A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai tananyag ars grammatica (= tekhné grammatiké)
A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: kétféle nyelvtan (ókor második fele, ~25 kézirat) Ars-típus: strukturált tartalmú kézikönyv hangok szófajok némi stilisztika hangsúly a szófajokon definíciók, tulajdonságok, alakok anyanyelvi beszélők számára célja a fogalmi gondolkodás, nyelvi tudatosság kialakítása (felsőoktatás: retorika, jog, filozófia verbális tudományok!)
A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: kétféle nyelvtan (ókor második fele, ~25 kézirat) Regula-típus: hasonló alakú szavak listái, ragozásuk bemutatása sok példa rendszertelen forma valószínűleg nem anyanyelvi beszélők számára célja az elemi nyelvtan tanításának segítése lehetett
A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Platón: Kratülosz (Kr. e. 4. sz.) dialógus a nyelv és a valóság kapcsolatáról a szavak eredete: hangszimbolika és összevonás a nyelv a valósággal szoros kapcsolatban született ( igazság ), de időközben kicsit elromlott a lényeg: a nyelv nem biztos út a hiteles tudáshoz
A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Arisztotelész: Poétika (Kr. e. 4. sz.) a költői nyelvhasználat mibenléte a nyelvi elemek: betű szótag syndesmos és arthron (névmások, elöljárószók, névelők, kötőszók) főnév (alany- és nem alanyesetű) ige mondat
A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Arisztotelész: Organon (Kr. e. 4. sz.) logikai munkái gyűjteménye szillogisztikus logika mik lehetnek alanyok és állítmányok? (kategóriák)
A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Dionüsziosz Thrax: Tekhné grammatiké (Kr. e. 1. sz.) a szöveg prozódiailag helyes felolvasása átvitt értelmű kifejezések értelmezése mitológiai és egyéb utalások, ritka szavak magyarázata etimológia az analógia magyarázata a versek esztétikai értékelése
A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Donatus: Ars maior (Kr. u. 4. sz.) Szent Jeromos tanára, középkor fő tekintélye három könyv: betűk/hangok, szótagok, verslábak szófajok (kanonikus nyolcas lista) a beszéd hibái és erényei a 16. századig mindenféle nyelvtanoktatás alapja
A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Priscianus: Institutiones grammaticae (Kr. u. 500 körül) Egyedülállóan alapos és hosszú nyelvtan elméleti megfontolások, összevetések a göröggel az első szintaxisa a latin nyelvnek a kora újkorig ez volt a haladó grammatika, egyetemi tananyag
A nyelvtudomány rövid története: középkor
A nyelvtudomány rövid története: középkor Új helyzet: az emberek nem latin anyanyelvűek (bár Dél-Európában ezt sokáig nem vették észre) de a nyugati egyház hivatalosan latin nyelven működik (keleten nem exportálja a görög nyelvet) az oktatás alapja az, hogy meg kell tanulni latinul kísérletezés az öröklött anyaggal
A nyelvtudomány rövid története: középkor eléggé esetleges, hogy melyik kolostorban milyen kéziratok vannak meg, de pl. Donatus a legtöbb helyen megvolt ~ 600 800 között jóformán csak a Brit-szigeteken 800 után a Karoling birodalomban komoly reformok (Alcuin): püspöki iskolák írásforma egységesítése (karoling minuszkula) fontos szövegek (Biblia, bencés regula) javítása, egységesítése elfeledett szövegek kerülnek elő: Priscianus: Institutiones grammaticae (szintaxis!) Arisztotelész: Organon (egy-két könyve, Boethius fordításában)
A nyelvtudomány rövid története: középkor ~1100 után néhány püspöki iskolából egyetem lesz egyre elmélyültebben foglalkoznak nyelvtudománnyal is (csak latin!) Párizsi egyetem: modista (vagy spekulatív) grammatika: erősen elméleti, középpontban a jelentés és a jelentésmódok, szintaktikai szerkezet, Priscianusra alapoz nyelvtanítás: verses grammatikák (pl. Doctrinale ~ 1200) est adjectivum substantivo sociandum in simili genere casu simili numeroque jelzőt főnévhez helyesen kapcsolni csak így tudsz: nemben, esetben, számban is egyezzék ez a két szó
A nyelvtudomány rövid története: középkor egy-két írás más nyelvekről (bevezetés a latin nyelvtanba óangolul, ~ 1000, Snorri Sturluson írásai a régi skandináv költők nyelvéről a 13. sz. elejéről, okcitán nyelvtan a trubadúr-versenyekhez a 14. sz.-ból) a középkor vége felé már tankönyvszerű grafikus megoldásokkal kísérleteznek
karoling minuszkula (9. sz.)
meroving kézírás (8. sz.)
ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban
ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban virtus tutis ti tem tus te tes tum bus tes tes bus
ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban virtus virtutem virtutis virtuti virtute virtutes virtutes virtutum virtutibus virtutibus
A tanulmányok hierarchiája (Gregorius Reisch: Margarita philosophica nova, 1515) Lombardiai Péter (teológia) Platón (természetfilozófia), Seneca (etika) Püthagorasz (zene), Eukleidész (geometria) Ptolemaiosz (csillagászat) Arisztotelész (logika), Cicero (retorika, poétika), Boethius (aritmetika) Priscianus (haladó grammatika) Donatus (elemi grammatika)
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás http://uppsalalibraryculturalheritage.wordpress.com, http://library.nd.edu/medieval/facsimiles/learnlat/selig