A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az egyszikű és kétszikű szár összehasonlítása A szártípusok csoportosítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: egyszikű és kétszikű növény szára (kukorica, petúnia, muskátli, stb.), fatörzs szelet vagy kép Szükséges eszközök: kézi nagyító, kés, mikroszkóp, metszetgyűjtemény Eszközismertető Mikroszkóp használati útmutató a mellékletben! Balesetvédelmi figyelmeztetés A késsel óvatosan dolgozz! A megfigyelés elméleti háttere A hajtás, leveles szár a rügyecskéből, évelő növények esetében a rügyből fejlődik ki. Feladata: megszabja a növény alakját, tartja a levelet, virágot és a termést. Az anyagszállításban is fontos szerepet tölt be. Szöveti felépítése: kívül bőrszövet, alatta valódi alapszövet, a központi hengerben szállítónyalábok. (egyéb alapszöveti típusok is szártípustól függően) Típusai: fásszár- fatörzs, cserje és pálmatörzs lágyszár- szalmaszár, dudvaszár, palkaszár, tőkocsány, stb. A szár különböző feladatainak megfelelően módosulhat. Talaj alatti és talaj feletti szár módosulatok igen sokfélék lehetnek. pl.: szárgumó-burgonya, inda-földieper A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása 1.Feladat Vizsgáljuk meg az egyszikű kukorica szárát! 1. oldal
Mi jellemzi? Milyen a színe, vastagsága, keménysége, hogyan rögzül a talajhoz, stb.? 2., feladat Vágjuk el keresztben a szárat és figyeljük meg a szállítónyalábok elhelyezkedését! Hogyan rendeződnek a szállítónyalábok?... Milyen szöveteket láthatunk a száron? 2. oldal
3., feladat Metszetmegfigyelés Figyeld meg mikroszkóp alatt a metszetgyűjteményben lévő Zea mays kukorica tipikus egyszikű szár keresztmetszeti képét! Rajzold le a látott képet! Nagyítás mértéke: 4., feladat Figyeld meg a Zea mays kukorica fiatal hajtás keresztmetszeti metszetet is a mikroszkóp segítségével. 5., feladat Vizsgáljuk meg a muskátli vagy a petúnia, mint kétszikű növények fiatal hajtását! 3. oldal
Figyeljük meg kézi nagyító segítségével a szállítónyaláb elhelyezkedését! Mit tapasztalsz? Egyszikű és kétszikű szár megfigyelése 5., feladat Vizsgáld meg mikroszkóp alatt a metszetgyűjteményben lévő muskátli fiatal szár, boglárka kétszikű szár metszetet! Rajzold le a mikroszkópban látható képet! Nagyítás mértéke: 6., feladat Vizsgáljuk meg a fatörzs keresztmetszetet! Milyen részekre tagolható? Figyeld meg mikroszkóp alatt a metszetgyűjteményben lévő farkasalma egyéves, kétéves és idősebb szár keresztmetszetét! 4. oldal
Az ismeretek ellenőrzése: 1., Mit nevezünk évgyűrűnek? 2.,-5., Töltsd ki a táblázatot! szár szerv típusa feladata módosulatai Felhasznált szakirodalom: Zátonyi Szilárd: Biológia 9. Apáczai Kiadó- 2014. Gál Béla- Gál Viktória: Biológia feladatgyűjtemény - Mozaik Kiadó- Szeged, 2009. 5. oldal
