros hatásoktól nem kell tartani, a rendszeres kaszálás során az esetleges gyomok, invazív fajok terjedése megakadályozható. Az üzemelés során a területen a kaszálástól eltekintve nem jelenik meg emberi jelenlét, a terület körülkerítettsége miatt a növényzet természeti állapota konzerválható, az állatvilág szempontjából a rovarokra sem jelent kedvezőtlen hatást. A magasabb rendű állatfajok tekintetében a napelempark biológiai szempontból inaktív felületté válik, a táplálkozási területből kiszorul. Azonban a környezetében található a jelen vizsgált területtel azonos potenciállal bíró gyepterületek kiterjedése jelentős, így a beruházás nem okoz kompenzálhatatlan változásokat. A napelempark éjszakai megvilágítását nem tervezik, zaj- és szaghatás nem keletkezik. A kiserőműbe csak kioktatott feljogosított személyek léphetnek be. Idegenek és állátok véletlen behatolását kerítés, illetve a tiltó táblák együttes jelenléte hivatott megakadályozni. Üzemszerűen vezető részek, ember általi véletlen vagy szándékos megérintését, állatok általi megérintését, veszélyes megközelítését műszaki intézkedéssel fogják megakadályozni. 5.3.7 Havária Tekintettel arra, hogy az üzemeltetés során a levegő-, víz- és talajminőséget érintő hatással nem kell számolni, így ehhez kapcsolódó haváriaesemény bekövetkezése is kizárható. Ugyanez a megállapítás érvényes a hulladéktermelés, a zajhatás és gyakorlatilag az élővilágot érintő hatások kapcsán is. A napelempark esetleges meghibásodása csupán a működését ellenőrző műszerek révén észlelhető. A kiserőmű állandó működésének korlátozó/reteszelő tényezői a kötelezően előírt, automatikus működésű védelmek továbbá a kiserőműi telemechanikai berendezésen keresztül a rendszerirányító által indokolt esetben távműködtetett KI parancs. Amennyiben nincs fennálló belső védelmi feltétel, és ha a feszültség stabilan legalább 5 percig jelen van (illetve visszatér egy előző lekapcsolás miatt), akkor a kiserőmű, automatikusan újra párhuzamosan kapcsolódik a hálózattal. HUDOS Energia Kft. 49
A telepítésre kerülő villamos rendszer rendelkezni fog túlfeszültség védelemmel. Az inverterek DC oldalán munkapontonként DC túlfeszültség levezetőket helyezünk el. Az inverterekben 2. típusú, míg az AC főgyűjtőszekrényben 1+2. típusú túlfeszültség levezető eszköz kerül beépítésre. A túlfeszültség védelmi eszközöket minimum havonta szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A felülvizsgálatot a jogszabályi előírásoknak megfelelő időközönként és módon el kell végezni. 5.4 A felhagyás környezeti hatása A felhagyással, úgymint a napelempark működésének megszüntetésével belátható időn belül nem kell számolni. Egy esetleges rendkívüli felhagyás a környezeti elemek egyikére sincs hatással. A felhagyást követően a további tervezett tevékenységtől függően esetlegesen sor kerülhet a vezetékek kiemelésére, valamint a napelempanelek leszerelésére, illetve az állványzatok bontásra, amely visszaállítja a földtani közeg eredeti állapotát, s értelemszerűen átmeneti minimális zajhatással jár. A tevékenység felhagyása a zajállapot javulását, egyben a létesítmény környezetében található területek beruházás előtti állapotának visszaállítását jelenti. A felhagyást követően várhatóan az alapállapotra jellemző eredeti helyzet áll vissza. Amennyiben az esetleges felhagyás során a vezetékek a talajban maradnak, az sem jelent kockázatot a földtani közegre nézve. A felszámoláskor a jellemző inert bontási hulladékok keletkezésével lehet számolni, melyek mennyisége a beépített anyagokkal áll arányban. Abban az esetben, ha a napelemparkra már nincs szükség, akkor vagy elbontásra kerül, és a helye adott esetben valamilyen új funkciót kaphat, vagy üzemen kívül lesz helyezve. Utóbbi esetben fenntartás nélkül előbb-utóbb tönkremegy, majd a környező területeken élő növényfajok birtokba veszik a telephelyet. Az új funkció tulajdonképpen bármi lehet, ami a környező területek szempontjából hasznos, de nem kizárható a természetes élőhely valamilyen szintű helyreállítása, akár az erdőtelepítés sem, amellyel a felszámolt vagy akár jobb élőhely vissza- vagy kialakítható. A felhagyás során havária esemény előfordulása minimális kockázatú. A napelemek leszerelése és elszállítása meg fog történni, hogy a veszélyes anyagtartalma ne kerülhessen ki a környezetbe. HUDOS Energia Kft. 50
6 Éghajlatváltozásra gyakorolt hatások 6.1 Az éghajlatváltozás becslése a telepítés következtében A jelen dokumentációval engedélyeztetni kívánt napelempark-létesítés hatása a globális éghajlatváltozásra a tervezett tevékenység nagyságrendjéből adódóan igen csekély (kimutathatatlan). A tevékenység során üvegházhatású gázok a telepítés során valószínűsíthetően nem jelentős mennyiségben keletkeznek majd (pl. munkagépek légszennyezőanyag kibocsátása, pl. CO 2). Helyi hatás lehet a mikroklíma minimális megváltoztatása a természetes élőhely csökkentése révén, mely minimális változást a későbbiekben kompenzálni fog a napelempark környezetbarát, megújuló energia termelése, amennyiben szennyezőbb energiatermelő-típust (pl. hőerőmű) vált ki. Az üzemelése során nem keletkeznek üvegházhatású gázok. 6.2 A különböző változatoknak az éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése Jelen EVD-ben nincsenek különböző változatok kidolgozva, mivel a napelempark telepítésére szűkös terület állt csak rendelkezésre (a tulajdonviszonyoknak köszönhetően), így a különböző változatok éghajlatváltozással szembeni érzékenységét nem lehetséges összehasonlítani. Mindazonáltal elmondható, hogy a beruházás nem kifejezetten érzékeny az éghajlatváltozásra. Az éghajlat melegedése, a napsütéses órák számának emelkedése esetén a napelempark több energiát lesz képes termelni, amivel több olyan energiát lesz képes kiváltani, amelyek a környezetet jobban szennyező erőművek termeléséből keletkeztek. Abban az esetben, ha a Golf-áramlat jelentősen lelassul és befagy fél Európa (bár megemlítendő, hogy a Kárpát-medence ebből a szempontból kedvező, védett helyzetben van), a napelempark energiatermelésének hatásfoka csökken. Azonban olyan mértékű hőmérsékletcsökkenéssel, ami a szerkezeti elemek idő előtti nagyfokú károsodásához vezetne, a legradikálisabb éghajlat-változási forgatókönyvek sem számolnak. HUDOS Energia Kft. 51
