Őszi levelekből készítette Földi Vivien-pillangó csoport

Őszi levelekből készítette Földi Vivien-pillangó csoport

Kedves Napsugár / Vadvirág Óvodás Szülők és Gyerekek! Szeretettel köszöntök minden kedves Gyermeket és Szülőt, köztük az újonnan érkező Gyerekeket és Szüleiket. Immáron megkezdtük a 2014/15-ös nevelési évet, bízom benne, hogy ez mindenki számára örömteli, izgalmas élményekkel, programokkal teli év lesz. Egy kis ízelítő: A nagycsoportos gyerekeink az Ikarus sportpályán és óvodáink közti sportversenyen vesznek részt, megrendezésre kerül a Márton nap, az Egészség nap. Középsős és nagycsoportosainkat a Fazekas központba agyagozásra visszük. Kirándulásokon vehetnek részt, óvodánként különböző helyszíneken. Az Erzsébetligeti Színházba Gyerkőc bérleteket váltottunk, amivel októberben és novemberben gyermekelőadásokra visszük őket, elősegítve esztétikai, művészeti nevelésüket. A programokat a 16. kerületi Önkormányzat finanszírozza. A mobilitási hét és az Állatok Világnapja már megrendezésre is került, aktív részvételüket köszönjük. Rendezvényeinkről az oviújság alábbi hasábjain bővebb információ található. Óvodánk jellemzőit és megújult dokumentumait honlapunkon: www.napsugar16.hu olvashatják. Sikeresen vettünk részt a fenntartó által kiírt pályázatokon, így az intézményünk költségvetését ezek az összegek növelik, a négy épület összesen 530 000 Ft-ot nyert, ebből sporteszközöket, futóbicikliket, a Zöld Óvoda eszköztárához kapcsolódó eszközöket vásároltunk. Szeptembertől heti rendszerességgel biztosít az Önkormányzat többféle, szezonális gyümölcsöt és zöldséget, a közétkeztető cég szállításán felül, így a gyermekek mindennap fogyasztanak friss gyümölcsöt és zöldségfélét. 2

Örömmel tudatom, hogy óvodánk Játékos Világ Alapítványát sikerült működővé tenni, és a 2014. évi 1 %-okból 650.000 Ft érkezett alapítványi számlánkra. Köszönöm felajánlásaikat, és kérem, ha tehetik, továbbra is támogassák megújult alapítványunkat. Bízom benne, hogy együttműködésünkkel folyamatosan erősítjük a család -óvoda partneri kapcsolatát. Köszönjük a szülőknek a nevelőtestületünk felé megnyilvánuló bizalmát! A legjobb tudásunkkal, magas színvonalú pedagógiai munkánkkal igyekszünk megszolgálni, hogy a legféltettebb kincsüket, a gyermeküket ránk bízzák. Budapest, 2014. október 5. Horváth Zsoltné Csilla néni óvodavezető IX. évfolyam 1. szám - 2014. október Szerkesztette: Micki Krisztina Felelős: Horváth Zsoltné 3

Környezetvédelem a Napsugár óvodában Nevelőtestületünk fontosnak tartja a környezettudatos nevelést, a környezetvédelmet. Tudjuk, hogy a gyermek személyiségének kialakulásában nagyon fontos szerepe van a 3 6 éves korban átélt élményeknek, tapasztalatoknak. Ezekben az években alapozzuk meg a gyermekek fejlődésének irányait, ezért a játékokban már a kiscsoporttól igyekszünk a helyes magatartás felé terelni a kisgyermekeket. Ebben a korban játékosan ismerkednek meg a szelektív szemétgyűjtéssel, növények és állatok védelmével, azzal, hogy csak rajtunk múlik, milyen környezetben élünk. Óvodánk mindennapi életében a környezetvédelem négy fontos területe kerül előtérbe: a föld védelme, víz védelme, levegő védelme, élővilág védelme. A föld védelme keretén belül beszélgetünk a termőföld védelméről. Az óvoda virágos, és zöldségeskertjében végzett kerti munkák gyakorlása során megfigyelhetik a gyermekek a talaj szerepének a fontosságát, a benne fejlődő növények szépségét és hasznát, valamint a tisztántartásának a fontosságát. Beszélgetünk a különböző hulladékok megfelelő tárolásáról, a gyom és rovarírtó szerek használatának káros voltáról. Igyekszünk tudatosítani bennük, hogy óvodásként, hogyan járulhatnak hozzá a föld védelméhez: pl. ne dobják el a szemetet; tartsák tisztán a közvetlen környezetüket; az utcán a kijelölt területeken járjanak, ne tapossák le a füvet stb. Ezeknek a szabályoknak a betartása már aktív környezetvédelem. A Föld Világapját április 22.-én ünnepeljük. A víz védelméről is sokat beszélgetünk, hiszen fontos, hogy a gyerekek megtapasztalják: az élőlények (ember, állat, növény) lételeme a víz. Figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan vigyázhatnak a vízre a hétköznapi életben: pl. ne pazarolják az ivóvizet; mindig zárják el a csöpögő csapot; kádban való fürdés helyett inkább zuhanyozzanak, mert így kevesebb vizet használnak stb. A Víz Világnapját március 23 én ünnepeljük. Levegő nélkül nincs élet, ezért a levegővédelemmel való foglalkozás is fontos része a környezetvédelemnek. A gyerekek nagyon szeretnek a szabadban tartózkodni, ahol alkalmunk van megfigyeltetni velük a szennyezett és tiszta levegő közötti

