NAGISZ ZRT NÁDUDVAR BŐTE (HRSZ 0689/2) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA

1/103 NAGISZ ZRT NÁDUDVAR BŐTE (HRSZ 0689/2) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA KÉSZÍTETTE: NAGISZ ZRT. 4181 NÁDUDVAR, Fİ U. 119. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY MUNKASZÁM: K-03-2015 2015. OKTÓBER

2/103 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ALÁÍRÓLAP... 5 BEVEZETÉS... 6 1. ÁLTALÁNOS ADATOK... 6 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai... 6 1.2. A felülvizsgált cég adatai... 6 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek... 6 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása... 11 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek... 11 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok... 11 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok... 11 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁORszámok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása... 11 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt... 11 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK... 12 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével... 12 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja... 12 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése... 12 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg... 18 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA... 18 3.1. Levegı... 18 3.1.1. Várható levegıkörnyezeti hatások... 19 3.1.2. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek... 22 3.1.3. Összefoglaló... 45 3.2. Víz... 46 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése... 46 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása... 46 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása... 46 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg... 46 3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján.... 46 3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a

3/103 szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése... 47 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása... 47 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését... 47 3.2.9. Összefoglaló... 47 3.3. Hulladék... 47 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése... 47 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról.. 48 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban)... 48 3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése... 48 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit... 48 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése.... 48 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése... 48 3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése... 48 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése... 48 3.3.10. Összefoglaló... 49 3.4. Talaj... 49 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai... 49 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.)... 49 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása... 51 3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése... 51 3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása... 51 3.4.6. Összefoglaló... 51 3.5. Zaj és rezgés... 51 3.5.1. Jelenlegi zajterhelési alapállapot... 52 3.5.2. A sertés szaporító telep létrehozását követıen kialakuló zajterhelési állapot... 54 3.5.3. Szállítási tevékenység... 55 Út megnevezés/db jármő... 57 3.5.4. Hatásterület meghatározása... 58 3.5.5. Zajterhelési állapot... 58 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 58 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása... 58

4/103 3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása... 65 3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése... 67 3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása... 68 3.6.5. Összefoglaló... 68 4. Rendkívüli események... 68 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként... 68 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása... 68 5. Összefoglaló... 68 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is... 68 5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal... 69 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el.... 69 5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket... 69 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére... 69 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására... 69 6. Mellékletek... 70 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély... 70 6.2. Ivóvíz vizsgálati jegyzıkönyv... 72 6.3. Felszín alatti víz vizsgálati jegyzıkönyv... 78 6.4. Talaj vizsgálati jegyzıkönyv... 91 6.5. Zajmérési jegyzıkönyv... 96

5/103 ALÁÍRÓLAP Tárgy: NAGISZ Zrt. Nádudvar, Bőte 3000 kocás szaporítótelep EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Megrendelı: Készítette: NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Környezetgazdálkodási osztály Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, Akusztikai szakértı KvVM Sz-821/2007, EüM 100-9/2006 Dr. Nagy Tibor SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Tóth Gyula környezetgazdálkodási osztályvezetı Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV/Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı Mérnök kamarai tagság: 09-1032 Készült: 4 nyomtatott példányban

6/103 BEVEZETÉS A Nagisz Zrt Bőte pulykatelepén évek óta nem folyik termelés, az épületek üresen A HAGE- NAGISZ cégcsoport sertéságazata a cégcsoport termelési kapacitásának növelése céljából egy új 3000 kocás szaporító telepet tervez létesíteni. A telep összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást követıen 9385/15/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt kapott. A telep építése még nem indult el. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai A cég elnevezése: Nagisz Zrt. Környezetgazdálkodási osztály A cég székhelye: 4181. Nádudvar, Fı út 119. A cég cégjegyzékszáma: 09-10-000194 Telefonszám: 06-54/525-506 E-mail: tgy@nagisz.hu Tóth Gyula Nagy Tibor Széll Gábor Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, KvVM Sz-821/2007 akusztikai szakértı 1.2. A felülvizsgált cég adatai Hosszú neve: NAGISZ Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Rövid neve: NAGISZ Zrt. Székhelye: 4181 Nádudvar, Fı u. 119. KÜJ száma: 100 234 604 Település azonosító száma: 28103 A cég statisztikai számjele: 10218796-0123-114-09 Ügyvezetı igazgató: Kovács Lajos Lakcíme: 4181 Nádudvar, Petıfi u. 14. A Zrt. megalapításának éve: 1988 október 31. A tulajdon viszonyokban változás nem történt. 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek Sertéstenyésztési vállalkozás-vezetı: - Lakcíme: - A sertéstelep létszáma: - Telephelye: 4181 Nádudvar, Mihályhalmi útfél KTJ száma: 100 287 346 Település azonosító száma: 28103

7/103 Telephely helyrajzi száma: Nádudvar külterület 0689/2 hrsz - sertéstelep Telephely nagysága: 115 126 m 2 A telephely Nádudvar és Mihályhalma között húzódó 34111. sz. közút mellett található. Nádudvar közigazgatási területén, Nádudvar településtıl kb. 1,5 km-re. A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag és a nıivarú tenyészállomány utánpótlásához szükséges tenyészalapanyag elıállítása. Hízlalást ezen a telepen nem terveznek végezni. A telep 3 000 koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb. 14 400 db sertés). A telep súlypontjának EOY koordinátái: X= 234 704 m Y= 806 766 m Átnézetes helyszínrajz (mőhold felvétel) Átnézetes helyszínrajz (katonai térkép)

8/103

9/103

10/103

11/103 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek - A TiKTVF 9385/15/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek. 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok - A TiKTVF 6272/16/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a tervezett mélyfúrású kút és a vízellátást biztosító vízilétesítmények megépítésére. 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok Még nincs hígtrágya elhelyezési engedély. 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR-számok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása A vizsgálat idıpontjában, a Nagisz Zrt. Nádudvar Bőte telepén nem folyik tevékenység. A tervezett beruházás után a tevékenység az alábbi lesz. A felülvizsgált telephelyen folytatott tevékenységek TEÁOR Tevékenység 01.46 Sertéstenyésztés 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt 2010-2015 A telepen érdemi tevékenység nem zajlott, még a régi pulyka tartó épületek állag megóvására sem fordítottak. A telepen történt változások mőhold felvételek segítségével 2003. május 30. 2009. június 18. 2013. augusztus 12.

12/103 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja A sertéstelep építése még nem kezdıdöttel, így a tevékenységét sem kezdte el. 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése Nincs mit ismertetni. A tervezett létesítményben a következı technológiák létesülnének. A technológia leírás egy 3000 kocás új építéső malac elıállító sertéstelepére vonatkozik. A sertéstelep technológiai rendszerei I-TEK Tuffigo és Rapidex tartástechnológiai berendezésekkel kerülnek kialakításra. 1 db fiaztató épület 2 db azonos mérető kocaszállás épület Az épületek zárt közlekedı folyosóval összekötöttek. A technológiai rendszer elemei minden istálló típusban: 1. kutricarendszer 2. automatizált takarmánybehordó rendszer, 3. automatizált szellıztetési rendszer

13/103 Fiaztató Az épületben 684 férıhely van kialakítva 12 teremben. Az állategészségügyi biztonság érdekében a rotációhoz igazodva az épületben 12 terem kerül kialakításra termenként 72 férıhellyel. Az "all in, all out" elv figyelembevételével egyszerre 2 terem kerül ki, illetve betelepítésre 7 naponként. Betelepítés elıtt minden esetben kötelezı a takarítás és fertıtlenítés. A vemhes kocák az ellés elıtt 5-7 nappal kerülnek a fiaztatóba betelepítésre, de legkésıbb 110 napos vemhes korban. A választott malacok 28 napos átlagkorban (kb. 9-9 kg) elszállításra kerülnek a hizlaló telepre. A szállításhoz várakoztató és felhajtó rámpa van az épületben. A fiaztató istálló a sertés-tartás legigényesebb és legkényesebb tartási egysége, mivel két teljesen eltérı igényő állatcsoport igényét kell egy szerre kis területen biztosítania: a kocákét és a szopós malacokét. Kutrica A fiaztató kutricák I-TEK Laktek fiaztató kutricái, melyek lagúnás rendszerőek. A kocák öntöttvas rácson vannak elhelyezve, amely 4 cm- rel kiemelkedik a padlószintbıl, ezáltal biztosítva az alsó csecssorhoz való jobb hozzáférést a malacok számára. Az öntöttvas felülete csúszásmentes kiképzéső megakadályozandó a kocák lábának szétcsúszását. A koca hátuljánál trágya ledobó nyílás van a rácson kialakítva a könnyebb tisztítás érdekében. Az öntöttvas rácspadlót rozsdamentes acélból készült tartókeret tartja a lagúna fölött. A szerkezet önhordó alátámasztást nem igényel. A tartókerethez van rögzítve a kocaleszorító és a homlokfal, ez utóbbira van rögzítve a kibillenthetı vályú. A kocaleszorító egyik oldalra nyitható a könnyebb beállás érdekében. A kocaleszorító hosszúságban és szélességben is állítható. A malacok alatt mőanyag rácspadló van a koca mindkét oldalán. A rácsok résmérete kisebb, mint 1 cm. A mőanyag rácsok alátámasztást igényelnek, ami rozsdamentes acélból készült tartó. A koca egyik oldalán a rácspadlóba integrált melegvizes malac melegítılap található a malacok komfortjának biztosítására. A kutricák mérete 2,6 x 1,705 m = 4,42 m2. A kutrica oldalfalak 50 cm magas 3,5 cm vastag, könnyen tisztítható üreges, mőanyag panelbıl készülnek, amelyek könnyen moshatóak és fertıtleníthetıek ellenállnak az ammónia és fertıtlenítı szer hatásainak. Etetés itatás A fiaztató épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7 L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordórendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik.

14/103 A térfogat adagolókból termenként egy automatikus nyitó szerkezettel termenként egyszerre juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta két három alkalommal. A malacok etetése kézzel történik, tekintettel a többszöri kis adag igényre. A malacok etetése a mőanyag rácshoz rögzíthetı mőanyag etetıbıl történik. Az itatásra a kocáknak szopókás a malacok számára szelepes itató van, amelyek közös itató száron vannak elhelyezve így elkerülhetı a vezetékben pangó víz, ami egészségügyi problémát okozhat. Az itatók rozsdamentes anyagúak, a gerincvezeték mőanyagból készül. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást a külsı és belsı hımérséklet a páratartalom és a negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A terem főtés három részbıl tevıdik össze. a, Az épületbe bejövı levegı elıfőtése 12 ºC-ra, az elıfőtı helyiségben lévı gáz légbefújóval. b, Malacmelegítı lap melegvizes főtése, központi gázkazánnal, c, Infralámpa helyi kiegészítı főtésnek. A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. A malac melegítı lap melegvizes rendszerő, a szükséges melegvizet két központi gázkazán állítja elı. A klíma komputer vezérli a rendszerbe szükséges melegvíz mennyiségét. Egy elektromágnes szelepen keresztül. A melegvizes lapok polimer betonból készülnek és 40 x 135 cm méretőek. A lapok a mőanyag rácsba integráltak, felületük csúszás mentesített. A kellı mikroklíma kialakításához, fıleg a fialási idıszakban infralámpával van a kellı hımennyiség biztosítva. Az infralámpák szabályozhatóak, hogy csak a

15/103 szükséges energiát használja a rendszer. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy így a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80-85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer a hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni ( nehéz a párolgás ) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést Kocaszállás A telepen két egymással teljesen azonos kocaszállás épület van. A technológiai leírás egy épületre vonatkozik. A kocaszállás épületekben vannak elhelyezve a kocák a fialáson kívüli idıszakban. Ugyanebben az épületben vannak elhelyezve a süldık és a keresı kanok. Egy épületben lévı férıhelyek - 978 csoportos koca férıhely - 504 egyedi koca férıhely - 5 kan férıhely - 140 csoporos süldı férıhely - 72 egyedi süldı férıhely Kutrica rendszer - Csoportos kocaszállás A 978 állat 1 nagy teremben van elhelyezve, mivel itt az állatok mozgása folyamatos nem all in all out. A kutricákban 12-13 állatot lehet elhelyezni. A kutricák galvanizált acélból és mőanyagból készülnek. A kutricák oldalfalai 1,1 m magasak. Az kutricák úgy lettek tervezve, hogy ellenállnak a akár 300 kg testtömegő kocák által kifejtett erıhatásoknak. A kutricák úgy vannak méretezve, hogy biztosítsák az európai elıírásnak megfelelı 2,25 m2 / koca életteret. A falkákban lévı rangsor harc minimalizálása érdekében a vályúkon 1,22 m elválasztók vannak, ami gyakorlatilag kiküszöböli a kocák közötti veszekedést az etetés idıszakában. A vályúk rozsdamentes acél anyagúak és fel vannak emelve a padozattól 25 cm-re. Ez megkönnyíti a tisztítást és jobb levegı áramlást is biztosít. A vályúkban 6-7 kocánként vályú elválasztó van, így a vízszint minden koca számára megfelelı. A teremben a kocák alatt beton rácspadló és lagúna van kialakítva. A rácspadló réseltsége az európai normának megfelelı. A közlekedı folyosók tömör beton burkolatúak, légcsatornaként is funkcionálnak. A padozati és vályúrögzítések rozsdamentes acél, a kutrica egyéb részei galvanizált csavarral vannak rögzítve.

16/103 - Egyedi kocaszállás Az épületben 504 db Gevitop egyedi kocaállást helyezünk el a kocák termékenyítésére, és vemhesség elsı hónapjában való tartására. Ez a kutrica biztosítja a kocák könnyő kezelését, és az eredményes termékenyülést. A Gevitop kocaállás felfelé nyíló ajtója megkönnyíti a kocák ki-be mozgatását, mert az ajtó nem vesz el teret a közlekedı útból. Az ajtó úgy van formatervezve, hogy megkönnyítse az inszeminálás szakszerő végzését. A biztonsági zár megakadályozza az ajtó kinyílását. A szerkezet az ajtóknál felsı merevítıkkel is össze van kapcsolva. Felsı merevítık rendkívül stabillá teszik a szerkezetet, miközben nem akadályozzák a dolgozó munkáját. A vályúba 6-7 kocánként vályú elválasztó és itató van építve Az emelt vályú biztosítja a jó takaríthatóságot, és egyben a jobb helykihasználást. Az egyedi állások vázszerkezete 1 -os tüzihorganyzott acélcsıbıl készül. Az állások 65 cm szélesek, 2,22 m hosszúak, 1,05m magasak. Az állás hossza az emelt vályú miatt lehet rövidebb, mint 2,30m. Az állások elején 4 sorban galvanizált csövek vannak szerelve a kocák kiugrásának megakadályozására. Az emelt vályú miatt a 4 sor elegendı. A kocaállások gyorsan összeszerelhetıek. A szerelés önzáró csavarokkal történik Kanszállás Az 5 db keresı kan számára kialakított kutricák A kutricák tüzihorganyzott acélból és mőanyagból készülnek 1,2 m magasságúak. A méretük 3 x 2 m kanonként. Az egyedi vályúk a padozathoz vannak rögzítve Süldık

17/103 A süldık kutrica rendszere a kocaszálláséhoz hasonló, de itt az állások 55 cm szélességőek. Etetetés A kocaszállás épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7 L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordó rendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy vagy több automatikus nyitó szerkezettel juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta 2-3alkalommal. A kanok takarmányozása kézzel történik. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást a külsı és belsı hımérséklet a páratartalom és a negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés Az épületbe bejövı levegı elıfőtése 12 ºC-ra, az elıfőtı helyiségben lévı gáz légbefújóval. A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza a rendszer, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80 85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer a hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni ( nehéz a párolgás ) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést A telep területigénye, épületek elhelyezése Az épületek a volt pulykatelep területi adottságait figyelembe épülnek meg, a beruházás során új zöldmezıs területeket nem vonunk be. Az épület komplexum 2 darab kocaszállásból és 1 darab fiaztatóból áll, ezeket összekötı folyosó köti össze, így zárt rendszerként mőködhetnek. A szociális épület a hizlalda déli végén lesz kialakítva közel a fıbejárathoz. A tömbösített technológiából kifolyólag az épületek méretei igen impozánsak, a kocaszállás hossza 194 m, szélessége 25 m, a

18/103 fiaztató 250 m hosszú és 25 m széles. A telephez tartozik még egy 10 000 m 3 tározó kapacitású szigetelt trágyató és egy szeparátor ház, amely a telep nyugati részén kap helyet. 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg Nyilvántartások, tervek A nyilvántartási rendszer a cég többi telepénél alkalmazott módon lett kialakítva. Hatósági ellenırzések Mivel nincs mit ellenırizni ezért nem volt. Engedélyek Lásd az 1.4. pont alatt. Bírságok Nem volt. 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 3.1. Levegı A felülvizsgálat levegıvédelmi fejezete a levegı védelmérıl szóló306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet alapján készült. A Tiszántúli KTVF 9385/15/2010. sz. EKHE határozata 3.3.3. pontja 500 méter védelmi övezetet állapít meg. Ez összhangban van a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 5. -ban megállapított szabályokkal. A telephely Nádudvartól kb. 1 450 méterre fekszik, ezért biztosítani lehet e védıtávolságot.

19/103 Atelephely a fenti határozat hatályba lépese óta még nem valósult meg. 3.1.1. Várható levegıkörnyezeti hatások Telepítés A telepítési szakaszban az építési munkák, valamint az ehhez kapcsolódó szállítások járnak légszennyezéssel. A megvalósulás e szakaszában földmunkagépeket, útépítı gépeket és szállító jármőveket használnak, kizárólag nappali üzemeltetéssel. Ebben az idıszakban a levegıkörnyezet átmeneti porterhelésével és a munkagépek, szállítójármővek, kipufogó gázaiból eredı egyéb, gázalakú légszennyezı anyagok nagyobb koncentrációinak jelenlétével kell számolni. Az építıanyagok ütemezett szállítása nem igényli azok nagyobb mennyiségben való tárolását. Az építés idejére telepített irodakonténer főtése elektromos hısugárzóval történik, ekkor légszennyezı pontforrás nem létesül. A jármővekbıl CO, NO x, korom és el nem égett szénhidrogének kerülnek a levegıbe.

20/103 A telepen üzemelı gépek légszennyezı anyag kibocsátásainak becslésekor feltételeztük, hogy azok kielégítik a nem-közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 1/2000. (VII.21.) KÖVIM-KÖM együttes rendelet 1. sz. melléklet 4.2.1. pontjában a rendeletben definiált A, B és C típusú motorokra megállapított szennyezı anyag kibocsátási határértékeknek: Leadott teljesítmény (P) (kw) Szénmonoxid (CO) (g/kwh) Szénhidrogének (HC) (g/kwh) Nitrogénoxidok (NO x ) (g/kwh) Részecskék (PM) (g/kwh) A: 130 < P< 560 5,0 1,3 9,2 0,54 B: 75< P< 130 5,0 1,3 9,2 0,7 C: 37 < P< 75 5,0 1,3 9,2 0,85 Az építés során elsısorban a jármővek, gépek által felvert por okoz nagyobb légszennyezettséget. A képzıdı por átlagos légköri viszonyok mellett a munkaterületen belül kiülepszik. Erıs szelek nagyobb távolságra is elhordhatják a port, ekkor a porképzıdéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell. A kiporzás a szállító jármővek szállítófelületének takarásával, illetve az építési terület nedvesítésével csökkenthetı. Nádudvar közigazgatási területe, így a sertéstelep is a módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónához sorolható. Ennek értelmében a légszennyezettségi tartományok és a maximális légszennyezettségek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete szerint: Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid PM 10 Benzol Talaj közeli ózon* PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 benz(a)- pirén (BaP) F F F E F O-I F F F F D *: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma D csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplı anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1-2. sz. mellékletei szerinti levegıterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitőzései(zárójelben a tőréshatárok, ill. a határérték feletti esetek megengedhetı száma): Légszennyezı anyag Határérték (µg/m 3 ) órás 24 órás éves Kén-dioxid (SO 2 ) 250 (24) 125 (3) 50 Szén-monoxid (CO) 10000 5000 3000

21/103 Nitrogén-oxidok (NO x =NO+NO 2 mint NO 2 ) 200 150 - Nitrogén-dioxid (NO 2 ) 100 (18*) 85 40 Szálló por (PM10) - 50 (35**) 40 Szálló por (TSPM) 200 100 - Ózon (O 3 ) 120*** Ülepedı por (ÜP) 16 g/m 2 30nap 120 t/km 2 év * az egy órás határérték évi 18 alkalommal léphetı túl; ** a 24 órás határérték évi 35 alkalommal léphetı túl; ***: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. A sertéstelep környezetének levegıminıségét maga a sertéstelep emissziói határozzák meg. A nagy létszámú sertéstelepekre, az 1. sz. táblázatban közölt levegıbe történı kibocsátások jellemzıek (Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében. Budapest, 2004). Levegı Ammónia (NH 3 ) Metán (CH 4 ) N 2 O NO x CO 2 Bőz (pl. H 2 S) Por Füst / CO Sertéstelepek kibocsátásai a levegıbe Tevékenység Istállók, trágya/hígtrágya tárolása, trágya/hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Főtı berendezések az épületekben, kisebb tüzelıberendezések Istállók, a telepen főtésre, ill. szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Takarmány ırlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése N-hez kapcsolódó kibocsátások Minthogy az ammóniának fontos szerepet tulajdonítanak a talajok, ill. vizek savasodása tekintetében, a legtöbb figyelmet az istállókból származó ammónia kibocsátások kapták. Az ammónia nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek, ill. állatok szemét, torkát, és a nyálkahártyákat. Lassan száll fel a trágyából az épületen keresztül, és végül a szellıztetı rendszerrel távozik az épületbıl. Az ammónia szintjét olyan tényezık befolyásolják, mint a hımérséklet, légcsere, páratartalom, állatsőrőség, az alom minısége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló tényezıket a 2. táblázat mutatja be. Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok, ill. tényezık Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezık A bélsár Húgysav és meg nem emésztett Állat és a takarmány keletkezése fehérje Lebomlás Ammónia a Folyamatjellemzık (ph, hımérséklet, trágyában/hígtrágyában víz aktivitás, stb.) Párolgás Ammónia a levegıben Folyamatjellemzık és a helyi klíma Szellızés Ammónia az istállóban Helyi klíma, hımérséklet, relatívpáratartalom, légáramlás Emisszió Ammónia a környezetben Levegı tisztító berendezések

22/103 Egyéb gázok Sokkal kevesebbet tudunk az egyéb gázok kibocsátásairól, bár e témában is történnek kutatások, különösen a metán és a dinitrogén-oxid tekintetében. A dinitrogén-oxid magasabb szintje általában egyrészt a levegıztetéses hígtrágyakezelés, másrészt az istállótrágya kezelése során jellemzı. A széndioxid keletkezése a légzéshez köthetı, arányosítható az állat hıtermelésével. A talajban zajló mikrobás folyamatok (denitrifikáció) dinitrogén-oxid (N 2 O) és nitrogén gáz (N 2 ) keletkezésével járnak. Míg a dinitrogén-oxid egyike azon gázoknak, melyek az üvegházhatás elıidézésében szerepet játszanak, a nitrogén gáz a környezetre ártalmatlan. Mindkettı keletkezhet a talajban a nitrát lebomlásakor, függetlenül attól, hogy a nitrát maga trágyából, szervetlen mőtrágyából vagy a talajból magából származik; a trágya jelenléte azonban elısegíti a folyamatot. Bőzhatás A bőzhatás egy helyi jelentıségő kibocsátás, melynek jelentısége fokozatosan növekedett, ahogy a sertéstartó gazdaságok száma növekedett, ill. ahogy a külvárosi lakóövezetek közelebb kerületek a tradicionálisan mezıgazdasági hasznosítású területekhez. A trágyából, ill. hígtrágyából keletkezı bőzös, illékony gázok kibocsátásában a fı tényezık a mikroba, ill. nedvesség tartalom. A bőz keletkezésének fıbb forrásai a következık: istállók, trágya és hígtrágya tárolók és a trágya/hígtrágya kijuttatása a földekre. Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkezı bőzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejőek, összehasonlítva az istállókból, ill. a tárolásból származó bőzhatással; másrészt jelentısen csökkenthetık a megfelelı kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat, a bőzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetıek az üzemeltetıtıl. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendık elsısorban a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint a lakóövezetek. Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. 3.1.2. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek A diffúz légszennyezés meghatározó épületei: 1 db fiaztató épület (24.80 m x 250.70 m) 2 db azonos mérető kocaszállás épület (24.80 m x 194.50 m) Takarmány-silók: épület megnevezése takarmány siló db kapacitás (t) fiaztató 3 24.0 kocaszállás 1. 2 24.0 kocaszállás 2. 2 24.0 A silók feltöltése zárt rendszerben történik, az etetés úgy szintén. Légszennyezı

23/103 pontforrás ehhez kapcsolódóan nem létesül. Hígtrágyakezelés/tárolás: A telep lagúnás rendszerő, ezért igen víztakarékos, a trágya az épületek alatti lagúnában győlik kb. 3-4 hónapig, majd innen a trágya telepre. A trágya megfelelı kezelés esetén a környezetre nem káros, a benne lévı N, P, K formák miatt értékes a növények számára. Környezetterhelés a nem megfelelı tárolás során jelentkezik, amikor a hatóanyagok nagymennyiségben koncentrálódnak egy helyen és akkumulálódnak a talajban és talajvízben. A telep trágyatermelése kb. 23000 m 3, ennek egy részét az épületek alatti lagúnákban egy részét pedig a 10000 m 3 -es trágyatárolóban tárolják, melynekéves kapacitása kb. 10 hónap. A trágyát mezıgazdasági területeken hasznosítják. Épületek főtése, légszennyezı pontforrások Fiaztató Melegvizes főtılap, 2 db 110 kw-os kazán A kocaszállásokon nincs főtés. Kémény Kémény Berendezés helye Telj. Összesen Megnevezése db magasságok átmérık (épület) kw kw m m fiaztató földgázzal üzemelı kazánok 110 2 220 4 0.400 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 - - porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 - - Összes beépített névleges bevitt hıteljesítmény: 250.1 Az épületek főtését szolgáló berendezések levegıhasználatai

24/103 Kémény Kémény Berendezés helye Telj. Összesen Megnevezése db magasságok átmérık (épület) kw kw m m fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 4 0.400 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 - - porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 - - Összes beépített névleges bevitt hıteljesítmény: 250.1 Berendezés helye (épület) Megnevezése Telj. Összesen Összes névleges gázfogyasztás kw kw m3/h fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 23.294 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 2.573 porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 0.614 A füstgázmennyiségeket az alábbi módon becsülhetjük. Összes névleges gázfogyasztás: 250.1 26.481 ( 1) V = V λ, 0 + L0 ahol V a füstgázmennyiség, m 3 /m 3 eltüzelt gáz V 0 az elméleti füstgázmennyiség tökéletes égéskor, m 3 /m 3 eltüzelt gáz L 0 az elméleti levegıszükséglet, m 3 /m 3 eltüzelt gáz λ légfelesleg tényezı: 21 21( λ 1) λ =, ill. O 2, m =, 21 λ O 2,m ahol 21 a levegı oxigéntartalma, tf% O 2,m a füstgázban mért O 2 tartalom, tf% Gáztüzeléskor a jellemzı értékek: V 0 (m 3 /m 3 ) L 0 (m 3 /m 3 ) O 2,m (tf%) λ V (m 3 /m 3 ) 8.5 9.5 2.0 1.1 9.5 A tényleges füstgázmennyiség térfogatárama: W = V Q, ahol W a füstgáz térfogatárama, m 3 /h Q a tüzelıanyag fogyasztás, m 3 /h A számításokat elvégezve kapjuk a telephely tüzeléstechnikai eredető várható levegıhasználatát és füstgázkibocsátását (2500 óra/év főtést feltételezve): db levegıhasználat (m3/év) 66 203 füstgázkibocsátás (m3/év) 628928

25/103 Épületek szellıztetése A légtérbe kerülı szennyezett levegı éves mennyisége (Q, m 3 /év): 3 nap óra m Q = 365 24 ventilátor db beép. telj. év nap óra Fiaztató Termenként 2 db elszívó kürtı 2-2 elszívó ventillátorral 5100 m3/h/db teljesítmény. Csoportos kocaszállások Összesen 21 db 8100 m3/h/db teljesítményő ventillátor Egyedi kocaszállások Összesen 9 db 12400 m3/h/db teljesítményő ventillátor Az istállók szellızése: épület épület megnevezése térfogata beépített elszívó m3 db m³/óra/db fiaztató 6217 4 5100 csoportos kocaszállások 4824 21 8100 egyedi kocaszállások 4824 9 12400 Ventillátoros szellıztetı rendszerrel üzemelı létesítmények levegıhasználata Épület megnevezés Légköbméter Beépített elszívó db Beépített telj. m 3 /óra/db Beépített összes telj. m 3 /óra Légtérbe kerülı szenny. levegı m 3 /év fiaztató 6217 4 5100 20400 1.787E+08 csoportos kocaszállások 4824 21 8100 170100 1.490E+09 egyedi kocaszállások 4824 9 12400 111600 9.776E+08 ÖSSZESEN 15865 34 302100 2.646E+09 A használt, elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezések A sertéstelepen az elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezés nem üzemel. Helyhez kötött diffúz légszennyezı források jellemzıi, légszennyezı komponensei A telepen alkalmazott technológia szerint diffúz légszennyezı források az istállók, a hígtrágya tárolók és a kihelyezı területek. Levegıbe történı kibocsátások a sertés istállókból A telepen a levegıbe történı kibocsátásokat a BAT technika normáit figyelembe véve a referencia kibocsátásokat foglalják össze az alábbi táblázatok:

26/103 NH3 CH4 N2O Sertés kategória Ól padozat típusa kg/állat férıhely/év Vemhes - 0.4-4.0 21.1 0.02-0.15 Koca Szoptató - 0.8-5.0 - - Választási <30 kg - 0.06-0.34 3.9 - malac NH 3 kibocsátás a különbözı trágya és hígtrágya tárolási technikák esetében Trágya és hígtrágya tárolási technika NH3 veszteség (%) Trágyakazal 20-25 Vizelet tárolása 40-50 Hígtrágya felszín feletti tárolótartályokban 10 Hígtrágya földgáttal körbevett medencékben 10 Sertés hígtrágyából származó bőz kibocsátásra vonatkozó adatok Kibocsátás Alacsony fehérje tartalom Normál fehérje tartalom Bőz egység (OUe/s * ) 371 949 H 2 S (mg/s) 0.008 0.021 * Európai bőz egység(szagegység, SZE): az a mennyiségő bőz, melyet 1 m 3 semleges, normálállapotú gázban elpárologtatva pont ugyanolyan fiziológiai választ vált ki egy mintaelemzı panelbıl (érzékelési küszöbre vonatkozóan) mint egy EROM (European ReferenceOdourMass: Európai Referencia BőzMennyiség) 1 m3 semleges, normálállapotú gázban elpárologtatva. (Az EROM definíciója: 123 µgn-butanol(cas 71-36-3), mely elpárologtatva 1 m3 semleges, normálállapotú gázban 0,040 µmol/mol koncentrációt eredményez.) Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. A telephelyen alkalmi kiporzást jelenthet a takarmány-silók feltöltése. Az ún.levegıztetı csövön kerülhet por a környezetbe, ui. jelenleg nem mindegyiket fedik le zsákkal a porzás megelızésére. Az ilyen úton történı kiporzás kis magasságban, lokálisan történik. A zsákos védelem kellı védelmet nyújtana ehhez.