6.3 A telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelése Lásd a 6.2 pontban. 6.4 Az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan a lehetséges hatások elemzése A tervezett tevékenység volumenéből adódóan valószínűsíthetően nem lesz hatással a különböző éghajlati tényezőkre még lokális jelleggel sem (hőmérséklet, csapadékmennyiség-eloszlás, széljárás-szélerősség, felhőborítottság stb.). 6.5 A 6.4 pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés Mivel nem valószínűsíthető az éghajlati tényezőkre való kimutatható hatás, ezért nem készítettünk erre vonatkozó kockázatértékelést. 6.6 A tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás bemutatása Lásd a 6.2 pontban. 6.7 Annak bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére A működés során kialakuló hatásterületek kis területének és a tervezett tevékenység éghajlatváltozásra gyakorolt kimutathatatlan hatásának következtében nem lehetséges bemutatni a tervezett tevékenység hatását a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére. HUDOS Energia Kft. 52
7 Hatások előzetes becslése A környezetet érő hatásokat abból a szempontból kell minősítenünk, hogy miként teljesülnek a környezet védelmének általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi LIII. törvény előírásai, miszerint: 6. (1) bekezdésben előírtak alapján a legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel előidézésével kell a környezethasználatot megszervezni és végezni, valamint a környezetszennyezést meg kell előzni, a környezetkárosítást ki kell zárni; A környezet alapállapota képezi azt a viszonyítási alapot, amelyet összehasonlítunk a várható környezethasználat mennyiségi és minőségi jellemzőivel, majd az eredményeket értékeljük és minősítjük. A környezeti alapállapot és a tervezett tevékenység telepítése miatt várható állapot közötti különbség értékelése és minősítése ad objektív támpontot a környezeti hatások értékeléséhez. A várható hatások minősítéséhez az MI-10-504-1:1992 műszaki irányelv első táblázatát vettük alapul, amelyet az alábbiakban mutatunk be. 16. számú táblázat: A várható környezeti hatások minősítése Minősítési Minősítési Az alapállapothoz viszonyított Határértékekhez kategória kategória változás jellemzése viszonyított helyzet jele neve jellemzése J Javító Mérhető, vagy észlelhető javulás Határérték alatt H Helyre-állító A környezet mérhetően, vagy észlelhetően visszakerülése az eredeti állapotba Határérték alatt S Semleges Változás nem mérhető, vagy észlelhető Határérték alatt Z Zavaró Változás nem mérhető, de pszichológiai hatása van E Elviselhető A változás jóval a határérték vagy szakmailag elvárt érték alatt marad T Terhelő A rövid ideig tartó hatás szignifikáns tünetet nem okoz, de a hosszú ideig tartó igen. A környezeti hatás jelentős, de a hatás elmúltával megszűnik Határérték alatt Határérték alatt Átmenetileg határérték felett vagy közelében V Veszé- A rövid ideig tartó hatás is szignifikáns Határérték közelében lyeztető változást okoz, amely a hatás elmúltával vagy határértéken nem szűnik meg HUDOS Energia Kft. 53
K Károsító Rövid vagy hosszú ideig normatívát vagy szakmai elvárást meghaladó hatás Határérték felett 17. számú táblázat: A tervezett beruházás környezetterheléséből várható hatások mértéke Környezeti elem Telepítés Üzemelés Felhagyás Levegő elviselhető semleges semleges Zaj terhelő semleges semleges Víz semleges semleges semleges Föld elviselhető semleges helyreállító Élővilág elviselhető semleges semleges Épített környezet semleges semleges Semleges 18. számú táblázat: A környezetterhelés várható mértékének becslése Környezeti elemek Határtényezők Közvetlen hatás Hatásfolyamat, közvetett hatások Egyesített hatásterület A munkagépek Kibocsátott Telepítés légszennyezőanyag szennyező 33 m kibocsátásai anyagok terjedése Levegő Üzemelés - - - A munkagépek Kibocsátott Felhagyás légszennyezőanyag szennyező becsült: 33m kibocsátásai anyagok terjedése Telepítés Víz Üzemelés Felhagyás - - - Telepítés A talaj megbolygatása - Munkaterületen belül Talaj Üzemelés - - - Felhagyás A talaj megbolygatása - Munkaterületen belül HUDOS Energia Kft. 54
Munkaterületen Telepítés Hulladékok keletkezése Hulladékok elszállíttatása belül, illetve a szállítási útvonalakon Hulladék Üzemelés - - - Munkaterületen Felhagyás Hulladékok keletkezése Hulladékok elszállíttatása belül, illetve a szállítási útvonalakon Telepítés Munkagépek zajhatása Zajterhelés 0 m Zaj Üzemelés - - - Felhagyás Munkagépek zajhatása Zajterhelés becsült: 0m Telepítés Élőhely átmeneti megszűnése Átmeneti zajterhelés, emberi jelenlét Munkaterület közvetlen környezetében Élővilág Üzemelés - - - Felhagyás Élőhely átmeneti megszűnése Átmeneti zajterhelés, emberi jelenlét Munkaterület közvetlen környezetében 7.1 Érintett területek adatai, állapotváltozások becslése Az előző táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a közvetlen és közvetett hatások figyelembe vételével előre jelzett, egyesített hatásterület maximális nagysága kis mértékben (33 m) nyúlik a terület határain kívülre, azt is csak a telepítés fázisában. A fentiek alapján, a technológiai fegyelem betartása mellett a hatásterület legfeljebb rövid ideig, s gyakorlatilag elhanyagolható mértékben fogja érinteni a környező ingatlanokat. HUDOS Energia Kft. 55
8 Összefoglalás A HUDOS Energia Kft. fotovoltaikus kiserőmű létesítését tervezi Tapolca külterületén. A fotovoltaikus kiserőmű létesítésnek célja villamos energia termelése a legtisztább megújuló forrásnak számító napenergia hasznosításával. A beruházás magántőke, illetve banki finanszírozás bevonásával történik. A területen 14 napelempark fog megvalósulni összesen mintegy 31 ezer napelemmel, amelyek összeteljesítménye megközelíti a 8,4 MW-ot. A mintegy 2,7 km hosszan kerítéssel körbevett területre ezen felül 14 db transzformátor-állomás és 3 db kapcsolóállomás kerül kitelepítésre, a vezetékek betemetett földárokban futnak a kijelölt csatlakozópontig. Tárgyi napelempark a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 128. a) Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 3 hektár területfoglalástól pontjába tartozik, ezért előzetes vizsgálat köteles. A HUDOS Energia Kft. a Sövit Környezetvédelmi Kft-t bízta meg a napelempark engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD) elkészítésével és a kérelem benyújtásával a környezetvédelmi hatóság felé. Az előzetes vizsgálat bemutatja a tervezett napelempark építése és üzemeltetése során jelentkező környezetterheléseket és igénybevételeket. A környezet jelenlegi állapota képezi azt a viszonyítási alapot, amelyet összehasonlítunk a jövőbeni üzemelés mennyiségi és minőségi jellemzőivel. Az egyes szakágazati részek összefoglalása állapítja meg a környezetterhelések szintjét, határértékeknek való megfelelését. 8.1 Levegőtisztaság-védelem A napelempark telepítése során átmeneti légszennyezőanyag növekedés valószínűsíthető, míg az üzemelés során a jelenlegi alapállapotnak megfelelő légszennyezettségi körülmények várhatóak. 8.2 Víz, földtani közeg A létesítmény építése csekély mértékű beavatkozást eredményez a terület talajviszonyaiban, a talajvízre nincs hatással. A telepítés után az eredeti HUDOS Energia Kft. 56
