MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Társadalmi Megújulás Operatív Program A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések A rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása TÁMOP-2.4.5-12/3 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A munka és a magánélet összehangolását segítő innovatív kezdeményezések a Győri kistérségben c. projektjavaslat Pályázó: Győri Többcélú Kistérségi Társulás 1

Tartalomjegyzék 1. A szükségletfelmérés módszerei... 3 2. Helyzetelemzés a célcsoportokról... 5 3. A projekt megvalósulásának külső és belső környezete... 13 4. Általános és konkrét célok bemutatása... 26 5. A projekt szakmai tartalma... 28 6. A menedzsment és a szakmai megvalósítók... 41 7. A projekt megvalósítása során bevont szervezetek, szerveződések, potenciális szolgáltatásnyújtók, személyek bemutatása... 44 8. Költséghatékonyság... 47 9. Szinergia... 48 10. Fenntartás... 49 11. Melléklet... 50 2

1. A szükségletfelmérés módszerei A munka és a magánélet összehangolását segítő innovatív kezdeményezések a Győri kistérségben c. projekt szükségletfelmérése során több módszert is használtunk, hogy minél hatékonyabban tudjuk felmérni a kistérség 27 településén élőknek a projekt szempontjából releváns igényeit. Reprezentatív kérdőíves kutatásunkat a projekt célcsoportjainak körében végeztük el. A munka és magánélet összeegyeztethetőségével leginkább a gyerekes (legfőként kisgyerekes) családok és az idős családtaggal bíró családok küzdenek. Éppen ezért a kistérség 27 településén e két célcsoportra fókuszálva töltettük ki a kérdőíveket. A KSH adatai alapján tudjuk, hogy a 18-60 év közöttiek száma a célterületen 108 206 fő. Pontos adatunk arra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre, hogy a 26-50 éves korosztály (akiket leginkább érint a vizsgált probléma) hány főt tesz ki, de számításaink szerint számuk 35 000 főre tehető. A kérdőíves kutatásba bevonandó személyek meghatározásánál a településvezetők véleményét is kikértük. Az 500-2000 fős falvak polgármesterei ismerik, hogy kik küzdenek leginkább a munka és a magánélet összeegyezetésével, ezért őket célzottan fel tudtuk keresni. Győr városában a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályától kaptunk kiinduló adatokat. Az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet állásfoglalását felhasználtuk a kérdőívek számának meghatározásához. A 400 fős darab kérdőív lekérdezését személyesen és telefonon végeztük el, egyrészt hogy növeljük a magasabb válaszadást és a válaszadó számára a kitöltés minél kisebb erőfeszítésébe kerüljön, másrészt a válaszadó esetleges pontosító kérdésire rögtön tudtunk válaszolni, és az esetleges további megjegyzéseit/kiegészítéseit fel tudtuk használni a projekt szakmai tartalmának kidolgozásakor. A kérdőíven zárt és nyílt kérdéseket egyaránt feltettünk. A zárt kérdések segítségével sok összehasonlítható adatot kaptunk, míg a nyílt kérdésekre adott válaszok több új ötlettel is szolgáltak felénk, amiket a projekttervezés során figyelembe vettünk, és beépítettünk a projektbe. 3

A kistérségben élők napi életvitele során, a munkavégzés és a magánéletbeli kötelezettségek terén felmerült problémákat fókuszcsoportos problémafeltáró megkérdezésekkel is beazonosítottuk. Ez a módszer megoldást kínált a kérdőívekkel történő felmérés kiegészítésére, teljessé tételére, illetve a lehetséges kapacitások előzetes felmérésére. A folyamat során a kistérség vezetőiből (elnökségi tagok) álló csoport tagjai szabadon sorolhattak fel minden a témával kapcsolatos problémát, melyek összesítésre kerültek. A módszer lényege, hogy egyrészt a szabad ötletelésen keresztül olyan problémák is előkerülhessenek, melyekre a vezetett kérdőív alapján nem derült fény, ezáltal elősegítve a megfelelő fejlesztési célok kijelölését. A fókuszcsoportos interjún használt kérdéseket a 27 település polgármesteri hivatalai számára is elküldtük, hisz a hivatalokat gyakran megkeresik problémáikkal a településen élők, illetve az intézmények (iskola, óvoda, orvosi rendelő, stb.) rugalmasságát is ismerik. A beérkezett válaszokat szintén beemeltük a projekt szakmai tartalmába. A felhasznált kérdőíveket, interjúterveket mellékletként csatoljuk. 4