27/103 A telephely tervezett egyidejő állatállománya: Kocaszállások - 978 csoportos koca férıhely - 504 egyedi koca férıhely - 5 kan férıhely - 140 csoporos süldı férıhely - 72 egyedi süldı férıhely - 1726 választott malac Sertéstelep évi tenyészkoca süldı utánpótlás igénye: 1600 db, 175, 185 életnapos állat, kéthetente 60 db. 28 napos korú, 8 kg-os testtömegő választott malac kibocsátása: évi: 90000 db, heti 1726 db, 13808 kg. Hígtrágya tárolás Éves keletkezett hígtrágya-mennyiség: 23000 m 3 közepes hígtrágya. A hígtrágya-kijuttatás korlátai miatt a tárolókapacitás: épület alatti lagúnában cca. 7500 m 3, fóliával bélelt trágyatározóban 10000 m 3. A számításokat elvégezve kapjuk a telep várható diffúz gázkibocsátásait: NH 3 CH 4 N 2 O -tól -ig kg/h -tól kg/h 0.08 0.75 4.44 0.00340 0.0225 ÁTLAG 0.42 4.44 0.0144 A telep bőzkibocsátása A szagterhelés becslésére a 10-es faktor módszere, ill. a VDI 3782 szabványban elıírt módszer alkalmazható. A módszer a szagimmissziós koncentrációt tízzel szorozva figyelembe veszi a fellépı koncentráció csúcsokat. Ha az így kapott koncentráció nagyobb, mint 1 SZE/m3, az adott helyen és idıszakban>10% gyakoriságú a túllépés, szagóra bekövetkeztével kell számolni. A várható állatlétszámmal Oldenburg 1 alapján számolva a telep bőzkibocsátása 11814 SZE/s. A hígtrágya kezelése A telep lagúnás rendszerő, ezért igen víztakarékos, a trágya az épületek alatti lagúnában győlik kb. 3-4 hónapig, majd innen a trágya telepre. A trágya megfelelı kezelés esetén a környezetre nem káros, a benne lévı N, P, K formák miatt értékes a növények számára. Környezetterhelés a nem megfelelı tárolás során jelentkezik, amikor a hatóanyagok nagymennyiségben koncentrálódnak egy helyen és akkumulálódnak a talajban és talajvízben. A telep trágyatermelése kb. 23000 m 3, ennek egy részét az épületek alatti lagúnákban egy részét pedig a 10000 m 3 -es trágyatárolóban tárolják, melynek éves kapacitása kb. 10 hónap. A trágyát mezıgazdasági területeken hasznosítják. -ig 1 Oldenburg, J.,1989. Geruchs und Ammoniak Emissionenaus der Tierhaltung KTBL Schrift 333. diss. Herausgegebenvom, KuratoriumfürTechnik und Bauwensenin der Landwirtschafte.V. 6100. Darmstadt Kranichstein, Germany

28/103 A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy idıszakosan üzemeltetett mozgó légszennyezı források jellemzı kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás,, ill. jármőforgalom hatásai. A telepre napi rendszerességgel szállítják ki a takarmányt a Nagisz Zrt. nádudvari takarmányüzemébıl tartálykocsival. A takarmányigény 4059 t/év, ez 225 kamion/év, az élıállat szállítás kb. 1196 t/év, ez 66 kamion/év. Az állati hulla szállítása heti 2 alkalommal történik, ez 104 kamion/év. A dolgozók egyénileg, gépkocsival, motorkerékpárral, vagy kerékpárral járnak ki. A szállítás útvonala: a 3405. jelő közút, a 34111. jelő Mihályhalom bekötı út és a telepre vezetı bekötı út. A 3405. és 34111. jelő utakjelenlegi forgalmi adatai Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Budapest, 2015.június) alapján: Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 3405. 10+318 m - 14+497 m 1756 507 28 153 93 74 34111. 0+000 m - 7+001 m 117 38 3 51 14 8 Telephellyel kapcsolatos forgalom 4 0 0 2 0 0 Mértékadó órai forgalom nappal, MÓF= 0.92*[j/nap]/16 Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] 3405. 10+318 m - 14+497 m 100.97 29.1525 1.61 8.7975 5.3475 4.255 34111. 0+000 m - 7+001 m 6.7275 2.185 0.1725 2.9325 0.805 0.46 Telephellyel kapcsolatos forgalom 0.23 0 0 0.115 0 0 Mértékadó órai forgalom éjjel, MÓF= 0.08*[j/nap]/8

29/103 Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 3405. 10+318 m - 14+497 m 17.56 5.07 0.28 1.53 0.93 0.74 34111. 0+000 m - 7+001 m 1.17 0.38 0.03 0.51 0.14 0.08 Telephellyel kapcsolatos forgalom 0.04 0 0 0.02 0 0 E forgalom magába foglalja a fenti, teleppel kapcsolatos forgalmat is. A telephelyhez köthetı forgalom napi 2 kamiont 4 személygépkocsit jelent, ami a 3407. jelő út összes forgalmának elenyészı hányada. A Közlekedéstudományi Intézet 2006-ban megjelent tanulmánya szerint a fajlagos gépjármő emissziók 60 km/h sebességnél az alábbiak: Jármő CO CH (FID) NO 2 SO 2 PM CO 2 g/km/jármő személygépkocsi 7.74 1.56 1.62 0.00699 0.101 166.4 autóbusz 9.18 0.645 5.99 0.0932 1.56 671.9 tehergépjármő >3.5 t 10.2 1.21 5.44 0.123 1.71 904.1 A számításokat elvégezve kapjuk a forgalomból eredı kibocsátásokat. 3405. út nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.279763 0.056386 0.058555 0.000253 0.003651 6.014551 autóbusz 0.004106 0.000288 0.002679 4.17E-05 0.000698 0.300489 tehergépjármő >3.5 t 0.024926 0.002957 0.013294 0.000301 0.004179 2.209394 ÖSSZESEN 0.308795 0.059632 0.074528 0.000595 0.008527 8.524434 3405. út éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.048655 0.009806 0.010184 4.39E-05 0.000635 1.046009 autóbusz 0.000714 5.02E-05 0.000466 7.25E-06 0.000121 0.052259 tehergépjármő >3.5 t 0.004335 0.000514 0.002312 5.23E-05 0.000727 0.384243 ÖSSZESEN 0.053704 0.010371 0.012961 0.000103 0.001483 1.48251 34111. út nappal CO CH NO2 SO2 PM CO2 Jármő mg/s m személygépkocsi 0.019162 0.003862 0.004011 1.73E-05 0.00025 0.411956 autóbusz 0.00044 3.09E-05 0.000287 4.47E-06 7.48E-05 0.032195 tehergépjármő >3.5 t 0.008309 0.000986 0.004431 0.0001 0.001393 0.736465 ÖSSZESEN 0.027911 0.004879 0.008729 0.000122 0.001718 1.180616

30/103 34111. út éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.003333 0.000672 0.000698 3.01E-06 4.35E-05 0.071644 autóbusz 7.65E-05 5.38E-06 4.99E-05 7.77E-07 0.000013 0.005599 tehergépjármő >3.5 t 0.001445 0.000171 0.000771 1.74E-05 0.000242 0.128081 ÖSSZESEN 0.004854 0.000848 0.001518 2.12E-05 0.000299 0.205324 Telepi közlekedés nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.000495 9.97E-05 0.000104 4.47E-07 6.45E-06 0.010631 autóbusz 0 0 0 0 0 0 tehergépjármő >3.5 t 0.000326 3.87E-05 0.000174 3.93E-06 5.46E-05 0.028881 ÖSSZESEN 0.00082 0.000138 0.000277 4.38E-06 6.11E-05 0.039512 Telepi közlekedés éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.000086 1.73E-05 0.000018 7.77E-08 1.12E-06 0.001849 autóbusz 0 0 0 0 0 0 tehergépjármő >3.5 t 5.67E-05 6.72E-06 3.02E-05 6.83E-07 9.5E-06 0.005023 ÖSSZESEN 0.000143 2.41E-05 4.82E-05 7.61E-07 1.06E-05 0.006872 Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett útvonalon közlekedı jármővek légszennyezı hatásának számításait. A vizsgált útvonal szennyezı anyag kibocsátásainak számítása a következı módon lehetséges: 3 n j eij j= 1 E = i, 3 3.6 10 ahol: E i a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyezı anyag kibocsátása az i- edik szennyezı anyag komponensbıl [mg/s m]; e ij a j-edik jármőfajta kibocsátása az i-edik szennyezı anyag komponensbıl a jármőfolyam tényleges sebességénél [g/km] n j a jármőfolyam jármőszáma az adott jármőtípusból (j=1 - személygépkocsi, j=2-3,5 t-nál nagyobb tömegő tehergépjármő, j=3 - autóbusz) [db/óra]; 1/3.6*10 3 a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám. Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejő átlagolási idıtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétıl szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstıl és a kémiai átalakulástól (ez a legrosszabb eset), az alábbi egyenlettel történik:

31/103 C i = 2 1000 Ei π sinα u σ zv, ahol: C i az i-edik szennyezı anyag koncentrációja [µg/m 3 ]; E i a vonalforrás i-edik szennyezı anyag emissziója [mg/s m]; α a szélirány és az út által bezárt szög [ ]; σ zv folytonos vonalforrás esetén a függıleges turbulens szóródási együttható [m]; zv 2 2 ( σ σ ) σ = +, z0 z ahol σ z0 a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható, gépjármővek esetén σ z0 = 1,5 m σ z a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható (MSZ 21457/4-80. Légszennyezı anyagok transzmissziós paraméterei. A turbulens szóródás mértékének meghatározása). [m] és 1.3 H 1.55 exp ( 2.35 p) σ z = 0.38 p 8.7 ln x z, 0 ahol H a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétıl mért távolság [m]; z 0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]; p a szélprofil egyenlet kitevıje, értéke a stabilitási indikátortól függ. A számításokat az alábbi paraméterekkel végeztük el: semleges légköri állapot (S=6, p=0,282), 3.03 m/s átlagos évi szélsebesség, kistelepülésre jellemzı felületi érdesség (z0=0,15 m), az úttal bezárt szög 45. Az út tengelyétıl számítva a levegıterheltségeket az alábbi ábrák mutatják be. A terheltség sehol nem lépi túl a jogszabály által meghatározott határértékeket.

32/103

33/103

34/103 A bőz terjedése, hatásterülete A szagforrástól x távolságban a rövid idejő koncentráció nagysága: c( x) = Q 0,1376 π u x ahol Q az emissziós áram (SZE/s),u a szél átlagos sebessége,x a forrástól mért távolság. A térségben az éves átlagos szélsebesség 3.03 m/s. 1,669,

35/103 A 11814 SZE/s kibocsátás mellett a hatastavolsag.exe programmal elvégezve a számításokat 2 a bőzterjedés hatástávolsága átlagos légköri stabilitás (normális) esetén 230 m. E távolságon csökken a várható szagintezitás értéke 1 SZE/m 3 alá. Átlagos légköri viszonyok mellett nem várható, hogy a teleprıl kikerülı bőz eléri a települést, ill. más lakott területet. Az AERMOD View szoftverrel elemeztük a bőzterjedés éves eloszlását. 2 http://ktvktvf.zoldhatosag.hu/menu/hirek/hatastav/hatastelepit.exe

36/103 A modell alapján a telephely körüli éves szag gyakoriságát mutatja be az alábbi térkép.

37/103

38/103 Éves szinten nem várható, hogy a bőzterheltség a lakott területek határán meghaladja az 1 SZE/m 3 értéket. A főtésbıl kibocsátott légszennyezı anyagok mennyisége Pontforrások Kémény Kémény Berendezés helye Telj. Összesen Megnevezése db magasság átmérı (épület) kw kw m m fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 4 0.400 A tüzelıberendezések teljesítményei nem érik el a 140 kw értéket, így a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 36.. (2) bekezdése értelmében az e forrásokkal kapcsolatos levegıtisztaság-védelmi hatósági ügyekben a megyei kormányhivatal járási hivatala jár el elsı fokon. Szakirodalom alapján a gáztüzeléskor becsült emissziók 3 Szén-dioxid (CO 2 ) CO NO x (mint NO 2 ) 0.32 g/m 3 2 g/m 3 Fizikai normálállapotban (273 K, 101325Pa) 10l g 2 3 CO2 0,4462mol 44 CO2 10 m CO2 22,41l / mol 0,4462molCO2 g 1tf % CO2 = = = = mol = 19, 63 CO 3 3 3 3 3 1m füstgáz 1m füstgáz 1m füstgáz 1m füstgáz m,azaz CO 2 [g/m 3 ] = 19,63 CO 2 [tf%] A gyakorlatban elıforduló jellemzı értékekgáz esetén: CO 2 (tf%) CO 2 (g/m 3 ) 8.0 157 A PB gáz 111.5 MJ/m3 főtıértékét figyelembe véve az alábbi gázfogyasztásokkal és kibocsátásokkal számolhatunk: 2 Megnevezése (épület) Kazán Telj. Összesen Gázfogy. db kw Kibocsátás CO NOx CO 2 kw m 3 /h g/h fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 23.294 7.454 46.588 3657.2 mg/m 3 33.68 210.53 16526 3 H. E. Hesketh, Air PollutionControl. Traditional and HazardousPollutants. RevisedEdition. Technomic Publishing Co., Inc., Lancaster Basel, 1996. pp. 79-107

39/103 Diffúz égéstermék kibocsátók, ill. kibocsátások 4 : Elvégezve a fenti szakirodalmi becsléseket, kapjuk: Telj. Összesen gázfogy. CO NO x CO Épület Berendezés db 2 kw kw m 3 /h g/h szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 0.78 0.25 1.57 123 porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 0.19 0.06 0.37 29 Összesen 2 30.1 0.97 20.71 129.44 10161 A sertéstelep átlagos összesszennyezı anyag kibocsátásai (feltételezve, hogy az NOx 2/3-a NO2): NH 3 CH 4 N 2 O CO NO x NO 2 CO 2 Forrás típusa g/h Diffúz 420 4440 14.4 1.020 6.37 4.25 500 Pont - - - 7.454 46.59 31.06 3657 ÖSSZES 420 4440 14.4 8.474 52.96 35.31 4157 A levegı védelmérıl szóló, a 292/2015. (X. 8.) Korm. rendelettel módosított 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint a telephelyen nem létesülnek 140 kw névleges bemenı hıteljesítményő kazánok füstgázait elvezetı kémények, ezért a telep kibocsátásait diffúznak tekinthetjük. 2. 12a. pontja definiálja a helyhez kötött diffúz forrás hatásterületét: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemzı üzemállapot mellett kibocsátott mőszaki becsléssel meghatározható légszennyezı anyag terjedése következtében a légszennyezı diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzık mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási idıtartamra számított várható talajközeli levegıterheltség-változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetıség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb. Légszennyezı anyag mérések a területen nincsenek, ezért az alapterheltségeket az éves határérték (ha van) 15%-ában (NOx/NO2 arányt 3/2-nak tételeztük fel), PM10 esetén 30%-ában határoztuk meg. NH 3 CH 4 N 2 O CO NO 2 NO x CO 2 µg/m 3 1 órás határérték 200 - - 10000 100 200 - Alapterheltség 0 0 0 450 6 9 0 A-feltétel 20 - - 1000 10 20 - B-feltétel 40 - - 1910 19.2 38.2-4 H. E. Hesketh, Air PollutionControl. Traditional and HazardousPollutants. RevisedEdition. Technomic Publishing Co., Inc., Lancaster Basel, 1996. pp. 79-107

40/103 A rövid idejő átlagos ammónia terheltség nem éri el a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megállapított határértékeket. A fenti A feltétel (200*0,1=20 µg/m 3 )szerint becsült hatástávolság 61 m, amit csak tájékoztató jellegőnek tekinthetünk. Ammóniára alapterhelés nincs, így a B feltétel: 200*0,2 = 40 µg/m 3, amit az NH 3 terheltség 20 m távolságban ér el. A C feltétel: maximum, 44.4*0,8 = 35,5 µg/m 3, amit az NH 3 terheltség 26 m távolságban ér el. Az1450 méterre lévı legközelebbi lakott ingatlannál a rövid idejő (1 órás) ammónia terheltség 0.434 µg/m 3, a határérték (200 µg/m3) 0.217%-a. A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 3.62µg/m 3 maximális 1 órás ammónia terheltség várható. A sertéstelep ammónia kibocsátásának hatástávolsága A diffúz NO x kibocsátás hatástávolsága 26 m a C feltétel szerint (2.77µg/m 3 ), az A és B feltételek szerint (20, ill. 38.2 µg/m 3 ) nem állapítható meg hatástávolság. A várható maximális egy órás terheltség 3.46µg/m 3, m-es távolságban várható NOx immisszió 0.0512 µg/m 3.

41/103 A sertéstelep NO x kibocsátásának hatástávolsága A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 0.319µg/m 3 1 órás NOx terheltség várható. A diffúz NO 2 kibocsátás hatástávolsága26 m a C feltétel szerint (1.85µg/m 3 ), az A és B feltételek szerint (20, ill. 38.2 µg/m 3 ) nem állapítható meg hatástávolság. A várható maximális egy órás terheltség 2.31µg/m 3, 1450 m-es távolságban a várható NO 2 immisszió 0.0343 µg/m 3.

42/103 A sertéstelep NO 2 kibocsátásának hatástávolsága A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 0.213µg/m 3 1 órás NOx terheltség várható. Az AERMOD View modellel számított éves levegıterheltség eloszlásokat mutatják be a következı térképek. A telep körüli 2x2 km-es területen vizsgáltuk a légszennyezı anyagok terjedését, a tevékenységbıl származó terheltségek eloszlását. Metán (CH 4 )terheltségek éves eloszlása Szén-monoxid (CO)terheltségek éves eloszlása

43/103 Szén-dioxid (CO 2 )terheltségek éves eloszlása Dinitrogén-oxid (N 2 O)terheltségek éves eloszlása

44/103 Ammónia (NH 3 )terheltségek éves eloszlása Nitrogén-dioxid (NO 2 )terheltségek éves eloszlása

45/103 Nitrogén-oxidok (NO x =NO+NO 2 mint NO 2 )terheltségek éves eloszlása A levegıterhelés csökkentését célzó megoldások Az alkalmazott tartási technológia biztosítja káros levegıterhelés megelızését. 3.1.3. Összefoglaló A telep által kibocsátott légszennyezı anyagok éves terjedésszámítási eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze. A táblázat az alapterheltséghez hozzáadott szennyezettségeket mutatja be. NH 3 CH 4 N 2 O CO NO 2 NO x CO 2 µg/m 3 1 órás határérték 200 - - 10000 100 200 - Alapterheltség 0 0 0 450 6 9 0 A-feltétel 20 - - 1000 10 20 - B-feltétel 40 - - 1910 18.8 38.2 - Maximális 1 órás terheltség 44.4 290 0.941 0.553 2.31 3.46 272 C-feltétel 35.5 232 0.753 0.442 1.85 2.77 218 Maximális 1 órás terheltség távolsága 13 13 13 13 13 13 13 A-feltétel távolsága 61 - - - - - - B-feltétel távolsága 20 - - - - - - C-feltétel távolsága 26 26 26 26 26 26 26 A vizsgált terület éves átlagos terheltsége m µg/m 3 0.0340 0.359 0.00117 0.00465 0.00309 0.0291 2.283

46/103 Az elemzések azt mutatják, hogy a telephely levegıterhelése várhatóan nem okoz határérték feletti terheltségeket. 3.2. Víz 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése A volt pulykatelep telep a 2074/28/2001. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Vízikönyvi szám Kösely VIII/1315. A vízjogi üzemeltetési engedély a pulykatelep vízilétesítményeire terjed ki. 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása. Nincs változás. 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása Nincs változás. A pulykatelep másik felel és a pulykakeltetı kivételével nincs víz felhasználás. 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzatok Vízmő Zrt Laboratórium a NAGISZ Zrt.-vel kötött vállalkozási szerzıdése keretében a cég csoporthoz tartozó, valamennyi állattartó telep ivóvíz vizsgálatát elvégzi. A Bőte telep szociális célú ivóvíz felhasználása nem haladja meg a 10 m 3 /d mennyiséget a telepen dolgozók létszáma nem haladja meg az 50 fıt, így a vizsgálatok gyakoriságát a 1 db ellenırzı bakteriológiai és kémiai vizsgálatban határozza meg a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelete az egészséget nem veszélyeztetı munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeirıl szóló jogszabály. 3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján. A várhatóan keletkezı szennyvíz zárt vízzáró mőanyag és vasbeton aknában lesz összegyőjtve. Az egész telep lagúnás rendszerő hígtrágyás technológiájú. Az istállókból a hígtrágya gravitációs vezetéken átemelı aknába kerül, innen zagyszivattyúk továbbítják a telepi belsı szigetelt tározóba.

47/103 Állatkategória Trágyatermelés 2014. éves átlagos létszám alapján 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 5. sz. melléklete alapján Telepen tartózkodó éves átlagos létszám Közepes hígtrágya mennyiség Közepes hígtrágya mennyisége Éves hígtrágya mennyisége db kg/állatkategória/hét to/hét to/év Koca (kocasüldı) + 3195+436 152 508,744 26 454,688 szaporulata (szop. malac 4466) Utónevelt malac 4 370 36 157,32 8 180,64 Hízó 997 64 63,808 3 318,016 Összesen 729,872 37 953,344 3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése A keletkezı szennyvizeket vízzáró vasbeton és mőanyag aknákban fogják győjteni, tárolni. 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása A lehulló csapadékvíz nem fog szennyezıdni, mert a telepen nem lesznek nyitott kifutók. A tervezett szerint a csapadékvíz felszín alatti drén rendszeren keresztül elszivárog, illetve felszíni folyókákon keresztül a telep melletti árkokba kerül összegyőjtésre, ahol elszikkad, illetve elvezetıdik. 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését A hígtrágyatározók környékére 2 db talajvízminıség-észlelıkutat létesítenek majd. 3.2.9. Összefoglaló A sertéstartás hígtrágyás technológiájú lesz, mely lagúnában keletkezik hozzáadott víz nélkül. A telepen belül zárt rendszerben fog mozogni a hígtrágya, így kizárható lesz a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése. A hígtrágyatározók mőszaki védelemmel lesznek ellátva. A keletkezı hígtrágya mezıgazdasági területeken lesz elhelyezve. 3.3. Hulladék 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése A várható hulladék képzıdés a majdani tenyésztés során, a gyógykezelésbıl, az állat elhullásból, valamint a karbantartásból termelıdik. Az egyéb települési hulladékok keletkeznek majd az étkeztetésbıl.

48/103 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról - 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban) - 3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése A hulladékok győjtése a cégcsoport többi telepeinél alkalmazott módszerekkel fog történni. 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit Mint a cégcsoport egyéb telepein. 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése. A veszélyes és nem veszélyes hulladék elszállítását engedéllyel rendelkezı szervezetek fogják végezni. 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése A keletkezı hulladékok meghatározó része az állati hulla lesz, melynek csökkentése a telep elemi gazdasági érdeke. Ennek érdekében úgy alakítják majd ki a tartás technológiát, hogy az állati tetemek mennyisége a lehetı legkevesebb legyen. 3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Nem lesz más szervezettıl hulladék átvétel. 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Begyőjtéssel sem lesz hulladék átvétel.

49/103 3.3.10. Összefoglaló A telephelyen keletkezı hulladékok és veszélyes hulladékok kezelése (győjtés, tárolás, elszállítás, átadás) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen fog történni. 3.4. Talaj 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai A telephelyen 1960-as évektıl szarvasmarha tenyésztés folyt. A sertés tenyésztést 2012-ben kezdték meg. A HAGE Zrt. a megvásárolt telepen pályázatból és a szükséges önerıbıl valósította meg az új telepet. 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.) A vizsgált terület az Alföld nagytájára, a Hajdúság középtájára és azon belül is a Dél-hajdúság kistájára esik. A Dél-hajdúság kistája a 750 km 2 kiterjedéső, a Hortobágy után Hajdú-Bihar megye legnagyobb területő tájegysége. Kaba térsége a Hortobágy és a Sárrét között helyezkedik el. Túlnyomórészt lösszel, finom kızetliszttel borított térszín 90-100 mbf magasságú. A területen folytatott szénhidrogén kutató és vízfeltáró fúrások rétegsorának ismeretében a területet a következı korú képzıdmények jellemzik: 0-140 m negyedkor 140-480 m levantei 480-1000 m felsı-pannon 1000-1300 m alsó-pannon 1300-1700 m szarmata Pleisztocén: A felsı-pannóniai képzıdmények fedıjeként és a pleisztocén rétegsor bevezetıjeként kell megemlítenünk azt az alsó-pleisztocén terresztikus vörös agyagot, amely rendszerint a pannónia agyagrétegek átalakult változata. A középsı-pleisztocén rétegek folyóvízi homok, folyóvízi iszap, lápi mocsári anyag, deluviális agyag jellemzi. A középsı-pleisztocénban települt rétegek utolsó tagjai rendszerint iszapos-agyagos képzıdmények, amik a feltöltıdı terület lelassult folyóvizeinek hordalékszállítását jelzik. A rétegsor folyóvízi homok képzıdménnyel kezdıdik, felsı szintje viszont már fokozatosan eliszapolódik, vagy átalakul futóhomokká. Holocén: Iszap, lösziszap, öntéshomok, öntésiszap, mocsári agyag, mésziszap jellemzi. A MÁFI kutató fúrásai alapján készült szelettérképet tanulmányozva az alábbi megállapítást tehetjük: 2 m mélységben zömében homokliszt-féleségek találhatók, melyek erısen agyagosak, iszaposak. Ezek félig vízzáróak. A terület többi részén- közte a vizsgált területen isagyag és finomlisztes képzıdmények találhatók, melyek vízzárónak tekinthetık. 5 m mélységben továbbra is a homokliszt-féleségek találhatók, erısen agyagos iszapos kifejlıdésben félig vízzáró minıségben. 10 m mélyen a homokliszt-féleségek elterjedése a jellemzı, az elızıekhez hasonló kifejlıdésben.

50/103 A Hajdúság eredeti, 150 m fölé emelkedı táblája már csak a szomszédos, debreceni lapon található meg. A hajdúszoboszlói területen a löszplató Ny- i pereme erısen lepusztult, számtalan idıszakos vízfolyás medre kanyarog rajta. A negyedidıszaki képzıdmények a pannónia üledékösszleten települnek. A pannónia aljzat 400 m magas domborulatot képez a Hajdúság és a Nyírség alatt, mely részben negyedidıszaki epigenetikus kiemelkedés. A pannónia alapzat lokális, negyedidıszaki megemelkedését mutatják a löszben elhelyezkedı vörös agyag rétegek. A lösz közötti vörös agyag homokliszttel kevert, világosabb színő, porózusabb. A hajdúsági tábla lösze szemcseösszetételben és szerkezetében közel áll a típusos löszhöz. Hajdúszoboszló területén a Hortobágy síkja és a Hajdúság határán a talajok általában közepesen mészgazdagok. A barna és fekete mezıgazdasági talajok kilúgzott humuszos szintje rendszerint 1-1,5 m vastag. Természetesen ebben a zónában kevés a mész, de egyes foltokban a CaCO 3 -tartalom itt is eléri a 10%-ot. Az akkumulációs zónában 1,5 m mélységben a CaCO 3 tartalom 5-10%. A telephely felszíni és felszín alatti vizekkel való viszonya A terület fı vízfolyása a Keleti-fıcsatorna. Keresztezi folyását Keletrıl Nyugat felé a Kösely (91 km, 777 km 2 ) és a Hamvas-fıcsatorna. A Kösely a Kondoros és a Tócó összefolyásából keletkezik. Talajvíz viszonyok A vizsgált terület térségben a talajvíz 1,5-2,5 m mélyen található, a maximális vízszintek a terepadottságoktól függıen 50-100 cm- re is megközelíthetik a felszínt. A talajvíz enyhén nyomás alatti, a nyugalmi és a megütött talajvízszint közötti különbség kb. 0,5-1,5 m. A sokéves ingadozási tartomány 3-4 m. Talajvíz minıség A talajvíz sótartalma az 1000 mg/l értéket is elérheti. Jelentıs a nátrium aránya, de helyenként a magnézium is jellegformáló mennyiségben van jelen. Az anionok közül a hidrokarbonát és a klorid a domináns. A talaj illetve a talajvíztér szennyezés mértékét, a szennyezés terjedését nagymértékben befolyásolja a felszín vízáteresztı képessége. Az agyagfrakció (0,000-0,02 mm) %-ában kifejezve jelen esetben 40-60 %, ez vízfelvevı, erısen víztartó felszínt képez. A területen a talajvíztükör nyugalmi szintje 1-2 m. A Hortobágy talajvizét a magas sótartalom jellemzi, a hajdúsági löszhát azonban jól elkülönül a Hortobágytól, kevesebb oldott anyagot tartalmazó talajvizével melynek jellege mindenütt nátrium- hidrogén-karbonátos. Rétegvíz viszonyok, beszerzés, minıség A térségben a negyedidıszaki pleisztocén homokos, helyenként apró kavicsos rétegek a jó vízadók. A környékbeli üzemek a középsı 60-100 m és az alsó 110-160 m rétegcsoportra telepített mélyfúrású kútjaikkal elégítik ki a telepeik vízigényét. A nagymértékő vízkivétel hatására a rétegszelvényben a nyomásszint erısen lecsökkent, ezért a felsıbb rétegekbıl a leszivárgás mértéke megnövekedett. A terület pozitív nyomásviszonyait, feláramlási jellegét fokozatosan elveszítette. A terület szennyezıdés érzékenységi besorolása A felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı szabályozást tartalmazó 219/2004. (VII. 21.) Korm rend település listája alapján Kaba település kevésbé érzékeny kategóriába került besorolásra.

51/103 Nitrátérzékenység A tervezett tevékenységgel érintett terület a 27/2006. (II: 7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete szerint nitrátérzékeny területek közé tartozik. 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása A telepen folytatott, felülvizsgált tevékenység eddig talajszennyezést nem okozott. A telephely környékén található kötött agyagtalaj igen jó folyadékzáró képességgel rendelkezik, a nagy kolloid felület következtében nagy a puffer képessége. 0,00-0,50 0,50-1,00 1,00-1,50 A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei a következık: Vizsgált paraméterek Mértékegység Vizsgálati eredmény Szennyezettségi határérték (B) ph 6,63 7,16 7,80 Arany-féle 49 58 63 kötöttség Humusz (%) 3,0 2,1 1,2 Réz mg/kg 1,5 1,3 0,4 75 Cink mg/kg 0,6 0,4 0,1 200 A fenti adatokból kiderül, hogy a telepen talajszennyezés nem történt. 3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése - A telepen folytatott technológiából és vízfelhasználás mértékébıl kifolyólag a 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KTM együttes rendelet hatálya alá tartozó vízminıségi kárelhárítási üzemi tervet fog készíttetni. 3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása Nem lesz szükség talaj remediációra. 3.4.6. Összefoglaló A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei talajszennyezést nem mutattak. 3.5. Zaj és rezgés Jogszabályi hivatkozások Az egységes környezetvédelmi felülvizsgálatnak kötelezıen tartalmaznia kell a 284/2007. (10.29.) Korm rendelet 5.. szerinti hatásterület vizsgálatát. A hatásterület lehet közvetlen és közvetett. A zajvédelmi szempontú közvetlen hatásterület a telekhatártól számítottan az a távolság, ahol a hangnyomásszint 10 db-el kisebb, mint a zajterhelési határérték. Zajvédelmi szempontból nem védett gazdasági területen ennek értéke nappal az 55 db éjjel a 45 db. Lásd hiv. Korm rendelet 6.. (e.)

52/103 Egyéb esetekben a létesítmények vélelmezett hatásterülete az 5.. az ingatlanok telekhatárától számított 100 m távolságon belüli területe. A közvetett hatásterület definiálása a 314/2005.(XII.25.) korm. rendelet 7. sz. mellékletében található. Lényegében annak vizsgálatát tartalmazza, a vizsgált létesítmény milyen mértékben módosítja a távolabbi környezetet. Zajvédelem esetében ez a közlekedés zajhatásainak vizsgálatát jeleni. 3.5.1. Jelenlegi zajterhelési alapállapot A kialakítandó sertés szaporító telep területén jelenleg egy felhagyott pulykanevelı telep 12 db. ólja található. A telep épületei leamortizáltak, bontásuk a közeljövıben megtörténik. A szaporító telep környezetében az egyes irányokban - ÉK-i irányban egy kb. 100 m széles erdısített terület, azon túl a jelenleg is üzemelı pulykanevelı telep, távolabb mezıgazdasági hasznosítású terület, - DK-i irányban erdısáv, mg. hasznosítású terület, távolabb, kb. 1,4 km-re Nádudvar településszéle, - DNy-i irányban mg hasznosítású terület, távolabb saját sertéstelepe, - ÉNy-i irányban erdısáv, azon túl mg. hasznosítású terület találhatók. Zajvédelmi szempontból védendı ingatlan (lakóházak) kb.1,4 km-re vannak. Az állattartó telep elhelyezése zajvédelmi szempontból ideálisnak tekinthetı. A bontás elıtt lévı pulykatelep nevelıépületei

53/103 DNy-ra távolban a Nagisz Hegedős-Lóré sertéstelepe látható Az Ék-i irányban található véderdı bevágásán keresztül a jelenlegi pulykanevelı szociális épületére lehet rálátni. A jelenlegi zajterhelési alapállapotot a telekhatárokon határoztam meg nappal, 10 perces idısorok felvételével. A pontok helyzete az alábbi: - M1-es pont ÉK-i telekhatáron, - M2-es pont DK-i telekhatáron, - M3-es pont DNy-i telekhatáron, - M4-es pont ÉNy-i telekhatáron.

