ALAPOZÁSOK GEOTECHNIKAI ELÕKÉSZÍTÉSE

ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI MÛSZAKI IRÁNYELV MI 04.173 82 ALAPOZÁSOK GEOTECHNIKAI ELÕKÉSZÍTÉSE ÉPÍTÉSÜGYI TÁJÉKOZATÁSI KÖZPONT BUDAPEST, 1983

Felvilágosítást ad: Dr. Rétháti László Põcz Béla Tényi Varga László FÖLDMÉRÕ ÉS TALAJVIZSGÁLÓ VÁLLALAT Telefon: 130-260 Nagy Endre ÉPÍTÉSÜGYI SZABVÁNYOSÍTÁSI KÖZPONT Telefon: 253-612 Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Felelõs kiadó: dr. Tiszai István igazgató. Készült az Építésügyi Tájékoztatási Központ Nyomdaüzemében (830132). Budapest, 1983. Felelõs vezetõ: Raffay Rusztem. Mûszaki szerkesztõ: Bernhardt Pál. Azonossági szám: 57/83. Megjelent: B/5 alakban, 3,5 A/5 ív terjedelemben, 800 példányban.

ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI MÛSZAKI IRÁNYELV ALAPOZÁSOK GEOTECHNIKAI ELOKÉSZÍTÉSE 69.021 MI-04 173-82 az ME13 72 helyett G 02 Geotechnical preparation of foundations ÉPÍTÉSÜGYI SZABVÁNYOSÍTÁSI KÖZPONT Ez a Mûszaki Irányelv * (a következõkben Irányelv) ajánlásokat tartalmaz az épületek és az alaptesttel rendelkezõ építmények alapozásának tervezéséhez, átalakításához, fenntartásához vagy helyreállításához szükséges geotechnikai és geohidrológiai vizsgálatok elvégzésére, azok eredményeit összegezõ és értékelõ szakvélemény tartalmára, kellékeire (mellékleteire), készítésére és felhasználására. * A Muszaki Irányelvekre a 19/1976. (VI. 12.) MT. sz. rendelet 15. -a vonatkozik. A rendelet szerint a Muszaki Irányelvek a szerzodo felek egymás között történt megállapodása esetén irányadók. A jóváhagyás idopontja: 1982. november A megjelenés idopontja: 1983. július hó

MI 04.173 82 4 TARTALOMJEGYZÉK 1. A GEOTECHNIKAI ELÕKÉSZÍTÉS RENDSZERE... 6 1.1. Vizsgálati (feltárási) terv... 6 1.2. A feltárás és ellenõrzése... 6 1.3. A mintaanyag szemrevételezése... 7 1.4. A laboratóriumi vizsgálatok kijelölése... 7 1.5. A laboratóriumi vizsgálatok... 7 1.6. A szakvélemény elkészítése... 7 1.7. Az alapozási terv elkészítése... 7 1.8. Építéshelyi feladatok... 8 2. A SZAKVÉLEMÉNYEK FAJTÁI... 9 2.1. Területismertetõ szakvélemény... 9 2.2. Általános szakvélemény... 9 2.3. Részletes szakvélemény... 9 2.4. Kiegészítõ szakvélemény... 9 3. A SZAKVÉLEMÉNYEK FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMI KÖVETEL- MÉNYEI... 11 3.1. Alapadatok... 11 3.2. A helyszín leírása... 13 3.3. Elõtanulmányok... 13 3.4. Építésföldtani viszonyok... 14 3.5. Talajfeltárás, talajvizsgálat... 14 3.6. Talajrétegzõdés, talajállapot... 15 3.7. Geohidrológiai viszonyok... 16 3.8. A vizsgálati eredmények értékelése, a talaj tulajdonságai és várható viselkedése... 19 3.9. Javaslat... 20

5 MI 04.173 82 4. A SZAKVÉLEMÉNYEK MELLÉKLETEI... 25 4.1. Helyszínrajz... 25 4.2. Feltárás (fúrás)-szelvények, rétegszelvények... 25 4.3. Egyéb mellékletek... 26 MELLÉKLETEK M.1. SZÁRAZSÁGI KÖVETELMÉNYEK... 27 M.2. A MAXIMÁLIS TALAJVÍZSZINTHEZ RENDELT ADDITÍV BIZ- TONSÁG SZÁMÍTÁSA... 28 M.3. A MÉRTÉKADÓ VÍZSZINT MEGHATÁROZÁSA... 30 FÜGGELÉK F.1. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ ÍV... 31 F.2. JOGOSULTSÁG, FELELÕSSÉG... 36 A TÁRGGYAL KAPCSOLATOS FONTOSABB SZABVÁNYOK, ELÕÍRÁSOK, TERVEZÉSI SEGÉDLETEK... 38

MI 04.173 82 6 1. A GEOTECHNIKAI ELÕKÉSZÍTÉS RENDSZERE 1.1. A vizsgálati (feltárási) terv A vizsgálat céljának, az építmény jellegének, a terület adottságainak és a korábbi feltárási adatoknak a figyelembevételével a teljes munkafolyamatról vizsgálati (feltárás) tervet kell készíteni. A vizsgálati terv összeállítását az irodalmi és adattári kutatás elõzi meg. Felhasználhatók egyebek között: saját tervtár anyaga, ÉGA adattár anyaga, * MÁFI alapadattár anyaga, ** földtani térképek, vízföldtani térképek, építésföldtani térképek, pincerendszerek katasztere, csúszásveszélyes területek katasztere, épületkárok katasztere, alábányászottsági térképek, közmûvek nyomvonalát és mélységét feltüntetõ térképek A vizsgálati (feltárási) terv a feltárási helyeket és azok kitûzésére alkalmas alappontokat, valamint a szöveges utasítás megértéséhez szükséges részleteket ábrázoló helyszínrajzból és szöveges utasításból áll. Az utasítás az MSZ 4488 alapján a feltárások módját, méretét, számát és mélységét határozza meg, elõírja mindazon mérések és utasítások elvégzését, amelyek a szakvélemény kialakításához szükségesek. 1.2. A feltárás és ellenõrzés A feltárás részleteit az MSZ 4488 szabályozza. Az elõírások és utasítások betartását a helyszínen ellenõrizni kell. * Építési Geotechnikai Adattár az FTV keretében ** Magyar Állami Földtani Intézet

7 MI 04.173 82 1.3. A mintaanyag szemrevételezése A mintaanyagot a helyszínen szemrevételezéssel minõsíteni kell. 1.4. A laboratóriumi vizsgálatok kijelölése A vizsgálatokat a zavart, vagy részben zavart minták szemrevételezése és azonosítása alapján kell kijelölni úgy, hogy minden réteget jellemezni lehessen osztályozás és állapot szempontjából, a szakvélemény céljának és jellegének megfelelõ mértékben pedig mechanikai és hidraulikai tulajdonságai meghatározhatók legyenek. 1.5. A laboratóriumi vizsgálatok A talajminták laboratóriumi vizsgálatának mértékét az MSZ 15001, módját az MSZ 14043 szabványsorozat írja elõ. Szükség szerint egyéb vizsgálattal is ki kell egészíteni. 1.6. A szakvélemény elkészítése A talajfeltárás, a helyszíni-, és a laboratóriumi, valamint az egyéb vizsgálatok eredményét a geotechnikai szakvéleményben kell összefoglalni. A geotechnikai szakvélemény terjedelmét, elkészítésének módját, tartalmi követelményeit a 2. pont tartalmazza. 1.7. Az alapozási terv elkészítése Az alapozási tervet a geotechnikai szakvélemény alapján a teherbírás, az állékonyság követelményeinek megfelelõen az alakváltozások, az altalaj és a szerkezet egymásra hatásának számításba vételével a vonatkozó szabványok és elõírások szerint kell elkészíteni (MSZ 15001/1). Az alapozás tervezése során a szakvéleményezõ és a szerkezettervezõ a mûszaki feladatot közösen oldja meg.