2. Helyzetelemzés a célcsoportokról Mint ahogy arra az előző fejezetben is kitértünk, a reprezentatív kérdőíves felmérésünket azon családok között végeztük el, akik kis- vagy épp kamasz gyermeket nevelnek és/vagy idős családtagjaikról is gondoskodnak, mert számukra különösen nehéz a munka és a magánélet összehangolása. A kérdőívét kitöltők 75%-a volt nő, 25%-uk férfi. Többségük (64%) a 31-40 éves korcsoportból került ki, vagyis abból a korosztályból, akik számára a karrierépítés, a család biztos anyagi megélhetésének biztosítása lebeg célként, és ezt sokszor csak a magánéletre fordított idő és energia rovására tudják elérni. A kérdőívet kitöltők 30%-a 41-50 éves korosztályból került ki, míg 6% a 26-30 éves korosztályból. Ezek a számadatok is jól mutatják azt, hogy napjainkban a családalapítás ideje eltolódott a 30-as évek elejére, közepére. Viszonylag kevés azon családok száma, ahol a szülő(k) 30 éven aluli. A kistérség összes településéről töltöttek ki kérdőíveket, természetesen Győrből a legtöbben (160 fő). A legtöbb válaszadó Győr városát jelölte meg munkavégzésének helyszínéül, de néhányan Kunszigetet, Győrladamért, Győrújbarátot, illetve a kistérségen túl lévő Csornát vagy Mosonmagyaróvárt is feltűntették. A válaszadók 58%-nak 2 gyermeke van, 30%-nak 1, és 11%-nak 3. Egy esetben 4, egy másik esetben pedig 6 gyermeket tüntettek fel a kérdőíven. A válaszadók 42%-nál van idős, állandó felügyeletre és szakképzett ápolóra nem szoruló családtag. A gyermek(ek) életkorát tekintve a 4-7 éves korosztály 32%-ot, a 0-3 éves korosztály 30%-ot, a 8-14 éves korosztály 24%-ot és a 15-22 éves korosztály 14%-ot tett ki. Vagyis a dolgozó kisgyerekes szülők szerepelnek legnagyobb részt a kutatásban (62%). 5

Az alábbi grafikon a kérdőívet kitöltők munkarendjét mutatja: A legtöbben (33%) rugalmas munkarendben dolgoznak, 25%-uk a 8:00-16:00-ig tartó fix munkaidőben, míg 20%-uk kétműszakos munkarendben. A rugalmas munkaidőben dolgozók közül többen is megjegyezték azt, hogy gyakorta 10-12 órát is dolgoznak naponta, ami a pihenés, az egészség és a család rovására megy. Az alábbi diagramból jól látszik az, hogy a célcsoport jellemzően 1 óránál többet tölt el naponta a munkába járással (ami tovább növeli az otthontól, családtól távol töltött időt), ami annak köszönhető, hogy a legtöbb munkavállaló Győr városában dolgozik. 6

A kérdőív harmadik kérdésére (Kérem, értékelje 1-10 fokú skálán, hogy mekkora problémát jelentenek Önnek az alábbiak) az egyes állításokra a legnagyobb számban a következő értékeket tették meg: - Gyermekek felügyelete túlóra esetén: 9-es - Gyermekek felügyelete betegség esetén: 7-es - Gyermekek felügyelete nyáron: 6-os - Gyermekek felügyelete, ha délutáni/esti programokon kíván részt venni: 4-es - Hivatali ügyek intézése: 4-es A fentiekből is kitűnik az, hogy a gyermekek felügyeletének megoldása nagy problémát jelent a szülőknek. Ennél a kérdésnél többen is megjegyezték azt, hogy a gazdasági válság óta egyre jobban féltik az állásukat, és annak megtartása érdekében egyre többet dolgoznak, ez azonban azzal jár, hogy a gyermekeik felügyeletének megoldása gyakorta égető problémaként jelentkezik. Az égető probléma jelenlegi kezelésére is kíváncsiak voltunk, ezért tettük fel a célcsoport számára a gyermekfelügyelet megoldására vonatkozó kérdéseket túlóra, betegség, illetve nyári szünet esetén: 7

A válaszadók 28%-a meg tudja oldani, hogy otthonról túlórázik (bár többen is kitértek arra, hogy így nem tudnak olyan minőségi munkát végezni), 23%-uknál családtag, 13%-uknál baby sitter vigyáz ilyenkor a gyerekekre. 30%-nál nem rendezett a helyzet: a gyermekfelügyelet megoldatlansága miatt nem tud túlórázni, így a munkájával nem tud olyan mértékben haladni, ahogy azt elvárják tőle a munkaadói. Ez sokszor feszültséget, bizonytalanságot szül a munkahelyen. 8

