Geodéziai alapmunkálatok BSc

Hasonló dokumentumok
Kozmikus geodézia MSc

2. előadás. égitestek mozgása csillagkatalógusok méréskori látszó hely számítása

Hogyan mozognak a legjobb égi referenciapontok?

A csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások

GLOBÁLIS HELYMEGHATÁROZÁS

2. előadás: A Föld és mozgásai

Bevezetés a csillagászatba II.

JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel

Csillagászati észlelési gyakorlatok I. 4. óra Az éggömb látszólagos mozgása, csillagászati koordináta-rendszerek, a téli égbolt csillagképei

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

6. A FÖLD TENGELYKÖRÜLI FORGÁSA.

Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22.

Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna szeptember. 11.

5. előadás: Földi vonatkoztatási rendszerek

A FÖLD PRECESSZIÓS MOZGÁSA

11. A FÖLD FORGÁSA, AZ ÁLTALÁNOS PRECESSZIÓ

Csillagászati földrajz I-II.

Geodézia 1. A helymeghatározás alapjai Gyenes, Róbert

A GNSS infrastruktúrára támaszkodó műholdas helymeghatározás. Borza Tibor (FÖMI KGO) Busics György (NyME GEO)

Amikor leszáll az éj.

Vonatkoztatási rendszerek

Az éggömb. Csillagászat

TestLine - nummulites_gnss Minta feladatsor

A NEMZETKÖZI ÉGI REFERENCIARENDSZER (ICRS) ÚJ MEGVALÓSÍTÁSA: ICRF2

ÉGITESTEK MOZGÁSA, ÉGI KOORDINÁTA- RENDSZEREK NAVIGÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI BEVEZETÉS ÉGITESTEK NAVIGÁCIÓS TRANSZFORMÁCIÓI

Kincskeresés GPS-el: a korszerű navigáció alapjai

A FÖLD PRECESSZIÓS MOZGÁSÁNAK FIZIKAI ALAPJAI. Völgyesi Lajos *

Globális geodéziai megfigyelőrendszer

ŰRCSILLAGÁSZAT ŰRASZTROMETRIA. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem

Csillagászati észlelési gyakorlatok I. 4. óra Az éggömb látszólagos mozgása, csillagászati koordináta-rendszerek, a téli égbolt csillagképei

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

A PPP. a vonatkoztatási rendszer, az elmélet és gyakorlat összefüggése egy Fehérvár környéki kísérleti GNSS-mérés tapasztalatai alapján

GPS. 1.a A GLONASS rendszer. Feladata. A rendszer felépítése. A GLONASS és s a GALILEO GPS- rendszerek. Céljaiban NAVSTAR GPS rendszerhez

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PONTÁLLANDÓSÍTÁS AZ ÉGEN MILYEN KVAZÁROK ALKALMASAK AZ ÉGI VONATKOZTATÁSI RENDSZER KIJELÖLÉSÉRE?

7. előadás: Az idő. A Föld forgásán alapuló időrendszerek. 7. előadás: Az idő

2007. március 23. INFO SAVARIA GNSS alapok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar. Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Szferikus csillagászat II. Megoldások

Mérések és Megfigyelések Csillagászat. Süli Áron ELTE TTK FFI Csill. Tsz. adjunktus

Híradástechnika I. 5.ea

GPS technikák. Adatgyűjt A GPS. Geometriai adatok gyűjt. Adatnyerés elsődleges képével fizikai kapcsolatba kerülünk másodlagos: : az informáci

Csillagászati megfigyelések

GNSS/RNSS rendszerek a földmegfigyelésben. Dr. Rózsa Szabolcs. Általános és Felsőgeodézia Tanszék

Időrendszerek áttekintése

A jogszabályi változások és a hazai infrastruktúrában történt fejlesztések hatása a GNSS mérésekre

Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje

GEODÉZIA I. Dr. Csepregi Szabolcs, Gyenes Róbert, Dr. Tarsoly Péter:

Naprendszer mozgásai

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Szakdolgozat védés január 2. GNSS technika alkalmazása tervezési alaptérképek készítésekor

Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására

A sínek tesztelése örvényáramos technológiákat használva

, ,457. GNSS technológia Budapest június 20 július 1.

