Kutatási jelentés az Anubisz barlangkutató csoport és Adrenalin barlangkutató egyesület évi kutató tevékenységéről

Hasonló dokumentumok
Kutatási jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület évi kutató tevékenységéről

Kutatási jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport és Adrenalin Barlangkutató Egyesület évi kutató tevékenységéről

Kutatási Jelentés február 10. Kocsis András szakosztályvezető

KUTATÁSI JELENTÉS. a Debreceni Búvárklub évben a Bánkúti 1. számú víznyelő (Diabáz I.) barlangban végzett kutatási tevékenységéről

MUNKANAPLÓ HIDEG-LYUK

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

K U T A T Á S I J E L E N T É S A ÉVI

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

KUTATÁSI JELENTÉS Kos-barlang

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Éves jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport által a Pilisszentkereszt külterületén nyíló 3. számú víznyel

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Kutatási jelentés. az István-lápai-barlangban végzett évi tevékenységekről. Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

Összeállította: Nagy M. Péter, Rostás Attila és Szőke Emília Orfű, január 5.

Kutatási jelentés A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 2. sz. víznyelőbarlangban 2008-ban végzett munkájáról

KUTATÁSI JELENTÉSEK 2009.

Készítette: Nagy M. Péter, Ország János, Salamon Szabolcs és Szőke Emília Szerkesztette: Szőke Emília Orfű, február 13.

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Csodabogyós-barlang 2005

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal)

Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport Szilaj Rezső csoportvezető 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/27. Tisztelt Igazgatóság!

Jelentés a Lengyel-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2016

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2014

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban ben végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2012-ben végzett munkájáról

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2015

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2017

Jelentés a Solymári-ördöglyuk (obsz ) 2017 évi feltáró kutatásáról

Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/ Tisztelt Felügyelőség!

EVEREST TREK SPORT CLUB

Jelentés a Speleo-Team Polgárjogi Társaság Cerberus Darlangkutató Csoportjának évi tevékenységéről. Tartalomjegyzék

Kutatási jelentés 2013

A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981«évi. jelentése. Berhidai Tamás- Cser Ferenc - Holl Balázs

Kutatási jelentés a gerecsei Lengyel-barlang, Lengyel-szakadék illetve a Március-barlangok évi kutatásáról. irta: Polacsek Zsolt

2009. évi kutatási beszámoló

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

Tervezet. egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról. (közigazgatási egyeztetés)

KUTATÁSI JELENTÉS. Terveink szerint a lejárt engedélyben megfogalmazott célokkal azonos kérelmet adunk be a 2017-es évben.

Tapolcai-barlangrendszer (4450-1) (Eng. sz.2032/2015. Ikt. sz /2015)

Az Alba Regia Barlangkutató Csoport évben végzett tevékenységéről

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Kutatási jegyzőkönyv

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET MECSEK EGYESÜLET BARLANGKUTATÓ OSZTÁLY KUTATÁSI JELENTÉS

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI JELENTÉSE

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

FTSK Barlangkutató Szakosztály Vidics Zoltánné /szerk./

Új barlangszakasz feltárásának bejelentése

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK VERESS BALÁZS IGAZGATÓ

Bátori-barlang. Kutatási jelentés Nagy Sándor, kutatásvezető. Guru Barlangkutató és Oktató Egyesület

Kutatási jelentés Ősi-barlang

Földtani alapismeretek III.

KUTATÁSI JELENTÉS. Földszakadás-tetői barlang Készítette: Kugyela Lóránd 2014.

ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/ DUNA-IPOLY NEMZETI PARK részére 2509 ESZTERGOM Strázsa-hegy

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET KUTATÁSI JELENTÉS A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN 2000-BEN VÉGZETT MUNKÁRÓL

Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség (3530 Miskolc, Mindszent tér Miskolc, Pf.: 379.)

