A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK TIZEDIK JELENTÉS

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.22. COM(2013) 217 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK TIZEDIK JELENTÉS ÁTTEKINTÉS A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLTAL 2012-BEN AZ EURÓPAI UNIÓVAL SZEMBEN HOZOTT PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEKRŐL {SWD(2013) 140 final} HU HU

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK TIZEDIK JELENTÉS ÁTTEKINTÉS A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLTAL 2012-BEN AZ EURÓPAI UNIÓVAL SZEMBEN HOZOTT PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEKRŐL 1. BEVEZETÉS Az uniós exportőrök továbbra is ki vannak téve a harmadik országok által bevezetett piacvédelmi intézkedéseknek. Ezek az intézkedések a WTO szabályai keretében alapvetően megengedhetőek, ám a helytelen alkalmazás következtében a protekcionizmus eszközévé válhatnak. A G20 vezetőinek egyik kötelezettségvállalása éppen a protekcionizmus elkerülése. Az Európai Unió szintén alkalmaz piacvédelmi intézkedéseket, bár ezek csupán a behozatal igen szerény hányadát érintik. Az intézkedések bevezetését illetően az Európai Unió szigorúbb a többi WTO-tagországnál, mivel csak akkor fogad el ilyen intézkedéseket, ha további feltételek is teljesülnek (úgynevezett WTO-pluszok ). A Bizottság szerepe, azon kívül, hogy szigorú normák szerint folytatja saját vizsgálatait, nyomon követni a harmadik országok uniós export elleni piacvédelmi tevékenységét, valamint beavatkozni, ha a WTO által előírt szabályokat nem tartják be. Ez jelenthet például technikai beavatkozást a folyamatban lévő vizsgálatok keretében. Amennyiben fontos ügyekről van szó, és a probléma nem orvosolható másként, végső lehetőségként a WTO vitarendezési eljárásához lehet folyamodni. Még ha az uniós exportokat érintő tevékenység, a vizsgálatok számának 2008 2009-es meredek emelkedése után, stabilizálódott is az elmúlt években, az esetek egyre összetettebbé válnak, és az utóbbi években az eszközök új felhasználói jelentek meg. Mindez alapos nyomon követést és egyre fokozódó tevékenységet tett szükségessé 2012-ben. Ez a jelentés az általános tendenciákat, a felfedett problémákat és a 2012-ben elért eredményeket mutatja be. Emellett a mellékletben részletesen elemzi a tendenciákat, valamint az eszköz legfontosabb felhasználóit érintő egyedi eseteket. 2. ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK 2012 végén összesen 138 intézkedés volt hatályban, ami az előző évhez képest viszonylag változatlan adat. A hatályos intézkedések száma tehát állandósult 2012-ben, miután a 2010 2011-es időszakban jelentős mértékben, 123-ról 146-ra nőtt. Az előző évekhez hasonlóan ezek túlnyomó többsége dömpingellenes intézkedés (94 intézkedés), míg a védintézkedések továbbra is az összes intézkedés mintegy egyharmadát teszik ki. Meg kell jegyezni azonban, hogy a védintézkedések közül nem mindegyik gyakorol közvetlen hatást az uniós exportokra. A védintézkedéseket ugyanis valamennyi származási ország ellen alkalmazzák, így a statisztikai adatokban az összes intézkedés megjelenik, akkor is, ha uniós export egyáltalán nem vagy csupán kis mértékben érintett. India intenzíven használta az eszközt 2012-ben (lásd alább), és az EU elleni intézkedések számát tekintve megelőzte a korábbi csúcstartót, az Egyesült Államokat. Indiának 21, míg az Egyesült Államoknak 18 hatályos intézkedése volt ebben az évben. Kína megerősítette

harmadik helyét (16 intézkedés), az egyéb jelentős felhasználók pedig, például Brazília és Törökország, csökkentették az EU elleni hatályos intézkedéseik számát (10-10 intézkedés). Összességében 20 új intézkedést vezettek be 2012-ben. Ez jóval kevesebb, mint 2011-ben (36) bár ez az év kivételes volt, elsősorban az ekkor bevezetett védintézkedések kiugróan magas száma miatt (22). 2012-ben alacsonyabb volt az újonnan bevezetett védintézkedések száma (8), a dömpingellenes intézkedések száma (12) pedig a megelőző évhez hasonlóan alakult. Nem meglepő, hogy 2012-ben India volt a legaktívabb szereplő, 7 új intézkedés bevezetésével (6 dömpingellenes és 1 védintézkedés). 