Mérések és Megfigyelések. Csillagászat

ÉGI MECHANIKA HOROSZKÓP KISZÁMOLÁSHOZ

A GPS-rendszer. Adatgyűjtés A GPS. Helymeghatározási eljárások. 1. Földi geodéziai módszerek Mérőállomás

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Hegyi Ádám István ELTE, április 25.

Gyenes Róbert, Tarsoly Péter

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

Magasságos GPS. avagy továbbra is

Égitestek delelési, kelési és nyugvás! időpontjának meghatározása

Csillagászattörténet, szérikus csillagászat, időszámítás

Mobil térinformatikai feladatmegoldások támogatása GNSS szolgáltatással

Az asztrolábium és használata

WMAP pontforrások mint lehetséges űr-vlbi kalibrátorok

Bevezetés a geodéziába

A kozmikus geodézia alkalmazásának mérföldkövei és eredményei

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN

A vonatkoztatási rendszerek és transzformálásuk néhány kérdése. Dr. Busics György Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérvár

BBS-INFO Kiadó, 2017.

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

Időrendszerek áttekintése

Csillagászattörténet, szérikus csillagászat, időszámítás

Globális helymeghatározó rendszerek

BBS-INFO Kiadó, 2016.

Hogyan működik a VLBI? A Föld felszínén egymástól messze, akár interkontinentális

MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában)

meteor,,{ > csillagászati évkönyv 1994

A navigációs műholdrendszerek fontosabb jellemzői. A műholdas helymeghatározás fejlődéstörténete.

Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

GeoCalc 3 Bemutatása

Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat

BBS-INFO Kiadó, 2016.

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY

Hol tart a GNSS állapot-tér modellezés bevezetése?

EGYSÉGES EURÓPAI GEODÉZIAI ÉS GEODINAMIKAI ALAPOK LÉTREHOZÁSA

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

RTK szolgáltatás földmérési és precíziós mezőgazdasági felhasználáshoz

Alapfokú barlangjáró tanfolyam

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

4. Előadás: Kapcsoló és tájékozó mérések, számítások

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József

Átírás:

Geodéziai alapmunkálatok BSc előadások: Ádám J., Rózsa Sz., Tóth Gy., Völgyesi L., Ambrus B. gyakorlatok: Rózsa Sz., Tuchband T. alapismeretek, vonatkoztatási rendszerek és időrendszerek, függővonal iránymeghatározása, azimut meghatározás alappontsűrítés GNSS technikával, transzformációs eljárások vízszintes és magassági alaphálózatok, gravimetria, INGA, 4D geodézia műholdas radar interferometria

Bevezetés Globális geodéziai alapok A Föld mozgásai Csillagászati alapok Égi koordináta rendszerek

Globális geodéziai alapok A feladat helymeghatározás természetes és mesterséges égitestekre (ismert alappontok ) végzett mérésekkel térbeli vonatkozások (helyzet, irány, méret, alak, mozgás, helyhez kötött egyéb információk, pl. nehézségi erő) mérése

A Föld mozgásai keringés a Nap (Naprendszer Bc) körül ellipszis pálya ekliptika síka Tker = 365.24... nap forgás iránya és nagysága is változik az időben szögsebesség változásai (perdület = áll.) irányváltozás: precesszió és csill. nutáció 25800 év, 50.3 / év IAU 1980 / 2000 precessziós és nutációs modellek pólusmozgás: szögseb. vektor és a földtest egymáshoz viszonyított helyváltoztatása pólusvándorlás (0.15 m/év) - IERS

Mérési technikák

Mérési eljárások a mesterséges holdra és a Holdra vonatkozó lézeres távolságmérés (Satellite Laser Ranging, SLR és Lunar Laser Ranging, LLR), nagyon hosszú alapvonalú rádióinterferometria (Very Long Baseline Interferometry, VLBI), globális navigációs műholdrendszerek (Global Navigation Satellite Systems, GNSS; a GPS és a GLONASSZ) a DORIS (Doppler Orbit Radiopositioning Integrated on Satellite) rendszer.

Felhasználói szolgálatok az IVS keretében szervezett VLBI-állomások globális hálózata, az ILRS keretében szervezett SLR- és LLRállomások globális hálózata, az IGS keretében szervezett GPS/GLONASSZ követőállomások globális hálózata, az IDS keretében szervezett DORIS-állomások globális hálózata és a BIPM időszolgálata

Csillagászati alapok égitestek mozgása csillagkatalógusok

A csillagok látszólagos mozgása égi pólus körüli látszólagos forgás póluskörüli (cirkumpoláris) csillagok kelés, delelés (kulminálás), nyugvás nem látható csillagok Láthatóság: Nap a horizont alatt Nap látszólagos mozgása napi pályaíve 8-16 óra között

Oregon, USA

Fényszennyezés az Orion csillagkép nem fényszennyezett (bal oldali kép) illetve nagyvárosi fényszennyezett helyről (jobb oldali kép) fotózva

A zöld és kék szín elfogadható minőségű eget jelent +6m-s határfényességgel. A sárga szín külvárosi jellegű ég általában 5m határfényességgel, néha jobb. A vörös és narancs szín városi, erősen fényszennyezett égboltot jelöl

A csillagképek látszólag összetartozó csillagok csoportjai távolságuk nagyon különböző lehet elnevezésük mondabeli alakról vagy állatról az égbolt részterületeit is jelentik 88 csillagkép, 3 betűs rövidítések (pl. UMi) Csillagok megjelölése csillagkép és görög betűk számok (fényesség alapján), pl αumi név (Poláris, azaz Sarkcsillag) csillagkatalógus jele és csillag sorszáma Helyzet megadása égi koordinátákkal jegyzékben (katalógus, évkönyv, adatbázis)

Frederik de Wit csillagtérképe (17. szd.)

Csillagtérképeken található koordináták égi egyenlítői koordinátarendszer forgástengely, égi egyenlítő síkja, ekliptika síka rektaszcenzió, deklináció

égi egyenlítői koordináták α rektaszcenzió (0h 24h) δ deklináció (-90 +90 ) ω forgástengely Tavaszpont

Csillagászati programok HNSKY

HNSKY

Stellarium

Csillagkatalógusok csillagok koordinátái asztrometriai módszerrel (pozíciós csillagászat) t0 vonatkoztatási időpont vonatkoztatási rendszer (csillagászati alaprendszer) közepes égi egyenlítői (ICRS) koordinátái: rektaszcenzió, deklináció 100 évre vonatkoztatott sajátmozgás Fundamental Katalog FK4 (1963): 1535 alapcsillag (1950.0, 1975.0) FK5 (1988): 1535 alapcsillag (2000.0) FK5(II) kiegészítés: további 3117 csillag FK6 (2000): ICRF-el összekapcsolt rendszerben (FK5 + Hipparcos asztrometriai mesterséges hold, ESA, 1989-1993) FK6(I): 878 csillag, FK6(III): 3272 csillag

FK5 adatok RA: rektaszcenzió DEC: deklináció RA, DEC PM: sajátmozgás MAG: látszó magnitúdó FK5 No. : katalógus szám Spec: színképosztály

FK6 katalógus csillagai

Csillagkatalógusok 2. HIPPARCOS (ESA, 1997) >9m, 118 218 csillag, 0.001" pontosság SAO >9.5m, 258 000 csillag Tycho-2 >9.5m, 2 563 686 csillag, 23 MB GSC-I, II (Guide Star Catalog) 6m-15m(21)m, 20(946) millió csillag UCAC3 (2009), UCAC4 (2012) USNO CCD Astrometry C. >16m, 101 millió csillag (<0.02 10m-14m), 2.4 GB

Csillagkatalógusok 3. USNO-A 2.0, USNO B 1.0 >21m, 526/1043 millió csillag (<0.2 pontosság, 6/80 GB) PPMXL >20m, 910,468,710 égi objektum (USNO-B1.0 és az infravörös 2MASS katalógus kombinációja (39.4 GB)

Tycho-2 katalógus csillagsűrűség [csillag/négyzetfok]

USNO A 2.0 GSC UCAC2 USNO A 2.0

Gaia ESA asztrometriai űrprojektje felbocsátása: 2013.12.19. (L2 Lagrange-pont) 5,5 éves mérési idő, >1 milliárd csillag, 70 mérés/csillag, 1 Gpixeles kamera mérési pontosság: <10m : 7 µas, 0.000007 (hajszál 2000 km-ről, 100x pontosabb a Hipparcos-nál) színkép, radiális sebesség archivált adatmennyiség 1 millió GB (200 ezer DVD) Gaia DR2 (2018): 1.3 md csillag helyzete, fényessége, > 7 millió csillag parallaxisa, mozgása (Gaia-CRF2) végső katalógus: 2022

Gaia csillagok sűrűsége 2017 aug. 16. (ESA) http://sci.esa.int/gaia/59406-gaias-density-map-companion-to-the-preliminary-colour-sky-map/

Kellenek-e ilyen részletes csillagkatalógusok? egy 0.5 x 0.5 -os területet ábrázoló CCD felvételen látható csillagok (>14m) átlagos száma: Tycho-2: 2 50 (Tejút) GSC: 135 >100 (Tejút) UCAC3/4: 135 >100 (Tejút)

Égi vonatkoztatási rendszer a Föld térbeli tájékozásának meghatározása globális geodéziai módszerek igénylik az égi pontok ismert helyzetének megadása mozdulatlan égi keretpontok gyorsulásmentes (inerciális) rendszer Megegyezéses Inercia Rendszer (CIS, Conventional Inertial System) alapirányok ω forgási szögsebesség vektora (égi pólus) égi egyenlítő alapsíkjában a Tavaszpont iránya

Nemzetközi Égi Vonatkoztatási Rendszer (International Celestial Ref. System, ICRS) Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1991-2001 között vezette be határozatok formájában keretpontok: korábban az FK5 csillagászati alapkatalógusban található 1535 alapcsillag keretpontok: 1998-tól extragalaktikus rádióforrások (kvazárok; észlelés: VLBI technika) origója: Naprendszer tömegközéppontja (Bc) alapirányok (térben rögzítettek, nem változnak, pontosságuk ± 20 μas (~0.7 mm a föld felszínén) ~ω forgási szögsebesség vektora (égi pólus) Égi Vonatkoztatási Pólus (CRP) égi egyenlítő alapsíkjában a ~ Tavaszpont iránya (3C27B rádióforrás = Hazard et al. FK5 (J2000.0))

ICRS = közepes égi egyenlítői rendszer ~ PICRS ~ α rektaszcenzió (0h 24h) δ deklináció (-90 +90 ) ω forgástengely Tavaszpont O Naprendszer tömegközéppontja (Bc)

ICRF 1 (1997), ICRF 2 (2009) ICRF 1: 212 (608) rádióforrás ICRF 2: 295 (3414) rádióforrás

ICRF 1

Az átmeneti koordináta-rendszer

A horizonti koordináta-rendszer észleléseink koordináta-rendszere

Időbeli koordináta-változások Precesszió Precessziózavar (csillagászati nutáció) Precesszió-nutáció modellek IAU 1980 IAU 2006/2000A átszámítás adott időpontra N P r (t)=r (t ) R (t t 0)r (t 0)

Precesszió, nutáció (prec. zavar)

Nutáció (IAU 1980) Δε ["] Δψ nap

IAU 2000A modell

IERS Nemzetközi Földforgási és Vonatkoztatási Rendszerek Szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service, www.iers.org) megalakulása: 1987 (1895) Az IERS fogalmilag meghatározza, és folyamatosan fenntartja a földi és égi vonatkoztatási rendszereket Meghatározza a két vonatkoztatási rendszer közötti transzformációt, (földtájékozási paraméterek) Erre a célra a geodézia korszerű technikai eszközeit és mérési módszereit alkalmazzák

www.iers.org

IERS adatszolgáltatás