2011. évi kutatási beszámoló

Zárójelentés a Kálvária-hegyi 1.sz. és 2.sz. barlangokban a években végzett kutató munkáról

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák június-július

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET MECSEK EGYESÜLET BARLANGKUTATÓ OSZTÁLY KUTATÁSI JELENTÉS

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

Kutatási jelentés. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport évben végzett tevékenységéről

É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

2011. évi kutatási beszámoló

BUDAPEST VII. KERÜLET

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral


Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

Budai-hegys. hegység

KUTATÁSI JELENTÉS HIDEG-LYUK (SZÉP-VÖLGYI-BARLANGRENDSZER)

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

2005. évi Kutatási Jelentés

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Vízkutatás, geofizika

Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről

A mintavételek időpontjait az 1. sz., a mintavételi helyeket a 2. sz táblázat tartalmazza. 1.sz. táblázat Mintavételi időpontok

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés

Nagyvisnyó Sporttábor

A LEGÚJABBAN MEGISMERT KARSZTOBJEKTUMOK, BARLANGOK A VÉRTESBEN

Bakonyi kalandok szurdok túra Csesznek környékén

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

Kutatási jelentés a 2008-as évről

Átírás:

Kutatási jelentés az Anubisz barlangkutató csoport és Adrenalin barlangkutató egyesület 2007. évi kutató tevékenységéről Bevezetés Az Anubisz és az Adrenalin barlangkutató csoportok 2007. őszétől kezdtek közös kutatási objektumoknál dolgozni. A két csoport kutatóit már évtizedes jó kapcsolat kötötte össze. Ezután jutottunk arra a gondolatra, hogy az eddigi pusztán túrázásra szorítkozott együtt működést a kutatás területén is kamatoztassuk. Így kértük meg a kutatási engedélyeket összesen öt barlangra, illetve barlang indikációra. Ezek, és a barlangokban történt munkák időbeni eloszlása: -Hosszú-hegyi új (Kristályos) barlang- 7 kutatási alkalom -Hárs-hegyi Szent Miklós-barlang- 2 kutatási nap -Hárs-hegyi gömbfülke (indikáció)- 1 kutatási nap -Pilis-oldali kigőzölgés- 2 kutatási nap -Nagy Szopláki (V. számú) víznyelő- 1 kutatási nap Fenti kutatási objektumok mellett az Anubisz barlangkutató csoport már kutatási engedéllyel rendelkező, alábbi munkahelyén dolgoztunk közösen: Pilisszentkereszt-szurdoki víznyelő Az engedélyek kézhezvétele szeptember, illetve október elején történt. Ezután összesen - a durván két és fél hónap alatt - tizenhárom alkalommal kutattunk. Ezek közül tizenkét egynapos, és egy kétnapos alkalom volt. A munkán átlagosan a két csoportból összesen 7-10 fő vett részt. Egy kutatási napon átlagosan 5-8 órát töltöttünk el a tevékenységgel. A kutatásban résztvevők összes munkaóraszáma 620 óra volt. Sajnálatos módon az idő rövidsége, illetve az időjárási viszonyok miatt kitűzött céljainkat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. A két csoport adatai: Anubisz Barlangutató Csoport, Bp. 1094. Viola u. 42. Adrenalin Barlangkutató Egyesület, Bp. 1116. Budapest, Karcag u. 3. A kutatásvezetők adatai: Kocsis András, Lakcíme: 2730. Albertirsa, Szövetség u. 19. Túri Zoltán, Kut.vezetői eng. száma: 130. Lakcíme: 1033. Budapest, Harrer P. 18.

