A főtitkár szerepe a felsőoktatási intézmények vezetésében Felsőoktatás-menedzsment Műhely 2011. június 16. Dr. Rónay Zoltán az ELTE főtitkára, a Magyar Rektori Konferencia Főtitkári Kollégiumának elnöke
I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
1. AZ EGYETEMI IGAZGATÁS SZABÁLYZATI ÉS SZEMÉLYZETI HÁTTERE VÁLTOZÓ a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállitásáról [1] szervezéséről szóló 1872. évi XIX. törvénycikk (5. ) és ideiglenes A tudománykarok fölött áll az egyetemi tanács, melynek köréhez az egyetem testületi, közigazgatási és a karok egyéb közös ügyeinek tárgyalása és intézése tartozik. A tanács elnöke: az egyetem rectora. a budapesti királyi magyar tudomány-egyetem tanulmányi, fegyelmi és leczkepénzszabályzatáról szóló 21.735/1875. VKM számú rendelet egyetemi hatóság quaestura quaestor [1] korabeli helyesírással
az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról, és a megyei törvényhatóságok állami javadalmazásának felemeléséről szóló 1893. évi IV. törvénycikk Vallás- és közoktatásügyi ministerium cím alatt VII. fizetési osztály: egyetemi gazdasági igazgató VIII. fizetési osztály: egyetemi gazdasági ellenőr, egyetemi tanácsjegyző, titkár a müegyetemnél, (egy szinten üvegtechnikai mühelyvezetővel!) IX. fizetési osztály: quaestor, (egy szinten a gymnasiumi és reáliskolai tanárral, a technologiai iparmuzeumi őrrel, polgári és felső népiskolai rendes tanitóval és tanitónővel). X. fizetési osztály: quaesturai ellenőr, quaestor, egyetemi tanácsjegyző (polgári iskolai és felső népiskolai tanitóval és a meteorologiai segéddel)
2. AZ EGYETEMI IGAZGATÁS SZABÁLYZATI ÉS SZEMÉLYZETI HÁTTERE VKM HATÁSKÖR a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló 1934. évi X. törvénycikk (4. ) A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezeti szabályzatát, ennek keretében az egyes karok és osztályok külön ügyintézésének körét és módját, az egyetem tanulmányi, vizsgálati és fegyelmi rendjét az államfő jóváhagyásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Az egyesítés végrehajtása után kibocsátásra kerülő ily szabályokra nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter meghallgatja a Tanácsot, illetőleg a jelen törvényben vagy a szervezeti szabályokban megállapított esetekben az érdekelt kart vagy osztályt is. a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló 1940. évi XXVIII. törvénycikk (4. ) A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem szervezeti szabályzatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és jóváhagyás végett a Kormányzó elé terjeszti.
MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY A FENT FELSOROLT JOGSZABÁLYOKBAN AZ IGAZGATÁS EGYSZEMÉLYI FELELŐSEKÉNT CSAK A REKTOR, ILLETVE KARI SZINTEN A DÉKÁN KERÜLT MEGJELÖLÉSRE. RÉSZFELADATOKNÁL MEGJELENT A QUAESTOR.