különbséget. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a levegőt szennyező tényezőkre, mint amilyen az autógáz, vagy a gyárkémények füstje. Igyekszünk megértetni velük, hogy felnőttként majd hogyan vigyázhatnak a levegő tisztaságára: pl. biciklizzenek autózás helyett; a szabadban ne égessenek olyan anyagokat, amelyek mérgezik a levegőt (pl. műanyagot) stb. Mesélünk nekik a fák és növények szerepéről a levegő tisztításában, ezért a levegővédelemnek egy másik hatásos eszköze az, ha vigyáznak környezetük növényvilágára és bővítik azt pl. úgy, hogy minél több növényt ültetnek, gondoznak. Sétáink során rácsodálkoztatjuk a gyerekeket egy-egy szép kertre, rendezett utcáinkra. A nagyobbak már aktívan vesznek részt a gyakorlatban: levelet gereblyéznek, amit nem égetünk el, hanem komposztáljuk az avart, így tavasszal virágok ültetésnél trágyaként használhatjuk fel a belőle képződött humuszt. Az élővilágot (növények és állatok), mint elvont fogalmat már az óvodásokkal is tudatosan megismertetjük. A kicsik előszeretettel vesznek részt e témával kapcsolatos tevékenységeken, mely során megtanulják értékelni és óvni őket. Az óvodás korban a gyermekek nyitottak. Ha ebben a korban megismertetjük őket az állatokkal, az életmódunk és a környezeti problémák összefüggéseivel, valószínűleg természetbarát és környezettudatos felnőttekké válnak majd. A közvetlen élmények tapasztalások érzelmeket váltanak ki a gyerekekből és ezeket támogatva, erősítve nevelhetjük őket az állatok szeretetére, védelmére. Minden megfigyeltetés, érdeklődés felkeltés hasznos ismeretek mellett érzelmileg is gazdagítja, építi a gyerekek pozitív tulajdonságait. Az óvodában bővítjük, rendszerezzük az állatokról való ismereteket. Csoportosítjuk őket élőhelyük, életterük, tulajdonságaik, hasznuk szerint Ezekről számos könyvet, képet, filmet nézünk meg együtt. Énekekkel, versekkel, mesékkel ismertetjük meg őket különféle állatokról. Az a legfontosabb, hogy megismerjék, megszeressék és védjék a gyerekek az állatokat, alakuljon ki bennük majd a felelősségérzet irántuk, képesekké váljanak vigyázni rájuk csakúgy, mint a természetben élő minden teremtményre, amelyek velünk együtt élnek a földön. Micki Krisztina óvodapedagógus