Hosszú-hegyi új (Kristályos) barlang A barlang a Hosszú-hegy ÉNy-i oldalán, a gerinc vonalától DK-re, egy kis kőfejtő talpszintjén található. A Pilisszántót Pilisszentkeresztel összekötő műút legmagasabb pontján indul a hegyen keresztül egy széles dózer út, melyen a zöld turistajelzés is halad. Ezen az úton kb. 400 méter megtétele után a zöld jelzés elkanyarodik jobbra. Itt találjuk az erdőben a kis kőfejtőt, melyben hátul, a bal oldalon található az üreg. A kőfejtő falán igen szép tetraéderes, 2-3 centiméter nagyságú kalcitkristályok, és a talpszinten egy kisebb üreg, valamint igen hideg levegő hívta fel a figyelmet egy esetleges barlang jelenlétére. A feltárt barlang leírása Adatok Jelenlegi hossz: 17 méter Jelenlegi mélység: 1,5 méter Jelenlegi magasság: 1,5 méter Genetika A barlang jelenlegi formájának kialakulása legalább három fázisra bontható. Első szakaszban keveredési korróziós, illetve hévizes tevékenyég fejtette ki hatását. Ebben a szakaszban történt az üregesedés. A víz egyértelműen a jelen lévő repedéseket tágította, formálta. A következő szakaszban a stagnáló, lassan apadó víz vékonypados, meszes agyagrétegeket halmozott fel, valamint megindult az üreg falain a kristályosodás. A harmadik szakaszban a repedéseken a lefelé szivárgó víz a járat talpán azokat tágítani kezdte, jellegzetesen kicsipkézte. A befoglaló kőzet Dachsteini mészkő, Hárshegyi oligocén homokkő fedő alatt. Klímaviszonyok A bejárati részben a külső levegő érvényesül. A belső szakaszokon a végponton lassú, de állandó lécsere tapasztalható. A középső részeken viszont időnként - a külső levegő függvényében - időnként áll a levegő, pára képződik. Pontos, hosszú távú klímamérést még nem végeztünk, de alkalmi mérések alapján 6-8 celsius hőmérséklet a jellemző. A barlangban végzett munka A barlangban hét alkalommal dolgoztunk, személyekre bontva összesen 460 munkaórában. Az üreg feltárása, a kitöltés kitermelése igen könnyen haladt. A kitöltést - valószínűleg a bányászati robbantások következményeként - az első, függőleges hasadék jellegű szakaszban kizárólag a fent említett laza törmelékben található kalcitkristályok alkották, időnként barlangi agyaggal keverve. Itt már nem voltak ritkák a 3-5 centiméter méretű kristályok sem! A falak határozottan oldottak, helyenként kalcittal borítva. A második, vízszintes jellegű szakaszban már két részre osztható a kitöltés. A felső szint fenyőtűvel kevert humusz, míg az alja tizenöt centiméter vastagon a már megszokott kalcit. A humusznak egyértelműen állati alom jellege volt, erre nem csak a nyomok, és magmaradványok, hanem a kitöltés helyzete is utalt. Természetes úton tudniillik nem kerülhetett volna be. A falakon ezen a részen már jelentősen nagyobb mértékű a kalcit jelenléte. Ezen a szakaszon (kb. 14 méter hossz) már végig levegős járatban haladtunk, csak a talpszinti kitöltést termeltük ki. A jelenlegi végponton két irány kínálkozik továbbjutásra. További tervek A 2008-as évben tovább folytatjuk a kitöltés kitermelését. Pontos klímamérést tervezünk, megkezdtük a megfelelő hőmérők beszerzését. A jelenlegi járatok térképének készítése már folyamatban van. Amennyiben az eddigiekhez hasonló képződményekkel borított járatokat találunk, felmerül a kérdés a barlang védettségi fokát illetően.