Project 007 54/103 db 80 70 60 50 40 Az M1-es ponton felvett 10 perces idısor. L Aeq = 50,5 db, L95 %= 34,9 db. A zaj az állattartó telepen a madarak (verebek, egyéb madarak) csivitelésébıl származik. 30 20 07:35:00 07:36:00 07:37:00 07:38:00 07:39:00 07:40:00 07:41:00 07:42:00 07:43:00 07:44:00 LAeq LAFmax Cursor: 2010.04.10. 07:39:08-07:39:09 LAeq=51,9 db LAFmax=58,4 db LCpeak=75,2 db Project 008 db 80 70 60 50 40 30 Az M4-es ponton felvett 10 perces idısor. L Aeq = 40,4 db, L95 %= 30,1 db. A zaj az állattartó telepen a madarak (verebek, egyéb madarak) csivitelésébıl származik. A fák itt távolabb voltak. 20 07:50:00 07:51:00 07:52:00 07:53:00 07:54:00 07:55:00 07:56:00 07:57:00 07:58:00 07:59:00 LAeq LAFmax Cursor: 2010.04.10. 07:54:34-07:54:35 LAeq=37,5 db LAFmax=38,6 db LCpeak=64,2 db M1-es pont L Aeq = 50,5 db, L95 %= 34,9 db. M2-es pont L Aeq = 42,7 db, L95 %= 33,1 db. M3-es pont L Aeq = 40,1 db, L95 %= 30,5 db. M4-es pont L Aeq = 40,4 db, L95 %= 30,1 db. 3.5.2. A sertés szaporító telep létrehozását követıen kialakuló zajterhelési állapot. A sertéstelep helyének közvetlen hatásterülete mezıgazdasági hasznosítású terület, védendı létesítmények nélkül. A telep felépítése egyéb munkarészekben megtalálható. A zajvédelmi munkarészekben csak azokat emeljük ki, amelyek zajforrásokat tartalmaznak. A sertéstelep technológiájának ismertetése (lásd a dokumentáció korábbi résziben) A ventilátorok és levegı elımelegítı egységek pontszerő zajforrásnak tekinthetık. A telekhatárra nézı levegı elımelegítı blokkok egymástól mintegy 20 m-re lesznek. A szellıztetést biztosító ventilátorok az épületek közé kerülnek két helyzetben lehetnek. Vagy merılegesen állnak a telekhatárra vagy azzal párhuzamosan. A ventilátorok egymástól számított távolsága 14,6 m.

55/103 Az 1 kw teljesítményő (2.000 m 3 /óra) WOOD S ventilátor oktávsávos zajspektruma: db 2009.01.31. 14:48:30-14:49:48 130 120 Project 024 110 100 90 80 70 60 50 40 A ventilátorok elıtt 4,5 m-re mért oktávsávos frekvenciaspektrum. L Aeq = 54,1 db. A ventilátorok fordulatszám szabályzósak, zajkibocsátásuk a pillanatnyi fordulatszámtól is függ. 30 20 10 16 31,50 63 125 250 500 1000 2000 4000 8000 16000 A C LZeq Cursor: (A) Leq=54,1 db LFmax=68,5 db LFmin=51,7 db Hz A ventilátorok által lesugárzott zaj az un. távolságtörvény szerint csillapodik. Az általánosságban használható összefüggések: r2 L2 = L1 20lg (pontforrásnál) r1 jelmagyarázat: r 1...a zajforrás távolsága a mérés helyétıl r 2...a zajforrás távolsága a vizsgálati ponttól L 1...a mérés helyén mért hangnyomásszint L 2...a vizsgálati pont helyén mért hangnyomásszint A számítási összefüggés alapján könnyen meghatározható az egyes ventilátorok milyen hangnyomásszintet keltenek adott távolságban. 14,6 m-re a hangnyomásszint 43,9 db. Ez azt jelenti, két egymástól mintegy 15 m-re lévı ventilátor nem fogja érdemben egymás hangnyomásszintjét megnövelni, másképpen fogalmazva, a telekhatáron mérhetı hangnyomásszint, a legközelebbi ventilátor zajkibocsátásának függvénye, az összes többi hatása figyelmen kívül hagyható. A leírtak alapján - M1-es pont Ny-i telekhatáron L Aeq = 42,3 db (17,6 m-re) - M2-es pont D-i telekhatáron L Aeq = 25,1 db (126 m-re hígtrágya tároló túloldala) - M3-es pont K-i telekhatáron L Aeq = 20,4 db (218 m-re tehenészeti telep külsı határa) - M4-es pont É-i telekhatáron L Aeq = 31,3 db (62 m-re) 3.5.3. Szállítási tevékenység 3.5.3.1. A telep tevékenységéhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállítás igényessége) Éves takarmány-igény: o Vemhes kocatáp: 2300 tonna o Tenyészsüldı_2-táp: 343 tonna

56/103 o Szoptató kocatáp: 1314 tonna o Malactápszer: 30 tonna o Prestarter: 68 tonna A tápszállító tartálykocsi kizárólag nappali idıszakban tölti fel a napi tartályokat. A tartálykocsi napi mozgásának ideje kb. 1,0 óra. A tápszállítás tartálygépkocsi forgalma egyszeri 10 t táp szállításának feltételezésével: táp = 4055 t/év, az évi 250 munkanapra vonatkoztatva 16 t/nap, tehát 2 db. jármő kell. mérve: A kibocsátott zaj egyenértékő zajszintje a tápszállító fluid géptıl 7,5 m-rıl A tartályból a silókba sőrített levegıvel töltik fel a tápot. L Aeq fluid = 80,2 db. Idıtartama napi 40 perc/tartálykocsi L Aeq tartálykocsi = 80,2 db. Idıtartama napi 80 perc Sertéstelep évi tenyészkoca-süldı utánpótlás igénye: 1 600 db, 175, 185 életnapos állat, kéthetente 60 db. 28 napos korú, 8 kg-os sertés tömegő választott malac kibocsátása: évi: 90 000 db, heti 1 726 db, 13 808 kg. A saját hízlalótelepre az állatszállítás a telep végében jelenleg meglévı körfordulótól DNyi irányban az erdı átvágásában (jelenleg használaton kívüli földút) megépítendı burkolt útról történne. Az állatok egy részét részint ezen az új úton, lakóterület zajterhelését nem befolyásoló módon, másik részét a 34111-es, (ez vezet Mihályfalvára) 3405-ös úton keresztül a 4-es sz. fıközlekedési út irányába történne. A 34111-es útba a jelenlegi pulykatelepi út. A külsı megrendelıknek történı élıállat kiszállítás, amit 1 kamion/nap értéknek becsültem. Ha a gépjármő forgalmi adatokat összegezzük napi 3db. kamionforgalmat jelent oda-vissza a 3405-ös úton. A személyszállítás nem jelentıs a dolgozók személygépkocsival, motorkerékpárral, vagy kerékpárral juthatnak ki a telepre. Az állattartó telepet saját úton lehet megközelíteni. Az út mellett lakott ingatlan nem található, de a becsatlakozó út Nádudvar belterületi részén halad át, a település belsı útjával közös.

57/103 A közlekedési eredető zajterhelés meghatározása az ÚT 2-1.302:2003 Mőszaki Elıírás alapján történt annak feltételezésével, hogy ezen szerény mértékő belsı (mg. területek megközelítése) forgalom van és teljesülnek az elıírás peremfeltételei. -A számítási útszakasz végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekintendı, -A számítási útszakaszon belül meghatározott útszakaszokra érvényes, hogy a Q/v hányados kisebb, mint 43 mindhárom jármőkategória esetén A számításokat az alábbi táblázat tartalmazza: Jármőkategória Állattartó telep forgalma (jármő/nap) Összes zajterhelés (db) 7,5 m-re I. jármőosztály 20 x2 47,0 II. jármőosztály 2 x2 41,1 III. jármőosztály 3 x2 46,4 összesen 50 50,3 Az összekötı úton 50 km/ó jármősebességgel számoltam, c minıségő úton A sertéstelep hatása a 3405-ös. sz. összekötı út jármőforgalmára. Elégséges csak a nappali forgalmat vizsgálni, mivel éjszaka szállítás nem lesz. Út megnevezés/db jármő I-es jármőosztály óraforgalma II-es jármőosztály óraforgalma III-as jármőosztály óraforgalma LAeq 3405ös út a 10.318 km. szelvény között 44,2 3,5 3,9 61,8 Sertéstelep 2,5 0,3 0,4 50,3 Összesen 46,7 3,8 4,3 62,1 A Büte tertésszaporító telep üzemeltetése a 3405-ös sz. közút belterületi szakaszát legfeljebb 03 db-el, nem észrevehetıen növeli abban az esetben, ha az állatokat, tápot Balmazújváros, vagy Hajdúszoboszló célállomással, Nádudvaron keresztül szállítanák. Ha az irányok megoszlanak, vagy a 4-es fıút irányába (is) történik, a zajterhelési adatok még kisebbek. A fenti földterületek a sertéstelep közelében helyezkednek el. A hígtrágya kijuttatás módja jelenleg nem ismert, vagy csıvezetcsıvezetékkel, árasztásos módszerrel történik, vagy szippantás útján. A zagyszivattyúk zaja a vizsgálatból kihagyható, mivel közeltéri hangnyomásszintjük 50-55 db. A jármőközlekedés ez esetben figyelmen kívül hagyható, mivel külterületi utak igénybevételével történik. Az egyes telekhatárokat az állandó, szakaszosan állandó és változó zajforrások együttes zajterhelése éri. ΣLAeq = L Á + L szá + L v

58/103 3.5.4. Hatásterület meghatározása Nappal az ÉK-i telekhatárt az ólak elıtt a ventilátorok zaja, míg a bejáratnál a táp betárazás és táp szállítás zaja terheli. A másik két telekhatár a zajforrásoktól lényegesen távolabb találhatóa részlegesen árnyékolás is megjelenik. ÉK-i telekhatár: L =43,6 db 80 percnyi táptöltéssel 63,4 db ÉNy-i telekhatár: L =28,9 db DNy-i telekhatár: L=40,3 db DK-i telekhatár: L = 34,2dB Az adatok összegzése alapján megállapítható a zaj hatásterülete nappal az ÉK-i irány irányban 39 m-el túl van a telekhatáron. A másik három irányban telekhatáron belüli. Éjszaka csak a ventilátorok üzemelhetnek, a hatásterület valamennyi irányban telekhatáron belül marad. 3.5.5. Zajterhelési állapot A jelenlegi, a telekhatárokon mérhetı, inkább az éjszakai zajterhelés mértékét a 17-KZ/2015 sz. zajvizsgálati jegyzıkönyv tartalmazza. 3.5.6. Összefoglalás A megvalósulandó telep zaj-rezgés terhelése várhatóan csak az ÉK-i irányban terjed túl a telekhatáron, védendı objektumot nem érint. 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása 3.6.1.1. A kistáj jellegzetességei Hajdúszoboszló és az A- és a B-telep a 1.11.12. Dél-hajdúság nevezető kistájban található, Hajdú-Bihar megyében. A kistájon belül is az Északi részen. A Dél-hajdúság kistáj

59/103 Földtani adottságok, talajok A medence aljzatot DNY-ÉK-i és erre merıleges szerkezeti vonalak erısen feldarabolták. Így a mélyben flis, valamint átalakult kristályos kızetek találhatók, ezekre helyenként középsımiocén vulkáni sorozat települt. A Derecskei-árokban az alaphegység kb. 6 km mélyre süllyedt, s erre jelentıs vastagságban jura és kréta üledékes kızetek települtek. A jelentıs vastagságú, földgázvagyont rejtı (Hajdúszoboszló, Ebes) pliocén rétegsorokra helyenként 200 m-es pleisztocén folyóvízi üledék települt. Ennek felépítésében a Sajótól a Körösig számos folyó vett részt. A würmtıl kezdıdıen a különbözı folyóvízi rétegekre finomszemő (iszapos, agyagos) üledékek rakódtak, s a periglaciális éghajlaton többnyire löszszerkezetet vettek fel, helyenként azonban ártéri, mocsári iszapként, agyagként maradtak meg. Az alacsonyabb szinteket mindenütt folyóvizek járták be, a képzıdött üledékek (folyóvízi homok, ártéri lösziszap stb.) és formák is ehhez kötıdnek. Növényvilág A növényföldrajzi térbeosztás tekintetében a kistáj a Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Minimális területi kiterjedéső potenciális erdıtársulásai a tatásjuharos-lösztölgyesek (Acerei tatarici-quercetum), a sziki tölgyesek (Pseudovino-Quercetum roboris) és a tölgykıris-szil ligeterdık (Querco-Ulmetum hungaricum). A rendszeres Mezıgazdasági mővelés alatt álló területek sőrőbben elıforduló nyílt társulásai a bükkönyös (Consolida orientális-vicia striata) és a fakó muharos-tisztes füvesek (Stachyetostelarietum glaucae), a szikes gyakoribb növényei a bajusz pázsit (Crypsis aculeatus), a magyar-polka (Acorrellus pannonucus), az ágas sóballa (Suaeda maritima), stb. Az erdımővelésbe vont területeken vegyeskorú, zömében keménylombos, kisebb részben fenyıerdık díszlenek. Az összes erdı folyónövendéke sok év átlagában mintegy 3,7-4,5 m 3 /ha között alakul. A Tiszántúl szolonyec szikesei, erısen kötött agyagos, szerkezetes talajon alakult ki. Vízszintesen rétegzett és függılegesen oszloposan repedezik. Jellegzetes növényei: szikfokokon: a mézpázsit (Puccinellia limosa), az egérfarkfő (Myosurus minimus), a vékony útifő (Plantago tenuiflora), és a seprıparéj (Echinopsilon sedoides),

60/103 száraz szikes pusztákon: sovány csenkesz (Festuca pseudovina), a sziki lóhere, a sziki üröm (Artemisia maritima ssp. monogyna), a sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungaricum). A telep környéke nagyon változatos a vízfolyás, a mocsár, a mocsár rét, a puszta gyep, és az erdıs gyep területek egyaránt elıfordulnak. Ez a változatosság a növényvilág összetételében is megfigyelhetı. Nagyon gazdag növényvilág jellemzı a területre. Megfigyelhetı: - a fás részeken kocsányos tölgy (Quecus robur), keskenylevelő ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), gyepőrózsa (Rosa canina), mezei juhar (Acer campestre), kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kecskefőz (Salix Caprea), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), - a szikes pusztarét (Achilleo-Festucetum pseudovinae), uralkodó füve a Veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina), mellette tömegesek a cickafarkok (Achillea setacea, A. millefolium ssp. collina), az apró lóherék (Trifolium strictum, T. micranthum), és a peremizsek (Inula britannica), Hordeum hystrix, Ranunculus pedatus, Lotus corniculatus ssp. tenuifolius, Gypsophila muralis, - a mocsaras, magasabb vízállású területeken közönséges nád (Phramites autsralis), gyépkény fajok (Typha sp.), sás fajok (Carex sp.), zsióka (Balboschoenus maritimus), sziki káka (Scirpus lacustris subsp. tabernaemontani), tengermelléki káka (Scirpus litoralis), csetkáka (Eleocharis uniglumis), alacsonyabb vízállású, száradó területeken tarackos tippan (Agrostis stolonifera), sziki mézpázsit (Puccinella limosa), Plantago maritima, Aster tripolium subsp. parmonicus, sótőrı fajok Atriplex sp., és Chenopodium sp. A telepen belül a természetes élıvilág nagyfokú zavarása miatt teljesen megváltozott a társulások összetétele. A dísznövényektıl, a telepített gyeppázsitig, valamit a rombolt felületeken, a romtalajokon gyomnövényzet alakul ki. Általánosságban megállapítható, hogy a bolygatott helyek növényzete sok, nem ıshonos fajból áll, amelyek széles ökológiai amplitúdójúak, de versenyképességük kicsi, így ezekre a helyekre szorulva tudnak fennmaradni. A ruderális gyomnövényzet mindig erısen idegen foltként van jelen. A telep (hrsz) északi részén telepített tölgyes található, amely mind a látvány, mind a hatásterületek kiterjedésében korlátozza a telep hatását. A telep területén elıforduló növényzet: - foltos bürök (Conium maculatum), - juhsóska (Rumex acetosella), - ebszékfő (Matricaria perforata), - mezei szarkaláb (Consolida regalis), - útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), - angol perje (Lolium perenne), - közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), - mezei acat (Cirsum arvense), - mezei csorbóka (Sonchus arvensis), - orvosi székfő (Matricaria chamomilla), - nád (Phragmites australis),

61/103 - disznóparéj-félék (Amaranthus sp.), - libatop-félék (Chenopodium sp.), - keserőfő-félék (Polygonum sp.) - nagy csalán (Urtica dioica) - cickafark-félék (Achillea sp.) - közönséges bojtorján (Arctium lappa) - kocsányos tölgy (Quercus robur) Állatvilág A terület gazdag rovar és emlıs fajokban. A rovar fajok jelenléte feltételezi az ezekre vadászó állatok (gyík, béka) jelenlétét is. A területen fıleg a rágcsálók jelenléte dominál, de nem ritka a nagyobb testő vadállat pl. róka, vaddisznó, ız sem. Az állategészségügyi okok miatt a rágcsálók irtása szervezett keretek között fog folyni a sertéstelepen. A telepet vadvédı kerítéssel kell körbekeríteni a nagyobb testő állatok telepen kívül tartása érdekében. A telep környéke nagyon változatos a vízfolyás, a mocsár, a mocsár rét, a puszta gyep, és az erdıs gyep területek egyaránt elıfordulnak. Ez a változatosság az állatvilág összetételében is megfigyelhetı. Nagyon gazdag madárvilág jellemzı a területre. Megfigyelhetı: - a fás részeken egerészölyv (Buteo buteo), gatyásölyv (Buteo lagopus), kék vércse (Falco vespertinus), vörös vércse(falco tinnunculus), erdei fülesbagoly (Asio otus), - a puszta gyepeken kékes rétihéja (Circus cyaneus), fürj (Coturnix coturnix), sordély (Miliaria calandra), cigánycsuk (Saxicola torquata), sárga billegetı (Motacilla flava), - a mocsár réten bíbic (Vanellus vanellus), sárszalonka (Gallinago gallinago), nagygoda (Limosa limosa), pajzsoscankó (Philomachus pugnax), székicsér (Glareola pratincola), gulipán (Recurvirosta avosetta), gólyatöcs (Himantopus himantopus), cankók, - a mocsaras területeken kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena), feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis), bölönbika (Botaurus stellaris), bakcsó (Nycticorax nycticorax), üstökös gém (Ardeola ralloides), kis kócsag (Egretta garzetta), nagy kócsag (Egretta alba), szürkegém (Ardea cinerea), vörös gém (Ardea purpurea), kanalas gém (Platalea leucorodia), barnarétihéja (Circus aeruginosus), foltos nádi poszáta (Acrocephalus schoenobaenus). Közelben a Nemzeti Park A teleptıl 500 m távolságban a Kösely által határolva a Hortobágyi Nemzeti Park területei, Ramsari területek és Natura 2000 területek találhatók.

62/103 A Nemzeti Park, a Ramsari területek és a Natura 2000 területek határa a teleptıl Ramsari területek A Ramsari Egyezmény célja a vizes élıhelyek megırzésének elısegítése, elsısorban az egyezmény részes államainak együttmőködésére építve, továbbá az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az egyezmény létrehozta a "Nemzetközi Jelentıségő Vadvizek Jegyzékét", amelybe minden részes államnak legalább egy vadvizes területét felvetet. Az egyezmény alapállása nem a tiltás, hanem az ésszerő, fenntartható gazdálkodás, a területek megóvásával, ami természetesen más-más hasznosítást jelent a különbözı területeken. Magyarország 1979-ben csatlakozott a Ramsari egyezményhez. Ezt követıen jelentıs számú vizes területet jelölt a Nemzetközi jelentıségő vizes területek jegyzékére. Ezt követıen 1989- ben, majd 1997-ben, 2001-ben és 2003-ban került sor ismét területek jelölésére, így jelenleg 23 hazai vizes élıhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180 000 ha kiterjedéssel. A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemzı vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. A nemzetközi jelentıség korábbi feltételei alapján bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. Ezek közé tartozik a Hortobágy, a kardoskúti Fehértó, a Fertı-tó és Gemenc. A többi hazai ramsari terület is legalább 2 kritériumot elégít ki. Az egyezmény értelmében "vizes területnek tekintendık azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tızeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert." Így jelenleg a 8004/2003. KvVM tájékoztatója szerint 23 terület tartozik az érvényes törvényi hatályok alá.

63/103 Kiemelkedı jelentıségő a nemzetközi jelentıség feltételei közül az, amelyik valamely vízimadár faj vagy alfaj egy populációjának 1%-os értéket elérı állományokat veszi alapul. A Hortobágyi ramsari területeken a következı fajok világ- vagy európai populációjának 1%-a (vagy sok esetben még több is) fordul elı: kanalasgém, vetési lúd, kis lilik, nagy lilik, csörgı réce, kanalas réce, daru, kormos cankó, pajzsoscankó, nagy póling, fattyúszerkı Natura 2000 területek A Hortobágyi Nemzeti Park a NATURA 2000 programon belül az EU Madárvédelmi irányelvének (92/43/EEC, Wild Bird Directive) értelmében az ún. SPA, tehát a Különleges Madárvédelmi Területek közé jelölt ki 280 277 ha területet. Az EU Vadon élı állat- és növényfajok élıhelyeinek védelmérıl szóló irányelve (79/409/EEC, Habitats Directive) ún. SCI területeket közé 263 816 ha területet hirdetett ki. Ezeken területeken vadon élı fajok, és élıhelyeik megırzése, illetve a hosszú távú fenntartható használat feltételeinek megteremtése a feladat. A Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy 23 121 hektáros területe 1979 óta szerepel a Nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek jegyzékén. A térség, az egyik legnagyobb diverzitással rendelkezı vizes élıhely, Magyarország legfontosabb madárélıhelye. Számos fokozottan védett faj költ a területen, de ritkaságnak számító madarak is felbukkannak itt. Téli idıszakban a Hortobágy vizes élıhelye kiemelt táplálkozó- és pihenıhely az ide érkezı vízimadarak és ragadozó madarak számára. A terület értékét emeli az itt található Halas mocsár, mely a térség legmélyebben fekvı mocsara, és Tiszafüredi Bioszféra Rezervátum, mely a cigányréce (Aythya nyroca) elıfordulás központi területe. Számos, endemikus növényfaj is magas értéket képvisel a területen, elıfordul itt az erdélyi útifő (Plantago schwarzenbergiana), a magyar sóvirág (Limonium gmelini), és a magyar sóballa (Suaeda pannonica) is. A vándorlási idıszakban daruk (Grus grus) tízezrei pihennek a területen, számuk évrıl-évre nı, mára mintegy 50-60 milliós állománnyal számolnak. Mivel a terület kiemelten fontos vizes élıhely, ezért számos védett és fokozottan védett növény- és állatfaj található itt meg. Növények által képviselt természeti érték többek között a tündérrózsa (Nymphea alba), a tündérfátyol (Nymphoides peltata), a sulyom (Trapa natans). A Hortobágy halastó parti zónáiának állományalkotó faja a keskenylevelő gyékény (Typha angustifolia), a bodnározó gyékény (Typha latifolia) és a nád (Phragmite australis). Elıforduló vízinövényei a virágkáka (Butomus umbellatus), a védett nyílfő (Sagittaria sagittifolia), és a sárga nıszirom (Iris pseudocorus) is. A Hortobágy területén lévı tölgy-kıris-szil ligeterdık kiváló fészkelı helyet nyújtanak a madarak számára. A térség, ragadozó fajai között megtalálható a rétisas (Haliaeetus albicilla), fészkel a kék vércse (Falco vespertinus), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a hamvas rétihéja (Circus pygargus). A Hortobágy területén található vizes élıhelyek számos védett és fokozottan védett vízimadarat is vonzanak a területre, mind költés, mind táplálkozás okán. Így elıfordul bakcsó (Nycticorax nycticorax), búbos vöcsök (Podiceps cristatus), feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis), vörös gém (Ardea purpurea), nagy kócsag (Egretta alba), törpegém (Ixobrychus minutus), fekete gólya (Ciconia nigra).

64/103 A Hortobágy nyíltvizes területeit körülölelı pusztai élıhely számos védett növényritkaságnak, mint az agárkosbor (Orchis morio), a henye kunkor (Heliotropium supinum), a macskahere (Phlomis tuberosa), biztosít életteret. A talaj szikes jellegét jelzi a védett a sziki ballagófő (Salsola soda), sziki sóvirág (Limonium gmelini), az orvosi székfő (Matricaria recutita). A környezı területek intenzív mezıgazdasági használata negatívan hat a Hortobágy védett területeire. A Hortobágyi Nemzeti Park területe az UNESCO MAB területként tartja számon, valamint a Világörökség része is. A telep hatása A sertéstelepi tevékenység teljesen zárt rendszerben fog mőködni. Hatása a telepnek a védett, Ramsari és Natura 2000 területeken levegıtisztaság védelmi és zajhatásban lehet. Látványában a telep eddigi 12 épület helyett közlekedıkkel összekötött 3 épület fog megvalósulni. Levegıtisztaság védelmi szempontból a telep rövid idejő ammónia szennyezettség hatástávolsága a teleptıl 510 m, a NOx hatástávolsága 50 m, a rövid idejő bőzkibocsátás hatástávolsága 450 m. A zaj hatásterülete nappal ÉK-i irányban 39 m, a másik három irányban a telekhatáron belül van. 3.6.1.2. Védett természeti területek A telep hatásterülete védett természeti terület nem érint. A teleptıl 4-5 km távolságra ÉNY-ra a város túlsó felén a HUHN10002 különleges madárvédelmi területek, valamint ugyan itt a HUHN 20002 kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület található. Ezekre a területekre a telepen folytatott tevékenység nincs hatással, így bemutatásukkal nem foglalkozunk.

65/103 3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása A mőködı, hígtrágyás technológiájú sertéstelep közvetlenül a Kaba - Hajdúszoboszlót összekötı mőút északi oldalán terül el, a település belterületétıl légvonalban mintegy 2,1 kmre Észak-északkeletre. A közúttal aszfaltozott bekötıút köti össze. A telep északi oldalán a földmedrő hígtrágyatározó, majd azt követıen szántók, keleti oldalán mőszaki védelemmel ellátott tározók, majd szántók, nyugati oldalán szántók, déli oldalán szántók és a 4. sz. fıút található. A tágabb környezetben is kizárólag szántó mővelési ágú nagy táblás területek találhatók, melyeket legfeljebb egy-egy akác, nyárfasor, facsoport tör meg, egy részük a hígtrágya elhelyezı terület. Élıvízfolyás, és egyéb természeti érték (pl.: kunhalom) a telep tágabb környezetében nem található. A rendezett képet mutató telepet kerítés határolja. Az utak, a nagy lebetonozott területek, kerítések mellett, a taposott helyeken, a depóniák helyén és a telep belsejében kizárólag különbözı gyomtársulások találhatók. A fás növényzetet nemes nyár és akácfásítások és a telepen belüli parkosított részeken korai juhar, lucfenyık, néhány keleti életfa, főz, fehér nyár, a cserjéket néhány feketebodza bokor képviseli. A teleptıl északra található a hosszú idejő felhagyott, rekultiváció alatt lévı földmedrő hígtrágya tározó, melyet szintén nádas övez. A telep keleti oldalán lévı szigetelt tározókból a hígtrágyát szántóföldön helyezik el. A telepet középfeszültségő elektromos vezeték látja el energiával, a vezetéken madárvédelmi szigetelés nincsen, de nem is indokolt, mivel a közelben nincs olyan madár élıhely, mely ezt szükségessé tenné. Élıhelyek (Á-NÉR besorolás szerint) és társulások (a Simon-féle természetességi jelleggel) Közvetlen hatásterület A közvetlen hatásterületnek tekintjük magát a telepet és a hígtrágya-tározó tavakat. Ez teljes egészében mesterségesen kialakított terület épületekkel, utakkal, és ruderális növényzettel. A hígtrágya-tároló tó erısen szennyezett, láthatóan eutróf. Á-NÉR besorolás: U4 Telephelyek, roncsterületek O13 Taposott gyomnövényzet S7 Fásítások (facsoportok, erdısávok, fasorok) Társulás: Atriplicetum tataricae GYT Lolio-Plantaginetum GYT Onopordetum acannthii GYT Conietum maculati GYT Teljes hatásterület A felmérések során három fı élıhely típus különíthetı el a vizsgált kb. 200 m-es hatáskörzetben. 1. A telepet övezı szántóterület A telepet tulajdonképpen minden oldalról szántóföldek határolják, melyekben jellemzı módon egy éves kultúrákat termelnek. Á-NÉR besorolás: T1 Egyéves szántóföldi kultúrák

66/103 2. Utak, árokpartok mezsgyéi A telepet határoló utak mellett és a töltéseken, mezsgyéken ruderális, taposott, útszéli gyomtársulásokat találunk Á-NÉR besorolás: O13 Taposott gyomnövényzet Ruderális taposott, útszéli, erdei, mezsgye gyomtársulások: Lolio-Plantaginetum GYT Arctio-Ballotetum nigrae GYT Agropyro Convolvuletum arvensis GYT Malvatum neglectae GYT Atriplicetum tetoricse GYT 3. Nemes nyarasok. erdısávok A kerítés mellett, illetve a hígtrágya tárolótótól délre, valamint az utak mellett több kisebb foltban nem ıshonos fajokból kialakított erdıterületek. Á-NÉR besorolás: S1 Akácosok, S2 Nemes nyárasok, S7 Fásírások (facsoportok. erdısávok, fasorok) Társulások: PopuletUm canadensis GT (Bromo sterili) Brometum GT 3.6.2.1. Elıforduló jellegzetes (karakter fajok) listája Botanikai adatok Közvetlen hatásterület A terület gyakorlatilag ruderális állapotban van, kizárólag egyéves és évelı gyomnövények valamint telepített facsopor tok találhatók. Közvetett hatásterület A felmérések során a fent felsorolt élıhely típusok társulásainak regisztrált, gyakoribb fajai (védett fajt a területen nem találtunk): Fák, fasorok: Populus x Euamericana Populus alba Salix alba Acer platanoides Robinia pseudo-acacia Biota orientalis Picea abies Rubus caesius Rosa canina Sambucus nigra Ruderalia, árokpartok, mezsgyék, taposott területek: Achillea millefolium Echinochloa crus-galli Agropyron repens Echium vulgare Amarathus retroflexus Erigeron canadensis Ambrosia elatior Galium aparine Arctium lappa Lamium purpureum Artemisia vulgaris Malva neglecta Atriplex tatarica Matricaria indora Bromus sterilis Plantago major Cannabis sativa Poa annua Capsella bursa-pastoris Polygonum eviculare

Carduus acanthoides Chelidonium majus Chenopodium album Cichorium intybus Cirsium arvense Cirsium vulgare Conium maculatum Crepia tectorum Convolvulus arvensis Dactylis glomerata Datura stramonium Dipsacus laciniatus Rumex crispus Sambucus ebulus Senecio vulguris Setaria pumila Setaria verticillata Silena vulgaris Solanum nigrum Tataricum officinale Trifolium pretensa Urtica dioica Verbascum phlomoides Xanthium spinosum 67/103 Zoológiai adatok A védett fajokat csillaggal jelöltük, védettségi kategóriájuk és eszmei értékük feltüntetésével. Fokozottan védett faj a vizsgált területen nem található. A közvetlen hatásterületen állatok élıhelye néhány közönséges, urbanizált élı1ény kivételével nem regisztrálható, viszont a környezı területek állatvilág a táplálkozás, kóborlás során itt is megfordul. Védett, épületlakó fajok (baglyok, denevérek) jelenlétét nem tapasztaltuk. Több alkalmú terepbejárás, és irodalmi adatok alapján a telephely és környéke faunájának néhány jelentısebb faja a következı Táplálkozó, ill. itt gyakrabban átvonuló állatfajok: Madarak /Aves/ balkáni gerle Streptopelia decaocto kenderike Acanthis cannabina* 10.000 barázdabillegetı Motacilla alba* 10.000 mezei veréb Pesser montana* 10.000 citromsármány Emberiza citrinella* 10.000 molnárfecske Delichon urbica" 10.000 dolmányos varjú Covus corone cornix seregély Sturnus vulgaris egerészölyv Buteo buteo* 10.000 szarka Pica pica fácán Phasianus colchicus széncinege Paros major* 10.000 feketerigó Turdus merula* 10.000 tengelic Carduelis carduelis* 10.000 füsti fecske Hirundo rustica" 10.000 vetési varjú Corvus frugilegus* 10.000 házi rozsdafarkú Phoenicurus ochrurus vörös vércse Falco tinnunculus* 50.000 házi veréb Passer domestica Emlısök /Mammalia/ mezei cickány Crocidura leucodon* 2.000 nyest Martes foina vakond Talpa europaea* 2.000 róka Vulpes vulpes sün Erinaceus concolor* 10.000 ız Capreolus capreolus mezei pocok Microtus arvalis vándorpatkány Rattus norvegicus házi egér Mus musculus 3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése A sertéstenyésztés szakmai feltételeinek biztosítása, valamint a megfelelı szakmai alázattal, odafigyeléssel végzett tevékenység során a tevékenységnek nincs olyan káros hatása, amelyet indikátor szervezetek jelezni tudnának. Havária esetén feltételezett hígtrágya elfolyása esetén, a telephely környékén lévı csatornában élı halak pusztulása jelezheti a szennyezés megvalósulását.