2012-ben 37 új vizsgálat indult, míg 2011-ben 33. Említésre méltó adat, hogy e vizsgálatok felét az év utolsó két hónapjában kezdeményezték, vagyis az ellenőrzés zöme 2013-ban zajlik majd. Ebben a tekintetben Indonézia volt a legaktívabb ország (6 védintézkedés), utána pedig Kína, Egyiptom és Törökország (4-4 új vizsgálat) következett. Az új vizsgálatok döntő többsége (23) a védintézkedésekhez kapcsolódik. 3. MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK Bár a Bizottság beavatkozásai számos probléma megoldását elősegítették, és egyes országokban a normák szigorítását eredményezték, a régebbi problémák közül jó néhány továbbra is fennáll. A Bizottság szigorú normák szerint folytatja vizsgálatait, és hasonló normák követését várja el a harmadik országoktól is. Annak érdekében, hogy ne kerüljön sor az uniós ágazatok piachoz való hozzáférésének indokolatlan korlátozására az EU-n kívül, az alapvető WTO-szabályok szigorú alkalmazására van szükség. A legfőbb fennálló problémák: 3.1. Az eszközök nem megfelelő használata Az utóbbi néhány évben egyértelmű jelei voltak annak, hogy a harmadik országok a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos ügyeket az EU által bevezetett intézkedésekre adott megtorló válaszként kezdeményezték, nem pedig megalapozottan, az érintett hazai iparág által megfelelően dokumentált kérelemmel alátámasztva. A múltban például olyan termékekkel kapcsolatban vezettek be intézkedéseket az uniós exportok ellen, amelyek hasonlítottak a korábbi uniós vizsgálatok tárgyát képező termékekhez. Ez röviddel az EU intézkedéseinek bevezetése után történt. Ebben az összefüggésben arra utaló jelek mutatkoznak, hogy Kína 2012-ben továbbra is az ellene indított vizsgálatokra adott válaszként folyamodott piacvédelmi eszközök használatához. A sajtójelentések szerint 2012-ben ennek újabb példája fordult elő. Kína kombinált dömping- és szubvencióellenes vizsgálatot kezdeményezett az EU-ban előállított poliszilikon importja ellen, valószínűleg a Kínából származó napelemek elleni uniós vizsgálatra adott válaszként. Az Egyesült Államok ugyanezzel a problémával szembesült, mikor a Kínából származó napelemeket sújtó intézkedéseket vezetett be. Az eszköz effajta használata elfogadhatatlan, mivel nem egy állítólag kárt szenvedett ágazatnak a tisztességtelen verseny gyanújának kezelésére irányuló tényleges kérésén alapul, hanem valószínűleg gyenge ténybeli és jogi alapokon nyugszik. A Bizottság politikai és technikai szinten egyaránt foglalkozott ezzel az üggyel a vizsgálatok során. Aggályaira adott bármilyen érdemi válasz hiányában azonban nem volt más lehetősége, mint a WTO vitarendezési mechanizmusához fordulni. A Bizottság 2012-ben kérelmezte a Kína röntgenszkennerekkel kapcsolatos intézkedéseivel foglalkozó vizsgálóbizottság felállítását (az intézkedéseket az EU azonos terméket érintő lépéseire adott válaszként vezették be). Amint az az alábbiakból kiderült, a Bizottság sikeres volt a jogvitában, és Kína a jövőben remélhetőleg

változtat gyakorlatán. Amíg azonban ez nem történik meg, a Bizottság nem hagy fel a határozott beavatkozásokkal, szükség esetén akár a WTO szintjén is. 3.2. Védintézkedések használata Az alkalmazott védintézkedések száma jelentősen csökkent 2012-ben. Ez mindenképp pozitív fejlemény, mindazonáltal az újonnan kezdeményezett védintézkedési eljárások magas száma továbbra is aggasztó. Kedvező jelenség, hogy a védintézkedések számos esetben elkerülhetőek, a Bizottság beavatkozásainak is köszönhetően. Ugyanakkor még ezekben az esetekben sem oldódik meg az összes probléma, hiszen még mindig túl gyakran fordul elő, hogy a vizsgálatokat gyenge alapokra helyezve kezdeményezik, és a kereskedelmi forgalom annak ellenére, hogy nem történnek konkrét intézkedések a vizsgálat ideje alatt negatív hatásoknak van kitéve a létrejött piaci bizonytalanságok miatt. A Bizottság a védintézkedési vizsgálatok kezdeményezését tekintve ezért továbbra is a szigorúbb megközelítést támogatja. 