Környezeti nevelés A környezeti nevelést kiemelt nevelési feladatként jelöltük meg a helyi nevelési programunkban. A környezeti nevelés alapozza meg a gyerekek tapasztalatait, ami később ismeretté, egész életre szóló tudássá alakul. Óvodánk pedagógusai szerint óvodáskorban leghatékonyabb elkezdeni tudatosan a környezet védelmére való nevelést, mivel ebben a korban lehet elsajátítani a legkönnyebben a természet szeretetéhez szükséges alapvető emberi hozzáállást. A környezeti nevelés célja és feladatai az óvodában: a gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése; a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása; a helyi sajátosságok felhasználásával az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás) Az óvodapedagógusaink lehetővé teszik a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését. Alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítanak a spontán és szervezett tapasztalat és ismeret szerzésére. Elsődleges számunkra az élményközpontú, életkori sajátosságokat figyelembe vevő tevékenységen alapuló nevelés megvalósítása. A helyes óvodai életmód hatására kialakulnak azok a szokások, amelyek megalapozzák a környezetbarát életvitelt, amely példa a szülők és a közvetlen környezet számára is. Célunk, hogy az óvodáskorú gyermekek minél többet tudjanak meg környezetükről, óvják értékeit és így kellő tájékozottságot szerezzenek környezetük védelmének fontosságát illetően. Az óvodás gyermek életkori sajátossága, hogy szeret játszani, ismerkedni az őt körülvevő világgal. Az alábbi sorokban, néhány természetben, kiránduláskor játszható játékot gyűjtöttünk össze, reméljük a gyermekek és felnőttek egyaránt kedvüket lelik bennük. Kígyóverseny Kiránduláskor, vagy otthon játszható játékok Ligetes, fás, zsombékos területen 2-3 csoportba osztjuk a játékosokat. Egy-egy vezetőt választunk, akinek a többiek a vállára teszik a kezüket.

Állat- és növénydominó Megegyezik a számdominó szabályaival, azzal az eltéréssel, hogy nem azonos mennyiségeket, hanem azonos rendszertani egységbe tartozó fajokat kell összeilleszteni. Az állatdominó esetében: rovart rovarral, madarat madárral, emlőst emlőssel, anyaállatot a kicsinyével. Lehet más szempont szerint is szabályt alkotni pl. kétlábú állatot a kétlábúval, négylábút a négylábúval stb. A növénydominó esetében: virágot a virággal, gyümölcsöt a gyümölccsel, zöldséget a zöldséggel. A gyerekeket is meg lehet bízni azzal, hogy ők állítsák fel az összeillesztés szabályát. Állatkerti séta A gyermekek körben állnak, a felnőtt egy-egy állat külső jellemzőit sorolja. Amikor úgy gondolja a gyermek, hogy felismerte, melyik állatról van szó, az orrára teszi a mutatóujját. A játékvezető addig sorolja az állat jellemzőit, amíg minden gyermeknek az orrán van az ujja, akkor felemeli a kezét, ez a jel, hogy egyszerre mindenki kimondhatja, mire gondolt a játékvezető. Változat lehet erre a mintára: séta a virágoskertben, séta a veteményeskertben, séta az erdőben stb. Mindig ott sétálunk, ahonnan a legfrissebb élményünk van. Fényképész Párban játsszák a gyermekek. Az egyik a fényképezőgép, a másik a fényképész. A fényképészt játszó gyerek előtt áll a másik játékos. Aki hátul áll, megfogja a társa vállát, aki elöl áll, becsukja a szemét. A hátul álló szóval irányítja társát, mennyit lépjen előre, jobbra vagy balra, illetve álljon meg. Ekkor a fejét irányítja le vagy föl, abba az irányba, amit szeretne lefényképezni, vagyis a kamerával láttatni. Ha beállította, a fejére teszi a kezét, erre a jelre az elöl álló játékos kinyitja a szemét, vagyis exponál. Aki hátul áll, ötig számol, majd szembefordulnak egymással, és a fényképezôgép elmondja, mit látott. Ha sikerült a kép, vagyis megegyezett azzal, amit a fényképész akart, jó volt a beállítás. Ha nem, megbeszélik, mit szeretett volna fotózni. Így kölcsönösen informálják egymást a környezetükben található tárgyakról. Ezután szerepet cserélnek-

