Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Európai Bizottság

Ez a publikáció az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (PROGRESS 2007 2013) támogatásával valósult meg. A program megvalósítása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. A program a célból jött létre, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az Európai Unió foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi területen kitűzött céljainak végrehajtásához, ezáltal hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez. A hétéves program azon érdekelt feleket kívánja támogatni, akik hozzájárulhatnak a megfelelő és hatékony foglakoztatási és szociális jogszabályok kialakításához az EU-27-ben, az EFTA EGT-országokban, valamint az EU tagjelölt és leendő tagjelölt országaiban. További információ: http://ec.europa.eu/progress

Nem kötelező érvényű útmutató az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság F4 egység Kézirat lezárva: 2010. december

Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat mások hogyan használják fel. COMMON Gesellschaft für Kommunikation und Öffentlichkeitsarbeit mbh, D-Frankfurt am Main, www.common.de, info@common.de: Borító, 7., 17., 19., 20. (bal hasáb és jobb fent), 21., 31., 33., 35., 51., 52. (bal), 55., 64., 65., 66., 69., 70. (bal, jobb fent), 71. (bal, jobb fent), 72., 73., 74., 75., 76., 79., 96. (jobb), 97. (jobb fent), 98. (bal), 99., 100. (bal)., 101. (bal), 102., 104., 105., 108., 110. (jobb), 115., 119. oldalon szereplő képek. Bruno Bisson: A 36., 43., 71. (jobb lent), 101. (jobb), 110. (bal) oldalon szereplő képek. INRS-Yves Cousson: A 94., 96. (bal), 100. (jobb) oldalon szereplő képek. HSE (http://www.hse.gov.uk/pubns/indg344.pdf): A 20. (bal lent), 52. (jobb), 70. (jobb lent), 82., 91., 97 (jobb lent), 98. (jobb), 106. oldalon szereplő képek. A nem az Európai Unió tulajdonát képező képek felhasználási és sokszorosítási engedélyéért forduljon közvetlenül a jogtulajdonos(ok)hoz. A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusadatok és összefoglaló a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN 978-92-79-19388-0 doi:10.2767/22419 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Bevezetés Bevezetés Munkahelyi biztonság és egészségvédelem az építőiparban Az építőipar Európa egyik legnagyobb ipari ágazata. 2007-ben 16,4 millió személyt foglalkoztatott (vagyis Európa összes munkavállalójának 7,2%-át). Az ágazat szereplői túlnyomórészt kis- és középvállalkozások (kkv-k). Az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) becslése szerint e kkv-k 95%-a 20-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. Az építőiparban a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi adatok rendkívül aggasztóak. Az emberi és pénzügyi ráfordítások mind társadalmi, mind pedig gazdasági szempontból jelentősek. Noha az ágazaton belül számottevő előrelépés történt a munkakörülmények és a biztonság javítása terén, sok még a tennivaló. A nagy munkaerőbázissal rendelkező fő gazdasági ágazatokat vizsgálva az 1995 és 2005 közötti tízéves időszakban a halálos és nem halálos kimenetelű munkahelyi balesetek előfordulásának aránya az építőiparban volt a legmagasabb ( 1 ). Az építőiparban dolgozó munkavállalók körében kétszer akkora a valószínűsége annak, hogy nem halálos kimenetelű sérülést szenvednek, mint a más ágazatokban dolgozó átlagos munkavállalók esetében. Az azonos szinten történő csúszás, botlás és esés, valamint a kézi eszközök és tárgyak feletti ellenőrzés elvesztése a nem halálos balesetekhez vezető leggyakrabban előforduló rendellenességek (vagyis okok). A legújabb rendelkezésre álló európai munkahelyi baleseti statisztika 2007-re vonatkozó éves adatai szerint a 15 uniós tagállamban az építőiparban több mint 700 000, 3 napnál hosszabb távollétet eredményező munkahelyi baleset történt. A halálos és nem halálos kimenetelű balesetek előfordulásának aránya az építőiparban volt a legmagasabb (5239, 3 napnál hosszabb távolléttel járó baleset és 8,1 halálos baleset) ( 2 ). Évente mintegy 1500 munkavállaló veszti életét ez az összes ágazat átlagának több mint kétszerese. A magasból történő leesés, a magasból leeső tárgyak és a közlekedési eszközök vagy a mozgatóberendezések feletti ellenőrzés elvesztése a halálos kimenetelű építőipari balesetekhez vezető leggyakrabban előforduló rendellenességek. A tíz új tagállamban (Románia és Bulgária kivételével) az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző évben a munkahelyi sérülések 20%-a az építőiparban történt ( 3 ). ( 1 ) Forrás: A munkahelyi balesetek okai és körülményei az EU-ban, Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, 2009 (http://ec.europa.eu/social). ( 2 ) Az előfordulási arány a munkahelyi balesetek előfordulásának kockázatát tükrözi, vagyis az egy évben történt munkahelyi balesetek számát 100 000 munkavállalóra vetítve. ( 3 ) Az építőipar Európában, 2008. évi kiadás FIEC (http://www.fiec.org). A foglalkoztatás körében elszenvedett megbetegedések miatti időveszteség jelentős, a balesetek esetében pedig akár ennek többszöröse is lehet. 2005-ben az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló dublini alapítvány elkészítette az európai munkakörülményekről szóló negyedik felmérését ( 4 ). A váz- és izomrendszeri problémák továbbra is igen kiemelkedő helyet foglalnak el a munkahelyi betegségek körében: az összes ágazatra vetítve a megkérdezett személyek 24,7%-a szenvedett hátfájdalmaktól, 22,8%-uk pedig izomfájdalmakkal küzdött. Az építőiparban számolnak be az egyes kockázati csoportoknak való legmagasabb szintű kitettségről: ezek az ergonómiai kockázati tényezők, a biológiai és kémiai kockázati tényezők, valamint a zaj- és hőmérsékleti kockázati tényezők. Az építkezésekről szóló 92/57/EGK irányelv Az építkezésekről szóló 92/57/EGK ( 5 ) irányelv megállapítja az időszakos vagy helyileg változó építkezésekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket, függetlenül azok méretétől és összetettségétől. Az irányelv nem vonatkozik a nyersanyag-kitermelő iparágakon belüli fúrási és kitermelési munkákra. Megjegyzendő, hogy a 89/391/EGK keretirányelv ( 6 ) rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az időszakos és helyileg változó építkezésekre, a 92/57/EGK irányelvben foglalt szigorúbb és/vagy különleges rendelkezések sérelme nélkül. Az európai biztonsági és egészségvédelmi szabályozás vezérelve a megelőzés. A munkavállalók védelmének biztosításán túl lehetőséget kínál az európai piacon működő vállalatoknak az egyenlő feltételekkel történő munkavégzéshez. A 92/57/EGK irányelv lehetőséget biztosít a tagállamoknak a rugalmas eljáráshoz és korlátozott eltérések bevezetéséhez, tekintve pedig, hogy a tagállamok az irányelvben meghatározottnál szigorúbb követelményeket is előírhatnak, minden esetben tájékozódni kell a nemzeti jogszabályokról. A 92/57/EGK irányelv jelentős változásokat hozott az építőipari munkahelyi kockázatmegelőzés terén azáltal, hogy: az építési terv előkészítési és kivitelezési szakaszában egyaránt kötelezővé tette a biztonsági és egészségvédelmi koordinációt; ( 4 ) Negyedik felmérés az európai munkakörülményekről, Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, 2007, az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, ISBN 92-897-0974-X. ( 5 ) A Tanács 92/57/EGK irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/ EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 245., 1992.8.26. Lásd a következő részt: 7. melléklet Európai uniós jogszabályok, 140. o. ( 6 ) A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, HL L 183., 1989.6.29., 1 8. o. Lásd a következő részt: 7. melléklet Európai uniós jogszabályok, 140. o. 3

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv egyértelműen meghatározta a különböző érdekelt felek szerepét és feladatait; megköveteli a megfelelő munkakörülmények biztosítását elősegítő néhány dokumentum elkészítését; valamint az építési tervben érintett valamennyi szereplőre kiterjesztette a keretirányelv azon elveit, amelyek az egy munkahelyen található vállalkozások számára előírják a munkahelyi kockázatok megelőzését célzó együttműködést és koordinációt. Egy 2008. évi bizottsági közlemény ( 7 ) ugyanakkor megállapította, hogy az irányelv egyes vonatkozásainak értelmezése és alkalmazása nem megfelelő. A közlemény alapvetően a tagállamok által rendelkezésre bocsátott nemzeti jelentéseken és egy független szakértői jelentésen alapul, amely minden érintett magán- és/vagy állami gazdasági ágazatban elemzi az építkezésekről szóló irányelv végrehajtását. Ezenfelül figyelembe veszi a 2003-ban és 2004-ben a 15 tagállamban az építőipari dolgozók biztonságáról folytatott európai ellenőrzési kampányok eredményeit, a munkahelyi balesetekről szóló aktuális európai statisztikákat, valamint a Bizottság által az irányelv átültetésének és alkalmazásának nyomon követéséből levont tanulságokat is. A tagállamoknak a közösségi irányelveket át kell ültetniük saját jogrendjükbe. Az építési tervekre a nemzeti szabályozás alkalmazandó, ezért minden esetben ellenőrizni kell a vonatkozó jogszabályokat. Az új közösségi stratégia A 2007 2012 közötti időszakra szóló új közösségi stratégia elsődleges célja a munkavállalók biztonságának és egészségi állapotának folyamatos javítása, elsősorban a balesetek és a munkahelyi megbetegedések számának fenntartható csökkentése révén. A Bizottság megállapította, hogy e cél elérése érdekében meg kell erősíteni a közösségi jogszabályok megfelelő és hatékony végrehajtását, valamint támogatást kell nyújtani a kkv-knak, különösen az olyan nagy kockázatot jelentő ágazatokban, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a halászat és a közlekedés. A közösségi stratégia magában foglalja az irányelvek és különösen a 92/57/EGK irányelv helyes alkalmazására vonatkozó gyakorlati útmutatók elkészítését is. Ez az útmutató megfelel ennek a célkitűzésnek. A helyes gyakorlatról szóló, nem kötelező érvényű útmutató A Tanács 92/57/EGK irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (az építkezésekről szóló irányelv) megállapítja az időszakos vagy helyileg változó építkezésekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket. Ez a nem kötelező érvényű útmutató megkönnyíti az építkezésben érintett valamennyi fél (többek között a megrendelők, építésvezetők, tervezők, koordinátorok, vállalkozók és más munkáltatók, munkavállalók, beszállítók stb.) számára az irányelv rendelkezéseinek megértését és végrehajtását. Az útmutató tartalmazza az irányelv minimumkövetelményeket meghatározó szövegét, illetve annak magyarázatát. Ezenfelül a helyes gyakorlatra vonatkozó javaslatokkal és példákkal szolgál. Az olvasónak javasolt figyelembe vennie a nemzeti jogszabályokat, mivel azok az irányelvnél szigorúbb kötelezettségeket írhatnak elő. Az útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a különböző érdekelt feleknek: az általános megelőzési elvek megértéséhez és végrehajtásához (1. fejezet); az irányelv biztonsági és egészségvédelmi követelményeinek megértéséhez, ideértve, hogy mikor és mire vonatkozik az irányelv, az érdekelt felek kötelességeit és szerepét, valamint a szükséges dokumentumokat (2. fejezet); az építési munka során jellemző veszélyek és kockázatok meghatározása által (3. fejezet); a kockázatkezeléshez az építési projektek teljes időtartama alatt, az építési terv előkészítésétől kezdve a kivitelezésen keresztül egészen az építés befejezését követő időszakig (4. fejezet); és az érdekeltek kötelességeinek munkaszakaszonként történő összefoglalásával (5. fejezet). Az útmutató értelmezése című következő rész (5. o.) segítséget nyújt ahhoz, hogy az útmutató igazán hasznos olvasmányként szolgáljon. ( 7 ) A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó 92/57/EGK (időszakos vagy helyileg változó építkezések) és 92/58/EGK irányelv (munkahelyi biztonsági jelzések) gyakorlati végrehajtásáról COM(2008) 698 Lásd a következő részt: 7. melléklet Európai uniós jogszabályok, 159. o. 4

Az útmutató értelmezése Többféleképpen is forgathatja az útmutatót, és megkeresheti benne az Ön érdeklődésére számot tartó információkat. 1. Általános tartalomjegyzék Az útmutató öt fejezetből áll, amelyeket érdeklődési körének megfelelően külön-külön is olvashat. Az egyes fejezetek esetében az oldalak szélén különböző színű sávokat talál. 5. Glosszárium Az építkezésekről szóló irányelv számos, az irányelv szövegében előforduló fogalom meghatározását tartalmazza (pl. megrendelő). Ezek, a keretirányelvben foglalt néhány további meghatározással kiegészítve, az 1. mellékletben találhatók. Lásd a következő részt: 1. melléklet Glosszárium, 120. o. Az útmutató értelmezése Minden egyes fejezet számozott bekezdésekre tagolt, amelyek egy-egy témát ölelnek fel, így valamennyi témaköri egységet egyenként is elérhet. Lásd a következő részt: Tartalomjegyzék, 7. o. 2. Fontos témakörökkel kapcsolatos kulcskérdések Az egyes érdekelt felek számára lényeges kérdésekkel egy-egy kulcskérdéseket tartalmazó lista foglalkozik. Ez segítséget nyújthat az Ön számára szükséges információk elérésében. Lásd a következő részt: Fontos témakörökkel kapcsolatos kulcskérdések, 8. o. 3. Témakörök szerinti tárgymutató A témakörök és kulcsszavak listájának köszönhetően közvetlenül eljuthat az útmutató azon fejezeteihez, amelyek az adott témakört említik. 6. Általános feladatjegyzék Az érdekelt felek irányelvben felsorolt feladatait egy összefoglaló táblázat tartalmazza. Lásd a következő részt: 5. Az egyes érdekelt felek feladatai az építési projekt során általános feladatjegyzék, 115. o. 7. A szövegben található jelölések magyarázata A 89/391/EGK és a 92/57/EGK irányelvből vett részletek kék színű mezőben találhatók, és mellettük ez az embléma látható. Ez az embléma a nem kötelező érvényű helyes gyakorlatokat jelöli. Ez az embléma a magyarázó példákat jelöli. Lásd a következő részt: Témakörök szerinti tárgymutató, 13. o. 4. Példajegyzék Az útmutatóban szereplő gyakorlati példákra mutató hivatkozási lista használatával is találhat a meghatározott témakörökkel kapcsolatos információkat. A lista meghatározza a projekt méretét és az említett kockázatok típusát. Lásd a következő részt: 2. melléklet Példajegyzék, 121. o. 5

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Az útmutató értelmezése...5 Fontos témakörökkel kapcsolatos kulcskérdések...8 Témakörök szerinti tárgymutató...13 Előszó...15 1. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei...17 1.1. Mi a veszély? Mi a kockázat?... 18 1.2. Általános megelőzési elvek... 18 1.3. Kockázatértékelés... 22 1.4. Az általános megelőzési elvek alkalmazásának további példái... 26 2. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken...31 2.1. Mi az építkezés?... 32 2.2. Mi az építési munka?... 32 2.3. Az építési projekt érdekelt felei... 35 2.4. A megelőzéshez szükséges dokumentumok... 57 2.5. Különös/különleges kockázatot jelentő munkák... 63 3. Veszélyek és kockázatok az építkezés valamennyi szakaszában néhány példa...69 3.1. Leesés... 70 3.2. Villamos energiával kapcsolatos kockázatok... 70 3.3. Gázzal kapcsolatos kockázatok... 71 3.4. Közlekedéssel kapcsolatos kockázatok... 71 3.5. Építési gépekkel kapcsolatos kockázatok... 71 3.6. Kézi anyagmozgatási műveletekkel kapcsolatos kockázatok... 72 3.7. Rossz testhelyzettel kapcsolatos kockázatok... 72 3.8. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos kockázatok... 72 3.9. Instabilitásból eredő kockázatok... 72 3.10. Egészségügyi kockázatok... 72 3.11. Szállítás... 76 3.12. Higiénia... 76 3.13. Egyéb kockázatok... 76 4. Kockázatkezelés az építkezések során...79 4.1. Az építési terv előkészítése... 80 4.2. Az építési terv kivitelezése...103 5. Az egyes érdekelt felek feladatai az építési projekt során általános feladatjegyzék... 115 MELLÉKLETEK... 119 1. melléklet Glosszárium...120 2. melléklet Példajegyzék...121 3. melléklet Kockázatértékelési adatlap...124 4. melléklet Tervezési adatlap...125 5. melléklet Biztonsági és egészségvédelmi terv: javasolt tartalom...126 6. melléklet Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok: javasolt tartalom...130 7. melléklet Európai uniós jogszabályok...132 8. melléklet További információk...178 7

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Fontos témakörökkel kapcsolatos kulcskérdések Ebben a részben különböző kulcskérdéseket talál az alábbi címsorok szerint rendezve. A kérdések az egyes érdekelt felek számára lényeges témaköröket érintik. Ez segítséget nyújthat az Ön számára szükséges információk elérésében. Általános kérdések Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok Biztonsági és egészségvédelmi terv Előzetes bejelentés Az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai Az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai Építésvezetők Kis építkezések Koordinátorok Közepes méretű építkezések Megrendelők Munkáltatók Munkavállalók és a munkavállalók képviselői Nagy építkezések Önálló vállalkozók Szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatók Tervezők Általános kérdések 1 Tanács: hol kaphatok további tanácsokat és segítséget? 2 Az építkezésekről szóló irányelv IV. melléklete: mi ez? 3 Építési projekt: mi ez? 4 Építkezés: mi ez? 5 Építési munka: mi ez? 6 Szakértelem: mit jelent, és hogyan mérhetem fel az általam alkalmazott vagy kinevezett személyek esetében? Lásd az 1 14. kérdéseket Lásd a 97 99. kérdéseket Lásd a 94 96. kérdéseket Lásd a 91 93. kérdéseket Lásd az 53 59. kérdéseket Lásd a 60 66. kérdéseket Lásd a 88 89. kérdéseket Lásd a 15 19. kérdéseket Lásd az 52 66. kérdéseket Lásd a 20 24. kérdéseket Lásd a 30 51. kérdéseket Lásd a 74 85. kérdéseket Lásd a 90. kérdést Lásd a 25 29. kérdéseket Lásd a 87. kérdést Lásd a 86. kérdést Lásd a 67 73. kérdéseket Lásd a További információk című 8. mellékletet. 178. o. Lásd A 92/57/EGK irányelv 8. cikke és IV. melléklete, 106. o. valamint a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikke című b) pontot. Lásd a Mi az építkezés? című 2.1. pontot. 32. o. Lásd a Mi az építkezés? című 2.1. pontot. 32. o. Lásd a Mi az építési munka? című 2.2. pontot. 32. o. Lásd A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor 43. o. képesítése című d) pontot. 7 Irányelv: miről szól, miért van rá szükség, és hogyan Lásd a Bevezetést. 3. o. érint engem? 8 Irányelv: az általam végzett építkezésre vagy építési munkára is vonatkozik? Lásd a Mi az építési munka? című 2.2. pontot. 32. o. 9 Általános megelőzési elvek: mik ezek? Lásd az Általános megelőzési elvek című 1.2. pontot. 18. o. 10 Szabályozás: melyek a munkahelyi biztonsággal és Lásd az Európai uniós jogszabályok című 7. mellékletet. 132. o. egészségvédelemmel foglalkozó további irányelvek? 11 Különleges kockázatok: milyen munkák minősülnek Lásd A munkavállalók biztonságára és egészségére 63. o. különös kockázattal járónak? különös kockázatot jelentő munkák című 2.5.1. pontot 12 Projektcsoport és közös munka Lásd az Előzetes megjegyzések című 2.3.1. pontot. 35. o. 13 Kockázatértékelés: mi ez? Lásd a Kockázatértékelés című 1.3. pontot. 22. o. 14 Az egyes személyek feladatainak összefoglalása Lásd Az egyes érdekelt felek feladatai az építési projekt során általános feladatjegyzék című 5. fejezetet. 115. o. 8 Kis építkezésekre vonatkozó kérdések 15 Vonatkozik az irányelv a kis építkezésekre? Lásd a Bevezetést. 3. o. 16 Hol találhatok a kis építkezésekre vonatkozó példákat? Lásd a következő részt: 2. melléklet Példajegyzék. 121. o. 17 Kis projekt esetén szükség van előzetes bejelentésre? Lásd az Előzetes bejelentés című 2.4.1. pontot. 58. o.

18 Kis projekt esetén szükség van biztonsági és egészségvédelmi tervre? 19 Kis projekt esetén szükség van biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokra? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi terv című 2.4.2. pontot. Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok című 2.4.3. pontot. Közepes méretű építkezésekre vonatkozó kérdések 20 Vonatkozik az irányelv a közepes méretű építkezésekre? Lásd a Bevezetést. 3. o. 21 Hol találhatok a közepes méretű építkezésekre Lásd a következő részt: 2. melléklet Példajegyzék. 121. o. vonatkozó példákat? 22 Közepes méretű projekt esetén szükség van előzetes Lásd az Előzetes bejelentés című 2.4.1. pontot. 58. o. bejelentésre? 23 Közepes méretű projekt esetén szükség van biztonsági Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi terv 59. o. és egészségvédelmi tervre? című 2.4.2. pontot. 24 Közepes méretű projekt esetén szükség van biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokra? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok című 2.4.3. pontot. 61. o. Nagy építkezésekre vonatkozó kérdések 25 Vonatkozik az irányelv a nagy építkezésekre? Lásd a Bevezetést. 3. o. 26 Hol találhatok a nagy építkezésekre vonatkozó példákat? Lásd a következő részt: 2. melléklet Példajegyzék. 121. o. 27 Nagy projekt esetén szükség van előzetes bejelentésre? Lásd az Előzetes bejelentés című 2.4.1. pontot. 58. o. 28 Nagy projekt esetén szükség van biztonsági és Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi terv 59. o. egészségvédelmi tervre? című 2.4.2. pontot. 29 Nagy projekt esetén szükség van biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokra? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok című 2.4.3. pontot. 61. o. 59. o. 61. o. Fontos témakörökkel kapcsolatos kulcskérdések A megrendelőre vonatkozó kérdések Fogalommeghatározás 30 Megrendelőnek minősülök-e? Lásd a Megrendelő című 2.3.2. pontot. 36. o. Dokumentumok 31 Előzetes bejelentés: mi ez, és mi a feladatom? Lásd az Előzetes bejelentés című 2.4.1. pontot. 58. o. 32 Mi az a biztonsági és egészségvédelmi terv? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi terv 59. o. című 2.4.2. pontot. 33 Hogyan működhetek közre a biztonsági és Lásd A megrendelő feladatai című c) pontot. 36. o. egészségvédelmi terv elkészítésében? 34 Mire szolgálnak a biztonsági és egészségvédelmi Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok 61. o. dokumentumok? című 2.4.3. pontot. 35 Mit kell tennem az elkészült biztonsági és Lásd Az építkezés befejezését követő szakasz 111. o. egészségvédelmi dokumentumokkal? című 4.2.3. pontot. Feladatok 36 Mi a megrendelő feladata? Lásd A megrendelő feladatai című c) pontot. 36. o. 37 Mi a feladatom az építési terv tervezése során? Lásd a Tervezési szakasz című 4.1.2. pontot. 82. o. 38 Mi a feladatom az építési terv előkészítése során? Lásd Az előkészítési munkák befejezése az építési munka megkezdése előtt című 4.1.3. pontot. 92. o. 39 Mit kell figyelembe vennem az építési projektre szánt idő Lásd Az általános megelőzési elvek végrehajtásának 46. o. meghatározásakor? összehangolása című részt. 40 Mi a feladatom az építési terv kivitelezése során? Lásd Az építési terv kivitelezése című 4.2. pontot. 103. o. Kapcsolat a többi érdekelt féllel 41 Miről kell tájékoztatnom az általam kinevezett Lásd A megelőzéshez szükséges dokumentumok 57. o. személyeket? című 2.4. pontot. 42 Hogyan működhet együtt egy megrendelő a többi érdekelt féllel? Lásd az Előzetes megjegyzések című 2.3.1. pontot. 35. o. Vállalkozók 43 Ki kell-e neveznem őket, és ha igen, mi ennek a módja? Lásd A munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén szükséges kompetenciákkal ( ) rendelkező projektcsoportok létrehozása című a) pontot. 92. o. 9