talajviszonyok helyreállnak. Felszíni és felszín alatti víz a megvalósítást követően nem szennyeződik. Hatásterület relevancia hiányában nem jelölhető meg. 8.3 Hulladék A keletkező hulladékok főként inert jellegűek, a kivitelező gondoskodik a hulladék szervezett formában történő elszállíttatásáról. Veszélyes hulladék keletkezése az üzemelés során nem várható. 8.4 Zajterhelés A létesítmény építése során az építőipari zajforrások működése mellett a zajterhelés és a zajkibocsátás várhatóan nem fogja meghaladni a határértékeket. A tervezett beruházás területére tervezett zajforrások üzemszerű működése mellett az üzemi létesítmény zajterhelése és zajkibocsátása várhatóan nem fogja meghaladni a vonatkozó határértékeket, tehát megfelelő lesz. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete védendő létesítményeket nem érint. 8.5 Élővilág A projekthelyszínen jellemzően zöldterületek, gyepek, cserjések találhatóak, faállomány nincs. A projekt által érintett terület nem része Natura2000-területnek. A napelempark menti területek a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének nem része. A napelempark létesítése során csak a transzformátor- és kapcsolóállomásoknak helyt adó területek, valamint a vezetékárkok és a kerítéscölöpök nyomvonala menti, túlnyomórészt gyepből álló vegetációját irtják le, amelynek összesen kb. 7000 m 2 a kiterjedése, a teljes igénybe vett 16,5 hektáros terület csupán 4,3%-át alkotja. Ebből összesen kb. 15-20 m 2 fás-cserjés területet kell leirtani, jellemzően akác és zöld juhar fasarjakat és vadrózsa bokrokat. A növényültetés során telepítendő, helyreállítandó felület nincs, mivel a spontán cserjésedés során védendő tájelem, természeti érték nem jelent meg. A magasabb rendű állatfajok tekintetében a napelempark biológiai szempontból inaktív felületté válik, a táplálkozási területből kiszorul. Azonban a környezetében található a jelen vizsgált területtel azonos potenciállal bíró gyepterületek kiterjedése jelentős, így a beruházás nem okoz kompenzálhatatlan változásokat. Összegezve megállapítható, hogy a területre tervezett napelempark nem gyakorol jelentős hatást a környezetre. HUDOS Energia Kft. 57
MELLÉKLETEK 1. Helyszínrajz 2. Nyilatkozat összetartozó tevékenységről 3. Techfoam Kft. zajvédelmi tervfejezet 4. Levegőtisztaságvédelmi kibocsátások 5. Szakértői jogosultságok HUDOS Energia Kft. 58
1. melléklet Helyszínrajz HUDOS Energia Kft.
2. melléklet Nyilatkozat összetartozó tevékenységről HUDOS Energia Kft.
3. melléklet Tech-foam Kft. zajvédelmi tervfejezet HUDOS Energia Kft.
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI MUNKARÉSZ a Tapolca külterületén létesülő fotovoltaikus kiserőmű-napelempark vizsgálata kapcsán az üzemi létesítmény és az érintett közlekedési vonalak környezetterhelésére vonatkozóan Szakértői vélemény száma: S017-0318 Veszprém 2018. május 22. A mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználásához, és minden egyes felhasználáshoz a szerző, illetőleg jogutódja engedélye szükséges Székhely: 8200 Veszprém, Lőszergyári út 6. Telefon: +36 (88) 794 243 E-mail: vilmos.bodi@techfoam.hu Fax: +36 (88) 799 132 Web: www.techfoam.hu Webáruház: www.zajcsillapitas.net
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr Tartalomjegyzék 1. ALAPADATOK... 4 1.1. MEGRENDELŐ... 4 1.2. A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYT KÉSZÍTETTE... 4 1.3. A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY CÉLJA... 4 1.4. ALKALMAZOTT ELŐÍRÁSOK... 5 2. A LÉTESÍTMÉNY ÉS KÖRNYEZETE... 5 2.1. A LÉTESÍTMÉNY BEMUTATÁSA... 5 2.2. A LÉTESÍTMÉNY KÖRNYEZETÉNEK LEÍRÁSA... 6 2.3. A KÖZVETETT HATÁSTERÜLET... 7 3. JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA... 7 3.1. AZ ÜZEMI LÉTESÍTMÉNYEKTŐL SZÁRMAZÓ ZAJ... 7 3.1.1. Határértékek és követelmények... 7 3.1.2. A vizsgálatok helye, időpontja és körülményei... 9 3.1.3. A vizsgálatok során alkalmazott műszerek... 10 3.1.4. A környezeti zaj mérési módszere... 10 3.1.5. Mérőpontok ismertetése... 11 3.1.6. Mérési eredmények... 12 3.1.7. A vizsgálati eredmények értékelése... 13 3.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSTŐL SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS... 13 3.2.1. A közúti közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei... 13 3.2.2. A közúti közlekedési zaj számítási módszere... 14 3.2.3. A közúti közlekedéstől származó zajterhelés meghatározása... 14 3.2.4. A közlekedési zaj értékelése... 15 4. A TELEPÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSA...15 4.1. ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ZAJ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEI... 15 4.2. AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG VÁRHATÓ HATÁSA... 17 4.2.1. Szabadtéri terjedési számítások módszere... 17 4.2.2. Az építőipari kivitelezési tevékenység zajforrásai... 18 4.2.3. Az építési munkák várható zajterhelése... 18 4.2.4. Az eredmények értékelése... 19 4.3. ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE GYAKOROLT HATÁSA... 20 4.3.1. A közúti közlekedési zaj számítási eredményei... 20 4.3.1. A közúti közlekedési zaj értékelése... 20 5. A MEGVALÓSÍTÁS, ÜZEMELTETÉS KÖRNYEZETI HATÁSA...20 Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 2/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 5.1. ÜZEMI ZAJ... 20 5.1.1. Az üzemi létesítmény tervezett zajforrásai... 20 5.1.2. A várható zajterhelés meghatározása... 21 5.1.3. A várható zajterhelés értékelése... 21 5.2. ZAJVÉDELMI SZEMPONTÚ HATÁSTERÜLET... 22 5.3. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ZAJ... 23 6. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI HATÁSA...24 7. ÖSSZEFOGLALÁS...24 MELLÉKLETEK...25 1. számú melléklet: Helyszínrajz 2. számú melléklet: Helyi Szabályozási Terv - részlet 3. számú melléklet: Mérési pontok elhelyezkedése 4. számú melléklet: Mérőműszer hitelesítési bizonyítványa 5. számú melléklet: Szakértői jogosultságot igazoló határozat Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 3/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 1. Alapadatok 1.1. Megrendelő SÖVIT Környezetvédelmi Kft. 1125 Budapest, Városkúti út 23/B. I. em. 4. A megrendelő képviselője: Naszály András 1.2. A szakértői véleményt készítette TechFoam Hungary Kft. Székhely: 8200 Veszprém, Lőszergyári út 6. A helyszíni vizsgálatot végezte: Bódi Vilmos, okleveles környezetmérnök, szakértő A szakértői véleményt készítette: Bódi Vilmos, okleveles környezetmérnök, szakértő Mérnöki Kamarai nyilvántartási szám: 13-14127 Bejegyezve a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 1988/2/01/2016 ügyszámú határozata által zaj- és rezgésvédelem szakterületen (SZKV-1.4.). 