68/103 3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása Nincs eddigi károsodás. 3.6.5. Összefoglaló A sertéstelepen folyó tevékenység védett, vagy védendı természeti értéket nem érint. A telephelyet több évtizede alakították ki, az eredeti növénytársulás a telephelyen és környékén megszőnt, tágabb környezetében is kizárólag mővelt szántóföldeket találunk egyéves kultúrákkal. A dőlıutak, kerítések szántók melletti rézsők, mezsgyék, fásítások sem hordoznak természeti értékeket. A telep mőködése az élıvilágra kifejtett káros hatásokkal nem jár. A tározó gyakorlatilag holt szennyvíztérnek tekinthetı. 4. Rendkívüli események 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként - 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása - 5. Összefoglaló 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is Levegı Az elemzések azt mutatják, hogy a telephely levegıterhelése várhatóan nem okoz határérték feletti terheltségeket. Víz A sertéstartás hígtrágyás technológiájú lesz, mely lagúnában keletkezik hozzáadott víz nélkül. A telepen belül zárt rendszerben fog mozogni a hígtrágya, így kizárható lesz a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése. A hígtrágyatározók mőszaki védelemmel lesznek ellátva. A keletkezı hígtrágya mezıgazdasági területeken lesz elhelyezve. Hulladékgazdálkodás A telephelyen keletkezı hulladékok és veszélyes hulladékok kezelése (győjtés, tárolás, elszállítás, átadás) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen fog történni. Talaj A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei talajszennyezést nem mutattak. Zaj-rezgés A megvalósulandó telep zaj-rezgés terhelése várhatóan csak az ÉK-i irányban terjed túl a

69/103 telekhatáron, védendı objektumot nem érint. Élıvilág A sertéstelepen folyó tevékenység védett, vagy védendı természeti értéket nem érint. A telephelyet több évtizede alakították ki, az eredeti növénytársulás a telephelyen és környékén megszőnt, tágabb környezetében is kizárólag mővelt szántóföldeket találunk egyéves kultúrákkal. A dőlıutak, kerítések szántók melletti rézsők, mezsgyék, fásítások sem hordoznak természeti értékeket. A telep mőködése az élıvilágra kifejtett káros hatásokkal nem jár. A tározó gyakorlatilag holt szennyvíztérnek tekinthetı. 5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal - 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el. - 5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket - 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére - 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására -

70/103 6. Mellékletek 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély

71/103

72/103 6.2. Ivóvíz vizsgálati jegyzıkönyv

73/103

74/103

75/103

76/103

77/103

78/103 6.3. Felszín alatti víz vizsgálati jegyzıkönyv

79/103

80/103

81/103

82/103

83/103

84/103

85/103

86/103

87/103

88/103

89/103

90/103

91/103 6.4. Talaj vizsgálati jegyzıkönyv

92/103

93/103

94/103

95/103

96/103 6.5. Zajmérési jegyzıkönyv Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök 5000. Szolnok, Tölgy u. 8/b. E-mail: szellg51@gmail.com Tel.:(56) 373-395, 20-314-4549 ZAJVIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV a NAGISZ Zrt. Nádudvar, Bőte 3000 kocás szaporító telep zajterhelési állapot meghatározására Munkaszám: 17-KZ/2015 A vizsgálati jegyzıkönyv készült: 2015 október Ez a...számú példány. Tárgyi, 10 oldal terjedelmő dokumentáció csak teljes terjedelmében másolható!

97/103 MÉRÉSI JEGYZİKÖNYV Vizsgálatot végzı megnevezése és címe: Széll Gábor akusztikai és munkavédelmi szakmérnök KvVM szakértı. Eng. sz. Sz-821/2007. Mérnöki Kamarai szám: MK-16-0735 5000 Szolnok, Tölgy u. 8/b. Megbízó: Nagisz Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Vizsgálat idıpontja(i) 2015. október 1. Megbízás tárgya: 3000 kocás szaporító telephelye által létrehozott környezeti zajterhelés mértékének meghatározása a létesítmény üzemelése során. A beruházás nem valósult még meg. A mérés így a jelenlegi, zajterhelés alapállapot meghatározását tartalmazza. A vizsgálat helyszíne A kialakítandó sertés szaporító telep területén jelenleg egy felhagyott pulykanevelı telep 12 db. ólja található. A telep épületei leamortizáltak, bontásuk a közeljövıben megtörténik. A szaporító telep környezetében az egyes irányokban ÉK-i irányban egy kb. 100 m széles erdısített terület, azon túl a jelenleg is üzemelı pulykanevelı telep, távolabb mezıgazdasági hasznosítású terület, DK-i irányban erdısáv, mg. hasznosítású terület, távolabb, kb. 1,4 km-re Nádudvar településszéle, DNy-i irányban mg. hasznosítású terület, távolabb saját sertéstelepe, ÉNy-i irányban erdısáv, azon túl mg. hasznosítású terület találhatók. Zajvédelmi szempontból védendı ingatlan (lakóházak) kb.1,4 km-re vannak. Az állattartó telep elhelyezése zajvédelmi szempontból ideálisnak tekinthetı. Határértékek Az üzemi létesítményekre vonatkozóan a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet elıírásai vonatkoznak, amennyiben a környezetben zajvédelmi szempontból védendı létesítmény található. Ha a környezet ipari vegyes terület, külterület, az 1. sz. melléklet 4. sora szerint a védendı homlokzatok elıtt 2 m-re engedélyezett zajkibocsátási határérték: nappal: 60dB* éjjel: 50 db* *A nappali idıszak 6 00-22 00 -óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb összefüggı 8 óra. Az éjszakai a 22 00-6 00 óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb 0,5 óra.

98/103 Ha nincs védendı lakó intézményi ingatlan, vagy terület, a környezetterhelés generális szabályaként az MSZ-13-111:1985 szabvány 3.2. pontját szokás alkalmazni, ami szerint a megengedett zajkibocsátási határérték a terület jellegétıl és a védendı létesítménytıl függetlenül nem lehet 70 db-nél nagyobb. (Megjegyzendı e határérték megszegésének nincs jogkövetkezménye, de a környezet védelme szempontjából indokolt vizsgálni.) *A nappali idıszak 6 00-22 00 -óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb összefüggı 8 óra. Az éjszakai a 22 00-6 00 óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb 0,5 óra. A vizsgálathoz használt mőszerek, tartozékok gyártmánya, típusa: BK 2250 típ. integráló zajszintmérı és kiegészítı egységei. Gy. sz.: 2488415 A mőszer hitelesítési száma: M 568533 Érvényessége 1017. június 17. BK 4228 típ. pistophone Gy. sz.:1704451 Érvényessége: etalon Windmaster 2 típ. szélsebességmérı Bosch PLR-30 típ. lézeres távolságmérı Gy. sz.:889598520 A mérés kezdete elıtt és végén a mőszerkönyv elıírásainak megfelelıen a kalibráció végrehajtásra került. Alkalmazott szabványok, rendeletek: 284/2007. (X.29.) Korm. rendelete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról. 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése. Meteorológiai tényezık a mérés napján: 2015. október 1. Hımérséklet: 22 o C (délután) Idıjárás jellege: derült, napos idı A szél sebessége: szélcsend Üzemelési rend: Jelenleg nincs üzemelés a telepen A zajforrások leírása: A telephelyen nem üzemelnek zajforrások. A mérés a környezeti háttérterhelésre ad információt. A háttérterhelés a környezetbıl beszőrıdı közlekedés (szántás) és a madarak csivitelésébıl adódik.

99/103 A mérıfelületek, mérési pontok elhelyezése az ingatlan telekhatárától, illetve a védendı létesítményektıl: Kritikus Irány mérési pont száma Mérési pont, mérıfelület leírása 1 101 Az ÉK-i telekhatáron felvett mérési pont 2 201 A DK-i telekhatáron felvett mérési pont 3 301 A DNy-i-i telekhatáron felvett mérési pont 4 401 Az ÉNy-i telekhatáron felvett mérési pont A mellékelt helyszínrajz szerinti vizsgálati pontokban történtek a mérések1,5 m magasságban. A mérési pontok helyzete: (Részletezve a helyszínrajz vázlaton) Az egyes mérések elvégzésének módja, idıtartama: Az egyes vizsgálati pontokon néhány perces mérési idıket alkalmaztam. A zajkibocsátási vizsgálatok eredménye: A mérési eredményeket részletesen a 3. sz. táblázat tartalmazza. Zajkibocsátási A-hangnyomásszintek a vizsgálati pontokon: Zajkibocsátási A- Zajkibocsátási határérték Kritikus pont Mérıfelület hangnyomásszint L Aeq (db) L KH (db) jele Nappal* Éjjel** nappal éjjel M 1 101 44-70 70 M 2 201 42-70 70 M 3 302 42-70 70 M 4 401 41-70 70 * egészre kerekített érték 1. / A zajterhelési határérték (L TH ) indoklása ( területi besorolás). Az M1, M2, M3, M4 mérısík irányában: Az MSZ-13-111:1985 szabvány 3.2. pontja szerint: L TH 70 2./ A 4. sz. táblázatban közölt korrekciók és indoklásuk L KH = L TH + K N + K R + K D K N + K R + K D = 0 a./ A környezeti zajforrások száma miatti korrekciós tényezık értéke K N = 0, mivel a vizsgálat során más zajkibocsátó zaját a mérési környezetben nem észleltem. b./ Hangvisszaverıdés miatti korrekciós tényezı értéke K R = 0, mivel a mérési pontokat a telekhatárokon, vagy védendı homlokzattól 2 m-re vettem fel

100/103 c./ A zaj terjedése miatti korrekciós tényezı értéke K D = 0, mivel a zajkibocsátási és zajterhelési pontok egybeesnek. Vizsgálat eredménye: (a mérési eredmény összehasonlítása a követelményszinttel Mérıfelület jele Minısítés Túllépés mértéke nappal éjjel M 1 Megfelel 0 0 M 2 Megfelel 0 0 M 3 Megfelel 0 0 M 4 Megfelel 0 0 A legnagyobb túllépés mértékszáma: Szolnok 2015. október 26. T = 0 db.

101/103 1. sz. táblázat A zajforrások leírása A z a j f o r r á s jele Megnevezése Nincsenek zajforrások Mőködési idı napszakonként ( óra ) Zajkibocsátás jellege Mőködési Hely Minısítés 2. sz. táblázat A mérési pontok helyzete Mérési pont megnevezése (m) Magassága Helye jele* 101 Az ÉK-i telekhatáron felvett mérési pont 1,5 ZT 201 A DK-i telekhatáron felvett mérési pont 1,5 ZT 301 A DNy-i-i telekhatáron felvett mérési pont 1,5 ZT 401 Az ÉNy-i telekhatáron felvett mérési pont 1,5 ZT ZK... zajkibocsátási pont ZT...zajterhelési pont

102/103 Mérési eredmények és feldolgozásuk nappal 3. sz. táblázat A mérési pont jele 101 201 301 401 A zaj jellege álland ó álland ó álland ó álland ó Egyenértékő A-szint L Aeq db t óra L Aa db Alapzaj K 1 db A zaj impulzus jellege L AImax - L ASmax db K2 db A zaj keskenysávú jellege Lterc db 44,3 8 27,1 0 0 0 0 0 44,3 41,5 8 27,1 0 0 0 0 0 41,5 42,3 8 27,1 0 0 0 0 0 42,3 40,8 8 27,1 0 0 0 0 0 40,8 K3 L AE = LAM =LAM LAE db db db Megjegyzés

HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ 103/103 101 202 401 301

1/103 NAGISZ ZRT NÁDUDVAR BŐTE (HRSZ 0689/2) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA KÉSZÍTETTE: NAGISZ ZRT. 4181 NÁDUDVAR, Fİ U. 119. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY MUNKASZÁM: K-03-2015 2015. OKTÓBER

2/103 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ALÁÍRÓLAP... 5 BEVEZETÉS... 6 1. ÁLTALÁNOS ADATOK... 6 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai... 6 1.2. A felülvizsgált cég adatai... 6 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek... 6 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása... 11 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek... 11 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok... 11 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok... 11 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁORszámok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása... 11 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt... 11 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK... 12 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével... 12 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja... 12 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése... 12 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg... 18 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA... 18 3.1. Levegı... 18 3.1.1. Várható levegıkörnyezeti hatások... 19 3.1.2. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek... 22 3.1.3. Összefoglaló... 45 3.2. Víz... 46 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése... 46 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása... 46 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása... 46 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg... 46 3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján.... 46 3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a

3/103 szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése... 47 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása... 47 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését... 47 3.2.9. Összefoglaló... 47 3.3. Hulladék... 47 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése... 47 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról.. 48 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban)... 48 3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése... 48 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit... 48 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése.... 48 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése... 48 3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése... 48 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése... 48 3.3.10. Összefoglaló... 49 3.4. Talaj... 49 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai... 49 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.)... 49 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása... 51 3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése... 51 3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása... 51 3.4.6. Összefoglaló... 51 3.5. Zaj és rezgés... 51 3.5.1. Jelenlegi zajterhelési alapállapot... 52 3.5.2. A sertés szaporító telep létrehozását követıen kialakuló zajterhelési állapot... 54 3.5.3. Szállítási tevékenység... 55 Út megnevezés/db jármő... 57 3.5.4. Hatásterület meghatározása... 58 3.5.5. Zajterhelési állapot... 58 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 58 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása... 58

4/103 3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása... 65 3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése... 67 3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása... 68 3.6.5. Összefoglaló... 68 4. Rendkívüli események... 68 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként... 68 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása... 68 5. Összefoglaló... 68 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is... 68 5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal... 69 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el.... 69 5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket... 69 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére... 69 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására... 69 6. Mellékletek... 70 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély... 70 6.2. Ivóvíz vizsgálati jegyzıkönyv... 72 6.3. Felszín alatti víz vizsgálati jegyzıkönyv... 78 6.4. Talaj vizsgálati jegyzıkönyv... 91 6.5. Zajmérési jegyzıkönyv... 96

5/103 ALÁÍRÓLAP Tárgy: NAGISZ Zrt. Nádudvar, Bőte 3000 kocás szaporítótelep EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Megrendelı: Készítette: NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Környezetgazdálkodási osztály Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, Akusztikai szakértı KvVM Sz-821/2007, EüM 100-9/2006 Dr. Nagy Tibor SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Tóth Gyula környezetgazdálkodási osztályvezetı Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV/Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı Mérnök kamarai tagság: 09-1032 Készült: 4 nyomtatott példányban

6/103 BEVEZETÉS A Nagisz Zrt Bőte pulykatelepén évek óta nem folyik termelés, az épületek üresen A HAGE- NAGISZ cégcsoport sertéságazata a cégcsoport termelési kapacitásának növelése céljából egy új 3000 kocás szaporító telepet tervez létesíteni. A telep összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást követıen 9385/15/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt kapott. A telep építése még nem indult el. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai A cég elnevezése: Nagisz Zrt. Környezetgazdálkodási osztály A cég székhelye: 4181. Nádudvar, Fı út 119. A cég cégjegyzékszáma: 09-10-000194 Telefonszám: 06-54/525-506 E-mail: tgy@nagisz.hu Tóth Gyula Nagy Tibor Széll Gábor Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, KvVM Sz-821/2007 akusztikai szakértı 1.2. A felülvizsgált cég adatai Hosszú neve: NAGISZ Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Rövid neve: NAGISZ Zrt. Székhelye: 4181 Nádudvar, Fı u. 119. KÜJ száma: 100 234 604 Település azonosító száma: 28103 A cég statisztikai számjele: 10218796-0123-114-09 Ügyvezetı igazgató: Kovács Lajos Lakcíme: 4181 Nádudvar, Petıfi u. 14. A Zrt. megalapításának éve: 1988 október 31. A tulajdon viszonyokban változás nem történt. 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek Sertéstenyésztési vállalkozás-vezetı: - Lakcíme: - A sertéstelep létszáma: - Telephelye: 4181 Nádudvar, Mihályhalmi útfél KTJ száma: 100 287 346 Település azonosító száma: 28103

7/103 Telephely helyrajzi száma: Nádudvar külterület 0689/2 hrsz - sertéstelep Telephely nagysága: 115 126 m 2 A telephely Nádudvar és Mihályhalma között húzódó 34111. sz. közút mellett található. Nádudvar közigazgatási területén, Nádudvar településtıl kb. 1,5 km-re. A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag és a nıivarú tenyészállomány utánpótlásához szükséges tenyészalapanyag elıállítása. Hízlalást ezen a telepen nem terveznek végezni. A telep 3 000 koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb. 14 400 db sertés). A telep súlypontjának EOY koordinátái: X= 234 704 m Y= 806 766 m Átnézetes helyszínrajz (mőhold felvétel) Átnézetes helyszínrajz (katonai térkép)

8/103

9/103

10/103

11/103 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek - A TiKTVF 9385/15/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek. 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok - A TiKTVF 6272/16/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a tervezett mélyfúrású kút és a vízellátást biztosító vízilétesítmények megépítésére. 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok Még nincs hígtrágya elhelyezési engedély. 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR-számok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása A vizsgálat idıpontjában, a Nagisz Zrt. Nádudvar Bőte telepén nem folyik tevékenység. A tervezett beruházás után a tevékenység az alábbi lesz. A felülvizsgált telephelyen folytatott tevékenységek TEÁOR Tevékenység 01.46 Sertéstenyésztés 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt 2010-2015 A telepen érdemi tevékenység nem zajlott, még a régi pulyka tartó épületek állag megóvására sem fordítottak. A telepen történt változások mőhold felvételek segítségével 2003. május 30. 2009. június 18. 2013. augusztus 12.

12/103 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja A sertéstelep építése még nem kezdıdöttel, így a tevékenységét sem kezdte el. 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése Nincs mit ismertetni. A tervezett létesítményben a következı technológiák létesülnének. A technológia leírás egy 3000 kocás új építéső malac elıállító sertéstelepére vonatkozik. A sertéstelep technológiai rendszerei I-TEK Tuffigo és Rapidex tartástechnológiai berendezésekkel kerülnek kialakításra. 1 db fiaztató épület 2 db azonos mérető kocaszállás épület Az épületek zárt közlekedı folyosóval összekötöttek. A technológiai rendszer elemei minden istálló típusban: 1. kutricarendszer 2. automatizált takarmánybehordó rendszer, 3. automatizált szellıztetési rendszer

13/103 Fiaztató Az épületben 684 férıhely van kialakítva 12 teremben. Az állategészségügyi biztonság érdekében a rotációhoz igazodva az épületben 12 terem kerül kialakításra termenként 72 férıhellyel. Az "all in, all out" elv figyelembevételével egyszerre 2 terem kerül ki, illetve betelepítésre 7 naponként. Betelepítés elıtt minden esetben kötelezı a takarítás és fertıtlenítés. A vemhes kocák az ellés elıtt 5-7 nappal kerülnek a fiaztatóba betelepítésre, de legkésıbb 110 napos vemhes korban. A választott malacok 28 napos átlagkorban (kb. 9-9 kg) elszállításra kerülnek a hizlaló telepre. A szállításhoz várakoztató és felhajtó rámpa van az épületben. A fiaztató istálló a sertés-tartás legigényesebb és legkényesebb tartási egysége, mivel két teljesen eltérı igényő állatcsoport igényét kell egy szerre kis területen biztosítania: a kocákét és a szopós malacokét. Kutrica A fiaztató kutricák I-TEK Laktek fiaztató kutricái, melyek lagúnás rendszerőek. A kocák öntöttvas rácson vannak elhelyezve, amely 4 cm- rel kiemelkedik a padlószintbıl, ezáltal biztosítva az alsó csecssorhoz való jobb hozzáférést a malacok számára. Az öntöttvas felülete csúszásmentes kiképzéső megakadályozandó a kocák lábának szétcsúszását. A koca hátuljánál trágya ledobó nyílás van a rácson kialakítva a könnyebb tisztítás érdekében. Az öntöttvas rácspadlót rozsdamentes acélból készült tartókeret tartja a lagúna fölött. A szerkezet önhordó alátámasztást nem igényel. A tartókerethez van rögzítve a kocaleszorító és a homlokfal, ez utóbbira van rögzítve a kibillenthetı vályú. A kocaleszorító egyik oldalra nyitható a könnyebb beállás érdekében. A kocaleszorító hosszúságban és szélességben is állítható. A malacok alatt mőanyag rácspadló van a koca mindkét oldalán. A rácsok résmérete kisebb, mint 1 cm. A mőanyag rácsok alátámasztást igényelnek, ami rozsdamentes acélból készült tartó. A koca egyik oldalán a rácspadlóba integrált melegvizes malac melegítılap található a malacok komfortjának biztosítására. A kutricák mérete 2,6 x 1,705 m = 4,42 m2. A kutrica oldalfalak 50 cm magas 3,5 cm vastag, könnyen tisztítható üreges, mőanyag panelbıl készülnek, amelyek könnyen moshatóak és fertıtleníthetıek ellenállnak az ammónia és fertıtlenítı szer hatásainak. Etetés itatás A fiaztató épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7 L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordórendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik.

14/103 A térfogat adagolókból termenként egy automatikus nyitó szerkezettel termenként egyszerre juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta két három alkalommal. A malacok etetése kézzel történik, tekintettel a többszöri kis adag igényre. A malacok etetése a mőanyag rácshoz rögzíthetı mőanyag etetıbıl történik. Az itatásra a kocáknak szopókás a malacok számára szelepes itató van, amelyek közös itató száron vannak elhelyezve így elkerülhetı a vezetékben pangó víz, ami egészségügyi problémát okozhat. Az itatók rozsdamentes anyagúak, a gerincvezeték mőanyagból készül. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást a külsı és belsı hımérséklet a páratartalom és a negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A terem főtés három részbıl tevıdik össze. a, Az épületbe bejövı levegı elıfőtése 12 ºC-ra, az elıfőtı helyiségben lévı gáz légbefújóval. b, Malacmelegítı lap melegvizes főtése, központi gázkazánnal, c, Infralámpa helyi kiegészítı főtésnek. A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. A malac melegítı lap melegvizes rendszerő, a szükséges melegvizet két központi gázkazán állítja elı. A klíma komputer vezérli a rendszerbe szükséges melegvíz mennyiségét. Egy elektromágnes szelepen keresztül. A melegvizes lapok polimer betonból készülnek és 40 x 135 cm méretőek. A lapok a mőanyag rácsba integráltak, felületük csúszás mentesített. A kellı mikroklíma kialakításához, fıleg a fialási idıszakban infralámpával van a kellı hımennyiség biztosítva. Az infralámpák szabályozhatóak, hogy csak a

15/103 szükséges energiát használja a rendszer. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy így a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80-85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer a hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni ( nehéz a párolgás ) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést Kocaszállás A telepen két egymással teljesen azonos kocaszállás épület van. A technológiai leírás egy épületre vonatkozik. A kocaszállás épületekben vannak elhelyezve a kocák a fialáson kívüli idıszakban. Ugyanebben az épületben vannak elhelyezve a süldık és a keresı kanok. Egy épületben lévı férıhelyek - 978 csoportos koca férıhely - 504 egyedi koca férıhely - 5 kan férıhely - 140 csoporos süldı férıhely - 72 egyedi süldı férıhely Kutrica rendszer - Csoportos kocaszállás A 978 állat 1 nagy teremben van elhelyezve, mivel itt az állatok mozgása folyamatos nem all in all out. A kutricákban 12-13 állatot lehet elhelyezni. A kutricák galvanizált acélból és mőanyagból készülnek. A kutricák oldalfalai 1,1 m magasak. Az kutricák úgy lettek tervezve, hogy ellenállnak a akár 300 kg testtömegő kocák által kifejtett erıhatásoknak. A kutricák úgy vannak méretezve, hogy biztosítsák az európai elıírásnak megfelelı 2,25 m2 / koca életteret. A falkákban lévı rangsor harc minimalizálása érdekében a vályúkon 1,22 m elválasztók vannak, ami gyakorlatilag kiküszöböli a kocák közötti veszekedést az etetés idıszakában. A vályúk rozsdamentes acél anyagúak és fel vannak emelve a padozattól 25 cm-re. Ez megkönnyíti a tisztítást és jobb levegı áramlást is biztosít. A vályúkban 6-7 kocánként vályú elválasztó van, így a vízszint minden koca számára megfelelı. A teremben a kocák alatt beton rácspadló és lagúna van kialakítva. A rácspadló réseltsége az európai normának megfelelı. A közlekedı folyosók tömör beton burkolatúak, légcsatornaként is funkcionálnak. A padozati és vályúrögzítések rozsdamentes acél, a kutrica egyéb részei galvanizált csavarral vannak rögzítve.

16/103 - Egyedi kocaszállás Az épületben 504 db Gevitop egyedi kocaállást helyezünk el a kocák termékenyítésére, és vemhesség elsı hónapjában való tartására. Ez a kutrica biztosítja a kocák könnyő kezelését, és az eredményes termékenyülést. A Gevitop kocaállás felfelé nyíló ajtója megkönnyíti a kocák ki-be mozgatását, mert az ajtó nem vesz el teret a közlekedı útból. Az ajtó úgy van formatervezve, hogy megkönnyítse az inszeminálás szakszerő végzését. A biztonsági zár megakadályozza az ajtó kinyílását. A szerkezet az ajtóknál felsı merevítıkkel is össze van kapcsolva. Felsı merevítık rendkívül stabillá teszik a szerkezetet, miközben nem akadályozzák a dolgozó munkáját. A vályúba 6-7 kocánként vályú elválasztó és itató van építve Az emelt vályú biztosítja a jó takaríthatóságot, és egyben a jobb helykihasználást. Az egyedi állások vázszerkezete 1 -os tüzihorganyzott acélcsıbıl készül. Az állások 65 cm szélesek, 2,22 m hosszúak, 1,05m magasak. Az állás hossza az emelt vályú miatt lehet rövidebb, mint 2,30m. Az állások elején 4 sorban galvanizált csövek vannak szerelve a kocák kiugrásának megakadályozására. Az emelt vályú miatt a 4 sor elegendı. A kocaállások gyorsan összeszerelhetıek. A szerelés önzáró csavarokkal történik Kanszállás Az 5 db keresı kan számára kialakított kutricák A kutricák tüzihorganyzott acélból és mőanyagból készülnek 1,2 m magasságúak. A méretük 3 x 2 m kanonként. Az egyedi vályúk a padozathoz vannak rögzítve Süldık

17/103 A süldık kutrica rendszere a kocaszálláséhoz hasonló, de itt az állások 55 cm szélességőek. Etetetés A kocaszállás épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7 L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordó rendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy vagy több automatikus nyitó szerkezettel juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta 2-3alkalommal. A kanok takarmányozása kézzel történik. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást a külsı és belsı hımérséklet a páratartalom és a negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés Az épületbe bejövı levegı elıfőtése 12 ºC-ra, az elıfőtı helyiségben lévı gáz légbefújóval. A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza a rendszer, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80 85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer a hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni ( nehéz a párolgás ) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést A telep területigénye, épületek elhelyezése Az épületek a volt pulykatelep területi adottságait figyelembe épülnek meg, a beruházás során új zöldmezıs területeket nem vonunk be. Az épület komplexum 2 darab kocaszállásból és 1 darab fiaztatóból áll, ezeket összekötı folyosó köti össze, így zárt rendszerként mőködhetnek. A szociális épület a hizlalda déli végén lesz kialakítva közel a fıbejárathoz. A tömbösített technológiából kifolyólag az épületek méretei igen impozánsak, a kocaszállás hossza 194 m, szélessége 25 m, a

18/103 fiaztató 250 m hosszú és 25 m széles. A telephez tartozik még egy 10 000 m 3 tározó kapacitású szigetelt trágyató és egy szeparátor ház, amely a telep nyugati részén kap helyet. 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg Nyilvántartások, tervek A nyilvántartási rendszer a cég többi telepénél alkalmazott módon lett kialakítva. Hatósági ellenırzések Mivel nincs mit ellenırizni ezért nem volt. Engedélyek Lásd az 1.4. pont alatt. Bírságok Nem volt. 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 3.1. Levegı A felülvizsgálat levegıvédelmi fejezete a levegı védelmérıl szóló306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet alapján készült. A Tiszántúli KTVF 9385/15/2010. sz. EKHE határozata 3.3.3. pontja 500 méter védelmi övezetet állapít meg. Ez összhangban van a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 5. -ban megállapított szabályokkal. A telephely Nádudvartól kb. 1 450 méterre fekszik, ezért biztosítani lehet e védıtávolságot.

19/103 Atelephely a fenti határozat hatályba lépese óta még nem valósult meg. 3.1.1. Várható levegıkörnyezeti hatások Telepítés A telepítési szakaszban az építési munkák, valamint az ehhez kapcsolódó szállítások járnak légszennyezéssel. A megvalósulás e szakaszában földmunkagépeket, útépítı gépeket és szállító jármőveket használnak, kizárólag nappali üzemeltetéssel. Ebben az idıszakban a levegıkörnyezet átmeneti porterhelésével és a munkagépek, szállítójármővek, kipufogó gázaiból eredı egyéb, gázalakú légszennyezı anyagok nagyobb koncentrációinak jelenlétével kell számolni. Az építıanyagok ütemezett szállítása nem igényli azok nagyobb mennyiségben való tárolását. Az építés idejére telepített irodakonténer főtése elektromos hısugárzóval történik, ekkor légszennyezı pontforrás nem létesül. A jármővekbıl CO, NO x, korom és el nem égett szénhidrogének kerülnek a levegıbe.