Mi változott meg? Egy behatárolt terepen tárgyakat rendezünk el. Megbeszéljük, mit látunk. A gyerekek elfordulnak, ez alatt az óvónő megváltoztatja az egyik tárgy helyét. Visszafordulnak, és aki tudja, megnevezi a változást, majd visszaállítják az eredeti állapotot. A következő változtató az a gyerek lehet, aki először találta ki, mi változott meg. Jön a vihar A gyerekek a terep egyik szélén felsorakoznak. Az irányító a hátuk mögött jelzi a vihar közeledtét, két fadarab összeütögetésével. A gyerekek hazasietnek (kijelölt helyre) csendben lépegetve, hogy meghallják, mikor jelez az óvónő. Addig lépegethetnek a kijelölt hely felé, amíg hallják a jelzést. Ha az abbamarad, mozdulatlanul megállnak, ha meghallják, újra elindulnak. Aki téveszt, és nem áll meg azonnal vagy nem indul azonnal, kiesik a játékból. Beszélő állatok A kiválasztott gyermek az irányító fülébe súgja, milyen állat hangját akarja utánozni. A hang alapján a többiek kitalálják. Aki tudja, kézfeltartással jelzi. Az irányító egy gyermeket megkérdez. Ha jól válaszol, ô lesz a következő hang bemutatója. Ügyelni kell arra, hogy minden gyerek sorra kerüljön. Finom természet Az íz érzésben a szaglásnak is nagy szerepe van. Először meghámozott almából vágjunk le kis szeletet, azután egy hagymát vágjuk ketté.a sorrend fontos, nehogy az almának hagyma íze legyen. A gyerekek egyenként jöjjenek oda. A kísérleti alany bekötött vagy becsukott szemmel nyissa ki a száját. Kérjük meg, hogy gyorsan vágja rá, mibe is harap bele. Tegyük az orra alá a hagymát, s ugyanakkor a szájába az alma szeletkét. A hagymát szagolva egy pillanatig hagyma ízűnek fogja érezni az almát.(erdei terményekkel is játszható: bunkós hagyma, erdei hagyma, erdei szamóca, szeder,málna) Esőcsináló A játékosok tetszés szerint helyet foglalnak, és becsukják a szemüket. A játékvezető egyenként jelet ad a játékosoknak (pl.: megérinti),akik ezután 5-10 cm-es köveket ütemesen egymáshoz ütögetnek. Ha már mindenki játékban van, a játékvezető újra körbejár és jelet d az ütem gyorsítására. Újabb jelre fokozatosan eláll az eső. A játék során az eleredő eső hangjaitól a zivataron keresztül akár a jégesőig is eljuthatunk. Forrás: Óvodások környezeti nevelése, Alapítvány a Környezeti nevelésért, 1998. Barkácsolás a természet ajándékaiból

Kirándulásaink során különböző terméseket, tárgyakat gyűjthetünk. (toboz, makk, gesztenye, kavics ), melyből különböző játékokat, díszeket készíthetünk a gyermekekkel, az alábbi képgyűjteményt kedvcsinálóként ajánljuk. Gesztenyéből barkácsolható:

Őszi termésekből készültek:

Dióból készíthetjük:

Kavicsból készíthetjük

Karácsoni előkészületkhez ajánljuk Táborosi Nikolett óvodapedagógus

Örökbefogadás Alapítvány a Budapesti Állatkertért A Budapesti Állatkert hagyományteremtő módon, több mint 20 évvel ezelőtt indította be örökbefogadási programját. Természetesen az állatkák több okból nem vihetők haza például egy négytonnás elefánt a kifejezett szürkesége dacára is érdekes színfolt lenne egy pesti bérház udvarán... Immár több ezren tagjai a nevelőszülői közösségnek, és ezáltal olyan különleges esemény részesei is lehetnek, mint az Állatkerti Nevelőszülők Találkozója, ahol az örökbefogadott állat gondozójával beszélgethetnek a kedvencük hogylétéről, mindennapjairól. Természetesen erre az eseményre díjmentes a belépés. Továbbá oklevelet is adunk az állat örökbefogadásáról, valamint életrajzot a kis kedvencről. Az örökbefogadást egyre többen gondolják jó ötletnek ajándékul is, születésnapra, évfordulókra, karácsonyra. Az ügyintézés roppant egyszerű! Az év minden napján nyitva tartó Alapítvány irodában pár perc alatt elkészülnek a hivatalos dokumentumok és egy on-line felület is rendelkezésre áll. Hagyományainkhoz híven az idei évben is a gyerekek választották ki, hogy melyik állat örökbefogadója legyen a Lándzsa utcai óvoda. Ebben az évben Kuka nevű társas prérikutyára szavaztak a legtöbben Születési dátuma: 2003.04.23

Pillangó csoportosok munkái Vígh Dorottya Dupka Noa Szarvas Laura Bulai Natalia Tischler Mirjam Lázár Dávid 15