1.3. A szakértői vélemény célja Tapolca külterületén fotovoltaikus kiserőmű-napelempark létesítését tervezik. Jelen szakértői vélemény célja annak megállapítása, hogy a területre tervezett tevékenység létesítése miatti vizsgálat kapcsán az üzemi berendezésektől, az építési kivitelezési tevékenységtől és a közúti közlekedéstől származó környezeti zajterhelésre vonatkozóan teljesülnek-e a vonatkozó jogszabályok szerinti követelmények. A létesítmény az üzemszerű működés során nem fog üzemeltetni meghatározó üzemi, vagy közúti környezeti rezgésforrást, ebből kifolyólag a létesítmény környezeti rezgésterhelésével a továbbiakban nem szükséges foglalkozni. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 4/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 1.4. Alkalmazott előírások A vizsgálatokra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 25/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 2. A létesítmény és környezete 2.1. A létesítmény bemutatása A HUDOS Energia Kft. fotovoltaikus kiserőmű létesítését tervezi Tapolca külterületén. A fotovoltaikus kiserőmű létesítésnek célja villamos energia termelése a legtisztább megújuló forrásnak számító napenergia hasznosításával. A területen 14 napelempark megvalósulását tervezik, az egyes parkok mérete és kialakítása nem egyforma. Az helyszínrajzon látható, hogy az 1-4 számmal jelzett négy park mérete és kialakítása azonos, egyenként 4 oszlopban és 13 sorban állnak majd a napelemtartó blokkok, és ezekre egyenként 44 napelem felhelyezése oldható meg. Az 5-14 számmal jelzett parkokban a napelemtartó blokkokon kettővel kevesebb, azaz 42 napelem számára jut hely, a blokkok száma azonban szintén 52 db. A létesítmény elhelyezkedését bemutató helyszínrajz az 1. számú mellékletben található. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 5/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr A napelemparkok összeállítása: Sorszám Helyrajzi szám Napelemek száma (db) Teljesítmény (kw) 1 0350/34 2288 617,76 2 0350/35 2288 617,76 3 0350/36 2288 617,76 4 0350/37 2288 617,76 5 0350/38 2188 590,76 6 0350/39 2188 590,76 7 0350/40 2184 589,68 8 0350/42 2184 589,68 9 0350/43 2184 589,68 10 0350/44 2186 590,22 11 0350/45 2184 589,68 12 0350/46 2184 589,68 13 0350/47 2184 589,68 14 0350/48 2184 589,68 Összesen: 31002 8370,54 2.2. A létesítmény környezetének leírása A Tapolca külterületén a tervezett fotovoltaikus kiserőmű-napelemparkot a 77. számú Veszprém - Tapolca másodrendű főúttól északra fogják megépíteni. A szóban forgó területeket a Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2008. (VI. 02.) Kt. rendelete szabályozza. A szóban forgó terület a hatályos Szabályozási Terv szerint egyéb ipari terület (GipE) besorolással rendelkezik. A tervezési területtől északi irányban általános mezőgazdasági területek (Má) találhatók, amelyeket jelenleg nem művelnek. A mezőgazdasági területeken túl különleges, honvédelmi területek (KHT) húzódnak. Ebben az irányban 2 km távolságon belül védendő létesítmény nem található. A vizsgált területtől keletre egy keskeny védelmi erdőterület (Ev) sávot követően szintén általános mezőgazdasági területek (Má) helyezkednek el. Ebben az irányban a legközelebbi védendő létesítmények kb. 950 méter távolságban, Diszel területén találhatók. A legközelebbi védendő létesítmény a Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház, amely falusias lakóterületen (Lf) helyezkedik el. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 6/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr A területtől délre védelmi erdőterület (Ev) helyezkedik el. Az erdőterületen túl, a 77 számú út északi oldalán az Új temető található, különleges temető területen (KTE). A 77. számú út déli oldalán általános mezőgazdasági területek (Má) húzódnak. A területtől nyugati irányban védelmi erdőterületek (Ev) és általános mezőgazdasági területek (Má) helyezkednek el. A tervezési területtől kb. 500 méter távolságra kertvárosias lakóterületek (Lke) húzódnak, melyek egy részén kertes családi házak állnak, egy része még beépítetlen. A legközelebbi védendő létesítmény a Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház. A létesítmény környezetében található területek övezeti besorolásait tartalmazó rajz a 2. számú mellékletben található. 2.3. A közvetett hatásterület A zajvizsgálatot nem elegendő a létesítmény közvetlen környezetére korlátozni, mivel a kapcsolódó kiegészítő tevékenységekből, járműforgalomból (elsősorban szállításból) származó zaj a létesítménytől távolabbi területeket is érintheti. Ennek megfelelően a közvetett hatásterület a vizsgált terület azon része, amelyen a kiegészítő tevékenység, illetve a járműforgalom járulékos zajterhelést, vagy a zajállapot megváltozását okozhatja. A szállítási tevékenység közúton történik. Az említett közlekedési útvonalak védendő területek mellett, illetve védendő területeken keresztül haladnak át, ezért a szállítási útvonalakon elhaladó járművek zajkibocsátása terheli a környező védendő létesítményeket. 3. Jelenlegi állapot bemutatása 3.1. Az üzemi létesítményektől származó zaj 3.1.1. Határértékek és követelmények Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. melléklete szabályozza. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 7/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 1. Zajtól védendő terület LTH határérték az LAM megítélési szintre (db) nappal éjjel 2. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 45 35 3. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 50 40 4. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 55 45 5. Gazdasági terület 60 50 A vizsgált létesítmény környezetében védendő létesítmények helyezkednek el, ahol az alábbi zajterhelési határértékek kerülnek meghatározásra: Terület Távolság Besorolás Sorszám LTH határérték (db) nappal éjjel Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház 950 m Lf 3. 50 40 Tapolca, Új temető 350 m KTE 3. 50 -* Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház 550 m Lke 3. 