20/103 A telepen üzemelı gépek légszennyezı anyag kibocsátásainak becslésekor feltételeztük, hogy azok kielégítik a nem-közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 1/2000. (VII.21.) KÖVIM-KÖM együttes rendelet 1. sz. melléklet 4.2.1. pontjában a rendeletben definiált A, B és C típusú motorokra megállapított szennyezı anyag kibocsátási határértékeknek: Leadott teljesítmény (P) (kw) Szénmonoxid (CO) (g/kwh) Szénhidrogének (HC) (g/kwh) Nitrogénoxidok (NO x ) (g/kwh) Részecskék (PM) (g/kwh) A: 130 < P< 560 5,0 1,3 9,2 0,54 B: 75< P< 130 5,0 1,3 9,2 0,7 C: 37 < P< 75 5,0 1,3 9,2 0,85 Az építés során elsısorban a jármővek, gépek által felvert por okoz nagyobb légszennyezettséget. A képzıdı por átlagos légköri viszonyok mellett a munkaterületen belül kiülepszik. Erıs szelek nagyobb távolságra is elhordhatják a port, ekkor a porképzıdéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell. A kiporzás a szállító jármővek szállítófelületének takarásával, illetve az építési terület nedvesítésével csökkenthetı. Nádudvar közigazgatási területe, így a sertéstelep is a módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónához sorolható. Ennek értelmében a légszennyezettségi tartományok és a maximális légszennyezettségek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete szerint: Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid PM 10 Benzol Talaj közeli ózon* PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 benz(a)- pirén (BaP) F F F E F O-I F F F F D *: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma D csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplı anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1-2. sz. mellékletei szerinti levegıterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitőzései(zárójelben a tőréshatárok, ill. a határérték feletti esetek megengedhetı száma): Légszennyezı anyag Határérték (µg/m 3 ) órás 24 órás éves Kén-dioxid (SO 2 ) 250 (24) 125 (3) 50 Szén-monoxid (CO) 10000 5000 3000

21/103 Nitrogén-oxidok (NO x =NO+NO 2 mint NO 2 ) 200 150 - Nitrogén-dioxid (NO 2 ) 100 (18*) 85 40 Szálló por (PM10) - 50 (35**) 40 Szálló por (TSPM) 200 100 - Ózon (O 3 ) 120*** Ülepedı por (ÜP) 16 g/m 2 30nap 120 t/km 2 év * az egy órás határérték évi 18 alkalommal léphetı túl; ** a 24 órás határérték évi 35 alkalommal léphetı túl; ***: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. A sertéstelep környezetének levegıminıségét maga a sertéstelep emissziói határozzák meg. A nagy létszámú sertéstelepekre, az 1. sz. táblázatban közölt levegıbe történı kibocsátások jellemzıek (Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében. Budapest, 2004). Levegı Ammónia (NH 3 ) Metán (CH 4 ) N 2 O NO x CO 2 Bőz (pl. H 2 S) Por Füst / CO Sertéstelepek kibocsátásai a levegıbe Tevékenység Istállók, trágya/hígtrágya tárolása, trágya/hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Főtı berendezések az épületekben, kisebb tüzelıberendezések Istállók, a telepen főtésre, ill. szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Takarmány ırlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése N-hez kapcsolódó kibocsátások Minthogy az ammóniának fontos szerepet tulajdonítanak a talajok, ill. vizek savasodása tekintetében, a legtöbb figyelmet az istállókból származó ammónia kibocsátások kapták. Az ammónia nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek, ill. állatok szemét, torkát, és a nyálkahártyákat. Lassan száll fel a trágyából az épületen keresztül, és végül a szellıztetı rendszerrel távozik az épületbıl. Az ammónia szintjét olyan tényezık befolyásolják, mint a hımérséklet, légcsere, páratartalom, állatsőrőség, az alom minısége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló tényezıket a 2. táblázat mutatja be. Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok, ill. tényezık Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezık A bélsár Húgysav és meg nem emésztett Állat és a takarmány keletkezése fehérje Lebomlás Ammónia a Folyamatjellemzık (ph, hımérséklet, trágyában/hígtrágyában víz aktivitás, stb.) Párolgás Ammónia a levegıben Folyamatjellemzık és a helyi klíma Szellızés Ammónia az istállóban Helyi klíma, hımérséklet, relatívpáratartalom, légáramlás Emisszió Ammónia a környezetben Levegı tisztító berendezések

22/103 Egyéb gázok Sokkal kevesebbet tudunk az egyéb gázok kibocsátásairól, bár e témában is történnek kutatások, különösen a metán és a dinitrogén-oxid tekintetében. A dinitrogén-oxid magasabb szintje általában egyrészt a levegıztetéses hígtrágyakezelés, másrészt az istállótrágya kezelése során jellemzı. A széndioxid keletkezése a légzéshez köthetı, arányosítható az állat hıtermelésével. A talajban zajló mikrobás folyamatok (denitrifikáció) dinitrogén-oxid (N 2 O) és nitrogén gáz (N 2 ) keletkezésével járnak. Míg a dinitrogén-oxid egyike azon gázoknak, melyek az üvegházhatás elıidézésében szerepet játszanak, a nitrogén gáz a környezetre ártalmatlan. Mindkettı keletkezhet a talajban a nitrát lebomlásakor, függetlenül attól, hogy a nitrát maga trágyából, szervetlen mőtrágyából vagy a talajból magából származik; a trágya jelenléte azonban elısegíti a folyamatot. Bőzhatás A bőzhatás egy helyi jelentıségő kibocsátás, melynek jelentısége fokozatosan növekedett, ahogy a sertéstartó gazdaságok száma növekedett, ill. ahogy a külvárosi lakóövezetek közelebb kerületek a tradicionálisan mezıgazdasági hasznosítású területekhez. A trágyából, ill. hígtrágyából keletkezı bőzös, illékony gázok kibocsátásában a fı tényezık a mikroba, ill. nedvesség tartalom. A bőz keletkezésének fıbb forrásai a következık: istállók, trágya és hígtrágya tárolók és a trágya/hígtrágya kijuttatása a földekre. Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkezı bőzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejőek, összehasonlítva az istállókból, ill. a tárolásból származó bőzhatással; másrészt jelentısen csökkenthetık a megfelelı kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat, a bőzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetıek az üzemeltetıtıl. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendık elsısorban a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint a lakóövezetek. Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. 3.1.2. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek A diffúz légszennyezés meghatározó épületei: 1 db fiaztató épület (24.80 m x 250.70 m) 2 db azonos mérető kocaszállás épület (24.80 m x 194.50 m) Takarmány-silók: épület megnevezése takarmány siló db kapacitás (t) fiaztató 3 24.0 kocaszállás 1. 2 24.0 kocaszállás 2. 2 24.0 A silók feltöltése zárt rendszerben történik, az etetés úgy szintén. Légszennyezı

23/103 pontforrás ehhez kapcsolódóan nem létesül. Hígtrágyakezelés/tárolás: A telep lagúnás rendszerő, ezért igen víztakarékos, a trágya az épületek alatti lagúnában győlik kb. 3-4 hónapig, majd innen a trágya telepre. A trágya megfelelı kezelés esetén a környezetre nem káros, a benne lévı N, P, K formák miatt értékes a növények számára. Környezetterhelés a nem megfelelı tárolás során jelentkezik, amikor a hatóanyagok nagymennyiségben koncentrálódnak egy helyen és akkumulálódnak a talajban és talajvízben. A telep trágyatermelése kb. 23000 m 3, ennek egy részét az épületek alatti lagúnákban egy részét pedig a 10000 m 3 -es trágyatárolóban tárolják, melynekéves kapacitása kb. 10 hónap. A trágyát mezıgazdasági területeken hasznosítják. Épületek főtése, légszennyezı pontforrások Fiaztató Melegvizes főtılap, 2 db 110 kw-os kazán A kocaszállásokon nincs főtés. Kémény Kémény Berendezés helye Telj. Összesen Megnevezése db magasságok átmérık (épület) kw kw m m fiaztató földgázzal üzemelı kazánok 110 2 220 4 0.400 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 - - porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 - - Összes beépített névleges bevitt hıteljesítmény: 250.1 Az épületek főtését szolgáló berendezések levegıhasználatai

24/103 Kémény Kémény Berendezés helye Telj. Összesen Megnevezése db magasságok átmérık (épület) kw kw m m fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 4 0.400 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 - - porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 - - Összes beépített névleges bevitt hıteljesítmény: 250.1 Berendezés helye (épület) Megnevezése Telj. Összesen Összes névleges gázfogyasztás kw kw m3/h fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 23.294 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 2.573 porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 0.614 A füstgázmennyiségeket az alábbi módon becsülhetjük. Összes névleges gázfogyasztás: 250.1 26.481 ( 1) V = V λ, 0 + L0 ahol V a füstgázmennyiség, m 3 /m 3 eltüzelt gáz V 0 az elméleti füstgázmennyiség tökéletes égéskor, m 3 /m 3 eltüzelt gáz L 0 az elméleti levegıszükséglet, m 3 /m 3 eltüzelt gáz λ légfelesleg tényezı: 21 21( λ 1) λ =, ill. O 2, m =, 21 λ O 2,m ahol 21 a levegı oxigéntartalma, tf% O 2,m a füstgázban mért O 2 tartalom, tf% Gáztüzeléskor a jellemzı értékek: V 0 (m 3 /m 3 ) L 0 (m 3 /m 3 ) O 2,m (tf%) λ V (m 3 /m 3 ) 8.5 9.5 2.0 1.1 9.5 A tényleges füstgázmennyiség térfogatárama: W = V Q, ahol W a füstgáz térfogatárama, m 3 /h Q a tüzelıanyag fogyasztás, m 3 /h A számításokat elvégezve kapjuk a telephely tüzeléstechnikai eredető várható levegıhasználatát és füstgázkibocsátását (2500 óra/év főtést feltételezve): db levegıhasználat (m3/év) 66 203 füstgázkibocsátás (m3/év) 628928

25/103 Épületek szellıztetése A légtérbe kerülı szennyezett levegı éves mennyisége (Q, m 3 /év): 3 nap óra m Q = 365 24 ventilátor db beép. telj. év nap óra Fiaztató Termenként 2 db elszívó kürtı 2-2 elszívó ventillátorral 5100 m3/h/db teljesítmény. Csoportos kocaszállások Összesen 21 db 8100 m3/h/db teljesítményő ventillátor Egyedi kocaszállások Összesen 9 db 12400 m3/h/db teljesítményő ventillátor Az istállók szellızése: épület épület megnevezése térfogata beépített elszívó m3 db m³/óra/db fiaztató 6217 4 5100 csoportos kocaszállások 4824 21 8100 egyedi kocaszállások 4824 9 12400 Ventillátoros szellıztetı rendszerrel üzemelı létesítmények levegıhasználata Épület megnevezés Légköbméter Beépített elszívó db Beépített telj. m 3 /óra/db Beépített összes telj. m 3 /óra Légtérbe kerülı szenny. levegı m 3 /év fiaztató 6217 4 5100 20400 1.787E+08 csoportos kocaszállások 4824 21 8100 170100 1.490E+09 egyedi kocaszállások 4824 9 12400 111600 9.776E+08 ÖSSZESEN 15865 34 302100 2.646E+09 A használt, elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezések A sertéstelepen az elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezés nem üzemel. Helyhez kötött diffúz légszennyezı források jellemzıi, légszennyezı komponensei A telepen alkalmazott technológia szerint diffúz légszennyezı források az istállók, a hígtrágya tárolók és a kihelyezı területek. Levegıbe történı kibocsátások a sertés istállókból A telepen a levegıbe történı kibocsátásokat a BAT technika normáit figyelembe véve a referencia kibocsátásokat foglalják össze az alábbi táblázatok:

26/103 NH3 CH4 N2O Sertés kategória Ól padozat típusa kg/állat férıhely/év Vemhes - 0.4-4.0 21.1 0.02-0.15 Koca Szoptató - 0.8-5.0 - - Választási <30 kg - 0.06-0.34 3.9 - malac NH 3 kibocsátás a különbözı trágya és hígtrágya tárolási technikák esetében Trágya és hígtrágya tárolási technika NH3 veszteség (%) Trágyakazal 20-25 Vizelet tárolása 40-50 Hígtrágya felszín feletti tárolótartályokban 10 Hígtrágya földgáttal körbevett medencékben 10 Sertés hígtrágyából származó bőz kibocsátásra vonatkozó adatok Kibocsátás Alacsony fehérje tartalom Normál fehérje tartalom Bőz egység (OUe/s * ) 371 949 H 2 S (mg/s) 0.008 0.021 * Európai bőz egység(szagegység, SZE): az a mennyiségő bőz, melyet 1 m 3 semleges, normálállapotú gázban elpárologtatva pont ugyanolyan fiziológiai választ vált ki egy mintaelemzı panelbıl (érzékelési küszöbre vonatkozóan) mint egy EROM (European ReferenceOdourMass: Európai Referencia BőzMennyiség) 1 m3 semleges, normálállapotú gázban elpárologtatva. (Az EROM definíciója: 123 µgn-butanol(cas 71-36-3), mely elpárologtatva 1 m3 semleges, normálállapotú gázban 0,040 µmol/mol koncentrációt eredményez.) Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. A telephelyen alkalmi kiporzást jelenthet a takarmány-silók feltöltése. Az ún.levegıztetı csövön kerülhet por a környezetbe, ui. jelenleg nem mindegyiket fedik le zsákkal a porzás megelızésére. Az ilyen úton történı kiporzás kis magasságban, lokálisan történik. A zsákos védelem kellı védelmet nyújtana ehhez.

27/103 A telephely tervezett egyidejő állatállománya: Kocaszállások - 978 csoportos koca férıhely - 504 egyedi koca férıhely - 5 kan férıhely - 140 csoporos süldı férıhely - 72 egyedi süldı férıhely - 1726 választott malac Sertéstelep évi tenyészkoca süldı utánpótlás igénye: 1600 db, 175, 185 életnapos állat, kéthetente 60 db. 28 napos korú, 8 kg-os testtömegő választott malac kibocsátása: évi: 90000 db, heti 1726 db, 13808 kg. Hígtrágya tárolás Éves keletkezett hígtrágya-mennyiség: 23000 m 3 közepes hígtrágya. A hígtrágya-kijuttatás korlátai miatt a tárolókapacitás: épület alatti lagúnában cca. 7500 m 3, fóliával bélelt trágyatározóban 10000 m 3. A számításokat elvégezve kapjuk a telep várható diffúz gázkibocsátásait: NH 3 CH 4 N 2 O -tól -ig kg/h -tól kg/h 0.08 0.75 4.44 0.00340 0.0225 ÁTLAG 0.42 4.44 0.0144 A telep bőzkibocsátása A szagterhelés becslésére a 10-es faktor módszere, ill. a VDI 3782 szabványban elıírt módszer alkalmazható. A módszer a szagimmissziós koncentrációt tízzel szorozva figyelembe veszi a fellépı koncentráció csúcsokat. Ha az így kapott koncentráció nagyobb, mint 1 SZE/m3, az adott helyen és idıszakban>10% gyakoriságú a túllépés, szagóra bekövetkeztével kell számolni. A várható állatlétszámmal Oldenburg 1 alapján számolva a telep bőzkibocsátása 11814 SZE/s. A hígtrágya kezelése A telep lagúnás rendszerő, ezért igen víztakarékos, a trágya az épületek alatti lagúnában győlik kb. 3-4 hónapig, majd innen a trágya telepre. A trágya megfelelı kezelés esetén a környezetre nem káros, a benne lévı N, P, K formák miatt értékes a növények számára. Környezetterhelés a nem megfelelı tárolás során jelentkezik, amikor a hatóanyagok nagymennyiségben koncentrálódnak egy helyen és akkumulálódnak a talajban és talajvízben. A telep trágyatermelése kb. 23000 m 3, ennek egy részét az épületek alatti lagúnákban egy részét pedig a 10000 m 3 -es trágyatárolóban tárolják, melynek éves kapacitása kb. 10 hónap. A trágyát mezıgazdasági területeken hasznosítják. -ig 1 Oldenburg, J.,1989. Geruchs und Ammoniak Emissionenaus der Tierhaltung KTBL Schrift 333. diss. Herausgegebenvom, KuratoriumfürTechnik und Bauwensenin der Landwirtschafte.V. 6100. Darmstadt Kranichstein, Germany

28/103 A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy idıszakosan üzemeltetett mozgó légszennyezı források jellemzı kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás,, ill. jármőforgalom hatásai. A telepre napi rendszerességgel szállítják ki a takarmányt a Nagisz Zrt. nádudvari takarmányüzemébıl tartálykocsival. A takarmányigény 4059 t/év, ez 225 kamion/év, az élıállat szállítás kb. 1196 t/év, ez 66 kamion/év. Az állati hulla szállítása heti 2 alkalommal történik, ez 104 kamion/év. A dolgozók egyénileg, gépkocsival, motorkerékpárral, vagy kerékpárral járnak ki. A szállítás útvonala: a 3405. jelő közút, a 34111. jelő Mihályhalom bekötı út és a telepre vezetı bekötı út. A 3405. és 34111. jelő utakjelenlegi forgalmi adatai Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Budapest, 2015.június) alapján: Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 3405. 10+318 m - 14+497 m 1756 507 28 153 93 74 34111. 0+000 m - 7+001 m 117 38 3 51 14 8 Telephellyel kapcsolatos forgalom 4 0 0 2 0 0 Mértékadó órai forgalom nappal, MÓF= 0.92*[j/nap]/16 Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] 3405. 10+318 m - 14+497 m 100.97 29.1525 1.61 8.7975 5.3475 4.255 34111. 0+000 m - 7+001 m 6.7275 2.185 0.1725 2.9325 0.805 0.46 Telephellyel kapcsolatos forgalom 0.23 0 0 0.115 0 0 Mértékadó órai forgalom éjjel, MÓF= 0.08*[j/nap]/8

29/103 Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 3405. 10+318 m - 14+497 m 17.56 5.07 0.28 1.53 0.93 0.74 34111. 0+000 m - 7+001 m 1.17 0.38 0.03 0.51 0.14 0.08 Telephellyel kapcsolatos forgalom 0.04 0 0 0.02 0 0 E forgalom magába foglalja a fenti, teleppel kapcsolatos forgalmat is. A telephelyhez köthetı forgalom napi 2 kamiont 4 személygépkocsit jelent, ami a 3407. jelő út összes forgalmának elenyészı hányada. A Közlekedéstudományi Intézet 2006-ban megjelent tanulmánya szerint a fajlagos gépjármő emissziók 60 km/h sebességnél az alábbiak: Jármő CO CH (FID) NO 2 SO 2 PM CO 2 g/km/jármő személygépkocsi 7.74 1.56 1.62 0.00699 0.101 166.4 autóbusz 9.18 0.645 5.99 0.0932 1.56 671.9 tehergépjármő >3.5 t 10.2 1.21 5.44 0.123 1.71 904.1 A számításokat elvégezve kapjuk a forgalomból eredı kibocsátásokat. 3405. út nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.279763 0.056386 0.058555 0.000253 0.003651 6.014551 autóbusz 0.004106 0.000288 0.002679 4.17E-05 0.000698 0.300489 tehergépjármő >3.5 t 0.024926 0.002957 0.013294 0.000301 0.004179 2.209394 ÖSSZESEN 0.308795 0.059632 0.074528 0.000595 0.008527 8.524434 3405. út éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.048655 0.009806 0.010184 4.39E-05 0.000635 1.046009 autóbusz 0.000714 5.02E-05 0.000466 7.25E-06 0.000121 0.052259 tehergépjármő >3.5 t 0.004335 0.000514 0.002312 5.23E-05 0.000727 0.384243 ÖSSZESEN 0.053704 0.010371 0.012961 0.000103 0.001483 1.48251 34111. út nappal CO CH NO2 SO2 PM CO2 Jármő mg/s m személygépkocsi 0.019162 0.003862 0.004011 1.73E-05 0.00025 0.411956 autóbusz 0.00044 3.09E-05 0.000287 4.47E-06 7.48E-05 0.032195 tehergépjármő >3.5 t 0.008309 0.000986 0.004431 0.0001 0.001393 0.736465 ÖSSZESEN 0.027911 0.004879 0.008729 0.000122 0.001718 1.180616

30/103 34111. út éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.003333 0.000672 0.000698 3.01E-06 4.35E-05 0.071644 autóbusz 7.65E-05 5.38E-06 4.99E-05 7.77E-07 0.000013 0.005599 tehergépjármő >3.5 t 0.001445 0.000171 0.000771 1.74E-05 0.000242 0.128081 ÖSSZESEN 0.004854 0.000848 0.001518 2.12E-05 0.000299 0.205324 Telepi közlekedés nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.000495 9.97E-05 0.000104 4.47E-07 6.45E-06 0.010631 autóbusz 0 0 0 0 0 0 tehergépjármő >3.5 t 0.000326 3.87E-05 0.000174 3.93E-06 5.46E-05 0.028881 ÖSSZESEN 0.00082 0.000138 0.000277 4.38E-06 6.11E-05 0.039512 Telepi közlekedés éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.000086 1.73E-05 0.000018 7.77E-08 1.12E-06 0.001849 autóbusz 0 0 0 0 0 0 tehergépjármő >3.5 t 5.67E-05 6.72E-06 3.02E-05 6.83E-07 9.5E-06 0.005023 ÖSSZESEN 0.000143 2.41E-05 4.82E-05 7.61E-07 1.06E-05 0.006872 Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett útvonalon közlekedı jármővek légszennyezı hatásának számításait. A vizsgált útvonal szennyezı anyag kibocsátásainak számítása a következı módon lehetséges: 3 n j eij j= 1 E = i, 3 3.6 10 ahol: E i a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyezı anyag kibocsátása az i- edik szennyezı anyag komponensbıl [mg/s m]; e ij a j-edik jármőfajta kibocsátása az i-edik szennyezı anyag komponensbıl a jármőfolyam tényleges sebességénél [g/km] n j a jármőfolyam jármőszáma az adott jármőtípusból (j=1 - személygépkocsi, j=2-3,5 t-nál nagyobb tömegő tehergépjármő, j=3 - autóbusz) [db/óra]; 1/3.6*10 3 a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám. Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejő átlagolási idıtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétıl szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstıl és a kémiai átalakulástól (ez a legrosszabb eset), az alábbi egyenlettel történik:

31/103 C i = 2 1000 Ei π sinα u σ zv, ahol: C i az i-edik szennyezı anyag koncentrációja [µg/m 3 ]; E i a vonalforrás i-edik szennyezı anyag emissziója [mg/s m]; α a szélirány és az út által bezárt szög [ ]; σ zv folytonos vonalforrás esetén a függıleges turbulens szóródási együttható [m]; zv 2 2 ( σ σ ) σ = +, z0 z ahol σ z0 a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható, gépjármővek esetén σ z0 = 1,5 m σ z a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható (MSZ 21457/4-80. Légszennyezı anyagok transzmissziós paraméterei. A turbulens szóródás mértékének meghatározása). [m] és 1.3 H 1.55 exp ( 2.35 p) σ z = 0.38 p 8.7 ln x z, 0 ahol H a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétıl mért távolság [m]; z 0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]; p a szélprofil egyenlet kitevıje, értéke a stabilitási indikátortól függ. A számításokat az alábbi paraméterekkel végeztük el: semleges légköri állapot (S=6, p=0,282), 3.03 m/s átlagos évi szélsebesség, kistelepülésre jellemzı felületi érdesség (z0=0,15 m), az úttal bezárt szög 45. Az út tengelyétıl számítva a levegıterheltségeket az alábbi ábrák mutatják be. A terheltség sehol nem lépi túl a jogszabály által meghatározott határértékeket.

32/103

33/103

34/103 A bőz terjedése, hatásterülete A szagforrástól x távolságban a rövid idejő koncentráció nagysága: c( x) = Q 0,1376 π u x ahol Q az emissziós áram (SZE/s),u a szél átlagos sebessége,x a forrástól mért távolság. A térségben az éves átlagos szélsebesség 3.03 m/s. 1,669,

35/103 A 11814 SZE/s kibocsátás mellett a hatastavolsag.exe programmal elvégezve a számításokat 2 a bőzterjedés hatástávolsága átlagos légköri stabilitás (normális) esetén 230 m. E távolságon csökken a várható szagintezitás értéke 1 SZE/m 3 alá. Átlagos légköri viszonyok mellett nem várható, hogy a teleprıl kikerülı bőz eléri a települést, ill. más lakott területet. Az AERMOD View szoftverrel elemeztük a bőzterjedés éves eloszlását. 2 http://ktvktvf.zoldhatosag.hu/menu/hirek/hatastav/hatastelepit.exe

36/103 A modell alapján a telephely körüli éves szag gyakoriságát mutatja be az alábbi térkép.

37/103

38/103 Éves szinten nem várható, hogy a bőzterheltség a lakott területek határán meghaladja az 1 SZE/m 3 értéket. A főtésbıl kibocsátott légszennyezı anyagok mennyisége Pontforrások Kémény Kémény Berendezés helye Telj. Összesen Megnevezése db magasság átmérı (épület) kw kw m m fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 4 0.400 A tüzelıberendezések teljesítményei nem érik el a 140 kw értéket, így a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 36.. (2) bekezdése értelmében az e forrásokkal kapcsolatos levegıtisztaság-védelmi hatósági ügyekben a megyei kormányhivatal járási hivatala jár el elsı fokon. Szakirodalom alapján a gáztüzeléskor becsült emissziók 3 Szén-dioxid (CO 2 ) CO NO x (mint NO 2 ) 0.32 g/m 3 2 g/m 3 Fizikai normálállapotban (273 K, 101325Pa) 10l g 2 3 CO2 0,4462mol 44 CO 10 m CO 2 2 22,41l / mol 0,4462molCO2 g 1tf % CO2 = = = = mol = 19, 63 CO 3 3 3 3 3 1m füstgáz 1m füstgáz 1m füstgáz 1m füstgáz m,azaz CO 2 [g/m 3 ] = 19,63 CO 2 [tf%] A gyakorlatban elıforduló jellemzı értékekgáz esetén: CO 2 (tf%) CO 2 (g/m 3 ) 8.0 157 A PB gáz 111.5 MJ/m3 főtıértékét figyelembe véve az alábbi gázfogyasztásokkal és kibocsátásokkal számolhatunk: 2 Megnevezése (épület) Kazán Telj. Összesen Gázfogy. db kw Kibocsátás CO NOx CO 2 kw m 3 /h g/h fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 23.294 7.454 46.588 3657.2 mg/m 3 33.68 210.53 16526 3 H. E. Hesketh, Air PollutionControl. Traditional and HazardousPollutants. RevisedEdition. Technomic Publishing Co., Inc., Lancaster Basel, 1996. pp. 79-107

39/103 Diffúz égéstermék kibocsátók, ill. kibocsátások 4 : Elvégezve a fenti szakirodalmi becsléseket, kapjuk: Telj. Összesen gázfogy. CO NO x CO Épület Berendezés db 2 kw kw m 3 /h g/h szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 0.78 0.25 1.57 123 porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 0.19 0.06 0.37 29 Összesen 2 30.1 0.97 20.71 129.44 10161 A sertéstelep átlagos összesszennyezı anyag kibocsátásai (feltételezve, hogy az NOx 2/3-a NO2): NH 3 CH 4 N 2 O CO NO x NO 2 CO 2 Forrás típusa g/h Diffúz 420 4440 14.4 1.020 6.37 4.25 500 Pont - - - 7.454 46.59 31.06 3657 ÖSSZES 420 4440 14.4 8.474 52.96 35.31 4157 A levegı védelmérıl szóló, a 292/2015. (X. 8.) Korm. rendelettel módosított 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint a telephelyen nem létesülnek 140 kw névleges bemenı hıteljesítményő kazánok füstgázait elvezetı kémények, ezért a telep kibocsátásait diffúznak tekinthetjük. 2. 12a. pontja definiálja a helyhez kötött diffúz forrás hatásterületét: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemzı üzemállapot mellett kibocsátott mőszaki becsléssel meghatározható légszennyezı anyag terjedése következtében a légszennyezı diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzık mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási idıtartamra számított várható talajközeli levegıterheltség-változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetıség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb. Légszennyezı anyag mérések a területen nincsenek, ezért az alapterheltségeket az éves határérték (ha van) 15%-ában (NOx/NO2 arányt 3/2-nak tételeztük fel), PM10 esetén 30%-ában határoztuk meg. NH 3 CH 4 N 2 O CO NO 2 NO x CO 2 µg/m 3 1 órás határérték 200 - - 10000 100 200 - Alapterheltség 0 0 0 450 6 9 0 A-feltétel 20 - - 1000 10 20 - B-feltétel 40 - - 1910 19.2 38.2-4 H. E. Hesketh, Air PollutionControl. Traditional and HazardousPollutants. RevisedEdition. Technomic Publishing Co., Inc., Lancaster Basel, 1996. pp. 79-107

40/103 A rövid idejő átlagos ammónia terheltség nem éri el a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megállapított határértékeket. A fenti A feltétel (200*0,1=20 µg/m 3 )szerint becsült hatástávolság 61 m, amit csak tájékoztató jellegőnek tekinthetünk. Ammóniára alapterhelés nincs, így a B feltétel: 200*0,2 = 40 µg/m 3, amit az NH 3 terheltség 20 m távolságban ér el. A C feltétel: maximum, 44.4*0,8 = 35,5 µg/m 3, amit az NH 3 terheltség 26 m távolságban ér el. Az1450 méterre lévı legközelebbi lakott ingatlannál a rövid idejő (1 órás) ammónia terheltség 0.434 µg/m 3, a határérték (200 µg/m3) 0.217%-a. A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 3.62µg/m 3 maximális 1 órás ammónia terheltség várható. A sertéstelep ammónia kibocsátásának hatástávolsága A diffúz NO x kibocsátás hatástávolsága 26 m a C feltétel szerint (2.77µg/m 3 ), az A és B feltételek szerint (20, ill. 38.2 µg/m 3 ) nem állapítható meg hatástávolság. A várható maximális egy órás terheltség 3.46µg/m 3, m-es távolságban várható NOx immisszió 0.0512 µg/m 3.

41/103 A sertéstelep NO x kibocsátásának hatástávolsága A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 0.319µg/m 3 1 órás NOx terheltség várható. A diffúz NO 2 kibocsátás hatástávolsága26 m a C feltétel szerint (1.85µg/m 3 ), az A és B feltételek szerint (20, ill. 38.2 µg/m 3 ) nem állapítható meg hatástávolság. A várható maximális egy órás terheltség 2.31µg/m 3, 1450 m-es távolságban a várható NO 2 immisszió 0.0343 µg/m 3.

42/103 A sertéstelep NO 2 kibocsátásának hatástávolsága A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 0.213µg/m 3 1 órás NOx terheltség várható. Az AERMOD View modellel számított éves levegıterheltség eloszlásokat mutatják be a következı térképek. A telep körüli 2x2 km-es területen vizsgáltuk a légszennyezı anyagok terjedését, a tevékenységbıl származó terheltségek eloszlását. Metán (CH 4 )terheltségek éves eloszlása Szén-monoxid (CO)terheltségek éves eloszlása

43/103 Szén-dioxid (CO 2 )terheltségek éves eloszlása Dinitrogén-oxid (N 2 O)terheltségek éves eloszlása

44/103 Ammónia (NH 3 )terheltségek éves eloszlása Nitrogén-dioxid (NO 2 )terheltségek éves eloszlása

45/103 Nitrogén-oxidok (NO x =NO+NO 2 mint NO 2 )terheltségek éves eloszlása A levegıterhelés csökkentését célzó megoldások Az alkalmazott tartási technológia biztosítja káros levegıterhelés megelızését. 3.1.3. Összefoglaló A telep által kibocsátott légszennyezı anyagok éves terjedésszámítási eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze. A táblázat az alapterheltséghez hozzáadott szennyezettségeket mutatja be. NH 3 CH 4 N 2 O CO NO 2 NO x CO 2 µg/m 3 1 órás határérték 200 - - 10000 100 200 - Alapterheltség 0 0 0 450 6 9 0 A-feltétel 20 - - 1000 10 20 - B-feltétel 40 - - 1910 18.8 38.2 - Maximális 1 órás terheltség 44.4 290 0.941 0.553 2.31 3.46 272 C-feltétel 35.5 232 0.753 0.442 1.85 2.77 218 Maximális 1 órás terheltség távolsága 13 13 13 13 13 13 13 A-feltétel távolsága 61 - - - - - - B-feltétel távolsága 20 - - - - - - C-feltétel távolsága 26 26 26 26 26 26 26 A vizsgált terület éves átlagos terheltsége m µg/m 3 0.0340 0.359 0.00117 0.00465 0.00309 0.0291 2.283

46/103 Az elemzések azt mutatják, hogy a telephely levegıterhelése várhatóan nem okoz határérték feletti terheltségeket. 3.2. Víz 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése A volt pulykatelep telep a 2074/28/2001. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Vízikönyvi szám Kösely VIII/1315. A vízjogi üzemeltetési engedély a pulykatelep vízilétesítményeire terjed ki. 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása. Nincs változás. 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása Nincs változás. A pulykatelep másik felel és a pulykakeltetı kivételével nincs víz felhasználás. 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzatok Vízmő Zrt Laboratórium a NAGISZ Zrt.-vel kötött vállalkozási szerzıdése keretében a cég csoporthoz tartozó, valamennyi állattartó telep ivóvíz vizsgálatát elvégzi. A Bőte telep szociális célú ivóvíz felhasználása nem haladja meg a 10 m 3 /d mennyiséget a telepen dolgozók létszáma nem haladja meg az 50 fıt, így a vizsgálatok gyakoriságát a 1 db ellenırzı bakteriológiai és kémiai vizsgálatban határozza meg a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelete az egészséget nem veszélyeztetı munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeirıl szóló jogszabály. 3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján. A várhatóan keletkezı szennyvíz zárt vízzáró mőanyag és vasbeton aknában lesz összegyőjtve. Az egész telep lagúnás rendszerő hígtrágyás technológiájú. Az istállókból a hígtrágya gravitációs vezetéken átemelı aknába kerül, innen zagyszivattyúk továbbítják a telepi belsı szigetelt tározóba.

47/103 Állatkategória Trágyatermelés 2014. éves átlagos létszám alapján 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 5. sz. melléklete alapján Telepen tartózkodó éves átlagos létszám Közepes hígtrágya mennyiség Közepes hígtrágya mennyisége Éves hígtrágya mennyisége db kg/állatkategória/hét to/hét to/év Koca (kocasüldı) + 3195+436 152 508,744 26 454,688 szaporulata (szop. malac 4466) Utónevelt malac 4 370 36 157,32 8 180,64 Hízó 997 64 63,808 3 318,016 Összesen 729,872 37 953,344 3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése A keletkezı szennyvizeket vízzáró vasbeton és mőanyag aknákban fogják győjteni, tárolni. 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása A lehulló csapadékvíz nem fog szennyezıdni, mert a telepen nem lesznek nyitott kifutók. A tervezett szerint a csapadékvíz felszín alatti drén rendszeren keresztül elszivárog, illetve felszíni folyókákon keresztül a telep melletti árkokba kerül összegyőjtésre, ahol elszikkad, illetve elvezetıdik. 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését A hígtrágyatározók környékére 2 db talajvízminıség-észlelıkutat létesítenek majd. 3.2.9. Összefoglaló A sertéstartás hígtrágyás technológiájú lesz, mely lagúnában keletkezik hozzáadott víz nélkül. A telepen belül zárt rendszerben fog mozogni a hígtrágya, így kizárható lesz a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése. A hígtrágyatározók mőszaki védelemmel lesznek ellátva. A keletkezı hígtrágya mezıgazdasági területeken lesz elhelyezve. 3.3. Hulladék 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése A várható hulladék képzıdés a majdani tenyésztés során, a gyógykezelésbıl, az állat elhullásból, valamint a karbantartásból termelıdik. Az egyéb települési hulladékok keletkeznek majd az étkeztetésbıl.