Néhány szó a játékról - Gyere, játsszál velem javasolta a kis herceg. Olyan szomorú vagyok. Nem játszhatom veled mondta a róka. Nem vagyok megszelídítve.. Mit jelent az, hogy megszelídíteni? Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek mondta a róka. Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.. ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra (Saint-Exupéry: A kis herceg, 1994., 63. oldal) Mi is a játék? A játék nem egyszerű szükséglet, vagy egy vágy teljesítése, és ezáltal nem pusztán egy tevékenység, amelynek kielégítése örömet okoz - hiszen, ha belegondolunk, örülni sok mindennek lehet. A játék ennél több, a játék önmagában, mint tevékenység okoz örömet. Az, hogy a gyermek tud manipulálni, tud egy adott ténykedést (játékot) folytatni, bele tudja magát képzelni a játékba, már önmagában öröm. A játék révén gyarapodnak ismeretei a világról, fejlődik a mozgása, gondolkodása, érzelmei, élményeinek megértése és feldolgozása, alkalmazkodása. Ahogyan a gyermek fejlődik, úgy változik a játék típusa, formája, funkciója is. Míg csecsemőkorban a nyállal való játék, a cuppogás, vagy éppen a hangok ismétlése a mérvadó, addig a második életévben a járással, ugrálással folytatódik a funkciógyakorlás. A fogás, egyensúlyozás, tárgyak eldobása az én csinálom öröme mellett az érzékszervi és mozgásos folyamatok összerendeződésének segítő motívumai. Másfél éves kortól a gyermek mindent utánoz, amit csak lát, óvodás korban ez a közvetlen környezetre vonatkozik. 3-4 éves korig a gyerekek inkább egymás mellett játszanak (gyakorló játék), azonban körülbelül 4-5 éves kortól egyre fontosabbá válnak szerepjátékok, melyek gyakran igen szövevényessé is alakulhatnak. Témája a valós életből vett, ugyanakkor csodás elemekkel átszőtt történet, melyben bármi megtörténhet, ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy mindez csak illúzió. 5-6 éves korban a társasak szerepe megnő, mely a közösen épített tornyokban, színdarabokban, társasjátékokban nagyon jól tetten érhető. Kiemelkedő szereppel bír a játék abban, hogy segíti a gyermeket az őt ért feszültségek legyen az pozitív vagy negatív élmény - feldolgozásában, újra-átélésében, amelyet biztonságos intenzitás-szinten tehet (ennek a feltételeit nekünk, felnőtteknek kell megteremteni). Ezért is nagyon fontos hogy hagyjuk kijátszani magából ezeket az élményeket, bírálás, rosszallás helyett támogatni, társnak lenni a játékában, ha invitál. Együtt a szülővel. Talán mondanom sem kell, hogy a szülőkkel való közös játék mennyire értékes a gyerekek számára. Ez a játék a kölcsönös szereteten, bizalmon és biztonságon alapul. Erősíti a kötödést, hiszen játék közben érintünk, mosolygunk, érzelmeket fejezünk ki, lehetőség nyílik a feszültség levezetésére, értelmileg és érzelmileg is kielégítő, együttes öröm a családdal. 16

De mi, felnőttek, képesek vagyunk-e játszani? A kérdés adott, hiszen a mindennapi stressz, robot mellett, gyakran elfelejtünk játszani, fáradtak is vagyunk. Pedig ott van a játék hétköznapjainkban: a felnőtt is játszik úgymond, amikor például verseng, vagy művészi vénáinak ad szabad utat, ünnepekkel együtt járó rituálékkal, sporttal, vagy a társas játszmák formáiban. Sokunknak nehezére esik elengednie magát, teljes önfeledtségben játszani, hiszen a mindennapok taposómalmából nehéz kizökkenni, tele vagyunk sztereotípiákkal (mit szólnak mások; egy felnőtt ilyet nem csinál), aggályoskodással (koszos lesz a ruhám). Ezeket bár nem mindig könnyű leküzdeni, érdemes próbálkozni vele, hiszen a játék minket is kikapcsol, feltölt energiával, különösen, ha azt szeretett gyermekünkkel tehetjük. Labdák - készítették a katica csoportosok Kőhegyes Vivien Óvodapszichológus /Rostás Melissza, Koszt Gergely, Finta-Szűcs Szilveszter, Bernáth Bálint, Ji Xinyue, Kikina Endre/ 17