50 40 * A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. (1) pont c) alapján a zajterhelési határértékeknek a temetők teljes területén kell teljesülniük. Az 5. (3) pontja alapján azokra a zajtól védendő területekre, épületekre, helyiségekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, az 1., a 2. és a 3. számú melléklet szerinti zajterhelési határértékek csak a használat időtartamára vonatkoznak. A temető esetében a használat időtartama a nappali időszakra (7-20 óra) korlátozódik, ezért csak a nappali időszakra vonatkozó határértékeket vettük alapul. A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zajés rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról) 1. számú melléklete szerint az üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 8/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr Amennyiben több üzemi vagy szabadidős zajforrás határterülete fedésben áll, akkor a zajkibocsátási határértékét az alábbi képlet segítéségével kell megállapítani: LKH LTH K N [db] ahol: K N 10 lg N, de legfeljebb 5 db, ahol N azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, beleértve az eljárás tárgyát képező zajforrást is, ame- lyek közvetlen hatásterülete az üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll. A szóban forgó területen több üzemi létesítmény is található, melyek zajvédelmi szempontú hatásterülete, ezáltal a hatásterületek fedésben állása nem tisztázott. A továbbiakban ezért, a biztonság felé törekedve, a következő zajkibocsátási határértékeket vettük számításba: Terület Távolság Besorolás Sorszám LKH határérték (db) nappal éjjel Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház 950 m Lf 3. 45 35 Tapolca, Új temető 350 m KTE 3. 45 - Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház 550 m Lke 3. 45 35 3.1.2. A vizsgálatok helye, időpontja és körülményei A vizsgált létesítmény környezetében szabványos műszeres mérésekkel határoztuk meg a környezeti alapállapot és háttérterhelés nagyságát. Vizsgálatok időpontja Szélsebesség (m/s) Hőmérséklet (oc) Páratartalom (%) Felhőzet fedettsége* 2018. május 10. 500 800 0 18 61 1/8 * a felhőzet fedettsége az MSZ ISO 1996-2:2009 szabványnak megfelelően A nappali vizsgálatok során napsütéses, szélcsendes, csapadékmentes idő volt. Az előírt határértéket (5 m/s sebességet) meghaladó levegőmozgást nem tapasztaltunk, ennek megfelelően az időjárási viszonyok érdemben nem befolyásolták a mérési eredményeket. Az éjjeli vizsgálatok során derült, szélcsendes, csapadékmentes idő volt. Az előírt határértéket (5 m/s sebességet) meghaladó levegőmozgást nem tapasztaltunk, ennek megfelelően az időjárási viszonyok érdemben nem befolyásolták a mérési eredményeket Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 9/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 3.1.3. A vizsgálatok során alkalmazott műszerek Műszer megnevezése Hitelesítés/kalibrálás típusa gyári száma száma dátuma Integráló zajszintmérő SVAN 971 44002 M 568292 2015.03.16. Akusztikus kalibrátor SV33 43042 AKU 0011/2015 2015.03.11. A szélsebesség, a páratartalom és a hőmérséklet meghatározását EXTECH 45158 típusú thermoanemométerrel végeztük el. 3.1.4. A környezeti zaj mérési módszere A környezeti zajterhelés vizsgálatát az MSZ 18150-1:1998 szabvány (A környezeti zaj vizsgálata és értékelése) alapján végeztük. A zajjellemzők mérésénél arra kell törekedni, hogy a vizsgált forrás zaja mellett más zaj ne befolyásolja a mérési eredményt. A vizsgálati időt, a vonatkoztatási időt, valamint a mérési időt az MSZ ISO 1996-2:2009 szabvány szerint választottuk meg. A megítélési idő az MSZ 18150-1:1998 szabvány 5.2. szakasza szerint: nappal: a legnagyobb megítélési szintet adó folyamatos 8 óra éjjel: a legnagyobb megítélési szintet adó folyamatos fél óra Az alapzaj mérését az MSZ 18150-1:1998 szabvány 4.1.8. szakasza értelmében, a mérési pontokon, a vizsgált zajforrások kiiktatása után, a környezeti háttérzaj szüneteiben kell elvégezni, vagy olyan időszakban kell mérni, amikor a zajforrás nem működik. Ha a vizsgált zajforrás nem iktatható ki, az alapzaj mérését olyan helyen kell elvégezni, ahol a vizsgált zajforrás zaja nem észlelhető, és az alapzaj feltételezhetően azonos a mérési ponton fellépő alapzajjal. Az alapzaj mérése során az L Aa legkisebb A-hangnyomásszintet kell mérni a műszer lassú (S) időállandójával. Az LAeq,mért egyenértékű A-hangnyomásszintből a vizsgált zaj LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintjét az MSZ 18150-1:1998 szabvány 4.5. szakasza értelmében az alábbi képlet szerint határozzuk meg: LAeq LAeq,mért K a K b [db] ahol: Ka alapzaj-korrekció a szabvány 4.5.2 szakasza szerint [db] Kb berendezetlen helyiség miatti korrekció a szabvány 4.5.4 szakasza szerint [db] Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 10/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr Az LAM megítélési szintet a szóban forgó szabvány 4.6. szakasza értelmében az alábbiak szerint határozzuk meg: L L K K [db] ahol: LAM LAeq Kimp Kton AM a korrekciókkal számított megítélési A-hangnyomásszint [db] Aeq a vizsgált zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje a vonatkoztatási időre [db] impulzusos zajra vonatkozó korrekció a szabvány M1. melléklete szerint [db] keskenysávú jelleg miatti korrekció a szabvány M2. melléklete szerint [db] A háttérterhelés LAH szintjét az a) vagy b) bekezdés szerint kell meghatározni: imp a) Ha a kijelölt mérési pontokon más zajforrás vagy zajforrások hatása is észlelhető, a háttérterhelés értéke megegyezik ezen n darab zajforrástól származó, együttes zajterhelés fentiek szerint meghatározott LAM megítélési szintjével. b) Ha a kijelölt mérési pontokon más zajforrás hatása nem észlelhető, akkor a háttérterhelés a mért LA95 95 %-os A-hangnyomásszint, mely meghatározható a teljes megítélési időben folyamatos méréssel vagy több, rövidebb idejű méréssel, az MSZ 18150-1:1998 szabvány M3. melléklete szerint. ton 3.1.5. Mérőpontok ismertetése A mérési pont Jele helye magassága (m) jellege 1001 Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház védendő homlokzata előtt 1,5 ZT 2001 Tapolca, Új temető északi telekhatárán 1,5 ZT 3001 Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti ház védendő homlokzata előtt 1,5 ZT ZK tervezési területen 1,5 ZK ZT ZK zajterhelési (megítélési) pont zajkibocsátási pont A mérési pontokat bemutató rajz a 3. számú mellékletben található. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 11/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 3.1.6. Mérési eredmények A mérési Mért egyenértékű A-hangnyomásszint Alapzaj A zaj impulzus jellege A zaj keskenysávú jellege LAK LAM pont jele LAeq, mért t LAa Ka LAImax-LASmax Kimp Lterc Kton (db) (db) (db) (h) (db) (db) (db) (db) (db) (db) Nappali időszak 1001 35,4 8,0 34,9 - - - - - - * 2001 34,9 8,0 32,6 - - - - - - * 3001 33,9 8,0 32,6 - - - - - - * ZK 33,3 8,0 31,3 - - - - - * - Éjjeli időszak 1001 34,8 0,5 32,7 - - - - - - * 2001 33,7 0,5 32,5 - - - - - - * 3001 33,9 0,5 32,5 - - - - - - * ZK 32,3 0,5 31,0 - - - - - * - LAeq, mért egyenértékű A-hangnyomásszint t hatóidő LAa Ka LAImax LASmax Kimp Lterc Kton LAK LAM alapzaj alapzaj-korrekció impulzusos időállandóval mért legnagyobb A-hangnyomásszint lassú időállandóval mért legnagyobb A-hangnyomásszint impulzuskorrekció terc-hangnyomásszintek közötti különbség keskenysávú korrekció zajkibocsátás zajterhelés * alapzajtól függetlenül nem határozható meg Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 12/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 3.1.7. A vizsgálati eredmények értékelése védendő létesítmény LAM (db) LTH (db) Túllépés mértéke (db) Értékelés Nappali időszak Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház <35* 50 0 megfelelő Tapolca, Új temető <33* 50 0 megfelelő Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti ház <33* 50 0 megfelelő Éjjeli időszak Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház <33* 40 0 megfelelő Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti ház <33* 40 0 megfelelő * alapzajtól függetlenül nem határozható meg A vizsgálati eredmények határértékekkel történő összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a telephely környezetében található védendő létesítményeknél mért zajterhelés jelenleg megfelel a vonatkozó követelményeknek. 