A gyermekek megbetegedése esetén a legtöbb válaszadó (47%) táppénzre megy, és ő vigyáz rájuk, vagy pedig baby sitter (21%), családtag (13%) vigyáz a kisgyerekekre. A Táppénzre megyek, én vigyázok rájuk választ adók közül többen is megjegyezték, hogy ha lenne lehetőség rá, megbízható gyermekfelügyelőre rábíznák a gyermeküket, hogy ők ne essenek ki a munkafolyamatból. De az adott településen nem tudják, hogy ki tudna segíteni nekik ebben. A nyári szünet alatti gyermekfelügyelet megoldása is egyre nagyobb problémát okoz a szülőknek, hiszen a nyugdíjkorhatár emelésével a nagyszülők sem tudják egész nyárra elvállalni az unokákra való vigyázást. Ennek ellenére még egy-egy hetet akár a távolabbi családtagoknál is tölthet a gyerkőc (így a válaszadók 30%-a családtag segítségével oldja meg a nyári gyermekfelügyeletet), de többen megjegyezték, hogy egyre kevésbé tudnak kérni ilyen szívességeket. A táborok gyakran nagyon drágák, de sokszor csak így tudják biztosítani a gyermekfelügyeletet. Ennél a kérdésnél is többen megjegyezték azt, hogy egyéb, innovatív megoldásra is nyitottak lennének, ha lennének ilyen lehetőségek. A válaszadók 72%-a nem vesz részt délutáni programokon (nyelvtanfolyam, kiegészítő képzés, rekreációs program, stb.). Az okok között legtöbbször az idő-és pénzhiány szerepelt, illetve az, hogy gyermekeinek felügyeletét nem tudja megoldani. 9

Beszédes az a szám, hogy a válaszadók 78%-a részt venne a fent felsorolt délutáni programokon, amennyiben gyermekeik felügyelete megoldott lenne. A kérdőív tízedik kérdésére (Kérem, értékelje 1-10 fokú skálán, hogy mekkora problémát jelentenek Önnek az alábbiak) az egyes állításokra a legnagyobb számban a következő értékeket tették meg: - Idős családtag orvoshoz vitele: 8-as - Idős családtag számára házimunka végzése: 5-ös - Idős családtag számára kerti munka végzése: 6-os - Idős családtag számára hivatali ügyintézések megoldása: 6-os - Idős családtag felügyelete, amíg a család többi tagja elutazik: 7-es A fentiekből is kitűnik az, hogy egyre nagyobb problémát jelent az idős családtag segítése. A válaszadók legtöbbször időhiányra panaszkodtak. Ők maguk egyre kevésbé tudják megoldani, hogy ők műveljék meg az idős családtag kertjét, vigyék el munkaidőben orvoshoz vagy épp hivatalos ügyeit intézni. A válaszadók döntő többsége (96%) igénybe venne egy olyan újszerű internetes portált, ahol az internetes közösségi és foglalási oldalak egyfajta elegyeként egy olyan szolgáltatási platform jönne létre, amelyen a munka és magánélet összehangolását segítő szolgáltatást nyújtók és keresők egymásra találhatnak. 10

A következő diagram azt mutatja, hogy a lehetséges szolgáltatásokat a válaszadók hány százaléka venné igénybe: A kérdőív nyitott kérdésére (Kérem, sorolja fel, még milyen problémákkal küzd a munka és a magánélet összeegyeztetése terén) az alábbi releváns válaszokat adták a legtöbbször: - Gyermekek tanórát követő megfelelő felügyelete, míg haza nem ér a szülő a rendes munkaidőből. - Nyári programok biztosítása a gyermekek részére - Kisgyermekekkel hivatali ügyek intézése (gond, ha be kell pelenkázni; kivárni vele az ügyintézési időt, mert nem tudja lefoglalni magát) - Ha a szülő betegszik meg, akkor ki vigyáz a gyerekre A fenti problémák megoldására javasolták a válaszadók pelenkázó és/vagy játszósarok kialakítását az önkormányzati hivatalokban. Kérik, hogy az önkormányzatok segítsenek nekik megbízható, tapasztalt gyermekfelügyelőt találni az adott településen vagy olyasvalakit, aki 11