NYELVI SZŰRÉS AZ ÓVODÁBAN A 2014-15-ös tanévkezdés új logopédiai/nyelvi szűrőeljárás bevezetésével indult. 2014 szeptember 1. és 19. között elvégeztem az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött (nagycsoportos korú) gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat keretében dolgozó logopédusok (a XVI. kerület összes óvodájában) a SZÓL-E? szűrőeljárás segítségével vizsgálták meg a gyermekeket. Az eljárás bevezetését az egységes vizsgálati protokoll kialakítása tette szükségessé, hiszen a logopédusok egyik legfontosabb feladata a beszéd- és nyelvi képességek pontos és megbízható felmérése. Fontos, hogy felismerjük a kommunikációs zavarokat, azonosítsuk a fejlesztésre szoruló területeket és szükség szerint további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat kezdeményezzünk. A SZÓL-E?-t az 5-6 éves korú gyerekek beszéd- és nyelvi elmaradásainak és az írott nyelvi zavarok kockázatának kimutatására hozták létre. A SZÓL-E? szűrőeljárásban 10 feladatsor jelenik meg: 1. Az artikuláció vizsgálatában a beszédhangok ejtését figyeljük meg egy speciálisan összeállított képsor megneveztetésével. A célunk az, hogy megállapítsuk a gyermek megfelelően ejti-e a magyar beszédhangokat. 2. A szóemlékezet működése különösen fontos szerepet játszik a nyelv/beszéd fejlődésében és az olvasás és írás elsajátításában. A szóemlékezet feladatában háromszor öt szó (egy szótagú) szabad felidézése a feladat. 3. Az álszavak hallási megkülönböztetése a logopédus által ejtett álszópárok (jelentés nélküli hangsorok párjai) azonosságának vagy különbségének a megítélését jelenti. 4. A formaegyeztetés feladatában az egy sorban elhelyezkedő ábrák között a sor elején lévő mintával azonos ábrákat kell a gyermeknek kiválasztani. Ebben a feladatban a gyermek vizuális (látási) észleléséről és differenciáló képességéről kapunk információt. 5. A nyelvtani morfémák használata a téri viszonyokat jelölő ragok produkcióját és megértését jelenti. A honnan? és a hová? kérdésekre adott válaszokat értékeljük. 6. Az álszóismétlési próbában álszavak (vagyis az anyanyelvi hangsorépítési szabályszerűségeknek megfelelő, de a szótárban nem létező hangsorok) azonnali, hallás utáni megismétlése a feladat. A szóanyagban nyolc 3-6 szótagú szó szerepel. 18

7. A mondatismétlési próbában mondatok azonnali, hallás utáni megismétlését kérjük a gyerekektől. A feladatot tartalmi és mondatszerkezeti szempontok alapján is értékeljük. 8. A hangtani tudatosság (a szóalakok hangjaival való tudatos műveletvégzés) megismeréséhez a szűrőeljárás két egymással összefüggő feladatsort tartalmaz. Az első feladatban azt kell megállapítania, hogy egy önmagában ejtett hang előfordul-e az utána ejtett szóban. A második feladatban az elhangzó szavak első hangját kell leválasztania. A szavak hangokra tagolása, a hangokkal való tudatos műveletvégzés lényeges előfeltétele az olvasás-írás megtanulásának. 9. A figurasor másolása feladatban a gyereknek három ábrából (négyzet, háromszög, csészevonal) álló sorozatot kell többször egymás után a megadott méretben és sorrendben lemásolnia. Tájékoztatást kapunk a finommotorika, a figyelem, az észlelés az analizáló/szintetizáló képesség működéséről. 10. A gyors megnevezés próbában egyszerű ábrák sorozatának (ceruza, alma, kifli, falevél, pohár) minél gyorsabb, egyenkénti megnevezését kérjük a gyermekektől. A pontos megnevezés és az idő szempontjából értékeljük. A szűrőeljárás általában 20 perc alatt elvégezhető. A vizsgálat eredményei fontos tájékoztatást adhatnak nemcsak a logopédus számára, hanem megfelelő irányt mutathatnak az óvodai foglalkozások feladataihoz és az otthoni gyakorláshoz is. A vizsgálat eredményeiről (fogadóórák keretében) a szülők is tájékoztatást kaphatnak. Felhasznált irodalom: Kas Bence Lőrik József M. Bogáth Réka Sz. Vékony Andrea Sz. Mályi Nóra SZÓL-E? Szűrőeljárás az óvodáskori logopédiai ellátáshoz, Logotech, Székesfehérvár, 2012 Csécsei Edit logopédus 19