3. AZ EGYETEMI IGAZGATÁS EGYSZEMÉLYI FELELŐSÉNEK MEGJELENÉSE a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről szóló 1948. évi LVII. törvénycikk [3. (2) bek.] kurátor a rektor helyettese az Egyetem közigazgatását vezeti tanulmányi ügyeit a rektorral egyetértésben irányítja az egyetemi tanszékek valamely tanára öt évre vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki neki tartozik fegyelmi felelősséggel Az Egyetem szervezeti szabályzatát - ennek keretében különösen az osztályok és évfolyamok számát, az osztályok elnevezését és tudománykörét, valamint az Egyetem szerveinek hatáskörét és működési rendjét - továbbá az Egyetem tanulmányi, fegyelmi és vizsgálati rendjét, szigorlati és doktori szabályzatát a hazai egyetemek megfelelő szabályainak és a kialakult gyakorlatnak figyelembevételével, de a jelen törvényre tekintettel szükséges módosításokkal a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. (5. )
4. AZ EGYETEMI FŐTITKÁR INTÉZMÉNYÉNEK MEGJELENÉSE az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény [119. (2) bek.] A felsőoktatási intézményekben az igazgatási, illetőleg a pénzügyi-gazdasági, valamint a bér- és munkaügyi feladatok végzésére a főtitkár, illetőleg a gazdasági igazgató (főigazgató) irányításával - igazgatási, valamint gazdasági szervezet működik. A végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet sem mond többet. a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (az eredeti és az 1996-os novella minimális eltéréssel azonosan szabályozta)
1993. IX. 1. és 1996. VIII. 31. között hatályos szöveg 52. (2) bek. főtitkár 52. (3) [majd (4)] bek. 53. (2) bek. j) 57. (3) bek. igazgatási szervezet vezetője 1996. IX. 1. és 2006. II. 28. között hatályos szöveg intézményvezetőnek alárendelt kinevezése módja, időtartama (határozott/határozatlan is lehetett) szmsz-ben feladatait az szmsz szerint a gazdasági főigazgató is elláthatta Megbízásának véleményezése intézményi tanácsi hatáskör Kinevezésének véleményezése intézményi tanácsi hatáskör Gazdasági főigazgatóval kvázi egyenrangú Szabályzat az intézményvezetői hatáskört átruházhatta rá
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény [96. (1) bek. f)] magasabb vezető (rektorral egy vezetői szint) igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője főtitkár vagy más elnevezés 3-5 év (csak határozott idő) pályázat útján szenátus véleményez (rangsorol) vezetői megbízást kap a rektortól
FŐTITKÁR A MAGASABB VEZETŐK KÖZÖTT Pályázat Véleményező Hat. idő Megbízó Rektor X szenátus X közt. eln. Előírt végzettség PhD. (prof.) Rektorh. X szenátus X rektor PhD. Dékán X szenátus / kari tanács X rektor PhD. Főig. X szenátus /??? X rektor??? Gazd. Főig. X szenátus X miniszter (NFM) speciális Főtitkár X szenátus X rektor Ma/MSc
II. AZ IGAZGATÁSI VEZETŐ LEHETSÉGES ELNEVEZÉSEI
1. ELNEVEZÉSFAJTÁK [2] főtitkár 48 (rektori) hivatalvezető 14 kancellár (Moholy-Nagy, Óbudai, Andrássy, ZSKF*) 4 oktatási főigazgató (SzFE) 1 tudományos titkár (CEU) 1 igazgató (ÁVF) 1 vezető jogtanácsos (ZSKF*) 1 *A ZSKF esetében a főtitkári feladatok a kancellár, a főtitkár és a vezető jogtanácsos között megoszlanak. [2] Egyes kisebb egyházi intézmények esetében nem állapítható meg a hatáskör, ezért adódik eltérés az intézmény-számhoz képest, illetve némely intézménynél a hatáskörök megoszlanak.
2. AZ ELNEVEZÉS ÉS INTÉZMÉNYFAJTA ÖSSZEFÜGGÉSEI 12 12 10 8 6 4 2 10 9 9 4 4 3 2 3 2 2 1 1 1 1 1 1 állami egyetem állami főiskola egyházi egyetem magánegyetem egyházi főiskola magán főiskola 0 0 0 00 0 00000 000 00 00 000 00000 főtitkár hiv.vez. kancellár okt. főig. tud.titk. igazgató jog-tan.