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Koordinátorok 44 Ki a koordinátor? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok című 2.3.5. pontot. 41. o. 45 Ki kell-e neveznem koordinátorokat, és ha igen, mi ennek a Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok 37. o. módja? kinevezése című részt. 46 A koordinátorok kinevezése mentesít a felelősségem alól? Lásd A megrendelő felelőssége című részt. 39. o. 47 Hány koordinátort kell kineveznem? Lásd A koordinátorok száma című részt. 38. o. 48 Mit tehetek, ha az irányelv nem kötelez koordinátorok kinevezésére? Lásd a Mikor kell kinevezni biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokat? című a) pontot. 41. o. Tervezők 49 Ki kell-e neveznem őket, és ha igen, mi ennek a módja? Lásd a Tervezési szakasz című 4.1.2. pontot. 82. o. Építésvezető 50 Ki az építésvezető? Lásd az Építésvezető című 2.3.3. pontot. 39. o. 51 Építésvezető: Ki kell-e neveznem építésvezetőt, és ha igen, mi ennek a módja? Lásd az Építésvezető című 2.3.3. pontot. 39. o. A koordinátorokra vonatkozó kérdések 52 Kik a koordinátorok? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok 41. o. című 2.3.5. pontot. Az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora 53 Hogyan hangolja össze a koordinátor az általános Lásd Az általános megelőzési elvek alkalmazásának 44. o. megelőzési elveknek való megfelelést? biztosítása című részt. 54 Hogyan készíti el a koordinátor a biztonsági és Lásd A biztonsági és egészségvédelmi tervek 45. o. egészségvédelmi tervet? elkészítése című részt. 55 Hogyan lát neki a koordinátor a biztonsági és Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok 61. o. egészségvédelmi dokumentumok összeállításának? című 2.4.3. pontot. 56 Mik azok az építkezési szabályok? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi terv 59. o. című 2.4.2. pontot. 57 Mi a koordinátor feladata? Lásd a Mik az építési terv előkészítése biztonsági 44. o. és egészségvédelmi koordinátorának feladatai? című g) pontot. 58 Mi a koordinátor feladata az építkezés időtartamának Lásd Az általános megelőzési elvek végrehajtásának 46. o. meghatározásában? összehangolása című részt. 59 Mi a koordinátor feladata az építési terv kivitelezése során? Lásd Az egyes érdekelt felek feladatai az építési projekt során általános feladatjegyzék című 5. fejezetet. 115. o. Az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora 60 Hogyan hangolja össze a koordinátor az általános Lásd Az általános megelőzési elvek végrehajtásának 46. o. megelőzési elveknek való megfelelést? összehangolása című részt. 61 Mi a koordinátor feladata? Lásd a Mik az építési terv kivitelezése biztonsági 46. o. és egészségvédelmi koordinátorának feladatai? című h) pontot. 62 Mi a koordinátor feladata az építési terv előkészítése Lásd a Mikor kell kinevezni a biztonsági és 43. o. során? egészségvédelmi koordinátorokat, és mikor ér véget a feladatuk? című f) pontot. 63 Mi a koordinátor feladata a munka időtartamának Lásd A szükséges munka befejezéséhez szükséges 93. o. meghatározásában? megfelelő időszakok felbecslése című g) pontot. 64 Mi a koordinátor feladata az építési terv kivitelezése Lásd a Mik az építési terv kivitelezése biztonsági 46. o. során? és egészségvédelmi koordinátorának feladatai? című h) pontot. 65 Mi a koordinátor teendője a biztonsági és Lásd A biztonsági és egészségvédelmi tervek 107. o. egészségvédelmi tervvel az építési terv kivitelezése során? aktualizálása című d) pontot. 66 Mi a koordinátor teendője a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokkal? Lásd A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok aktualizálása című e) pontot. 108. o. 10

A tervezőkre vonatkozó kérdések 67 Ki a tervező? Lásd a Tervezők című 2.3.4. pontot. 40. o. 68 Mit tehet a tervező, és hogyan járhat el? Lásd a Tervezés mások biztonságáért című c) 84. o. pontot. 69 Hogyan veheti figyelembe a tervező az általános Lásd Az általános megelőzési elvek figyelembevétele 87. o. megelőzési elveket? című l) pontot. 70 Hogyan működhet együtt egy tervező a többi érdekelt Lásd az Érdekelt felek című a) pontot. 83. o. féllel? 71 Milyen hasznos információkkal szolgálhat a tervező a Lásd a Veszélyazonosítás és kockázatkezelés 85. o. tervben? című g) pontot. 72 Hogyan működhet közre a tervező a biztonsági Lásd A létesítmény teljes élettartama során potenciálisan 86. o. és egészségvédelmi terv és dokumentumok elkészítésében? jelentkező veszélyek azonosítása című k) pontot. 73 Mit tehetek, ha az irányelv nem kötelez koordinátorok kinevezésére? Lásd a Veszélyazonosítás és kockázatkezelés című g) pontot. 85. o. Fontos témakörökkel kapcsolatos kulcskérdések A munkáltatókra vonatkozó kérdések 74 Mi az építkezésen dolgozók munkáltatóinak feladata a tervezés és az előkészítés során? 75 Mi az a biztonsági és egészségvédelmi terv és mi a feladatom? 76 Mi az építkezésen dolgozók munkáltatóinak feladata a kivitelezés során? 77 Hogyan működhet együtt a munkáltató a többi érdekelt féllel? Lásd Az egyes érdekelt felek feladatai az építési projekt során általános feladatjegyzék 115. o. című 5. fejezetet. Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi terv 59. o. című 2.4.2. pontot. Lásd Az egyes érdekelt felek feladatai az építési projekt során általános feladatjegyzék 115. o. című 5. fejezetet. Lásd A munkáltatók közötti együttműködés 48. o. megszervezése, ideértve az önálló vállalkozókat is című részt. Lásd a Vállalkozók és alvállalkozók című 2.3.7. 54. o. pontot. Lásd a Vállalkozók és alvállalkozók című 2.3.7. 54. o. pontot. Lásd az Építési szakasz című 4.2.1. pontot. 103. o. 78 Mi történik, ha munkáltatóként a munkára alvállalkozói megbízást adok más munkáltatónak? 79 Mi a feladatom alvállalkozóként közreműködő munkáltatóként? 80 Mit tehetek, ha az irányelv nem kötelez koordinátorok kinevezésére? 81 Mit tartalmaz a 92/57/EGK irányelv IV. melléklete? Lásd A 92/57/EGK irányelv 8. cikke és IV. melléklete, valamint a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikke című b) pontot. 82 Mire szolgál a biztonsági és egészségvédelmi terv? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi terv című 2.4.2. pontot. 83 Mire szolgálnak a biztonsági és egészségvédelmi Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok dokumentumok? című 2.4.3. pontot. 84 Hogyan viszonyulnak a keretirányelv által rám ruházott Lásd A 89/391/EGK irányelv 6. cikkének végrehajtása kötelezettségek ehhez az irányelvhez? című részt. 85 A keretirányelv értelmében milyen kötelességeim Lásd A munkáltatók felelőssége a 89/391/EGK vannak? keretirányelv értelmében című d) pontot. 106. o. 59. o. 61. o. 51. o. 54. o. Az építkezésen szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatókra vonatkozó kérdések 86 Mi a feladata az építkezésen szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatóknak? Lásd a Szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatók című c) pontot. 53. o. Az önálló vállalkozókra vonatkozó kérdések 87 Mi a feladata az építkezésen dolgozó önálló vállalkozónak? Lásd az Önálló vállalkozók című 2.3.8. pontot. 54. o. 11

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Az építésvezetőre vonatkozó kérdések 88 Kik az építésvezetők? Lásd az Építésvezető című 2.3.3. pontot. 39. o. 89 Mi az építésvezető feladata? Lásd Az építésvezető feladatai című b) pontot. 40. o. A munkavállalókra és a munkavállalók képviselőire vonatkozó kérdések 90 Építkezésen dolgozó munkavállaló vagyok. Milyen előnyökkel jár számomra az irányelv, és mi a feladatom? Az előzetes bejelentésre vonatkozó kérdések Lásd a Munkavállalók és képviselőik című 2.3.9. pontot. 91 Mi az az előzetes bejelentés? Lásd az Előzetes bejelentés című 2.4.1. pontot. 58. o. 92 Ki készíti el ezeket? Lásd az Előzetes bejelentés című 2.4.1. pontot. 58. o. 93 Mikor, hogyan és kinek kell eljuttatni? Lásd az Előzetes bejelentés című 2.4.1. pontot. 58. o. A biztonsági és egészségvédelmi tervre vonatkozó kérdések 94 Mi az a biztonsági és egészségvédelmi terv? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi terv 59. o. című 2.4.2. pontot. 95 Ki készíti el? Lásd A biztonsági és egészségvédelmi tervek 45. o. elkészítése című részt. 96 Mikor és hogyan történik az aktualizálása? Lásd az Aktualizálás című f) pontot. 61. o. A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokra vonatkozó kérdések 97 Mik azok a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok című 2.4.3. pontot. 98 Ki készíti el ezeket? Lásd a Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok című 2.4.3. pontot. 99 Mi lesz a sorsuk az építési projekt befejezése után? Lásd A dokumentumok aktualizálása című d) pontot. 55. o. 61. o. 61. o. 63. o. 12

Témakörök szerinti tárgymutató Témakör A témakörrel kapcsolatos főbb információk helye 89/391/EGK keretirányelv 3., 18., 32., 70., 80., 132. o. 92/57/EGK irányelv 3., 18., 32., 70., 80., 132. o. Alagcsövezés 32. o. Általános megelőzési elvek 17 29. o. Alvállalkozók 54. o. Átalakítás 34. o. Berendezés 34. o. Beszállító 56. o. Betemetődés 64., 108. o. Biológiai anyagok 63., 64. o. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok 61. o. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok 41. o. Biztonsági és egészségvédelmi terv 59., 126. o. Búvármunka 66. o. Csoportos védintézkedések 18., 21., 28., 101. o. Égés 70 74. o. Egészség 72. o. Egyéni védőeszközök 22., 98. o. Elbontás 35. o. Előkészítési szakasz 58. o. Előre gyártott elemek 34., 66. o. Előzetes bejelentés 58. o. Előzetes munkák 82., 94. o. Elsüllyedés 64. o. Építési munkálatok 32. o. Építési szakasz 103. o. Az építési szakasz vége 109. o. Az építési terv előkészítése 80. o. Az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora 44. o. Az építési terv kivitelezése 103. o. Az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora 46. o. Építésvezető 39. o. Az építkezés befejezését követő szakasz 111. o. Építkezések 32. o. Felújítás 35. o. Fenntartás 35. o. Földkiemelés 33. o. Földmunka 33., 65. o. Fulladás 75. o. Gáz 71. o. Higiénia 76. o. Hőmérséklet 73. o. Időjárási viszonyok 74. o. Instabilitás 72. o. Ionizáló sugárzás 65. o. Javítás 35. o. Karbantartás 35. o. Keszonok 66. o. Témakörök szerinti tárgymutató 13

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Témakör A témakörrel kapcsolatos főbb információk helye Kézi anyagmozgatás 72. o. Kockázat 18., 69. o. Kockázatértékelés 22., 124. o. Közlekedés 71., 96. o. Kutak, föld alatti munkák és alagutak 65. o. Leesés 64., 70. o. Megelőzési hierarchia 85. o. Megrendelő 36., 85., 93. o. Munkáltató 4., 18., 50. o. Munkavállaló 54., 55., 63., 115. o. A munkavállalók képviselői 55. o. A munkavállalók oktatása 24., 98., 101. o. Nagyfeszültségű berendezések 65., 70., 82. o. Önálló vállalkozó 54. o. Por 74., 107. o. A projekt kezdete 80. o. Rendeltetésmódosítás 34. o. Rezgések 73. o. Robbanóanyagok 66., 72. o. Szállítás 76. o. Szétszerelés 35. o. Teljes élettartam 84., 86. o. Tervezési szakasz 82. o. Tervezők 40. o. Testhelyzet 72. o. További munkálatok 34., 88. o. Tűz 75. o. Vállalkozó (alvállalkozók is) 54. o. Vegyi anyagok 65. o. Veszély 18 26., 69., 86., 90. o. Villamos energia 70. o. Vízbe fulladás 65. o. Zaj 72., 107. o. 14

Előszó Előszó A rendelkezésünkre álló legújabb adatok egyértelműen alátámasztják, hogy az építőipari ágazatban dolgozókat továbbra is aggasztóan sok munkahelyi baleset, illetve megbetegedés éri. Minden évben hozzávetőleg 1500 munkás veszíti életét ez több mint az összes többi ágazat átlagának kétszerese. Az építőiparban dolgozók körében kétszer akkora a valószínűsége annak, hogy nem halálos kimenetelű sérülést szenvednek, mint a más ágazatokban dolgozó átlagos munkavállalók esetében. A 2004-es bővítés előtti 15 EU-tagállam építőipari ágazatában minden évben több mint 700 000 olyan súlyos munkahelyi baleset történik, amely 3 napnál hosszabb távollétet eredményez ( 1 ). Ez azonban nemcsak az egyes dolgozókra, a családjukra, illetve a munkáltatójukra van jelentős hatással, hanem a gazdaság egészében is nagy pénzügyi ráfordítással jár. Noha az ágazaton belül számottevő előrelépés történt a munkakörülmények javítása terén, sok még a tennivaló. Előrelátó tervezést és ellenőrzést igényel annak érdekében, hogy a kockázatok elkerülhetők, a balesetek és a tartós egészségügyi problémák megelőzhetők legyenek az ágazat multidimenzionális jellege, illetve a sok különféle veszély és kockázat, amelynek a dolgozók ki lehetnek téve (többek között a magasban végzett munka, a fizikai hatásoknak való kitettség pl. a vibráció és a zaj, a kézzel történő tehermozgatás, a szállítás, valamint a veszélyes vegyi anyagok, illetve az azbeszt). Ezeken túlmenően számos egyéb olyan idegi megterheléssel járó közreható tényező is szerepet játszik, amely csak hosszabb távon fejti ki hatását ilyen lehet például az egyedül végzett munka, a szoros határidők, illetve a hosszú távon végzett túlzottan sok munka. A 2007 2012 közötti időszakban a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó közösségi stratégia ( 2 ), illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó 92/57/EGK és 92/58/EGK irányelv gyakorlati végrehajtásáról szóló bizottsági közlemény ( 3 ) felismerte, hogy az építőipari ágazatban az általános munkakörülmények javításához feltétlenül meg kell erősíteni az építkezésekről szóló 92/57/EGK irányelv ( 4 ) hatékony végrehajtását. Ennek keretében a nem kötelező érvényű helyes gyakorlatok kialakításával támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k). Ez az útmutató a 92/57/EGK irányelv alkalmazásához ad információt, valamint a helyes gyakorlatokra példát, és az egészséget és a biztonságot fenyegető kockázatok megfelelő kezelésének az építkezés minden szakaszában történő biztosításához szükséges elemeket is körvonalazza. Az útmutató ezen túlmenően a jobb szabályozást célzó program részeként általános példákon mutatja be a jogszabályokban foglaltak betartásához szükséges dokumentációt az adminisztratív terhek minimalizálása mellett. Az Európai Uniónak és a tagállamoknak meg kell felelniük a foglalkoztatás körülményeinek javítása terén jelentkező kihívásoknak. Az építőiparban a balesetek számának és a megbetegedések előfordulásának csökkentése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy biztonságos, egészséges és jobb munkahelyi környezetet teremthessünk mindenki számára. E célkitűzés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy valamennyi releváns érdekeltet bevonjuk beleértve a megrendelőket, a tervezőket, az építésvezetőket, a koordinátorokat, a vállalkozásokat és egyéb munkáltatókat, a munkavállalókat, a munkavállalók képviselőit, a szállítókat, a biztosítókat, a közigazgatási szerveket és munkaügyi felügyeleteket. Meggyőződésem, hogy ez az útmutató jelentős mértékben hozzájárul az építőiparban az egészség és biztonság kérdésének javításához, és őszintén remélem, hogy az irányelv rendelkezéseinek végrehajtásában érintett valamennyi fél munkáját segíteni fogja. ( 1 ) Munkahelyi balesetek európai statisztikája (ESAW) Eurostat, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok 2007-ből. ( 2 ) COM(2007) 62. ( 3 ) COM(2008) 698. Robert Verrue főigazgató Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság ( 4 ) A Tanács 92/57/EGK irányelve (1992. június 24.) az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében, HL L 245., 1992.8.26., 6 22. o. 15

1A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei 1.1. Mi a veszély? Mi a kockázat?...18 1.2. Általános megelőzési elvek...18 1.2.1. Kockázatok elkerülése... 19 1.2.2. Az elkerülhetetlen kockázatok értékelése... 19 1.2.3. A kockázati források kiküszöbölése... 20 1.2.4. A munkának az egyénhez való igazítása... 20 1.2.5. A műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás... 20 1.2.6. A veszélyes tényezőknek nem, vagy kevésbé veszélyessel való helyettesítése... 20 1.2.7. Egységes átfogó megelőzési politika kidolgozása... 21 1.2.8. Csoportos védintézkedések előnyben részesítése az egyéni védintézkedésekkel szemben... 21 1.2.9. Megfelelő utasítások adása a munkavállalóknak... 22 1.3. Kockázatértékelés...22 1.3.1. 1. lépés A veszélyek és a veszélyeztetett személyek azonosítása... 23 1.3.2. 2. lépés A kockázatok értékelése és rangsorolása... 23 1.3.3. 3. lépés A megelőző intézkedés kiválasztása... 24 1.3.4. 4. lépés Az intézkedés végrehajtása... 24 1.3.5. 5. lépés Nyomon követés és felülvizsgálat... 24 1.3.6. Integrált kockázat-nyilvántartások... 25 1.4. Az általános megelőzési elvek alkalmazásának további példái...26 17

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Az általános megelőzési elvek meghatározó elemei az Európai Unió (EU) munkavállalói biztonsággal kapcsolatos jogalkotási megközelítésének. A gyakran keretirányelv -ként említett 89/391/EGK irányelv a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedéseket vezet be, és meghatározza a kockázat-ellenőrzés valamennyi munkahelyen alkalmazandó átfogó stratégiáját. Az általános megelőzési elveket, a kockázatértékelést és a kockázatkezelést a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításának sarokkövévé teszi. Ezt a stratégiát az építkezésekről szóló 92/57/EGK irányelv is magában foglalja, és az irányelvben említett különböző érdekelt feleknek ezt figyelembe kell venniük. Mi tehát a veszély, a kockázat, és melyek az általános megelőzési elvek? Hogyan függnek össze a kockázatértékeléssel és a kockázatkezeléssel? Valamint mit kell tennie az építőiparnak? 1.1. Mi a veszély? Mi a kockázat? Mit jelent a veszély? Veszély minden olyan dolog, amely kárt tehet, ebben az esetben a munkatevékenységet végző vagy az által érintett személyek biztonságában és egészségében. 1. példa: A csúszás- vagy botlásveszélyes hibás felületek, a zuhanásveszélyes védelem nélküli szélek, a leeső tárgyak vagy a közlekedő járművek, amelyek elgázolhatják az embereket, az éles szélek, a villamos energia, a tűz, a robbanás és így tovább az emberek biztonságát fenyegető veszélyek jellemző példái. 1.2. Általános megelőzési elvek Mit mond a 89/391/EGK irányelv? 6. cikk 2. A munkáltató az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedéseket az alábbi általános megelőzési elvek alapján hajtja végre: (a) a kockázatok elkerülése; (b) az elkerülhetetlen kockázatok értékelése; (c) a kockázati források kiküszöbölése; (d) a munkának az egyénhez való igazítása, főleg a munkahely kialakítását, a munkaeszköz, valamint a munka- és a gyártási módszerek kiválasztását illetően, különösen az egyhangú munka és az előre meghatározott ütem szerint végzett munka visszaszorítására, és azok egészségre gyakorolt hatásának a csökkentésére; (e) a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás; (f) a veszélyes tényezőknek nem, vagy kevésbé veszélyessel való helyettesítése; (g) koherens, átfogó megelőzési politika kialakítása, amely érinti a technológiát, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, a szociális kapcsolatokat és a munkakörnyezettel kapcsolatos tényezők hatását; (h) csoportos védintézkedések előnyben részesítése az egyéni védintézkedésekkel szemben; 2. példa: Vannak foglalkoztatási veszélyek is, amelyek súlyosan károsíthatják az emberek egészségét, úgymint rákkeltő anyagok, szálló por (az ezeknek való kitettség légzőszervi megbetegedéseket okozhat), egyéb káros anyagok (az ezekkel való munkavégzés például dermatitiszt okozhat), zaj (foglalkoztatás körében elszenvedett halláskárosodáshoz vezethet), rezgések, szélsőséges hőmérsékletnek való kitettség és nehéz tárgyak (mozgatásuk váz- és izomrendszeri problémákat okozhat). A kockázat annak a valószínűsége, hogy egy adott veszély kárt tesz a munkavégzőkben (vagy másokban), kiegészítve azt az akár közvetlen sérülés, akár hosszú távú egészségromlás által okozott károsodás súlyosságának mértékével. (i) megfelelő utasítások adása a munkavállalóknak.. Az általános megelőzési elvek azokhoz az intézkedésekhez kapcsolódnak, amelyeket a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében meg kell hozni. (Mindemellett keretként szolgálnak más olyan személyek biztonságának és egészségvédelmének figyelembevételéhez, akiket a munkatevékenységek kedvezőtlenül érinthetnek). 18

1.2.1. Kockázatok elkerülése A kockázat elkerülésének egyik módja az azt okozó veszély maradéktalan kiküszöbölése. 3. példa: Veszélyekkel járhat a szennyvíztisztító üzemekben található zárt helyekre, például felszíni és szennyvízrendszerekhez kapcsolódó föld alatti kamrákba való belépés. Ha azonban a tervet úgy módosítják, hogy az ilyen helyek az általános légtér felé nyitottak legyenek és jól szellőzzenek, ezek a veszélyek megszűnnek. 4. példa: Egy magánépülethez hozzáépített kisebb rész esetében az építész szárazvakolat alkalmazása mellett döntött, elkerülve így az elektromos és egyéb vezetékek bevezetésekor a falvágás és -vésés szükségességét. Így a munkavállalók nincsenek kitéve a szálló porból, zajból és rezgésekből eredő egészségügyi kockázatoknak. Ha egy veszélyt nem is lehet kiküszöbölni, bizonyos kockázatok akkor is elkerülhetők. Számos olyan munkatevékenységgel járó veszély létezik, amelyek nem küszöbölhetők ki teljes mértékben; gyakran azonban egyes kockázatok ha nem is az összes elkerülése érdekében más módon is el lehet végezni az adott munkát. Érdemes minél nyitottabban gondolkodni, és elszakadni a megszokott vagy bevett eljárásoktól. 5. példa: A kőművesmunka során monoton emelő mozgások ismétlődnek. A sűrű, nehéz tömbök emelése váz- és izomrendszeri panaszokat okozhat. A sérülés kockázata alternatívák meghatározásával, például kisebb vagy könnyebb tömbök alkalmazásával csökkenthető. 6. példa: Nehéz anyagok mozgatásakor bizonyos veszélyek elkerülhetetlenek, a kézi anyagmozgatásból fakadó kockázatok azonban csökkenthetők az anyagok csomagolási, kirakodási, tárolási és mozgatási módjainak körültekintő mérlegelése és gépesített anyagmozgatási módszerek, például állványzatok, daruk, emelők, villás targoncák stb. használata révén. 1.2.2. Az elkerülhetetlen kockázatok értékelése A kockázatértékelés során strukturált megközelítést kell alkalmazni. A kockázatértékelés öt lépésből álló folyamat: 1. lépés A veszélyek és a veszélyeztetett személyek azonosítása; 2. lépés A kockázatok értékelése és rangsorolása; 3. lépés A megelőző intézkedés kiválasztása; 4. lépés Az intézkedés végrehajtása; 5. lépés Nyomon követés és felülvizsgálat. Írásbeli nyilvántartásra van szükség ahhoz, hogy a lényeges információkat másoknak átadhassuk, hogy a teendők egyértelműek legyenek, valamint hogy rendelkezésre álljon egy olyan adatbázis, amely alapján a felülvizsgálat elvégezhető. Lásd a következő részt: 1.3. Kockázatértékelés, 22. o. 7. példa: A felújítási munka során nagy mennyiségű régi ólomtartalmú festéket kell eltávolítani. 1. lépés A veszélyek azonosítása: Ólom jelenléte. Az ólomnak való potenciális kitettség egészségügyi problémákat okozhat. A veszélyeztetett személyek a munkát végző dolgozók, a közelben tartózkodó egyéb munkavállalók és az esetlegesen a felújítás környezetében tartózkodó, különösen a sérülékeny személyek. 2. lépés A kockázatok értékelése és rangsorolása. Vizsgálja meg az ólomnak való kitettség lehetőségét. Mérje fel, kik és mennyire súlyosan sérülhetnek. Vizsgálja meg, milyen módokon juthat az ólom a szervezetbe (pl. belélegzés, lenyelés). Mérlegelje, hogy a munkamódszerek kiválasztása és más kapcsolódó óvintézkedések révén hogyan csökkenthető a munkavállalók és más személyek kitettsége. 3. lépés A munkavállalók és mások munkahelyi egészségének védelmét biztosító megelőző intézkedés kiválasztása. Válassza ki a szükséges nyomon követési és ellenőrzési eljárásokat (pl. magas hőfokon történő égetés mellőzése, nedves festékeltávolítás/vegyi alapú festékeltávolítók alkalmazása, védőruházat, megfelelő jólléti és tisztálkodási létesítmények, védőruházat, légzésvédelem, utasítás és felügyelet, levegő megfigyelése, egészségügyi megfigyelés stb.). 4. lépés A szükséges anyagok, védőfelszerelés, jólléti létesítmények, utasítás, felügyelet és nyomon követési rendszerek biztosítása. 5. lépés A nyomon követés tervek szerinti végrehajtása. Ellenőrizze a levegő megfigyeléséből és a vérólomvizsgálatokból származó eredményeket. Értékelje ismét a kockázatokat, és szükség szerint módosítsa a munkamódszereket. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei 19

