A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI

A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET A Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi szekcióinak előadásai Miskolc, 1995. szeptember 7-8. MISKOLC, 1995

A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET Á Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi szekcióinak előadásai Miskolc, 1995. szeptember 7-8. MISKOLC, 1995

HU ISSN 0237-6016 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: KOVÁCS FERENC felelős szerkesztő JAMBRIK R., MATING B., STEINER F., TARJÁN I. Kiadja a Miskolci Egyetem A kiadásért felelős: Dr. Palkó Gyula rektorhelyettes Miskolc-Egyetemváros, 1995 Megjelent a Miskolci Egyetemi Kiadó gondozásában Felelős vezető: Dr. Péter József Műszaki szerkesztő: Balsai Pálné A kiadóba érkezett 1995. július 17-én. A Sokszorosítóba leadva: augusztus 7-én Példányszám: 300 Készült Develop lemezről, az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabványok szerint Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme A sokszorosításért felelős: Kovács Tiborné üzemvezető BD - '95-860 - ME

A Miskolci Egyetem Közleményei A. sorozol Bányászai, 50. kölel. Jubileumi Konferencia 1995.47.57. old. VÍZSZINTES FÚRÁSOK KITÖRÉS VÉDELME ŐSZÁ.* Összefoglalás A szénhidrogénbányászatban a vízszintes fúrások lyukegyensúly - szabályozásáról ma még nagyon kevés felhasználható adat és információ áll rendelkezésre, csupán néhány lyukegyensúly-megbomlási esetet jegyeztek fel. A Magyarországon eddig lemélyített és kiképzett nyolc viszintes fúrás közül egynél - Szank-145. - történt lyukegyensuly-megbomlás. A vízszintes kutak számának folyamatos növekedése megköveteb a nagy ferdeségű és vízszintes fúrások lyukegyensúlyi állapotának megismerését és megértését. ŐSZ Árpád oki. olajmémök. oki. menedzser szakmérnök, főmunkatárs MOL Rt. KTA Geomüszaki Kivitelezési Iroda 5001 Szolnok, Ady E. u. 26. Pf. 86. Benyújtás időpontja: 1995. június 15. 47

1. BEVEZETÉS A vízszintes fúrások elsődleges célja, hogy növelje a kellő körültekintéssel kiválasztott tárolóból a szénhidrogéntermelést és a mező végső kihozatalát. A függőleges vagy a ferde kutak csak egy rövid szakaszban harántolják a tárolórétegeket, ezzel szemben a vízszintes kutak több száz méter hosszban is közvetlenül a tárolóban maradnak, amely jelentősen megnövelheti a kutak produktivitását. Ez az elképzelés nem új, már az 1920-as évek végétől érdekelte a szakembereket, s az 1950-es évek közepén már számos kis illetve közepes görbületi sugarú kutat fúrtak az Amerikai Egyesült Államokban és a Szovjetunióban [1]. Az első vízszintes kutakat Szovjetunióban fúrták, az ott széleskörűen alkalmazott turbinás fúrási technológiára alapozva. Az ötvenes években összesen 43 vízszintes fúrást mélyítettek, majd a tevékenységet abbahagyták, mert az nem volt gazdaságos [2]. A kutak többségében a vízszintes szakasz hossza 30 m-nél kisebb volt. A nyugati országokban a hetvenes években mélyültek az első vízszintes fürások. Az 1980-as években, amikor a hagyományosan fürt, hosszú vízszintes szakaszú fürások kedvező gazdasági eredményt hoztak (Cold Lake, Rospo Mare project), a szénhidrogénipar érdeklődése ismét megújult a technológia iránt. A technológia és az eszközök fejlődése gyors volt: a kísérletek és a fejlesztések pénzt emésztő fázisból szűk egy évtized alatt gazdaságos ipari alkalmazás fázisába kerültek. A függőleges és a vízszintes kutak közötti gazdasági rés" 1986-ban kezdett bezárulni, a vízszintes fürások száma rohamosan nőtt és 1993-ban már a világon 1625 kutat fúrtak le és képeztek ki ilymódón [3]. A magyar olajipar is - a hazai lehetőségeknek megfelelően - alkalmazza a vízszintes fúrási technológiát, 1994. december 31-ig 8 vízszintes kutat mélyített le és képzett ki ( Dorozsma-64. vízbesajtoló, Dorozsma-7. olajtermelő, Algyő-34. olajtermelő, -193. olajtermelő, -502. olajtermelő, - 407. olajtermelő, -194. olajtermelő, Szank-145. megfigyelő - olajtermelő) [ 4, 5 ]. A vízszintes kutak számának folyamatos növekedése megköveteli a nagy ferdeségű és vízszintes fürások lyukegyensulyi állapotának megismerését és megértését. A szénhidrogénbányászatban a vízszintes fúrások lyukegyensuly - szabályozásáról ma még nagyon kevés felhasználható adat és információ áll rendelkezésre, csupán néhány lyukegyensúly - megbomlási esetet jegyeztek fel. A vízszintes fürások kitörésvédelmében is három szint különböztethető meg - az elsődleges, a másodlagos és a harmadlagos[6]. 48