3.2. Közúti közlekedéstől származó zajterhelés 3.2.1. A közúti közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei A telephelyre érkező, valamint a telephelyről távozó gépjárművek a bekötő úton keresztül jutnak el a 77 számú Veszprém - Tapolca másodrendű főútra. A bekötőút mentén nem találhatók védendő épületek, azonban a 77 számú másodrendű főút mellett védendő létesítmények állnak. A 27/2008 (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint a vizsgált közutak a táblázat szerinti az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak és főutak, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utak, belterületi elsőrendű főutak és belterületi másodrendű főutak, az autóbusz-pályaudvar, a vasúti fővonal és pályaudvara, a repülőtér, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhely kategóriába sorolhatók be. A rendelet 3. számú melléklete alapján a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területen: Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 13/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (db) nappal éjjel 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 60 50 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 65 55 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 65 55 4. Gazdasági terület 65 55 3.2.2. A közúti közlekedési zaj számítási módszere A közúti közlekedési zaj számítását a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően végeztük. A számítás a közúti forgalomból adódó, az észlelési pontra vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszintet adja eredményül. 3.2.3. A közúti közlekedéstől származó zajterhelés meghatározása A telephelyt a 77. számú másodrendű főúton lehet megközelíteni. A szóban forgó útszakasz 2016. évi átlagos napi forgalmát (ÉÁNF) a táblázat tartalmazza. Út Számlálóállomás kódja JK1 JK2 JK3 szgk kisteher ktgk busz mkp ntgk tgk-szer cs-busz JK1 JK2 JK3 77 3330 4940 995 44 34 43 101 156 0 5935 121 257 JK jármű kategória A vizsgált útszakasz szóban forgó szakaszai települések mellett haladnak el, ahol védendő létesítmények helyezkednek el. Zajtól védendő terület LAM,kö, nappal (db) LAM,kö, éjjel (db) Diszel belterületén található lakóterület 56,0 49,1 Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 14/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 3.2.4. A közlekedési zaj értékelése Zajtól védendő terület LAM,kö (db) LTH (db) Túllépés mértéke (db) Értékelés Nappali időszak Diszel belterületén található lakóterület 56 65 0 megfelelő Éjjeli időszak Diszel belterületén található lakóterület 49 55 0 megfelelő A vizsgált útszakasz közúti közlekedéséből származó zajterhelése megfelel a 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet által meghatározott határértéknek. 4. A telepítés környezeti hatása 4.1. Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az építési kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés értékeit. Az építési kivitelezési tevékenység teljes időtartamát a 2. melléklet szerinti szakaszokra kell bontani, és azokra a határértéket a 2. mellékletnek megfelelően külön-külön kell meghatározni. A kivitelezés folyamata vázlatosan: mind a 14 db park területén elhelyezésre kerül egy-egy 11 tonna súlyú transzformátor-állomás, valamint összesen 3 db kapcsolóállomás, amelyek területre szállítása 12 tonna teherbírású gépjárművel fog történni. A megfelelő méretű ágyba helyezése kb. 25 tonna teherbírású daruval történik. a transzformátor- és kapcsolóállomásoknak nem szükséges betonaljzat építése. 3,2 4,0 0,7 méter méretű alapgödör alján 10 cm vastag 7-25 mm szemcseátmérőjű kavics-homok keverék kerül tömörítése, majd ebbe kerülnek az állomások beemelésre. Az állomások közvetlen környezete (kb. 0,5 m mélységig) a kitermelt földdel kerül visszatöltésre. Fedőrétegként nagyméretű kavicsok kerülnek elhelyezésre. az acél tartószerkezet deponálása nem a területen történik. A kivitelezéshez elegendő anyag szállítása 12 tonna teherbírású tehergépjárművel fog történni. a helyszínen a sziklás talaj miatt előfúrással, cölöpök kerülnek elhelyezésre (összesen 7280 db), s a tartószerkezet ezekre kerül rászerelésre. kb. 37 kamionnyi napelem kerül majd felhelyezésre, amelyek deponálása a kivitelezési terület délkeleti sarkán történik. A 12 tonna teherbírású tehergépjárművel és az autódaruval a Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 15/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 14+3 db állomás kerül a végső helyére, a teleszkópos-villás rakodógéppel pedig a többi szükséges elem és felszerelés. Mindig az aktuális ütemtervhez megfelelő mennyiség lesz a helyszínre szállítva és ott összeszerelve. a park területén a kábel árok 0,7 m 0,3 m. A termelői vezetékéknek 1,0 m 0,8 m árok szükséges. Hossza parkonként mintegy 500 méter. Az árkok ásása egy kotró-rakodó géppel fog történni. a terület mintegy 2,7 km-nyi kerítéssel lesz körbekerítve, amelytől 10 cm távolságban (belülről) egy elektromos kerítés is elhelyezésre kerül vagyonvédelmi okok miatt. Az erdősávtól a lehető legtávolabb szándékozzák a parkot lekeríteni. Az új létesítmények telepítése 2018. szeptember eleje és október közepe között, 1,5 hónap alatt fog megtörténni jelen állás szerint, üzemeltetése az ezt követő engedélyeztetési eljárást követően indul. Mivel építési tevékenység csak nappal kívánnak végezni, értelemszerűen csak a nappali határértéket kell figyelembe venni. Sorszám Zajtól védendő terület LTH határérték az LAM megítélési szintre (db) nappal éjjel 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 55 40 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 60 45 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 65 50 4. Gazdasági terület 70 55 A vizsgált létesítmény környezetében védendő létesítmények helyezkednek el, ahol az alábbi zajterhelési határértékek kerülnek meghatározásra: Terület Távolság Besorolás Sorszám LTH határérték (db) nappal éjjel Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház 950 m Lf 2. 