48/103 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról - 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban) - 3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése A hulladékok győjtése a cégcsoport többi telepeinél alkalmazott módszerekkel fog történni. 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit Mint a cégcsoport egyéb telepein. 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése. A veszélyes és nem veszélyes hulladék elszállítását engedéllyel rendelkezı szervezetek fogják végezni. 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése A keletkezı hulladékok meghatározó része az állati hulla lesz, melynek csökkentése a telep elemi gazdasági érdeke. Ennek érdekében úgy alakítják majd ki a tartás technológiát, hogy az állati tetemek mennyisége a lehetı legkevesebb legyen. 3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Nem lesz más szervezettıl hulladék átvétel. 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Begyőjtéssel sem lesz hulladék átvétel.

49/103 3.3.10. Összefoglaló A telephelyen keletkezı hulladékok és veszélyes hulladékok kezelése (győjtés, tárolás, elszállítás, átadás) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen fog történni. 3.4. Talaj 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai A telephelyen 1960-as évektıl szarvasmarha tenyésztés folyt. A sertés tenyésztést 2012-ben kezdték meg. A HAGE Zrt. a megvásárolt telepen pályázatból és a szükséges önerıbıl valósította meg az új telepet. 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.) A vizsgált terület az Alföld nagytájára, a Hajdúság középtájára és azon belül is a Dél-hajdúság kistájára esik. A Dél-hajdúság kistája a 750 km 2 kiterjedéső, a Hortobágy után Hajdú-Bihar megye legnagyobb területő tájegysége. Kaba térsége a Hortobágy és a Sárrét között helyezkedik el. Túlnyomórészt lösszel, finom kızetliszttel borított térszín 90-100 mbf magasságú. A területen folytatott szénhidrogén kutató és vízfeltáró fúrások rétegsorának ismeretében a területet a következı korú képzıdmények jellemzik: 0-140 m negyedkor 140-480 m levantei 480-1000 m felsı-pannon 1000-1300 m alsó-pannon 1300-1700 m szarmata Pleisztocén: A felsı-pannóniai képzıdmények fedıjeként és a pleisztocén rétegsor bevezetıjeként kell megemlítenünk azt az alsó-pleisztocén terresztikus vörös agyagot, amely rendszerint a pannónia agyagrétegek átalakult változata. A középsı-pleisztocén rétegek folyóvízi homok, folyóvízi iszap, lápi mocsári anyag, deluviális agyag jellemzi. A középsı-pleisztocénban települt rétegek utolsó tagjai rendszerint iszapos-agyagos képzıdmények, amik a feltöltıdı terület lelassult folyóvizeinek hordalékszállítását jelzik. A rétegsor folyóvízi homok képzıdménnyel kezdıdik, felsı szintje viszont már fokozatosan eliszapolódik, vagy átalakul futóhomokká. Holocén: Iszap, lösziszap, öntéshomok, öntésiszap, mocsári agyag, mésziszap jellemzi. A MÁFI kutató fúrásai alapján készült szelettérképet tanulmányozva az alábbi megállapítást tehetjük: 2 m mélységben zömében homokliszt-féleségek találhatók, melyek erısen agyagosak, iszaposak. Ezek félig vízzáróak. A terület többi részén- közte a vizsgált területen isagyag és finomlisztes képzıdmények találhatók, melyek vízzárónak tekinthetık. 5 m mélységben továbbra is a homokliszt-féleségek találhatók, erısen agyagos iszapos kifejlıdésben félig vízzáró minıségben. 10 m mélyen a homokliszt-féleségek elterjedése a jellemzı, az elızıekhez hasonló kifejlıdésben.

50/103 A Hajdúság eredeti, 150 m fölé emelkedı táblája már csak a szomszédos, debreceni lapon található meg. A hajdúszoboszlói területen a löszplató Ny- i pereme erısen lepusztult, számtalan idıszakos vízfolyás medre kanyarog rajta. A negyedidıszaki képzıdmények a pannónia üledékösszleten települnek. A pannónia aljzat 400 m magas domborulatot képez a Hajdúság és a Nyírség alatt, mely részben negyedidıszaki epigenetikus kiemelkedés. A pannónia alapzat lokális, negyedidıszaki megemelkedését mutatják a löszben elhelyezkedı vörös agyag rétegek. A lösz közötti vörös agyag homokliszttel kevert, világosabb színő, porózusabb. A hajdúsági tábla lösze szemcseösszetételben és szerkezetében közel áll a típusos löszhöz. Hajdúszoboszló területén a Hortobágy síkja és a Hajdúság határán a talajok általában közepesen mészgazdagok. A barna és fekete mezıgazdasági talajok kilúgzott humuszos szintje rendszerint 1-1,5 m vastag. Természetesen ebben a zónában kevés a mész, de egyes foltokban a CaCO 3 -tartalom itt is eléri a 10%-ot. Az akkumulációs zónában 1,5 m mélységben a CaCO 3 tartalom 5-10%. A telephely felszíni és felszín alatti vizekkel való viszonya A terület fı vízfolyása a Keleti-fıcsatorna. Keresztezi folyását Keletrıl Nyugat felé a Kösely (91 km, 777 km 2 ) és a Hamvas-fıcsatorna. A Kösely a Kondoros és a Tócó összefolyásából keletkezik. Talajvíz viszonyok A vizsgált terület térségben a talajvíz 1,5-2,5 m mélyen található, a maximális vízszintek a terepadottságoktól függıen 50-100 cm- re is megközelíthetik a felszínt. A talajvíz enyhén nyomás alatti, a nyugalmi és a megütött talajvízszint közötti különbség kb. 0,5-1,5 m. A sokéves ingadozási tartomány 3-4 m. Talajvíz minıség A talajvíz sótartalma az 1000 mg/l értéket is elérheti. Jelentıs a nátrium aránya, de helyenként a magnézium is jellegformáló mennyiségben van jelen. Az anionok közül a hidrokarbonát és a klorid a domináns. A talaj illetve a talajvíztér szennyezés mértékét, a szennyezés terjedését nagymértékben befolyásolja a felszín vízáteresztı képessége. Az agyagfrakció (0,000-0,02 mm) %-ában kifejezve jelen esetben 40-60 %, ez vízfelvevı, erısen víztartó felszínt képez. A területen a talajvíztükör nyugalmi szintje 1-2 m. A Hortobágy talajvizét a magas sótartalom jellemzi, a hajdúsági löszhát azonban jól elkülönül a Hortobágytól, kevesebb oldott anyagot tartalmazó talajvizével melynek jellege mindenütt nátrium- hidrogén-karbonátos. Rétegvíz viszonyok, beszerzés, minıség A térségben a negyedidıszaki pleisztocén homokos, helyenként apró kavicsos rétegek a jó vízadók. A környékbeli üzemek a középsı 60-100 m és az alsó 110-160 m rétegcsoportra telepített mélyfúrású kútjaikkal elégítik ki a telepeik vízigényét. A nagymértékő vízkivétel hatására a rétegszelvényben a nyomásszint erısen lecsökkent, ezért a felsıbb rétegekbıl a leszivárgás mértéke megnövekedett. A terület pozitív nyomásviszonyait, feláramlási jellegét fokozatosan elveszítette. A terület szennyezıdés érzékenységi besorolása A felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı szabályozást tartalmazó 219/2004. (VII. 21.) Korm rend település listája alapján Kaba település kevésbé érzékeny kategóriába került besorolásra.

51/103 Nitrátérzékenység A tervezett tevékenységgel érintett terület a 27/2006. (II: 7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete szerint nitrátérzékeny területek közé tartozik. 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása A telepen folytatott, felülvizsgált tevékenység eddig talajszennyezést nem okozott. A telephely környékén található kötött agyagtalaj igen jó folyadékzáró képességgel rendelkezik, a nagy kolloid felület következtében nagy a puffer képessége. 0,00-0,50 0,50-1,00 1,00-1,50 A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei a következık: Vizsgált paraméterek Mértékegység Vizsgálati eredmény Szennyezettségi határérték (B) ph 6,63 7,16 7,80 Arany-féle 49 58 63 kötöttség Humusz (%) 3,0 2,1 1,2 Réz mg/kg 1,5 1,3 0,4 75 Cink mg/kg 0,6 0,4 0,1 200 A fenti adatokból kiderül, hogy a telepen talajszennyezés nem történt. 3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése - A telepen folytatott technológiából és vízfelhasználás mértékébıl kifolyólag a 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KTM együttes rendelet hatálya alá tartozó vízminıségi kárelhárítási üzemi tervet fog készíttetni. 3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása Nem lesz szükség talaj remediációra. 3.4.6. Összefoglaló A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei talajszennyezést nem mutattak. 3.5. Zaj és rezgés Jogszabályi hivatkozások Az egységes környezetvédelmi felülvizsgálatnak kötelezıen tartalmaznia kell a 284/2007. (10.29.) Korm rendelet 5.. szerinti hatásterület vizsgálatát. A hatásterület lehet közvetlen és közvetett. A zajvédelmi szempontú közvetlen hatásterület a telekhatártól számítottan az a távolság, ahol a hangnyomásszint 10 db-el kisebb, mint a zajterhelési határérték. Zajvédelmi szempontból nem védett gazdasági területen ennek értéke nappal az 55 db éjjel a 45 db. Lásd hiv. Korm rendelet 6.. (e.)

52/103 Egyéb esetekben a létesítmények vélelmezett hatásterülete az 5.. az ingatlanok telekhatárától számított 100 m távolságon belüli területe. A közvetett hatásterület definiálása a 314/2005.(XII.25.) korm. rendelet 7. sz. mellékletében található. Lényegében annak vizsgálatát tartalmazza, a vizsgált létesítmény milyen mértékben módosítja a távolabbi környezetet. Zajvédelem esetében ez a közlekedés zajhatásainak vizsgálatát jeleni. 3.5.1. Jelenlegi zajterhelési alapállapot A kialakítandó sertés szaporító telep területén jelenleg egy felhagyott pulykanevelı telep 12 db. ólja található. A telep épületei leamortizáltak, bontásuk a közeljövıben megtörténik. A szaporító telep környezetében az egyes irányokban - ÉK-i irányban egy kb. 100 m széles erdısített terület, azon túl a jelenleg is üzemelı pulykanevelı telep, távolabb mezıgazdasági hasznosítású terület, - DK-i irányban erdısáv, mg. hasznosítású terület, távolabb, kb. 1,4 km-re Nádudvar településszéle, - DNy-i irányban mg hasznosítású terület, távolabb saját sertéstelepe, - ÉNy-i irányban erdısáv, azon túl mg. hasznosítású terület találhatók. Zajvédelmi szempontból védendı ingatlan (lakóházak) kb.1,4 km-re vannak. Az állattartó telep elhelyezése zajvédelmi szempontból ideálisnak tekinthetı. A bontás elıtt lévı pulykatelep nevelıépületei

53/103 DNy-ra távolban a Nagisz Hegedős-Lóré sertéstelepe látható Az Ék-i irányban található véderdı bevágásán keresztül a jelenlegi pulykanevelı szociális épületére lehet rálátni. A jelenlegi zajterhelési alapállapotot a telekhatárokon határoztam meg nappal, 10 perces idısorok felvételével. A pontok helyzete az alábbi: - M1-es pont ÉK-i telekhatáron, - M2-es pont DK-i telekhatáron, - M3-es pont DNy-i telekhatáron, - M4-es pont ÉNy-i telekhatáron.

Project 007 54/103 db 80 70 60 50 40 Az M1-es ponton felvett 10 perces idısor. L Aeq = 50,5 db, L95 %= 34,9 db. A zaj az állattartó telepen a madarak (verebek, egyéb madarak) csivitelésébıl származik. 30 20 07:35:00 07:36:00 07:37:00 07:38:00 07:39:00 07:40:00 07:41:00 07:42:00 07:43:00 07:44:00 LAeq LAFmax Cursor: 2010.04.10. 07:39:08-07:39:09 LAeq=51,9 db LAFmax=58,4 db LCpeak=75,2 db Project 008 db 80 70 60 50 40 30 Az M4-es ponton felvett 10 perces idısor. L Aeq = 40,4 db, L95 %= 30,1 db. A zaj az állattartó telepen a madarak (verebek, egyéb madarak) csivitelésébıl származik. A fák itt távolabb voltak. 20 07:50:00 07:51:00 07:52:00 07:53:00 07:54:00 07:55:00 07:56:00 07:57:00 07:58:00 07:59:00 LAeq LAFmax Cursor: 2010.04.10. 07:54:34-07:54:35 LAeq=37,5 db LAFmax=38,6 db LCpeak=64,2 db M1-es pont L Aeq = 50,5 db, L95 %= 34,9 db. M2-es pont L Aeq = 42,7 db, L95 %= 33,1 db. M3-es pont L Aeq = 40,1 db, L95 %= 30,5 db. M4-es pont L Aeq = 40,4 db, L95 %= 30,1 db. 3.5.2. A sertés szaporító telep létrehozását követıen kialakuló zajterhelési állapot. A sertéstelep helyének közvetlen hatásterülete mezıgazdasági hasznosítású terület, védendı létesítmények nélkül. A telep felépítése egyéb munkarészekben megtalálható. A zajvédelmi munkarészekben csak azokat emeljük ki, amelyek zajforrásokat tartalmaznak. A sertéstelep technológiájának ismertetése (lásd a dokumentáció korábbi résziben) A ventilátorok és levegı elımelegítı egységek pontszerő zajforrásnak tekinthetık. A telekhatárra nézı levegı elımelegítı blokkok egymástól mintegy 20 m-re lesznek. A szellıztetést biztosító ventilátorok az épületek közé kerülnek két helyzetben lehetnek. Vagy merılegesen állnak a telekhatárra vagy azzal párhuzamosan. A ventilátorok egymástól számított távolsága 14,6 m.

55/103 Az 1 kw teljesítményő (2.000 m 3 /óra) WOOD S ventilátor oktávsávos zajspektruma: db 2009.01.31. 14:48:30-14:49:48 130 120 Project 024 110 100 90 80 70 60 50 40 A ventilátorok elıtt 4,5 m-re mért oktávsávos frekvenciaspektrum. L Aeq = 54,1 db. A ventilátorok fordulatszám szabályzósak, zajkibocsátásuk a pillanatnyi fordulatszámtól is függ. 30 20 10 16 31,50 63 125 250 500 1000 2000 4000 8000 16000 A C LZeq Cursor: (A) Leq=54,1 db LFmax=68,5 db LFmin=51,7 db Hz A ventilátorok által lesugárzott zaj az un. távolságtörvény szerint csillapodik. Az általánosságban használható összefüggések: r2 L2 = L1 20lg (pontforrásnál) r1 jelmagyarázat: r 1...a zajforrás távolsága a mérés helyétıl r 2...a zajforrás távolsága a vizsgálati ponttól L 1...a mérés helyén mért hangnyomásszint L 2...a vizsgálati pont helyén mért hangnyomásszint A számítási összefüggés alapján könnyen meghatározható az egyes ventilátorok milyen hangnyomásszintet keltenek adott távolságban. 14,6 m-re a hangnyomásszint 43,9 db. Ez azt jelenti, két egymástól mintegy 15 m-re lévı ventilátor nem fogja érdemben egymás hangnyomásszintjét megnövelni, másképpen fogalmazva, a telekhatáron mérhetı hangnyomásszint, a legközelebbi ventilátor zajkibocsátásának függvénye, az összes többi hatása figyelmen kívül hagyható. A leírtak alapján - M1-es pont Ny-i telekhatáron L Aeq = 42,3 db (17,6 m-re) - M2-es pont D-i telekhatáron L Aeq = 25,1 db (126 m-re hígtrágya tároló túloldala) - M3-es pont K-i telekhatáron L Aeq = 20,4 db (218 m-re tehenészeti telep külsı határa) - M4-es pont É-i telekhatáron L Aeq = 31,3 db (62 m-re) 3.5.3. Szállítási tevékenység 3.5.3.1. A telep tevékenységéhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállítás igényessége) Éves takarmány-igény: o Vemhes kocatáp: 2300 tonna o Tenyészsüldı_2-táp: 343 tonna

56/103 o Szoptató kocatáp: 1314 tonna o Malactápszer: 30 tonna o Prestarter: 68 tonna A tápszállító tartálykocsi kizárólag nappali idıszakban tölti fel a napi tartályokat. A tartálykocsi napi mozgásának ideje kb. 1,0 óra. A tápszállítás tartálygépkocsi forgalma egyszeri 10 t táp szállításának feltételezésével: táp = 4055 t/év, az évi 250 munkanapra vonatkoztatva 16 t/nap, tehát 2 db. jármő kell. mérve: A kibocsátott zaj egyenértékő zajszintje a tápszállító fluid géptıl 7,5 m-rıl A tartályból a silókba sőrített levegıvel töltik fel a tápot. L Aeq fluid = 80,2 db. Idıtartama napi 40 perc/tartálykocsi L Aeq tartálykocsi = 80,2 db. Idıtartama napi 80 perc Sertéstelep évi tenyészkoca-süldı utánpótlás igénye: 1 600 db, 175, 185 életnapos állat, kéthetente 60 db. 28 napos korú, 8 kg-os sertés tömegő választott malac kibocsátása: évi: 90 000 db, heti 1 726 db, 13 808 kg. A saját hízlalótelepre az állatszállítás a telep végében jelenleg meglévı körfordulótól DNyi irányban az erdı átvágásában (jelenleg használaton kívüli földút) megépítendı burkolt útról történne. Az állatok egy részét részint ezen az új úton, lakóterület zajterhelését nem befolyásoló módon, másik részét a 34111-es, (ez vezet Mihályfalvára) 3405-ös úton keresztül a 4-es sz. fıközlekedési út irányába történne. A 34111-es útba a jelenlegi pulykatelepi út. A külsı megrendelıknek történı élıállat kiszállítás, amit 1 kamion/nap értéknek becsültem. Ha a gépjármő forgalmi adatokat összegezzük napi 3db. kamionforgalmat jelent oda-vissza a 3405-ös úton. A személyszállítás nem jelentıs a dolgozók személygépkocsival, motorkerékpárral, vagy kerékpárral juthatnak ki a telepre. Az állattartó telepet saját úton lehet megközelíteni. Az út mellett lakott ingatlan nem található, de a becsatlakozó út Nádudvar belterületi részén halad át, a település belsı útjával közös.

57/103 A közlekedési eredető zajterhelés meghatározása az ÚT 2-1.302:2003 Mőszaki Elıírás alapján történt annak feltételezésével, hogy ezen szerény mértékő belsı (mg. területek megközelítése) forgalom van és teljesülnek az elıírás peremfeltételei. -A számítási útszakasz végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekintendı, -A számítási útszakaszon belül meghatározott útszakaszokra érvényes, hogy a Q/v hányados kisebb, mint 43 mindhárom jármőkategória esetén A számításokat az alábbi táblázat tartalmazza: Jármőkategória Állattartó telep forgalma (jármő/nap) Összes zajterhelés (db) 7,5 m-re I. jármőosztály 20 x2 47,0 II. jármőosztály 2 x2 41,1 III. jármőosztály 3 x2 46,4 összesen 50 50,3 Az összekötı úton 50 km/ó jármősebességgel számoltam, c minıségő úton A sertéstelep hatása a 3405-ös. sz. összekötı út jármőforgalmára. Elégséges csak a nappali forgalmat vizsgálni, mivel éjszaka szállítás nem lesz. Út megnevezés/db jármő I-es jármőosztály óraforgalma II-es jármőosztály óraforgalma III-as jármőosztály óraforgalma LAeq 3405ös út a 10.318 km. szelvény között 44,2 3,5 3,9 61,8 Sertéstelep 2,5 0,3 0,4 50,3 Összesen 46,7 3,8 4,3 62,1 A Büte tertésszaporító telep üzemeltetése a 3405-ös sz. közút belterületi szakaszát legfeljebb 03 db-el, nem észrevehetıen növeli abban az esetben, ha az állatokat, tápot Balmazújváros, vagy Hajdúszoboszló célállomással, Nádudvaron keresztül szállítanák. Ha az irányok megoszlanak, vagy a 4-es fıút irányába (is) történik, a zajterhelési adatok még kisebbek. A fenti földterületek a sertéstelep közelében helyezkednek el. A hígtrágya kijuttatás módja jelenleg nem ismert, vagy csıvezetcsıvezetékkel, árasztásos módszerrel történik, vagy szippantás útján. A zagyszivattyúk zaja a vizsgálatból kihagyható, mivel közeltéri hangnyomásszintjük 50-55 db. A jármőközlekedés ez esetben figyelmen kívül hagyható, mivel külterületi utak igénybevételével történik. Az egyes telekhatárokat az állandó, szakaszosan állandó és változó zajforrások együttes zajterhelése éri. ΣLAeq = L Á + L szá + L v

58/103 3.5.4. Hatásterület meghatározása Nappal az ÉK-i telekhatárt az ólak elıtt a ventilátorok zaja, míg a bejáratnál a táp betárazás és táp szállítás zaja terheli. A másik két telekhatár a zajforrásoktól lényegesen távolabb találhatóa részlegesen árnyékolás is megjelenik. ÉK-i telekhatár: L =43,6 db 80 percnyi táptöltéssel 63,4 db ÉNy-i telekhatár: L =28,9 db DNy-i telekhatár: L=40,3 db DK-i telekhatár: L = 34,2dB Az adatok összegzése alapján megállapítható a zaj hatásterülete nappal az ÉK-i irány irányban 39 m-el túl van a telekhatáron. A másik három irányban telekhatáron belüli. Éjszaka csak a ventilátorok üzemelhetnek, a hatásterület valamennyi irányban telekhatáron belül marad. 3.5.5. Zajterhelési állapot A jelenlegi, a telekhatárokon mérhetı, inkább az éjszakai zajterhelés mértékét a 17-KZ/2015 sz. zajvizsgálati jegyzıkönyv tartalmazza. 3.5.6. Összefoglalás A megvalósulandó telep zaj-rezgés terhelése várhatóan csak az ÉK-i irányban terjed túl a telekhatáron, védendı objektumot nem érint. 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása 3.6.1.1. A kistáj jellegzetességei Hajdúszoboszló és az A- és a B-telep a 1.11.12. Dél-hajdúság nevezető kistájban található, Hajdú-Bihar megyében. A kistájon belül is az Északi részen. A Dél-hajdúság kistáj

59/103 Földtani adottságok, talajok A medence aljzatot DNY-ÉK-i és erre merıleges szerkezeti vonalak erısen feldarabolták. Így a mélyben flis, valamint átalakult kristályos kızetek találhatók, ezekre helyenként középsımiocén vulkáni sorozat települt. A Derecskei-árokban az alaphegység kb. 6 km mélyre süllyedt, s erre jelentıs vastagságban jura és kréta üledékes kızetek települtek. A jelentıs vastagságú, földgázvagyont rejtı (Hajdúszoboszló, Ebes) pliocén rétegsorokra helyenként 200 m-es pleisztocén folyóvízi üledék települt. Ennek felépítésében a Sajótól a Körösig számos folyó vett részt. A würmtıl kezdıdıen a különbözı folyóvízi rétegekre finomszemő (iszapos, agyagos) üledékek rakódtak, s a periglaciális éghajlaton többnyire löszszerkezetet vettek fel, helyenként azonban ártéri, mocsári iszapként, agyagként maradtak meg. Az alacsonyabb szinteket mindenütt folyóvizek járták be, a képzıdött üledékek (folyóvízi homok, ártéri lösziszap stb.) és formák is ehhez kötıdnek. Növényvilág A növényföldrajzi térbeosztás tekintetében a kistáj a Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Minimális területi kiterjedéső potenciális erdıtársulásai a tatásjuharos-lösztölgyesek (Acerei tatarici-quercetum), a sziki tölgyesek (Pseudovino-Quercetum roboris) és a tölgykıris-szil ligeterdık (Querco-Ulmetum hungaricum). A rendszeres Mezıgazdasági mővelés alatt álló területek sőrőbben elıforduló nyílt társulásai a bükkönyös (Consolida orientális-vicia striata) és a fakó muharos-tisztes füvesek (Stachyetostelarietum glaucae), a szikes gyakoribb növényei a bajusz pázsit (Crypsis aculeatus), a magyar-polka (Acorrellus pannonucus), az ágas sóballa (Suaeda maritima), stb. Az erdımővelésbe vont területeken vegyeskorú, zömében keménylombos, kisebb részben fenyıerdık díszlenek. Az összes erdı folyónövendéke sok év átlagában mintegy 3,7-4,5 m 3 /ha között alakul. A Tiszántúl szolonyec szikesei, erısen kötött agyagos, szerkezetes talajon alakult ki. Vízszintesen rétegzett és függılegesen oszloposan repedezik. Jellegzetes növényei: szikfokokon: a mézpázsit (Puccinellia limosa), az egérfarkfő (Myosurus minimus), a vékony útifő (Plantago tenuiflora), és a seprıparéj (Echinopsilon sedoides),

60/103 száraz szikes pusztákon: sovány csenkesz (Festuca pseudovina), a sziki lóhere, a sziki üröm (Artemisia maritima ssp. monogyna), a sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungaricum). A telep környéke nagyon változatos a vízfolyás, a mocsár, a mocsár rét, a puszta gyep, és az erdıs gyep területek egyaránt elıfordulnak. Ez a változatosság a növényvilág összetételében is megfigyelhetı. Nagyon gazdag növényvilág jellemzı a területre. Megfigyelhetı: - a fás részeken kocsányos tölgy (Quecus robur), keskenylevelő ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), gyepőrózsa (Rosa canina), mezei juhar (Acer campestre), kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kecskefőz (Salix Caprea), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), - a szikes pusztarét (Achilleo-Festucetum pseudovinae), uralkodó füve a Veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina), mellette tömegesek a cickafarkok (Achillea setacea, A. millefolium ssp. collina), az apró lóherék (Trifolium strictum, T. micranthum), és a peremizsek (Inula britannica), Hordeum hystrix, Ranunculus pedatus, Lotus corniculatus ssp. tenuifolius, Gypsophila muralis, - a mocsaras, magasabb vízállású területeken közönséges nád (Phramites autsralis), gyépkény fajok (Typha sp.), sás fajok (Carex sp.), zsióka (Balboschoenus maritimus), sziki káka (Scirpus lacustris subsp. tabernaemontani), tengermelléki káka (Scirpus litoralis), csetkáka (Eleocharis uniglumis), alacsonyabb vízállású, száradó területeken tarackos tippan (Agrostis stolonifera), sziki mézpázsit (Puccinella limosa), Plantago maritima, Aster tripolium subsp. parmonicus, sótőrı fajok Atriplex sp., és Chenopodium sp. A telepen belül a természetes élıvilág nagyfokú zavarása miatt teljesen megváltozott a társulások összetétele. A dísznövényektıl, a telepített gyeppázsitig, valamit a rombolt felületeken, a romtalajokon gyomnövényzet alakul ki. Általánosságban megállapítható, hogy a bolygatott helyek növényzete sok, nem ıshonos fajból áll, amelyek széles ökológiai amplitúdójúak, de versenyképességük kicsi, így ezekre a helyekre szorulva tudnak fennmaradni. A ruderális gyomnövényzet mindig erısen idegen foltként van jelen. A telep (hrsz) északi részén telepített tölgyes található, amely mind a látvány, mind a hatásterületek kiterjedésében korlátozza a telep hatását. A telep területén elıforduló növényzet: - foltos bürök (Conium maculatum), - juhsóska (Rumex acetosella), - ebszékfő (Matricaria perforata), - mezei szarkaláb (Consolida regalis), - útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), - angol perje (Lolium perenne), - közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), - mezei acat (Cirsum arvense), - mezei csorbóka (Sonchus arvensis), - orvosi székfő (Matricaria chamomilla), - nád (Phragmites australis),

61/103 - disznóparéj-félék (Amaranthus sp.), - libatop-félék (Chenopodium sp.), - keserőfő-félék (Polygonum sp.) - nagy csalán (Urtica dioica) - cickafark-félék (Achillea sp.) - közönséges bojtorján (Arctium lappa) - kocsányos tölgy (Quercus robur) Állatvilág A terület gazdag rovar és emlıs fajokban. A rovar fajok jelenléte feltételezi az ezekre vadászó állatok (gyík, béka) jelenlétét is. A területen fıleg a rágcsálók jelenléte dominál, de nem ritka a nagyobb testő vadállat pl. róka, vaddisznó, ız sem. Az állategészségügyi okok miatt a rágcsálók irtása szervezett keretek között fog folyni a sertéstelepen. A telepet vadvédı kerítéssel kell körbekeríteni a nagyobb testő állatok telepen kívül tartása érdekében. A telep környéke nagyon változatos a vízfolyás, a mocsár, a mocsár rét, a puszta gyep, és az erdıs gyep területek egyaránt elıfordulnak. Ez a változatosság az állatvilág összetételében is megfigyelhetı. Nagyon gazdag madárvilág jellemzı a területre. Megfigyelhetı: - a fás részeken egerészölyv (Buteo buteo), gatyásölyv (Buteo lagopus), kék vércse (Falco vespertinus), vörös vércse(falco tinnunculus), erdei fülesbagoly (Asio otus), - a puszta gyepeken kékes rétihéja (Circus cyaneus), fürj (Coturnix coturnix), sordély (Miliaria calandra), cigánycsuk (Saxicola torquata), sárga billegetı (Motacilla flava), - a mocsár réten bíbic (Vanellus vanellus), sárszalonka (Gallinago gallinago), nagygoda (Limosa limosa), pajzsoscankó (Philomachus pugnax), székicsér (Glareola pratincola), gulipán (Recurvirosta avosetta), gólyatöcs (Himantopus himantopus), cankók, - a mocsaras területeken kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena), feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis), bölönbika (Botaurus stellaris), bakcsó (Nycticorax nycticorax), üstökös gém (Ardeola ralloides), kis kócsag (Egretta garzetta), nagy kócsag (Egretta alba), szürkegém (Ardea cinerea), vörös gém (Ardea purpurea), kanalas gém (Platalea leucorodia), barnarétihéja (Circus aeruginosus), foltos nádi poszáta (Acrocephalus schoenobaenus). Közelben a Nemzeti Park A teleptıl 500 m távolságban a Kösely által határolva a Hortobágyi Nemzeti Park területei, Ramsari területek és Natura 2000 területek találhatók.

62/103 A Nemzeti Park, a Ramsari területek és a Natura 2000 területek határa a teleptıl Ramsari területek A Ramsari Egyezmény célja a vizes élıhelyek megırzésének elısegítése, elsısorban az egyezmény részes államainak együttmőködésére építve, továbbá az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az egyezmény létrehozta a "Nemzetközi Jelentıségő Vadvizek Jegyzékét", amelybe minden részes államnak legalább egy vadvizes területét felvetet. Az egyezmény alapállása nem a tiltás, hanem az ésszerő, fenntartható gazdálkodás, a területek megóvásával, ami természetesen más-más hasznosítást jelent a különbözı területeken. Magyarország 1979-ben csatlakozott a Ramsari egyezményhez. Ezt követıen jelentıs számú vizes területet jelölt a Nemzetközi jelentıségő vizes területek jegyzékére. Ezt követıen 1989- ben, majd 1997-ben, 2001-ben és 2003-ban került sor ismét területek jelölésére, így jelenleg 23 hazai vizes élıhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180 000 ha kiterjedéssel. A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemzı vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. A nemzetközi jelentıség korábbi feltételei alapján bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. Ezek közé tartozik a Hortobágy, a kardoskúti Fehértó, a Fertı-tó és Gemenc. A többi hazai ramsari terület is legalább 2 kritériumot elégít ki. Az egyezmény értelmében "vizes területnek tekintendık azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tızeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert." Így jelenleg a 8004/2003. KvVM tájékoztatója szerint 23 terület tartozik az érvényes törvényi hatályok alá.