Tanári magyarázat A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az egyszikű és kétszikű szár összehasonlítása A szártípusok csoportosítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: egyszikű és kétszikű növény szára (kukorica, petúnia, muskátli, stb.), fatörzs szelet vagy kép (bármilyen metszetgyűjteményben lévő egyszikű vagy kétszikű szár metszet megfigyelése megfelelő) Szükséges eszközök: kézi nagyító, kés, mikroszkóp, metszetgyűjtemény Eszközismertető Mikroszkóp használati útmutató a mellékletben! Balesetvédelmi figyelmeztetés A késsel óvatosan dolgozz! A megfigyelés elméleti háttere A hajtás, leveles szár a rügyecskéből, évelő növények esetében a rügyből fejlődik ki. Feladata: megszabja a növény alakját, tartja a levelet, virágot és a termést. Az anyagszállításban is fontos szerepet tölt be. Szöveti felépítése: kívül bőrszövet, alatta valódi alapszövet, a központi hengerben szállítónyalábok. (egyéb alapszöveti típusok is szártípustól függően) Típusai: fásszár- fatörzs, cserje és pálmatörzs lágyszár- szalmaszár, dudvaszár, palkaszár, tőkocsány, stb. A szár különböző feladatainak megfelelően módosulhat. Talaj alatti és talaj feletti szár módosulatok igen sokfélék lehetnek. pl.: szárgumó-burgonya, indaföldieper A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása 6. oldal
1., feladat Vizsgáljuk meg az egyszikű kukorica szárát! Mi jellemzi? Zöld színű, vastag, tömött szár. Bütykös szára ízekre tagolódik. Bojtos mellékgyökérzet mellett koronagyökerek rögzítik a talajhoz. 2., feladat Vágjuk el keresztben a szárat és figyeljük meg a szállítónyalábok elhelyezkedését! Hogyan rendeződnek a szállítónyalábok? szórtan 7. oldal
Milyen szöveteket láthatunk a száron? bőrszövet, alapszövet különböző típusai, szállítószövet 3., feladat Metszetmegfigyelés Figyeld meg mikroszkóp alatt a metszetgyűjteményben lévő Zea mays kukorica tipikus egyszikű szár keresztmetszeti képét! Rajzold le a látott képet! Nagyítás mértéke: 4-szeres 4., feladat Figyeld meg a Zea mays kukorica fiatal hajtás keresztmetszeti metszetet is a mikroszkóp segítségével! 8. oldal
5., feladat Vizsgáljuk meg a muskátli vagy a petúnia, mint kétszikű növény fiatal hajtását! Figyeljük meg kézi nagyító segítségével a szállítónyaláb elhelyezkedését! Mit tapasztalsz? A szár központi hengerében körkörösen helyezkednek el a szállítónyalábok. 6., feladat Vizsgáld meg mikroszkóp alatt a metszetgyűjteményben lévő boglárka, vagy muskátli fiatal szár metszeteket! Rajzold le a mikroszkópban látható képet! Nagyítás mértéke: 4-szeres 9. oldal
boglárka szár keresztmetszet muskátli fiatal szár keresztmetszet 7., feladat Vizsgáljuk meg a fatörzs keresztmetszetet! Milyen részekre tagolható? A fák törzskeresztmetszetén megfigyelhető egy belső, sötétebb sáv. Ez már elhalt faelemeket tartalmaz, gesztnek nevezik. A külső sáv világosabb, még élő, vizet szállító farész a szijács. A kettő között kambium található. Ezen kívül helyezkedik el a háncs és a kéreg. 10. oldal
Tölgy szár kambiummal és kéreggel Farkasalma egyéves, kétéves és idősebb szár keresztmetszete Az ismeretek ellenőrzése: 1., Mit nevezünk évgyűrűnek? Egy év alatt keletkezett korai és késői pászta. Korai pászta világosabb színű, a tág üregű sok vizet szállító fasejtek miatt. A szűkebb üregű, kevesebb vizet szállító fasejtek alkotják a késői pásztát. 2.,-5., Töltsd ki a táblázatot! szár 11. oldal
szerv típusa feladata módosulatai vegetatív szerv a hajtás tengelye, szállít, tart, alakot ad kacs, ágtövis, pozsgás szár, szárgumó, gyöktörzs, stb. Felhasznált szakirodalom: Zátonyi Szilárd: Biológia 9. Apáczai Kiadó- 2014. Gál Béla- Gál Viktória: Biológia feladatgyűjtemény- Mozaik Kiadó- Szeged, 2009. 12. oldal