60 - Tapolca, Új temető 350 m KTE 2. 60 - Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház 550 m Lke 2. 60 - Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 16/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 4.2. Az építőipari kivitelezési tevékenység várható hatása 4.2.1. Szabadtéri terjedési számítások módszere A vizsgált tevékenység, az építési és üzemi zajforrások zajkibocsátását a szabadtéri berendezések Ahangteljesítményszintje, valamint az épületen belüli zajforrásoknak az épületek határoló felületein lesugárzott A-hangteljesítményszintje határozza meg. A létesítmény zajforrásai által okozott zajterhelést (zajkibocsátást) a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendeletben található terjedési modell, a többi korrekció elhanyagolható mértéke miatti, egyszerűsített változatával számítottuk: LK,i LW K Ir K K d K L K m [db] ahol: LK,i LW KIr K Kd KL Km a vizsgálati ponton az egyes zajforrások várható zajterhelése (zajkibocsátása) [db] a zajforrások várható hangteljesítményszintje [db] a zajforrás iránytényezője [db] a sugárzás iránytényezője [db] a távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció [db] a levegő elnyelő hatását kifejező korrekció [db] a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció [db] A KIr (zajforrás iránytényezője) korrekció megállapítása a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 5.1. pontja alapján történt. A K (sugárzási térszög miatti korrekció) megállapítása a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 5.2. pontja alapján történt. A Kd (távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció) számítása a következő összefüggés alapján történt: Kd = 20lg(st/s0)+11 [db] ahol: s0 a vonatkoztatási távolság (1 m) st a vizsgálati pont és a zajforrások távolsága (m-ben), jelen esetben st = 35 m A KL (levegő elnyelő hatását kifejező korrekció) megállapítása a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 6.2.1. pont 3. táblázata alapján történt. A táblázatban 500 Hz frekvencián, T = 10 C és hr = 70 % légköri paraméterek mellett a levegő elnyelő hatása 1,93 db(a) / 1 km. Ezt az értéket visszaszámoltuk a terhelési pont és a zajforrás közti távolságra. A Km (talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció) korrekció megállapítása a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 6.3. pontja alapján történt. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 17/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 4.2.2. Az építőipari kivitelezési tevékenység zajforrásai Az építési munkálatokat kizárólag nappali időszakban kívánják végezni. Az építkezés szakaszainak várható időtartam egy hónapnál hosszabb és egy évnél rövidebb időt vesz igénybe. A tervezett építőipari kivitelezési tevékenységek technológiai gépesítését a rendelkezésre álló adatok alapján becsültük meg, melyek közül a számottevő zajterhelést okozó domináns építőipari berendezések a következők lehetnek: Megnevezés Működési hely LWA (db) 12 tonna teherbírású tehergépjármű építési területen 101 25 tonna teherbírású autódaru építési területen 101 nyerges vontatók a napelemek szállítására (37 db szállítmány) építési területen 101 kotró-rakodó gép építési területen 101 vibrációs tömörítő lap építési területen 105 földfúró gép építési területen 95 cölöpverő gép építési területen 110 teleszkópos, villás rakodógép építési területen 101 LWA hangteljesítményszint 4.2.3. Az építési munkák várható zajterhelése Az alábbi táblázatokban megadjuk az építési munkálatok során alkalmazott zajforrások által lesugárzott, 8 óra megítélési időre vetített A-hangteljesítményszint értékét, a hangterjedés során fellépő korrekciók értékét, valamint a vizsgálati ponton fellépő zajterhelés mértékét. A zajforrások esetében napi 8 óra hatóidőre átszámítva határoztuk meg az eredő zajterhelés mértékét. A számítások során minden építőipari zajforrás folyamatos működését vettük alapul. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 18/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr Védendő létesítmény d (m) LW (db) KIR (db) KW (db) Kd (db) KL (db) Km (db) LAM (db) Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám 950 113 0,0 3,0 70,6 1,8 4,7 39 Tapolca, Új temető 350 113 0,0 3,0 61,9 0,7 4,6 49 Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám 550 113 0,0 3,0 65,8 1,1 4,7 44 LW KIr K Kr Kd KL Km LAM a zajforrások várható hangteljesítményszintje a zajforrás iránytényezője a sugárzás iránytényezője a védendő homlokzat visszaverődésétől függő korrekció a távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció a levegő elnyelő hatását kifejező korrekció a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció zajterhelés 4.2.4. Az eredmények értékelése A vizsgálat során meghatároztuk az építési munkálatok egyes munkafázisai során a várható zajterhelést a telephely környezetében található védendő létesítményeknél. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében található zajterhelési határértékekkel a megítélési pontokon várható legnagyobb zajterhelési értéket hasonlítottuk össze. védendő létesítmény LAM (db) LTH (db) Túllépés mértéke (db) Értékelés Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház 39 60 0 megfelelő Tapolca, Új temető 49 60 0 megfelelő Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház 44 60 0 megfelelő A számítások alapján az építési, kivitelezési tevékenység során a várható zajterhelés minden egyes munkafázis során meg fog felelni a hatályos előírásoknak. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 19/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 4.3. Építési kivitelezési tevékenység közúti közlekedésre gyakorolt hatása 4.3.1. A közúti közlekedési zaj számítási eredményei A vizsgált területre csak a kivitelezés során érkeznek járművek. A szállítójárművek nagyobb forgalma a felvonuláskor és levonuláskor jelentkezik két csúcsban. A munkavégzés időtartama alatt napi 2-4 jármű szolgálja ki a telepítés anyag és eszköz szükségletét. A vizsgált útszakasz esetében elvégeztük a várható, megnövekedett forgalom figyelembe vételével a közúti közlekedési zajterhelés meghatározását, amely a következő eredményre vezetett. Zajtól védendő terület LAM,kö, nappal (db) LAM,kö, éjjel (db) Diszel belterületén található lakóterület 56,0 49,1 4.3.1. A közúti közlekedési zaj értékelése A közúti közlekedéstől származó zajterhelés az építési kivitelezési munkálatok során kevesebb, mint 0,1 db-el fog megnövekedni, tehát kijelenthető, hogy a telephelyre érkező tehergépjárműveknek nincs hatása a közúti közlekedéstől származó zajterhelés alakulására. A közúti közlekedéstől származó zajterhelés továbbra is megfelelő lesz. 5. A megvalósítás, üzemeltetés környezeti hatása 5.1. Üzemi zaj 5.1.1. Az üzemi létesítmény tervezett zajforrásai A kiserőmű alapvetően polikristályos PV modulokkal (31002 db) fedett területet jelent. A napelemek esetén környezeti zajkibocsátással nem kell számolnunk. A kiserőművek üzeméhez tartozik összesen 14 db transzformátorházban elhelyezésre kerülő olajos transzformátor és kültérben telepítésre kerülő invertek. A transzformátor Ormazabal 630 kva típusú; hangteljesítményszintje LWA = 49 db(a)/transzformátor. A 182 db Huawei 36 KTL inverter gépenként és tipikusan LpA = 40-42 db(a) zajkibocsátást jelent, 1 m távolságban. A teljes inverter-csoport hangteljesítményszintje legfeljebb LWA = 64 db(a) értékkel számolható. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 20/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 5.1.2. A várható zajterhelés meghatározása A telephelyen működő zajforrások zajkibocsátása a nappali és az éjjeli időszakban is megegyezik, ezért a számítással meghatározott zajterhelési értékek mind a nappali, mind pedig az éjjeli időszakra érvényesek. Védendő létesítmény d* (m) LW** (db) KIR (db) KΩ (db) Kd (db) KL (db) LAM (db) Diszel, Szabó Ervin utca 33. 1345 65,9 0,0 3,0 73,6 2,6 <10 Tapolca, Új temető 612 65,9 0,0 3,0 66,7 1,2 <10 Tapolca, Szabó Magda utca 3650 hrsz. 965 65,9 0,0 3,0 70,7 1,9 <10 * A zajforrások és a védendő létesítmények átlagos távolsága, amely az egyes távolságok alapján került meghatározásra. ** A telephelyen található összes zajforrás együttes hangteljesítményszintje 5.1.3. A várható zajterhelés értékelése védendő létesítmény LAM (db) LKH (db) Túllépés mértéke (db) Értékelés Nappali időszak Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház <10 45 0 megfelelő Tapolca, Új temető <10 45 0 megfelelő Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház <10 45 0 megfelelő Éjjeli időszak Diszel, Szabó Ervin utca 33. szám alatti kertes családi ház <10 35 0 megfelelő Tapolca, Szabó Magda utca 3650 helyrajzi szám alatti lakóház <10 35 0 megfelelő A vizsgálati eredmények határértékekkel történő összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a telephely környezetében található védendő létesítménynél a zajterhelés várhatóan meg fog felelni a vonatkozó követelményeknek. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 21/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 5.2. Zajvédelmi szempontú hatásterület A vonatkozó 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése alapján az üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékét a zajforrás hatásterületére kell meghatározni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 db, éjjel (6:00-22:00) 45 db. A telephelyet körülvevő területen, a zajvédelmi szempontú hatásterület határát a következő képlet segítségével határoztuk meg: K d LW K Ir K LTH K L K m [db] ahol: Kd LW KIr K LHT KL Km a távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció [db] a zajforrások várható hangteljesítményszintje [db] a zajforrás iránytényezője [db] a sugárzás iránytényezője [db] a zajvédelmi szempontú hatásterület határa [db] a levegő elnyelő hatását kifejező korrekció [db] a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció [db] A Kd értéke a következő képletből számítható: K d 20 log d 11 [db] ahol: d a zajvédelmi szempontú hatásterület határa [m] Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 22/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése alapján a környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatás-terület mérhető, illetve számítható. A létesítmény esetében a nappali és az éjjeli időszak zajkibocsátása között várhatóan nem lesz jelentős különbség, ezért az éjjeli időszakra vonatkozó hatásterületet határoztuk meg. Védendő terület (mérőfelület) LTH LAH Hatásterület Hatásterület Iránya Helye/területi besorolása Védendő (db) (db) határa (db) határa* (m) É általános mezőgazdasági terület (Má) - - 31 35 1 0 É különleges, honvédelmi terület (KHT) - - 31 35 1 0 K védelmi erdőterület (Ev) - - 31 35 1 0 K általános mezőgazdasági terület (Má) - - 31 35 1 0 K falusias lakóterület (Lf) lakóházak 40 33 33 2 0 D védelmi erdőterület (Ev) - - 33 35 1 0 D különleges temető terület (KTE) temető** - 33 35 1 0 Ny általános mezőgazdasági terület (Má) - - 33 35 1 0 Ny védelmi erdőterület (Ev) - - 33 35 1 0 Ny kertvárosias lakóterület (Lke) lakóházak 40 33 33 2 0 1 a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése d) pontja alapján 2 a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése b) pontja alapján * a telekhatártól mért távolság ** éjjeli időszakban nem védendő terület A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete védendő létesítményt nem érint, a hatásterület várhatóan a telekhatáron belül marad. 5.3. Közúti közlekedési zaj A napelempark üzemszerű működése gyakorlatilag nem kíván humán erőforrást, s a tervezett karbantartások is csupán minimális emberi jelenlétet igényelnek, így az ehhez kapcsolódó gépjárműforgalom is jelentéktelen, időnként 1-1 gépjármű lesz. A közúti közlekedéstől származó zajterhelés a kapacitás bővítést követően kevesebb, mint 0,1 db-el fog megnövekedni, tehát kijelenthető, hogy a telephelyre érkező tehergépjárműveknek nincs hatása a közúti közlekedéstől származó zajterhelés alakulására. A közúti közlekedéstől származó zajterhelés továbbra is megfelelő lesz. Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 23/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr 6. A felhagyás környezeti hatása A tevékenység felhagyása a zajállapot javulását, egyben a létesítmény környezetében található területek beruházás előtti állapotának visszaállítását jelenti. A felhagyást követően várhatóan az alapállapotra jellemző eredeti helyzet áll vissza. 7. Összefoglalás A létesítmény területén a beruházást követően a közúti közlekedéstől származó zajterhelés jelentősen nem fog megváltozni. A szóban forgó közlekedési útvonalak zajkibocsátása a létesítmény üzemszerű működése mellett továbbra is megfelelő lesz. A létesítmény területére tervezett zajforrások üzemszerű működése mellett a telephely zajterhelése és zajkibocsátása várhatóan nem fogja meghaladni a vonatkozó határértékeket, tehát megfelelő lesz. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete védendő létesítményt nem érint. A tervezett beruházás zajvédelmi szempontból javasolható. Veszprém, 2018. május 22. Bódi Vilmos szakértő Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 24/25
TechFoam Hungary Kft. Ahol a csend az úr Mellékletek Szakértői vélemény száma: S017-0318 2018. május 22. 25/25
4. melléklet Levegőtisztaságvédelmi kibocsátások HUDOS Energia Kft.
5. melléklet Szakértői igazolások HUDOS Energia Kft.
Sövit Környezetvédelmi Kft.
SÖVIT Környezetvédelmi Kft.
SÖVIT KÖRNYEZETVÉDELMI KFT.
T SÖ VI ft. ik elm tv éd ze ye Kö rn