MI 04.173 82 8 1.8. Építéshelyi feladatok Az építés megkezdésekor és folyamán a geotechnikai szakvéleményben megállapított és a tervezés során figyelembe vett adatokat (a rétegzõdést, a talaj állapotát, a talajvíz szintjét stb.) a helyszínen ellenõrizni kell. Nagyjelentõségû építményeknél a létesítmény és az altalaj kölcsönhatásából eredõ alakváltozások regisztrálására szolgáló fix-pontokat és berendezéseket el kell helyezni. A méréseket az építési idõ alatt és után is folyamatosan kell végezni, figyelembe véve a hasznos teher változásának idõpontjait is. A mérés befejezésére az eredmények folyamatos értékelése alapján a szakvéleményezõ és szerkezettervezõ közösen tesznek javaslatot.

9 MI 04.173 82 2. A SZAKVÉLEMÉNY FAJTÁI 2.1. Területismerõ szakvélemény A tervezett építmények rendeltetésének ismeretében, egy adott területre készített geotechnikai szakvélemény, amely több alapozási alternatíva közötti választáshoz a szükséges adatokat tartalmazza. Felhasználható tanulmánytervekhez és fejlesztési célokhoz, telepítési-, területfelhasználási döntésekhez. 2.2. Általános szakvélemény Az építmények helyszínrajzi elrendezésének és közelítõ tervezési adatainak ismeretében készített olyan geotechnikai szakvélemény, amely a megrendelési tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazza. Felhasználható beruházási program és megrendelési terv készítéséhez. A szakvéleményezõ az általános szakvéleményt részletesnek nyilváníthatja, ha a feltételek a 2.3. pont követelményeinek megfelelnek. 2.3. Részletes szakvélemény A tervezett építmény pontos helyének, szerkezeti megoldásának, rendeltetésének, tömegének, geometriai adatainak és kivitelezési technológiájának ismeretében készített geotechnikai szakvélemény, amely a szerkezettervezéshez, a megvalósítási tervhez és a megvalósításhoz szükséges adatokat tartalmazza. Felhasználható megvalósítási tervek készítéséhez. 2.4. Kiegészítõ szakvélemény A korábbi szakvélemény jellegét minõsíti, korszerûsíti, vagy azt a megváltozott körülmények (adatok) ismeretében a célnak megfelelõ felhasználásra alkalmassá teszi.

MI 04.173 82 10 Felhasználható jellegének megfelelõen a 2.1., a 2.2. és a 2.3. pontok szerint. Megjegyzés A szakvéleménynek nem minõsülõ, a tervezés elkezdését, illetve folyamatosságát elõsegítõ egyéb tervezõi szolgáltatások, amelyek a vizsgálati eredményeket közlik, de nem értékelik és javaslatokat nem tartalmaznak a következõk: Geotechnikai adatszolgáltatás az építési területre és környezetére készített adatsor, szakirodalmi vagy adattári adatok alapján. A tervezést megelõzõ mûszaki mérlegelésre használható fel, Munkaköri elõzetes vélemény a folyamatban levõ vizsgálatok egyes részadatainak és még nem a végleges következtetéseinek munkakapcsolat formájában történõ közlése.

11 MI 04.173 82 3. A SZAKVÉLEMÉNYEK FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMI KÖVETELMÉ- NYEI A szakvélemények fejezetei a következõk: alapadatok, a helyszín leírása, elõtanulmányok, építésföldtani viszonyok, talajfeltárás, talajrétegzõdés, talajállapot, geohidrológiai viszonyok, a vizsgálati eredmények értékelése, a talaj tulajdonságú és várható viselkedése, javaslat. 3.1. Alapadatok Ebben a fejezetben ismertetni kell a megbízótól kapott vagy egyéb beton beszerzett adatokat. Általános vagy részletes szakvéleményt csak a megfelelõ alapadatok birtokában lehet készíteni. 3.1.1. A területismertetõ szakvéleményhez szükséges megbízói adatszolgáltatás: a terület(ek) helyszínrajza, az azonosításhoz szüksége tereppontokkal, a vizsgálandó részterület határvonala, a beépítés várható súlypontjai, az alapozás szempontjából lényeges, figyelmet igénylõ építmények jellemzõi, alábányászottság, pincézettség, üregek lehetõsége, árvíz, belvíz veszély, földrengési fokozat. * Magyarázat Alapozás szempontjából figyelmet igénylõ építmények pl. a magasházak, a statikailag határozatlan vagy süllyedéskülönbségre érzékeny szerkezetek, csarnokok; a mélyala- * MI-04.133 alapján.

MI 04.173 82 12 pozást igénylõ vagy mély pincetér-igényû épületek, valamint minden olyan építmény, mely az átlagosnál nagyobb mélységû és részletesebb talajfeltárást igényel. Területismertetõ szakvélemény keretében el lehet készíteni a talajfeltárást olyan részletességgel, hogy a részletes szakvélemény követelményeit is kielégítse. 3.1.2. Az általános szakvélemény készítéséhez a 3.1.1.-ben felsoroltakon túlmenõen szükséges további adatok: a) A területre vonatkozó adatok: helyszínrajz az építmények feltüntetésével, a kitûzéshez szükséges tereppontok, rendezett terepszint magassága, kialakítása, b) Az építményre vonatkozó adatok: az építmények rendeltetése, az építmény szerkezeti rendszere, a terhelési adatok, a szerkezet süllyedés érzékenysége, a terepszint alatti helyiségek, technológiai csatornák és szárazsági követelmények, szerkezeti mélység (akna), a csatlakozó építmények jellemzõi Magyarázat Meglevõ építményhez való csatlakozás esetén a megbízói adatszolgáltatáshoz tartozik a csatlakozó építmények alapozási módjának közlése, és az alapozás síkjának, a földszinti-, a pincepadló vagy mélyített helyiség padlószintjének abszolút, vagy viszonyított magasságának közlése. 3.1.3. A részletes szakvélemény kidolgozásához az alábbi adatszolgáltatás szükséges a 3.1.1. és a 3.1.2. alatt felsorolt adatokon túlmenõen: az építmény helye, a sarokpontok, vagy egyéb jellemzõ pontok kitûzéséhez szükséges méretekkel, az építményen belül a mélyített szintek, illetve a nagyobb terhelést jelentõ területegységek megadása, a vízszintes kitûzéshez és a magassági mérésekhez szükséges alappontok, a felmérés viszonyító síkjának (±0,00) abszolút magassága, a magassági rendszer megadása, rendezett terepszint(ek) határvonala, magassága.

13 MI 04.173 82 Az építményadatok az építmény rendeltetésének, szerkezetének jellemzõi, az alapozási javaslat (variánsok) kidolgozásához szükséges mélységben: alapterület, magasság, szerkezeti rendszer, terhelési adatok, az állandó és a hasznos teher aránya, biztonsági szorzók, a szerkezet mozgásérzékenysége, szerkezetileg szükséges térszín alatti mélység (pince, csatorna, akna, pillérkehely stb.). 3.2. A helyszín leírása A szakvélemény fajtájának megfelelõ részletességgel tartalmaznia kell a terület: topográfiáját, növénytakaróját, hidrológiáját, beépítettségét, az emberi tevékenység hatását, csúszás, súvadás nyomait, a környezet átfogó területegységébõl kiindulva. Magyarázat Ide tartoznak a lejtési viszonyok, mûvelési ágak, felszíni vizek, belvizek, rétegvizek, források, régi épületek állapota, esetleges épületárok és azok valószínûsíthetõ okai (átázás, talajmozgás), korábbi építési tapasztalatok, meglevõ épületek szigetelése, pincevizek, alábányászottság, barlangok, üregek, pincék, vastag töltés, bányameddõ, salakhányó, szemétlerakó stb. 3.3. Elõtanulmányok A területre vonatkozó geotechnikai-, talajmechanikai-, és építésföldtani szakvéleményeket, hidrológiai vizsgálatokat, azok lényeges részeit összefoglalóan ismertetni kell. A korábbi vizsgálatokra vonatkozóan meg kell adni a pontos megnevezést, a nyilvántartási számot, a készítés idõpontját, a szükséges értékelést, illetve átértékelést.