Hárs-hegyi Szent Miklós-barlang A Szent Miklós barlang Budapest területén, a második kerületben található, a Nagy-hárs-hegy Ny- DNy-i oldalán található kőfejtőtől mintegy 250 méterre K-ÉK-re helyezkedik el. Az üreget a kőfejtőt megkerülő ösvényről lehet megközelíteni. A barlangot a 90-es évek elején az Acheron barlangkutató csoport kutatta. A végpont egyértelműen huzatol, a levegő elég hamar cserélődik. Ez, és a könnyű megközelíthetőség miatt vetődött föl a barlang kutatásának gondolata. A barlangban végzett munka A barlangra összesen két kutatási napot tudtunk idén szánni. Ez összes munkaórában kb. 60 órát jelentett. Az itt végzett tevékenység tulajdonképp a két végpont közül a bal oldali tágítására, mélyítésére szorítkozott. A jobb oldali végponton a régi (Acheron) bontási pont megközelítését egy, azóta beomlott szikla nehezíti. Időnként kirándulók, kutyasétáltatók faágat, stb. dobálnak be a barlangba, így azt rendszeresen takarítjuk is. További tervek Jövő évben természetesen folytatjuk a bontást. A bal oldali végpont felett található omladék megerősítését tervezzük, mivel az igen életveszélyessé teszi a munkát. Ennek pontos, megbízható tervezése a magas főte miatt még tart. Hárs-hegyi gömbfülke (indikáció) A barlang indikáció Budapest területén, a második kerületben található, a Nagy-hárs hegy Ny-DNy-i oldalán található kőfejtő meddőhányója alatt, mintegy 50 méterre - DNy-i irányban helyezkedik el. Egy körülbelül 2 méter átmérőjű, 3 méter hosszú, gömbfülke jellegű üreg, a hegylábi törmelékben, később oligocén homokkőben, melynek végpontján kibukkan a mészkő. Az üreget a hárshegyi turistakörútról lehet megközelíteni. Az objektumot hivatalosan idáig nem kutatták. Méretei, és a könnyű megközelíthetőség miatt vetődött föl a barlang kutatásának gondolata. A barlangban végzett munka A tárgyévben három alkalommal próbáltunk meg bejutni az üregbe. Sajnálatos módon az üreget jelenleg egy kb. 4-6 fős, hajléktalanokból álló csoport lakja. Próbálkozásaink idáig hogy bejussunk nem sikerült. A január-februári hidegebb időszakban teszünk a kutatásra újabb kísérleteket. Reményeink szerint a hideg idő alkalmával talán a nem várt lakók eltávoznak, és megkísérelhetjük a feltételezett barlang feltárását. Az egyetlen pozitívum, hogy az illegális lakók szállásuk komfortabilitását és méreteit növelendő, kitágították, mélyítették az egykori gömbfülkét. Így az egykori 2 méter átmérőjű, 3 méter hosszú, gömbfülke jelenleg becsülve kb. 5-6 méter hosszú, 4-5 méter széles, és majd két méter magas üreg lett. Így reményeink szerint könnyebb lesz kijelölni a kutatás irányát. Nagy Szopláki (V. számú) víznyelő A tárgyévben a víznyelő környékét kitisztítottuk, és megvizsgáltuk a tíz évvel ezelőtti bontás utáni állapothoz képest a jelenlegit. A régi víznyelő aknát az utolsó bontások alkalmával a felszínre nyitottuk, de a munkák bizonytalan ideig történő szüneteltetése miatt még 1990-es évek közepén be is fedtük. Jelenleg a tavasszal tervezzük az első bontásokat, mivel az esetleges olvadékvizek szivárgás alkalmával megmutatják a pontos kutatási irányt, illetve mivel a bejárati első két méteren új ácsolatot szükséges készíteni az első négy méter omlásveszélyes volta miatt. Ezt viszont a téli időszak fagyott felső rétegekben igen nehéz lett volna kivitelezni, mivel a régi ácsolatot teljesen fel kell tölteni, a depó (kb. négy köbméter) áttermelésével.

Pilis-oldali kigőzölgés A kigőzölgés Pest megyében, Pilisszentkereszt községhez közelálló, Pilis-hegyen található, a hegy csúcsától É-ÉNy-i irányban, mintegy 400-450 méter távolságban, a hegyoldalon a csúcstól számított egyes és kettes nyiladék között a hegyoldalban. Tengerszint feletti magassága kb. 600 méter. Az objektumot - idáig nem bontotta senki, és így nem látszik egyértelműen a hegyoldali törmelékben - az enyhe ősz miatt több bejáráson sem sikerült egyértelműen azonosítanunk. A téli hidegben azonban sikerült megbontanunk. Egy egy méter széles, három méter hosszú kutatóárkot mélyítettünk. Az árok egyik oldala kb. két méter, a másik oldala fél méter mély, a hegyoldal dőlésszögének megfelelően. Az irány egyelőre még bizonytalan, folyamatosan lefelé tartunk. A hegy felöli mélyebb oldalon ácsolás szükséges, a hegyoldal suvadása miatt. Ezen az oldalon elértük a szálkövet. A további munkálatok egyelőre a kutatóakna mélyítésére szorítkoznak, folyamatos ácsolás mellett. Pilisszentkereszt-szurdoki víznyelő Az Anubisz Barlangkutató Csoport 2007. évben folytatta a Pilisszentkereszti Szurdokvölgyi Víznyelő barlang feltárását. A barlang a szentkereszti szurdok, kőfejtő felőli bejáratától kb. 150 méterre, a szurdok bal oldalában nyílik felszínre a völgytalp szintjétől kb.17 méterrel feljebb. Az egykori víznyelő bejárata egy, a völgy oldalfalából kiemelkedő szikla kibújás aljában indul egy 200 x 70 cm.-es átmérőjű felszínre szakadási ponttal. Csoportunk a 2007. év októberére, a víznyelő aknájának kitöltésanyagát részlegesen eltávolítva elérte a 15 méteres mélységet. Ebben a mélységben a további feltárást jelentős mértékben lelassította hogy az akna átmérője elérte a 3.5 x 2.5- métert. Figyelembe véve az aknatalp 7 m² alapterületét, egy méter teljes szelvényű talpszint süllyesztés, jelentős mennyiségű kitöltésanyag felszínre deponálását jelentette. A pilisi viszonylatban szokatlanul laza szerkezetű, tiszta, átmosott kőtörmelék, amely az akna kitöltés anyagát képezi nem tette lehetővé nagyobb mélységű kutató akna mélyítését ácsolat beépítése nélkül. Az akna oldalfalában nyomon követhető tektonikus törés,( mely a felszínen a hegytetőig követhető) irányt mutatott, hogy melyik oldalban érdemes, az ideiglenesen beépítésre kerülő ácsolattal biztosítva, kutató aknát mélyíteni. Az év végére további 3 méter talpszint süllyesztést tudtunk végrehajtani, mikor a tektonikus törés 18 méteres mélységben 15 cm. szélességben, 1.5 méter aláhajlással megnyílt. A hasadékból jól érezhető légáramlatot észleltünk. Sajnálatos módon, a december 23.-i kiszállás alkalmával az ácsolatot megbolygatva találtuk, a végponti kutató akna besuvadt. A további szabotázs akciók elkerülése érdekében, úgy döntöttünk hogy folytatjuk az akna teljes szelvényű bontását, a vízszintes kiterjedésű járat eléréséig. A szurdokvölgy talpszintjét képező aktív patak szinttől kb. 1-1.5 méter feltöltődés választhat el minket. Ebben a mélységben feltételezzük az áttörést, mert csekély a valószínűsége, hogy az akna, a jelenleg felszínen folyó patak szintje alatt is függőlegesen haladna lefelé, attól 8-10 méter légvonalbeli távolságra rányelődés nélkül. A barlang feltárása pillanatnyilag ebben a fázisban tart. A felszínre kerülő barlangi kitöltés anyagot egy a barlangszáj és a völgytalp között alkalmanként ideiglenesen kiépítésre kerülő kötélpályán leengedve a szurdokvölgy talpszintjén helyezzük el. Egy elmés megoldással elértük, hogy a völgytalpra terelő csigával a kötélpályán lecsúszó vödör saját súlyával rásegítsen az aknából kiemelésre kerülő vödör súlyára. Ez jelentős mértékben megkönnyíti a 17-méteres mélységből, már nem kis erőfeszítést igénylő vödörfelhúzást. Feltárási eredményeinkről a hivatalt folyamatosan tájékoztatjuk. 2008. január 29. Kocsis András Turi Zoltán

Melléklet Fotódokumentáció a Hosszú-hegyi új (Kristályos) barlangról. Bejárat Kalcitrózsa a bejárati szakasznál Falrészlet Szűkületen túl Új járatban bízva

Melléklet Metszet a Piliszentkereszt - Szurdokvölgyi Víznyelő barlangról.