segít nekik az idős családtagjuk ügyeinek intézésében. Az iskola, óvoda gyermekeik részére szervezhetne több programot délután vagy épp a nyáron. A fókuszcsoportos interjúkon a kistérség vezetőinek, polgármestereinek válaszai csak megerősítették a kérdőíves felmérés eredményét. A gyermekes családok a gyermekfelügyelet problémájával fordulnak legtöbbször a polgármesteri hivatalokhoz. A Győr környéki falvakban sok a településekre beköltöző kisgyerekes család, akinek a községekben nem élnek hozzátartozói, így például a hivatalos ügyek intézése is bonyolult a számukra, mivel nem tudják kire hagyni a gyermekeiket. A polgármesterek megjegyezték, hogy délutánonként sokat csavarognak a kamasz fiatalok, mert nincs felügyeletük, hisz a szülők későn érnek haza a munkából. Problémát jelent az is, hogy a kisgyerekeket gyakorta betegen viszik a gyógyszereikkel együtt az óvodába, iskolába a szülők, mert nincs kire hagyják őket otthon. Ezzel viszont azt kockáztatják, hogy a többi gyereket is megbetegítik. Sok szülő felkeresi a hivatalokat, hogy érdeklődjenek délutáni/nyári programokról (kamaszoknak nyári munkalehetőségekről), illetve hogy ajánljanak számukra olyan megbízható személyeket, akik gyermekfelügyeletet vállalnának elsősorban az óvoda leállása és tanszüneti napok idején. Igény szinten több településen megjelenik a bölcsőde és/vagy családi napközi létesítése is a polgármesterek tájékoztatása szerint. Az idős, állandó felügyeletre és szakképzett ápolásra nem szoruló családtaggal bíró családok egyre többször felkeresik a polgármesteri hivatalokat, mert gondot okoz számukra, hogy munkaidőben hogyan oldják meg idős családtagjaik számára többek között a gyógyszerek felíratását, kiváltását, a bevásárlást, az ebéd házhoz szállítását, a takarítást, a kertrendezést vagy épp azt, ha a győri egészségügyi intézményekbe kell szállítani idős szüleiket/nagyszüleiket. Érdeklődnek az idősek számára szervezett programokról is, hogy hasznosan tölthessék el szabadidejüket, és emellett felügyelet alatt is legyenek. 12

3. A projekt megvalósulásának külső és belső környezete A Győri kistérség az ország észak-nyugati sarkában helyezkedik el, hasonló távolságra három fővárostól, Bécstől, Pozsonytól és Budapesttől. Gazdasági szempontból az egyik legnagyobb fejlődést mutató térség az országban, köszönhető ez annak is, hogy a járműgyártás magyarországi központja is itt található. A kistérség társadalmi, gazdasági és kulturális életében Győr jelenléte egyértelműen meghatározó, ez a kistérség központja, amely csaknem 130 ezer lakosú, a nyugat-magyarországi régió legnépesebb, hazánk 6. legnagyobb városa. A település az elmúlt évtizedekben mutatott gyors gazdasági fejlődésének köszönhetően az ország vezető vidéki gazdasági központjává vált, ipari potenciálját, gazdasági versenyképességét tekintve Budapest után az ország második nagyvárosa lett. A városban letelepedett számos tőkeerős külföldi befektető közül kiemelkedik az Audi Hungária Motor Kft., mely ma a megye legnagyobb munkaadójának (több mint 8000 ember munkáltatója), és Európa második legnagyobb motorgyárának számít. Jelenleg a teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyár épül prés- és karosszériaüzemmel, lakkozóval és járműösszeszerelő-üzemmel. 2013-tól Győrben 125 000 jármű hagyhatja el a gyártócsarnokot, ezzel hosszútávon 2100 új munkahelyet teremtve. Az országban elsőként 1991-ben kialakított Győri Nemzetközi Ipari Park területén mára már több mint száz cég telepedett le. Befektetői szempontból az ipari park jelentősége az elmúlt időszakban tovább növekedett, hisz a város húsz kilométeres körzetében teher- és személyszállításra alkalmas repülőtér és nemzetközi teherforgalmi kikötő épült meg. A 2009-es évben a KSH adatai alapján a regisztrált vállalkozások száma Győrben 22 509 volt. Ebből 1 244 a mezőgazdasági, 2 614 az ipari, míg 18 651 a szolgáltatási szektorból került ki. 1000 lakosra 173 gazdasági szervezet jutott. 13