A fejtetű és a fejtetvesség elleni védekezés gyermekközösségekben 20

21

22

23

A gyermek és az idegen nyelv A gyermek és a felnőtt nyelvtanulás között komoly különbségek vannak. Az idegen nyelvi fejlesztés kisgyermek korban az anyanyelv elsajátításához hasonló, nem tudatos folyamat, fő célja a nyelvhasználat, nem pedig a helyes, nyelvtanilag pontos kifejezés. A korai nyelvfejlesztés előnyös gyermekünk későbbi boldogulása során. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztályának tájékoztatása szerint 2005- ben a magyarok 29%-a, az EU-tagállamok polgárainak pedig 56%-a állítja magáról, hogy anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven tud társalogni. A 70-es évektől úgy tartják, hogy a kétnyelvűség általános emberi tulajdonság, agyunk lehetséges és különleges állapota. Az emberi agyban végtelen hely áll rendelkezésre nyelvek számára. Az egyik nyelvből megtanult szavak nem szorítják ki a másik nyelv szavait. tájékoztat dr Kovács Judit, az ELTE docense, korai nyelvtanulási és kétnyelvűségi szakértő. Sőt, a kétnyelvű gyermekek vizsgálata során kiderült, hogy nem csupán nyelvi készségeiket tekintve fejlettebbek egynyelvű társaiknál. Ha a gyermek korán megtanulja, hogy egy fogalomra több szóval, kifejezéssel is utalhat /asztal-table/, gondolkodása rugalmasabb, asszociatívabb jellegű lesz. Hasonló véleményen van Tóth Katalin Anna szaktanár, a Kreatív Angol vezetője is. Mivel a foglalkozások már korai gyermekkorban kinyitogatják az agy nyelvcsatornáihoz vezető utakat, később a gyermekek más idegen nyelv tanulását is könnyebben veszik. Nem félnek megszólalni, bátran elmondják, amit szeretnének. Sokszor szüleiknek fordítanak külföldön, akik későbbi nyelvtanulásuk miatt teli vannak gátlásokkal. Tárnokné Törő Krisztina gyermekklinikai szakpszichológus szerint: Egy gyermek, ha az óvodában játékosan kezd nyelvet tanulni, az számára nem tanulás, hanem játék. Később, amikor már tudatosan tanulja a nyelvet, beugorhatnak az óvodában tanult mondókák, énekek, szavak, számok és a kiejtés sem lesz idegen. Kimutatott tény, hogy bizonyos beszédhibák esetén /pl.dadogás/ a nyelvtanulás anyanyelvükön is fejlesztheti a gyerekeket. Ugyanis, ha idegen nyelvet használnak, suttognak vagy énekelnek dadodásuk megszűnik. Én 1973 óta vagyok óvónő és 1989 óta foglalkozom az óvodáskorú gyermekek játékos nyelvi tanításával. Oktatásom négy alappilléren nyugszik. Bábok használata segítségükkel a gyerekek gátlásai felszabadulnak. Zenével - hangképzésük, ritmusérzékük fejlődhessen. Mozgással hogy általa a gyermekek agyuk mindkét féltekéjét egyszerre használhassák. Kártyák, társasjátékok hogy segítségükkel figyelmük, memóriájuk, logikai készségük fejlődjön. A legfontosabb cél, hogy ösztönösen, bátran meg merjenek szólalni. Bálint Judit angol oktató 24

Katica csoportosok munkái Agárdi Izabella, Gramantik Krisztofer Szántó Eszter, Sipos Gabriella Pátrovics Andrea, Menyhárt Gergely, Tímár Anna Batho Dominik, Fücsök Ferenc, Jakab Natalia Szántó Zsolt Kovács Réka Süni csoportosok munkái Lovas Dóra Csillag Bálint Mógor Máté 25

