A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. egy hidrogeológus. szemével

Hasonló dokumentumok
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

Vízminőségvédelem km18

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

A víz közgazdasági költségeinek fő összetevői a VKI értelmezésében

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

alatti vizekkel kapcsolatos kérdk Maros hordalékk

Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Emlékeztető. A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben FAV témakörben tartott fórumon elhangzottakról

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Vízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek

Térségi problémák: Hévíz

Víz az élet gondozzuk közösen

MAGYARORSZÁG FELSZÍN ALATTI VIZEINEK MENNYISÉGI ÁLLAPOTA

A felszín alatti vízkészletek hasznosítását korlátozó ökológiai kritériumok /témafelelős: Simonffy Zoltán/

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

Almássy Endre XXIV. konferencia a felszín alatti vizekről (Siófok, március hó )

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Tartalomjegyzék 1. FEJEZET A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE...4

Kiegészítő tájékoztatás a fúrt és ásott kutak bejelentésével kapcsolatban

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról

Tájékoztatás a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási (jegyzői) engedélyezési eljárásáról

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő

Ágoston Bence, Masa-Csiszer Ildikó: A felszín alatti vízhasználatok változása ( ) a Maros völgy magyarországi szakaszán

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

Emlékeztető. Börcsök Áron

"A A Dunántúli-középhegységi

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban

2017. Á PRILIS. Stratégiai Környezeti Vizsgálat

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

A felszín alatti víz minőségi állapota

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem

Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Általér (1-6 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

A vízkészletgazdálkodás múlt jelen - jövő LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

A vízkészlet-gazdálkodás megújítása

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

A Hévízi-tó vízgazdálkodási helyzete

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

FELSZÍNALATTI VIZEK A 2. VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVBEN A VGT2 FELSZÍN ALATTI VIZEKET ÉRINTŐ LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEI

A Maros-hordalékkúp felszín alatti vízháztartása, kitermelhetı vízkészlete *

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001

A VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A Pannon medence határokkal osztott geotermikus erőforrásai

Lossos László-TIKÖVIZIG November 19.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes valamint az MFGI számos kollégája

8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U TELEFON,FAX: 87/ , ,

2015. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A Balatont érintő beruházások bemutatása

A Duna-Tisza-közi homokhát KÖTIVIZIG működési területére eső részének felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási jellemzése

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

ÖKOLÓGIAI TALAJVÍZIGÉNY CÉL ÉS LÉPTÉK SZERINT

Vízgyőjtı gazdálkodási tervek

Az EU Víz Keretirányelv szerinti felszín alatti víztestek kijelöléséhez, értékeléséhez szükséges feladatok

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

Átírás:

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv egy hidrogeológus szemével

Mennyit termelhetünk, ha azt akarjuk, hogy a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapota megmaradjon?

A VGT érvénybe lépése után az igénybevételi korlátok a vízkivételek vízjogi engedélyezésének alapjául fognak szolgálni ---------------- (Az Országos Terv Háttéranyaga)

2009. december

2010. március

? a mindenséget vágyom versbe venni, de még magamnál tovább nem jutottam (Babits Mihály)

A VKI hazai megvalósítása már korábban megkezdődött Például a híres 219/2004-es kormányrendelettel

A 219/2004-4. (4) b elvei sajnos nem érvényesülnek a VGT-ben:

a felszín alatti víztest vagy víztest csoport jó mennyiségi állapotú, ha a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest külön jogszabályban meghatározott vízgyűjtő gazdálkodási tervben megszabott arányánál nagyobb részén nem következik be jelentős mértékben vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés

Úgy értelmezhető, hogy a korlátok vízkivételhez kapcsolódó süllyedésekként kerülnek meghatározásra. Rétegvíz nyomásszint is?

A VGT-ben nem így lett, vízhozamban meghatározott korlátokat adtak meg, mint pl. a felhasználható készlet

De pl. a Körös-Maros víztest csoportban nincs felhasználható készlet Értéke: - 1432 m 3 /d

A 2010-ben újfajta korlát: engedélyezhető többlet vízkivétel pl. Körös-Maros víztest csoport: eng. többletigénybevétel: 9300 m 3 /d felhasználható készlet: -1432 m 3 /d?