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 1.2.3. A kockázati források kiküszöbölése A kockázati források kiküszöböléséhez a szabályozó intézkedéseket a kár közelében kell végrehajtani, és azt hatékonyan kell csökkenteni. 8. példa: A faporok belélegezve egészségkárosodást okozhatnak: a körfűrészekhez biztosítson gépi elszívórendszert, így a por közvetlenül a keletkezés helyén befogható. 9. példa: Az elbontás során keletkező por számos veszéllyel járhat. Belégzéskor káros lehet és ronthatja a látási viszonyokat: a munkahelyszínek felé irányított vízpermetezők elősegítik a porfelhők kialakulásának megakadályozását. 1.2.4. A munkának az egyénhez való igazítása A munkának az egyénhez való igazítása során mindenképpen mérlegelni kell a munkahely kialakítását, a munkaeszköz, valamint a munka- és a gyártási módszerek kiválasztását, különösen az egyhangú munka és az előre meghatározott ütem szerint végzett munka visszaszorítása, és azok egészségre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében. Az emberek fizikai korlátai megszabják, milyen messzire érnek el, mekkora súlyt tudnak felemelni, és milyen élesen látnak különböző fényviszonyok között. Ezenfelül korlátozottak a kognitív adatok, például az utasítások, a műszerállások stb. elemzésére való képességeik is. A munkakörnyezet további stresszforrás lehet, ha például túl meleg, túl hideg vagy túl zajos. Az ismétlődő, monoton feladatok is stresszforrást jelenthetnek. Hasznos lehet, ha megpróbálja beleképzelni magát a munkát végző személy helyzetébe. Ennél is jobb, ha megkérdezi a munkavállalókat, mi könnyítené meg a dolgukat. Annak felismerése, hogy csak bizonyos súly emelhető fel biztonságosan. Annak felismerése, hogy a munkavállalók erre alkalmas munkahelyen könnyebben végzik a munkát. A munkafeladatok rotációja egy munkacsoporton belül annak érdekében, hogy az ismétlődő mozgásokból fakadó terhelés ne okozzon sérülést. 10. példa: Az építési projekt során felhasznált cementeszsákok és sóder súlyának csökkentése a sérülésveszély enyhítése érdekében. 1.2.5. A műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás Ez azt jelenti, hogy a projekt végrehajtása során (a munkamódszerek, felszerelések, anyagok és munkaeszközök stb. kiválasztásakor) naprakész információkkal rendelkezik a legújabb műszaki ismeretekről és azokat alkalmazza. A műszaki fejlődés általában jobb teljesítményt, jobb ergonómiai körülményeket és alacsonyabb kockázatokat eredményez. 11. példa: A zárt térben történő munkavégzés során a dolgozók nem belélegezhető levegőnek, valamint mérgező és gyúlékony gázoknak lehetnek kitéve. A megfigyelő berendezések valaha drágák voltak, és üzemeltetésük magas szintű szakértelmet igényelt. Napjainkban a többfunkciós gázérzékelő készülékek jóval olcsóbbak, és a legtöbb munkavállaló hatékonyan használhatja azokat. Az új technológiának köszönhetően olyan videorendszerek is rendelkezésre állnak, amelyek révén a zárt terek, például a csatornák távolról is megfigyelhetők. 12. példa: Az árkok töltőanyagainak gépi tömörítése a kéz és a kar rezgése miatt egészségügyi problémákat okozhat. Ma már vannak olyan rádió-távirányítású törmörítőgépek, amelyek kiküszöbölik ezt a veszélyt. 1.2.6. A veszélyes tényezőknek nem, vagy kevésbé veszélyessel való helyettesítése Ez ismert nevén a helyettesítés. Azt jelenti, hogy felülvizsgáljuk a rendelkezésre álló lehetőségeket, majd azokat választjuk, amelyek vagy egyáltalán nem jelentenek veszélyt a munkavállalókra, vagy amelyek kevésbé veszélyesek és ezáltal elfogadható mértékű kockázattal járnak. Meg kell vizsgálni a munkakörnyezet, a munkafeladat, valamint az anyagok, a munkagépek és a munkaszerszámok jelentette veszélyeket. 13. példa: A helyettesítés keretében módosítható a javasolt folyamat is, például: bizonyos esetekben a mechanikai rögzítőrendszerek az alternatív, vegyi alapú rögzítőrendszerekkel összehasonlítva csökkenthetik az átfogó kockázatot, festési munkák végzésekor a káros oldószereket tartalmazó festékek vizes bázisú festékkel történő helyettesítése, közúti munkák során az alacsony hőmérsékletű aszfalt használatával megelőzhető a mérgező anyagoknak való kitettség. 20

1.2.7. Egységes átfogó megelőzési politika kidolgozása A kockázatok ellenőrzése érdekében a biztonsági rendszer egészét figyelembe kell venni: az egyént, a munkafeladatot, a munkagépet és az eszközöket, a különböző érdekeltekre vonatkozó irányítási szervezést és intézkedéseket, valamint a teljes projekt irányítását, a szélesebb környezetet és mindezek kölcsönhatásait. A technológia, az ergonómia és a humán tudományok elősegíthetik a megelőzési stratégia kidolgozását. Mindez nem bonyolult. Fontos, hogy ne egyszerűen az ágazatban gyakori közvetlen veszélyekre összpontosítsunk; ugyanilyen lényeges a sérülések okainak hátterében meghúzódó tényezők feltárása is. Ezek kivétel nélkül a szervezeti vagy az építkezési kultúrával állnak összefüggésben. Ez erőteljesen befolyásolja valamennyi érintett hozzáállását és viselkedését. a) Emberi hiba és jogsértés Igen összetett problémákat vethet fel, hogy az emberek hogyan és miért követnek el hibákat, illetve miért mulasztják el szándékosan az előírások betartását (jogsértés). A hibák megfelelő munkakörnyezet biztosítása és az alábbiak kezelése révén csökkenthetők: szélsőséges követelmények (nagy munkaterhelés, fokozott éberség, időhiány); társadalmi és szervezeti stressztényezők (személyzeti létszám, ellentétes hozzáállás); egyedi stressztényezők (képzettség, tapasztalat, fáradtság); és eszközjellegű stressztényezők (ellenőrzés, utasítások, eljárások). Az emberi mulasztások száma kedvező biztonsági kultúra biztosítása révén csökkenthető, amely az alábbiakat jelenti: a munkaerő bevonása; a munkakörnyezet javítása; olyan szabályok alkalmazása: amelyek relevánsak és gyakorlatiasak; amelyeket az általuk érintetteknek elmagyaráznak; amelyek a felesleges szabályok megszüntetésének köszönhetően minimálisak; a szükséges munkaeszközök biztosítása; az emberek közötti kapcsolatok javítása; hatékonyabb munkatervezés és -szervezés; hatékonyabb felügyelet és nyomon követés; az időhiány okozta nyomás enyhítése; alkoholfogyasztás, kábítószerrel és egyéb anyagokkal való visszaélés elkerülése. b) Szervezeti hibák és rendszerjellegű hiányosságok A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hibák valószínűsége pozitív biztonsági kultúra kialakításával csökkenthető. Ez jellemzőbb olyan szervezetekre, amelyekben a felsővezetés teljes mértékben elkötelezett és: hatékony vezetést biztosít; elismeri, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megfelelő irányítása hozzájárul az üzleti célokhoz; megérti a kockázatokat; hatékony kockázat-ellenőrzőket működtet; világos teljesítménykövetelményekkel rendelkezik; hatékonyan kommunikál és olyan tanulásra képes szervezet, amely figyelmesen hallgat, valamint felülvizsgálja a korábbi eredményeket és tanul azokból. 14. példa: Egy vállalkozó a szervezet legfelsőbb szintű vezetése által kezdeményezett, viselkedésbeli változásokra irányuló programot vezetett be. A vezetők minden szinten támogatták azt, és szigorították az építkezésre vonatkozó normákat. A változásra irányuló kezdeményezés fontos részét képezte az építkezésen zajló bevezetésnek, azt elősegítendő, hogy az új munkavállalók a kezdetektől fogva tudatában legyenek a szokásosnál jóval magasabb szintű elköteleződésnek és elvárásoknak. 1.2.8. Csoportos védintézkedések előnyben részesítése az egyéni védintézkedésekkel szemben Előnyben részesítendők a csoportos védintézkedések, mivel ezek egyszerre több személy esetében szüntethetik meg a kockázatokat, és az egyéni védintézkedésekkel szemben jelentős előnyökkel járnak. 15. példa: Egy munkaállvány padozatának szélén elhelyezkedő védőkorlát mindenkit megvéd az esés ellen, és az annak előnyeit élvező munkavállalóktól semmilyen intézkedést nem igényel. A biztonsági hevedereket az egyéneknek igénybe kell venniük, és azokhoz megfelelő rögzítésre, illetve állandóan rendelkezésre álló és folyamatos karbantartást kívánó zuhanásgátlókra van szükség. A hevederek használatuk során gyakran jelentős gyakorlati nehézségeket okoznak. Ennélfogva igen kevéssé valószínű, hogy a heveder ugyanolyan eredményesen megelőzheti a sérüléseket, mint a védőkorlát. Továbbá, az egyéni védintézkedések igen ritkán előzik meg a balesetek bekövetkezését. Ehelyett azok következményeit enyhítik. A védősisak például csökkentheti a leeső anyagok által okozott sérülések mértékét, de semmit sem tesz az esemény megakadályozásáért, szemben az olyan csoportos intézkedésekkel, mint a védőhálók vagy az állványpadozatok nyílt szélein elhelyezett kiszögellő padlóléc. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei 21

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 16. példa: A tervező egy vízszintes tetőfelületet körben korláttal szegélyezett annak érdekében, hogy az épület teljes élettartama során állandó védelmet biztosítson az ott munkát végzők számára. A hevederek és rögzítőrendszerek használatából álló rendszert a folyamatos karbantartási költségek és az általuk biztosított korlátozott védelem miatt kizárta. 17. példa: Egy vállalkozó egy magas állványzat homlokzatát védőborítással látta el a leeső anyagok által okozott sérülések megelőzése érdekében. (Ezenkívül, a borításnak köszönhetően a munkavégzés rossz időjárási viszonyok esetén is viszonylagos kényelemben zajlott.) 18. példa: Egy magas híd konzolos tartójának építésekor védőhálókat szereltek fel a szerelőállvány alá, hogy felfogják a leeső anyagokat. Ez a csoportos védintézkedés a híd alatt tartózkodó valamennyi személy számára csökkentette a leeső anyagok kockázatát. 1.2.9. Megfelelő utasítások adása a munkavállalóknak Az utolsó elv a munkavállalók megfelelő utasításokkal való ellátása, amelynek célja, hogy tisztában legyenek a biztonságos munkavégzés módjával. Az utasításoknak tartalmazniuk kell a javasolt munkával járó kockázatok leírását, és meg kell említeniük az elvárt védintézkedéseket (pl. használandó eszközök, egyéni védőeszközök stb.). Ezenfelül az utasításokat olyan módon kell kiadni, hogy a munkavállalók könynyen megértsék azokat. A következők biztosítása: Közös bevezető foglalkozások valamennyi új munkavállaló számára a munka megkezdése előtt (számos olyan gyakori kérdés van, amelyekkel az építési projektbe újonnan bekapcsolódó munkavállalóknak tisztában kell lenniük). A szakmai vállalkozók által adott további utasítások azt megelőzően, hogy alkalmazottaik új feladatba kezdenének, valamint napi emlékeztetők a munkakezdés előtt. Rendszeres munkavédelmi megbeszélések. Nyilvántartás vezetése a munkavállalók oktatásáról és a bevezető foglalkozásokon való részvételükről. 1.3. Kockázatértékelés A kockázatértékelés a munkahelyi kockázatkezelés első lépése. Strukturált eszközként szolgál a munkahelyi veszélyekből fakadó, a munkavállalókat (és más személyeket) érintő biztonsági és egészségvédelmi kockázatok értékeléséhez. Valamennyi érdekelt félnek el kell készítenie saját kockázatértékelését. A kockázatértékelés következetes vizsgálatot jelent, amely mérlegeli az alábbiakat: mi okozhat sérülést vagy kárt; kiket érint ez és hogyan; kiküszöbölhetők vagy csökkenthetők-e a veszélyek, és ha nem; milyen megelőző vagy védintézkedéseket kell életbe léptetni a kockázatok szabályozása érdekében. Hétköznapi életünk során nap mint nap végzünk kockázatértékelést. Amikor át szeretnénk kelni az úton, felmérjük, hogy megsérülhetünk, és gond nélkül mérlegelünk számos különböző tényezőt, például azt, vajon kellően rálátunk-e a közeledő gépjárművekre, hogy a gépjárművezetők látnak-e bennünket, milyen gyorsan közlekednek a járművek, mekkora a forgalom, milyenek az időjárási viszonyok, világos van-e, milyen hosszú az átkelés, milyen típusú az útburkolat és így tovább. Mérlegeljük, hogyan tudnánk teljes mértékben elkerülni a veszélyt például az aluljáró vagy egy híd igénybevételével, illetve olyan útvonalon, amelyen nem kell átkelnünk az úton. Ha a veszélyt nem tudjuk teljes mértékben kizárni, felmérjük, hogyan csökkenthetnénk azt például azáltal, hogy olyan helyen kelünk át, ahol a járókelők jelzőlámpák segítségével megállíthatják a forgalmat, illetve ott, ahol az úttest közepén gyalogos járdaszigetek találhatók. Ha pedig mindezek a lehetőségek nem állnak rendelkezésre, végül alapos körültekintéssel megállapíthatjuk, biztonságos-e az átkelés, és ha igen, mikor. Ha az átkelés mellett döntünk, biztonságunk megóvása érdekében továbbra is figyelemmel kísérjük az éppen zajló eseményeket. Miután átértünk, végiggondolhatjuk, helyesen cselekedtünk-e, különösen, ha kényelmetlenül éreztük magunkat vagy csak hajszálon múlt egy baleset. Ezzel egyúttal felülvizsgáljuk a történteket. Lesznek természetesen olyan esetek, amikor arra a következtetésre jutunk, hogy a kockázat tovább nem csökkenthető, a fennmaradó kockázat pedig olyan magas, hogy azt inkább nem vállaljuk. Ez a helyes döntés, az ehhez vezető úton azonban bizonyos ránk nehezedő nyomások ellenkező döntésre sarkallhatnak; ilyen lehet például a munkából való elkéséstől való félelem vagy a velünk lévő barátok, akik vállalják a kockázatot, ezzel mintegy kizárva bennünket a csoportból. Nyilvánvaló, hogy hosszú távú jólétünk fontos számunkra, és lesznek olyan helyzetek, amikor nehéz döntést kell hoznunk. 22

Az úton történő átkeléskor tehát öt lépésre bontjuk a feladatot: (i) Azonosítjuk a veszélyeket. (ii) Értékeljük azokat. (iii) Eldöntjük, mit kell tennünk. (iv) Átkelünk az úton, közben és utána is folyamatosan figyelemmel kísérve a körülményeket. (v) Felülvizsgáljuk, vajon helyesen cselekedtünk-e. Ha mindennapi életünk kockázatainak kezelése során ilyen összetett döntéseket hozunk, a kockázatértékelés minden bizonnyal mindennapi munkánkban is alkalmazható. A kockázatértékelés valójában nem más, mint a fenti öt lépés végrehajtása. A kockázatértékelés és -kezelés egy öt lépésből álló megközelítés, amely a következőket foglalja magában: 1. lépés a veszélyek és a veszélyeztetett személyek azonosítása; 2. lépés a kockázatok értékelése és rangsorolása; 3. lépés a megelőző intézkedés kiválasztása; 4. lépés az intézkedés végrehajtása; és 5. lépés nyomon követés és tettünk felülvizsgálata. Megfelelő tervezéssel jóval egyszerűbb lett volna az úton történő átkelés feladata, és a kockázatokat is csökkenthettük, vagy talán teljesen ki is küszöbölhettük volna. Ugyanez igaz az építkezéseken tapasztalt munkahelyi veszélyekre is. A 89/391/EGK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a munkavállalóknak rendelkezniük kell kockázatértékeléssel. A 9. cikk (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak meg kell határozniuk a kockázatértékelések elkészítésére vonatkozó szabályokat. Saját projektjére vonatkozóan tájékozódjon a nemzeti követelményekről. Egyszerű adatrögzítő lap használata, amely a legtöbb egyértelmű helyzetben megkönnyítheti a kockázatértékelés készítését. Az adatlap hasznos emlékeztetőül szolgál a szükséges intézkedésekhez, és a mások részére nyújtott tájékoztatás egyik eszköze. Az összes érdekelt félre vonatkozó adatlapot lásd itt: 3. melléklet Kockázatértékelési adatlap, 124. o. A tervezőkre vonatkozó adatlapot lásd itt: 4. melléklet Tervezési adatlap, 125. o. 1.3.1. 1. lépés A veszélyek és a veszélyeztetett személyek azonosítása A veszélyazonosítás meglehetősen egyszerű, ha kellő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik a vizsgált tevékenységekről. Mindazonáltal gyakran érdemes lehet másokkal konzultálni, ideértve a munkavállalókat és képviselőiket is. Ha a tevékenység már zajlik, és Ön a meglévő kockázatértékelés felülvizsgálatát végzi, megfigyelheti a gyakorlati munkavégzést is. A közvetlen sérülést okozó veszélyeken túl olyan veszélyekre is gondoljon, amelyek hosszú távon egészségkárosodáshoz vezetnek. Mérlegelje továbbá az összetettebb és gyakran kevésbé nyilvánvaló, például pszichoszociális és munkaszervezési tényezőket is. Lásd a következő részt: 3. melléklet Kockázatértékelési adatlap, 124. o. Vegyen figyelembe olyan egyéb tevékenységeket, amelyek azonos időben történhetnek. Ne feledkezzen meg az előkészítő és befejező tevékenységekről sem, amelyekre a fő tevékenység részeként kerül sor. A kezdeti építési tevékenységeken túl valószínűleg a létesítmény karbantartása, javítása és tiszta, rendezett állapotának fenntartása által igényelt további feladatokra is ki kell térnie. Az átalakítással és a bontással járó tevékenységek szintén relevánsak lehetnek attól függően, hogy egyetlen tevékenységet vagy a teljes élettartammal kapcsolatos kérdéseket vizsgál. Információforrások tanulmányozása, úgymint: a szervezetén és az Ön iparágán belül történő sérülésekre és megbetegedésekre vonatkozó statisztikák; biztonsági és egészségvédelmi szervezetek, szakszervezetek és szakmai szövetségek webhelyei ( 8 ), segélyhívó vonalai és kiadványai; beszállítóktól és gyártóktól származó adatok; műszaki szabványok; biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok. Következőként vizsgálja meg, hogy a személyek mely csoportjait érinthetik a veszélyek. Fordítson különös figyelmet a sérülékeny személyekre (például fogyatékkal élők, a rossz egészségi állapotból vagy gyógyszeres kezelésből fakadó hajlam, migráns munkavállalók, fiatalok és idősek, várandós nők és szoptató anyák, valamint tapasztalatlan és képzetlen személyek). Minden további munkavállalót is figyelembe kell vennie, még akkor is, ha nem Ön foglalkoztatja őket, és nem vesznek részt az Ön tevékenységeiben. A veszélyek kiküszöbölése és a kockázatok kezelése során rendszerint együtt kell működni a projektcsoport többi tagjával; az ilyen együttműködést pedig már az 1. lépésben érdemes elkezdeni. Lásd a következő részt: 3. melléklet Kockázatértékelési adatlap, 124. o. 1.3.2. 2. lépés A kockázatok értékelése és rangsorolása A 2. lépés a kockázatok értékelése, amelynek során felmérjük, milyen valószínűséggel, milyen súlyos mértékben, milyen gyakran és hány személy lehet kitéve az adott veszélynek. Egyes személyek, különösen az értékelésben gyakorlott és az adott tevékenységet és annak veszélyeit jól ismerők esetében hasznos, ha a valószínűséget, a sú- ( 1 ) További információkért lásd a következő részt: 8. melléklet További információk, 178. o. 23 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv lyosságot, a gyakoriságot és a veszélyeztetett személyek számát együttesen értékelik, az összes vizsgált tényezőt magában foglaló közös értékelés elkészítésével. Minél nagyobb a kockázat, annál határozottabb erőfeszítéseket kell tenni annak leküzdésére. Lásd a következő részt: 3. melléklet Kockázatértékelési adatlap, 124. o. 1.3.3. 3. lépés A megelőző intézkedés kiválasztása Ne feledje, hogy a legjobb megoldás a veszély teljes körű kiküszöbölése. Amennyiben a veszélyek alacsony ráfordítással vagy többletköltség nélkül egyszerűen megszüntethetők, ezt minden esetben meg kell tenni, függetlenül a kockázat mértékétől. Ne tévessze meg magát azzal, hogy csak a látszólag komolyabb kockázatokkal kapcsolatban cselekszik. Hasonlóképpen akkor se hagyja figyelmen kívül a rendkívül komoly veszélyeket, ha azok igen kevéssé valószínűek. A sok áldozatot követelő nagy balesetek ritkák; és még ritkábbak lennének, ha az emberek elismernék, hogy ezek megtörténhetnek, majd jelentős megelőző intézkedéseket léptetnének életbe. Előfordulhat, hogy mások is segíthetnek a veszélyek kiküszöbölésében és a kockázatok csökkentésében. Ez különösen igaz az olyan építési projektek esetében, ahol az érdekelt felek, például a megrendelő, a tervező és más vállalkozók közösen munkálkodhatnak a munkahelyi biztonságra és egészségre jelentett kockázatok kezelésén. Ha a kockázatok nem szüntethetők meg, mérlegelni kell, mit lehet tenni azok csökkentése érdekében, hogy ne ássák alá az érintettek biztonságát és egészségét. Átfogó konzultáció a lehetőségek vizsgálata során. A veszélyek kiküszöbölése és a kockázatok csökkentése történhet többek között a tervezési megoldások módosítása, más, nem vagy kevésbé veszélyes anyagok használata, valamint szervezeti és műszaki változtatások formájában. Ne feledje, hogy az általános megelőzési elveknek megfelelően kell eljárnia. Lásd a következő részt: 1.2. Általános megelőzési elvek, 18. o. Lásd a következő részt: 3. melléklet Kockázatértékelési adatlap, 124. o. 1.3.4. 4. lépés Az intézkedés végrehajtása Az értékelés végéhez közeledve meg kell tervezni, illetve meg kell szervezni a teendőket. A megelőző és védintézkedések életbe léptetéséhez választ kell adni a mit, hol, miért, ki és a hogyan kérdéseire. A munkavállalókat és képviselőiket be kell vonni és tájékoztatni kell őket. Az oktatás, az utasítások és a felügyelet mind fontos mérlegelendő témakörök, csakúgy, mint a munkavállalók számára szükséges ismeretek és tapasztalatok. Megoldást kell találni a munkagépekkel és -eszközökkel kapcsolatos követelményekre, valamint arra, hogy ezek időben rendelkezésre álljanak, és folyamatos működőképességük biztosított legyen. Az átfogóbb munkakörnyezeten túl további vizsgálandó kérdés a megközelíthetőség, a munkaterület, a tárolás, a logisztika és a felhasználandó anyagok. Kivitelezési nyilatkozatok használata a tevékenység egésze során szükséges teendők meghatározásához, különösen a nagy kockázatot jelentő tevékenységek esetében. Ezek segítségével megválaszolhatók az elvégzendő tevékenységgel kapcsolatos mit, hol, mikor, ki és, ez a legfontosabb, hogyan kérdései. Gyakran szerepelnek bennük rajzok és illusztrációk, amelyek segítik a kommunikációt és az utasítások kiadását. A kivitelezési nyilatkozatok a vállalkozó vezetési struktúrájában a koordinátorral és másokkal való kommunikáció eszközeként alkalmazhatók, ideértve a munkavállalókkal és az ő képviselőikkel, valamint a más vállalkozókkal folytatott párbeszédet is. A kivitelezési nyilatkozatok hasznos irányítási eszközként szolgálnak az építkezésen folyó tevékenység megkezdésekor, és rendszeres használatuk valamennyi érintett számára jó emlékeztetőül szolgálhat a követelmények tekintetében. A nyilatkozatoknak meg kell felelniük az alábbi feltételeknek: arra kell összpontosítaniuk, milyen intézkedésekre van szükség a feladatvégzés során, kellő részletességgel meg kell határozniuk a 4. lépésből, tehát az intézkedés végrehajtásából levont következtetéseket, tartalmazniuk kell a kockázatértékelés egy példányát. 1.3.5. 5. lépés Nyomon követés és felülvizsgálat a) Nyomon követés Felügyeletre van szükség, amely biztosítja a nyomon követés megfelelő szintjét, és a munka folyamán gondoskodik a veszélyek és kockázatok megfelelő kezeléséről. A nyomon követés az új és váratlan problémák észlelését és kezelését is garantálja. 24