Mindegyik kitörésvédelmi szint egyformán fontos és szükséges, azonban a vízszintes kutak fúrásánál az dsődleges kitörésvédelemre kdl a hangsúlyt fektetni. Ugyanis, a legtöbb vízszintes fúrásnál (pl. Austin Chalk) a kiegyensúlyozott fúrási technológiát alkalmazzák a tároló minimális elszennyezése érdekében. 2.AZ ELSŐDLEGES KITÖRÉSVÉDELEM FENNTARTÁSA 2.1. Retegrepesztési gradiens és rétegnyomás A retegrepesztési gradiens képvisdi azt a maximális nyomást, amelyet a fúrólyuk kibír a rétegek fdrepesztese nélkül. A nem vízszintes fúrt, azaz a függőleges kutaknál a retegrepesztési gradiens jdlemzően együtt növekszik a mdységgd a fedoközet nyomásáig. A vízszintes fúrásoknál a retegrepesztési gradiens rendszerint nem növekszik a vízszintes szakasz hosszával, ugyanis a függőleges mélység - ennélfogva a fedőkőzet nyomása is - lényegében változatlan. Hasonlóan a rétegnyomás is általában növekszik a mélységgel a nem vízszintes kutakban, ellenben a vízszintes kutaknál a vízszintes szakasz hosszában a rétegnyomás rendszerint végig azonos marad (kivéve, ha a fúrás egy zárt vetőn halad keresztül). Azonban,a gyűrűstérben lévő őblítési nyomásveszteség a súrlódás következtében a vízszintes szakasz hosszával együtt nő. A vízszintes fúrásokban a gyűrűstéri nyomásveszteség egy folyamatosan növekvő egyenértékű őblítési sűrűségben (ECD= Equivalent Circulating Density) jelentkezik a vízszintes szakasz hosszának növekedésévd. Az 1. ábra szemldteti az összefüggést a rétegnyomás, a statikus öblítőfolyadék nyomás (öblítőiszap sűrűség), az egyenértékű őblítési sűrűség és a retegrepesztési gradiens között. Amennyiben például a vízszintes szakasz túl hosszú, az egyenértékű őblítési sűrűség megközelíti a repesztési gradienst. Végeredményképpen, a vízszintes szakasz maximális hosszát behatárolja a retegrepesztési gradiens, s a körültekintő tervezés ezt figydembe is veszi. Amennyiben a kútszerkezet lehetővé teszi, feltétlenül d kdl végezni a vízszintes szakaszban is a rétegterhelési próbákat [ 7 ]. 2.2. Negatív nyomáshullám Kiépítés közben a hdytelen fürószerszám-mozgatásból negatív nyomáshullámzás léphet fd, hatására szélsőséges esetekben rétegtartalom bdépés következhet be. Amennyiben a kdtett negatív nyomáshullám értéke nagyobb, mint a túl egyensúlyozás, a rétegekből fluidum belépés történik. 49

füró, a lyukbővítök, a központosítok, a talpmaró, a sablon stb. mozgatása igényel nagy figyelmet. Az ilyen szerszámok Mért lyukhossz ((t x 1000 ) 2 3 4 5 6 7 S 10 11 12 Mert lyukhossz (rnxiooo) 1. ábra: Nyomásviszonyok vízszintes fúrásban kiépítésénél minden esetben ébredhet akkora negatív nyomáshullám, amely már belépést okozhat. Valamilyen talpnyomáscsökkenés minden kiépítésnél előfordul, azonban az nem engedhető meg, hogy ez túllépje a túlegyensúlyozást. A káros negatív nyomáshullámokat, vagyis a fúrólyuk megdugattyúzását abból lehet észrevenni, hogy a lyuktöltéshez kevesebb folyadékot lehet a fúrólyukba táplálni, mint a kiépített fürószár fémes kiszorítása. Abból is tudni lehet, hogy rétegtartalom belépés történt, ha a fürócsere utáni átöblítéskor gázosodás, kőolaj, víz vagy ezek kombinációja jön a felszínre. Amennyiben a megdugattyúzas folyamatossá válik, a túlegyensúlyozás csökken, a rétegtartalom belépés egyre nagyob intenzitással folytatódik és végül a kút túlfolyik. A megdugattyúzas hatására létrejövő nyomáscsökkenés mértéke függ, azaz nő, a fürószár illetve a vízszintes szakasz hosszától. Tehát, a vízszintes fürások hajlamosak a megdugattyúzásra. Az egyetlen lehetőség a rétegtartalom belépés korai felismerésére, ha pontosan mérik a fúrólyuk feltöltéséhez felhasznált folyadék mennyiségét. Az olajiparban gyakorlattá vált úgynevezett, " rövid kiépítés" (short trip) szerepe a fentiek alapján felértékelődik a vízszintes fúrásokban a megdugattyúzas ellenőrzésére. Ennek lényege, hogy tíz szakasz 50

Az olajiparban gyakorlattá vált úgynevezett, " rövid kiépítés" (short trip) szerepe a fentiek alapján felértékelődik a vízszintes fúrásokban a megdugattyúzás ellenőrzésére. Ennek lényege, hogy tíz szakasz fürócső kiépítése után a fürószárat visszaépítik a lyuktalpra és a kutat újból átöblítik. Amennyiben a rövid kiépítés alatt keltett negatív nyomáshullámok hatására rétegtartalom belépés történt a fúrólyukba, az az átöblítésnél jelentkezik. Ha nem történt belépés, ki lehet építeni az egész fürószerszámot. Rétegtartalombelépés észlelése azt jelenti, hogy vagy a kiépítés sebessége volt túl nagy - ebben az esetben kisebb sebességgel kell a kiépítést végezni, vagy az öblítőiszap sűrűsége nem elegendő a biztonságos kiépítéshez - ilyenkor a sűrűségemelés jelenti a megoldást. Az alábbi matematikai képlettel számitható a kiépítés közbeni nyomáscsökkenés a vízszintes fúrásokban [8] : *P. M^, 1000 (d.-d^) 2 ' 200(d -d dp )\ ^äs (1) 2.3. Pozitív nyomáshullám A fürószár gyors beépítése iszap veszteséget okozhat. A beépített szerszám (fúró, lyukbővítő, központosítok, talpmaró, sablon stb.) átmérője azonos a fúrólyuk méretével vagy megközelíti azt és dugattyúként hat. A gyors beépítés hatására pozitív nyomáshullám léphet fel és a nyitott rétegek közül a leggyengébb felreped. Az iszapnívó lesüllyed, határesetben a túlegyensúlyozás megszűnik, fluidumbelépés és lyukegyensuly-megbomlás lehet a következmény. Az előzőekben már volt szó arról, hogy a rétegrepesztési gradiens nem növekszik a vízszintes szakasz hosszával. Azonban a fürószár beépítésével keltett pozitív nyomáshullám (nyomásnövekedés) mértéke nő a fürószár, illetve a vízszintes szakasz hosszával, így a vízszintes fúrásokban nagyobb a rétegfelrepesztés lehetősége. 2.4. Beáramlási tűrés A beáramlási tűrés úgy határozható meg, mint a rétegnyomás és a fúrólyukban lévő - belépett rétegfluidumot tartalmazó - öblítőfolyadék sűrűsége között maximálisan megengedhető különbség [ 9]. Ez úgy vehető figyelembe, mint egy biztonsági tényező a maximális egyenértékű öblítőiszap sűrűség és a fúrólyukban lévő tényleges öblítőfolyadék sűrűsége között. A beáramlási tűrés matematikailag. 51

T k = (p e -pj (2) Tehát a beáramlási tűrés nem más, mint a gázbelépést követő fúrólyuk lezárásakor a rétegnyomás egyenértékű sűrűségben kifejezve - valamint a fúrólyukban lévő tényleges - a gázt magában foglaló - öblítőiszap sűrűség közti maximálisan megengedhető különbség, amelynél a fúrólyuk lezárásakor még nem reped fel leggyengébb nyitott réteg. A beáramlási tűrés matematikailag kifejezve a függőleges kutaknál [8]: K = ^-( Pfl.,-p L )- ^H/>i-p.<) < 3 > A vízszintes kutaknál a belépett gáz függőleges hossza gyakorlatilag nulla, amennyiben a gázdugó a fúrólyuk vízszintes szakaszában maradt. Következésképpen, a (3) képlet második tagja elmarad. így a beáramlási tűrés mértéke nagyobb a vízszintes kutaknál mint a függőlegeseknél. Ez azt jelenti, hogy a vízszintes kutaknak nagyobb a beáramlással szembeni tűrőképessége, azaz a kút lezárásának pillanatában nagyobb a biztonság a leggyengébb nyitott réteg felrepesztés nélkül. Mintegy hüvelykujjszabály, a beáramlási tűrés biztonsági okokból soha nem lehet kisebb 1 ppg-nél [0,12 kg/dm 3 ]. 3. A LYUKEGYENSULY-MEGBOMLÁS FELISMERÉSE A hagyományos (függőleges és kis ferdeségű) fúrásokban a lyukegyensúly-megbomlás felismeréséhez a fúrási sebesség változása illetve növekedése, a kiáramló öblítőfolyadék növekedése, az iszaptartályszint növekedés, az iszapszivattyú leállítása után a kúton túlfolyás észlelhető, az iszapjellemzők változása az öblítőfolyadék só - illetve klorid - tartalmának növekedése, toldási- és háttérgáz növekedése, az öblítési nyomás csökkenése és a szivattyú löketszám növekedése, a rétegfolyadék vagy gáz jelentkezése az öblítőiszapban, a kifolyó öblítőiszap hőmérsékletének emelkedése, a forgatóasztal-nyomaték változása, s végül a márga mennyiségének növekedése a furadékban - tartozik. Mindezek az előjelek igazak a vízszintes fúrásoknál is, kettő kivételével. 52

Gázbelépés esetén az iszaptartályszint hirtelen megemelkedése után a kiáramló öblítőfolyadék mennyiségének növekedése, valamint az iszaptartályszint további folyamatos növekedése késik, mivel a vízszintes szakaszban a gáz expanziója nem jön létre. Ez erősen menehezíti a vízszintes szakaszban a rétegtartalom beáramlásának felismerését, azaz amennyiben a gázbelépés észlelése a felszínen észrevétlen is marad, attól függetlenül még lehet egy nagymérvű rétegtartalom belépés a vízszintes szakaszban. A függőleges fúrásokban a belépett rétegtartalom a gyűrűstérben egyenletesen áramlik felfelé a kút lezárását követően is. Ez nyomásnövekedést hoz létre a nyitott rétegeknél, a béléscső sarujánál és a felszíni nyomás értékében is. A vízszintes kutakban a belépett rétegtartalom áramlása a kút lezárása után a vízszintes szakaszban rendkívül lassú, s amig az a vízszintes szakaszban tartózkodik nyomásnövekedést nem lehet észlelni a felszínen. Azonban, a beáramlás felismerése esetén ez a lassú áramlás biztosítja a fúrási személyzetnek, hogy több ideje legyen az egyensúly-helyreállítási művelet megtervezésére, előkészítésére és araiak helyes kivitelezésére. 4. A LYUKEGYENSÚLY-HELYREÁLLÍTÁS MŰVELETE A lyukegyensuly-helyreállítás művelete lehet közvetlen és közvetett módszer. A fúrási gyakorlatban az utóbbi 20 évben elsősorban a közvetett módszereket alkalmazzák, úgymint:. Fúrós módszer,. Várakozni és emelni módszer,. Egyidejű módszer. Ezek közül a Fúrós", valamint a Várakozni és emelni" módszer a leggyakrabban használatos [10]. A vízszintes kutak egyensúly-helyreállítási művelete alatt az öblítési nyomás alakulása jelentősen eltér a függőleges kutakétól. A függőleges kutakban - az ajánlott ipari gyakorlat szerint - az öblítési nyomás lineárisan csökken a megemelt sűrűségű öblítőiszap beszivattyúzott mennyiségének függvényében (2.a. ábra) [11]. 5. LYÜKEGYENSULY-MEGBOMLÁS A SZANK-145. VÍZSZINTES FÚRÁSBAN 53

vízszintes lyukprofilt választottak. A termelő béléscsőoszlop átmérője 7"-es, s 6"-kel történt a ferdeségnövel esi - és a vízszintes szakasz fúrása. ICP 84-70 1200-1000- 800-56 600-»»^ FCP.42 400-28... 20 - w a w 0-1* ~ 0 w 1000 1500 Szivattyútokat 2.ábra: Öblítési nyomás görbe a. Függőleges kutaknál b. Víszintes kutaknál A 6"-es vízszintes szakaszt 1,11 kg/dm 3 sűrűségű öblítőiszappal - 15 bar túlegyensúlyozással - folyamatosan fúrták a lyuktengely szerinti 1965 m-től 2032 m-ig (függőleges szerinti 1914,5 m). A fürócserére történő kiépítés előtt 1 órát öblítettek, majd megkezdték a kiépítést. Kiépítés közben 473 nies szerszámvégnél lyukegyensúlymegbomlás jelei mutatkoztak, azaz a tartályrendszerben 1 m 3 iszapszaporulat jelentkezett. A kiépítést abbahagyták és folyamatos túlfolyás mellett gyors talpraépítést 54

fürócserére történő kiépítés előtt 1 órát öblítettek, majd megkezdték a kiépítést. Kiépítés közben 473 nies szerszámvégnél lyukegyensúlymegbomlás jelei mutatkoztak, azaz a tartályrendszerben 1 m 3 iszapszaporulat jelentkezett. A kiépítést abbahagyták és folyamatos túlfolyás mellett gyors talpraépitést végeztek. A beépítés végére a túlfolyó öblítőiszap sűrűsége 1,00 kg/dm 3 -re esett le. A talpraérés után azonnali kitörésgátlóbezárás következett, mivel a kút balról intenziven túlfolyt. A kitörésgátló bezárásáig 15 m 3 rétegtartalom áramlott be. Beépítés közben a tartályrendszerben lévő öblítőiszap sűrűségének emelése is megkezdődött 1,11 kg/dm 3 -ről 1,12 kg/dm 3 -re. A sűrűségemelést konyhasó (NaCl) adagolásával végezték. A fúrólyuk átöblítését zárt kitörésgátló mellett végezték 50-30 bar fúvóka ellennyomást alkalmazva. Az öblítési mennyiség 600-400 liter/perc között váltakozott. Ilyen ütem mellett 2 óra öblítés után lehetett a kitörésgátlót kinyitni. További 2,5 óra öblítést követően 1,12 kg/ dm 3 sűrűségű öblítőiszappal a fúrólyuk egyensúlyának helyreállítása befejeződött. A beáramlott és kiöblített rétegtartalom 0,8 kg/dm 3 sűrűségű 15,9 g/l sótartalmú olajos sósvíz volt. A lyukegyensúly-helyreállítás teljesen 10 órát vett igénybe [12, 13, 14, 15] A lyuktalpi fürószerszám összeállítás tömött volt és egyértelműen megállapítható, hogy annak kiépítése közben keletkezett negatív nyomáshullám hatására bomlott fel a lyukegyensuly. A 3.2-ben leírtak alapján játszódott le a jelenség, amely a rövid kiépítés" alkalmazásával elkerülhető lett volna. 6. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK A vízszintes kutaknál a zárt furócsőnyomás és a zárt béléscsőnyomás megközelitően azonos. Továbbá, a vízszintes kutaknál a rétegtartalom kiöblítése hosszabb ideig tart és a béléscső sarunál kialakuló nyomások alacsonyabbak mint a hasonló függőleges kutakban. 2. A vízszintes szakasz hossza és a ferdeségnövelés mértéke kis hatással van a nyomások viselkedésére a vízszintes kutakon belül. A fúrólyuk geometriája és az öblítés mennyisége közepes hatású, a beáramlott rétegtartalom mennyisége és a kialakuló nyomáskülönbség a meghatározó tényező. 3. A lyukegyensúly-helyreállítás nehezebben megvalósítható a vízszintes fúrásokban, mivel a furócsőnyomás időbeli szabályozása bonyolultabb, mint a függőleges fúrásoknál, ahol is az egyenes lefutású. 4. A vízszintes kutak beáramlási tűrése nagyobb, mint a függőleges kutaké. 55

5. A furoszerszám kiépítése a fúrólyukból kritikusabb művelet a vízszintes fúrásoknál, mint a függőleges fúrásoknál. 6. Magyarországon az eddigi 8 vízszintes kút mindegyike hidrosztatikus vagy ahhoz közeli rétegnyomással rendelkező kőolajtelepre mélyült. Azonban fel kell készülni. gáztelepek,. túlnyomásos tárolók, valamint. hidrosztatikusnál alacsonyabb nyomású tárolók vízszintes fúrására is. Ez a technikai, technológiai és emberi felkészülés. a hidraulikusan szabályozható forgó kitörésgátló berszerzését,. az alulegyensúlyozott fúrás feltételeinek megteremtését,. a vízszintes fúrások lyukegyensúly-helyreállítási munkalapjának elkészítését és bevezetését, valamint. a vízszintes fúrások lyukegyensúly-helyreállításában való jártasság megszerzését jelenti. IRODALOM [1] Nagyferdeségű és horizontális fúrások kivitelezésének elemzése.ombke KFVSZ szakértői tanulmánya. Budapest, 1989 [2] Vízszintes fúrások alkalmazásának lehetősége Magyarországon. Szakértői tanulmány. Szolnok, 1991-1992. [3] An Engineering Approach to Horizontal Drilling. Presented By: Sperry-Sun Drilling Services. Houston, Texas, February 1994. [4] Trömböczky, S. - Juhász, F.- Ősz, A. -Munkácsi, I: A MOL Rt. vízszintes fúrási tapasztalatai. OMBKE KFVSZ XXH. Vándorgyűlés és Kiállítás, A 24, Tihany, 1993. [5] Munkácsi, I: Jelentés az Alsópannon-13/B. vízszintes fúrási projectről. MOL Rt. KT A, Szolnok, 1994. Belső használatra. [6] Hegyi F.: A lyukegyensúly-megbomlás jelei, okai és észlelése. Továbbképző füzetek, Szolnok, 1988. Belső használatra. 56

Cseley, A. - Osz, A. - Schall, I.: Rétegterhelési próbák elmélete és gyakrolata. Kőolaj és Földgáz 26. (126.) évfolyam 3. szám,1993. március, 65-75.0. [8] Santos, O.L.A.: Well Control Operations in Horizontal Wells. SPE Drilling Engineering, June 1991, lll-117.p. [9] Mian, MA.: Petroleum Engineering Handbook for the Practicing Engineer. Volume JJ. PermWell Publishing Company, 1992. [10] dr. Szepesi, J.: Fundamental of Well Control. University of Miskolc, 1989. [11] Snyder, RE.: Horizontal well control considerations World Oil, June 1994. 105-107.p. [12] 30. számú fúrási napi jelentés a Szank-145. kútról. Rotary Fúrási Kft. Kiskunmajsa, 1993. január 25. [13] Fúrási befejező jelentés a Szank-145. jelű feltáró fúrásról Rotary Fúrási Kft, Kiskunmajsa, 1993. február 15. [14] Szank-145. Műszerkabin zárójelentés. Mélyfúrási Információ Szolgáltató Kft. Geológiai Szervíz Üzem, Szolnok, 1993.02.07. [15] 30.SZ.földtaninapijelentés, Szank-145., 1993. január 25., MOL Rt. KTÁ Geoműszaki Kivitelezési Főosztály Kiskunmajsa. 57