2012-ben bizonyos országok jelentős mértékben használták a védintézkedési eszközt. Különösen igaz ez Indonéziára (2012-ben 6 új kezdeményezés, 2011-ben 3 és 2010-ben 5), Egyiptomra (2012-ben 4 új kezdeményezés) és az Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán alkotta Eurázsiai Vámunióra (2012-ben 3 új vizsgálat). Az utóbbi vizsgálatok hatásai lehetnek a legjelentősebbek az uniós tagállamokra nézve, nem utolsó sorban a piacok fontossága és földrajzi közelsége miatt, ami szintén hatással van a kereskedelmi forgalomra. Az Indonézia és Egyiptom által kezdeményezett vizsgálatok gazdasági szempontból kevésbé jelentősek, mégis alapos ellenőrzést tesznek szükségessé, mivel a védintézkedések használatának aggasztó alakulását jelzik. 3.3. Az átláthatóság hiánya Az átláthatóság hiánya továbbra is komoly probléma mind a kezdeményezés szakaszában, mind a vizsgálati eredmények közzétételekor. Ez természetesen sarkalatos pont, hiszen így az érintettek elesnek a védekezéshez való joguktól, és kétséges marad, hogy a szabályokat valóban helyesen alkalmazták-e. A Bizottság a helyzet javítása érdekében folyamatosan beavatkozik az egyedi esetekbe, és lehetőség szerint a bizonyos országokkal kialakított kétoldali szakmai kommunikációs csatornákat használja az átláthatóság fokozása érdekében. 4. LEGFŐBB EREDMÉNYEK A Bizottságnak az elmúlt években néhány alkalommal a WTO vitarendezési mechanizmusát kellett igénybe vennie egyes fontos és rendszerszintű esetek megoldása érdekében. A vizsgálóbizottsági eljárások sok erőforrást és időt igényelnek, és lehetséges, hogy az eredmények csupán többéves eljárás lefolytatása után jelentkeznek. Ebben az összefüggésben az elmúlt évek során több kiemelkedő és pozitív eredmény valósult meg. Az Egyesült Államokkal szemben folytatott hosszas vita a nullázás gyakorlatának megszüntetéséhez vezetett (lásd a tavalyi jelentést), a Kínával szembeni újabb keletű vita pedig megoldást hozhat a megtorló intézkedések elfogadhatatlan használatára. E viták rendezése közvetlen hatással van a jelenleg folyamatban lévő ügyekre és intézkedésekre, de valószínűleg a jövőben is kedvezően hat majd, mert a felvetett problémák rendszerszintűek voltak. A rendszerszintű problémák megoldásán túl a Bizottság szinte következetesen olyan vizsgálatokba is beavatkozott, amelyekhez az uniós ágazatoknak nyilvánvaló érdeke fűződött. Ez számos egyedi esetben vezetett eredményre.

A következetes beavatkozások, valamint a piacvédelmi vizsgálatok minőségének javítása érdekében a harmadik országokkal fenntartott rendszeres kétoldalú kapcsolatok kétségkívül jelentős pozitív hatást gyakoroltak, amely azonban rendkívül nehezen mérhető. Emellett az ágazatok részéről rendszeresen pozitív visszajelzés érkezett a bizottsági tájékoztatással és segítséggel kapcsolatban, még akkor is, ha az intézkedések bevezetése olykor elkerülhetetlennek bizonyult. Az alábbi lista a 2012-ben elért egyéni pozitív eredmények közül mutat be néhányat. Kína a röntgenszkennerek elleni intézkedésekről szóló vizsgálóbizottsági jelentés A Bizottság úgy döntött, hogy vizsgálatot kezdeményez a Kína által a biztonsági röntgenszkennerek behozatalára kivetett dömpingellenes (33,5 % és 71,8 % közötti mértékű) vámok ellen, mert úgy vélte, hogy ezek jogilag nem indokoltak, és megtorlásként vezették be őket az EU saját, Kínából származó rakományátvilágító berendezéseket érintő ügye kapcsán. 2012 elején állt fel a WTO vizsgálóbizottsága, amely 2012 novemberében időközi jelentésben tette közzé megállapításait az EU által előterjesztett kifogásokról. Az időközi jelentés tartalmát a 2013 februárjában nyilvánosságra hozott zárójelentés megerősítette. Ez a dokumentum az EU egyértelmű győzelmét jelenti, mivel ténylegesen megerősíti, hogy Kína a WTO dömpingellenes megállapodásának több intézkedésével össze nem egyeztethető módon járt el. Az EU különösen a nem tárgyilagosnak vélt kínai kárvizsgálattal kapcsolatos kifogások terén aratott győzelmet, és a vizsgálóbizottság kedvező döntést hozott az EU eljárásjogi kifogásait, köztük az átláthatóságra vonatkozó szabályoknak a nyilvános dokumentumok, a végleges meghatározás és a nyilvános értesítés közzétételének elmaradásából eredő megszegését illetően. A vizsgálóbizottság megállapításai rendszerszintű jelentőséggel bírnak, mert a Kína által folytatott vizsgálatok rendszeresen ismétlődő jellemzőit érintik. Az EU számára tehát az eredmény egyértelműen pozitív, és várhatóan a jövőben is érződik majd kedvező hatása. Brazil bor a vizsgálat megszüntetése intézkedések nélkül 2012 márciusában Brazília a borbehozatal ellen kezdeményezett védintézkedési vizsgálatot. Az eset kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bírt, mivel potenciálisan több mint 85 millió EUR éves exportot érintett (Spanyolország, Portugália, Olaszország és Franciaország), és a brazil piac még mindig bővül. Az eset mélyreható elemzését követően a Bizottság fontos hiányosságokra mutatott rá, különösen a belföldi ágazat meghatározása, illetve a kár és az okozati összefüggés tekintetében. A Bizottság részletes beadványokat készített, és részt vett a 2012 júniusában Brazíliában tartott nyilvános meghallgatáson. A vizsgálatot végül intézkedések bevezetése nélkül, 2012 októberében szüntették meg, és az erőteljes bizottsági beavatkozások, valamint az érintett tagállamokkal, az ágazattal és az ügyben igen aktív brazíliai importőrökkel való kimagaslóan összehangolt fellépés egyaránt hozzájárult a kedvező eredményhez. Oroszország Fehéroroszország Kazahsztán a vizsgálat megszüntetése intézkedések nélkül Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság (EAEC) 2012. február 1-jén a Vámunió Bizottságának jogutódjaként kezdte meg működését, és 2012. július 6-án az Oroszország, Fehéroroszország, illetve Kazahsztán nemzeti hatóságai által indított valamennyi vizsgálat véglegesen az EAEChez került. Az új hatóság nagyon tevékenyen kezdeményezett új ügyeket, a Bizottság pedig újra és újra beavatkozott, hogy rámutasson a felfedezett jogi hiányosságokra.

Ebben az összefüggésben a 2011. augusztus 31-én Oroszország által kezdeményezett, majd az EAEC-re ruházott, grafitelektródokkal kapcsolatos védintézkedési vizsgálatot 2012. augusztus 30-án védintézkedések bevezetése nélkül megszüntették. A Bizottság tevékenyen eljárt az ügyben, amelyben mintegy évi 25 millió EUR értékű export volt érintett. Izrael az intézkedések elkerülése Az elmúlt évek során Izrael viszonylag gyakran alkalmazta a dömpingellenes eszközt az EU ellen (2009 óta 8 vizsgálatot kezdeményezett). Számos, a WTO-szabályokat érintő ellentmondásra derült fény, amelyek közül néhány igen fontos és alapvető következetlenség. A felfedezett problémák rendszerszintűek voltak, ezért a Bizottság valamennyi ilyen ügyben beavatkozott. 2011-ben két vizsgálat zárult intézkedések nélkül, és 2012-ben újabb két esetben bizonyultak elkerülhetőnek az intézkedések (körülbelül 20 millió EUR éves exportot illetően) a vizsgálatot végző hatóságok azon javaslata ellenére, hogy az ügyek egyikében (konyhai robotgépek) vezessenek be intézkedéseket. A szigorú ellenőrzés azonban még mindig szükséges, mivel jelenleg is zajlanak vizsgálatok, és sajnos továbbra is ugyanazok a problémák merülnek fel (például értelmetlen, nem bizalmas jellegű panaszok). 5. KÖVETKEZTETÉS A Bizottság szigorú normákat alkalmaz vizsgálatai során, és ugyanezt várja el a harmadik országoktól is saját eljárásaikban. Ebben az összefüggésben rendszeres beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy emlékeztessék ezeket az országokat a WTO-tagságból adódó kötelezettségeikre. Bár az előző években tapasztalt jelentős növekedést követően 2012-ben a hatályos intézkedések száma stabilizálódott, az év utolsó negyedévében kiemelkedően sok új kezdeményezés történt. Az ügyek egyre összetettebbé válnak, és nemrégiben új felhasználók jelentek meg. Ebben a vonatkozásban a Bizottság aktívan nyomon követte a harmadik országok ügyeit, és szinte minden olyan ügybe beavatkozott, amely az uniós exportokat érintette. Ezen kívül számottevő erőfeszítést és erőforrást fordítottak az ügyek megoldására a WTO-vitarendezés keretében is. A kedvező vizsgálóbizottsági jelentések várhatóan pozitív hatással lesznek a jövőbeli esetekre is. Mindez számos pozitív fejleményhez és kiemelkedő eredmények eléréséhez vezetett 2012- ben: bizonyos esetekben lehetséges volt az intézkedések elkerülése vagy negatív hatásuk mérsékelése, és rendkívül fontos rendszerszintű problémák oldódtak meg. Ebben az évben ismét kiválónak bizonyult az uniós tagállamokkal, az európai termelői egyesületekkel és az érintett vállalkozásokkal való együttműködés. A uniós küldöttségek által nyújtott intenzív exportpiaci támogatást az uniós ágazatok és a tagállamok egyaránt nagyra értékelték. Az összehangolt együttes fellépések újfent jelentősen növelték a siker esélyét.