A nyomon követési rendszereknek számos különböző tényezőt figyelembe kell venniük. Ezek többek között a munkavállalók tevékenységben való jártassága, képzettségük és kompetenciáik. A kockázat szintje további tényezőt jelent. Előfordulhat, hogy a kockázat szintje nem állandó. Valójában csak ritkán az, annak ellenére, hogy számos kockázatfelmérés ezt feltételezi. A folyamatos biztonság szempontjából nélkülözhetetlen lehet annak maradéktalan megértése, hogy idővel hogyan és milyen mértékben változhat a kockázat. Ha a kockázat alacsony és a változás mértéke hasonlóan lassú, akkor a nyomon követés szintje ezt tükrözheti. Ha azonban a kockázat várható szintje magas és gyorsan változhat, sok embert veszélyeztetve ezáltal, akkor a nyomon követési rendszernek kellően fejlettnek kell lennie ahhoz, hogy hatékonyan működhessen. Ha ilyen munkatevékenységre lehet számítani, érdemes ismét megvizsgálni a javasolt megelőző intézkedéseket, és ellenőrizni, hogy azok javíthatók-e. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy arra a következtetésre jut: az adott tevékenység olyan magas potenciális kockázattal jár, hogy azt nem szabad végrehajtani. b) Felülvizsgálat A felülvizsgálat az 5. lépés befejező része. Az első felülvizsgálatot a kockázatértékelést készítő személyeknek kell elvégezniük. Az értékelés befejezését megelőzően ellenőrizniük kell, hogy elégedettek-e az eredménnyel. Hasznos lehet a jóváhagyási rendszer részét képező további független felülvizsgálat, különösen magas kockázat esetén. Integrált kockázat-nyilvántartások használata olyan esetben, amikor egy projekt során számos érdekelt fél közösen együttműködve biztosítja a munkahelyi biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatok kezelését. Ilyen esetben az érdekelt felek lehetnek megrendelők, tervezők, koordinátorok, vállalkozók, munkavállalók és képviselőik, beszállítók és így tovább. Az integrált kockázat-nyilvántartás megkívánja, hogy az érdekelt felek közösen végezzenek kockázatértékelést és a projektre vonatkozóan dolgozzanak ki egy mindenre kiterjedő dokumentumot, a kockázat-nyilvántartást. Ennek előnye, hogy valamennyi fél részt vesz a veszélyek meghatározásában, és ennél is fontosabb, hogy a projekt teljes időtartama során osztozhatnak azok kiküszöbölésében vagy a kockázatok csökkentésében azokkal, akik a számukra megegyezés alapján kijelölt tevékenységek nyomán a legnagyobb hatást érhetik el. Az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora a legalkalmasabb személy arra, hogy a projektcsoport érdekelt felei számára létrehozza a kockázat-nyilvántartást. Koordinátor hiányában ésszerű lehet, ha a megrendelők, a tervezők és a vállalkozók közösen hoznak létre egyszerű integrált kockázat-nyilvántartásokat, amelyek tekintetbe veszik a veszélyek jellegét és mértékét. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei Ezenfelül meg kell határozni egy olyan további, átfogó felülvizsgálat dátumát, amely figyelembe veszi a korábbi tapasztalatokat és az értékelés megbízhatóságát. Lásd a következő részt: 3. melléklet Kockázatértékelési adatlap, 124. o. 1.3.6. Integrált kockázat-nyilvántartások Lesznek olyan alkalmak, amikor a projekt egyes érdekeltjei hozzájárulhatnak egy másik érdekelt fél munkavállalóit érintő veszélyek kiküszöböléséhez és kockázatok csökkentéséhez. Bizonyos projektek esetében hasznosnak ítélik az ilyen együttműködési megközelítés hivatalossá tételét, és integrált kockázat-nyilvántartás létrehozását, noha az irányelv ezt nem írja elő. 25

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 1.4. Az általános megelőzési elvek alkalmazásának további példái Az alábbi táblázat példákkal szolgál arra vonatkozóan, hogyan alkalmazhatók az általános megelőzési elvek a gyakorlatban a tervezés, az építkezés és a további építési munkák során. Általános elv 1. Kockázatok elkerülése 2. Az elkerülhetetlen kockázatok értékelése 3. A kockázati források kiküszöbölése A tervezés és az előkészítés során 19. példa: Megfelelő nagyságú munkaterület biztosítása a kezdeti építkezéshez és az azt követő karbantartáshoz. Állandó emelőgerendák stb. biztosítása a nehézgépek üzembe helyezés és karbantartás során történő mozgatásához. 22. példa: Egy működő nagyáruházban új üvegtetőt kellett építeni, és a megrendelő azt kérte, hogy ne kelljen megszakítania az üzleti tevékenységet. A tervezés során meghatározták mindennek a nagyközönségre jelentett veszélyeit, és a tervezési munka lehetővé tette egy erős ideiglenes állványpadozat felszerelését az új tető alatt, amely biztosította a munkaterület elérését és az alant tartózkodók védelmét. A terv emellett kitért az új elemek méretére, valamint arra az igényre is, hogy azokat daruval könnyedén fel kellett tudni emelni, és biztonságosan össze kellett tudni szerelni. Az ideiglenes állványpadozat megépítését akkorra időzítették, amikor az áruház zárva volt. 25. példa: Egy új, többemeletes társasház tervezésekor úgy döntöttek, hogy az előre gyártott lépcsősorokat úgy kell beépíteni, hogy a lehető leghamarabb biztosított legyen a megfelelő, biztonságos megközelítés. (Ez a megoldás az egyes emeletek megépítési ciklusát is lerövidítette.) Az építési szakaszban 20. példa: Vállalkozói együttműködés az összeegyeztethetetlen tevékenységek elkülönítése érdekében, úgymint: (1) gyúlékony folyadékok és nyílt láng használata; (2) olyan területeken végzett munka, ahol a magasban szerkezetépítés folyik. 23. példa: Ugyanezen üvegtető példájában (lásd balra) a vállalkozó felismerte, hogy az utcai járókelőket veszélyeztetné az anyagoknak a munkaterület és a közúti szállítás közötti átemelése. A járda egy része felett ideiglenes nehézállványzatot emeltek, az út egy részét pedig lezárták annak érdekében, hogy megfelelő munkaterületet hozzanak létre és gondoskodjanak az úton közlekedők biztonságáról. 26. példa: 27. példa: Zaj: A gépekről szóló 98/37/EK irányelvnek megfelelően a vállalkozó alacsonyabb zajkibocsátású berendezést választott. Leeső anyagok: Talajhorgonyzási munkák során egy lejtő stabilitásának javítása és az aláhulló kőzetdarabok kockázatának megelőzése érdekében több különböző szinten kellett horgonyokat elhelyezni. A munka a legfelső szinten kezdődött, így a munkavállalók a munka előrehaladtával védve voltak az aláhulló kőzetdaraboktól. A további építési munka során 21. példa: Karbantartási műveletek végzése munkaidőn kívül egy áruház rendszerint emberek által látogatott területein a másokat érintő kockázatok elkerülése érdekében. 24. példa: Egy megközelíthetetlen hegyvidéki területen található kis vasúti híd felújításának tervezésekor felismerték, hogy az elektromos felsővezetékek nem áramtalaníthatók, és ezért a földkiemelés során veszélyt fognak jelenteni. Az építkezésre történő szállítás, illetve használat céljára egy kotrógépet egy vasúti kocsihoz szereltek, majd szorosan rögzítették azt. A kotrógép elérési magasságát mechanikusan korlátozták, hogy az ne érhessen el a vezetékek jelentette veszélyzónába. Egyértelmű üzemeltetői utasításokat dolgoztak ki és léptettek életbe. Minden gépet a földhöz rögzítettek. Egy vízerőműben található soros kapcsolású turbina rendszeres karbantartása során felmerülő kockázatokat a tervezés során kezelték. Gátat terveztek, amellyel ideiglenesen lezárhatóvá vált a vízbevezető akna. Emellett megtervezték a gátat és a turbinát vezérlő elektromos rendszert, amellyel kizárták annak lehetőségét, hogy a karbantartás során a turbina véletlenül működésbe lépjen. 26

Általános elv 4. A munkának az egyénhez való igazítása, főleg a munkahely kialakítását, a munkaeszköz, valamint a munka- és a gyártási módszerek kiválasztását, különösen az egyhangú munka és az előre meghatározott ütem szerint végzett munka visszaszorítása, és azok egészségre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében 5. A műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás 6. A veszélyes tényezőknek nem, vagy kevésbé veszélyessel való helyettesítése A tervezés és az előkészítés során 28. példa: A tervezés során felismerték, hogy egy ellátóvezetéknek nagyobbnak kellene lennie ahhoz, hogy a dolgozók a vezetékek üzembe helyezésekor megőrizhessék megfelelő testhelyzetüket. 31. példa: Egy meglévő vasútállomáson új gyalogos aluljárót kellett építeni. A földfelszín rossz minőségű volt, és beomlással fenyegetett, ami a munkavállalók és mások (köztük a vonatok utasai) számára is kockázatot jelentett. Olyan tervezési megoldást választottak, amely szerint a síneket előre gyártott tömbökkel dúcolták alá. A tervnek részét képezték a föld és a sínek megfigyelésére szolgáló műszerek, valamint az a követelmény, hogy az aládúcolást össze kell hangolni a vasút működésével. 34. példa: Fújt betonburkolat használatával végzett alagútépítéshez száraz keverék helyett vizes keveréket állítottak össze a por csökkentése érdekében. A munka megkezdése előtt a tervező azt tanácsolta a megrendelőnek, hogy az alagútépítés elkezdése előtt több időre lenne szükség a kísérleti keverékek kidolgozásához és a tesztpanelek fújásához, az új technológiák alkalmazása azonban számottevő előnnyel járt. Az építési szakaszban 29. példa: Egy épületegyüttesben nagyszámú párhuzamos csővezetéket kellett felszerelni a magasban. A vállalkozó felismerte, hogy az ilyen magasságban elhelyezkedő csőszerkezet kockázatokat teremtene, ezért úgy döntött, hogy előre gyártott lengőállványokat készít, amelyek alátámasztják az elkészült csőszerkezet egyes részeit. A lengőállványokat hidraulikus emelőkészülékkel rendelkező speciális targoncákkal emelték fel, és utóbbiak az elhelyezés során munkapadozatként is szolgáltak. 32. példa: Helyszínen öntött, alapozó cölöpök fejelemének levágásához erre a célra tervezett hidraulikus ollókat használtak a kézi légkalapácsok használatának elkerülése érdekében. 35. példa: Ugyanebben a példában (lásd balra) a vállalkozó távvezérlésű fújógépek mellett döntött, hogy a munkavállalóknak ne kelljen a nagy kitettségű területeken tartózkodniuk. A további építési munka során 30. példa: Egy színházi nézőtéren számos világítóegységet helyeztek el a magasban, megközelíthetetlen helyen. Gépesített rendszereket helyeztek üzembe, amelyek lehetővé tették az egységek leengedését azok biztonságos tisztítása és karbantartása érdekében. 33. példa: Egy épület külső profilja különleges kockázatot jelentett a rendszeres ablaktisztítás során. A projektcsapat felismerte ezt, és szakértő vállalatot bízott meg, amely olyan állványrendszert tervezett és szerelt fel, amely valamennyi ablakhoz biztosította a hozzáférést. 36. példa: Egy kőhomlokzatok tisztításával foglalkozó szakértő vállalat módosította munkamódszerét, és a szokásos homokfúvásról áttért a finom vízpermettel történő tisztításra, teljesen kiküszöbölve ezáltal a munkavállalók finom szilíciumpornak való kitettsége által jelentett problémát. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei 27

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Általános elv 7. Baleset-megelőzési tervezés koherens, átfogó megelőzési politika kialakítása révén, amely érinti a technológiát, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, a szociális kapcsolatokat és a munkakörnyezettel kapcsolatos tényezők hatását 8. Csoportos védintézkedések előnyben részesítése az egyéni védintézkedésekkel szemben 9. Megfelelő utasítások adása a munkavállalóknak A tervezés és az előkészítés során 37. példa: Egy meglévő petrokémiai üzemben dolgozó projektcsoport érdekeltjei közösen úgy döntöttek, hogy a kezdetektől fogva integrált megközelítést alkalmaznak, és ezáltal javítják a projekt biztonsági és egészségvédelmi vonatkozását. A megrendelő elismerte a vállalkozók kockázatcsökkentésre irányuló igényeit, a vállalkozók pedig azt, hogy az építkezésen folytatott munka rendkívüli veszélyekkel jár. A megrendelő biztosította a bevezető oktatást és jólléti létesítményeit. A vállalkozók elfogadták a megrendelő viselkedésbeli változásokra irányuló programját. 40. példa: Egy többemeletes szerkezet előre gyártott burkolatának tervezése során a vízszintes csatlakozókat úgy helyezték el, hogy azok a széleknél védelmet nyújtsanak a következő szintet készítő munkavállalóknak. 43. példa: Egy kórház javítását és fejlesztését célzó építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora kidolgozott: egy a tervrajzokhoz fűzött jegyzetekre vonatkozó elfogadott megközelítést, hogy meg lehessen határozni az olyan alapvető szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat, amelyeknek az építkezés során működőképesnek kell maradniuk; és egy közös rendszert a munkavállalóknak a projekthez kapcsolódó biztonsági és egészségvédelmi kockázatokról való tájékoztatásához. Az építési szakaszban 38. példa: Az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora és a projekten dolgozó vállalkozók felismerték, milyen biztonsági és egészségvédelmi előnyökkel jár, ha az egységes, átfogó megelőzési politika részeként együttműködnek a munkavállalókkal. Kiemelt figyelmet fordítottak a hatékony, projektszintű biztonsági és egészségvédelmi kommunikáció kifejlesztésére, valamint számos olyan eszközt dolgoztak ki, amelyeknek köszönhetően a munkavállalók is érezhették, hogy fontos a közreműködésük (a vezetőséggel szembeni nyitott ajtók politika, javaslatok és panasztételi eljárások, illetve a munkavállalók biztonságügyi bizottsága). 41. példa: 42. példa: Az építkezésen a fő gyalogos útvonalakat használók leeső anyagokkal szembeni védelmét hálórendszerek és védőventillátorok segítségével különböző módokon biztosították. 44. példa: A vállalkozók napi biztonsági és egészségvédelmi tájékoztatókat szerveztek az aznap elvégzendő munkával kapcsolatban. A további építési munka során 39. példa: Egy nagy létesítmény rendszeres karbantartásának kezeléséért felelős szereplők felismerték, hogy több szakembernek rendszeresen szüksége lett volna alkalmi hozzáférésre bizonyos nehezen megközelíthető helyekhez. Tervezett megközelítést dolgoztak ki annak érdekében, hogy szabályos időközönként munkát lehessen folytatni, valamint hogy valamennyi szakember számára megfelelő, biztonságos munkahelyeket (állványzaton stb.) lehessen biztosítani. Ennek nyomán javult a biztonság és az egészségvédelem egyúttal pedig csökkentek a karbantartási költségek. A teraszok szélén állandó korlátok védték a karbantartási munkákban résztvevőket a leeséstől. 45. példa: A létesítmény használója gondoskodott róla, hogy a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok folyamatosan rendelkezésre álljanak, és így a karbantartó személyzet (ideértve a munkaidőn kívüli vészhelyzet-kezelésben érintetteket is) tisztában legyen a kevésbé nyilvánvaló veszélyekkel. 28

2 Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 2.1. Mi az építkezés?...32 2.2. Mi az építési munka?...32 2.2.1. Földkiemelés, földmunkák és alagcsövezés... 33 2.2.2. Előre gyártott elemek... 34 2.2.3. Berendezés... 34 2.2.4. Rendeltetésmódosítás és átalakítás... 34 2.2.5. Fenntartás és karbantartás festési és tisztítási munkák... 35 2.2.6. Felújítás és javítás... 35 2.2.7. Szétszerelés és elbontás... 35 2.3. Az építési projekt érdekelt felei...35 2.3.1. Előzetes megjegyzések... 35 2.3.2. Megrendelő... 36 2.3.3. Építésvezető... 39 2.3.4. Tervezők... 40 2.3.5. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok... 41 2.3.6. Munkáltatók... 50 2.3.7. Vállalkozók és alvállalkozók... 54 2.3.8. Önálló vállalkozók... 54 2.3.9. Munkavállalók és képviselőik... 55 2.3.10. Beszállítók... 56 2.3.11. Más szereplők... 56 2.4. A megelőzéshez szükséges dokumentumok...57 2.4.1. Előzetes bejelentés... 58 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv... 59 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok... 61 2.5. Különös/különleges kockázatot jelentő munkák...63 2.5.1. A munkavállalók biztonságára és egészségére különös kockázatot jelentő munkák... 63 2.5.2. Új kockázatok... 66 31

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 1. cikk Tárgy 1. Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a nyolcadik egyedi irányelv, megállapítja az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeit, a 2. cikk a) pontjában meghatározottak szerint. 2. Ez az irányelv nem vonatkozik a Kőszénbányák Biztonsági és Egészségügyi Állandó Bizottsága hatáskörének az ásványi nyersanyagok kitermelésével foglalkozó iparágakra történő kiterjesztéséről szóló, 1974. június 27-i 74/326/EGK tanácsi határozat 1. cikkének (2) bekezdése értelmében nyersanyag-kitermelő iparágakon belüli fúrási és kitermelési munkákra. 3. A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül. A 89/391/EGK irányelv, tehát a keretirányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a munkatevékenységekre, az építkezésekről szóló irányelvben foglalt szigorúbb és/vagy különös rendelkezések sérelme nélkül. Az építkezésekről szóló 92/57/EGK irányelv megállapítja az időszakos vagy helyileg változó építkezésekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket. Az irányelv nem vonatkozik a nyersanyag-kitermelő iparágakon belüli fúrási és kitermelési munkákra. 2.1. Mi az építkezés? Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 2. cikk Fogalommeghatározások Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: (a) időszakos vagy helyileg változó építkezések (a továbbiakban: építkezések ) minden olyan építkezés, amelyen magas vagy mélyépítési munkákat végeznek; az I. melléklet tartalmazza e munkák nem kimerítő felsorolását. Építkezés lehet bármely olyan hely, ahol a 2.2. pontban felsorolt folyamatok vagy tevékenységek zajlanak. Ne feledje, hogy a felsorolás nem kimerítő. További információkért lásd a következő részt: 2.2. Mi az építési munka?, 32. o. Az irányelv I. mellékletében szereplő lista a magas- és mélyépítési munkák példáit tartalmazza. Más hasonló jellegű munkák szintén az irányelv hatálya alá tartoznak. Az irányelv célja az időszakos vagy helyileg változó építkezéseken dolgozó munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása. Az irányelv ennélfogva valamennyi ilyen munkavállaló védelmére vonatkozik. Az irányelv hatálya alá tartoznak azok a rendszerint más jellegű munkát végző munkavállalók is, akiket azonban munkáltatójuk alkalmanként megbízhat építkezési munkákkal. 46. példa: Néhány, alapvetően egy üzem gyártósoránál dolgozó munkavállalót arra utasítottak, hogy ideiglenesen szakítsák meg munkájukat, és fessék ki az üzem egy részét. Mivel a karbantartási munka (ideértve a festést is) az irányelv I. mellékletében említett tevékenység (lásd alább), az említett személyek által végzett munka esetében alkalmazni kellett az irányelvet. A létesítmény azon részei, amelyeket nem érintenek a magas- vagy mélyépítési munkák, és amelyek továbbra is a megszokott módon üzemelnek, nem minősülnek építkezésnek. 47. példa: Egy kórház külső homlokzatán és néhány részében munka folyik. Ezek a helyek és a homlokzat építkezésnek minősülnek; a kórház többi része, amelyeket az építési munkák nem érintenek, nem képezik az építkezés részét. 2.2. Mi az építési munka? Mit mond a 92/57/EGK irányelv? I. melléklet AZ IRÁNYELV 2. CIKKÉNEK a) PONTJÁBAN EMLÍTETT MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI MUNKÁK NEM KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA 1. Földkiemelés 2. Földmunkák 3. Építés 4. Előre gyártott elemek összeszerelése és szétszerelése 5. Rendeltetésmódosítás vagy berendezés 6. Átalakítás 7. Felújítás 8. Javítás 9. Szétszerelés 10. Elbontás 11. Fenntartás 12. Karbantartás festési és tisztítási munkák 13. Alagcsövezés Az irányelv a magas- és mélyépítési munkákra vonatkozik, függetlenül azok időtartamától. Az érintett munkavállalók számától függetlenül az irányelv minden esetben alkalmazandó. Lásd a következő részt: 2.4. A megelőzéshez szükséges dokumentumok, 57. o. 32

Fontos megjegyezni, hogy az irányelv a létesítmény teljes élettartama során alkalmazandó az építkezési munkákra, annak kigondolásától egészen az esetleges elbontásig, illetve anyagainak a helyszínen történő újrahasznosításáig. 48. példa: Az alábbi tevékenységek építési munkának minősülnek: szerkezetek emelése kiállítások számára: nézőtéri ülések felállítása szabadtéri fesztiválokon. Az irányelv azon személyek biztonságára és egészségvédelmére is kiterjed, akik további építési munkát, például épület-karbantartást végeznek (beleértve a tisztítást és a festést is). Valójában a karbantartási munkák során legalább annyi munkavállaló veszti életét vagy sérül meg, mint az új építési munkák közben. A tervezőknek és más szereplőknek a teljes élettartam szemléletet kell alkalmazniuk. Az irányelv nem vonatkozik a befejezett létesítmény használóinak biztonságára és egészségvédelmére. Ezekre más irányelvek lehetnek irányadók. 49. példa: Egy munkáltató önálló vállalkozót alkalmazott, hogy vele és saját munkavállalóival együtt dolgozzon egy építkezésen. A munkáltatónak és az önálló vállalkozónak lépéseket kellett tennie saját biztonságuk és a többi munkavállaló biztonságának védelme érdekében. 2.2.1. Földkiemelés, földmunkák és alagcsövezés A földkiemelés és a földmunkák az irányelv hatálya alá tartoznak. A földkiemelés és a földmunkák számos különböző építési projektnek részét képezhetik, akár más építési munkák előkészítéseként, akár önálló tevékenységként. Az irányelv hasonlóképpen az alagcsövezésre is alkalmazandó. A hatály kiterjed a földkiemelési munkákra is, például akna vagy alagút építésekor. Az ilyen munkák és más összetett földmunkák különös figyelmet igényelnek, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyek a munkát végzők és más személyek szempontjából felmerülhetnek. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken Az irányelv nem határozza meg az építkezés vagy az építési terv fogalmát, csupán a megrendelő fogalmának meghatározásában említi az építkezés szót, és e kifejezéseket többször használja az egyes cikkekben. Gyakorlati alkalmazásban az építési terv olyan projekt, amelyet egy megrendelő részére kiviteleznek, és amely magas- vagy mélyépítési munkákat foglal magában. Természetesen ésszerű, ha a tervek figyelembe vesznek más irányelveket is, hogy biztosítsák az épület használóinak biztonságát és egészségvédelmét. A megrendelők alapvető elvárása, hogy az elkészült létesítmény használata biztonságos legyen. Az irányelv nem vonatkozik azon személyek biztonságára és egészségvédelmére, akik nem munkát végeznek, de kárt szenvedhetnek, így például a járókelőkre. Ugyanakkor ésszerű integrált biztonsági és egészségvédelmi megközelítést alkalmazni, és e személyeket is figyelembe venni. Egyes tagállamokban a szabályozás előírja más olyan személyek védelmét is, akiket az építési munkák kedvezőtlenül érinthetnek. Tájékozódjon a nemzeti jogszabályokról. A 89/391/EGK keretirányelv kötelezővé teszi a munkáltatók számára többek között kockázatértékelés készítését, és amennyiben több munkáltató található egy munkahelyen, a többi munkáltatóval való együttműködést. Az irányelv továbbra is vonatkozik valamennyi olyan munkavállalóra, akikre az építkezésekről szóló irányelv szintén alkalmazandó. A 92/57/EGK irányelv a keretirányelv (és egyéb irányelvek) bizonyos részeit kiterjeszti az önálló vállalkozókra és az építkezésen szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatókra. Lásd a következő részt: A 89/391/EGK keretirányelv, 132. o. 50. példa: A földkiemelés és a földmunkák számos különböző, épületekhez vagy infrastruktúraépítéshez kapcsolódó építési projektnek részét képezhetik. Az illusztráción látható épületalapozás keretében végzett, illetve az árokcsatorna kialakítását célzó földkiemelés az irányelv hatálya alá tartozik. Földmunkának minősül a föld alakváltoztatása oly módon, hogy az egy adott formát, például gátat vagy töltést képezzen, illetve egy vízfolyás szabályozása. 33