TARTALOMJEGYZÉK Dr. Takács, G., Udvardi, G., Turzó, Z.: A segédgázos termelés korszerűsítésének lehetőségei az algyői mezőben 3 Heinemann, Z., E., Ganzer, L.,J.: Adaptive grid and dual-time stepping for multi-purpose reservoir simulation models 11 Lakatos, 1., Lakatos-Szabó, J.,Munkácsi, I., Trömbőczky, S.: Profile correction in hydrocarbon reservoirs state-of-art and experiences at the Algyő field 27 Gesztesi, Gy., Dr. Mating, B Dr. Török, J., Dr. Tóth, J.: Flow of mobilized oil in surfactant enhances oil recovery 37 Ősz, Á.: Vízszintes fúrások kitörésvédelme, 47 Keresztes, T., ősz, Á., Pugner, S.: Korszerű fúrásellenőrző és -irányító műszerkabinok a szénhidrogén-bányászatban 59 Bódi, T.: Gyűjtőrendszer optimális telepítési helyének meghatározása számítógéppel 69 Dr. Bobok, E., Dr. Navratil, L., Tőrök, A., Udvardi, G.: Nehézolajok vízágyas szállításának egyszerű matematikai modellje 79 Csete, J.: Gázelosztó rendszerek szimulációja a 90-es években 85 Tihanyi, L.: Az Olaj- és Gázmérnöki szak képzési tapasztalatai és perspektívái 95 Dr. Szilágyi, Zs.: Az új gázipari műszaki-biztonsági szabályozás szakmai, tudományos alapjai 105 Komornoki, L P.: Increasing fh<» rapacity of 0.6 MPa working pressure gas distribution net, constucted from 1.6 MPa nominal pressure elements 109 Sztermen, A.: Subjective and objective risk assessment 117 Eperjesi, L.: Vezetékszakadások esetén kiáramló gáz mennyiségének becslése a végtelen nagy tartály modelljével 125 Debreczeni, E.: Pneumatikus szállítással kombinált marófej kifejlesztése a Geotechnikai Berendezések tanszéken 133 Dr. Debreczeni, E., Sümegi, L: Vízsugaras vágási kísérletek a Geotechnikai Berendezések tanszéken 145 Patvaros,J.: Möglichkeiten zur vielsteigen Nutzung von flözen mit grossem MethangehalL 155 Dr. Vőneky, G.: Textilbetétes gumiheveder rugalmas deformációja 165 Jambrik, R.: Environmental effects of closing the non-ferrous ore mine of Gyöngyösoroszi 177 293

Lénán, L.: A Bükk-térség fenntartható vízkészlet-gazdálkodása 191 Mádai, F.: A bükki mészkövek szöveti fejlődése a nyomási ikeresedés vizsgálata alapján 201 Dr. Bán, M.: Hévizek karbonátos vízkőkiválásainak termikus vizsgálata 213 Kovács, Zs.: Miskolci felhagyott kőfejtők környezetföldtani értékelése 221 Dr. Egerer, F., Namesánszki, K.: Ércpörkölés technológiai folyamatának optimalizálása röntgendiffrakcióval 231 Dr. Egerer, F., Kósik, G., Namesánszki, K.: Hulladéklerakók környezetföldtani problémái (Egy ipari hulladéklerakó környezetföldtani hatásvizsgálata) 237 Sándor, Cs., Kovács, B Szabó, /.; Süllyedés-számítás depóniatestek alatt 245 Dr. Somfai, A., Dr. Szalay Á., Dr. Bérczy, I.: Kőolajföldtani szempontú medenceanalízis 255 Szűcs P., Robonyi, A.: An applicable formation damage model in sandstone petroleum reservoirs 267 Turai, E.: Felszínközeli környezetszennyezések elektromágneses módszerekkel történő kimutathatóságának a vizsgálata 275 Némedi Varga, Z.: A mecseki kőszénkutatás eredményessége 283 294