III. A FŐTITKÁR LEHETSÉGES HATÁSKÖREI
1. HATÁSKÖRTÍPUSOK (rektori) hivatalvezető egyetemi/főiskolai igazgatás irányítója jogi/törvényességifelügyelet humánpolitikai igazgatás irányítása oktatásigazgatás irányítása pályázati igazgatás irányítása szenátus titkára gazdasági tanács titkára bíróság, hatóságok előtti törvényes képviselet [egyes esetekben ez csak jogi vagy csak hatóság(ok) előtti képviselet]
2. HATÁSKÖR-ELTÉRÉSEK AZ EGYES INTÉZMÉNYTÍPUSOK SZERINT [3] 16 14 15 15 14 12 10 8 6 4 2 0 5 5 3 11 5 3 3 3 1 7 11 11 0 11 00000 6 1 1 1 0 0 6 1 0 000 4 3 22 0 4 1 0000 2 1 1 000 hiv.vez. ig. j/t. hp. okt. pály. szen. gt. képv. állami egyetem állami főiskola egyházi egyetem egyházi főiskola magánegyetem magán főiskola [3] Számos intézmény szabályzata nem hozzáférhető, vagy nem rendelkezik egyértelműen, így az itt közölt adatok validitása nem 100%-os
3. AZ ELNEVEZÉS ÉS HATÁSKÖR ÖSSZEFÜGGÉSEI [4] 30 25 20 15 10 5 0 21 8 2 000 26 6 2 000 9 2 10 00 8 2 1000 8 11 000 5 11 000 19 4 2 100 3 11 000 30 1 00 1 hiv.vez. ig. j/t. hp. okt. pály. szen. gt. képv. főtitkár hiv.vez. kancellár tud.titk. igazgató jog-tan. [4] Számos intézmény szabályzata nem hozzáférhető, vagy nem rendelkezik egyértelműen, így az itt közölt adatok validitása nem 100%-os
4. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK [5] Az 1. pontban felsorolt valamennyi hatáskört egyetlen intézmény főtitkára gyakorolja: ELTE Hasonlóan széles (legalább 5 feladat) hatásköre van: Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szent István Egyetem Kaposvári Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Nagyon szűk (legfeljebb 2 feladat) hatásköre van: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem A főiskolákon jellemzően közepes a hatáskör (3-4 feladat) [5] Számos intézmény szabályzata nem hozzáférhető, vagy nem rendelkezik egyértelműen, így az itt közölt adatok validitása nem 100%-os
Ami szinte mindenütt előfordul: hivatalvezetés igazgatás irányítása szenátus titkári feladatai Közepesen jellemző: Ritka: jogi/törvényességi felügyelet humánpolitikai igazgatás irányítása oktatásigazgatás irányítása pályázati igazgatás irányítása gazdasági tanács titkára bíróság, hatóságok előtti törvényes képviselet
5. NÉHÁNY ÉRDEKESSÉG Előírt végzettség [6] Felsőfokú Egyetemi Jogi Jogi szakvizsga jellemző jellemző ritka csak ELTE További kutatási irányok lehetnének (Idő és erőforrás hiányában erre kutatást nem folytattam.) Kor szerinti megoszlás Nemek aránya [6] Számos intézmény szabályzat nem hozzáférhető, vagy nem rendelkezik egyértelműen, így az itt közölt adatok validitása nem 100%-os.
IV. FŐTITKÁRI ARS POETICA
Kulcsszavak: törvényesség szabályozottság hatékonyság szolgáltatás A főtitkár feladata: a jogszabályi, szabályzati keretek között Kihívás biztosítani az intézményi működés törvényességét, rendezettségét, hatékonyságát támogatni a mindenkori rektort vezetői tevékenysége ellátásában és programja megvalósításában a mindezeken alapuló döntések előkészítését és végrehajtását a törvényes és jól szabályozott működés fenntartása a hatékonyság növelésével a tágabb értelemben vett igazgatási tevékenység szolgáltatásként nyújtása A törvényesség-szabályozottság és a hatékonyság-szolgáltatás egymást nem kioltó, hanem egymást erősítő jellemzők.
V. A FŐTITKÁR LEHETSÉGES FELADATAI AZ ÚJ TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATBAN
Keretek: A felsőoktatási terület tejes normatív környezetének átalakítása Széll Kálmán Terv új felsőoktatási törvény annak előreláthatóan huszonnégy végrehajtási rendelete Kapcsolódó feladat: Belső szabályozás megújítása. ennek elvei: csak indokolt mértékű kodifikáció/módosítás részletes szabályzatalkotási terv mentén eszközei: meglévő, intézményen belüli jogintézmények lehető legnagyobb mértékű megőrzése, sajátos kodifikációs konstrukciók
szempontok: a szorosan jogszabályra épülő szabályzatoknál az áttekinthetőség és a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében egységes szerkezetbe foglalás kari szabályzatok elfogadása vagy az azok által rendezett területek jelentős része kari tanácsi hatáskörbe visszautalása (megfelelő törvényi felhatalmazás esetén) Ebben az esetben a törvényesség biztosítása a főtitkár jóváhagyási jogkörével valósulhatna meg azzal, hogy vita esetén a Szenátus döntene. Gyakori kérdés: Kell-e részletes szabályozás, vagy elegendő a keretek meghatározása? Válasz: Szabályozási tárgykörönként.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET