Tervezet. egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról. (közigazgatási egyeztetés)

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1136/2007. Tervezet egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest, szeptember

2 I. A kezdeményezés indoka A földkérget alkotó kőzetben kialakult, az ember számára is járható méretű természetes üregek, azaz a barlangok hazánkban 1961 (a természetvédelemről szóló évi 18. számú törvényerejű rendelet hatályba lépése) óta védelem alatt állnak. A védettség alsó mérethatárát a hatályos jogszabály (a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, a továbbiakban: Tvt.) a korábbi szabályozással egybehangzóan 2 m-es hosszban állapítja meg (Tvt. 23. (3) a) pont). E teljes körű védelmet, illetve a védettség csupán két méteres alsó mérethatárát az indokolja, hogy minden barlang a természet egyedi képződménye; egy újonnan felfedezett barlang tényleges kiterjedése, tudományos értéke és természetvédelmi jelentősége pedig rendszerint csak részletesebb vizsgálatokkal állapítható meg. A természeti adottságokból következően hazánkban viszonylag magas azoknak a barlangoknak a száma, amelyek nem rendelkeznek közvetlen felszíni kapcsolattal, megnyílásuk a földfelszín mesterséges megbontásának eredményeként (a leggyakrabban bányászat vagy építkezés során) következik be. Az ilyen esetekben a barlang védelméhez fűződő érdek többnyire alapvető ellentétben áll a jogszerűen folytatott gazdasági tevékenység érdekeivel, mely érdekellentét legális feloldhatósága érdekében amennyiben annak természetvédelmi feltételei fennállnak jogszabályaink 1982 óta lehetőséget adnak a barlang védettségének utólagos feloldására (Tvt. 48. (3) bekezdés) is. Az 1982 óta folytatott joggyakorlat szerint egy barlang védettségének a feloldására az érintett gazdálkodó szervezet vagy természetes személy kezdeményezése alapján abban az esetben kerülhet sor, ha tényleges kiterjedésének, tudományos értékének és természetvédelmi jelentőségének feltárására irányuló vizsgálatok lezárultak; azok eredményei alapján megállapítható, hogy az érintett barlang jelentős természeti értéket még az adott térség viszonylatában sem képvisel; ugyanakkor védelmének fenntartása a jelentőségéhez képest aránytalanul nagy korlátozással járna. Barlang védettségének a feloldására hazánkban legutóbb 2000-ben került sor. A jelen rendelet az azóta eltelt időszakban felmerült azon érdekellentétek megszüntetését célozza, amelyek esetében a barlang védettségének feloldásához fűződő érdek természetvédelmi szempontból a fenti feltételek maradéktalan teljesülése alapján méltányolható volt. Az érintett 11 barlang kivétel nélkül működő mészkőbányák területén, a bányászati tevékenység eredményeként vált ismertté. Részletes megkutatásuk és dokumentálásuk (alapadat-felvétel, térkép, fotó) megtörtént; bennük további, még ismeretlen járatok feltárására nincs lehetőség. Közülük a leghosszabb is csupán 27 m, többségük a 10 m-es hosszúságot sem éri el. Hidrológiai szempontból inaktívak; jellegüket tekintve nagyrészt szűk, ember által éppencsak átjárható méretű hasadékok vagy alacsony kúszójáratok, illetve kis kiterjedésű sziklaüregek. Földrajzi fekvésük szerint kivétel nélkül barlangokban gazdag térségekben helyezkednek el: az érintett négy barlangkataszteri egység közül a 4150-ben további 22 (ezen belül 2 fokozottan védett és 3 megkülönböztetett védelmet igénylő) barlang; a 4610-ben további 93 (ezen belül 1 fokozottan védett és 4 megkülönböztetett védelmet igénylő) barlang; az 5221-ben további 72 (ezen belül 2 fokozottan védett és 5 megkülönböztetett védelmet igénylő) barlang; az 5392-ben további 39 (ezen belül 6 fokozottan védett és 3 megkülönböztetett védelmet igénylő) barlang található. Az érintett 11 barlang egyike sem tartalmaz olyan ásványkiválásokat, morfológiai elemeket vagy más, in situ megőrzendő természeti értékeket, amelyek az adott térség további barlangjaiban nem fordulnának elő. Mindezek alapján az érintett barlangok természetvédelmi szempontból csekély jelentőségűnek minősíthetők. Természettudományos információ-értékük az elvégzett dokumentálással, illetve

