Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban nem meghatározott értékeket (devizaárfolyamok, piaci árfolyamok) a hallgatónak kell megszereznie és meg kell jelölnie az információ forrását.
Esettanulmányok prezentációhoz: 1. Egy Társaság egy kereskedelmi bankkal 2014. november 30.-án szerződést köt 1 millió EUR határidős vételére 300 HUF/EUR kötési árfolyamon. Az ügylet lejárata [A]. A határidős ügylet lejáratakor rendezésének módja: elszámolás. A HAS szerinti éves beszámoló esetében a mérlegkészítés napja minden év [B] napja. A Társaság HAS számviteli politikája szerinti a devizás tételeket bekerüléskor a bekerüléskor érvényes [C] árfolyamon átszámított HUF értéken könyveli. Feladat: A, Mutassa be a könyvelendő gazdasági eseményeket számszerűsítve 2014 és 2015 évre a HAS beszámoló valós értéken történő értékelés nem alkalmazása mellett, illetve IFRS pénzügyi kimutatások esetén, összehasonlítva az egyes rendszerekben évenként elszámolt eredményhatásokat! B, Mutassa be, hogy hogyan változnának az elszámolások, amennyiben a határidős ügylet egy beruházási szállítói kötelezettség miatti fizetési kötelezettség devizaárfolyam kockázatát hivatott fedezni. A szállítói kötelezettség összege 1 millió EUR, a bekerülés napja 2014. december 1., a kiegyenlítés határideje [A] A: 2015. január 1. utáni tetszőleges időpont B: 2015. január 1. és 2015. május 31. közötti tetszőleges időpont C: 1. MNB által jegyzett deviza, 2. OTP Bank Nyrt. által jegyzett devizaközép vagy 3. UniCredit Bank által jegyzett devizaközép árfolyam A megoldás során kerüljenek kifejtésre az alábbiak Foglalja össze (címszavakban), hogy melyek a legfontosabb különbségek a HAS beszámolóban és az IFRS pénzügyi kimutatásokban való elszámolások között Foglalja össze (címszavakban), hogy az IFRS pénzügyi kimutatások esetén melyek a B, feladat szerinti fedezeti elszámolás lehetőségének főbb kritériumai.
2, Egy Társaság 2014. június 30-án 300 millió Ft névértékű MÁK2019/A államkötvényt vásárolt piaci áron (a tranzakció napján, mint kötésnapon elérhető, az Államadósság Kezelő Központ által közzétett legjobb vételi és eladási árfolyamok átlagárfolyamán). A Társaság az államkötvényeket [A] kategóriába sorolta. 2014. július 30-án az államkötvények egyharmadát piaci áron értékesítette. 2014. szeptember 30-án a fennmaradó kötvények felét a Társaság a lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé sorolta. A HAS szerinti éves beszámoló esetében a mérlegkészítés napja minden év [B] napja. Feladat: Mutassa be a könyvelendő gazdasági eseményeket számszerűsítve 2014 és 2015 évre a 1. HAS beszámoló valós értéken történő értékelés nem alkalmazása esetén, illetve 2. IFRS pénzügyi kimutatásokban számvitel szerint, összehasonlítva az egyes rendszerekben évenként elszámolt eredményhatásokat! Az üzleti év minden esetben megegyezik a naptári évvel A, B: 1. Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (IFRS) / Kereskedési célú (HAS), 2. Értékesíthető B: 2015. január 1. és 2015. április 30. közötti tetszőleges időpont A megoldás során kerüljenek kifejtésre az alábbiak Az adott államkötvény sorozatra vonatkozó alapadatok és valós érték adatok elérhetőségei Egyes portfoliók közötti átsorolások kapcsán azonosított lehetőségek összefoglalása Foglalja össze (címszavakban), hogy melyek a legfontosabb különbségek a HAS beszámolóban és az IFRS pénzügyi kimutatásokban való elszámolások között Egyéb kérdések Mutassa be, hogy milyen a megoldásban alkalmazott számviteli szabályok mennyiben változnának, ha a tranzakció nem piaci áron születne. Mutassa be, hogy az értékpapír valós értékének meghatározására milyen módszert alkalmazna, ha a szóban forgó értékpapír a DK2016/01 diákhitel kötvény lenne (a rövid szöveges magyarázaton felül mutassa be az értékpapír 2014.12.31.-es értékelésének egy lehetséges módját)