MI 04.173 82 14 Magyarázat Az átértékelésnél az idõközben történt talaj és talajjellemzõk elnevezésének változását, a mértékegységeknél az SI rendszert kell figyelembe venni. 3.4. Építésföldtani viszonyok Az építmény jelentõségétõl és a morfológiai viszonyoktól függõen ismertetni kell a vizsgált terület földtani felépítését irodalmi adatok, a helyi és a laboratóriumi vizsgálatok adatai alapján. Magyarázat A keletkezési körülményeket, rétegzettséget, tagoltságot, tulajdonságok heterogenitását, a szeizmikus övezeteket, a környezetvédelem szempontjait és távlati célkitûzéseit a feladat jellegének megfelelõ részletességgel kell ismertetni. 3.5. Talajfeltárás, talajvizsgálat A szakvéleményben közölni kell a feltárás módját, mértékét és a vizsgálatok végrehajtásának következõ jellemzõit: 3.5.1. A talajfeltárás akár közvetlen, akár közvetett módon történik, a szakvéleménynek tartalmaznia kell a következõ adatokat: a talajfeltárás jellege, száma, mélysége, idõpontja, a mûszaki paraméterek, a feltárások indító szintmagassága, alappontok adatai, a mûszaki szabályozás elõírásaitól való esetleges eltérés indoka, a régi feltárások jelzése, idõpontja, megbízhatósága. Magyarázat Közvetlen talajfeltárás a fúrás, akna, táró, közvetett feltárás (felderítés) szondázás, geofizikai, szeizmikus, radioaktív mérési módszerek. A területismertetõben, illetve az általános szakvéleményben elõ lehet írni, hogy a részletes szakvélemény készítéséhez például újabb fúrás, speciális talajfeltárási mód, talajszondázás, terhelõlemezes próbaterhelés, geofizikai vizsgálat, presszióméteres, inklinométeres kísérlet, izotópos vagy terhelõlapos tömörségellenõrzés stb. szükséges.

15 MI 04.173 82 3.5.2. A talajvizsgálat lehet helyszíni és laboratóriumi. Az altalaj jellemzõinek meghatározásához használt helyszíni vizsgálati módszereket és eszközöket ismertetni kell. A talaj- és vízminták laboratóriumi vizsgálatát az MSZ 14043 szabványsorozat elõírásai szerint kell elvégezni. Magyarázat A talajjellemzõk helyszíni, természetes fekvésû ( in situ ) talajokban végzett vizsgálatára az alábbi módszerek használatosak: dinamikus szondázás, statikus szondázás, nyíró-szondázás, próbaterhelés, presszióméteres vizsgálata, CBR vizsgálat, rezgéstani vizsgálatok, geofizikai vizsgálatok, helyszíni áteresztõképességi vizsgálat. 3.5.3. A vizsgálati eredmények közlése A vizsgálati eredményeket ismertetni lehet: grafikus, táblázatos, vagy szöveges formában. A közlési módot a vizsgálati anyag szemléletes értékelésének igénye szerint kell megválasztani. A talajfizikai jellemzõk közlése elsõsorban fúrásszelvényen történjék. A laboratóriumi és a helyszíni vizsgálatokat kiegészíti, vagy egyes esetekben helyettesíti, a régebbi vizsgálatok adatsora, melyet az Építési Geotechnikai adattár (ÉGA) * anyagából lehet azonosítani. 3.6. Talajrétegzõdés, talajállapot A valószínû rétegzõdést a feltárások között szerkesztett rétegszelvény mutatja. Egyértelmû rétegzõdés esetén, ha geológiai vizsgálat nem történt, a réteghatárokat a fúrások között interplálással kell megállapítani. Ez az elõzetes rétegszelvény. * ÉGA a FTV keretében muködik.

MI 04.173 82 16 Valamennyi feltárásról vagy rajzolt fúrásszelvényt, vagy rétegszelvényt kell mellékelni. Ebben az esetben a szakvélemény szöveges részében elegendõ utalni a szelvényekre. Alárendelt esetben vagy homogén tulajdonságú talajnál a fúrásszelvény szöveges leírásban történõ közlése is elegendõ. Rétegazonosításnál a geológiai, a geofizikai és a szondázási eljárások mint korszerû, megbízható módszerek elõnyben részesíthetõk. Ezeket a szelvényeket illetve a többi vizsgálati eredményeket is közölni kell. Ha a talajrétegzõdés megállapítása nem fúrással, a talajazonosítás nem laboratóriumi vizsgálattal történt, ezt a szakvéleményben közölni kell. A fúrás- és a rétegszelvényeket az MSZ 14043/12 szerint kell megszerkeszteni, adott esetben azonosítva a közvetett feltárások eredményeivel. Végleges rétegszelvény a vizsgálati adatok értékelése után alakítható ki. A végleges rétegszelvényt az elõzetes szelvény alapján végzett statisztikai értékeléssel, adott esetben építésföldtani viszonyok figyelembevételével (célszerûen tömbszelvény szerkesztéssel) kell meghatározni és szövegesen jellemezni. Bevetítéssel szelvényt szerkeszteni nem szabad. A talajfizikai jellemzõk közlésénél meg kell jelölni azokat az értékeket, amelyeket nem (laboratóriumi vagy helyszíni) mérés, hanem táblázatok alapján határozott meg a szakvéleményezõ. Lejtõs terep esetén a morfológiai viszonyok figyelembevételével rétegszelvényeket kell a lejtés irányában készíteni, hogy a talajrétegek dõlése, a talajvízszint esése, valamint a csúszásveszély érzékelhetõ legyen. Adott esetben meg kell keresni a terep inflexiós pontjait. Csúszásveszély gyanúja esetén különös gondot kell fordítani a kötött rétegek között meghúzódó szemcsés erek és nagy víztartalmú sávok felkutatására. 3.7. Geohidrológiai viszonyok Ismertetni kell a feltárásokban végzett talajvízszint észleléseket és a geohidrológiai adatgyûjtés eredményeit. 3.7.1. A feltáráskor észlelt (pillanatnyi) talajvízállás Minden feltárási pontra és természetes vízfelszínre közölni kell (minden talajvíz emeletre) a feltárások idején mért víz- illetve talajvízállást, a felhasznált magassági rendszerben és a terepszinthez viszonyítva.