63/103 Kiemelkedı jelentıségő a nemzetközi jelentıség feltételei közül az, amelyik valamely vízimadár faj vagy alfaj egy populációjának 1%-os értéket elérı állományokat veszi alapul. A Hortobágyi ramsari területeken a következı fajok világ- vagy európai populációjának 1%-a (vagy sok esetben még több is) fordul elı: kanalasgém, vetési lúd, kis lilik, nagy lilik, csörgı réce, kanalas réce, daru, kormos cankó, pajzsoscankó, nagy póling, fattyúszerkı Natura 2000 területek A Hortobágyi Nemzeti Park a NATURA 2000 programon belül az EU Madárvédelmi irányelvének (92/43/EEC, Wild Bird Directive) értelmében az ún. SPA, tehát a Különleges Madárvédelmi Területek közé jelölt ki 280 277 ha területet. Az EU Vadon élı állat- és növényfajok élıhelyeinek védelmérıl szóló irányelve (79/409/EEC, Habitats Directive) ún. SCI területeket közé 263 816 ha területet hirdetett ki. Ezeken területeken vadon élı fajok, és élıhelyeik megırzése, illetve a hosszú távú fenntartható használat feltételeinek megteremtése a feladat. A Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy 23 121 hektáros területe 1979 óta szerepel a Nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek jegyzékén. A térség, az egyik legnagyobb diverzitással rendelkezı vizes élıhely, Magyarország legfontosabb madárélıhelye. Számos fokozottan védett faj költ a területen, de ritkaságnak számító madarak is felbukkannak itt. Téli idıszakban a Hortobágy vizes élıhelye kiemelt táplálkozó- és pihenıhely az ide érkezı vízimadarak és ragadozó madarak számára. A terület értékét emeli az itt található Halas mocsár, mely a térség legmélyebben fekvı mocsara, és Tiszafüredi Bioszféra Rezervátum, mely a cigányréce (Aythya nyroca) elıfordulás központi területe. Számos, endemikus növényfaj is magas értéket képvisel a területen, elıfordul itt az erdélyi útifő (Plantago schwarzenbergiana), a magyar sóvirág (Limonium gmelini), és a magyar sóballa (Suaeda pannonica) is. A vándorlási idıszakban daruk (Grus grus) tízezrei pihennek a területen, számuk évrıl-évre nı, mára mintegy 50-60 milliós állománnyal számolnak. Mivel a terület kiemelten fontos vizes élıhely, ezért számos védett és fokozottan védett növény- és állatfaj található itt meg. Növények által képviselt természeti érték többek között a tündérrózsa (Nymphea alba), a tündérfátyol (Nymphoides peltata), a sulyom (Trapa natans). A Hortobágy halastó parti zónáiának állományalkotó faja a keskenylevelő gyékény (Typha angustifolia), a bodnározó gyékény (Typha latifolia) és a nád (Phragmite australis). Elıforduló vízinövényei a virágkáka (Butomus umbellatus), a védett nyílfő (Sagittaria sagittifolia), és a sárga nıszirom (Iris pseudocorus) is. A Hortobágy területén lévı tölgy-kıris-szil ligeterdık kiváló fészkelı helyet nyújtanak a madarak számára. A térség, ragadozó fajai között megtalálható a rétisas (Haliaeetus albicilla), fészkel a kék vércse (Falco vespertinus), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a hamvas rétihéja (Circus pygargus). A Hortobágy területén található vizes élıhelyek számos védett és fokozottan védett vízimadarat is vonzanak a területre, mind költés, mind táplálkozás okán. Így elıfordul bakcsó (Nycticorax nycticorax), búbos vöcsök (Podiceps cristatus), feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis), vörös gém (Ardea purpurea), nagy kócsag (Egretta alba), törpegém (Ixobrychus minutus), fekete gólya (Ciconia nigra).

64/103 A Hortobágy nyíltvizes területeit körülölelı pusztai élıhely számos védett növényritkaságnak, mint az agárkosbor (Orchis morio), a henye kunkor (Heliotropium supinum), a macskahere (Phlomis tuberosa), biztosít életteret. A talaj szikes jellegét jelzi a védett a sziki ballagófő (Salsola soda), sziki sóvirág (Limonium gmelini), az orvosi székfő (Matricaria recutita). A környezı területek intenzív mezıgazdasági használata negatívan hat a Hortobágy védett területeire. A Hortobágyi Nemzeti Park területe az UNESCO MAB területként tartja számon, valamint a Világörökség része is. A telep hatása A sertéstelepi tevékenység teljesen zárt rendszerben fog mőködni. Hatása a telepnek a védett, Ramsari és Natura 2000 területeken levegıtisztaság védelmi és zajhatásban lehet. Látványában a telep eddigi 12 épület helyett közlekedıkkel összekötött 3 épület fog megvalósulni. Levegıtisztaság védelmi szempontból a telep rövid idejő ammónia szennyezettség hatástávolsága a teleptıl 510 m, a NOx hatástávolsága 50 m, a rövid idejő bőzkibocsátás hatástávolsága 450 m. A zaj hatásterülete nappal ÉK-i irányban 39 m, a másik három irányban a telekhatáron belül van. 3.6.1.2. Védett természeti területek A telep hatásterülete védett természeti terület nem érint. A teleptıl 4-5 km távolságra ÉNY-ra a város túlsó felén a HUHN10002 különleges madárvédelmi területek, valamint ugyan itt a HUHN 20002 kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület található. Ezekre a területekre a telepen folytatott tevékenység nincs hatással, így bemutatásukkal nem foglalkozunk.

65/103 3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása A mőködı, hígtrágyás technológiájú sertéstelep közvetlenül a Kaba - Hajdúszoboszlót összekötı mőút északi oldalán terül el, a település belterületétıl légvonalban mintegy 2,1 kmre Észak-északkeletre. A közúttal aszfaltozott bekötıút köti össze. A telep északi oldalán a földmedrő hígtrágyatározó, majd azt követıen szántók, keleti oldalán mőszaki védelemmel ellátott tározók, majd szántók, nyugati oldalán szántók, déli oldalán szántók és a 4. sz. fıút található. A tágabb környezetben is kizárólag szántó mővelési ágú nagy táblás területek találhatók, melyeket legfeljebb egy-egy akác, nyárfasor, facsoport tör meg, egy részük a hígtrágya elhelyezı terület. Élıvízfolyás, és egyéb természeti érték (pl.: kunhalom) a telep tágabb környezetében nem található. A rendezett képet mutató telepet kerítés határolja. Az utak, a nagy lebetonozott területek, kerítések mellett, a taposott helyeken, a depóniák helyén és a telep belsejében kizárólag különbözı gyomtársulások találhatók. A fás növényzetet nemes nyár és akácfásítások és a telepen belüli parkosított részeken korai juhar, lucfenyık, néhány keleti életfa, főz, fehér nyár, a cserjéket néhány feketebodza bokor képviseli. A teleptıl északra található a hosszú idejő felhagyott, rekultiváció alatt lévı földmedrő hígtrágya tározó, melyet szintén nádas övez. A telep keleti oldalán lévı szigetelt tározókból a hígtrágyát szántóföldön helyezik el. A telepet középfeszültségő elektromos vezeték látja el energiával, a vezetéken madárvédelmi szigetelés nincsen, de nem is indokolt, mivel a közelben nincs olyan madár élıhely, mely ezt szükségessé tenné. Élıhelyek (Á-NÉR besorolás szerint) és társulások (a Simon-féle természetességi jelleggel) Közvetlen hatásterület A közvetlen hatásterületnek tekintjük magát a telepet és a hígtrágya-tározó tavakat. Ez teljes egészében mesterségesen kialakított terület épületekkel, utakkal, és ruderális növényzettel. A hígtrágya-tároló tó erısen szennyezett, láthatóan eutróf. Á-NÉR besorolás: U4 Telephelyek, roncsterületek O13 Taposott gyomnövényzet S7 Fásítások (facsoportok, erdısávok, fasorok) Társulás: Atriplicetum tataricae GYT Lolio-Plantaginetum GYT Onopordetum acannthii GYT Conietum maculati GYT Teljes hatásterület A felmérések során három fı élıhely típus különíthetı el a vizsgált kb. 200 m-es hatáskörzetben. 1. A telepet övezı szántóterület A telepet tulajdonképpen minden oldalról szántóföldek határolják, melyekben jellemzı módon egy éves kultúrákat termelnek. Á-NÉR besorolás: T1 Egyéves szántóföldi kultúrák

66/103 2. Utak, árokpartok mezsgyéi A telepet határoló utak mellett és a töltéseken, mezsgyéken ruderális, taposott, útszéli gyomtársulásokat találunk Á-NÉR besorolás: O13 Taposott gyomnövényzet Ruderális taposott, útszéli, erdei, mezsgye gyomtársulások: Lolio-Plantaginetum GYT Arctio-Ballotetum nigrae GYT Agropyro Convolvuletum arvensis GYT Malvatum neglectae GYT Atriplicetum tetoricse GYT 3. Nemes nyarasok. erdısávok A kerítés mellett, illetve a hígtrágya tárolótótól délre, valamint az utak mellett több kisebb foltban nem ıshonos fajokból kialakított erdıterületek. Á-NÉR besorolás: S1 Akácosok, S2 Nemes nyárasok, S7 Fásírások (facsoportok. erdısávok, fasorok) Társulások: PopuletUm canadensis GT (Bromo sterili) Brometum GT 3.6.2.1. Elıforduló jellegzetes (karakter fajok) listája Botanikai adatok Közvetlen hatásterület A terület gyakorlatilag ruderális állapotban van, kizárólag egyéves és évelı gyomnövények valamint telepített facsopor tok találhatók. Közvetett hatásterület A felmérések során a fent felsorolt élıhely típusok társulásainak regisztrált, gyakoribb fajai (védett fajt a területen nem találtunk): Fák, fasorok: Populus x Euamericana Populus alba Salix alba Acer platanoides Robinia pseudo-acacia Biota orientalis Picea abies Rubus caesius Rosa canina Sambucus nigra Ruderalia, árokpartok, mezsgyék, taposott területek: Achillea millefolium Echinochloa crus-galli Agropyron repens Echium vulgare Amarathus retroflexus Erigeron canadensis Ambrosia elatior Galium aparine Arctium lappa Lamium purpureum Artemisia vulgaris Malva neglecta Atriplex tatarica Matricaria indora Bromus sterilis Plantago major Cannabis sativa Poa annua Capsella bursa-pastoris Polygonum eviculare

Carduus acanthoides Chelidonium majus Chenopodium album Cichorium intybus Cirsium arvense Cirsium vulgare Conium maculatum Crepia tectorum Convolvulus arvensis Dactylis glomerata Datura stramonium Dipsacus laciniatus Rumex crispus Sambucus ebulus Senecio vulguris Setaria pumila Setaria verticillata Silena vulgaris Solanum nigrum Tataricum officinale Trifolium pretensa Urtica dioica Verbascum phlomoides Xanthium spinosum 67/103 Zoológiai adatok A védett fajokat csillaggal jelöltük, védettségi kategóriájuk és eszmei értékük feltüntetésével. Fokozottan védett faj a vizsgált területen nem található. A közvetlen hatásterületen állatok élıhelye néhány közönséges, urbanizált élı1ény kivételével nem regisztrálható, viszont a környezı területek állatvilág a táplálkozás, kóborlás során itt is megfordul. Védett, épületlakó fajok (baglyok, denevérek) jelenlétét nem tapasztaltuk. Több alkalmú terepbejárás, és irodalmi adatok alapján a telephely és környéke faunájának néhány jelentısebb faja a következı Táplálkozó, ill. itt gyakrabban átvonuló állatfajok: Madarak /Aves/ balkáni gerle Streptopelia decaocto kenderike Acanthis cannabina* 10.000 barázdabillegetı Motacilla alba* 10.000 mezei veréb Pesser montana* 10.000 citromsármány Emberiza citrinella* 10.000 molnárfecske Delichon urbica" 10.000 dolmányos varjú Covus corone cornix seregély Sturnus vulgaris egerészölyv Buteo buteo* 10.000 szarka Pica pica fácán Phasianus colchicus széncinege Paros major* 10.000 feketerigó Turdus merula* 10.000 tengelic Carduelis carduelis* 10.000 füsti fecske Hirundo rustica" 10.000 vetési varjú Corvus frugilegus* 10.000 házi rozsdafarkú Phoenicurus ochrurus vörös vércse Falco tinnunculus* 50.000 házi veréb Passer domestica Emlısök /Mammalia/ mezei cickány Crocidura leucodon* 2.000 nyest Martes foina vakond Talpa europaea* 2.000 róka Vulpes vulpes sün Erinaceus concolor* 10.000 ız Capreolus capreolus mezei pocok Microtus arvalis vándorpatkány Rattus norvegicus házi egér Mus musculus 3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése A sertéstenyésztés szakmai feltételeinek biztosítása, valamint a megfelelı szakmai alázattal, odafigyeléssel végzett tevékenység során a tevékenységnek nincs olyan káros hatása, amelyet indikátor szervezetek jelezni tudnának. Havária esetén feltételezett hígtrágya elfolyása esetén, a telephely környékén lévı csatornában élı halak pusztulása jelezheti a szennyezés megvalósulását.

68/103 3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása Nincs eddigi károsodás. 3.6.5. Összefoglaló A sertéstelepen folyó tevékenység védett, vagy védendı természeti értéket nem érint. A telephelyet több évtizede alakították ki, az eredeti növénytársulás a telephelyen és környékén megszőnt, tágabb környezetében is kizárólag mővelt szántóföldeket találunk egyéves kultúrákkal. A dőlıutak, kerítések szántók melletti rézsők, mezsgyék, fásítások sem hordoznak természeti értékeket. A telep mőködése az élıvilágra kifejtett káros hatásokkal nem jár. A tározó gyakorlatilag holt szennyvíztérnek tekinthetı. 4. Rendkívüli események 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként - 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása - 5. Összefoglaló 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is Levegı Az elemzések azt mutatják, hogy a telephely levegıterhelése várhatóan nem okoz határérték feletti terheltségeket. Víz A sertéstartás hígtrágyás technológiájú lesz, mely lagúnában keletkezik hozzáadott víz nélkül. A telepen belül zárt rendszerben fog mozogni a hígtrágya, így kizárható lesz a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése. A hígtrágyatározók mőszaki védelemmel lesznek ellátva. A keletkezı hígtrágya mezıgazdasági területeken lesz elhelyezve. Hulladékgazdálkodás A telephelyen keletkezı hulladékok és veszélyes hulladékok kezelése (győjtés, tárolás, elszállítás, átadás) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen fog történni. Talaj A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei talajszennyezést nem mutattak. Zaj-rezgés A megvalósulandó telep zaj-rezgés terhelése várhatóan csak az ÉK-i irányban terjed túl a

69/103 telekhatáron, védendı objektumot nem érint. Élıvilág A sertéstelepen folyó tevékenység védett, vagy védendı természeti értéket nem érint. A telephelyet több évtizede alakították ki, az eredeti növénytársulás a telephelyen és környékén megszőnt, tágabb környezetében is kizárólag mővelt szántóföldeket találunk egyéves kultúrákkal. A dőlıutak, kerítések szántók melletti rézsők, mezsgyék, fásítások sem hordoznak természeti értékeket. A telep mőködése az élıvilágra kifejtett káros hatásokkal nem jár. A tározó gyakorlatilag holt szennyvíztérnek tekinthetı. 5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal - 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el. - 5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket - 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére - 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására -

70/103 6. Mellékletek 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély

71/103

72/103 6.2. Ivóvíz vizsgálati jegyzıkönyv

73/103

74/103

75/103

76/103

77/103

78/103 6.3. Felszín alatti víz vizsgálati jegyzıkönyv

79/103

80/103

81/103

82/103

83/103

84/103

85/103

86/103

87/103

88/103

89/103

90/103

91/103 6.4. Talaj vizsgálati jegyzıkönyv

92/103

93/103

94/103

95/103

96/103 6.5. Zajmérési jegyzıkönyv Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök 5000. Szolnok, Tölgy u. 8/b. E-mail: szellg51@gmail.com Tel.:(56) 373-395, 20-314-4549 ZAJVIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV a NAGISZ Zrt. Nádudvar, Bőte 3000 kocás szaporító telep zajterhelési állapot meghatározására Munkaszám: 17-KZ/2015 A vizsgálati jegyzıkönyv készült: 2015 október Ez a...számú példány. Tárgyi, 10 oldal terjedelmő dokumentáció csak teljes terjedelmében másolható!

97/103 MÉRÉSI JEGYZİKÖNYV Vizsgálatot végzı megnevezése és címe: Széll Gábor akusztikai és munkavédelmi szakmérnök KvVM szakértı. Eng. sz. Sz-821/2007. Mérnöki Kamarai szám: MK-16-0735 5000 Szolnok, Tölgy u. 8/b. Megbízó: Nagisz Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Vizsgálat idıpontja(i) 2015. október 1. Megbízás tárgya: 3000 kocás szaporító telephelye által létrehozott környezeti zajterhelés mértékének meghatározása a létesítmény üzemelése során. A beruházás nem valósult még meg. A mérés így a jelenlegi, zajterhelés alapállapot meghatározását tartalmazza. A vizsgálat helyszíne A kialakítandó sertés szaporító telep területén jelenleg egy felhagyott pulykanevelı telep 12 db. ólja található. A telep épületei leamortizáltak, bontásuk a közeljövıben megtörténik. A szaporító telep környezetében az egyes irányokban ÉK-i irányban egy kb. 100 m széles erdısített terület, azon túl a jelenleg is üzemelı pulykanevelı telep, távolabb mezıgazdasági hasznosítású terület, DK-i irányban erdısáv, mg. hasznosítású terület, távolabb, kb. 1,4 km-re Nádudvar településszéle, DNy-i irányban mg. hasznosítású terület, távolabb saját sertéstelepe, ÉNy-i irányban erdısáv, azon túl mg. hasznosítású terület találhatók. Zajvédelmi szempontból védendı ingatlan (lakóházak) kb.1,4 km-re vannak. Az állattartó telep elhelyezése zajvédelmi szempontból ideálisnak tekinthetı. Határértékek Az üzemi létesítményekre vonatkozóan a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet elıírásai vonatkoznak, amennyiben a környezetben zajvédelmi szempontból védendı létesítmény található. Ha a környezet ipari vegyes terület, külterület, az 1. sz. melléklet 4. sora szerint a védendı homlokzatok elıtt 2 m-re engedélyezett zajkibocsátási határérték: nappal: 60dB* éjjel: 50 db* *A nappali idıszak 6 00-22 00 -óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb összefüggı 8 óra. Az éjszakai a 22 00-6 00 óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb 0,5 óra.

98/103 Ha nincs védendı lakó intézményi ingatlan, vagy terület, a környezetterhelés generális szabályaként az MSZ-13-111:1985 szabvány 3.2. pontját szokás alkalmazni, ami szerint a megengedett zajkibocsátási határérték a terület jellegétıl és a védendı létesítménytıl függetlenül nem lehet 70 db-nél nagyobb. (Megjegyzendı e határérték megszegésének nincs jogkövetkezménye, de a környezet védelme szempontjából indokolt vizsgálni.) *A nappali idıszak 6 00-22 00 -óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb összefüggı 8 óra. Az éjszakai a 22 00-6 00 óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb 0,5 óra. A vizsgálathoz használt mőszerek, tartozékok gyártmánya, típusa: BK 2250 típ. integráló zajszintmérı és kiegészítı egységei. Gy. sz.: 2488415 A mőszer hitelesítési száma: M 568533 Érvényessége 1017. június 17. BK 4228 típ. pistophone Gy. sz.:1704451 Érvényessége: etalon Windmaster 2 típ. szélsebességmérı Bosch PLR-30 típ. lézeres távolságmérı Gy. sz.:889598520 A mérés kezdete elıtt és végén a mőszerkönyv elıírásainak megfelelıen a kalibráció végrehajtásra került. Alkalmazott szabványok, rendeletek: 284/2007. (X.29.) Korm. rendelete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról. 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése. Meteorológiai tényezık a mérés napján: 2015. október 1. Hımérséklet: 22 o C (délután) Idıjárás jellege: derült, napos idı A szél sebessége: szélcsend Üzemelési rend: Jelenleg nincs üzemelés a telepen A zajforrások leírása: A telephelyen nem üzemelnek zajforrások. A mérés a környezeti háttérterhelésre ad információt. A háttérterhelés a környezetbıl beszőrıdı közlekedés (szántás) és a madarak csivitelésébıl adódik.

99/103 A mérıfelületek, mérési pontok elhelyezése az ingatlan telekhatárától, illetve a védendı létesítményektıl: Kritikus Irány mérési pont száma Mérési pont, mérıfelület leírása 1 101 Az ÉK-i telekhatáron felvett mérési pont 2 201 A DK-i telekhatáron felvett mérési pont 3 301 A DNy-i-i telekhatáron felvett mérési pont 4 401 Az ÉNy-i telekhatáron felvett mérési pont A mellékelt helyszínrajz szerinti vizsgálati pontokban történtek a mérések1,5 m magasságban. A mérési pontok helyzete: (Részletezve a helyszínrajz vázlaton) Az egyes mérések elvégzésének módja, idıtartama: Az egyes vizsgálati pontokon néhány perces mérési idıket alkalmaztam. A zajkibocsátási vizsgálatok eredménye: A mérési eredményeket részletesen a 3. sz. táblázat tartalmazza. Zajkibocsátási A-hangnyomásszintek a vizsgálati pontokon: Zajkibocsátási A- Zajkibocsátási határérték Kritikus pont Mérıfelület hangnyomásszint L Aeq (db) L KH (db) jele Nappal* Éjjel** nappal éjjel M 1 101 44-70 70 M 2 201 42-70 70 M 3 302 42-70 70 M 4 401 41-70 70 * egészre kerekített érték 1. / A zajterhelési határérték (L TH ) indoklása ( területi besorolás). Az M1, M2, M3, M4 mérısík irányában: Az MSZ-13-111:1985 szabvány 3.2. pontja szerint: L TH 70 2./ A 4. sz. táblázatban közölt korrekciók és indoklásuk L KH = L TH + K N + K R + K D K N + K R + K D = 0 a./ A környezeti zajforrások száma miatti korrekciós tényezık értéke K N = 0, mivel a vizsgálat során más zajkibocsátó zaját a mérési környezetben nem észleltem. b./ Hangvisszaverıdés miatti korrekciós tényezı értéke K R = 0, mivel a mérési pontokat a telekhatárokon, vagy védendı homlokzattól 2 m-re vettem fel

100/103 c./ A zaj terjedése miatti korrekciós tényezı értéke K D = 0, mivel a zajkibocsátási és zajterhelési pontok egybeesnek. Vizsgálat eredménye: (a mérési eredmény összehasonlítása a követelményszinttel Mérıfelület jele Minısítés Túllépés mértéke nappal éjjel M 1 Megfelel 0 0 M 2 Megfelel 0 0 M 3 Megfelel 0 0 M 4 Megfelel 0 0 A legnagyobb túllépés mértékszáma: Szolnok 2015. október 26. T = 0 db.

101/103 1. sz. táblázat A zajforrások leírása A z a j f o r r á s jele Megnevezése Nincsenek zajforrások Mőködési idı napszakonként ( óra ) Zajkibocsátás jellege Mőködési Hely Minısítés 2. sz. táblázat A mérési pontok helyzete Mérési pont megnevezése (m) Magassága Helye jele* 101 Az ÉK-i telekhatáron felvett mérési pont 1,5 ZT 201 A DK-i telekhatáron felvett mérési pont 1,5 ZT 301 A DNy-i-i telekhatáron felvett mérési pont 1,5 ZT 401 Az ÉNy-i telekhatáron felvett mérési pont 1,5 ZT ZK... zajkibocsátási pont ZT...zajterhelési pont

102/103 Mérési eredmények és feldolgozásuk nappal 3. sz. táblázat A mérési pont jele 101 201 301 401 A zaj jellege álland ó álland ó álland ó álland ó Egyenértékő A-szint L Aeq db t óra L Aa db Alapzaj K 1 db A zaj impulzus jellege L AImax - L ASmax db K2 db A zaj keskenysávú jellege Lterc db 44,3 8 27,1 0 0 0 0 0 44,3 41,5 8 27,1 0 0 0 0 0 41,5 42,3 8 27,1 0 0 0 0 0 42,3 40,8 8 27,1 0 0 0 0 0 40,8 K3 L AE = LAM =LAM LAE db db db Megjegyzés

HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ 103/103 101 202 401 301

1/103 NAGISZ ZRT NÁDUDVAR BŐTE (HRSZ 0689/2) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA KÉSZÍTETTE: NAGISZ ZRT. 4181 NÁDUDVAR, Fİ U. 119. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY MUNKASZÁM: K-03-2015 2015. OKTÓBER

2/103 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ALÁÍRÓLAP... 5 BEVEZETÉS... 6 1. ÁLTALÁNOS ADATOK... 6 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai... 6 1.2. A felülvizsgált cég adatai... 6 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek... 6 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása... 11 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek... 11 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok... 11 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok... 11 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁORszámok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása... 11 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt... 11 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK... 12 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével... 12 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja... 12 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése... 12 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg... 18 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA... 18 3.1. Levegı... 18 3.1.1. Várható levegıkörnyezeti hatások... 19 3.1.2. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek... 22 3.1.3. Összefoglaló... 45 3.2. Víz... 46 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése... 46 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása... 46 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása... 46 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg... 46 3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján.... 46 3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a

3/103 szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése... 47 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása... 47 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését... 47 3.2.9. Összefoglaló... 47 3.3. Hulladék... 47 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése... 47 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról.. 48 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban)... 48 3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése... 48 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit... 48 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése.... 48 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése... 48 3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése... 48 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése... 48 3.3.10. Összefoglaló... 49 3.4. Talaj... 49 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai... 49 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.)... 49 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása... 51 3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése... 51 3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása... 51 3.4.6. Összefoglaló... 51 3.5. Zaj és rezgés... 51 3.5.1. Jelenlegi zajterhelési alapállapot... 52 3.5.2. A sertés szaporító telep létrehozását követıen kialakuló zajterhelési állapot... 54 3.5.3. Szállítási tevékenység... 55 Út megnevezés/db jármő... 57 3.5.4. Hatásterület meghatározása... 58 3.5.5. Zajterhelési állapot... 58 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 58 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása... 58

4/103 3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása... 65 3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése... 67 3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása... 68 3.6.5. Összefoglaló... 68 4. Rendkívüli események... 68 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként... 68 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása... 68 5. Összefoglaló... 68 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is... 68 5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal... 69 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el.... 69 5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket... 69 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére... 69 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására... 69 6. Mellékletek... 70 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély... 70 6.2. Ivóvíz vizsgálati jegyzıkönyv... 72 6.3. Felszín alatti víz vizsgálati jegyzıkönyv... 78 6.4. Talaj vizsgálati jegyzıkönyv... 91 6.5. Zajmérési jegyzıkönyv... 96

5/103 ALÁÍRÓLAP Tárgy: NAGISZ Zrt. Nádudvar, Bőte 3000 kocás szaporítótelep EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Megrendelı: Készítette: NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Környezetgazdálkodási osztály Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, Akusztikai szakértı KvVM Sz-821/2007, EüM 100-9/2006 Dr. Nagy Tibor SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Tóth Gyula környezetgazdálkodási osztályvezetı Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV/Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı Mérnök kamarai tagság: 09-1032 Készült: 4 nyomtatott példányban

6/103 BEVEZETÉS A Nagisz Zrt Bőte pulykatelepén évek óta nem folyik termelés, az épületek üresen A HAGE- NAGISZ cégcsoport sertéságazata a cégcsoport termelési kapacitásának növelése céljából egy új 3000 kocás szaporító telepet tervez létesíteni. A telep összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást követıen 9385/15/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt kapott. A telep építése még nem indult el. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai A cég elnevezése: Nagisz Zrt. Környezetgazdálkodási osztály A cég székhelye: 4181. Nádudvar, Fı út 119. A cég cégjegyzékszáma: 09-10-000194 Telefonszám: 06-54/525-506 E-mail: tgy@nagisz.hu Tóth Gyula Nagy Tibor Széll Gábor Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, KvVM Sz-821/2007 akusztikai szakértı 1.2. A felülvizsgált cég adatai Hosszú neve: NAGISZ Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Rövid neve: NAGISZ Zrt. Székhelye: 4181 Nádudvar, Fı u. 119. KÜJ száma: 100 234 604 Település azonosító száma: 28103 A cég statisztikai számjele: 10218796-0123-114-09 Ügyvezetı igazgató: Kovács Lajos Lakcíme: 4181 Nádudvar, Petıfi u. 14. A Zrt. megalapításának éve: 1988 október 31. A tulajdon viszonyokban változás nem történt. 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek Sertéstenyésztési vállalkozás-vezetı: - Lakcíme: - A sertéstelep létszáma: - Telephelye: 4181 Nádudvar, Mihályhalmi útfél KTJ száma: 100 287 346 Település azonosító száma: 28103

7/103 Telephely helyrajzi száma: Nádudvar külterület 0689/2 hrsz - sertéstelep Telephely nagysága: 115 126 m 2 A telephely Nádudvar és Mihályhalma között húzódó 34111. sz. közút mellett található. Nádudvar közigazgatási területén, Nádudvar településtıl kb. 1,5 km-re. A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag és a nıivarú tenyészállomány utánpótlásához szükséges tenyészalapanyag elıállítása. Hízlalást ezen a telepen nem terveznek végezni. A telep 3 000 koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb. 14 400 db sertés). A telep súlypontjának EOY koordinátái: X= 234 704 m Y= 806 766 m Átnézetes helyszínrajz (mőhold felvétel) Átnézetes helyszínrajz (katonai térkép)

8/103

9/103

10/103

11/103 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek - A TiKTVF 9385/15/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek. 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok - A TiKTVF 6272/16/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a tervezett mélyfúrású kút és a vízellátást biztosító vízilétesítmények megépítésére. 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok Még nincs hígtrágya elhelyezési engedély. 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR-számok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása A vizsgálat idıpontjában, a Nagisz Zrt. Nádudvar Bőte telepén nem folyik tevékenység. A tervezett beruházás után a tevékenység az alábbi lesz. A felülvizsgált telephelyen folytatott tevékenységek TEÁOR Tevékenység 01.46 Sertéstenyésztés 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt 2010-2015 A telepen érdemi tevékenység nem zajlott, még a régi pulyka tartó épületek állag megóvására sem fordítottak. A telepen történt változások mőhold felvételek segítségével 2003. május 30. 2009. június 18. 2013. augusztus 12.

12/103 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja A sertéstelep építése még nem kezdıdöttel, így a tevékenységét sem kezdte el. 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése Nincs mit ismertetni. A tervezett létesítményben a következı technológiák létesülnének. A technológia leírás egy 3000 kocás új építéső malac elıállító sertéstelepére vonatkozik. A sertéstelep technológiai rendszerei I-TEK Tuffigo és Rapidex tartástechnológiai berendezésekkel kerülnek kialakításra. 1 db fiaztató épület 2 db azonos mérető kocaszállás épület Az épületek zárt közlekedı folyosóval összekötöttek. A technológiai rendszer elemei minden istálló típusban: 1. kutricarendszer 2. automatizált takarmánybehordó rendszer, 3. automatizált szellıztetési rendszer

13/103 Fiaztató Az épületben 684 férıhely van kialakítva 12 teremben. Az állategészségügyi biztonság érdekében a rotációhoz igazodva az épületben 12 terem kerül kialakításra termenként 72 férıhellyel. Az "all in, all out" elv figyelembevételével egyszerre 2 terem kerül ki, illetve betelepítésre 7 naponként. Betelepítés elıtt minden esetben kötelezı a takarítás és fertıtlenítés. A vemhes kocák az ellés elıtt 5-7 nappal kerülnek a fiaztatóba betelepítésre, de legkésıbb 110 napos vemhes korban. A választott malacok 28 napos átlagkorban (kb. 9-9 kg) elszállításra kerülnek a hizlaló telepre. A szállításhoz várakoztató és felhajtó rámpa van az épületben. A fiaztató istálló a sertés-tartás legigényesebb és legkényesebb tartási egysége, mivel két teljesen eltérı igényő állatcsoport igényét kell egy szerre kis területen biztosítania: a kocákét és a szopós malacokét. Kutrica A fiaztató kutricák I-TEK Laktek fiaztató kutricái, melyek lagúnás rendszerőek. A kocák öntöttvas rácson vannak elhelyezve, amely 4 cm- rel kiemelkedik a padlószintbıl, ezáltal biztosítva az alsó csecssorhoz való jobb hozzáférést a malacok számára. Az öntöttvas felülete csúszásmentes kiképzéső megakadályozandó a kocák lábának szétcsúszását. A koca hátuljánál trágya ledobó nyílás van a rácson kialakítva a könnyebb tisztítás érdekében. Az öntöttvas rácspadlót rozsdamentes acélból készült tartókeret tartja a lagúna fölött. A szerkezet önhordó alátámasztást nem igényel. A tartókerethez van rögzítve a kocaleszorító és a homlokfal, ez utóbbira van rögzítve a kibillenthetı vályú. A kocaleszorító egyik oldalra nyitható a könnyebb beállás érdekében. A kocaleszorító hosszúságban és szélességben is állítható. A malacok alatt mőanyag rácspadló van a koca mindkét oldalán. A rácsok résmérete kisebb, mint 1 cm. A mőanyag rácsok alátámasztást igényelnek, ami rozsdamentes acélból készült tartó. A koca egyik oldalán a rácspadlóba integrált melegvizes malac melegítılap található a malacok komfortjának biztosítására. A kutricák mérete 2,6 x 1,705 m = 4,42 m2. A kutrica oldalfalak 50 cm magas 3,5 cm vastag, könnyen tisztítható üreges, mőanyag panelbıl készülnek, amelyek könnyen moshatóak és fertıtleníthetıek ellenállnak az ammónia és fertıtlenítı szer hatásainak. Etetés itatás A fiaztató épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7 L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordórendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik.