A vízhozam-korlátok az ökológiai vízigény alapján születtek. Ami vízhozam dimenzióban nem határozható meg!

Egy OKTVF (2004) tanulmányban magyar ökológusok állítják még egyetlen élőhelytípus esetében sem volt lehetőség arra, hogy konkrét felmérés és vizsgálat alapján lehessen nyilatkozni

A világban pedig ma már az ökológiailag kritikus talajvízmélység értékeit keresik

De jobb helyeken itthon is: Az ökológiai vízigény meghatározási módja: talajvizeknél vízállással (Dr. Dévai György egy. tanár)

A VGT-ben mégis sikerült az ökológiai vízigény meghatározása az alábbiak szerint: És a normál talajvízállású területek?

A 219/2004-3. (6) előírásai pedig hálistennek (egyelőre) nem jelentek meg a VGT-ben:

M i igénybevételi határérték: (egy harmadik fajta korlát) ------------- a víztest egy adott lehatárolt részén hasznosítható felszín alatti vízkészlet m 3 /évben kifejezve

Tehát az M i akkor kerülhet be a VGT-be, ha feldarabolják a víztesteket

Nézzük például az 1.9.1 víztestet hidrogeológiai szempontból: Utánpótlódás: FAVÖKO vízigény: 104 318 m 3 /d 4 491 m 3 /d Hasznosítható vízkészlet: 99 826 m 3 /d Vízkivétel összesen: 31 646 m 3 /d Felhasználható készlet: 68 181 m 3 /d Az evapotranszspiráció valahogyan kimaradt

Így néz ki a vízmérleg : Utánpótlódás csapadékból 91 994 m3/d FAVÖKO vízigény Vízkivétel 4 491 m3/d 31 646m3/d? Felhasználható készlet? 68 181 m3/d Utánpótlódás felszín alatt 1.9.1 víztest 12 324 m3/d A p.1.9.1 víztest hamarosan fel fog robbanni!

Nézzük kicsit jogi szempontból: Itt szeretnék termelni

Nézzük kicsit jogi szempontból: és mi volna, ha itt szeretnék? Ne fessük az ördögöt a falra!

Nézzük kicsit jogi szempontból: Itt szeretnék termelni, a felhasználható 10 %-át Csak egyedi hatásvizsgálattal engedélyezhető! RENDBEN VAN, mert a 10 % is okozhat kárt

Kevés lehatárolt rész, nagy részterületek, talán beleférek

Sok lehatárolt rész, kis részterületek, biztos bukás Attól függ az engedély, hogy valaki hány részterületre bontotta a víztestet?

Sok elutasított kérelem lesz. Hatásvizsgálat nem lesz. Sok per viszont lesz.

Ha mégis hatásvizsgálat, akkor mi legyen a víztermelésnek az az ökológiai (!) hatása, amit vizsgálni kell?

És mekkora az a hatás, ami eltűrhető? Vízminőségi küszöbértékek vannak, mennyiségiek is kellenek!

Halász Béla ( ) régi javaslata: A szántóföldi és erdei ökoszisztémák jelentős károsodás nélkül elbírnak 50 cm-es talajvízszint-süllyedést

Mihez képest 50 cm?

De másfajta korlát is lehetséges: az átlagos talajvízszint mélysége nem nőhet 20 %-nál nagyobb mértékben

Lényeges, hogy mérésekkel ellenőrízhető korlátok legyenek

A VKI hazai megvalósítása? Biztos, hogy az? Nem lihegünk túl megint valamit? Nem ragaszkodunk rögeszmékhez?

Reakciók

- Félreértem a dolgokat.(amit félre lehet érteni, azt ) - Nem kész az anyag, tehát még nem illik bírálni. (Ezt elölről kell kezdeni. Kevesebb küldetéstudattal.) -Az engedélyezhető többlet vízkivétel értékeit visszavonták, ezt se illik bírálni. (Valóban, a Tervet elfogadó 1127/2010. (V.21.) Korm. határozat mellékletei közé már nem került be a kérdéses rész.) Elég baj!

Lejárt az időd!