A kistérség falvai (Abda, Bőny, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Enese, Gönyű, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének) jellemzően a közepes- és nagyfalvak kategóriájába esnek, kisebb településeket az északi, észak-nyugati területeken, a Mosoni- és a Nagy-Duna térségében találunk. A következő táblázat a terület és lakosságszám alakulását mutatja be: Település név Terület (100ha) 2006 2007 2008 2009 2010 Abda 19 3121 3101 3110 3177 3 181 Bőny 50 2216 2232 2215 2220 2 215 Börcs 13 1196 1212 1269 1292 1 287 Dunaszeg 17 1909 1937 1961 1992 1 996 Dunaszentpál 10 699 172 729 750 734 Enese 20 1750 1753 1783 1792 1 802 Gönyű 22 3187 3172 3172 3192 3 177 Győr 175 126322 126569 126652 126422 126 299 Győrladamér 9 1386 1469 1521 1583 1 609 Győrújbarát 34 5480 5602 5790 5887 5 935 Győrújfalu 7 1255 1279 1352 1424 1 446 Győrzámoly 26 2039 2138 2256 2359 2 446 Ikrény 16 1837 1847 1858 1846 1 861 14

Kisbajcs 9 809 822 826 835 847 Koroncó 27 1973 1998 1999 2006 2 048 Kunsziget 18 1194 1209 1220 1214 1 218 Mezőörs 48 969 998 995 992 994 Nagybajcs 8 937 942 949 952 952 Nagyszentjános 30 1918 1893 1874 1869 1 869 Nyúl 25 3985 4046 4081 4104 4 149 Öttevény 24 2856 2863 2868 2907 2 930 Pér 31 2438 2405 2415 2396 2 394 Rábapatona 40 2522 2524 2525 2502 2 490 Rétalap 13 572 574 570 577 572 Töltéstava 23 2107 2142 2176 2190 2 198 Vámosszabadi 22 1426 1460 1500 1528 1 554 Vének 7 166 181 198 196 191 Összesen 743 176 269 176 540 177 664 178 204 178 394 Forrás: Győri kistérség A táblázatból kitűnik, hogy évről évre növekszik a kistérségben élők száma, ami nem elsősorban a születések számának, sokkal inkább a belföldi vándorlásnak köszönhető. Győr vonzó gazdasági környezete (elsősorban a járműgyártás prosperáló helyzete) számos munkavállalót vonz a térségbe, akik családjaikkal együtt telepednek le vagy a városban vagy a környező falvakban. 15

A Győri kistérség a foglalkoztatottság szempontjából igen kedvező helyzetben van, a munkanélküliek aránya országos és regionális viszonylatban is a legalacsonyabbak között van; néhány területen még szakemberhiány is jelentkezik. Mind a kisebb, mind a nagyobb településekre jellemző az alvótelepülés jelleg. A kistérség falvaiban ugyanis a helyi foglalkoztatás - néhány kivételtől eltekintve - alacsony szintűnek mondható, az aktív népesség fele-kétharmada Győrben, illetve más környező városokban (pl. Csorna) talál megélhetést, és szinte csak aludni jár haza. Számukra a gyermekfelügyelet biztosítása, a hivatali ügyek intézése, az orvoshoz való eljutás komoly problémát jelent, mint ahogy azt az előzetes szükségletfelmérés is kimutatta. A gyermekfelügyelet biztosítása elsősorban a 14 év alatti gyermekkel rendelkező szülőket érinti, ezért a következő demográfiai táblák ezen érintett korosztályok számosságát mutatják: 16

17

18

19

A Győri kistérség települései különféle eszközökkel lehetőségeik és anyagi erejükhöz mérten már eddig is támogatták a gyermekes szülők munka és magánélet összehangolását: Az utóbbi években több faluban is felépült bölcsőde, így Abdán, Győrújbaráton, Nyúlon, Öttevényen, Dunaszegen, Nagybajcson és Bőnyön (egységes óvoda-bölcsőde) a 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátása megoldott, amennyiben a szülő szeretne visszatérni a munka világába. Győr városában 13 bölcsőde várja a legkisebbeket. Óvodával Vének kivételével minden település rendelkezik, Győr önkormányzata szám szerint 39-cel. Családi napközi jelenleg Dunaszentpálon, Kunszigeten, Nagyszentjánoson, Enesén és Rábapatonán üzemel. Nyolcosztályos általános iskolával rendelkezik Abda, Bőny, Dunaszeg, Enese, Gönyű, Győrladamér, Győrújbarát Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona és Töltéstava. Az első négy osztályt a börcsi, dunaszentpáli, győrújfalusi és vámosszabadi iskolások saját településükön is elvégezhetik. Győrben a 6 főigazgatósághoz 20 középfokú iskola tartozik, amiből 3 alapfokú is. Ezen kívül 17 általános iskola és 6 egyéb oktatási intézmény várja a tanulókat. Az oktatási intézményekkel való ellátottság vizsgálata azért is fontos, mert a legtöbb óvodában, iskolában például délutáni szakköröket, foglalkozásokat is tartanak a gyerekeknek, így segítvén a túlórázó szülőket. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy jelenleg milyen magánéleti és munkaerő-piaci kötelezettségek összehangolását segítő szolgáltatások élnek már az egyes településeken: Település neve Munka és magánélet összehangolását segítő kezdeményezések Koroncó - Szakkörök, foglalkozások 20

gyerekeknek (foci, judo, kézilabda) - Hosszabb nyitva tartási idő a közintézményekben Dunaszeg - Szülők igényeihez alkalmazkodó közintézményi nyitva tartás - AZ IKSZT keretén belül különböző korosztályok (elsősorban gyerekek) számára szervezett programok Ikrény - Délutáni foglalkozások gyerekeknek (gyermekfoci, röplabda) Rábapatona - Hosszabb nyitva tartási idő biztosítása a közintézményekben - Családi napközi - Az IKSZT-ben vagy annak szervezésében megvalósított szabadidős programok (sporttevékenység /asztalitenisz, zumba, női torna, futball, stb./, kézügyességet igénylő programok, kreatív foglalkozások, időszakonként fesztiválok, koncertek, szabadtéri rendezvények, folyamatosan számítógép-internet hozzáférés, filmvetítés, olvasás) - Az ÁMK keretében és szervezésében megvalósított sport-, és szabadidős foglalkozások - Helyi civil szervezetek és egyéb önkéntes személytársulások programjai (ifjúsági fesztiválok, önkéntes munkák, faluszépítési 21

akciók, kulturális programok sportprogramok, mérkőzések) Abda - A közigazgatásban, illetve a szociális területeken dolgozók hosszabb nyitvatartási időt biztosítanak bizonyos napokon az ügyfelek számára. - Az óvodai, bölcsődei lehetőségeken túl, valamint az iskolai képzésen túl számos szakkör és foglalkozás várja a gyermekeket (zenei, képzőművészeti, nyelvi, sport szakkör). - A gyermekjóléti szolgálat valamint az önkormányzat évente több alkalommal szervez szabadidős és kulturális programokat. Gönyű - Délutáni foglalkozások gyerekeknek (foci, kézilabda, sakk) Győr - Hosszabb nyitva tartás a közintézményekben - Délutáni szakköri foglalkozások a gyerekeknek Kunsziget - Rugalmas, a munkaidőhöz igazodó nyitva tartás - Az intézmények nyitva tartásán túl szervezett szabadidős programok (vetélkedők, társas játék, ping-pong, tenisz, teke) - Szülői fórumok, Baba-mama klub, Családi nap. 22

Nagybajcs - Óvodai nyitva tartás felülvizsgálata, bölcsőde működtetése. - Faluházban szakkörök, foglalkozások heti 3 délután (ping-pong, konditerem, Internet használat, könyvtár) - Nyári kézműves, színjátszó tábor. Nagyszentjános - Családi napközi kialakítása - Szakkörök, gyermekjóléti szolgálat szervezésében nyári tábor, könyvtár, iskolai tábor Rétalap - Délutáni foglalkozások a gyerekeknek (könyvtár, Internet hozzáférés) Győrzámoly - A bölcsőde és az óvoda is napi 8 órát meghaladóan tart nyitva, igazodva a szülők munkaidejéhez - Óvodában délutáni foglalkozások - Iskolában szakkörök, IKSZT-ben szervezett programok, internetezési lehetőség Kisbajcs - Az iskola és az óvoda nyitva tartása a Győrben dolgozó szülők igényeihez igazodik - Délutáni foglalkozások gyerekeknek (könyvtár, sportfoglalkozások, filmvetítés) Vámosszabadi - Délutáni foglalkozások gyerekeknek (karate, labdarúgás, modern tánc, ping-pong) 23

- Nyári táborok (horgásztábor, kézműves tábor, tánctábor) A táblázatból kitűnik, hogy a települések többsége már él a közintézmények nyitva tartásának meghosszabbításának módszerével, hogy így segítse a munka és magánélet összehangolását. A másik gyakori mód, hogy délutáni szakköröket, foglalkozásokat szerveznek a gyerekeknek az iskola és civil szervezetek segítségével. Az előzetes szükségletfelmérésből azonban kiderült, hogy a gyermekes szülők intenzívebb és/vagy további eszközöket, szolgáltatásokat igényelnek, hogy hatékonyabban tudják összeegyeztetni a munka és magánéletbeli kötelezettségeiket. Jelen projekt megvalósulása ebben nyújt számukra segítséget. A következő táblázatból kitűnik, hogy az időskorúak száma évről évre nő a kistérségben. Az ő segítésük, ellátásuk a családokat egyre nagyobb kihívás elé állítja napjainkban, mint ahogy az az előzetes szükségletfelmérésből is kiderült. Település neve 2006 2007 2008 2009 2010 Abda 549 582 591 608 625 Bőny 387 400 393 412 413 Börcs 222 221 235 235 234 Dunaszeg 296 311 319 323 333 Dunaszentpál 126 126 129 134 136 Enese 268 281 285 284 304 Gönyű 535 554 572 594 601 Győr 26 822 27 392 27 990 28373 28964 Győrladamér 216 227 245 261 266 Győrújbarát 966 984 1 030 1099 1147 Győrújfalu 229 233 257 281 288 24

Győrzámoly 287 287 295 306 313 Ikrény 246 250 255 260 257 Kisbajcs 122 130 138 141 141 Koroncó 350 356 363 364 361 Kunsziget 233 236 240 238 239 Mezőörs 199 197 194 199 208 Nagybajcs 210 218 218 217 220 Nagyszentjános 341 351 354 364 368 Nyúl 705 729 742 764 798 Öttevény 540 544 555 553 567 Pér 506 493 489 498 491 Rábapatona 540 523 527 530 529 Rétalap 104 101 106 104 103 Töltéstava 380 395 396 414 463 Vámosszabadi 204 204 214 219 232 Vének 36 43 40 44 49 Összesen 35 619 36 368 37 172 37 819 38 659 Jelenleg a kistérség legtöbb településén házi segítségnyújtás keretében azoknak a rászorultaknak nyújtanak szociális szolgáltatást, akik az önálló életvitel fenntartásában külső segítséget igényelnek, bevásárláshoz, takarításhoz, gyógyszerek beszerzéséhez. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik, csak a beérkező jelzés esetén történik a segítségnyújtás. A kistérség legnagyobb szolgáltatója a Győr Megyei Jogú Város fenntartásában működő Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr. Idősek nappali ellátását a 3.000 fő lélekszám feletti településeken kell biztosítani. A Győri kistérséghez tartozó települések közül Győr, valamint Abda, Gönyű, Győrújbarát és Nyúl számára kötelező feladat. Gönyű település az önkormányzat fenntartásában működtetett szolgáltatással saját lakosai számára biztosítja a nappali ellátást. Győr pedig az EESZI 12 telephelyén látja el, a Győr város területén életvitelszerűen élő, lakó- és tartózkodási hellyel rendelkező időskorú személyeket. 25

4. Általános és konkrét célok bemutatása A Győri kistérség Magyarország gazdaságilag egyik leginkább prosperáló kistérsége. Az itt élők biztos megélhetéssel rendelkező munkahelyeken dolgozhatnak. A szükségletfelmérés is alátámasztotta, hogy napjaink felgyorsult világa azonban azt kívánja meg a munkavállalóktól, hogy legyenek minél rugalmasabbak, a kiadott feladatokat minél előbb oldják meg, hogy a cég folyamatos fejlődése biztosítva legyen. Hogy ennek a kívánalomnak meg tudjanak felelni a munkavállalóknak széles eszköztárat kell biztosítani annak érdekében, hogy a munkahelyi és magánéletbeli feladataikat időben, energiában össze tudják egyeztetni. A projekt fő célja, hogy a Győri kistérségben élő gyermekes és idős családtaggal bíró dolgozó szülők számára olyan szolgáltatásokat kínáljunk, amellyel segítjük a család és a munka összehangolását, a munkahelyi és magánéletbeli kötelezettségek összeegyeztetésének megkönnyítését annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a munkahelyek megtartásához és a foglalkoztatás biztonságához. Ennek a célnak az elérése érdekében a következő konkrét célokat fogalmaztuk meg, melyek egymást erősítik, s egymásra épülnek: Helyi szövetségek kialakítása Célunk, hogy a kistérség településein egyeztetés sorozatokat szervezzünk, amelyeken a települések meghatározó szervezeteinek, intézményeinek munkatársai vesznek részt. A cél, hogy jöjjön létre egy kistérségi vezetői érdekegyeztetési platform, amely a projekt intézményi beágyazottságát, fenntarthatóságát és a helyi specifikumok érvényesítését hivatott szolgálni. Helyi együttműködések kialakítása és megerősítése Célunk az, hogy az intézmények és a lakosság között hathatós együttműködés jöjjön létre a munka és a magánélet összehangolása érdekében. Ennek eszköze az közösségépítő road show sorozat, melyen a lakosságot megismertetjük a projektben rejlő lehetőségekkel, s teret adunk számukra az intézmények egyeztetés sorozatain a munka és a magánélet összehangolásából adódó problémákra adandó innovatív megoldásaikkal való ismerkedésre. 26

Felhasználóbarát szolgáltatásnyújtás kialakítása A projekt célja egy olyan innovatív módszertanon alapuló interaktív webes felület kidolgozása és bevezetése, ahol az internetes közösségi és foglalási oldalak egyfajta elegyeként olyan szolgáltatási platform jön létre, ahol a munka és magánélet összehangolását segítő szolgáltatásokat nyújtók és keresők gyorsan és hatékonyan egymásra találhatnak. Az internetet, közösségi oldalakat használó generációk számára így olyan új eszközt adunk, mellyel gyorsan, könnyen elérhető és megbízható forrásból származó információkkal ellátva ösztönözzük a célcsoportokat az önsegítő kezdeményezésekbe kapcsolódásra. Családbarát hivatalok/intézmények kialakítása Célunk az, hogy a kistérség minél több településén álljon rendelkezésre a kisgyerekes családok számára a polgármesteri hivatalokban pelenkázó és/vagy játszósarok, így könnyítvén meg a hivatali ügyek intézését, mely sokszor hosszú órákat vesz igénybe, de így a gyerekeket jobban le lehet foglalni. Alternatív közlekedési lehetőségek használata A kistérség számos települése rendelkezik falubusszal. Sokszor azonban kihasználatlanul állnak a parkolóban. Célunk, hogy a falubuszokat olyan alkalmakkor használjuk, amikor a közösségi közlekedési eszközök nem igénybe vehetők vagy csak többórás várakozás után vehetők igénybe. Az egyik legjellemzőbb ilyen eset lehet a Győrben bulizó fiatalok hazaszállítása ( buliszerviz ) a falubusszal. Így a munkában megfáradt szülők pihenhetnek, mert hajnalban nem nekik kell felkelni, hogy hazaszállítsák a fiatalokat. Tervezzük a családi taxi lehetőségének bevezetését is, amikor több család gyermekeit rotációban egy-egy család szállítja a programokra, így a többi szülőnek nem kell elkéredzkednie a munkából. 27

5. A projekt szakmai tartalma A projekt szakmai tartalmát, a tervezett tevékenységek és eredmények összefüggéseit a fejezet végén található tevékenységi mátrix tartalmazza IGÉNYFELMÉRÉS A projekt szakmai tartalmának összeállítása annak a megalapozó felmérésnek elkészítésével kezdődött, melyet a pályázati feltételrendszer ismeretében a Kistérség speciális keresletkínálati sajátosságainak megismerése végett készítettünk. A tanulmány vonatkozó fejezeteiben bemutatott kérdőíves adatok igen jól mutatják, hogy a támogatási konstrukció által felvetett problémakör a győri kistérség területén számos elemében megjelenik. Az országos szinten is magasnak mondható foglalkoztatottság, a Győr gazdaságának hatásai a város és az azt körülvevő települések lakosságának életére számos konfliktusos helyzet forrása az emberek magánélete és munkája során. A már elvégzett megalapozó felmérés rámutat, hogy a nemzetközi és hazai tulajdonú termelő és szolgáltató cégek elvárásai magasak a gyakran több műszakban, vagy rugalmas munkarendben foglalkoztatottak irányában, akik ezeknek megfelelve gyakran komoly kompromisszumok útján tudják csak családi, magánéleti kötelezettségeiket is ellátni. A projekt a felmérés eredményeként felvázolt legfontosabb célterületekre kíván innovatív, elsősorban a kisgyerekeket nevelők és időseket gondozók számára könnyen, bárhonnan jól, gyorsan és olcsón használható megoldást kínálni a szolgáltatást nyújtók és azokat igénybe vevők közelebb hozásával. A projekt tervezése során a célcsoportok igényfelmérésben megfogalmazott javaslatait, véleményét, illetve az önkormányzatok és intézményeik állásfoglalását beépítettük a projektbe. 28