Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig Fodor Ferenc tógazdasági ágazatvezető 2017.04.08. Siófok
Feladataink: az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány megőrzése és fejlesztése a természetes szaporodó helyek megőrzése, védelme és fejlesztése, élőhely rekonstrukció. mesterséges szaporodó helyek kifejlesztése és gyakorlati alkalmazásának bevezetése, fenntartása a Balaton és a Kis-Balaton szükség szerinti szelektív állományszabályozó halászata a hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv keretében végzett tervszerű haltelepítés tógazdasági haltermelés a balatoni telepítésre kerülő hal előállításának céljából horgászengedélyek kibocsátása, horgásztatás horgászturisztika fejlesztésében való aktív részvétel halőrzési tevékenység a Balaton halállományának védelmében a természetes (tavaszi) és rendkívüli halelhullás következményeinek elhárítása, haltetem gyűjtés a balatoni sudárponty fajtafenntartása és szaporítása a lehető leghatékonyabb védekezés a nagy kárókatona ellen.
Balatoni halgazdálkodás erősségek természetes közeg stabil vízminőség nagy tófelület, sekély víz (60.000 ha) halászat megszűnése Natura 2000 terület különleges rendeltetésű vízterület
Balaton: különleges rendeltetésű vízterület A földművelésügyi miniszter 44/2015. (VII. 28.) FM rendelete a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szabályairól A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítható: a génállomány megőrzése érdekében természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt oktatási és kutatási célból országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága 04.3/5299-4/2015. iktatószámú határozata a Balaton és vízrendszere (víztérkód: 14-002-2-1) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésű vízterületté nyilvánításáról.
Balatoni halgazdálkodás gyengeségek halak szaporodási lehetőségeinek beszűkülése planktonikus táplálékkészlet szegénység időjárásnak való kitettség szél, csapadékszegénység klímaváltozás nehéz őrizhetőség kevés parti horgászhely horgászturizmus, mint sokadrangú balatoni turisztikai szempont
Balatoni halgazdálkodás veszélyek Természeti hatások aszály vs. magas vízszint idegenhonos halfajok természetes terjedése KORMORÁN-kérdés Antropogén hatások vízgyűjtő területen folytatott mezőgazdasági tevékenység halpusztulások (mérgezés) idegenhonos halfajok behurcolása (busa, törpeharcsa) halbetegségek behurcolása
Balatoni halgazdálkodás lehetőségek ívó- és élőhely fejlesztés déli berekterületek becsatlakoztatása Kövezések vándorkagyló kifogyhatatlan táplálékkészlet saját termelésű hal telepítése 2014-2020 élőhely fejlesztést, horgászturizmust, stb. célzó pályázati források nyíltvízi horgászat fejlesztése csónakkikötők, sólyaterek építése kísért horgászat turisztikai szezon hosszabbítása bojlizás, tavaszi pontyhorgászat őszi süllőzés
Megszűnt halászat (2013.12.05) Miért? törvényi szabályozás egyszerű jogsérelem a horgásztársadalom felől a Balaton halnevelő-eltartó képessége korlátozott óceánok, tengerek túl halászata
A Balaton jelenlegi halászai!
Balatoni haltelepítés 2015 Ponty: 2015 során összesen 365 854 kg: ebből 33 977 kg elmaradás volt 2014-ből, így a 300 tonnás kötelezettséget 31 877 kg-mal teljesítettük túl. Compó 1500 kg tavasszal, 3 helyszínen (északi part) Harcsa - 750 kg kétnyaras harcsa - tavasszal Csuka - 256 000 db előnevelt - tavasszal Süllő 6722 kg egynyaras Széleskárász 1100 kg Menyhal - 650 db jelzésértékű népesítés! Balin 200 db kétnyaras
Haltelepítés nehézségeink Cél: saját termelésű hal népesítése okszerű népesítés ökonómiai megfontoltság halegészségügyi kontroll közbeszerzés Rendezetlen tógazdasági háttér Irmapuszta, Buzsák: haszonkölcsön szerződés Varászló: vagyonkezelésben 20 év (de: bérlő 2020-ig) Fonyód, Mórichely : BHZRt tulajdon, idegen haszonbérlet
Megújult horgászrend Ponty felső: 80 cm Süllő felső: 70 cm Sügér: 15 cm, max. 2 kg Menyhalat megtartani tilos Hármas és kettes horog tiltása Behúzva nem szabad őshonos halat elvinni Behúzás: északi part 350 m, déli part 450 m A begyaloglás is behúzásnak minősül, míg a Balaton átlag 80 cm felett van.
Fejlesztések HOP eszközbeszerzések (lezárult) MAHOP várjuk a program kiírását! Célzott támogatás a keszthelyi halásztelep horgászturisztikai célú fejlesztéséhez Élőhely fejlesztés GINOP 2.3.2-15 Balatoni fogas, mint hungarikum
MIBŐL LESZ A BALATONI HALTELEPÍTÉS?
Gazdaságaink Balatonlelle-Irmapusztai tógazdaság (273 ha) Buzsáki tógazdaság és keltető ház (132 ha) Balatonföldvár halastó (20 ha) Balatonszárszó halastó (15 ha)
Nevelt halfajok Ponty (Balatoni Sudár tájfajta) Csuka Balin Süllő Kősüllő Széles kárász Harcsa Compó Keszegfélék
Éves telepítési mennyiség BALATON Ponty 2-3 nyaras 300.000 kg Süllő 1-2 nyaras 6.000 kg Csuka előnevelt 250.000 db Compó 2-3 nyaras 200 kg KIS-BALATON (I. ütem+kazetta) Ponty előnevelt 250.000 db Süllő előnevelt 100.000 db Harcsa 1 nyaras 1.000 db
1. lépés a Balaton felé SZAPORÍTÁS
2. lépés a Balaton felé ELŐNEVELÉS 3-4 hét
3. Lépés a Balaton felé Tógazdasági nevelés 2-3 éven át
4. lépés a Balaton felé TELEPÍTÉS
Horgász sztereotípiák Kizárólag tejes pontyokat telepítünk, hogy ne tudjanak szaporodni UV lámpával sterilizáljuk a halakat keltetéskor... Miért ilyen kicsi süllőt telepítünk, és miért nem 2 kilósat? Miért pikkelyes, miért tükrös??? Nincs hal, a halászok lehalászták!!! Stb.
Köszönöm a figyelmet!