Szükséges-e a szigor a gyermeknevelésben? Hogyan fegyelmezzük gyermekeinket? Az elmúlt évtizedekben élő elődeinknél inkább a túlzott, drákói szigor, ill. az akkori nevelési elvekhez ragaszkodó merev következetesség róható fel hibaként; manapság viszont a túlvédés, a következetes fegyelmezés hiánya a fő nevelési probléma. Pszichológusok állásfoglalása szerint ahhoz, hogy a gyermek lelkileg, szociálisan éretté váljon, szüksége van a következetes, szabályokkal határolt nevelésre, azaz bizonyos mértékű szigorra. (Ez alatt nem a túlzott, drákói szigor értendő.) Az egészséges fejlődéshez, még gyermekkorban meg kell ismernie a határokat, a társadalmilag elfogadott szabályokat, s ehhez a fegyelmezés eszközéhez is nyúlnunk kell. Ha a gyermeknek mindent szabad, és egy üvegburában, egy következmények nélküli világban nő fel, akkor nem képes felkészülni az önálló, önmagának, s a társadalomnak is hasznot hozó életre. Most pedig nézzük végig vázlatosan a fegyelmezés alapelveit: 1. Különbség van a nevelés és a fegyelmezés között. Az etikát (illemet), a morált (erkölcsöt) saját jó példa mutatásával, ill. beszélgetéssel lehet megtanítani. (A gyermek felnőttként automatikusan az otthoni mintát követi). Azt tedd, amit mondok, ne azt, amit csinálok! Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek- típusú szólások jól hangzanak, de a nevelésben nem vezetnek semmi jóra. Képzeljünk el egy gyermeket, aki nap mint nap látja a szüleit veszekedni. Viszont, ha ő veszekszik a testvérével, rögtön jön a büntetés. Ezt a gyermek nem tudja feldolgozni, óriási káosz lesz a fejében, ami dachoz vezet. A nevelés akkor éri el célját, ha mi is úgy élünk, ahogy tőle elvárjuk. A fegyelmezés a gyermek magatartását, viselkedését formálja. 2. Ahhoz, hogy a gyermek alakítható, nevelhető legyen, tudnia kell, hogy a szülei feltétel nélkül szeretik. Bármit is tesz a gyermek, bármit is aggat magára ruha gyanánt, éreznie kell ezt a viselkedésétől független szeretetet. Ha nem érzi, hogy szeretik, azért se azonosul a szülő értékrendjével, daccal fogad minden kérést, parancsot, ún. problémás gyerek lesz belőle. Ezért a problémáknál először meg kell nézni a gyermek cselekedeteinek mozgatórugóit. Vajon nem mi hibáztunk-e? Előfordulhat, hogy a rosszalkodásnak figyelemfelkeltő szerepe van, így jelzi a gyermek: Hé, én is itt vagyok! Szerettek engem? 26

3. A fegyelmezésnek rengeteg formája van, felsorolásként néhány: kérés, utasítás, tanítás, büntetés, testi fenyítés stb. Elsődlegesen a helyes magatartásra, viselkedésre ösztönözzük a gyermeket, itt se feledkezzünk el a következetességről, s előre húzzuk meg a határokat. Soha ne tűrjük el a helytelen, határsértő viselkedést. Ám az első lépés a kérés kell hogy legyen. Így jelezzük, hogy változtasson viselkedésén, s beszélgessünk is el vele a helyes magatartásról. A szeretetteljes kérés által megtapasztalja saját döntésének súlyát, önnön felelősségét. A kérés nem mindig hatásos, ilyenkor rendszerint élhetünk a parancs módszerével. Minél többet kiabálunk, parancsolgatunk, kedves szülők, annál kisebb lesz a hatásfoka, a gyermek előbb- utóbb megszokja. Még a legszelídebb gyermeknél is szükséges időnként felfegyverkezni a büntetés módszerével, ennek fajtája gyerekenként változó. (Lehet szobafogság, kiváltságok megvonása.) Az elvárásoknál figyelembe kell venni a gyermek életkori jellemzőit. Az első szóra való engedelmesség csak 4 és fél éves kortól várható el. Fel kell tenni a kérdést: Meg tudja-e tenni azt a gyermek, amit elvárok tőle? A büntetésnek, mindig párhuzamban kell lennie a tett súlyával. A dackorszak emberpróbáló évei kivételével, a dacot, lázadást mindig büntetni kell. Ha a gyermek őszintén megbánta tettét, nem érdemes büntetni. Már tanult belőle. Honnan tudjuk, hogy őszinte a szánom- bánom? A válasz igen egyszerű: nem követi el többet. 4. Végső soron szükség van testi fenyítésre is, de ez sosem lehet alap. Azonban, ha csak testi fenyítéket alkalmazunk, akkor nem tud kialakulni a jól működő lelkiismeret és az egészséges bűntudat, ami ahhoz kell, hogy uralkodni tudjon magán az ember. Ha folyton csak elnadrágolják (mivel gyermekről van szó, azonosul a szülővel) akkor ő is agresszívvá válik, ill. önbizalomhiány, szorongó engedelmesség alakul ki benne. Az pedig biztos, hogy ez egy szülőnél sem cél. Ha a szülő nem fékezi meg az indulatait, ill. dührohamai vannak, a gyermek először megrémül, de előbb-utóbb romba dől a szülői tekintély. Mindig meg kell mondani a gyereknek, miért kapja a verést. Időben rögtön a csínytevés után, viszont térben elkülönítve páholjuk el. Utána pedig kötelező jönnie az ölelésnek, simogatásnak, megbocsátásnak. Még egy jótanács: ha mi hibázunk a kicsikkel szemben, soha ne szégyelljünk bocsánatot kérni. Szilágyi Melinda 27