3 szükség esetén szakszerű leletmentéssel megőrizhető; ugyanakkor védelmük fenntartása kiemelve az a tényt is, hogy mind a négy érintett kőbánya bányatelkén vannak olyan, országos szinten is kiemelkedő jelentőségű, fokozottan védett barlangok, amelyek fennmaradását már kijelölt védőpillérek biztosítják csak aránytalanul nagy nyersanyagvagyon lekötésével lenne biztosítható. II. A döntési javaslat főbb tartalmi elemei A tervezet hazánk ezidőszerint nyilvántartott 4022 barlangja közül az alábbi 11 barlang védelem alóli feloldásáról rendelkezik: Beremendi-üreg (nyilvántartási száma: , helye: Beremend 0146/4 hrsz., hossza: 5 m): 2004-ben felnyílt fülke, a térség barlangjaira általánosan jellemző borsókő-kiválással Cement-barlang (nyilvántartási száma: , helye: Vác hrsz, hossza: 27 m): ban megnyílt, -10,5 m mélységű, képződménymentes hasadék-akna Cseppkőfalú-zsomboly (nyilvántartási száma: , helye: Miskolc hrsz., hossza /mélysége/: 10 m): 1997 óta ismert, szűk függőleges hasadék, vékony cseppkőkéreggel és gyér borsókő-kiválással. Keselő-hegyi 10. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0303/2 hrsz., hossza: 5,5 m): 1988 óta ismert, szűk, jellegtelen hasadék Keselő-hegyi 13. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0303/2 hrsz., hossza: 12 m): 1988 óta ismert, szűk, omladékos hasadék Keselő-hegyi 14. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0303/2 hrsz., hossza: 3,5 m): 1989 óta ismert, képződménymentes fülke Keselő-hegyi 17. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0303/2 hrsz., hossza: 8,5 m): óta ismert, szűk, omladékos hasadék Keselő-hegyi 18. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0286 hrsz., hossza: 23,2 m): 1997-ben megnyílt, lapos kúszójárat, a térség barlangjaiban gyakori lepelszerű kalcitbevonattal Keselő-hegyi 19. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0286 hrsz., hossza: 4,5 m): 1997-ben megnyílt, szűk, jellegtelen hasadék Keselő-hegyi 22. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0303/7 hrsz., hossza: 12,5 m): 2003-ban megnyílt, elszűkülő üreg, a térség barlangjaiban nem szokatlan kalcit-, barit- és borsókő-kiválással Keselő-hegyi 25. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0303/6 hrsz., a Lasselsberger Hungária Kft. vereshegyi kőbányája, hossza: 18 m): 2007-ban megnyílt oldott akna, elszűkülő oldalüregeiben némi kalcit- és borsókő-kiválással. III. A kormányprogramhoz való viszony A tervezetnek a kormányprogramhoz közvetlen kapcsolódása nincs. IV. Várható gazdasági, szakmai, társadalmi hatások Az érintett barlangok méretük és jellegük alapján gazdasági (vízgazdálkodási, idegenforgalmi, gyógyászati) célú hasznosítási potenciállal nem rendelkeznek. A védelem feloldásával az őket befoglaló kőzettömeg leművelhetővé válik, így a rendelet gazdasági hatása egyértelműen pozitívnak értékelhető.

4 A védelem alóli feloldásra tervezett 10 barlang az adott tájegységben ismert, nyilvántartott barlangoknak a töredékét jelenti. Kiterjedésük, természettudományos és természetvédelmi jelentőségük nemcsak ezekhez, de az érintett mészkőbányák bányatelkén belül, védőpillérben megőrzött fokozottan védett barlangokhoz képest is csekély. További kutatásuktól újabb eredmények sem feltárási, sem tudományos szempontból nem várhatók. Szakmai-tudományos információ-értékük az elvégzett részletes dokumentálással illetve leletmentéssel megőrződik. A védelem feloldása ellen a természetvédelmi- és vagyonkezelésükért felelős nemzetiparkigazgatóságok szakmai kifogást nem emeltek. Méretükből, jellegükből és bányaterületen való elhelyezkedésükből adódóan a nagyközönség számára potenciális látványosságot, túracélpontot nem jelentenek; a felfedezést követően továbbkutatásukra, illetve látogatásukra igény a barlangkutató szervezetek részéről sem merült fel. Mindezek alapján a védelmük feloldásának érdemi szakmai és társadalmi hatásai nincsenek.

5 A környezetvédelmi és vízügyi miniszter.../2007. (......) KvVM rendelete egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 85. -ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) kormányrendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Feloldom a védettségét a Mellékletben felsorolt barlangoknak. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

6 Melléklet a /2007 ( ) KvVM rendelethez 1. Beremendi-üreg (nyilvántartási száma: ; helye: Beremend 0146/4 hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 5 m) 2. Cement-barlang (nyilvántartási száma: ; helye: Vác hrsz, EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 27 m) 3. Cseppkőfalú-zsomboly (nyilvántartási száma: ; helye: Miskolc hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza /mélysége/: 10 m) 4. Keselő-hegyi 10. sz. barlang (nyilvántartási száma: ; helye: Tatabánya 0303/2 hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 5,5 m) 5. Keselő-hegyi 13. sz. barlang (nyilvántartási száma: ; helye: Tatabánya 0303/2 hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 12 m) 6. Keselő-hegyi 14. sz. barlang (nyilvántartási száma: ; helye: Tatabánya 0303/2 hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 3,5 m) 7. Keselő-hegyi 17. sz. barlang (nyilvántartási száma: ; helye: Tatabánya 0303/2 hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 8,5 m) 8. Keselő-hegyi 18. sz. barlang (nyilvántartási száma: ; helye: Tatabánya 0286 hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 23,2 m) 9. Keselő-hegyi 19. sz. barlang (nyilvántartási száma: ; helye: Tatabánya 0286 hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 4,5 m) 10. Keselő-hegyi 22. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0303/7 hrsz., EOV koordinátái X: , Y: ; hossza: 12,5 m) 11. Keselő-hegyi 25. sz. barlang (nyilvántartási száma: , helye: Tatabánya 0303/6 hrsz., a Lasselsberger Hungária Kft. vereshegyi kőbányája, EOV-koordinátái X: , Y: , hossza: 18 m).