17 MI 04.173 82 Meg kell említeni azokat a feltárásokat, amelyekben talajvíz nem jelentkezett, a feltárási mélység megadásával és a fúrás befejezési idejének megjelölésével. Részletesen le kell írni, hogy a talajvízszintészlelés idején milyen mesterséges, vagy természetes hatások érvényesültek a területen, amelyek a pillanatnyi talajvízszint helyzetét befolyásolták. 3.7.2. Geohidrológiai adatgyûjtés Az adatgyûjtés részletességét a mûszaki és használati követelmények, a beruházás nagyságrendje és a szakvélemény fajtája határozza meg. Az irodai adatgyûjtés során a 3.2. pontban foglaltakon kívül be kell szerezni: az illetékes vízügyi szervek nyilvántartási adatait, a talajvízszint és a felszíni vízjárási adatokat. A helyszíni adatgyûjtés alkalmával beszerezendõk: a talajvízszint megfigyelõ kutak, és ásott kutak, a pincék, az aknák, a közeli vízfolyások és a tavak, az idõszakos felszíni vizek (belvizek), víztelenítési és vízkivételi mûtárgyak, az adatgyûjtés során mért egyidejû vízállások adatai. 3.7.3. Talajvíz-idõsorok homogenitás-vizsgálata Homogenitás-vizsgálatot kell végezni akkor, ha a vízjárás jellemzõit idõsorok alapján határozzák meg. A vizsgálat folyamán fel kell deríteni és figyelembe kell venni pl. a következõ adatokat: kutak, szivárgók, leszívó, illetve a tartósan üzemelõ kutak megszüntetésének hatását, a közmûvesítés hatását, a bányamûvelés leszívó hatását, a vízfolyások, csatornák építésének illetve megszüntetésének hatását, a mesterséges földalatti falak létesítésének hatását, a vízierõmûvek építésének hatását, az öntözés hatását.

MI 04.173 82 18 A talajvíz-idõsor elemeinek homogenitását a szakirodalomban elfogadott módszerek valamelyikével kell vizsgálni. 3.7.4. Építési vízszint A szakvéleményben az építési vízszintrõl az építési munkák idején uralkodó vízállásról (építési törvény) nyilatkozni kell minden olyan esetben, amikor a létesítmény, vagy a nyitandó munkagödör alsó szintje a maximális talajvízszintet 50 cm-rel meghaladó szint alá esik. A szakvéleménynek az építési vízszintre vonatkozóan a következõkre kell kiterjednie: a várható vízszintre, a víztelenítés szempontjából legkedvezõbb építési idõre, a vízszint helyszíni meghatározásának módjára. A talajvízszint lejtését az építési vízszint megadásakor figyelembe kell venni. 3.7.5. A maximális és a meghatározott gyakoriságú talajvízszintek A maximális talajvízszintet meg kell határozni, ha az építmény szerkezetének vagy üzemeltetésének tervezéséhez erre szükség van. Pontos vizsgálat lehetõségének hiányában a maximális talajvízszintet közelítõ értékkel, meteorológiai adatok és rövid észlelési adatsor alapján lehet megbecsülni. Nem szükséges a szélsõ vízállások megadása, ha helyzeténél fogva az építmény, vagy annak létesítése szempontjából ezeknek nincs jelentõsége. 3.7.6. A mértékadó vízszint számítása A mértékadó talajvízszint a maximális talajvízszintek a biztonsággal növelt értéke. A számítás elõfeltétele a szárazsági követelmény ismerete (1. sz. melléklet). A mértékadó talajvízszintet meg kell határozni, ha az építmény szerkezetének vagy üzemeltetésének tervezéséhez erre szükség van. A szárazsági követelmény megbízói adatszolgáltatás. A mértékadó vízszintet a növelõ additív taggal (2. sz. melléklet), vagy az eloszlásfüggvénybõl, az építmény élettartamához illesztett szorzótényezõvel lehet meghatározni. További részleteket a 3. sz. melléklet tartalmaz.

19 MI 04.173 82 3.7.7. A talajvíz vegyi összetétele Meghatározása és értékelése az MSZ 04.88 szerint. 3.8. A vizsgálati eredmények értékelése, a talaj tulajdonságai és várható viselkedése Közölni kell az értékelés módszereit és eredményeit, valamint azokat a módszereket is, amelyekkel a várható jellemzõket meghatározták. A szakvélemények valamennyi fajtájában a következõk kell, hogy szerepeljenek: az egyes talajfizikai jellemzõk értékelése, a különbözõ vizsgálati módszerekkel kapott jellemzõk összehasonlítása, a különbözõ vizsgálati módszerekbõl származtatott számított adatok összevetése. Megfelelõ számú adat esetén a vizsgálati eredményeket matematikai statisztikai módszerekkel (kiugró értékek vizsgálata, átlag, szórás, ferdeség, eloszlásfüggvények megállapítása stb.) is értékelni kell. A közvetett feltárások adatait a laboratóriumi vizsgálati eredményekkel hitelesíteni kell. A szakvéleményben talajrétegenként általában a következõ számítások és alapadatok szerepeljenek: (legvalószínûbb érték, várható szórással) a nyírószilárdsági paraméterek, a talaj sûrûségi adatai, az ágyazási együttható, az összenyomódási modulus, a rugalmassági modulus, a vízáteresztõképességi együttható, makroporózus talaj roskadási tényezõje. A talajrétegek várható viselkedésére az alábbi számítások adnak tájékoztatást: a talaj teherbírásának számítása, a kiértékelési módszer megadásával, süllyedések számítása, állékonysági számítások, a talajcsere méretezése, a víztelenítés jellemzõinek számítása.

MI 04.173 82 20 Magyarázat A talaj teherbírásának számítását az MSZ 15004 szabályozza. A talaj határfeszültségét közepes jelentõségû épületeknél táblázatok alapján határfeszültségi alapértékkel, jelentõsebb épületeknél kísérleti adatokból, elfogadott törési elmélet alapján számított törõfeszültség segítségével számítják. Az összenyomódási modulus a kompressziós kísérletek mellett szondázási eredményekbõl (statikus, dinamikus, M HA szondák), presszióméteres kísérletbõl, vagy próbaterhelési eredménybõl származtatható. Az ágyazási együttható, a rugalmassági modulus az MSZ 15004 szerint, vagy helyszíni próbaterhelési kísérletekbõl határozható meg. A süllyedésszámítás az MSZ 15004, 15005, 15009 szerint, a kiértékelés az MSZ 15002 szerint végzendõ. A roskadást az MSZ 15004 szerint, az állékonyságot az MSZ 15002 szerint, a lejtõ állékonyságát valamely elfogadott elmélet alapján számítják. Mélyalapok teherbírását talajfizikai jellemzõk, szondajellemzõk alapján, vagy helyszíni próbaterheléssel kell meghatározni. Gépi számítás esetén a számítás elvi alapjait és a program megnevezését is meg kell jelölni. 3.9. Javaslat Figyelembe véve a talaj és talajvíz mértékadó jellemzõit és várható viselkedését, javaslatot kell tenni a feladat megoldására. Rá kell mutatni a telepítési döntések, illetve a választható mûszaki megoldások közötti mûszaki-gazdasági különbségek geotechnikai vonatkozásaira, és törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra. Szükség esetén elõ kell írni a további vizsgálatok módját és mértékét, valamint a kivitelezés és üzemeltetés mûszaki és munkavédelmi követelményeit. Utalni kell az építési munka illetve az elkészült építmények és azok üzemeltetése következtében várható káros környezeti geotechnikai vonatkozású hatásokra, valamint javaslatot kell tenni ezek megelõzésére illetve csökkentésére. 3.9.1. A területismertetõ szakvéleményben meg kell adni a vizsgálat területen az alapozás lehetõségeit, a teherbírás szempontjából szóbajöhetõ rétegek közelítõ határfeszültségi alapértékeinek alsó és felsõ határait (MSZ 15004). Javaslatot kell tenni a geotechnikai szempontból legmegfelelõbbnek vélt alapozási síkra, módra, valamint a tervezendõ létesítmények legelõnyösebb szerkezeti és terhelési kialakítására.

21 MI 04.173 82 A talajviszonyok tisztázásának mértéke lehetõség szerint érje el a részletes szakvélemény szintjét. Megbízható vízjárási adatok hiányában javaslatot kell tenni a rendszeres talajvízszintészlelés bevezetésére. Közölni kell az ideiglenes és a végleges víztelenítési lehetõségeket, illetve a pincék kialakításának lehetõségeit. Nyilatkozni kell a csúszásveszélyrõl. Fel kell tüntetni az árvízzel, a belvízzel, a talajvízemelkedéssel veszélyeztetett területrészeket. Meg kell jelölni azokat a részeket is, ahol a talajrétegek leterhelés esetén nagyobbmérvû süllyedést okozhatnak. Lehetõség szerint el kell határolni a beépítés szempontjából elõnyös és kedvezõtlen területrészeket. Esetenként utalni kell az építmény földrengés állósági vizsgálatának szükségességére. 3.9.2. Az általános szakvéleményben a 3.9.1.-ben leírtakon kívül értékelni kell az építmény alapozása szempontjából a talaj- és a talajvízviszonyokat, az egyes megoldások szerint az elõzõket és a hátrányokat, az adatközléshez alkalmazkodó részletességgel foglalkozni kell az alapozási módra és az alapozás síkjára vonatkozó javaslattal. A lehetséges alapozási módok felsorolása mellett javaslatot kell tenni a leggazdaságosabb alapozási módra, adott esetben döntési elõkészítõ tanulmány készítésére. A szakvéleménynek foglalkoznia kell a megbízó által elképzelt alapozási módokkal is. Az alapozás rendszerének megválasztásánál elsõsorban a síkalapozás lehetõségét kell vizsgálni. Egyéb alapozási módszert csak akkor kell tekintetbe venni, ha a síkalapozás mûszaki vagy gazdasági szempontból elõnytelennek mutatkozik. Az alapozási sík felvételével kapcsolatban az MSZ 15004 intézkedik. Elsõsorban a legmagasabb szinten jelentkezõ teherbíró talajréteget kell alapozás szempontjából vizsgálni. Az alapozás síkját ebben az esetben a fagyhatár, a humuszos réteg és a feltöltés alatt megjelenõ termett talajon kell felvenni. Ki kell térni a válaszfalak és az épületen belüli létesítmények, padozatok alapozására is. Ferde terep vagy ferde talajrétegzõdés esetén javaslatot lehet tenni az alapsík legfeljebb 30 -os lépcsõzésére. 3.9.2.1. Síkalapozás javasolása esetén meg kell adni az alapozási síkban és az alatta fekvõ rétegekre számításba veendõ súrlódási szöget, kohóziót, összenyomódási modulust és térfogatsûrûséget, az MSZ 15004 szerinti teherbírási

MI 04.173 82 22 tényezõket a valószínûségi adatok megadásával, vagy ahol ezt a szabvány megengedi a határfeszültségi alapértéket. Közölni kell, hogy a határfeszültség mely elfogadott elmélet alapján számítható, illetve számítandó (MSZ 15004). Meg kell adni az épület szerkezeti és merevségi viszonyainak megfelelõ számítási módszer alkalmazásához szükséges alakváltozási jellemzõket is. Meg kell határozni, hogy az alapozási sík mélységi elhelyezkedése, az alaptest szélességi mérete és alakja milyen módon befolyásolhatja a javasolt igénybevételt, illetve a várható süllyedések mértékét. A határfeszültséget a becsült maximális talajvízállás figyelembevétele mellett kell megadni. Az alapozási síknál mélyebben jelentkezõ, kevésbé teherbíró rétegek befolyását a határfeszültség megállapításánál figyelembe kell venni. Makroporózus talaj esetén az MSZ 15004 különleges elõírásait kell alkalmazni. Meg kell adni az összegzett roskadás mértékét, fel kell hívni a figyelmet a roskadás elleni védekezésre. Térfogatváltozó talajon való alapozás esetén a szakvélemény térjen ki a térfogatváltozás okozta épületkárok megelõzésére. Feltöltésen történõ alapozás esetén javaslatot kell adni speciális alapozás kialakítására. Térszíni lemezalapozású épületekre az MSZ 15004-K vonatkozik. Talajcserés alapozási javaslat esetén annak anyagára, kivitelezésére, tömörítésére elõírásokat kell adni. A talajcsere tömörségének ellenõrzését és a tömörítést a szakvélemény külön elõírásai szerint kell végezni. Javaslatot kell tenni az esetleges belsõ feltöltések kialakítására, tömörítésére és az ezeken való (válaszfal, padló) alapozás lehetõségére. Lejtõs terepen ki kell térni a csúszásveszély lehetõségére is. Az adatközléshez alkalmazkodó részletességgel közölni kell a várható süllyedéseket. Beépített területen ki kell térni a régi és az új épületek egymásra hatására. A szakvéleményben értékelni kell a pillanatnyi, a becsült maximális illetve minimális talajvízszintet a tervezett létesítmény szempontjából. Amennyiben a mértékadó talajvízszint megadható, azt is közölni kell. A szélsõséges vízállási adatok közlésén kívül a szakvélemény tegyen javaslatot a kedvezõ építési idõszakra és a térszint alatti helyiségek vízmentesítésére, annak módjára és mértékére. Javaslatot kell tenni a talajvíz esetleges agresszivitása elleni, a talajkorróziós veszélyek elleni védekezésre.

23 MI 04.173 82 Javaslatot kell tenni a felszíni vizek építés alatti és végleges távoltartására. Javaslatot kell tenni a munkagödrök kiemelésére, víztelenítésére és az oldalfalak megtámasztására. A víztelenítéshez a vízáteresztõképességi együttható értékét közölni kell. Ki kell térni az alapgödrök átázás elleni védelmének szükségességére. Elõ kell írni a visszatöltés esetleges különleges tömörítését. Amennyiben a szakvéleményezõ a fokozott mûvezetést szükségesnek tartja, ezt a szakvéleményben javasolni kell. 3.9.2.2. Mélyalapozás esetén meg kell adni annak javasolt módját, szintjét és a tervezéshez szükséges jellemzõket. Cölöpalapozás esetén meg kell adni a számításba vehetõ cölöpfajtáját, közelítõ teherbírását * (MSZ 15005). Résfalas, réselemes alapozás tervezéséhez szükséges talajfizikai jellemzõket közölni kell. ** Kútalapozásnál vagy szekrényalapozásnál az MSZ 15006 elõírásait betartva külön is fel kell hívni a figyelmet a szabálytalan süllyesztéssel járó káros következményekre, és azok kiküszöbölésére javaslatot tenni. 3.9.2.3. Egyéb különleges alapozás esetén a különleges körülményeknek megfelelõ jellemzõket is közölni kell. 3.9.2.4. A mélyalapozások tervezéséhez a nagyjelentõségû létesítményeknél, vagy nem szokványos mélyalap esetén a végleges teherbírás számításához általában próbaterhelést kell elõírni (MSZ 15005). 3.9.2.5. A szakvéleménynek tartalmaznia kell az alapsík felett feltárt talaj fejtési osztályát fúráskori állapotban, és a talajok minõsítését tömörítés szempontjából. A helyszínen található, gazdaságosan kitermelhetõ talajokat építési célokra történõ felhasználhatóság szempontjából minõsíteni kell. 3.9.3. A részletes szakvéleményben a 3.9.1.-ben és a 3.9.2.-ben leírtakon kívül a következõkre kell kitérni: * Az értékek az FTV Próbaterhelési eredmények gyujteménye c. kiadvány szerint becsülhetok. ** A tervezéshez az FTV Résfalas alapozások gyujteménye c. kiadvány használható fel, mely a talajtípusok osztályozását is tartalmazza.

MI 04.173 82 24 A részletes terhelési és tervezési adatok ismeretében számított süllyedéseket, illetve süllyedéskülönbségeket közölni kell (MSZ 15002). Amennyiben az alakváltozások a megengedett határokat túllépik, javaslatot kell tenni a megfelelõ megoldásra. Amennyiben az új létesítmény térszinttõl mért alapozási mélységének kétszeresét kitevõ távolságon belül épületek vannak, a következõkre kell kitérni: a régi épület mellé kerülõ új létesítmény nem okoz-e többletterhelést a régi épület alapjaira, a feszültségek egymásrahalmozódása nem okoz-e egyenlõtlen sülylyedéseket, a kivitelezés nem okozhatja-e a meglevõ épület károsodását, illetve tönkremenetelét, a szivattyúzás illetve a talajvízszint süllyesztés nem veszélyezteti-e szomszédos épületek állékonyságát. A szomszédos épületek építkezés elõtti állagfelvételét javasolni kell. Ha a megbízó adatközlése végleges mûszaki tervet is tartalmaz, a szakvéleményben ellenõrizni kell az alaptestek méreteit is. Hírtelen terhelésû építmények (pl. silók) alapozási javaslatához a hírtelen terhelésbõl illetve a teher rendszertelen ismétlõdésébõl eredõ hatásokat vizsgálni kell. Fontosabb vagy süllyedéskülönbségre érzékeny létesítmény esetén elõ kell írni a rendszeres süllyedésmérést (MSZ 04-75).

25 MI 04.173 82 4. A SZAKVÉLEMÉNY MELLÉKLETEI 4.1. Helyszínrajz a meglevõ és a tervezett építmények és feltárások helyének bejelölésével A feltárások mellett fel kell tüntetni azok sorszámát, a terepszint magasságát, az észlelt talajvízszintet. A magassági adatokat a választott magassági rendszerben kell közölni. A magassági alappont helyét, jelzését és magasságát fel kell tüntetni. Relatív magasságokat csak abban az esetben lehet használni, ha az abszolút magasság meghatározása nem áll arányban a feladat fontosságával. Relatív magasságként +50,00 m-t kell felvenni egyértelmû pontjelöléssel. Minden olyan objektum helyét fel kell tüntetni, melyet a vízszintek értékelésénél a szakvélemény figyelembe vett. 4.2. Feltárás (fúrás) szelvények, rétegszelvények A szelvények szerkesztését az MSZ 14043/12 szabályozza. Fel kell tüntetni: a feltárás számát (jelét), az indító terepszint magasságát, a harántolt talajrétegzõdést, a talajvíz megütött és nyugalmi szintjét a terep alatti mélység cmpontosságú megjelölésével, a vízszintészlelés idõpontját, a talajvíz-emeletek sorszámát, olyan fúrások szelvénye alá, amelyekben vizet nem észleltek, a talajvíz nem jelentkezett megjelölést, a fúrás idõpontját és az észlelés idõtartamát. A fúrásszelvényeken fel kell tüntetni a talajfizikai jellemzõket is. A rétegszelvényen fel kell tüntetni a talaj megnevezését, a védelmezett réteghatárokat,

MI 04.173 82 26 a tervezett és a közeli illetve a csatlakozó létesítmények térszín alatti metszetét, az azonos vízrendszerbe tartozó egyidejû vízállások összekötõ vonalát (tört vonallal, esetleg görbével), a becsült maximális (esetleg minimális) talajvízszint vonalát magassági adatokkal, a mértékadó talajvízszintet (ha számítására minden adat rendelkezésre áll), a vízmegfigyelések következõ adatait: terepmagasság, terepszint alatti helyiségek padlóvonala, a megfigyelési pont helye, a megfigyelés gyakorisága. Alapfeltárásnál a meglevõ alaptest méreteit, anyagát, állapotát, a kutatóaknában észlelt rétegzõdést is rögzíteni kell. 4.3. Egyéb mellékletek A szakvélemény mellékletét képezhetik: a talajalkotók háromszög diagramjai, a szemeloszlási görbék, a kompressziós és a konszolidációs görbék, a próbacölöpözési és a próbaterhelési diagramok, a geológiai jellemzõk kimutatása, a dinamikai jellemzõk kimutatása, a szondázási szelvények, a helyszíni vizsgálatok rajzi dokumentációja, az épületkárokat feltüntetõ repedésrajzok, a geológiai, geofizikai, geohidrológiai, korrózió, szeizmikus vagy egyéb szakvélemények, fényképfelvételek a beépítés helyérõl, a szomszédos épületek jellegzetes hibáiról, a csúszásveszélyesnek minõsített hegyoldalakról, környezet szennyezésrõl, továbbá olyan területekrõl, melyek nagymértékû tereprendezés alá kerülnek (pld. hulladékdepónia). Külön mellékleten lehet feltüntetni szükség szerint: az általános hidrológiai viszonyokat helyszínrajzi ábrázolásban, áttekintõ hidrológiai szelvényt, a vízfolyások és figyelõkutak vízállásgörbéit, az egyes hónapok átlagos, maximális illetve különbözõ valószínûséggel várható vízállásait, a folyó- illetve talajvízszintek gyakorisági és tartóssági görbéit.

27 MI 04.173 82 MELLÉKLETEK M.1. Szárazsági követelmények M1.1. Teljes szárazság (porszárazság). Ilyen követelmény esetében a szerkezeteken nedvesség átszivárgása nem engedhetõ meg. Teljes szárazságot követelnek általában a következõ létesítmények: állandó emberi tartózkodásra szolgáló pincék (alagsorok); nedvességgel szemben érzékeny anyagok, vezetékek, gépek, mûszerek elhelyezésére szolgáló helyiségek és a hûtõházak. Teljes szárazsági követelmény esetében, ha a mértékadó talajvízszint a pincepadló (alagsori padló) vonala fölé esik, víznyomás elleni szigetelést kell tervezni, a szerkezeteket a mértékadó talajvízszintre kell méretezni. M.1.2. Viszonylag szárazság. Ilyen követelmény esetében megengedhetõ a szerkezeteken annyi nedvesség átszivárgása, amennyi ezzel azonos idõ alatt elpárolog. M.1.3. Korlátozott szárazság. Megengedhetõ, hogy a megbízó által meghatározott évszakokban és az általa korlátozott idõtartamra és magasságra a padlót víz borítsa. Korlátozott szárazsági követelmény esetén, ha a mértékadó szint a padló vonala felett 65 cm-en, vagy ennél alacsonyabban van, sem víznyomás, sem nedvesség elleni szigetelés nem kell; a szerkezeteket víznyomásra méretezni nem kell. Ha valamilyen oknál fogva nedvesség elleni szigetelésre mégis szükség van, a padozatra a M.1.2. pont elõírásait kell betartani.

MI 04.173 82 28 M.2. A maximális talajvízszinthez rendelt additív biztonság meghatározása Ha a megfigyelõkút, pince stb. helyén a vízjárás zavartalansága a vizsgált idõszakra bizonyítható, a hidrológiai egyensúlyt a múltban és az építmény tervezett élettartam alatt nem érték el, illetve nem fogják érni természetes vagy mesterséges zavaró hatások, a vizsgálati megbízhatóságot ezen melléklet alapján kell felvenni. Ellenkezõ esetben hidrológiai vizsgálat alapján kell a biztonság mértékérõl dönteni. A maximális talajvízszint meghatározásának pontosságát a vizsgálati megbízhatóság számszerû értékével kell jellemezni, melybõl az építmény egyes adatainak ismeretében a mértékadó talajvízszint számítható. Zavartalan vízjárású terület közvetlen közelében attól függõen kell eljárni, hogy a megfigyelések kiterjedtek-e az 1965-tel kezdõdõ idõszak magas vízállású éveire vagy sem. Ha az észlelési idõsor magában foglalja az 1965-tel kezdõdõ idõszak magas vízállású éveit, a következõképpen kell eljárni: a) ha az észlelési pont adatai élõvizek vagy kutak 1-3 naponként hivatalosan észlelet adatsorából származnak, 40 cm-t, b) a 30 napnál nem ritkábban észlelt talajvízmegfigyelõkutak, folyamatosan használt pincék, kazánházak esetében 50 cm-t, c) ásott kutak esetében 60 cm-t kell vizsgálati megbízhatóságként felvenni. Ha az idõsor az 1940-42 közötti idõszakot is felöleli, az 1940 és 1965 között észlelt legmagasabb vízálláshoz rendelt vizsgálati megbízhatóság az a)-c) pontok alapján számított érték 50%-a. Ha az észlelési idõsor az e pontban említett adatokat nem tartalmaz, a vizsgálati megbízhatóságot az észlelt szélsõ vízjátéknak (LNV-LKV legnagyobb vízállás legkisebb vízállás) az M2.1. táblázatból kivett tényezõvel való szorzata adja meg. Megfigyelés idõtartama években M.2.1. táblázat 1 év 2 év 3 év 5 év 7 év 10 év 15 év 25 év 40 év I. 1,5 1,2 0,9 0,6 0,4 0,2 0,1 0,05 0,03 II. 2,0 1,6 1,2 0,8 0,55 0,3 0,15 0,07 0,05 III. 2,7 2,15 1,75 1,4 1,1 0,85 0,55 0,20 0,15 IV. 3,0 2,4 2,0 1,6 1,3 1,0 0,7 0,35 0,25

29 MI 04.173 82 Az M.2.1. táblázat I. sorát kell használni, ha az észlelési pont adatai élõvizek vagy kutak 1-3 naponként hivatalosan észlelt adatsorából származnak, II. sorát a 30 napnál nem ritkábban észlelõ megfigyelõkutak, folyamatosan használt pincék, kazánházak stb. esetében, III. sorát olyan ásott kutak esetében, ahol az észlelt legmagasabb vízszint a kút kávájától legfeljebb 3 m-re jelentkezett, IV. sorát olyan ásott kutak esetében, melyekben az észlelt maximum 3 m-nél mélyebben jelentkezett. Amennyiben több észlelési pont adatait használták fel, a vizsgálati megbízhatóságot az M.2.2 táblázat szerinti redukciós tényezõvel kell csökkenteni. Az adatok száma (n) M.2.2. táblázat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Redukciós tényezõ 1 0,71 0,58 0,50 0,45 0,41 0,38 0,35 0,33 0,32 Ha a maximális talajvízszint távoli mérésekbõl (megfigyelésekbõl) levezetett interpolált vagy extrapolált érték, a vizsgálati megbízhatósághoz hozzá kell adni az észlelési és vizsgált ponton mért vízállások különbségének a felét. Több észlelési pont esetén az egymástól függetlenül számított biztonság értékek átlagát kell figyelembe venni.

MI 04.173 82 30 M.3. A mértékadó vízszint meghatározása M.3.1. A mértékadó vízszint számítása az additív biztonsággal M.3.1.1. A szigetelés és statikai méretezés alapjául szolgáló mértékadó talajvízszintet a szakvéleményben megadott maximális talajvízszintbõl kell számolni úgy, hogy az utóbbihoz hozzá kell adni a vizsgálati megbízhatóságnak: teljes szárazsági követelmény esetén 1,5-szeres, viszonylagos szárazási követelmény esetén 1,2-szeres, korlátozott szárazsági követelmény esetén 1,0-szeres értékét, de legalább 50 cm-t. M.3.1.2. A szárazsági követelménytõl függetlenül 1,5-szeres szorzót kell alkalmazni, ha a talajvíz SO 4 -tartalma 3600 mg/l-nél nagyobb. M.3.1.3. Ha a mértékadó talajvízszint meghaladná a végleges terep átlagos magasságát, a méretezés alapjául a terepnek megfelelõ szintet kell elfogadni, amennyiben az adatok szerint a terület nem bel- és árvízveszélyes. M.3.1.4. A geotechnikai szakvélemény javaslatait a tervekbe be kell építeni, kiegészítve az esetleges megadott különleges feltételekkel (megfigyelõkutak létesítése stb.). M.3.2. A mértékadó vízszint számítása eloszlásfüggvénybõl Ebben az esetben a tervezett létesítmény élettartama n-szeresének megfelelõ gyakoriságú vízállás tekintendõ mértékadónak, ahol n a kockázattól függõ biztonsági tényezõ.

31 MI 04.173 82 FÜGGELÉK F.1. Adatszolgáltató ív Alapozási geotechnikai szakvélemény megrendeléséhez (Épületek alapozása) 1. A szakvéleményt készítõ szerv (címzett) megnevezése és címe:...... 2. A megrendelõ:... 3. A beruházó:... 4. A tervezõ vállalat:... A tervezõ építész neve:...telefon:... A tervezõ statikus neve:...telefon:... 5. A megbízás tárgya:... törzsszáma a megbízónál:...a megbízottnál:... 6. A kért szakvélemény jellege: geotechnikai adatszolgáltatás, területismertetõ, területismertetõ, részletes feltárással, általános, részletes, kiegészítõ, elõzetes, egyéb... 7. A kért példányszám:... 8. A létesítmény(ek) 8.1. megnevezése, rendeltetése, alapterülete: A...m 2 B...m 2 C...m 2 D...m 2 E...m 2

MI 04.173 82 32 8.2. Magassági adatok. A magassági rendszer: Adria-Balti-relatív. A tervezéshez felhasznált magassági alappont: jele:... helye:... magassága:...maf, B...relatív magasság 8.3. A létesítmény(ek) szintadatai a ±0,00-hoz viszonyítva (beírandók): A ±0,00 szint...maf, B... relatív magaság A létesítmények (8.1. szerint) A B C D E rendezett terepszint földszinti padló szint pincepadló szint kazánpince szint akna, liftakna szint közmûcsatorna szint m m m m m m 8.4. A tervezett szerkezet (a megfelelõ rubrikába *-gal jelölendõ): A B C D E monolit vb. váz tömb-gerendás keret falas-födémes (lemez) egyéb elõregyártott vb. váz falak, födém panel csak a födém panel fémváz nagyblokk tégla, kisblokk egyéb

33 MI 04.173 82 8.5. Típusterv felhasználásra kerül A, B, C, D, E épületnél jele:... 9. A tervezett alapozási módok és alapozási sík (a tervezett alapozási sík a ±0,00-hoz viszonyítva a megfelelõ rubrikába beírandó): A B C D E sík (sáv, tömb) lemez, doboz, ger. rács résfal cölöp kút egyéb m m m m m m m 10. Mértékadó terhelési adatok az alaptest méreteihez (a terhelések szélsõ értékei a megfelelõ rubrikába beírandók, lásd: alaprajz, melléklet): A B C D E sáv pillér kn/m kn lemez kn/m 2 11. A terepszint alatti épületrészek szárazsági követelményei A B C D E teljes viszonylagos korlátozott nincs A kívánt részbe pince esetén kazánpincénél aknánál közmûcsatornánál = p = kp = a = kcs irandó

MI 04.173 82 34 12. Süllyedésvizsgálat: 12.1. Közelítõ süllyedésszámítás szükséges az adott közelítõ terhelésekre és alapozási szintekre. * 12.2. Részletes süllyedésszámítást a tervezõ végzi az alapozási terv birtokában, melyhez talajfizikai jellemzõk értékének és a várható szórási tartománynak megadása szükséges. * 12.3. A hatályos MSZ 15002 szerint az építmények süllyedés, illetve süllyedéskülönbség szempontjából a következõ csoportba sorolhatók (csoportszám beírandó): süllyedés süllyedéskülönbség A B C D E 12.4. Egyéb tervezõi adatok: nagymértékben süllyedésérzékeny építmény (rész), szerkezet:...... egymáshoz közeli és erõsen eltérõ terhelésû alaptestek:...... egyéb... 12.5. A süllyedésszámításhoz alapul vehetõ tartós terhelések a mellékelt alaprajz szerint: A B C D E sáv pillér lemez min. max. min. max. min. max. kn/m kn kn/m 2 * A rendelkezésre álló adatok függvényében csak az egyik pontban meghatározott adatszolgáltatás szükséges.