3, Egy a könyveit HUF-ban vezető Társaság 2014. január 1.-jén 50 millió HUF névértékű, 5 éves lejáratú kötvényt bocsát ki. A kötvény változó kamatozású, a kamatfizetés évente egy alkalommal (december 31.-én esedékes) az időszakra rögzített 1 éves HUF BUBOR + 200 bp (2%) összegben. Az időszak folyamán a kötvény két részletben törleszt, az 1. és az utolsó év végén 50%-50%-ban. A Társaság kockázatkezelési politikájának elsődleges célja, hogy minden egyes kötvény fix kamatozású legyen, amelyet fix kamatozású kötvények kibocsátásával, vagy a változó kamatozású kötvények és a változó kamat fix kamatra való csereügyletével kell biztosítani. Ennek értelmében a Társaság a kötvény fedezetére egy 50 millió HUF névleges összegre vonatkozó, 5 éves lejáratú kamatswap ügyletet is köt 2014. január 1.-jén. A fix és változó kamatlábak cseréjére minden év végén, december 31.-én kerül sor, a Társaság fix 4% kamatot a BUBOR + 0.5% változó kamat ellenében. A swap névleges összege a 1. év végén 25 millió HUF-ra csökken, azt követően a lejáratig változatlan. A valós értékek meghatározása során a Társaság a mindenkori BUBOR hozamokat használja fel inputként A. Spot hozamok számítása a mindenkori BUBOR fixingekből, lineáris interpoláció alkalmazásával (a BUBOR hozamgörbéket a Társaság minden értékelési napon az Magyar Nemzeti Bank honlapján éri el, ld. www.mnb.hu.) B. Forward hozamok számítása az A, szerinti spot hozamok alapján Feladat 1. Mutassa be a spot hozamgörbe és forward hozamgörbe összeállítását 2. Mutassa be a swap ügylet értékelését 2014. december 31.-én 3. Mutassuk be a fedezeti kapcsolathoz kötődő elszámolásokat 2014. január 1-től 2015. december 31.-ig az IFRS kimutatásokban. 4. Határozzuk meg valamennyi év végére vonatkozóan a fedezeti kapcsolatra vonatkozó effektív fizetendő kamatot. 5. Foglalja össze (címszavakban), hogy az IFRS pénzügyi kimutatások esetén melyek a feladat szerinti fedezeti elszámolás lehetőségének főbb kritériumai. Röviden foglalja össze, hogy számviteli értelemben milyen típusú fedezetről van szó, és annak melyek a főbb elszámolási szabályai) +1 (pluszpontért) Foglalja össze röviden (címszavakban), hogy az IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok standard várhatóan - mennyiben fog eltérő elszámolási szabályokat alkotni ezen típusú fedezeti kapcsolatokra
4. Egy Társaság [A]-én vásárol egy 10.000 ezer Ft névértékű FJ19ZF01, az FHB Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelet [B] értéken (a tranzakciós költségtől tekintsünk el). A kötvény évente a hirdetmény szerinti kamatot fizeti. A törlesztés a 2019-ben egy összegben történik, a kamatfizetések a kihirdetett kondícióknak megfelelő napokon esedékesek. A Társaság szándéka szerint a jelzáloglevelet lejáratig kívánja megtartani. A: 2014. január 1. és 2014. december 1. közötti tetszőleges időpont B: a fizetett vételár Kérdések: 1. Összegezze a kötvény cash-flow-kat a bekerüléstől egészen a lejáratig! 2. A cash flow tábla alapján számítsa ki az effektív kamatlábat (hozamot)! 3. Mutassa be a bekerülési érték alakulását az egyes időszakok végén és elején, továbbá mutassa be a jelzáloglevéllel kapcsolatos könyveléseket az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokban. 4. Mi történik, amennyiben az árak kedvező alakulása miatt a jelzáloglevelek 80%-át értékesíti a Társaság [C] kötésnappal? [C]: 2017. december 31-én és 2019. március 20-án. 5. Milyen árfolyamon tudott volna hozzájutni a Társaság az értékpapírokhoz 2014. július 30-án, ha tőzsdén vásárolta volna őket? 6. Mutassa be, hogy a 3. pont szerinti elszámolások mennyiben módosulnának, amennyiben a kötvények eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök közé kerülnek besorolásra. 7. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök esetén milyen átsorolási lehetőségeket ismer (kategóriából ki-, illetve kategóriába besorolás; lehetséges/kényszerű átsorolás).