Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Hasonló dokumentumok
a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Egy idegsejt működése

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

A somatomotoros rendszer

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Szignalizáció - jelátvitel

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Jelátviteli útvonalak 2

Idegsejtek közötti kommunikáció

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

A sejtek membránpotenciálja (MP)

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Jelátviteli útvonalak 1

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

A kémiai szinapszis (alapok)

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

Interneurális kommunikáció

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Szinaptikus folyamatok

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

SZAGLÁS 2

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

Sejtek közötti kommunikáció

Sejtek közötti kommunikáció

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

A MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK

Speciális működésű sejtek

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Jellegzetességek, specialitások

Ioncsatorna szerkezetek

A glükóz reszintézise.

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Jelátvitel az idegrendszerben:

CzB Élettan: a sejt

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Az elme betegségeinek molekuláris biológiája

Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei Dr Környei Zsuzsanna

A neurogliaform sejtek szerepe az agykéregben

Hormonok hatásmechanizmusa

FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ HATÁSÚ NR2B ALTÍPUSSZELEKTÍV NMDA ANTAGONISTÁK KUTATÁSA. Borza István

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+

A plazmamembrán felépítése

A nyugalmi potenciál megváltozása

Átírás:

Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Szinaptikus jelátvitel

Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor végződések Érző neuron Afferens idegszál Szinapszisok Összegződő válasz Minden-vagy-semmi jel KÖZPONTI IDEGRENDSZER Összegződő válasz Interneuron Szinapszisok Minden-vagy-semmi jel Motor neuron Összegződő válasz

Egy neuron inputjai 36. Dendritek Szinaptikus bütykök Mielin hüvely Axon Fogadó sejttest Szinaptikus bütykök

A szinapszisok típusai-i 37. Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok

A szinapszisok típusai-ii 38. Axo-szomatikus axo-dendritikus axo-axonikus

Vezikulumok Axon végbunkó 1 Akciós potenciál érkezik KÜLDŐ NEURON 39. 2 3 SZINAPTIKUS RÉS FOGADÓ NEURON Vezikulum fúzionál a plazma membránnal Ion csatorna 4 Neurotranszmitter kibcsátás a szinaptikus résbe A Ca szinapszis belép a sejtbe működése Ca 5 Neurotranszmitter kötődés a receptorhoz Neurotranszmitter Receptor Neurotranszmitter szétesik Ionok 6 Ion csatorna kinyílik 7 Ion csatorna bezár

Neurotranszmitterek 40. I. Biogén aminok Hisztamin Szerotonin Dopamin Norepinefrin katekolaminok Adrenalin Monoaminok II. Aminosavak Glutaminsav, aszparaginsav, glicin, GABA III. Peptidek P anyag, enkefalinok, endorfinok, angiotenzin, szomatosztatin, vazopresszin IV. Acetilkolin V. Egyéb transzmitterek NO, CO, ATP, H

Receptorok

A receptorok típusai Jelmolekula Jelmolekula METABOTRÓP RECEPTOR 2. G protein-kapcsolt receptor 41. aktivált alegység ZÁRT 1. Ionotróp receptor (ligand-vezérelt ioncsatorna) NYITOTT aktivált komplex 3a. Enzim-kapcsolt receptor (az enzim maga a receptor) 3b. Enzim-kapcsolt receptor (enzimhez kapcsolódik a receptor) dimer jelmolekula METABOTRÓP RECEPTOR jelmolekula aktivált receptor Inaktív receptor tirozin kináz Aktivált receptor tirozin kináz inaktív enzim aktivált enzim

A receptorok típusai 41. IONOTRÓP RECEPTOROK METABOTRÓP RECEPTOROK - Ion áramlás közvetlen szabályozása - Ion áramlás közvetett szabályozása - Gyors hatás - Lassú hatás

42. Ioncsatorna-kapcsolt receptorok ionok Ionotróp receptor (ligand-vezérelt ioncsatorna) Jel molekula ZÁRT NYITOTT

Ionotróp receptorok: ligand-szabályozott ion csatornák 43. Nikotin receptor család Glutamát receptor család ATP receptor család 4 szegmens 3 szegmens 2 szegmens P2X és ASIC receptorok Ach GABA Glicin 5 alegység 4 alegység 3 alegység

G protein-kapcsolt receptorok - metabotróp receptorok 44. Transz-membrán -hélix Extracelluláris tér Citoplazma hurok

G protein-kapcsolt receptorok 44. G protein kapcsolt receptor jel molekula G protein Alfred G. Gilman Martin Rodbell A G fehérjék felfedezésért, és a szerepük tisztázásáért a szignál transzdukcióban (1994) aktivált alegység aktivált komplex

Szignál transzdukció neuronokban

Nobel Díj: 2000 Nobel Díj szignál transzdukció az idegrendszerben Arvid Carlsson Paul Greengard Eric R. Kandel

45. Szignál transzdukció neuronokban Neurotranszmitter Receptor Sejtmembrán Másodlagos hírvivő által közvetített hatás

46. Szignál transzdukció neuronokban

GDP Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna R SEJTMEMBRÁN AC I C G s protein K K K K K K PK Protein kináz A

GDP GTP Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna R SEJTMEMBRÁN AC I C K K K K K K PK Protein kináz A

GDP GTP Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna R SEJTMEMBRÁN camp AC I C P K K K K K ATP K camp PK Protein kináz A

GTP Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna R SEJTMEMBRÁN AC I C P K K K K K K camp PK Protein kináz A

GDP GTP Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna R SEJTMEMBRÁN AC I C

GDP Foszfoinozitol másodlagos hírvivő rendszer 48. Metabotróp receptor Foszfolipáz C Kálium ioncsatorna R SEJTMEMBRÁN PIP2 Protein kináz C DAG PK P I C Kalmodulin kináz II CaMKII P G q protein K K K K K CaM SER IP3 IP3 receptor Ca 2 CaM Ca 2 PIP2:phosphatidyl inositol-4,5-biphsophate IP3: inositol-1,4,5-triphosphate DAG: diacylglycerol CaM: calmodulin

Neuro-moduláció

Gátlás 50. Preszinaptikus neuronon Transzmitter kibocsátás gátása több mechanizmus A B Posztszinaptikus neuronon i.p.s.p

Auto-receptorok 51. Ionotróp receptor Pre-szinaptikus neuron Ionotróp receptor Poszt-szinaptikus neuron

Metabotróp receptor moduláció 52. Preszinaptikus moduláció Posztszinaptikus moduláció A sejttest modulációja Metabotróp receptor a 2 csatorna K csatorna Ionotróp receptor Metabotróp receptor K csatorna

Neurotranszmitter inaktiváció 53. Antidepresszánsok: Selective serotonin reuptake inhibitors (SSRIs) 1. Újrafelvétel Neurotranszmitter reuptake pumpa (újrafelvétel) Monoamin oxidase (MAO) gátlók Acetilkolin észteráz 2. Enzim inaktiváció 3. Diffúzió Reuptake = újrafelvétel