35 MI 04.173 82 13. Különleges szempontok: 13.1. A megrendelõ közlendõi: Az építményen belül dinamikus hatást okozó gépek elhelyezésre kerülnek: igen-nem A gépek fajtája, adatai:...... Az építmény meglevõ épülethez csatlakozik, melynek adatai ha ismertek: alapozási sík...alapszélesség...terhelés... alapozás mód... földszinti padló vagy... pince padló, vagy... ha nem ismertek: megállapításuk a szakvéleményben szükséges. Nem építményrõl az altalajra átadódó egyéb különleges hatások: hõhatás:... kémiai hatások:... egyéb:... 13.2. A talajmechanikai szakvélemény az MSZ 15001-ben és az MI-04.173-ban foglaltakon túl térjen ki a következõkre: * épületkár vizsgálat a szomszédos épületeknél (állagfelvétel) földnyomás-számításhoz szükséges talajfizikai jellemzõk, víztelenítés szükségessége esetén: vízáramlási és szivárgási adatok, földszinti padló alatti talaj teherbírása és várható süllyedése, a talajmechanikus mérlegelése szerint szükséges mértékben egyéb adatok, rezgés vizsgálat (földrengés), állékonyság vizsgálat (csúszás-felúszás-elferdülés), roskadási vizsgálat stb., töltésképzõ anyag vizsgálata. 14. A megrendelõ tudomása szerint az építési területen és közvetlen környékén végzett korábbi talajvizsgálatok: TSz:... Tárgy:...készítõ:... idõpont:............ 15. A megrendelõ egyéb közölnivalója:............ * A kívánt szöveg aláhúzandó.

MI 04.173 82 36 16. Az adatszolgáltató ív mellékletei: Beépítési terv, lépték... rajzszám...db... Helyszínrajz, lépték... rajzszám...db... Alaprajz, pince... rajzszám...db... Alaprajz, földszint... rajzszám...db... Metszet... rajzszám...db...... Dátum:... Az adatszolgáltató neve:... beosztása:... címe:... telefon:...... aláírás F.2. F.2.1. Jogosultság, felelõsség Jogosultság Geotechnikai szakvéleményt készíthet minden olyan szervezet, amelynek megfelelõ felkészültségû és gyakorlatú szakembere van és a szakvélemény készítését más elõírás nem tiltja. Készíthet továbbá az erre feljogosított szakértõ és az a magántervezõ, akinek ilyen irányú megfelelõ felkészültsége és gyakorlata van, és az elkészítéshez szükséges feltételeket biztosítja. A geotechnikai szakvélemény elkészítéséhez szükséges ismereteket adatgyûjtéssel, talajfelderítéssel és szükség szerint laboratóriumi talaj- és vízvizsgálatokkal kell megállapítani. Az elõmunkálatokat olyan kiterjedésben és olyan részletességgel kell végrehajtani, hogy az altalaj rétegzõdését (tagolódását), mûszaki jellemzõit, hidrológiai viszonyait és várható viselkedését szükség szerinti mértékben meg lehessen határozni. Ilyen adatok nélkül szakvéleményt készíteni nem szabad. Amennyiben a terület altalaja a szükséges mértékben már ismert, megvizsgált (pl. a területrõl elõzõleg készült geotechnikai szakvélemények felhasználhatók), a szakvéleményezõ ezen régebbi adatok alapján is elkészítheti a szakvéleményt. Az Építési Geotechnikai Adattár adatait a 9/1978. ÉVM sz. rendelet és a 38/1980. ÉVM sz. közlemény elõírásai szerint kell felhasználni.

F.2.2. Felelõsség 37 MI 04.173 82 A geotechnikai szakvélemény helyességéért a szakvéleményt kibocsátó és a felhasznált adatokat szolgáltató egyetemleges felelõs. Nem felelõs a szakvéleményezõ: a részére szolgáltatott hibás adatok következményéért, ha ezen adatok nem ellentmondóak, vagy a hibák nem voltak szembetûnõek, ha kötelezõ pontossággal járt el, de az építmény állékonyságát, vagy funkcióját befolyásoló tényezõk elõre nem látható módon megváltoztak (pl. technológiai változás következtében), illetve ha olyan események következtek be, amelyek figyelembevétele nem volt várható (pl. igen kis gyakoriságú vízállás, vagy földrengés). A megrendelõ felelõs azért, hogy minden, az építményre vonatkozó szükséges adat, valamint a birtokában levõ elõtanulmányok, megelõzõ talajvizsgálatok, illetõleg azok adatai a mûszaki adatszolgáltatással egyidõben a szakvéleményezõ rendelkezésére álljanak, valamint fel kell hívja a figyelmet minden olyan adatra, amelyekrõl tudomása van.

MI 04.173 82 38 A TÁRGGYAL KAPCSOLATOS FONTOSABB SZABVÁNYOK, ELÕÍRÁSOK, TERVEZÉSI SEGÉDLETEK MSZ 510 Építõanyagok és építõszerkezetek tömege és testsûrûsége MSZ 2635 Talajvizsgálat nehéz verõszondával MSZ 4448 Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz MSZ 14043/1 Talajmechanikai vizsgálatok. Általános elõírások és jelölések MSZ 14043/2 Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból MSZ 14043/3 Szemeloszlás meghatározása MSZ 14043/4 Konzisztencia-határok MSZ 14043/5 A talaj anyagsûrûsége MSZ 14043/6 A talajt alkotó fázisok térfogat- és tömegarányai MSZ 14043/7 A talajok tömörségének vizsgálata MSZ 14043/8 A talajok alakváltozásának vizsgálata ödométerrel MSZ 14043/9 A talajok szervesanyagtartalmának meghatározása MSZ 14043/10 A talajvíz szulfátion-tartalmának meghatározása MSZ 14043/11 A talajvíz ph-jának meghatározása MSZ 14043/12 Fúrás- és rétegszelvények MSZ 15000/1 Alapozások tervezése. A tervezés rendje, egységes jelölések MSZ 15001. Tervezési elõmunkálatok MSZ 15002. Statikai és tervezési elõírások MSZ 15003. Munkagödör megtámasztása és víztelenítése MSZ 15004. Síkalapozás MSZ 15005. Cölöpalapozás MSZ 15006. Kút- és szekrényalapozás MSZ 15007. Légnyomásos alapozás és víztelenítés MSZ 15009. Gépalapozás MSZ 15015 A nemzetközi mértékegységrendszer (SI) építõipari alkalmazása MSZ 15032 Földmûvek és földmunkák terminológiája MSZ 15105 Építõipari földmunka MSZ 15221 Szivárgások vizsgálata építményeket határoló talajrétegekben MSZ 15300 Csatornatervezés és méretezés. Közmûcsatornák MSZ 15302. Szennyvíztisztítás MSZ 04-54 Habarcsok minõsítõ követelményei