14/103 A térfogat adagolókból termenként egy automatikus nyitó szerkezettel termenként egyszerre juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta két három alkalommal. A malacok etetése kézzel történik, tekintettel a többszöri kis adag igényre. A malacok etetése a mőanyag rácshoz rögzíthetı mőanyag etetıbıl történik. Az itatásra a kocáknak szopókás a malacok számára szelepes itató van, amelyek közös itató száron vannak elhelyezve így elkerülhetı a vezetékben pangó víz, ami egészségügyi problémát okozhat. Az itatók rozsdamentes anyagúak, a gerincvezeték mőanyagból készül. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást a külsı és belsı hımérséklet a páratartalom és a negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A terem főtés három részbıl tevıdik össze. a, Az épületbe bejövı levegı elıfőtése 12 ºC-ra, az elıfőtı helyiségben lévı gáz légbefújóval. b, Malacmelegítı lap melegvizes főtése, központi gázkazánnal, c, Infralámpa helyi kiegészítı főtésnek. A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. A malac melegítı lap melegvizes rendszerő, a szükséges melegvizet két központi gázkazán állítja elı. A klíma komputer vezérli a rendszerbe szükséges melegvíz mennyiségét. Egy elektromágnes szelepen keresztül. A melegvizes lapok polimer betonból készülnek és 40 x 135 cm méretőek. A lapok a mőanyag rácsba integráltak, felületük csúszás mentesített. A kellı mikroklíma kialakításához, fıleg a fialási idıszakban infralámpával van a kellı hımennyiség biztosítva. Az infralámpák szabályozhatóak, hogy csak a

15/103 szükséges energiát használja a rendszer. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy így a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80-85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer a hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni ( nehéz a párolgás ) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést Kocaszállás A telepen két egymással teljesen azonos kocaszállás épület van. A technológiai leírás egy épületre vonatkozik. A kocaszállás épületekben vannak elhelyezve a kocák a fialáson kívüli idıszakban. Ugyanebben az épületben vannak elhelyezve a süldık és a keresı kanok. Egy épületben lévı férıhelyek - 978 csoportos koca férıhely - 504 egyedi koca férıhely - 5 kan férıhely - 140 csoporos süldı férıhely - 72 egyedi süldı férıhely Kutrica rendszer - Csoportos kocaszállás A 978 állat 1 nagy teremben van elhelyezve, mivel itt az állatok mozgása folyamatos nem all in all out. A kutricákban 12-13 állatot lehet elhelyezni. A kutricák galvanizált acélból és mőanyagból készülnek. A kutricák oldalfalai 1,1 m magasak. Az kutricák úgy lettek tervezve, hogy ellenállnak a akár 300 kg testtömegő kocák által kifejtett erıhatásoknak. A kutricák úgy vannak méretezve, hogy biztosítsák az európai elıírásnak megfelelı 2,25 m2 / koca életteret. A falkákban lévı rangsor harc minimalizálása érdekében a vályúkon 1,22 m elválasztók vannak, ami gyakorlatilag kiküszöböli a kocák közötti veszekedést az etetés idıszakában. A vályúk rozsdamentes acél anyagúak és fel vannak emelve a padozattól 25 cm-re. Ez megkönnyíti a tisztítást és jobb levegı áramlást is biztosít. A vályúkban 6-7 kocánként vályú elválasztó van, így a vízszint minden koca számára megfelelı. A teremben a kocák alatt beton rácspadló és lagúna van kialakítva. A rácspadló réseltsége az európai normának megfelelı. A közlekedı folyosók tömör beton burkolatúak, légcsatornaként is funkcionálnak. A padozati és vályúrögzítések rozsdamentes acél, a kutrica egyéb részei galvanizált csavarral vannak rögzítve.

16/103 - Egyedi kocaszállás Az épületben 504 db Gevitop egyedi kocaállást helyezünk el a kocák termékenyítésére, és vemhesség elsı hónapjában való tartására. Ez a kutrica biztosítja a kocák könnyő kezelését, és az eredményes termékenyülést. A Gevitop kocaállás felfelé nyíló ajtója megkönnyíti a kocák ki-be mozgatását, mert az ajtó nem vesz el teret a közlekedı útból. Az ajtó úgy van formatervezve, hogy megkönnyítse az inszeminálás szakszerő végzését. A biztonsági zár megakadályozza az ajtó kinyílását. A szerkezet az ajtóknál felsı merevítıkkel is össze van kapcsolva. Felsı merevítık rendkívül stabillá teszik a szerkezetet, miközben nem akadályozzák a dolgozó munkáját. A vályúba 6-7 kocánként vályú elválasztó és itató van építve Az emelt vályú biztosítja a jó takaríthatóságot, és egyben a jobb helykihasználást. Az egyedi állások vázszerkezete 1 -os tüzihorganyzott acélcsıbıl készül. Az állások 65 cm szélesek, 2,22 m hosszúak, 1,05m magasak. Az állás hossza az emelt vályú miatt lehet rövidebb, mint 2,30m. Az állások elején 4 sorban galvanizált csövek vannak szerelve a kocák kiugrásának megakadályozására. Az emelt vályú miatt a 4 sor elegendı. A kocaállások gyorsan összeszerelhetıek. A szerelés önzáró csavarokkal történik Kanszállás Az 5 db keresı kan számára kialakított kutricák A kutricák tüzihorganyzott acélból és mőanyagból készülnek 1,2 m magasságúak. A méretük 3 x 2 m kanonként. Az egyedi vályúk a padozathoz vannak rögzítve Süldık

17/103 A süldık kutrica rendszere a kocaszálláséhoz hasonló, de itt az állások 55 cm szélességőek. Etetetés A kocaszállás épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7 L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordó rendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy vagy több automatikus nyitó szerkezettel juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta 2-3alkalommal. A kanok takarmányozása kézzel történik. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást a külsı és belsı hımérséklet a páratartalom és a negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés Az épületbe bejövı levegı elıfőtése 12 ºC-ra, az elıfőtı helyiségben lévı gáz légbefújóval. A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza a rendszer, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80 85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer a hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni ( nehéz a párolgás ) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést A telep területigénye, épületek elhelyezése Az épületek a volt pulykatelep területi adottságait figyelembe épülnek meg, a beruházás során új zöldmezıs területeket nem vonunk be. Az épület komplexum 2 darab kocaszállásból és 1 darab fiaztatóból áll, ezeket összekötı folyosó köti össze, így zárt rendszerként mőködhetnek. A szociális épület a hizlalda déli végén lesz kialakítva közel a fıbejárathoz. A tömbösített technológiából kifolyólag az épületek méretei igen impozánsak, a kocaszállás hossza 194 m, szélessége 25 m, a

18/103 fiaztató 250 m hosszú és 25 m széles. A telephez tartozik még egy 10 000 m 3 tározó kapacitású szigetelt trágyató és egy szeparátor ház, amely a telep nyugati részén kap helyet. 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg Nyilvántartások, tervek A nyilvántartási rendszer a cég többi telepénél alkalmazott módon lett kialakítva. Hatósági ellenırzések Mivel nincs mit ellenırizni ezért nem volt. Engedélyek Lásd az 1.4. pont alatt. Bírságok Nem volt. 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 3.1. Levegı A felülvizsgálat levegıvédelmi fejezete a levegı védelmérıl szóló306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet alapján készült. A Tiszántúli KTVF 9385/15/2010. sz. EKHE határozata 3.3.3. pontja 500 méter védelmi övezetet állapít meg. Ez összhangban van a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 5. -ban megállapított szabályokkal. A telephely Nádudvartól kb. 1 450 méterre fekszik, ezért biztosítani lehet e védıtávolságot.

19/103 Atelephely a fenti határozat hatályba lépese óta még nem valósult meg. 3.1.1. Várható levegıkörnyezeti hatások Telepítés A telepítési szakaszban az építési munkák, valamint az ehhez kapcsolódó szállítások járnak légszennyezéssel. A megvalósulás e szakaszában földmunkagépeket, útépítı gépeket és szállító jármőveket használnak, kizárólag nappali üzemeltetéssel. Ebben az idıszakban a levegıkörnyezet átmeneti porterhelésével és a munkagépek, szállítójármővek, kipufogó gázaiból eredı egyéb, gázalakú légszennyezı anyagok nagyobb koncentrációinak jelenlétével kell számolni. Az építıanyagok ütemezett szállítása nem igényli azok nagyobb mennyiségben való tárolását. Az építés idejére telepített irodakonténer főtése elektromos hısugárzóval történik, ekkor légszennyezı pontforrás nem létesül. A jármővekbıl CO, NO x, korom és el nem égett szénhidrogének kerülnek a levegıbe.

20/103 A telepen üzemelı gépek légszennyezı anyag kibocsátásainak becslésekor feltételeztük, hogy azok kielégítik a nem-közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 1/2000. (VII.21.) KÖVIM-KÖM együttes rendelet 1. sz. melléklet 4.2.1. pontjában a rendeletben definiált A, B és C típusú motorokra megállapított szennyezı anyag kibocsátási határértékeknek: Leadott teljesítmény (P) (kw) Szénmonoxid (CO) (g/kwh) Szénhidrogének (HC) (g/kwh) Nitrogénoxidok (NO x ) (g/kwh) Részecskék (PM) (g/kwh) A: 130 < P< 560 5,0 1,3 9,2 0,54 B: 75< P< 130 5,0 1,3 9,2 0,7 C: 37 < P< 75 5,0 1,3 9,2 0,85 Az építés során elsısorban a jármővek, gépek által felvert por okoz nagyobb légszennyezettséget. A képzıdı por átlagos légköri viszonyok mellett a munkaterületen belül kiülepszik. Erıs szelek nagyobb távolságra is elhordhatják a port, ekkor a porképzıdéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell. A kiporzás a szállító jármővek szállítófelületének takarásával, illetve az építési terület nedvesítésével csökkenthetı. Nádudvar közigazgatási területe, így a sertéstelep is a módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónához sorolható. Ennek értelmében a légszennyezettségi tartományok és a maximális légszennyezettségek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete szerint: Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid PM 10 Benzol Talaj közeli ózon* PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 benz(a)- pirén (BaP) F F F E F O-I F F F F D *: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma D csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplı anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1-2. sz. mellékletei szerinti levegıterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitőzései(zárójelben a tőréshatárok, ill. a határérték feletti esetek megengedhetı száma): Légszennyezı anyag Határérték (µg/m 3 ) órás 24 órás éves Kén-dioxid (SO 2 ) 250 (24) 125 (3) 50 Szén-monoxid (CO) 10000 5000 3000

21/103 Nitrogén-oxidok (NO x =NO+NO 2 mint NO 2 ) 200 150 - Nitrogén-dioxid (NO 2 ) 100 (18*) 85 40 Szálló por (PM10) - 50 (35**) 40 Szálló por (TSPM) 200 100 - Ózon (O 3 ) 120*** Ülepedı por (ÜP) 16 g/m 2 30nap 120 t/km 2 év * az egy órás határérték évi 18 alkalommal léphetı túl; ** a 24 órás határérték évi 35 alkalommal léphetı túl; ***: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. A sertéstelep környezetének levegıminıségét maga a sertéstelep emissziói határozzák meg. A nagy létszámú sertéstelepekre, az 1. sz. táblázatban közölt levegıbe történı kibocsátások jellemzıek (Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében. Budapest, 2004). Levegı Ammónia (NH 3 ) Metán (CH 4 ) N 2 O NO x CO 2 Bőz (pl. H 2 S) Por Füst / CO Sertéstelepek kibocsátásai a levegıbe Tevékenység Istállók, trágya/hígtrágya tárolása, trágya/hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Főtı berendezések az épületekben, kisebb tüzelıberendezések Istállók, a telepen főtésre, ill. szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Takarmány ırlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése N-hez kapcsolódó kibocsátások Minthogy az ammóniának fontos szerepet tulajdonítanak a talajok, ill. vizek savasodása tekintetében, a legtöbb figyelmet az istállókból származó ammónia kibocsátások kapták. Az ammónia nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek, ill. állatok szemét, torkát, és a nyálkahártyákat. Lassan száll fel a trágyából az épületen keresztül, és végül a szellıztetı rendszerrel távozik az épületbıl. Az ammónia szintjét olyan tényezık befolyásolják, mint a hımérséklet, légcsere, páratartalom, állatsőrőség, az alom minısége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló tényezıket a 2. táblázat mutatja be. Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok, ill. tényezık Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezık A bélsár Húgysav és meg nem emésztett Állat és a takarmány keletkezése fehérje Lebomlás Ammónia a Folyamatjellemzık (ph, hımérséklet, trágyában/hígtrágyában víz aktivitás, stb.) Párolgás Ammónia a levegıben Folyamatjellemzık és a helyi klíma Szellızés Ammónia az istállóban Helyi klíma, hımérséklet, relatívpáratartalom, légáramlás Emisszió Ammónia a környezetben Levegı tisztító berendezések

22/103 Egyéb gázok Sokkal kevesebbet tudunk az egyéb gázok kibocsátásairól, bár e témában is történnek kutatások, különösen a metán és a dinitrogén-oxid tekintetében. A dinitrogén-oxid magasabb szintje általában egyrészt a levegıztetéses hígtrágyakezelés, másrészt az istállótrágya kezelése során jellemzı. A széndioxid keletkezése a légzéshez köthetı, arányosítható az állat hıtermelésével. A talajban zajló mikrobás folyamatok (denitrifikáció) dinitrogén-oxid (N 2 O) és nitrogén gáz (N 2 ) keletkezésével járnak. Míg a dinitrogén-oxid egyike azon gázoknak, melyek az üvegházhatás elıidézésében szerepet játszanak, a nitrogén gáz a környezetre ártalmatlan. Mindkettı keletkezhet a talajban a nitrát lebomlásakor, függetlenül attól, hogy a nitrát maga trágyából, szervetlen mőtrágyából vagy a talajból magából származik; a trágya jelenléte azonban elısegíti a folyamatot. Bőzhatás A bőzhatás egy helyi jelentıségő kibocsátás, melynek jelentısége fokozatosan növekedett, ahogy a sertéstartó gazdaságok száma növekedett, ill. ahogy a külvárosi lakóövezetek közelebb kerületek a tradicionálisan mezıgazdasági hasznosítású területekhez. A trágyából, ill. hígtrágyából keletkezı bőzös, illékony gázok kibocsátásában a fı tényezık a mikroba, ill. nedvesség tartalom. A bőz keletkezésének fıbb forrásai a következık: istállók, trágya és hígtrágya tárolók és a trágya/hígtrágya kijuttatása a földekre. Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkezı bőzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejőek, összehasonlítva az istállókból, ill. a tárolásból származó bőzhatással; másrészt jelentısen csökkenthetık a megfelelı kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat, a bőzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetıek az üzemeltetıtıl. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendık elsısorban a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint a lakóövezetek. Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. 3.1.2. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek A diffúz légszennyezés meghatározó épületei: 1 db fiaztató épület (24.80 m x 250.70 m) 2 db azonos mérető kocaszállás épület (24.80 m x 194.50 m) Takarmány-silók: épület megnevezése takarmány siló db kapacitás (t) fiaztató 3 24.0 kocaszállás 1. 2 24.0 kocaszállás 2. 2 24.0 A silók feltöltése zárt rendszerben történik, az etetés úgy szintén. Légszennyezı

23/103 pontforrás ehhez kapcsolódóan nem létesül. Hígtrágyakezelés/tárolás: A telep lagúnás rendszerő, ezért igen víztakarékos, a trágya az épületek alatti lagúnában győlik kb. 3-4 hónapig, majd innen a trágya telepre. A trágya megfelelı kezelés esetén a környezetre nem káros, a benne lévı N, P, K formák miatt értékes a növények számára. Környezetterhelés a nem megfelelı tárolás során jelentkezik, amikor a hatóanyagok nagymennyiségben koncentrálódnak egy helyen és akkumulálódnak a talajban és talajvízben. A telep trágyatermelése kb. 23000 m 3, ennek egy részét az épületek alatti lagúnákban egy részét pedig a 10000 m 3 -es trágyatárolóban tárolják, melynekéves kapacitása kb. 10 hónap. A trágyát mezıgazdasági területeken hasznosítják. Épületek főtése, légszennyezı pontforrások Fiaztató Melegvizes főtılap, 2 db 110 kw-os kazán A kocaszállásokon nincs főtés. Kémény Kémény Berendezés helye Telj. Összesen Megnevezése db magasságok átmérık (épület) kw kw m m fiaztató földgázzal üzemelı kazánok 110 2 220 4 0.400 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 - - porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 - - Összes beépített névleges bevitt hıteljesítmény: 250.1 Az épületek főtését szolgáló berendezések levegıhasználatai

24/103 Kémény Kémény Berendezés helye Telj. Összesen Megnevezése db magasságok átmérık (épület) kw kw m m fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 4 0.400 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 - - porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 - - Összes beépített névleges bevitt hıteljesítmény: 250.1 Berendezés helye (épület) Megnevezése Telj. Összesen Összes névleges gázfogyasztás kw kw m3/h fiaztató gázzal üzemelı kazánok 110 2 220 23.294 szociális épület kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 2.573 porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 0.614 A füstgázmennyiségeket az alábbi módon becsülhetjük. Összes névleges gázfogyasztás: 250.1 26.481 ( 1) V = V λ, 0 + L0 ahol V a füstgázmennyiség, m 3 /m 3 eltüzelt gáz V 0 az elméleti füstgázmennyiség tökéletes égéskor, m 3 /m 3 eltüzelt gáz L 0 az elméleti levegıszükséglet, m 3 /m 3 eltüzelt gáz λ légfelesleg tényezı: 21 21( λ 1) λ =, ill. O 2, m =, 21 λ O 2,m ahol 21 a levegı oxigéntartalma, tf% O 2,m a füstgázban mért O 2 tartalom, tf% Gáztüzeléskor a jellemzı értékek: V 0 (m 3 /m 3 ) L 0 (m 3 /m 3 ) O 2,m (tf%) λ V (m 3 /m 3 ) 8.5 9.5 2.0 1.1 9.5 A tényleges füstgázmennyiség térfogatárama: W = V Q, ahol W a füstgáz térfogatárama, m 3 /h Q a tüzelıanyag fogyasztás, m 3 /h A számításokat elvégezve kapjuk a telephely tüzeléstechnikai eredető várható levegıhasználatát és füstgázkibocsátását (2500 óra/év főtést feltételezve): db levegıhasználat (m3/év) 66 203 füstgázkibocsátás (m3/év) 628928

25/103 Épületek szellıztetése A légtérbe kerülı szennyezett levegı éves mennyisége (Q, m 3 /év): 3 nap óra m Q = 365 24 ventilátor db beép. telj. év nap óra Fiaztató Termenként 2 db elszívó kürtı 2-2 elszívó ventillátorral 5100 m3/h/db teljesítmény. Csoportos kocaszállások Összesen 21 db 8100 m3/h/db teljesítményő ventillátor Egyedi kocaszállások Összesen 9 db 12400 m3/h/db teljesítményő ventillátor Az istállók szellızése: épület épület megnevezése térfogata beépített elszívó m3 db m³/óra/db fiaztató 6217 4 5100 csoportos kocaszállások 4824 21 8100 egyedi kocaszállások 4824 9 12400 Ventillátoros szellıztetı rendszerrel üzemelı létesítmények levegıhasználata Épület megnevezés Légköbméter Beépített elszívó db Beépített telj. m 3 /óra/db Beépített összes telj. m 3 /óra Légtérbe kerülı szenny. levegı m 3 /év fiaztató 6217 4 5100 20400 1.787E+08 csoportos kocaszállások 4824 21 8100 170100 1.490E+09 egyedi kocaszállások 4824 9 12400 111600 9.776E+08 ÖSSZESEN 15865 34 302100 2.646E+09 A használt, elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezések A sertéstelepen az elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezés nem üzemel. Helyhez kötött diffúz légszennyezı források jellemzıi, légszennyezı komponensei A telepen alkalmazott technológia szerint diffúz légszennyezı források az istállók, a hígtrágya tárolók és a kihelyezı területek. Levegıbe történı kibocsátások a sertés istállókból A telepen a levegıbe történı kibocsátásokat a BAT technika normáit figyelembe véve a referencia kibocsátásokat foglalják össze az alábbi táblázatok:

26/103 NH3 CH4 N2O Sertés kategória Ól padozat típusa kg/állat férıhely/év Vemhes - 0.4-4.0 21.1 0.02-0.15 Koca Szoptató - 0.8-5.0 - - Választási <30 kg - 0.06-0.34 3.9 - malac NH 3 kibocsátás a különbözı trágya és hígtrágya tárolási technikák esetében Trágya és hígtrágya tárolási technika NH3 veszteség (%) Trágyakazal 20-25 Vizelet tárolása 40-50 Hígtrágya felszín feletti tárolótartályokban 10 Hígtrágya földgáttal körbevett medencékben 10 Sertés hígtrágyából származó bőz kibocsátásra vonatkozó adatok Kibocsátás Alacsony fehérje tartalom Normál fehérje tartalom Bőz egység (OUe/s * ) 371 949 H 2 S (mg/s) 0.008 0.021 * Európai bőz egység(szagegység, SZE): az a mennyiségő bőz, melyet 1 m 3 semleges, normálállapotú gázban elpárologtatva pont ugyanolyan fiziológiai választ vált ki egy mintaelemzı panelbıl (érzékelési küszöbre vonatkozóan) mint egy EROM (European ReferenceOdourMass: Európai Referencia BőzMennyiség) 1 m3 semleges, normálállapotú gázban elpárologtatva. (Az EROM definíciója: 123 µgn-butanol(cas 71-36-3), mely elpárologtatva 1 m3 semleges, normálállapotú gázban 0,040 µmol/mol koncentrációt eredményez.) Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. A telephelyen alkalmi kiporzást jelenthet a takarmány-silók feltöltése. Az ún.levegıztetı csövön kerülhet por a környezetbe, ui. jelenleg nem mindegyiket fedik le zsákkal a porzás megelızésére. Az ilyen úton történı kiporzás kis magasságban, lokálisan történik. A zsákos védelem kellı védelmet nyújtana ehhez.

27/103 A telephely tervezett egyidejő állatállománya: Kocaszállások - 978 csoportos koca férıhely - 504 egyedi koca férıhely - 5 kan férıhely - 140 csoporos süldı férıhely - 72 egyedi süldı férıhely - 1726 választott malac Sertéstelep évi tenyészkoca süldı utánpótlás igénye: 1600 db, 175, 185 életnapos állat, kéthetente 60 db. 28 napos korú, 8 kg-os testtömegő választott malac kibocsátása: évi: 90000 db, heti 1726 db, 13808 kg. Hígtrágya tárolás Éves keletkezett hígtrágya-mennyiség: 23000 m 3 közepes hígtrágya. A hígtrágya-kijuttatás korlátai miatt a tárolókapacitás: épület alatti lagúnában cca. 7500 m 3, fóliával bélelt trágyatározóban 10000 m 3. A számításokat elvégezve kapjuk a telep várható diffúz gázkibocsátásait: NH 3 CH 4 N 2 O -tól -ig kg/h -tól kg/h 0.08 0.75 4.44 0.00340 0.0225 ÁTLAG 0.42 4.44 0.0144 A telep bőzkibocsátása A szagterhelés becslésére a 10-es faktor módszere, ill. a VDI 3782 szabványban elıírt módszer alkalmazható. A módszer a szagimmissziós koncentrációt tízzel szorozva figyelembe veszi a fellépı koncentráció csúcsokat. Ha az így kapott koncentráció nagyobb, mint 1 SZE/m3, az adott helyen és idıszakban>10% gyakoriságú a túllépés, szagóra bekövetkeztével kell számolni. A várható állatlétszámmal Oldenburg 1 alapján számolva a telep bőzkibocsátása 11814 SZE/s. A hígtrágya kezelése A telep lagúnás rendszerő, ezért igen víztakarékos, a trágya az épületek alatti lagúnában győlik kb. 3-4 hónapig, majd innen a trágya telepre. A trágya megfelelı kezelés esetén a környezetre nem káros, a benne lévı N, P, K formák miatt értékes a növények számára. Környezetterhelés a nem megfelelı tárolás során jelentkezik, amikor a hatóanyagok nagymennyiségben koncentrálódnak egy helyen és akkumulálódnak a talajban és talajvízben. A telep trágyatermelése kb. 23000 m 3, ennek egy részét az épületek alatti lagúnákban egy részét pedig a 10000 m 3 -es trágyatárolóban tárolják, melynek éves kapacitása kb. 10 hónap. A trágyát mezıgazdasági területeken hasznosítják. -ig 1 Oldenburg, J.,1989. Geruchs und Ammoniak Emissionenaus der Tierhaltung KTBL Schrift 333. diss. Herausgegebenvom, KuratoriumfürTechnik und Bauwensenin der Landwirtschafte.V. 6100. Darmstadt Kranichstein, Germany

28/103 A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy idıszakosan üzemeltetett mozgó légszennyezı források jellemzı kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás,, ill. jármőforgalom hatásai. A telepre napi rendszerességgel szállítják ki a takarmányt a Nagisz Zrt. nádudvari takarmányüzemébıl tartálykocsival. A takarmányigény 4059 t/év, ez 225 kamion/év, az élıállat szállítás kb. 1196 t/év, ez 66 kamion/év. Az állati hulla szállítása heti 2 alkalommal történik, ez 104 kamion/év. A dolgozók egyénileg, gépkocsival, motorkerékpárral, vagy kerékpárral járnak ki. A szállítás útvonala: a 3405. jelő közút, a 34111. jelő Mihályhalom bekötı út és a telepre vezetı bekötı út. A 3405. és 34111. jelő utakjelenlegi forgalmi adatai Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Budapest, 2015.június) alapján: Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 3405. 10+318 m - 14+497 m 1756 507 28 153 93 74 34111. 0+000 m - 7+001 m 117 38 3 51 14 8 Telephellyel kapcsolatos forgalom 4 0 0 2 0 0 Mértékadó órai forgalom nappal, MÓF= 0.92*[j/nap]/16 Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] 3405. 10+318 m - 14+497 m 100.97 29.1525 1.61 8.7975 5.3475 4.255 34111. 0+000 m - 7+001 m 6.7275 2.185 0.1725 2.9325 0.805 0.46 Telephellyel kapcsolatos forgalom 0.23 0 0 0.115 0 0 Mértékadó órai forgalom éjjel, MÓF= 0.08*[j/nap]/8

29/103 Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 3405. 10+318 m - 14+497 m 17.56 5.07 0.28 1.53 0.93 0.74 34111. 0+000 m - 7+001 m 1.17 0.38 0.03 0.51 0.14 0.08 Telephellyel kapcsolatos forgalom 0.04 0 0 0.02 0 0 E forgalom magába foglalja a fenti, teleppel kapcsolatos forgalmat is. A telephelyhez köthetı forgalom napi 2 kamiont 4 személygépkocsit jelent, ami a 3407. jelő út összes forgalmának elenyészı hányada. A Közlekedéstudományi Intézet 2006-ban megjelent tanulmánya szerint a fajlagos gépjármő emissziók 60 km/h sebességnél az alábbiak: Jármő CO CH (FID) NO 2 SO 2 PM CO 2 g/km/jármő személygépkocsi 7.74 1.56 1.62 0.00699 0.101 166.4 autóbusz 9.18 0.645 5.99 0.0932 1.56 671.9 tehergépjármő >3.5 t 10.2 1.21 5.44 0.123 1.71 904.1 A számításokat elvégezve kapjuk a forgalomból eredı kibocsátásokat. 3405. út nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.279763 0.056386 0.058555 0.000253 0.003651 6.014551 autóbusz 0.004106 0.000288 0.002679 4.17E-05 0.000698 0.300489 tehergépjármő >3.5 t 0.024926 0.002957 0.013294 0.000301 0.004179 2.209394 ÖSSZESEN 0.308795 0.059632 0.074528 0.000595 0.008527 8.524434 3405. út éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.048655 0.009806 0.010184 4.39E-05 0.000635 1.046009 autóbusz 0.000714 5.02E-05 0.000466 7.25E-06 0.000121 0.052259 tehergépjármő >3.5 t 0.004335 0.000514 0.002312 5.23E-05 0.000727 0.384243 ÖSSZESEN 0.053704 0.010371 0.012961 0.000103 0.001483 1.48251 34111. út nappal CO CH NO2 SO2 PM CO2 Jármő mg/s m személygépkocsi 0.019162 0.003862 0.004011 1.73E-05 0.00025 0.411956 autóbusz 0.00044 3.09E-05 0.000287 4.47E-06 7.48E-05 0.032195 tehergépjármő >3.5 t 0.008309 0.000986 0.004431 0.0001 0.001393 0.736465 ÖSSZESEN 0.027911 0.004879 0.008729 0.000122 0.001718 1.180616

30/103 34111. út éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.003333 0.000672 0.000698 3.01E-06 4.35E-05 0.071644 autóbusz 7.65E-05 5.38E-06 4.99E-05 7.77E-07 0.000013 0.005599 tehergépjármő >3.5 t 0.001445 0.000171 0.000771 1.74E-05 0.000242 0.128081 ÖSSZESEN 0.004854 0.000848 0.001518 2.12E-05 0.000299 0.205324 Telepi közlekedés nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.000495 9.97E-05 0.000104 4.47E-07 6.45E-06 0.010631 autóbusz 0 0 0 0 0 0 tehergépjármő >3.5 t 0.000326 3.87E-05 0.000174 3.93E-06 5.46E-05 0.028881 ÖSSZESEN 0.00082 0.000138 0.000277 4.38E-06 6.11E-05 0.039512 Telepi közlekedés éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.000086 1.73E-05 0.000018 7.77E-08 1.12E-06 0.001849 autóbusz 0 0 0 0 0 0 tehergépjármő >3.5 t 5.67E-05 6.72E-06 3.02E-05 6.83E-07 9.5E-06 0.005023 ÖSSZESEN 0.000143 2.41E-05 4.82E-05 7.61E-07 1.06E-05 0.006872 Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett útvonalon közlekedı jármővek légszennyezı hatásának számításait. A vizsgált útvonal szennyezı anyag kibocsátásainak számítása a következı módon lehetséges: 3 n j eij j= 1 E = i, 3 3.6 10 ahol: E i a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyezı anyag kibocsátása az i- edik szennyezı anyag komponensbıl [mg/s m]; e ij a j-edik jármőfajta kibocsátása az i-edik szennyezı anyag komponensbıl a jármőfolyam tényleges sebességénél [g/km] n j a jármőfolyam jármőszáma az adott jármőtípusból (j=1 - személygépkocsi, j=2-3,5 t-nál nagyobb tömegő tehergépjármő, j=3 - autóbusz) [db/óra]; 1/3.6*10 3 a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám. Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejő átlagolási idıtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétıl szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstıl és a kémiai átalakulástól (ez a legrosszabb eset), az alábbi egyenlettel történik:

31/103 C i = 2 1000 Ei π sinα u σ zv, ahol: C i az i-edik szennyezı anyag koncentrációja [µg/m 3 ]; E i a vonalforrás i-edik szennyezı anyag emissziója [mg/s m]; α a szélirány és az út által bezárt szög [ ]; σ zv folytonos vonalforrás esetén a függıleges turbulens szóródási együttható [m]; zv 2 2 ( σ σ ) σ = +, z0 z ahol σ z0 a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható, gépjármővek esetén σ z0 = 1,5 m σ z a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható (MSZ 21457/4-80. Légszennyezı anyagok transzmissziós paraméterei. A turbulens szóródás mértékének meghatározása). [m] és 1.3 H 1.55 exp ( 2.35 p) σ z = 0.38 p 8.7 ln x z, 0 ahol H a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétıl mért távolság [m]; z 0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]; p a szélprofil egyenlet kitevıje, értéke a stabilitási indikátortól függ. A számításokat az alábbi paraméterekkel végeztük el: semleges légköri állapot (S=6, p=0,282), 3.03 m/s átlagos évi szélsebesség, kistelepülésre jellemzı felületi érdesség (z0=0,15 m), az úttal bezárt szög 45. Az út tengelyétıl számítva a levegıterheltségeket az alábbi ábrák mutatják be. A terheltség sehol nem lépi túl a jogszabály által meghatározott határértékeket.

32/103

33/103

34/103 A bőz terjedése, hatásterülete A szagforrástól x távolságban a rövid idejő koncentráció nagysága: c( x) = Q 0,1376 π u x ahol Q az emissziós áram (SZE/s),u a szél átlagos sebessége,x a forrástól mért távolság. A térségben az éves átlagos szélsebesség 3.03 m/s. 1,669,