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 2.2.2. Előre gyártott elemek Az építési munkák közé tartozik az előre gyártott elemek összeszerelése és szétszerelése is az építkezésen. Az irányelv hatálya az előre gyártott elemek összeszerelésére vagy gyártására is kiterjed, ha azt olyan építkezésen végzik, ahol azokat később felhasználják. Az ilyen elemek más helyen, például az építkezéstől távoli gyárban végzett összeszerelése és szétszerelése azonban nem képezi az építési munka részét, és ezért nem tartozik az irányelv hatálya alá. 51. példa: Egy építkezési területen felállított betonkeverő gép, amely csak az adott projektet látja el, az irányelv hatálya alá tartozik. Egy önálló ipari létesítményben előre gyártott betont keverő munkagép, amely számos építkezést ellát, nem tartozik az építkezésekről szóló irányelv hatálya alá. 52. példa: Az építkezésekről szóló irányelv hatálya kiterjed az építkezésen használt gépeknek a használat helyén történő rendszeres karbantartására. Egy rendkívül nagy projekten dolgozó nagy gépkarbantartó létesítmény önálló ipari vállalkozásnak minősülhet, amelyben nem zajlik építési munka. Az építkezésekről szóló irányelv ennélfogva nem alkalmazandó, más irányelvek azonban, például a keretirányelv hatálya erre is kiterjed. A nemzeti jogszabályok további iránymutatással szolgálhatnak. 53. példa: Az előre gyártott betonburkolat-elemek építkezésen való fogadásával, azt követő tárolásukkal, emelésükkel és elhelyezésükkel kapcsolatos logisztikai munka az irányelv hatálya alá tartozik, kezdeti elkészítésük egy előre gyártott betont készítő létesítményben, illetve az építkezésre történő szállításuk azonban nem. 2.2.3. Berendezés Az irányelv minden olyan magas- és mélyépítési munkára vonatkozik, amely a létesítmény berendezésének részét képezi, hogy az lakhatóvá váljon. 54. példa: Ahhoz, hogy egy iskola használatra alkalmassá váljon, a laborokban villamosenergia-, gáz- és vízellátással felszerelt, beépített munkaasztalokat kellett elhelyezni. Az üzembe helyezési munka az irányelv hatálya alá tartozott. Bizonyos berendezési műveletek általában nem minősülnek magas- vagy mélyépítési munkának. Ha azonban az építési munkával egy időben és azonos helyen zajlanak, az ilyen munkákat megfelelően össze kell hangolni az építési munkával, elsősorban azért, mert a keretirányelv előírja valamennyi azonos helyszínen folyó munka összehangolását. 55. példa: Egy új szálloda építésének végső szakaszában a konyhákban, a közös helyiségekben és a szobákban szőnyegborítást, valamint szabadon álló bútorokat kellett elhelyezni. A projektcsoport gondoskodott róla, hogy a fenti feladatokat végrehajtó munkavállalók ugyanolyan védelemben és jólléti szolgáltatásokban részesüljenek, mint az építkezésen dolgozó többi munkavállaló. A szabadon álló bútorok elhelyezése az irányelv alkalmazásában nem minősül építési munkának, a padlószőnyeg lefektetése azonban igen. Az alapelv azonban az, hogy egy építkezésen dolgozó és egy munkahelyen tevékenykedő valamennyi szakembernek együtt kell működnie a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében, akár az építkezésekről szóló irányelv, akár a keretirányelv értelmében. 2.2.4. Rendeltetésmódosítás és átalakítás Az irányelv hatálya kiterjed az olyan további építési munkára, amelynek célja egy korábbi építmény rendeltetésének módosítása vagy átalakítása. Ez a munka fokozott kockázatokkal járhat, tekintettel annak gyakran összetett jellegére. Az eredeti építkezés során például veszélyes anyagot, mondjuk azbesztet használhattak, ami alapos vizsgálat nélkül közvetlenül nem állapítható meg; az új elosztóvezetékek megnyitása a leesés kockázatához vezethet, és a rosszul kivitelezett szerkezeti változtatások omlást eredményezhetnek. Ezenkívül az új és a hulladékanyagok ideiglenes tárolásának nem megfelelő ellenőrzése botlásveszélyt okozhat. Ilyen munkák esetén a megfelelő előzetes tervezés és helyszíni irányítás gyakran jelentősebb erőforrásokat igényel. 56. példa: Egy eredeti céljára már nem alkalmas 40 éves irodaépületet lakótömbbé építettek át, és jelentős átalakításokra volt szükség többek között a közös helyiségek és vezetékek esetében. Az építkezés keretében végzett valamennyi munka az irányelv hatálya alá tartozott. 34

2.2.5. Fenntartás és karbantartás festési és tisztítási munkák A fenntartási és karbantartási tevékenységek (ideértve az újrafestést is) az irányelv hatálya alá tartoznak. Figyelembe kell venni az olyan szolgáltatásokkal kapcsolatos munkákat, mint a személyfelvonók, az áramellátás, a fűtés és a szellőzés, ezt pedig leghatékonyabban a kezdeti tervezés során lehet megtenni a biztonságos hozzáférés elérhetősége és a biztonságos munkarendszerek végrehajtása érdekében. Az ablaktisztítás olyan tevékenység, amelyre a tervezés során gondolni kell, elősegítendő, hogy az elkészült létesítmény megfeleljen a munkahelyekről szóló 89/654/EGK irányelv ( 2 ) követelményeinek. 57. példa: Egy épület finom kődíszítésekkel rendelkező külső homlokzatán rutinjellegű tisztítást és felújítást kellett végezni. A lerakódott szennyeződést vízzel és kézikefével távolították el. Az ablakkereteket ugyanarról az állványról festették újra. Valamennyi munka az irányelv hatálya alá tartozott. 2.2.6. Felújítás és javítás A felújítási és javítási munkák az irányelv hatálya alá tartoznak. Ezek során rövid ideig gyakran van szükség olyan helyek megközelítésére, ahol a munkavállalók megfelelő kockázatkezelés híján veszélyben lennének. Egy jó kiindulási tervvel csökkenthető az ilyen jellegű munkák iránti igény, illetve azok gyakorisága, aminek köszönhetően a megrendelő biztonságosabban karbantartható és egész élettartama során költséghatékonyabb létesítményhez jut. 58. példa: Egy városháza palatetőjén nagyarányú javításokat kellett végezni a lemezelésen, a tetőnyereg borításon és más elemeken. Néhány tetőgerendát is ki kellett cserélni. A beépített óratorony és az óraszerkezet körültekintést igényelt. Valamennyi munka az irányelv hatálya alá tartozott. Az óraszerkezetet azonban eltávolították az építkezésről, és arra a műhelyre, ahol annak felújítását elvégezték, a 92/57/EGK irányelv már nem vonatkozott. ( 2 ) A Tanács 89/654/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében). 2.2.7. Szétszerelés és elbontás Az irányelv egy létesítmény teljes élettartamának legutolsó szakaszára, tehát annak szétszerelésére és elbontására is vonatkozik. Hasonlóképpen részleges szétszerelés és elbontás esetén is alkalmazandó. A létesítmény olyan módon történő tervezésével, amely lehetővé teszi e bontási tevékenységek biztonságos végrehajtását, csökkennek azok a kockázatok, amelyek ellenkező esetben felmerülhetnének. 59. példa: Egy nagy gyárépület gyártóegysége már nem működött hatékonyan, a hozzátartozó irodák azonban továbbra is használhatók voltak. Az irodákat megtartották, az épület többi részét pedig elbontották. A bontási munka az irányelv hatálya alá tartozott. 2.3. Az építési projekt érdekelt felei 2.3.1. Előzetes megjegyzések Az építési projektben számos érdekelt fél vesz részt, akik csoportként végzik a munkát. A projekt sikerének biztosítása érdekében együtt kell működniük és össze kell hangolniuk a másokkal közös munkát. Együttműködésükre és koordinálásukra van szükség ahhoz, hogy gondoskodni lehessen az új építkezés valamennyi szakaszában, valamint a létesítmény teljes élettartama során folyó további építési munkákban részt vevő munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről. Az érdekelt felek közül az alábbi személyek játszanak fontos szerepet: az építkezésre megbízást adó megrendelő; az építésvezetők, akikre a megrendelők számíthatnak, hogy az építési munka tervezése és/vagy kivitelezése során a képviseletükben eljárnak; az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai. Különösen fontos szerepet játszanak a projekt előkészítése során a biztonsági és egészségvédelmi szempontok tekintetében; az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai, akik különösen fontos szerepet játszanak a projekt kivitelezése során a biztonsági és egészségvédelmi szempontok tekintetében; az állandó és ideiglenes munkák tervezői; az építési munkákat végző vállalkozók és alvállalkozók; más munkáltatók; önálló vállalkozók; Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 35

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv a munkavállalók és a munkavállalók képviselői (ideértve a munkavezetőket és csoportvezetőket); és az építőanyagok és egyéb anyagok, az építési munkagépek, a gépek és felszerelések, valamint a kéziszerszámok beszállítói. A felhasználók szintén jelentős érdekeltek. Részt vehetnek olyan további építési munkákban, például a karbantartásban, amelyre az építkezésekről szóló irányelv vonatkozik, és érdekük fűződhet annak biztosításához, hogy az elkészült létesítményt biztonságos munkahelyként lehessen használni. A felhasználók olyan egyedi ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezhetnek, amelyeket egyes érdekelt felek, például a tervezők jól hasznosíthatnak. Az irányelv az építési projektek során megvalósuló biztonság és egészségvédelem tekintetében meghatározza a fő érdekelt felek kötelezettségeit, felelősségét és jogait. Fontos megjegyezni, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem olyan kérdés, amely az építési projekt valamennyi résztvevőjét érinti. 60. példa: Egy lakáscélú építési projekt kivitelezését egy vállalkozóként is tevékenykedő fejlesztési vállalkozás végzi. A vállalkozás a megrendelő és a vállalkozó is egyben. Ezenfelül a tervezésért is ők felelnek, amelyet vagy egy belső tervezőjükre vagy a vállalkozás szoros irányítása és felügyelete alatt dolgozó külső tervezőre bíznak. A fejlesztési-vállalkozási vállalatnak az irányelv értelmében számos szerepkört kell betöltenie. 2.3.2. Megrendelő a) Fogalommeghatározás Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 2. cikk [ ] (b) megrendelő minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek megbízásából az építkezés folyik. A megrendelő olyan természetes vagy jogi személy, akinek megbízásából valamely építési munkát is magában foglaló projektet végeznek, akár haszonszerzés céljából, akár nem. A megrendelők lehetnek egyének (vagyis természetes személyek), például háztulajdonosok és kisvállalkozások vezetői. A megrendelő jogi személy (vagy entitás) is lehet; például közhatóság, úgymint nemzeti kormányok és helyi önkormányzatok, illetve magánszervezetek, például vállalatok és hasonló vállalkozások, ideértve a jótékonysági és más nonprofit szervezeteket is. 61. példa: Egy magánszemély saját házát kibővítendő garázst építtet. Ő megrendelőnek számít. 62. példa: Egy építőipari vállalat tulajdonát képezi egy telek, amelyen új lakóépületet fognak építeni. A vállalat úgy dönt, hogy az építési munkát maga végzi el, a lakásokat pedig egy erre szakosodott vállalat közreműködésével értékesíti. A megrendelő az építőipari vállalat, egyben pedig a vállalkozó is. 63. példa: Különböző állami szervezetek (amelyek mind egy új metróvonal végfelhasználói lesznek) létrehozták az A nevű jogi személyt egy város új metróvonalának megépítése céljából. A projekt teljes egészében kormányzati finanszírozásból valósul meg. Az építéssel egy magánvállalatot bíznak meg, amely azt követően 5 éven keresztül végzi majd a metró üzemeltetését és karbantartását. A megrendelő az A jogi személy. b) Egynél több megrendelő Egy építkezésnek egynél több megrendelője is lehet, például akkor, ha egy nagy projektet több vállalkozás közösen finanszíroz. Az is előfordulhat, hogy egy építkezés különböző szakaszaiban más a megrendelő; egy vállalkozás például még a projekt befejezése előtt eladhatja vagy átruházhatja projektbeli érdekeltségét más vállalkozásra. Nagyszámú megrendelő esetén írásbeli megállapodás arról, hogy egyikük vezető szerepet vállal a többi megrendelő feladatainak összehangolásában. 64. példa: A kormány létrehozott egy A nevű jogi személyt és annak finanszírozást nyújt egy új folyóhíd kezdeti építési szakaszainak irányításához. A állami támogatást kapott, hogy a projekt kezdeti szakaszait finanszírozza, amíg rá nem találtak B koncessziójogosultra (egy magánszervezetre), amely befejezi az építkezést és gondoskodik a híd karbantartásáról. A megrendelő kezdetben A jogi személy volt. Amikor B -t kinevezték, ő lett a megrendelő. c) A megrendelő feladatai A megrendelők adott esetben nem rendelkeznek kellő ismeretekkel az építkezési folyamatokról, illetve az építési projekt tervezéséhez és irányításához szükséges szakértelemmel. 36

Általában azonban képesnek kell lenniük az elkészült projektre vonatkozó teljesítményfeltételek meghatározására, és tájékoztatást kell tudniuk nyújtani a tervezett helyszínről és annak környezetéről. A megrendelők szintén megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy meghatározzák projektjeik szervezésének és haladásának módját. Hasonlóképpen szoros érdekük fűződik ahhoz is, milyen egyszerűen végrehajtható az épület utólagos karbantartása. A megrendelők az érdekeltek kiválasztásakor jelentősen befolyásolhatják a munkahelyi biztonság és egészségvédelem mértékét. Központi szerepet játszhatnak az építkezés biztonsági és egészségvédelmi kultúrájának meghatározásában, és egyértelmű lehetőségük nyílik arra, hogy másokat az építési folyamat valamennyi szakaszában a biztonság és az egészségvédelem megfelelő figyelembevételére ösztönözzenek. E tényezőknek köszönhetően a megrendelők olyan erős helyzetben vannak, ahonnan a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet az általuk megrendelt építési munka teljes élettartama során kedvezően befolyásolhatják. Az irányelv által a megrendelőkre ruházott főbb feladatok a következők: igény szerint a munkájukat segítő építésvezetők kinevezése; előzetes bejelentés küldése az illetékes hatóságnak; szükség esetén egy vagy több biztonsági és egészségvédelmi koordinátor kinevezése; szükség esetén a biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítésének biztosítása; és az általános megelőzési elvek figyelembevétele az építési terv tervezése és előkészítése során, ideértve a munkához szükséges időt is. Tájékozódjon a nemzeti jogszabályokról. Egyes tagállamokban a jogszabályok további feladatokat írnak elő a megrendelők számára. 65. példa: Egy megrendelő fontos szerepet játszott a közbeszerzés során. A legalacsonyabb ár helyett a legjobb ár-érték arány elvének alkalmazásával meghatározta az építési terv költségeihez kapcsolódó biztonsági és egészségvédelmi költségvetést. Nyilvánvalóvá tette a munkahelyi biztonság és egészségvédelem iránti elkötelezettségét, amikor a témával kapcsolatban a szükséges szervezést és rendszereket bemutató átfogó politikát dolgozott ki. Építésvezetők A 92/57/EGK irányelv úgy rendelkezik, hogy a megrendelők igény szerint kinevezhetnek a képviseletükben eljáró építésvezetőt. Ez különösen hasznos, ha a megrendelő nem rendelkezik az irányelv által számára előírt feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretekkel, tapasztalattal vagy erőforrásokkal. Lásd a következő részt: 2.3.3. Építésvezető, 39. o. Előzetes bejelentés Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 3. cikk [ ] 3. Olyan építkezések esetén: ahol a munka a tervek szerint 30 munkanapnál tovább tart, és ahol egyidejűleg 20-nál több munkavállalót foglalkoztatnak, illetve ahol a munka terjedelme a tervek szerint meghaladja az egy főre eső 500 munkanapot, a megrendelő vagy az építésvezető a munka megkezdését megelőzően az illetékes hatóságoknak a III. mellékletnek megfelelő bejelentést tesz. Az előzetes bejelentést az építkezésen jól láthatóan kell elhelyezni, valamint szükség esetén azt időről időre naprakésszé kell tenni. Ahol előzetes bejelentésre van szükség, azt a megrendelőnek a munka megkezdését megelőzően el kell juttatnia a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében illetékes hatósághoz. Megjegyzendő, hogy kinevezésük esetén az építésvezetők is tehetnek előzetes bejelentést a megrendelő nevében. Lásd a következő részt: 2.4.1. Előzetes bejelentés, 58. o. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok kinevezése Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 3. cikk Koordinátorok kinevezése Biztonsági és egészségvédelmi terv Előzetes bejelentés 1. A megrendelő vagy az építésvezető a 2. cikk e) és f) pontjában meghatározott egy vagy több biztonsági és egészségvédelmi koordinátort jelöl ki minden olyan építkezésen, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik. A tervezés és a már zajló építési munka összehangolása érdekében a megrendelőknek olyan személyeket vagy szervezeteket kell kinevezniük, akik vagy amelyek az építési terv előkészítése és kivitelezése során felügyelik a biztonsági és egészségvédelmi kérdések összehangolását. Felhívjuk figyelmét, hogy bármely természetes vagy jogi személy (beleértve az irányelvben szereplő bármely szerepet betöltő személyeket) betöltheti a koordinátor szerepét, feltéve, hogy megfelelő szakértelemmel és erőforrásokkal rendelkezik. Kinevezés esetén elengedhetetlen, hogy a megrendelők az ésszerűen elvárható mértékben meggyőződjenek arról, hogy a kinevezett személyek vagy szervezetek megfelelő szakértelemmel tudják ellátni a biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos feladataikat, valamint szándékukban áll az e feladatok által igényelt megfelelő erőforrások mozgósítása. A kinevezést megelőzően a szakértelemmel és erőforrásokkal kapcsolatos tájékozódás jellege, mértéke 37 Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 38 és vonatkozása az építési terv nagyságától, összetettségétől, valamint az azzal járó várható veszélyektől és kockázatoktól függ. Lásd a következő részt: d) A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor képesítése, 43. o. A koordinátorok kellő időben történő kinevezése annak érdekében, hogy már az építési terv legkorábbi szakaszaiban hozott döntéseknél számolni lehessen a biztonsági és egészségvédelmi következményekkel. A koordinátorok írásbeli kinevezése a kinevezettektől származó írásbeli nyilatkozattal arra vonatkozóan, hogy a feltételeket megértették. A kinevezésekben történő változások esetén hasonlóan kell eljárni és azokat elismerni. Abban az esetben, ha a koordinátor szerepét egy szervezet vagy vállalat tölti be, helyénvaló, ha a megrendelő gondoskodik arról, hogy az adott szervezettel kötött szerződés vagy megállapodás rendelkezzen egy olyan konkrétan megnevezett természetes személy létéről, aki a folytonosság biztosítása érdekében e kérdésben vezető szerepet vállal. A megrendelő által végrehajtott kinevezésekről vezetett nyilvántartás. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokkal és más érdekelt felekkel való együttműködés az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségvédelmi kockázatok kezelése során. Annak biztosítása, hogy a kinevezett koordinátorok rendelkezzenek a feladatuk teljesítéséhez szükséges eszközökkel és hatáskörrel. A koordinátorok száma Egy építési terv esetén két biztonsági és egészségvédelmi koordinátori szerepkör tölthető be; egy az előkészítés, egy pedig a kivitelezés során. A két szerepkört egy kinevezett (természetes vagy jogi) személy is betöltheti. Semmi sem tiltja, hogy bármelyik koordinátori szerepkörbe egynél több személyt is kinevezzenek, és egyes nagy, összetett építési projektek esetén bizonyos helyzetekben több személy kinevezése előnyökkel járhat. Ez azonban valószínűleg csak ritkán fordul elő, és valamennyi érintett részéről körültekintő irányítást igényel annak biztosítása érdekében, hogy a végzett munka során ne keletkezzenek zavaró átfedések vagy hiányosságok. Helyes gyakorlat: Az alacsony kockázatot jelentő építkezések esetében a megrendelők mindkét koordinátori feladatra kinevezhetnek egy koordinátort, és lehetséges, hogy valamely más érdekelt fél is betöltheti ezt a két szerepet, például amikor a megrendelő egy kisebb résszel bővít egy egyszerű épületet, és egy vállalkozó tervezési szolgáltatást is nyújt. Biztonsági és egészségvédelmi terv Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 3. cikk [ ] 2. A megrendelő vagy az építésvezető gondoskodik arról, hogy az építkezés megkezdése előtt elkészüljön a biztonsági és egészségvédelmi terv az 5. cikk b) pontjával összhangban. A tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően eltéréseket engedélyezhetnek az első bekezdés rendelkezéseitől azokat az eseteket kivéve, ahol az adott munkálatok a II. mellékletben felsorolt különleges kockázattal járnak, vagy az adott munkálatokhoz e cikk (3) bekezdése alapján előzetes bejelentésre van szükség. A 3. cikk értelmében a megrendelőknek vagy az építésvezetőknek gondoskodniuk kell a biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítéséről. Az 5. cikk előírja, hogy az építési terv előkészítése koordinátorainak el kell készíteniük vagy készíttetniük a biztonsági és egészségvédelmi terveket. A biztonsági és egészségvédelmi terv valamennyi építési terv esetében kötelező (attól függetlenül, hogy az építkezéshez szükség van-e koordinátorokra), kivéve, ha egy tagállam az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében eltéréssel élt. Az eltérések nem engedélyezhetők, ha a munkálatok a II. mellékletben felsorolt különleges kockázatok valamelyikével járnak, illetve ha a munkálatokhoz az illetékes hatóságnál tett előzetes bejelentésre van szükség. A megrendelőnek és az építésvezetőnek tisztáznia kell, hogy a nemzeti szabályozás biztosít-e az adott építési tervre vonatkozó eltérést. Mielőtt a helyszín kialakítása révén engedélyezné a munka megkezdését, a megrendelőnek vagy építésvezetőjének egyeztetnie kell az előkészítési koordinátorral, hogy elkészült-e a megfelelő és mindenre kiterjedő terv. Koordinátor hiányában (például egyetlen vállalkozó esetén) a megrendelőnek gondoskodnia kell arról, hogy ő maga, építésvezetője, a vállalkozó vagy valamely más személy elkészítse a megfelelő biztonsági és egészségvédelmi tervet. Bizonyos esetekben ez többet kívánhat, mint csupán a keretirányelv értelmében a vállalkozó által végzett (kockázatkezelési megoldásokat is tartalmazó) kockázatértékelés elkészítése. A szerződés tárgyához kapcsolódó megelőzési intézkedések beillesztése a pályázati felhíváshoz tartozó műszaki leírásokba és a szerződésteljesítési záradékokba, illetve azoknak a minőségi szerződéskezelés részévé tétele az ajánlatkérő részéről. Ehhez és a tervvel kapcsolatos további kérdésekhez lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o.

Az általános megelőzési elvek figyelembevétele Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 4. cikk Az építési terv előkészítése: általános alapelvek Az építésvezető, illetve adott esetben a megrendelő az építési terv tervezésénél és előkészítésénél figyelembe veszi a 89/391/EGK irányelvben említett, a biztonsággal és egészséggel kapcsolatos megelőzésre vonatkozó általános alapelveket, különösen: építészeti, műszaki, illetve szervezési döntéseknél az egymással párhuzamosan vagy egymást követően lezajló különböző munkák, illetve munkaszakaszok megtervezése céljából, az e munkák vagy munkaszakaszok befejezéséhez szükséges idő becslésénél. Figyelembe kell venni továbbá, ahol ez szükségesnek látszik, az összes biztonsági és egészségvédelmi tervet és az 5. cikk b) vagy c) pontjával összhangban készített, vagy a 6. cikk c) pontjával összhangban módosított dokumentumot. Az építésvezetőnek vagy a megrendelőnek az építési terv előkészítésénél figyelembe kell vennie a megelőzésre vonatkozó általános alapelveket. Ez általános kötelezettség, a 4. cikk azonban két esetet kiemelten kezel. Az első az építési munka tervezését befolyásoló tervezési, műszaki, illetve szervezési döntéseket érinti. Ezeknek a döntéseknek figyelemmel kell lenniük az általános megelőzési elvekre, attól függetlenül, hogy az építési munka során végzett tevékenységek egymással párhuzamosan vagy egymást követően zajlanak-e. 66. példa: Egy híd cseréjét célzó projekt építésvezetője tervezhet úgy, hogy egy meglévő híd mellett építi fel az újat, majd egy éjszakai műszak során a helyére illeszti az új létesítményt. Az építkezés ideiglenes szakaszai esetében szükség lehet a stabilitással, a szükséges alátámasztással és a szerelőállványokkal kapcsolatos kérdések alapos kivizsgálására. A második kérdés az építkezés befejezésére, illetve, amennyiben a munka különböző szakaszokban zajlik, az egyes munkaszakaszokra ésszerűen ráfordítható idővel kapcsolatos. A kijelölt időszakoknak reálisnak kell lenniük, és hasznosak lehetnek a más, hasonló építési módszerrel végrehajtott építkezésekből származó tapasztalatok. A közbeszerzési stratégiáktól függően a megrendelők engedélyezhetik, hogy a vállalkozók alternatív terveket és építési módszereket javasoljanak. Ebben az esetben a 4. cikk által az építésvezetőkre vagy a megrendelőkre ruházott kötelezettségeket a vállalkozók által tett javaslatok fényében ismét meg kell vizsgálni. Ne feledje továbbá, hogy feltehetően a biztonsági és egészségvédelmi terveket és dokumentumokat is felül kell vizsgálni. Noha valamennyi általános megelőzési elv alkalmazandó, a megrendelőknek érdemes különösen figyelembe venniük i) a kockázatok elkerülését és az elkerülhetetlen kockázatok értékelését és kezelését magában foglaló kockázatalapú megközelítést, valamint ii) a koherens, átfogó megelőzési politikák kidolgozásának szükségességét. Előbbi a veszély- és kockázat-ellenőrzés központi eleme. Utóbbi hatékony stratégiák kidolgozásának alapjául szolgál annak érdekében, hogy az építési terv érdekelt felei közösen munkálkodhassanak az építési tervhez kapcsolódó veszélyek és kockázatok kezelésén. Ha a megrendelő úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik az ilyen döntések meghozatalához szükséges szakértelemmel, mérlegelnie kell építésvezető kinevezését. Az építési terv más érdekeltjei szintén adhatnak tanácsot, különösen a kisebb, egyszerűbb projektek esetén. Lásd a következő részeket: 1.2. Általános megelőzési elvek, 18. o., illetve 2.3.3. Építésvezető, 39. o. A megrendelő felelőssége Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 7. cikk A megrendelő, az építésvezető és a munkáltatók felelőssége 1. Ahol a megrendelő vagy az építésvezető egy vagy több koordinátort nevezett ki az 5. és 6. cikkben említett feladatok ellátására, ez nem mentesíti felelőssége alól a megrendelőt, illetve az építésvezetőt e területen. A koordinátorok kinevezése nem mentesíti a megrendelőt saját felelőssége alól. 2.3.3. Építésvezető a) Fogalommeghatározás Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 2. cikk [ ] (c) építésvezető megrendelő képviseletében dolgozó, a tervezéséért és/vagy a kivitelezéséért és/ vagy az építkezés kivitelezésének felügyeletéért felelős természetes vagy jogi személy. Valamely (természetes vagy jogi) személy a fenti fogalommeghatározás által az e címnek tulajdonított jelentés értelmében lehet építésvezető. Két szempontot kell figyelembe venni: az adott személy az építési terv tervezéséért vagy kivitelezéséért, illetve az építkezés kivitelezésének felügyeletéért felel-e, és ebben az esetben egy (természetes vagy jogi) személy, tehát a megrendelő képviseletében dolgozik-e. Az építésvezető a hatáskörébe utalt kérdésekben a megrendelő képviselőjeként jár el, és a megrendelőnek meg kell győződnie arról, hogy építésvezetőjét felruházta az ehhez szükséges jogkörökkel és eszközökkel. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 39

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 40 Amennyiben a megrendelő csupán egyes feladatokkal bízza meg az építésvezetőt, gondoskodnia kell róla, hogy egyértelmű legyen, ki végzi a különböző feladatokat. A megrendelőnek és az építésvezetőnek együtt kell működnie annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv által számukra előírt feladatokat teljesítsék. Az építésvezetők kinevezése nem mentesíti a megrendelőt saját felelőssége alól. 67. példa: Egy megrendelő magánszemély saját használatra házat kíván építtetni. Nem rendelkezik a folyamat irányításához szükséges ismeretekkel (pl. a tervező és a vállalkozó kiválasztása stb.). Ebben az esetben építésvezető kinevezése révén teljesíti kötelezettségeit. b) Az építésvezető feladatai Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 4. cikk: Az építési terv előkészítése: általános alapelvek Az építésvezető, illetve adott esetben a megrendelő az építési terv tervezésénél és előkészítésénél figyelembe veszi a 89/391/EGK irányelvben említett, a biztonsággal és egészséggel kapcsolatos megelőzésre vonatkozó általános alapelveket, különösen: építészeti, műszaki, illetve szervezési döntéseknél az egymással párhuzamosan vagy egymást követően lezajló különböző munkák, illetve munkaszakaszok megtervezése céljából, az e munkák vagy munkaszakaszok befejezéséhez szükséges idő becslésénél. Figyelembe kell venni továbbá, ahol ez szükségesnek látszik, az összes biztonsági és egészségvédelmi tervet és az 5. cikk b) vagy c) pontjával összhangban készített, vagy a 6. cikk c) pontjával összhangban módosított dokumentumot. Az építésvezető feladatai megegyeznek a megrendelő feladataival. Lásd a következő részt: 2.3.2. Megrendelő, 36. o. Annak ellenőrzése, hogy a tervezőknek megfelelő idő áll rendelkezésére a terv maradéktalan kidolgozásához. Az építkezést megelőző tájékoztatás nyújtása a tervezők és a vállalkozók számára, amely lényegében a megrendelőktől származó, a biztonsági és egészségvédelmi tervhez szükséges alapvető információ. A kinevezett tervezők és vállalkozók (munkáltatók és önálló vállalkozók) szakértelmének és a feladataik ellátásához szükséges megfelelő erőforrásainak ellenőrzése. Építésvezető kinevezésének hiányában az általános megelőzési elvek alkalmazási módjának meghatározása (pl. a megrendelő saját alkalmazottain, a tervezőkön, valamint az építkezés előkészítését és tervezését végzőkön keresztül). 2.3.4. Tervezők Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 2. cikk [ ] (c) építésvezető megrendelő képviseletében dolgozó, a tervezéséért és/vagy a kivitelezéséért és/ vagy az építkezés kivitelezésének felügyeletéért felelős természetes vagy jogi személy. Az irányelv nem említi külön a tervezők feladatait. Az építésvezető fogalmának meghatározása azonban kifejezetten utal a tervezésért felelős és a megrendelő képviseletében dolgozó (természetes vagy jogi) személyekre. Arról, hogy a tervező a megrendelő képviseletében építésvezetőként is eljárjon-e, eseti alapon, az aktuális tényeket figyelembe véve kell dönteni. A megrendelő által a megrendelő építési tervének tervezésével megbízott tervezőt az irányelv értelmében bizonyos kötelezettségek terhelik. Különösképpen, az építési terv különböző szakaszaiban figyelembe kell vennie a megelőzésre vonatkozó általános alapelveket. Lásd a következő részt: 2.3.3. Építésvezető, 39. o. Az irányelvben szereplő más érdekelt felek (pl. a munkáltatók, úgymint vállalkozók és alvállalkozók) képviseletében dolgozó tervezőknek hasonlóképpen figyelembe kell venniük az általános megelőzési elveket annak érdekében, hogy az építkezésen csökkentsék az olyan kockázatokat, amelyeknek a munkavállalók (és mások) ellenkező esetben ki lennének téve (jóllehet az irányelv nem tér ki az ilyen helyzetekre). Az építési tervben foglalt szabványos felszerelési egységek (pl. motorok, szivattyúk, ventilátorok, valamint az épületvezetékekben gyakran használt alkatrészegyüttesek stb.) tervezőinek hasonlóképpen figyelembe kell venniük az általános megelőzési elveket, amikor termékeik használatának módjait mérlegelik. Lásd a következő részt: 4.1.2. Tervezési szakasz, 82. o.

2.3.5. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 2. cikk [ ] (e) az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora az a természetes vagy jogi személy, akit a megrendelő, illetve az építésvezető az építési terv előkészítése idejére az 5. cikkben említett feladatok ellátásával bízott meg; (f) az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora az a természetes vagy jogi személy, akit a megrendelő, illetve az építésvezető az építési terv kivitelezése idejére a 6. cikkben említett feladatok ellátásával bízott meg. Alacsony kockázatot jelentő építési tervek esetében mindkét koordinátori szerepkört betöltheti ugyanaz a természetes vagy jogi személy. Az irányelv a koordinátorok számára meghatározott feladatokat ír elő. Az, hogy ki tölti be ezeket a szerepköröket és hogyan teszi ezt, tükrözi az építési terv jellegét és méretét, valamint az azzal járó veszélyeket és kockázatokat. A cél az, hogy egy adott építkezésen hozzáadott értéket biztosítson a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre jelentett veszélyek és kockázatok sikeres irányítása és ellenőrzése terén, és ne csupán felesleges bürokráciát teremtsen az építkezésirányítás folyamatában. Néhány alapvető kérdés: Mikor kell kinevezni biztonsági és egészségvédelmi koordinátort? Kinek kell kineveznie ezeket a koordinátorokat? Ki nevezhető ki koordinátornak? Betöltheti-e más érdekelt fél a koordinátor szerepét? Mikor kell kinevezni ezeket a koordinátorokat, és mikor ér véget a feladatuk? Mik a koordinátorok feladatai? a) Mikor kell kinevezni biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokat? Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 3. cikk Koordinátorok kinevezése Biztonsági és egészségvédelmi terv Előzetes bejelentés 1. A megrendelő vagy az építésvezető a 2. cikk e) és f) pontjában meghatározott egy vagy több biztonsági és egészségvédelmi koordinátort jelöl ki minden olyan építkezésen, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik. Akkor van szükség biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokra, ha az építkezés kivitelezésében várhatóan egynél több vállalkozó vesz majd részt. A vállalkozó fogalmának meghatározásához lásd a következő részt: 2.3.7. Vállalkozók és alvállalkozók, 54. o. Az építőipar szétaprózódott jellegéből következik, hogy kevés olyan építkezés van, amelyen egyetlen vállalkozó dolgozik. A valóságban, hacsak nem áll fenn valamilyen igazán rendkívüli körülmény, jellemzően valamennyi szakterületen más vállalkozó érintett. Amennyiben nyilvánvaló, hogy egyetlen egyszerű tevékenységről, például belső felújításról vagy kisebb munkálatokról van szó, amelyeket egy olyan helyi vállalkozó végez, akiről köztudott, hogy közvetlen alkalmazásában álló csapata valamennyi szükséges készséggel rendelkezik, biztonsággal dönthetünk úgy, hogy egyetlen vállalkozó vegyen részt az építkezésben. Ellenkező esetben egynél több vállalkozót kell alkalmazni. Szakértői segítség igénybevétele, még akkor is, ha várhatóan csupán egyetlen vállalkozó vesz majd részt az építkezésben. Tervezők vagy vállalkozók koordinátori feladatok ellátásra történő kinevezésének mérlegelése, feltéve, hogy rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, készségekkel, tapasztalattal és erőforrásokkal. Annak biztosítása, hogy a koordinátorok érdekellentétektől mentes módon tevékenykedhessenek. Annak biztosítása, hogy a koordinátorok rendelkezzenek a feladatuk teljesítéséhez szükséges eszközökkel és hatáskörrel. Az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak kellő időben történő kinevezése annak érdekében, hogy: támogathassák a megrendelőket vagy az építésvezetőket a biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében; segítséget nyújthassanak a projektcsoportoknak a veszélyek és kockázatok meghatározásában, kiküszöbölésében és elkerülésében; biztosíthassák a megrendelők vagy az építésvezetők által igényelt szakértői tanácsadást és segítségnyújtást. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 41

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv b) Kinek kell kineveznie a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokat? Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 3. cikk Koordinátorok kinevezése Biztonsági és egészségvédelmi terv Előzetes bejelentés 1. A megrendelő vagy az építésvezető a 2. cikk e) és f) pontjában meghatározott egy vagy több biztonsági és egészségvédelmi koordinátort jelöl ki minden olyan építkezésen, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik. A koordinátorok kinevezéséért a megrendelő vagy az építésvezető felel. A gyakorlatban legtöbbször a megrendelő fizeti a vállalkozó díját, és általában ésszerű, ha a megrendelő, amennyiben kinevezett építésvezetőt, és ha ez szükséges, az ő tanácsára hagyatkozik a kinevezések során. A vállalkozó fogalmának meghatározásához lásd a következő részt: 2.3.7. Vállalkozók és alvállalkozók, 54. o. 68. példa: Valaki házat szeretne építtetni a saját számára. Egy kisvállalkozót alkalmaz, akinek (az elektromosés vízvezetékrendszerekhez) erre szakosodott vállalkozók segítségére van szüksége. Az építkezésen egynél több vállalkozó fog dolgozni. Ennélfogva ki kell nevezni biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokat. c) Ki nevezhető ki biztonsági és egészségvédelmi koordinátornak? Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 2. cikk [ ] (e) az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora az a természetes vagy jogi személy, akit a megrendelő, illetve az építésvezető az építési terv előkészítésének idejére az 5. cikkben említett feladatok ellátásával bízott meg; (f) az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora az a természetes vagy jogi személy, akit a megrendelő, illetve az építésvezető az építési terv kivitelezése idejére a 6. cikkben említett feladatok ellátásával bízott meg. A döntő tényező a szakértelem és az erőforrások. A legjobb, ha az építési terv jellegét, méretét és összetettségét, valamint a várhatóan kezelendő kockázatokat egyaránt mérlegeljük. Ésszerű megközelítés, ha megvizsgáljuk az építési tervvel kapcsolatos biztonsági és egészségvédelmi szükségleteket, és a kinevezéseket ennek megfelelően hajtjuk végre. Az alábbi helyekről nevezhetők ki koordinátorok: a megrendelő vállalata vagy szervezete, egy vagy több tervező és mérnökvállalat, a fővállalkozó; a koordinátor mint önálló vállalkozóként dolgozó tanácsadó, biztonsági és egészségvédelmi tanácsadással megbízott vagy koordinációs szolgáltatásokat kínáló szakosodott vállalatok, bármely más hozzáértő személy. 69. példa: Egy kisebb építési terv esetén (pl. egy emelet hozzáépítése egy lakóházhoz), ahol az építési módszer egyértelmű és a kockázatok alacsonyak, előfordulhat, hogy egy természetes személy egyaránt rendelkezik a koordinátori szerep betöltéséhez szükséges szakértelemmel, idővel és egyéb erőforrásokkal. 70. példa: Amennyiben az építési terv várhatóan összetettebb jellegű, és komolyabb kockázatokkal jár, feltételezhető, hogy nem lesz egy olyan személy, aki egymaga rendelkezik a koordinátori szerep megfelelő betöltéséhez szükséges szakértelemmel és forrásokkal. Ilyen esetben ésszerű, ha egy vállalkozás vagy szakmai szervezet (tehát egy jogi személy) végzi ezt a feladatot. Még ebben az esetben is ki kell jelölni a vállalaton belül egy vagy több természetes személyt, hogy az érintettek tudják, kihez forduljanak. Hacsak nem áll fenn rendkívüli körülmény, az egyes szakaszokban (előkészítés és kivitelezés) külön koordinátort kell kinevezni. Szükség esetén más szakértők is segíthetik a munkájukat. Ha az egyes szakaszokban egynél több koordinátort is kineveztek, gondoskodni kell a megfelelő együttműködésükről. Lásd a következő részt: A koordinátorok száma, 38. o. Vegye figyelembe, hogy egyes nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy az építkezés méretétől és összetettségétől függetlenül minden esetben jogi személyt kell kinevezni. Ilyen esetben ezeket a jogszabályokat figyelembe kell venni. 42

d) A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor képesítése Egy építési terv biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai számára előírt kompetenciák esetében figyelembe kell venni, hogy a koordinátornak: rendelkeznie kell a koordinátori szerep betöltéséhez szükséges ismeretekkel; bizonyíthatóan rendelkeznie kell hasonló építkezéseken szerzett készségekkel és tapasztalatokkal; megfelelő jártassággal kell rendelkeznie a tervezés és az építési munka, valamint a tervezett építkezésre jellemző biztonsági és egészségvédelmi kérdések területén, tekintettel az építkezés méretére és öszszetettségére; és biztosítania kell tudni a megrendelőt arról, hogy rendelkezik a szóban forgó munkával kapcsolatos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok sikeres kezeléséhez szükséges erőforrásokkal. Jogi személy kompetenciáinak értékelésekor egyaránt mérlegelni kell a szervezet és azon személyek kompetenciáit, akiknek a szóban forgó építkezésen való alkalmazását tervezik. Más érdekelt felek értékelésekor ugyanezek a szakértelemmel és erőforrásokkal kapcsolatos általános szempontok irányadók. 71. példa: Egy többlakásos lakóépület építésekor a következő jogi vagy természetes személyek valószínűleg teljesíteni tudják a fent említett kritériumokat: Az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátoraként egy építész, épület-/szerkezetmérnök vagy más építőipari szakember, tehát valaki, aki rendelkezik a hasonló típusú és méretű létesítmények tervezésének irányításához szükséges képesítéssel, tapasztalattal és készségekkel, feltéve, hogy kellően jártas a biztonság és egészségvédelem területén. Az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátoraként egy képesített és tapasztalt építésvezető szakember, illetve épület-/ szerkezetmérnök vagy más tapasztalt építőipari szakember, tehát valaki, aki rendelkezik a hasonló típusú és méretű létesítmények kivitelezésének irányításához szükséges képesítéssel, tapasztalattal és készségekkel, feltéve, hogy kellően jártas a biztonság és egészségvédelem területén. E szakértők kompetenciáinak, korábbi teljesítményük és azon erőforrások vizsgálata, amelyeket az építkezésre tudnak fordítani. Megfelelő képesítéssel rendelkező képviselő kinevezése, amennyiben a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor jogi személy (tehát egy vállalat). Más szakértők bevonása, amennyiben összetett szakterületekre van igény (pl. nagy kiterjedésű földkiemelés különös veszélyekkel fenyegető környezetben). e) Betöltheti-e más érdekelt fél a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor szerepét? A megrendelők, építésvezetők és más érdekelt felek is betölthetik a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok szerepét, amennyiben rendelkeznek a megfelelő szakértelemmel és erőforrásokkal. Ezenfelül ugyanaz a személy egyszerre is betöltheti a két biztonsági és egészségvédelmi koordinátor szerepét (előkészítés és kivitelezés), amennyiben rendelkezik a megfelelő szakértelemmel és erőforrásokkal. Ha egy (természetes vagy jogi) személyt egynél több feladat ellátására neveznek ki, gondoskodni kell róla, hogy mindkét tevékenységet más érdekelt felek, illetve a biztonság és egészségvédelem sérelme nélkül végezze. Annak biztosítása, hogy a koordinátorok az építkezésben érdekelt többi féllel szembeni érdekellentétek nélkül tevékenykedhessenek. f) Mikor kell kinevezni a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokat, és mikor ér véget a feladatuk? Az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorait a lehető legkorábban ki kell nevezni annak érdekében, hogy már az építkezés kezdetétől fogva tanácsokkal szolgálhassanak a megrendelőnek. E koordinátoroknak egészen addig részt kell venniük a munkában, amíg az építkezés helyszíni megkezdését célzó előkészítő munka véget ér (ideértve a biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítését, valamint a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok elkészítésének/aktualizálásának első lépéseit), illetve hasonlóképpen befejeződnek a tervezési munkálatok is. Az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorait azonnal be kell vonni, amint érdemben hozzájárulhatnak az építkezéshez, tekintettel az általuk végzett feladatokra és a helyszíni építkezés megkezdése előtt történő bevonásukból fakadó előnyökre. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 43

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Hasznos, ha még a vállalkozók bevonása előtt kinevezik őket, így a kinevezésekkel kapcsolatos döntések biztonsági és egészségvédelmi vonatkozásai tekintetében tanácsot adhatnak a megrendelőnek. Ezek a koordinátorok gyakran igen jártasak az építési folyamatokban, ami komoly előnyt jelenthet a tervezők számára, és különösen a nagy kockázatot jelentő projektek esetében érdemes őket korán kinevezni. Közreműködésükre addig van szükség, amíg az építési munka véget ér, és a megrendelő megkapja a kielégítő biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat. Érdemes megjegyezni, hogy a további építési munkák, például a felújítás, a javítás és az elbontás alapvetően új, önálló tervezési, előkészítési és kivitelezési szakasszal bíró projekteknek minősülnek. Hosszadalmas építkezések esetén nem szokatlan, hogy a megrendelő igénybe kívánja venni a létesítmény építésére adott megbízás időpontjáig elérhető legújabb technológiákat. Ez az utolsó pillanatban tervmódosításokhoz vezethet. Ezek a módosítások új kockázatokat teremthetnek, amelyeket jelentős időhiány mellett kell kezelni. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az építési terv előkésztési koordinátorának értékelnie kell a felmerülő problémákat. Ennek nyomán a megrendelőnek azt tanácsolhatja, hogy az építési terv biztonságos befejezéséhez több időre lesz szükség, illetve adott esetben azt, hogy ne ragaszkodjon a változtatásokhoz, különösen akkor, ha a technológia és annak előnyei még nem bizonyítottak. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor kellő időben történő bevonása az építési terv kivitelezésébe annak érdekében, hogy zökkenőmentesen együtt tudjon működni az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorával. Szoros kapcsolattartás létrehozása a koordinátorok között párhuzamos munkavégzés esetén, amikor egy adott építkezésen különböző személyek vagy szervezetek töltik be a két koordinátori szerepet. Az építkezéssel kapcsolatos valamennyi releváns információ zavartalan áramlásának biztosítása a két koordinátor között. Azon tény figyelembevétele, hogy a tervezés még jóval a helyszíni munkavégzés megkezdése után is folytatódhat, elsősorban az összetett és hosszadalmas építkezések esetében. Az alacsony kockázatot jelentő projektek vizsgálata abból a szempontból, hogy továbbra is két különböző személy töltse-e be a koordinátorok szerepét, vagy az építési terv kivitelezésének koordinátorát nevezzék-e ki minden olyan fennmaradó kérdésben illetékesnek is, amelyek az előkészítési szakasz koordinátorának feladatkörébe tartoztak volna. g) Mik az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának feladatai? Az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának főbb feladatai a következők: az általános megelőzési elvek alkalmazásának biztosítása ebben a szakaszban; a biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítése vagy elkészíttetése; a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok elkészítését vagy aktualizálását célzó első lépések megtétele; Az útmutató ezen része e feladatok összefoglalását ismerteti. Az általános megelőzési elvek alkalmazásának biztosítása Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 5. cikk Az építési terv előkészítése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora, illetve koordinátorai: (a) összehangolják a 4. cikk rendelkezéseinek megvalósítását. A 4. cikkre vonatkozóan a következő részben olvashat javaslatokat: Az általános megelőzési elvek figyelembevétele, 39. o. E feladat végrehajtásának módja az adott építési tervtől és a várható veszélyektől és kockázatoktól függ. A koordinátoroknak együtt kell működniük a megrendelővel, az építésvezetővel, a tervezőkkel és a helyszíni építési munka megkezdését előkészítő személyekkel. E feladat kulcsa a koordináció előtérbe helyezése. Ehhez szükség van a különböző érdekelt feleket egyaránt érintő területeken végzett munkára annak érdekében, hogy az adott körülmények között valamennyi további építési munka során a lehető legjobb biztonsági és egészségvédelmi megoldást lehessen elérni. Meghozza a gyümölcsét, ha kiemelt kérdésnek tekintjük az építési tervvel járó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi veszélyeket és kockázatokat, valamint azt, hogyan kezelhetők ezek a leghatékonyabban a projektcsoport együttműködése révén. 44

A legkisebb, alacsony kockázatot jelentő építkezések esetében elegendőnek bizonyulhatnak az informális érdekelti találkozók és megbeszélések. A nagy, összetett építési tervek strukturáltabb megközelítést igényelnek, hogy azonosíthatók legyenek a veszélyek és kockázatok, illetve megvalósítható legyen azok kiküszöbölése vagy elfogadható szintre történő csökkentése. Hasznos, ha a koordinátorok már a legelején megállapodnak az általuk javasolt megközelítésről a többi érdekelt féllel. Az előkészítés során a többi érdekelt féllel, többek között a tervezőkkel való kapcsolattartás elősegítheti a veszélyek kiküszöbölését és a kockázatok csökkentését. Az építési terv kivitelezésének koordinátorával való szoros kapcsolattartás rendszerint nélkülözhetetlen. A biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítése Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 5. cikk Az építési terv előkészítése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora, illetve koordinátorai: (a) elkészítik vagy elkészíttetik a biztonsági és egészségvédelmi tervet, amely meghatározza az érintett építkezésre vonatkozó szabályokat, szükség esetén figyelembe véve az építkezésen folyó ipari tevékenységet; a tervnek tartalmaznia kell továbbá a II. melléklet egy vagy több csoportjába tartozó munkákkal kapcsolatos külön rendelkezéseit. A biztonsági és egészségvédelmi terv kidolgozását folyamatos tevékenységnek kell tekinteni, amelyet az építési terv előkészítése és kivitelezése során egyaránt aktualizálni kell. Fontos szempont, hogy a terveknek meg kell határozniuk az építési munka során alkalmazandó szabályokat, amelyek elősegítik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosítását. A terveknek figyelembe kell venniük minden más, az építkezésen folyó ipari tevékenységet, az építkezésen ugyanis az építési munka vagy más ipari tevékenységek tekintetében biztonsági vagy egészségvédelmi kockázatok állhatnak fenn. A terveknek konkrét intézkedéseket kell előírniuk, amelyeket az építkezés során figyelembe kell venni a 10 meghatározott típusú építési tevékenység végzésekor felmerülő biztonsági és egészségvédelmi kockázatok kezelése érdekében. E tevékenységeket az irányelv II. melléklete tartalmazza. Helyes eljárás a tervek elkészítése során más érdekelt és érintett felekkel folytatott konzultáció. Az építési munka megkezdését követően a biztonsági és egészségvédelmi tervek aktualizálását az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai végzik. Az útmutató további tanácsokkal szolgál a biztonsági és egészségvédelmi tervekre vonatkozóan. Lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 5. cikk Az építési terv előkészítése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora, illetve koordinátorai: (c) elkészítik az építkezés jellegének megfelelő dokumentumokat, amelyeknek tartalmazniuk kell az összes további munka során figyelembe veendő, biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos fontos információt. Az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak kezdeményezniük kell a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok elkészítését. Ha már léteznek ilyen dokumentumok, indokoltabb ezeket kibővíteni és aktualizálni, mint újakat készíteni. A dokumentumoknak olyan információkat kell tartalmazniuk, amelyek relevánsak és hasznosak azok számára, akik az aktuális építési munkák befejezését követően az építési terv teljes élettartama során a további építési munkákat végzik. A vezető szerepet várhatóan a koordinátorok vállalják majd, az építési terv előkészítésében részt vevő további szereplők pedig információk biztosításával működnek együtt velük. A dokumentumokat átadják az építési terv kivitelezési koordinátorainak, akik véglegesítik azokat. Az útmutató további tanácsokkal szolgál a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokra vonatkozóan. Lásd a következő részt: 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok, 61. o. A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokba belefoglalandó információk példáit lásd a következő részben: 6. melléklet Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok: javasolt tartalom, 130. o. 45 Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv h) Mik az építési terv kivitelezése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának feladatai? Az építési terv kivitelezése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának főbb feladatai a következők: az általános megelőzési elvek végrehajtásának összehangolása a kivitelezés során; az irányelv 8. cikkében foglalt elvek munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtásának összehangolása; a biztonsági és egészségvédelmi terv munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtásának összehangolása; a munkáltatók és az önálló vállalkozók közötti együttműködés megszervezése; (ideértve a biztonsági és munkavédelmi megbeszéléseket is); az intézkedések összehangolása annak ellenőrzésére, hogy a munkafolyamatokat helyesen hajtják végre; lépések megtétele annak érdekében, hogy az építkezésre kizárólag az arra jogosult személyek léphessenek be; a biztonsági és egészségvédelmi tervek aktualizálása; és a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok aktualizálása. Az útmutató ezen része e feladatok összefoglalását ismerteti. Az útmutatóban másutt további hasznos információk is olvashatók. Az általános megelőzési elvek végrehajtásának összehangolása Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 6. cikk Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai: (a) összehangolják az általános megelőzési és biztonsági elvek alkalmazását: műszaki, illetve szervezeti döntéseknél az egymással párhuzamosan vagy egymást követően zajló munka vagy munkaszakaszok megtervezése céljából, e munkák, illetve munkaszakaszok befejezéséhez szükséges idő megtervezésekor. Az előzetes tervezés elengedhetetlen az építési munkák biztonságos kivitelezéséhez. A koordinátorok központi szerepet játszanak az építési terv kivitelezése során attól függetlenül, hogy a különböző személyek által végzett építési munkák egymással párhuzamosan vagy egymást követően zajlanak-e. A koordinátoroknak össze kell hangolniuk a biztonsági, valamint az általános megelőzési elvek végrehajtását. Erre akkor van szükség, amikor az építési terv kivitelezése során: az építési munka szervezésével kapcsolatos döntések születnek; műszaki kérdésekben hoznak döntést; és arról döntenek, mennyi idő szükséges az építési munka egyes szakaszainak, illetve a munka egészének befejezéséhez. A koordinátorokat csak a biztonsági és egészségvédelmi kérdések érintik, és az irányelv nem írja elő számukra, hogy más célból, például a munkák általános haladása szempontjából munkaterveket készítsenek (noha az irányelv nem is tiltja, hogy a felek megállapodása szerint más feladatokat is ellássanak, feltéve, hogy e további kötelezettségek nem ássák alá koordinátorként betöltött szerepük hatékonyságát). Az irányelvben meghatározott feladataik kifejezetten annak biztosítására irányulnak, hogy az ilyen tervezés maradéktalanul figyelembe vegye a biztonságot és az általános megelőzési elveket, valamint hogy az építési munka egyes szakaszaihoz megfelelő idő álljon rendelkezésre. Ehhez szoros kapcsolattartásra és jó munkakapcsolatra van szükség a koordinátorok, illetve az építési munkák tervezését és irányítását végző személyek között. A koordinátoroknak különös figyelmet kell fordítaniuk az olyan döntések meghozatalára, amelyek hatással vannak az építési munka szervezésének módjára, valamint a műszaki kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal során. A koordinátoroknak a kivitelezés során adott esetben kapcsolatot kell tartaniuk az átfogóbb döntéseket hozó személyekkel (például megrendelő, építésvezető és mások), amennyiben utóbbiak arról döntenek, mennyi idő áll majd rendelkezésre az építési munkák befejezéséhez, illetve olyan vezetői vagy műszaki döntéseket hoznak, amelyek következményekkel járnak az általános megelőzési elvekre vagy a biztonságra nézve. Korai megállapodás az építésvezetőkkel, munkáltatókkal vagy önálló vállalkozókkal arról, hogyan fog együttműködni velük a koordinátor koordinátori feladatainak ellátása érdekében. Szoros együttműködés azokkal, akiknek döntő befolyással bírnak az építési munkák kivitelezése tekintetében. Annak biztosítása, hogy a munkamenetrendek és -tervek kellő időt engedélyezzenek, amely lehetővé teszi a munka biztonságos elvégzését. Közreműködés a tervezési tevékenységekben annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljön sor egymással ütköző tevékenységek azonos időben történő végrehajtására. Kapcsolattartás az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátoraival akkor, amikor az építkezésre (vagy annak egy szakaszára) fordított idő hosszáról döntenek, illetve amikor a biztonsági és egészségvédelmi terveket készítik. A kivitelezés során a többi érdekelt féllel, többek között a tervezőkkel való kapcsolattartás, amelynek révén hozzájárulhatnak a veszélyek kiküszöböléséhez és a kockázatok csökkentéséhez. Lásd a következő részt: 1. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei, 17. o. 46

Az irányelv 8. cikkében foglalt elvek munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtásának összehangolása Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 6. cikk Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai: (b) összehangolják a megfelelő rendelkezések végrehajtását annak érdekében, hogy a munkáltatók és, ha erre a munkavállalók védelme érdekében szükség van, az önálló vállalkozók: következetesen alkalmazzák a 8. cikkben említett elveket. A koordinátoroknak törekedniük kell a munkáltatók (tehát a vállalkozók és alvállalkozók), és ha erre szükség van, az önálló vállalkozók általi végrehajtás összehangolására annak biztosítása érdekében, hogy utóbbiak következetes módon alkalmazzák az irányelv 8. cikkében említett elveket. A koordinátorok elsődleges feladata az, hogy e kötelezettségek mások által történő végrehajtását összehangolják, nem pedig az, hogy ezeket helyettük elvégezzék. A koordinátorok már a kezdetekkor megállapodnak a többi érdekelt féllel koordinátori feladataik végrehajtásának módjáról. Kockázatalapú megközelítés alkalmazása, amely kiküszöböli a szükségtelen bürokratikus terheket. Az adott építési terv esetében hatékony módokról való megállapodás. Közös megközelítések és intézkedések elfogadása a biztonság és egészségvédelem biztosítása valamint a terhek csökkentése érdekében. A biztonsági és egészségvédelmi terv munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtásának összehangolása Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 6. cikk Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken A 8. cikk megköveteli a munkáltatóktól, és ha erre szükség van, az önálló vállalkozóktól a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikkében meghatározott elvek alkalmazását. A keretirányelv 6. cikke röviden a következő kötelezettségeket írja elő számukra: minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmében, a kockázatok megelőzése, a tájékoztatás, az oktatás, valamint az e célok eléréséhez szükséges szervezettség és eszközök biztosítása érdekében, beleértve annak szükségességét is, hogy a változó körülmények figyelembevétele és a fennálló helyzet javítása céljából módosítsák ezeket az intézkedéseket; az általános megelőzési elvek végrehajtása; kockázatértékelés készítése és megelőző intézkedések meghozatala a biztonság és egészségvédelem javítása érdekében a valamennyi tevékenységük során és valamennyi vezetői szinten tett intézkedések révén; a munkavállalók biztonsági és egészségvédelmi képességeinek figyelembevétele; konzultáció a munkavállalókkal (illetve azok képviselőivel) az új technológiák bevezetésekor; a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása, mielőtt súlyos és különös veszélyt jelentő területekre lépnének; együttműködés és tevékenységük összehangolása, valamint információcsere az ugyanazon a munkahelyen dolgozó más munkavállalókkal a biztonság és az egészségvédelem érdekében, és annak biztosítása, hogy a munkahelyi biztonsággal, higiéniával és egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedések költségei ne terheljék a munkavállalókat. Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai: (b) összehangolják a megfelelő rendelkezések végrehajtását annak érdekében, hogy a munkáltatók és, ha erre a munkavállalók védelme érdekében szükség van, az önálló vállalkozók: szükség esetén az 5. cikk b) pontjában megjelölt biztonsági és egészségvédelmi terv szerint járjanak el. Hasonlóképpen, a koordinátoroknak azért is össze kell hangolniuk a munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtást, hogy gondoskodjon róla: az építési terv biztonsági és egészségvédelmi terve szerint járnak el. 47

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv A koordinátorok már a kezdetekkor megállapodnak a többi érdekelt féllel koordinátori feladataik végrehajtásának módjáról. A koordinátorok gondoskodnak róla, hogy a munkáltatók és az önálló vállalkozók hozzáférjenek az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora által készített biztonsági és egészségvédelmi tervhez, és arra vonatkozóan észrevételekkel élhessenek. A koordinátorok közvetlenül a kivitelezés megkezdése előtt bevezető megbeszéléseket szerveznek. Erre valamennyi munkavállalót meg kell hívni, és a kivitelezés során további hasonló megbeszéléseket kell tartani, különösen akkor, ha az építkezésen jelentős munkáltatói változások történnek. A koordinátoroknak rendszeresen össze kell hívniuk a munkáltatók, a munkavállalók képviselői és az önálló vállalkozók részvételével zajló biztonsági megbeszéléseket. A koordinátorok rendszeres felülvizsgálatot végeznek a munkáltatókkal és az önálló vállalkozókkal közösen a biztonsági és egészségvédelmi tervek betartása érdekében. A koordinátorok különös figyelmet fordítanak a nagy kockázatot jelentő tevékenységekre. A koordinátorok hozzáadott értéket (és nem további bürokráciát) biztosítanak a tervek végrehajtása során. A munkáltatók közötti együttműködés megszervezése, ideértve az önálló vállalkozókat is Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 6. cikk Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai: (d) megszervezik a munkáltatók közötti együttműködést, beleértve az építkezésen egymást követően tevékenykedő munkáltatókat, összehangolják ezek tevékenységét a munkavállalók védelme, a balesetek és foglalkozási egészségveszélyeztető tényezők elkerülése érdekében, valamint a 89/391/ EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében megjelölt kölcsönös tájékoztatást, s ahol szükséges, ebbe a folyamatba bevonják az önálló vállalkozókat is. Röviden, a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikkének (4) bekezdése előírja a munkáltatók számára, hogy ha egy munkahelyen több munkáltató dolgozik, ők együttműködnek, összehangolják cselekvésüket, valamint a biztonság és egészségvédelem biztosítása érdekében tájékoztatják az ugyanazon a munkahelyen dolgozó többi munkáltatót. Ez a kötelezettség annyiban kibővül, hogy a munkáltatókon kívül ugyanígy vonatkozik az önálló vállalkozókra, illetve arra az esetre is, ha a munkáltatók (és önálló vállalkozók) egymást követően tevékenykednek az építkezésen. A koordinátorok már a kezdetekkor megállapodnak a többi érdekelt féllel koordinátori feladataik végrehajtásának módjáról. A koordinátorok szorosan összehangolt tevékenységet folytatnak az építkezést magasabb szinten irányítókkal. A koordinátorok a teendőkre vonatkozó döntések során kockázatalapú megközelítést alkalmaznak. A koordinátorok különös figyelmet fordítanak a nagy kockázatot jelentő tevékenységekre. Az intézkedések összehangolása annak ellenőrzésére, hogy a munkafolyamatokat helyesen hajtják végre Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 6. cikk Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai: (e) intézkedéseket hoznak annak ellenőrzésére, hogy a munkafolyamatokat helyesen alkalmazzák. A koordinátoroknak nem feladata annak ellenőrzése, hogy a munkafolyamatokat helyesen hajtják-e végre; ugyanakkor össze kell hangolniuk az ilyen ellenőrzések elvégzését célzó eljárásokat. Míg a különbség a kisebb és egyszerűbb építkezéseken csupán árnyalatnyi, a nagyobb méretű és összetettebb jellegű építkezések esetén már igen jelentős lehet. Kezdetben az alkalmazandó intézkedések összehangolására kell összpontosítani, majd később annak ellenőrzésére, hogy ezek az intézkedések a gyakorlatban megvalósuljanak és hatékonyan működjenek. Előfordulhat, hogy a koordinátorok nyomon kívánják követni vagy ellenőrizni szeretnék, hogyan működnek ezek az intézkedések. Ennek részeként közvetlenül megfigyelhetik, mi történik a munkafolyamatok kidolgozása során, illetve ezek életbe léptetését követően az építkezésen; ez azonban nem jelenti azt, hogy közvetlen felelősséggel tartoznak a munka végrehajtásának módjáért. Ez továbbra is a munkáltatók és az önálló vállalkozók hatáskörébe tartozik. A koordinátoroknak érdemes különös figyelmet fordítaniuk a nagy kockázatot jelentő tevékenységekre, ideértve a 92/57/EGK irányelv II. mellékletében szereplőket is. 48

A koordinátorok már a kezdetekkor megállapodnak a többi érdekelt féllel e koordinátori feladatuk végrehajtásának módjáról. A koordinátorok szorosan összehangolt tevékenységet folytatnak az építkezést magasabb szinten irányítókkal. A koordinátorok a teendőkre vonatkozó döntések során kockázatalapú megközelítést alkalmaznak. A koordinátorok különös figyelmet fordítanak a nagy kockázatot jelentő tevékenységekre. Lépések megtétele annak érdekében, hogy az építkezésre kizárólag az arra jogosult személyek léphessenek be Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 6. cikk Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai: (f) megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az építkezésre kizárólag az arra jogosult személyek léphessenek be. A koordinátorok által teendő lépések az adott építési terv, annak helyszíne és környezete függvényében eltérhetnek. Hasznos, ha a koordinátorok már a kezdetekkor megállapodnak a megrendelővel vagy az építésvezetővel a követelményekről és azok teljesítésének módjáról. A gyakorlati végrehajtással (például a helyszín elkerítése, a felhatalmazási engedélyek kiadása és a helyszíni biztonság) rendszerint a vállalkozót bízzák meg. A koordinátor szerepe ennélfogva annak ellenőrzését jelenti, hogy a vállalkozó kielégítően végzi feladatát. Lásd a következő részt: 4. Kockázatkezelés az építkezések során, 79. o. Ha nincs érvényben olyan nemzeti szabvány, amely meghatározza azokat az általános biztonsági és egészségvédelmi követelményeket, amelyeket az építkezésre való belépés engedélyezéséhez teljesíteni kell (pl. az írországi Safe Pass), a koordinátorok és megrendelők alternatív szabályokat fogalmazhatnak meg arra vonatkozóan, ki jogosult az építkezésük területére történő belépésre. A koordinátorok megállapodnak a megrendelővel/ építésvezetővel azokról a biztonsági előírásokról, amelyek megakadályozzák az illetéktelen személyek építkezésre történő belépését. A koordinátorok figyelemmel kísérik, hogy az elfogadott óvintézkedéseket megteszik-e és azok hatékonyan működnek-e. A biztonsági és egészségvédelmi tervek aktualizálása Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 6. cikk Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai: (c) elkészítik vagy elkészíttetik az 5. cikk b) pontjában megjelölt biztonsági és egészségvédelmi terv [ ] szükséges módosításait a munkákban bekövetkezett haladás és változások figyelembevételével. A koordinátoroknak gondoskodniuk kell a biztonsági és egészségvédelmi tervek rendszeres felülvizsgálatáról, figyelembe véve az építési terv jellegét és méretét, valamint az abból fakadó biztonsági és egészségvédelmi kockázatokat. A felülvizsgálatra jellemzően sor kerülhet akkor, amikor nagy kockázatot jelentő munkát végző további munkáltatókat választanak ki az építkezéshez, ekkor ugyanis még figyelembe vehetők az ő észrevételeik is; valamint az építési terv jelentős szakaszainak megkezdése előtt, illetve az adott építkezésre tekintettel igény szerint a köztes időszakokban is, és bármikor, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a terv nem éri el eredeti célját. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken Az érintett érdekelt felekkel konzultálni kell, így elkerülhető, hogy a tervnek az egyik munkáltató igényei szerint végrehajtott módosításai akaratlanul kedvezőtlen hatást gyakoroljanak egy másik munkáltató munkavállalóinak biztonságára és egészségére. A tervek kiigazítására fel kell hívni azon munkáltatók és önálló vállalkozók figyelmét, akiket ezek érinthetnek. 49

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv A koordinátorok már a kezdetekkor megállapodnak a többi érdekelt féllel e koordinátori feladatuk végrehajtásának módjáról. A koordinátorok azáltal, hogy a megbeszéléseken rendszeresen kitérnek a biztonsági kérdésekre, valamint olyan bevezető megbeszéléseket szerveznek, ahol az új munkáltatóknak bemutatják az építési tervet, gondoskodnak róla, hogy a munkáltatók és az önálló vállalkozók is részt vehessenek a terv módosításában. A koordinátorok különös figyelmet fordítanak a nagy kockázatot jelentő tevékenységekre. A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok aktualizálása Az építési tervek előkészítésének koordinátorai a hiányos biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat átadják az építési terv kivitelezése koordinátorainak annak érdekében, hogy a később feltárt további információk fényében azokat módosítani lehessen. A dokumentumok véglegesítésében várhatóan a koordinátorok vállalják majd a vezető szerepet, az építési terv kivitelezésében érintett egyéb szereplők pedig információk biztosításával működnek együtt velük. Lásd a következő részt: 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok, 61. o. 2.3.6. Munkáltatók a) Fogalommeghatározás Mit mond a 89/391/EGK irányelv? 3. cikk [ ] (b) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, akivel a munkavállaló munkaviszonyban áll, és aki felelős a vállalkozásért, illetve telephelyért. Egy építkezésben egy vagy több munkáltató is részt vehet. Munkáltató lehet a vállalkozó és az alvállalkozók, a tervezők stb., akiknek alkalmazottai az építkezésen. 72. példa: A vállalat munkaszerződést kötött egy irodaépületet építő magánmegrendelővel a fűtési és szellőzőrendszer üzembe helyezéséről. A vállalat 10 munkavállalót vagy munkást alkalmaz ezen az építkezésen. Az A vállalat egyszerre munkáltató és vállalkozó is. Az A vállalat a hőszigetelési munkálatok elvégzésére alvállalkozói megbízást ad B vállalatnak, amely egy munkavállalót foglalkoztat az építkezésen. B vállalat szintén munkáltató. A és B vállalatok felelnek saját munkavállalóik biztonságáért és egészségvédelméért, és amennyiben tevékenységük más munkavállalókat is veszélyeztethet, további kötelezettségek terhelik őket. b) A munkáltatók feladatai Az útmutató magyarázatot ad a 92/57/EGK irányelv által előírt munkáltatói kötelezettségekről. A munkáltatókra további kötelezettségek vonatkoznak számos biztonsági és egészségvédelmi irányelv, elsősorban a 89/391/EGK keretirányelv és önálló irányelvei értelmében. Ezekre az útmutató nem tér ki, noha megemlíti a keretirányelv néhány, a 92/57/EGK irányelvben kifejezetten szereplő cikkét. Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 9. cikk: A munkáltatók kötelességei A munkáltató az építkezésen, a biztonság és egészség védelme érdekében, a 6. és 7. cikkben megjelölt feltételek szerint: (a) olyan intézkedéseket hoz különösen a 8. cikk alkalmazása során, amelyek összhangban állnak a IV. mellékletben megjelölt minimumkövetelményekkel; (b) figyelembe veszi a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, illetve koordinátorok utasításait. A 6. cikk az előkészítési szakasz koordinátoraira vonatkozó előírásokkal meghatározza, hogyan kell végrehajtani az építési munkát az építkezésen úgy, hogy biztosított legyen a biztonság és az egészségvédelem. Röviden, a munkáltatóknak figyelembe kell venniük, hogy a 6. cikkben meghatározott feltételek számos fontos feladattal ruházzák fel a koordinátorokat, és hogy e feladatok sikeres elvégzéséhez a munkáltatóknak együtt kell működniük a koordinátorokkal. E feladatokról a 6. cikkben olvashat. A 7. cikk egyértelműen lefekteti, hogy az építkezés egyéb érdekelt feleinek felelőssége, és feladatai nem érintik a 89/391/EGK irányelvben előírt, a munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó munkáltatói felelősség elvét. 50

Amennyiben tevékenységük más munkavállalók és az építésen dolgozó más személyek biztonságára és egészségére is hatással van, a munkáltatóknak végre kell hajtaniuk a 8. cikk követelményeit. A 8. cikk átfogóan valamennyi olyan szempontot magában foglal, amelyek feltehetően gondoskodnak az építkezésen dolgozók biztonságának és egészségének védelméről. A IV. melléklet minimumkövetelményeket fogalmaz meg számos, az építési munkához kapcsolódó területre vonatkozóan, és a 8. cikknek való megfelelést célzó tevékenységeik során a munkáltatóknak teljesíteniük kell ezeket. A munkáltatóknak figyelembe kell venniük a koordinátorok biztonsági és egészségvédelmi ügyekben adott utasításait. Ezek rendkívül sokfélék lehetnek, tekintettel a koordinátorok feladataira, többek között a biztonsági és egészségvédelmi terveket és dokumentumokat, valamint az építési munkák során a biztonság és egészségvédelem biztosítását illetően. A munkáltatóknak érdemes megjegyezniük, hogy mind az építési terv előkészítésének, mind pedig kivitelezésének koordinátoraitól származó utasításokat figyelembe kell venniük. Lásd a következő részt: h) Mik az építési terv kivitelezése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának feladatai?, 46. o. Az építkezésen szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatókat további kötelezettségek terhelik. Lásd a következő részt: c) Szakmai tevékenységet személyesen folytató munkavállaló, 53. o. 73. példa: Egy vállalat épülethomlokzatok javítására szakosodott. 4 szakképzett munkavállalót foglalkoztat. A munkáltató rendszerint a magasban, a tetőről felfüggesztett állványpadozatok használatával végzi a munkát. Az építkezéshez készített biztonsági és egészségvédelmi terv meghatározza, hogy a munkát hagyományos, az épület körül felállított állványzatról kell végezni, mivel a többi szakembernek a javításokat követően utómunkálatokat kell végeznie, valamint azért, hogy az épületet használó munkavállalókat, illetve a nagyközönség tagjait ne veszélyeztessék a leeső anyagok. A munkáltató ezért figyelembe veszi a biztonsági és egészségvédelmi tervet, és hagyományos állványzatot használó munkamódszereket dolgoz ki. Ennélfogva tiszteletben tartja az irányelv és a IV. melléklet előírásait. A 89/391/EGK irányelv 6. cikkének végrehajtása Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 8. cikk A 89/391/EGK irányelv 6. cikkének alkalmazása Valamely munka kivitelezése során alkalmazni kell a 89/391/EGK irányelv 6. cikkében foglalt alapelveket, különösen a következők tekintetében: (a) az építkezés rendjének és kielégítő tisztaságának megőrzése; (b) a munkaállomások helyének kiválasztása, figyelembe véve e munkahelyek megközelíthetőségét, és a közlekedési útvonalak és terek meghatározása; (c) a különböző anyagok kezelésének feltételei; (d) a felszerelések és eszközök műszaki karbantartása, üzembe helyezésük előtti ellenőrzése, majd azt követő rendszeres ellenőrzése annak érdekében, hogy a munkavállalók biztonságát és egészségét befolyásoló hibákat kijavítsák; (e) különböző anyagok, különösen a veszélyes anyagok tárolására szolgáló területek elhatárolása és elrendezése; (f) a felhasznált veszélyes anyagok eltávolításának feltételei; (g) a hulladék és törmelék tárolása, ártalmatlanítása vagy elszállítása; (h) a különböző munkákra, illetve munkaszakaszokra előírt idő kiigazítása az építkezésen folyó munka figyelembevételével; (i) a munkáltatók és önálló vállalkozók közötti együttműködés; (j) az építkezés helyén vagy annak közelében zajló ipari tevékenységek kölcsönhatásai. A 89/391/EGK irányelv 6. cikkében meghatározott elvek az általános megelőzési elvek. Lásd a következő részt: 1. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei, 17. o. A fenti a) j) tételek az építkezéseken előforduló általános tevékenységek, amelyekhez az útmutatóban nincs szükség további magyarázatra. A munkáltatóknak az ilyen tevékenységek végzésekor alkalmazniuk kell az általános megelőzési elveket. Ezenfelül gondoskodniuk kell róla, hogy az általuk hozott intézkedések összhangban álljanak a 89/391/EGK irányelv IV. mellékletében előírt minimumkövetelményekkel. Lásd a következő részeket: 4.1.3. Az előkészítési munkák befejezése az építési munka megkezdése előtt, 92. o; illetve a) Az építési tervek biztonsági és egészségvédelmi szempontú irányítása, 104. o. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 51

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv A munkavállalók tájékoztatása Mit mond a 89/391/EGK irányelv? 11. cikk A munkavállalók tájékoztatása 1. A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatják az építkezésen a munkavállalók biztonságával és egészségével kapcsolatban megteendő intézkedésekről. 2. A tájékoztatásnak az érintett munkavállalók számára érthetőnek kell lennie. Röviden, a 89/391/EGK irányelv 10. cikke előírja, hogy a munkáltatók tájékoztassák a munkavállalókat, illetve azok képviselőit az alábbiakról: biztonsági és egészségvédelmi kockázatok; a munkáltató által tervezett véd- és megelőző intézkedésekről; és kik az elsősegélynyújtásért, a tűzoltásért és a vészhelyzeti evakuálásért felelős kijelölt személyek. A 92/57/EGK irányelv 11. cikke előírja, hogy a munkavállalókat átfogóbb módon tájékoztatni kell arról, hogy egy adott építkezésen folytatott munkájuk során milyen intézkedéseket tesznek biztonságuk és egészségük védelméért. A munkáltatóknak gondoskodniuk kell a tájékoztatásról. Ennek végrehajtásával másokat is megbízhatnak, feltéve, hogy a feladatot megfelelően teljesítik. Előfordulhat, hogy egy építkezésen az ott dolgozó valamennyi munkavállalóra vonatkozó tájékoztatás esetében közös megközelítést alkalmaznak. Ilyenkor az egyes munkáltatók saját munkavállalóik számára további tájékoztatást nyújtanak. A cikk említi az érthetőség szempontját. A tájékoztatást nyújtóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tájékoztatás érthető legyen. Az információknak világosnak és tömörnek kell lenniük, a tájékoztatott személyeknek pedig időt kell adni azok befogadására és megértésére. Ez nem jelent szükségképpen írásbeli tájékoztatást. A szóbeli információk, illusztrációk és videobemutatók hasonló vagy akár jobb eredményt is elérhetnek. Amennyiben egy építkezésen beszélt fő nyelv bizonyos munkavállalóknak nem az anyanyelve, meg kell győződni róla, hogy maradéktalanul megértik a nekik szóló információkat. A koordinátorok egy-egy témakörben kampányokat szerveznek (pl. egyéni védőeszközök, zaj stb.). Rövid heti munkamegbeszélések, amelyeknek szerves részét képezi a biztonság és az egészségvédelem. Nagyobb és összetettebb építkezéseken egyedi bevezető tanfolyam előírása a munkavállalók számára az építkezésre való belépés előfeltételeként. 74. példa: Egy építkezésen a koordinátor és a munkavállalók megállapodnak arról, hogy közös bevezető videobemutatót tartanak a munkavállalók számára, mielőtt engedélyeznék számukra az építkezésre történő belépést. A bemutató olyan kérdéseket tárgyal, amelyek az építkezés valamennyi munkavállalóját érintik (pl. az építkezésen tapasztalható általános biztonsági és egészségvédelmi kockázatok és az ezek megszüntetése érdekében tett közös intézkedések, vészhelyzeti eljárások és a mindenkire vonatkozó építkezési szabályok). A munkavállalók ezenkívül a legfontosabb információkat tartalmazó, tartós anyagból készült emlékeztető kártyákat is kapnak. A koordinátor és a munkáltatók megegyeznek egy kockázati üzenőfal elhelyezéséről, amelyre mindig a nap veszélyeire vonatkozó naprakész információk kerülnek. Ezenfelül rendszeres, valamennyi munkavállaló részvételével folyó munkavédelmi megbeszélések szervezéséről döntenek, amelyek az építkezés aktuális szakaszával kapcsolatos témákat ölelik fel. A munkáltatók tisztában vannak vele, hogy ezt a tájékoztatást olyan további biztonsági és egészségvédelmi információkkal kell kiegészíteniük, amelyek az általuk elvégzendő feladatok idején saját munkavállalóikat érintik, és a tájékoztatást a tevékenységek megkezdése előtt és azok során is biztosítani kell. Ide tartozik többek között az egyes csoportokkal végzett rövid áttekintés az egyes munkanapok kezdetén. 75. példa: Egy kisvállalkozó számos különböző szakembert alkalmaz egy rövid távú javítási munka kivitelezéséhez, amely legtöbbször alig néhány órát vesz igénybe. A vállalkozás rendelkezik olyan biztonsági és egészségvédelmi információkkal, amelyek feltehetően közel minden munkatevékenységet magukban foglalnak, és ezeket bevezető oktatásuk részeként valamennyi új munkavállaló számára ismertetik. Emlékeztető jelleggel rendszeres rövid tájékoztatókat szerveznek. Az egyes tevékenységekhez kis feladatkártyákat hoznak létre, amelyeken csak az adott munkatevékenységre vonatkozó további információk találhatók. Lásd a következő részeket: Oktatás, tájékoztatás, konzultáció és részvétel, 98. o.; Tájékoztatás, konzultáció és részvétel a munkavállalók, illetve képviselőik, 106. o.; valamint Az építkezés belépési pontjai és megközelítési útvonalai, 95. o. 52

Konzultáció a munkavállalókkal Mit mond a 89/391/EGK irányelv? 12. cikk Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv 6., 8. és 9. cikke által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor, szükség esetén megfelelő koordinációt biztosítva a munkahelyen tevékenységeket végző vállalkozások munkavállalói, illetve munkavállalóinak képviselői között, figyelembe véve az építkezésen fennálló kockázat mértékét és az építkezés méretét. A 89/391/EGK irányelv 11. cikke részletesen meghatározza a munkavállalókkal és képviselőikkel biztonsági és egészségvédelmi kérdésekben folytatott konzultáció módját. Az útmutató korlátozott keretei miatt nem szolgálhat az említett irányelv általános előírásaira vonatkozó részletes tanácsokkal. Röviden, a munkavállalókkal konzultálni kell a biztonságukkal és egészségükkel kapcsolatos kérdésekben, és javaslatot tehetnek a munkavállaló által végrehajtani kívánt megelőző intézkedések javítására. A konzultáció és a részvétel jellemzően az alábbiakat illetően valósul meg: egyedi védőeszközök kiválasztása; csoportos védőeszközök (pl. védőkorlátok, védőhálók stb.); biztonsági és egészségvédelmi oktatási programok; és számos további, a munkahely szempontjából releváns kérdés. A 92/57/EGK irányelv 12. cikke előírja, hogy ezt a konzultációt és a részvételt ki kell terjeszteni, röviden, az alábbi kérdésekre: az általános megelőzési elvek és más rendelkezések végrehajtásának összehangolása az építkezésen (6. cikk); a biztonsági és egészségvédelmi tervek módosításának esetleges szükségessége (6. cikk); együttműködés, koordináció és az információk megosztása a munkáltatók között (6. cikk); a munkafolyamatok ellenőrzését szolgáló intézkedések összehangolása (6. cikk); az illetéktelen személyek építkezésre történő belépésének megakadályozása (6. cikk); a 89/391/EGK irányelv 6. cikkében meghatározott alapvető munkáltatói feladatok (8. cikk); és a 92/57/EGK irányelvben szereplő munkáltatói kötelezettségek (9. cikk). Az építési terv koordinátora és munkáltatói megállapodnak, hogy a munkavállalókkal való konzultáció és a munkavállalói részvétel esetében közös megközelítést alkalmaznak. A konzultációs és részvételi lehetőségeket minden bevezető bemutatóba és megbeszélésbe belefoglalják. Gondoskodnak egy biztonsági javaslatok -kal kapcsolatos megbeszélésről, rendszeresen szerveznek ún. nyitott ajtó alkalmakat a felsővezetőkkel folytatott párbeszédhez, valamint létrehoznak egy az építkezéssel foglalkozó biztonsági és egészségvédelmi bizottságot, amelynek tagsága a haladás állapotát és a veszélyeket tükrözi. A bizottságban részt vesznek a vállalkozók és az építkezésen folyó munkát kivitelező egyéb munkáltatók. A munkáltatók tisztában vannak vele, hogy ezt a konzultációt és részvételt igény szerint saját vállalati intézkedésekkel kell kiegészíteniük. A munkáltató beépíti a konzultációt és a részvételt a kezdeti munkavállalói oktatásba és a rendszeres munkavédelmi tájékoztatókba. Lásd a következő részeket: Oktatás, tájékoztatás, konzultáció és részvétel, 98. o.; valamint Tájékoztatás, konzultáció és részvétel a munkavállalók, illetve képviselőik, 106. o. c) Szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatók Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 10. cikk 2. Az építkezésen a biztonság és egészség védelme érdekében az építkezésen szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatók: (a) értelemszerűen betartják különösen a következőket: (i) a 89/391/EGK irányelv 13. cikkét; (ii) a 89/655/EGK irányelv 4. cikkét, illetve a hozzá csatolt melléklet megfelelő rendelkezéseit; (iii) a 89/656/EGK irányelv 3. cikkét, 4. cikkének (1), (2), (3), (4), (9) bekezdését, valamint 5. cikkét; (b) figyelembe veszik a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, illetve koordinátorok véleményét. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken A 12. cikk előírja a munkavállalók, illetve a munkavállalók képviselői közötti koordinációt. A koordináció jellegének meghatározásakor figyelembe lehet venni a kockázat mértékét és az építkezés méretét. 53

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Az építkezésen szakmai munkát személyesen folytató munkáltatók a személyek egy külön csoportját képezik, akiknek saját kötelezettségeik vannak. Ezek az alábbiak: a lehető legnagyobb mértékben vigyázniuk kell a saját, és a munkatevékenységeik által érintett más személyek biztonságára és egészségére; be kell tartaniuk a 2009/104/EK irányelv egyes, a munkaeszközök biztonságos használatával kapcsolatos követelményeit; be kell tartaniuk a 89/656/EGK irányelv egyes, az egyedi védőeszközökkel kapcsolatos követelményeit; figyelembe kell venniük a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok véleményét. E további irányelvekkel kapcsolatos iránymutatás túllépi az útmutató kereteit. d) A munkáltatók felelőssége a 89/391/EGK keretirányelv értelmében Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 7. cikk 2. Az 5. és 6. cikk, valamint e cikk (1) bekezdésének alkalmazása nem érinti a 89/391/EGK irányelvben előírt munkáltatói felelősség elvét. A 92/57/EGK irányelvben meghatározott koordinátori feladatok nem mentesítik a munkáltatókat a 89/391/ EGK keretirányelvben előírt felelősségük alól. A 92/57/EGK irányelv további kötelezettségeket ró a munkáltatókra, amelyek tükrözik az építkezés jellegét, valamint az irányelvben szereplő, veszély- és kockázatkezelési követelményeket. 2.3.7. Vállalkozók és alvállalkozók Általánosságban a vállalkozó olyan (természetes vagy jogi) személy, aki az építési munkákat végrehajtja vagy irányítja, az alvállalkozó pedig olyan személy, aki a vállalkozó által számára kijelölt építési munkát végrehajtja vagy irányítja. Az irányelv a koordinátorok szükségességének meghatározásakor (egynél több vállalkozás), valamint az előzetes bejelentéshez szükséges tájékoztatással öszszefüggésben kifejezetten említi a vállalkozókat. Az alvállalkozókról nem tesz említést, mivel ők vállalkozónak minősülnek. Az irányelv alkalmazásában a vállalkozók és alvállalkozók lehetnek munkáltatók vagy önálló vállalkozók, és el kell látniuk a rájuk bízott feladatokat. 2.3.8. Önálló vállalkozók a) Fogalommeghatározás Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 2. cikk (d) önálló vállalkozó minden olyan, a 89/391/EGK irányelv 3. cikkének a) és b) pontjában meg nem jelölt személy, aki szakmai tevékenységével hozzájárul az építkezés befejezéséhez. Az irányelv alkalmazásában az önálló vállalkozók olyan személyek, akik nem állnak munkáltató foglalkoztatásában, és maguk sem munkáltatók, hanem olyan további személyek, akik szakmai tevékenységükkel bármely szakaszban hozzájárulnak az építkezés befejezéséhez. Az önálló vállalkozók fogalmának egyéb meghatározásai nem bírnak jelentőséggel. Az irányelv szerint az önálló vállalkozóknak egyedi feladatokat kell végrehajtaniuk. Helyzetük azonban sok tekintetben olyan, mintha munkavállalók és munkáltatók is lennének egyben. b) Feladatok Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 10. cikk Személyek más csoportjainak kötelezettségei 1. Az építkezésen a biztonság és az egészség védelme érdekében az önálló vállalkozók: (a) értelemszerűen betartják különösen a következőket: (i) a 89/391/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének és 13. cikkének, valamint ezen irányelv 8. cikkének és IV. mellékletének követelményeit; (ii) a 89/655/EGK irányelv 4. cikkét, illetve a hozzá csatolt melléklet megfelelő rendelkezéseit; (iii) a 89/656/EGK irányelv 3. cikkét, 4. cikkének (1) (4), valamint (9) bekezdését és 5. cikkét; (b) figyelembe veszi a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, illetve koordinátorok utasításait. Az önálló vállalkozóknak röviden a következőket kell tenniük: együtt kell működniük, össze kell hangolniuk tevékenységüket és információkat kell cserélniük az ugyanazon a munkahelyen dolgozó más munkáltatókkal, munkavállalókkal és önálló vállalkozókkal a biztonság és az egészségvédelem érdekében; a lehető legnagyobb mértékben vigyázniuk kell a saját, és a munkatevékenységeik által érintett más személyek biztonságára és egészségére; be kell tartaniuk az ezen irányelv 8. cikkének előírásait; be kell tartaniuk az ezen irányelv IV. mellékletének előírásait; 54

be kell tartaniuk a 2009/104/EU irányelv 4. cikkének előírásait, illetve a hozzá csatolt I. melléklet megfelelő rendelkezéseit a munkaeszközök biztonságos használatához kapcsolódóan; be kell tartaniuk a 89/656/EGK irányelv 3. cikkét, 4. cikkének (1) (4), valamint (9) bekezdését és 5. cikkét az egyedi védőeszközökhöz kapcsolódóan; és figyelembe kell venniük a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, illetve koordinátorok utasításait. További információkért lásd az útmutató vonatkozó részeit. Nagy építkezéseken a munka kezdetén megállapodnak a munkáltatókkal, munkavállalókkal, illetve képviselőikkel a munkavállalói képviselők kiválasztásának módjáról, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően. Kisebb építkezéseken mérlegelik a különböző vállalkozók körében egy közös munkavállalói képviselő kiválasztását. Megvizsgálják a regionális munkavállalói képviselők kiválasztásának lehetőségét. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken A koordinátorok lépéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az önálló vállalkozók megfelelő tájékoztatást kapjanak, és megfelelő képzettséggel, ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezzenek a munkájukhoz kapcsolódó biztonsági és egészségvédelmi kérdésekről. Az önálló vállalkozók gondoskodnak róla, hogy megfelelően megtervezzék, megszervezzék és nyomon kövessék munkájukat saját, illetve mások biztonságának és egészségének védelme érdekében, a biztonsági és egészségvédelmi tervekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően. 2.3.9. Munkavállalók és képviselőik a) Fogalommeghatározás Mit mond a 89/391/EGK irányelv? 3. cikk Fogalommeghatározások Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: munkavállaló: (a) a munkáltató által alkalmazott személy, beleértve a gyakornokokat és szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókat, de nem beleértve a háztartási alkalmazottakat; a munkavállalók biztonságával és egészségével kapcsolatos különleges feladatot ellátó képviselő: (c) a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően a munkavállalók képviseletére megválasztott, kiválasztott vagy kijelölt személy, ahol problémák merülnek fel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelmével kapcsolatban. A meghatározások magukért beszélnek. A munkavállalók képviselőinek hivatalos megválasztása problémákat okozhat, ha az építkezés jellegéből kifolyólag nagy a munkavállalói fluktuáció. Alternatív megoldás lehet, ha más, engedélyezett formában választják meg őket a nemzeti jogszabályok előírásainak megfelelően. b) A munkavállalók tájékoztatása Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 11. cikk A munkavállalók tájékoztatása 1. A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatják az építkezésen a munkavállalók biztonságával és egészségével kapcsolatban megteendő intézkedésekről. 2. A tájékoztatásnak az érintett munkavállalók számára érthetőnek kell lennie. A munkavállalóknak joguk van tájékoztatást kapni a biztonsági és egészségügyi kockázatok kezelését szolgáló intézkedésekről, többek között az elsősegélynyújtásra, a tűzoltásra és a vészhelyzeti evakuálásra vonatkozóan. Lásd a következő részt: A munkavállalók tájékoztatása, 52. o. c) Konzultáció a munkavállalókkal Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 12. cikk Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv 6., 8. és 9. cikke által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor, szükség esetén megfelelő koordinációt biztosítva a munkahelyen tevékenységeket végző vállalkozások munkavállalói, illetve munkavállalóinak képviselői között, figyelembe véve az építkezésen fennálló kockázat mértékét és az építkezés méretét. A 89/391/EGK irányelv 11. cikke részletesen meghatározza a munkavállalókkal és képviselőikkel biztonsági és egészségvédelmi kérdésekben folytatott konzultáció módját. Az útmutató korlátozott keretei miatt nem szolgálhat az említett irányelv általános előírásaival kapcsolatos bevált gyakorlati tanácsokkal. 55

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv A 92/57/EGK irányelv 12. cikkében előírt munkavállalói konzultációval és részvétellel kapcsolatos további információkért lásd a következő részt: Konzultáció a munkavállalókkal, 53. o. d) A munkavállalók feladatai A munkavállalók számára előírt főbb kötelezettségek a 89/391/EGK irányelv 13. cikkében olvashatók. Az említett irányelvekkel kapcsolatos gyakorlati javaslatok túllépik az útmutató kereteit. Az irányelv szövege azonban megtalálható a 7. mellékletben. A 92/57/EGK irányelv nem ír elő további munkavállalói feladatokat. 2.3.10. Beszállítók Az építkezés beszállítói jellemzően szolgáltatásokat, többek között szakmai szolgáltatásokat, termékeket, műszaki eszközöket és közműszolgáltatásokat biztosítanak. A szolgáltatást nyújtók (például tervezés, fuvarozás és építésirányítás) számára egyértelműnek kell lennie, hogy az irányelv értelmében terheli-e őket valamilyen kötelezettség. Az útmutató segítségével ezt megtudhatják. A beszállítókra az építkezésekről szóló irányelven kívül további irányelvek is vonatkozhatnak (pl. belső piaci irányelvek, úgymint a gépekről szóló 98/37/EGK irányelv ( 3 )). A termékek beszállítóinak több módon történő bevonása az építkezésbe. Foglalkozhatnak termékek tervezésével, gyártásával vagy behozatalával, amelyeket azután több építkezésre szállítják, illetve ugyanezeket a feladatokat elláthatják egy adott építkezéshez szükséges egyedi termékek esetén is. Utóbbi esetben elképzelhető, hogy a tervezési összetevő az irányelv hatálya alá esik (pl. különleges tervezésű előre gyártott betonburkoló panelek szállítása). A termékek beszállítói az építkezés hasznos közreműködői lehetnek, mivel tájékoztatást nyújthatnak a tervek készítőinek, valamint az építkezésen folyó tevékenységek összehangolásáért és kivitelezéséért felelős személyeknek termékeik (beleértve az anyagokat is) biztonságos szállításáról, tárolásáról, összeszereléséről és használatáról. A közművek tehát a víz, gáz, villamos energia és távközlés beszállítói részt vehetnek az építési tervek kivitelezésében, illetve az elkészült létesítményekben használt szolgáltatások ideiglenes vagy állandó üzembe helyezésében és karbantartásában. Munkájuk, elsősorban tervezőként és munkáltatóként az irányelv hatálya alá tartozhat; ez az útmutató pedig segítségükre lesz abban, hogy megtudják, milyen feladatokat kell ellátniuk. Amennyiben a beszállítók és munkavállalóik jelen vannak az építkezésen, figyelembe kell tudniuk venni a biztonsági és egészségvédelmi terveket, különösen azok vonatkozó szabályait. A termékbeszállításért felelős személyeknek és az építkezés koordinátorainak e szempontra figyelemmel kell megszervezniük a munkáltatók közötti együttműködést és tevékenységeik összehangolását. Az építkezések közelében és azokon belül található szállítási útvonalakkal, a kijelölt tárolóterületekkel (az építkezésen vagy annak közelében) és a gépi kezelőrendszerekkel kapcsolatos logisztikai kérdések jellemzően olyan tényezők, amelyeket adott esetben mérlegelni kell. Amennyiben a beszállítók saját gépi kezelőberendezéseiket használják (pl. tehergépjárműre szerelt emelőszerkezetek és tehergépjárművekhez szerelt villástargoncák), figyelembe kell venni az építkezés biztonságosságával kapcsolatos következményeket. 2.3.11. Más szereplők Az építkezések másokra is veszélyt jelenthetnek, úgymint látogatók, a megrendelő alkalmazottai és az építkezésre való belépésre jogosultak alkalmazottai. Ebben az esetben az építkezési szabályoknak, valamint a koordinációs és együttműködési intézkedéseknek tekintettel kell lenniük ezekre a személyekre. Mielőtt kockázatot jelentő területre lépnének, az érintetteket tájékoztatni kell az építkezési szabályokról és arról, hogyan tarthatják be azokat. Minden látogatónak tájékoztatást kell kapnia az építkezési szabályokról, és azokat be kell tartania. Össze kell állítani a kifejezetten ezekre a szabályokra vonatkozó információkat, és azoknak az építkezésre való belépésüket megelőzően az érintettek rendelkezésére kell állniuk. Az építkezési tevékenységek kockázatot jelenthetnek a közelben található más munkáltatók munkavállalóira és a munkahelyükre meghívott személyekre nézve (pl. gondolhatunk az iskolákra, kórházakra, üzletekre és irodákra, szállítási műveletekre stb.). Noha az ő munkahelyük nem az építkezésen található, lesz olyan eset, amikor a helyes gyakorlat megkívánja az együttműködést és tevékenységeik összehangolását az embereket fenyegető kockázatok megfelelő ellenőrzése érdekében. Meggyőződnek róla, hogy az építkezésre látogatókat és más, az építési munkában nem közreműködő, de az építkezés területére lépő munkavállalókat tájékoztatták az építkezéssel kapcsolatos vonatkozó szabályokról és rendelkeznek a biztonságuk és egészségük védelméhez szükséges oktatással és képzéssel. ( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 98/37/EK irányelve (1998. június 22.) a tagállamok gépekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről HL L 207., 1998.7.23., 1 46. o. 56

2.4. A megelőzéshez szükséges dokumentumok A 92/57/EGK irányelv a következő három dokumentumot vezeti be: előzetes bejelentés, biztonsági és egészségvédelmi terv, biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok. Röviden, az előzetes bejelentés tájékoztatja az illetékes hatóságokat az új építkezésekről, míg a biztonsági és egészségvédelmi tervek, illetve a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok célja a munkahelyi biztonsággal és egészséggel kapcsolatos kockázatok meghatározása és megelőzése, előbbi esetében az építési terv kivitelezése, utóbbi esetében pedig a létesítmény teljes élettartama során végzett további építési munkák ideje alatt. A biztonsági és egészségvédelmi tervek és dokumentumok elkészítését az építési terv előkészítése során kell megkezdeni. Adott esetben ezek részét képezhetik a pályázati, illetve hasonló, szerződés-előkészítő dokumentumcseréknek annak érdekében, hogy javaslataik kidolgozásakor valamennyi leendő vállalkozó figyelembe vehesse azokat. Mindkét dokumentum nyitott és dinamikusan változó. Az építkezés során folyamatosan aktualizálni kell őket, hogy rendeltetési céljuknak megfeleljenek. Egy építkezés során más jellemző dokumentumok is készíthetők. Ezek többek között a következők: az építkezést megelőző tájékoztató, amelyet a megrendelők állítanak össze az építésvezetők és az építési terv különböző szakaszainak biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai segítségével annak érdekében, hogy támogassák a tervezők és a vállalkozók munkáját; valamint a keretirányelv értelmében, illetve a 92/57/EGK irányelvben az érdekelt felek számára előírt feladatok teljesítésének eszközeként az építkezés érdekeltjei által készített kockázatértékelések. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken A következő táblázat összefoglalja, mikor van szükség előzetes bejelentésre, illetve biztonsági és egészségvédelmi tervre és dokumentumokra. Emellett jelzi, mikor kell kinevezni koordinátorokat. A megelőzéshez szükséges dokumentumok biztosításának és a koordinátorok kinevezésének feltételei Vállalkozók száma (ideértve az alvállalkozókat is) Egy vállalkozó Egynél több vállalkozó (ideértve az alvállalkozókat is) Kevesebb mint 31 munkanap és 21 munkavállaló, és kevesebb mint 501 egy főre eső munkanap Előzetes bejelentés Több mint 30 munkanap és 20 munkavállaló, vagy több mint 500 egy főre eső munkanap Biztonsági és egészségvédelmi terv Felhívjuk figyelmét, hogy különös kockázat hiányában nemzeti eltérések alkalmazhatók Felhívjuk figyelmét, hogy különös kockázat hiányában nemzeti eltérések alkalmazhatók Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok Koordinátorok kinevezése A piros szín azt jelöli, hogy nincs szükség az említett dokumentum elkészítésére vagy koordinátorok kinevezésére. A zöld szín azt jelöli, ahol erre szükség van. 57

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 2.4.1. Előzetes bejelentés a) Fogalommeghatározás Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 3. cikk: 3. Olyan építkezések esetén: ahol a munka a tervek szerint 30 munkanapnál tovább tart, és ahol egyidejűleg 20-nál több munkavállalót foglalkoztatnak, illetve ahol a munka terjedelme a tervek szerint meghaladja az egy főre eső 500 munkanapot, a megrendelő vagy az építésvezető a munka megkezdését megelőzően az illetékes hatóságoknak a III. mellékletnek megfelelő bejelentést tesz. Az előzetes bejelentést az építkezésen jól láthatóan kell elhelyezni, valamint szükség esetén azt időről időre naprakésszé kell tenni. Az előzetes bejelentés célja, hogy tájékoztassa az illetékes hatóságokat (rendszerint a munkaügyi felügyelőséget) az építkezésen folyó munka megkezdésének tervezett dátumáról. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság már megszületésük időpontjától tudjon az építési tervekről, egyes tagállamok előírják, hogy már a koordinátor kinevezésekor előzetes bejelentést kell tenni. A megrendelők vagy az építésvezetők tehetnek előzetes bejelentést. Az ilyen bejelentések formátumát (papíron vagy elektronikus úton) nemzeti szinten szabályozzák. Az építkezésen folyó munka csak a bejelentést követően kezdődhet meg. Az építési munka megkezdését követően az előzetes bejelentést az építkezésen jól láthatóan el kell helyezni, valamint szükség esetén azt időről időre naprakészszé kell tenni. Előzetes bejelentés küldése az illetékes hatóságnak a tervezés és más előkészítési munkálatok megkezdésekor annak érdekében, hogy az adott hatóság találkozhasson az építkezésben érdekelt felekkel a tervezési és előkészítési munka során; ezt követően a bejelentés aktualizálása az építkezésen folyó munkák megkezdése előtt. További bejelentés küldése az illetékes hatóságoknak abban az esetben, ha a benyújtott információkban jelentős változás következik be (pl. a munka időtartama, jellege stb.). b) Alkalmazás Előzetes bejelentésre ott van szükség, ahol az építkezésen folyó munka a tervek szerint 30 munkanapnál tovább tart, és ahol egyidejűleg 20-nál több munkavállalót foglalkoztatnak. A munkanap olyan nap, amelyen valamilyen építési munka zajlik, függetlenül annak mértékétől. A több mint 20 munkavállaló egyidejű foglalkoztatásának nem szükséges az építési munka teljes időtartama alatt tartania; elég, ha csupán a munka egy adott időpontjában kerül rá sor. Szintén előzetes bejelentésre van szükség, ha a munka terjedelme a tervek szerint meghaladja az 500 egy főre eső munkanapot. Az egy főre eső munkanap olyan nap, amikor egy adott építési munkavállaló az építkezésen dolgozik. Ha például egy építkezésen a tervek szerint 10 munkavállaló dolgozik majd 10 napig, az összesen 100 egy főre eső munkanapot jelent, és nem tesz szükségessé előzetes bejelentést. 40 napon át foglalkoztatott 15 munkavállaló összesen 600 egy főre eső munkanappal lenne egyenlő, és mivel ez átlépi az 500 egy főre eső munkanapra vonatkozó küszöbértéket, az előzetes bejelentés kötelező. Ha nem tudják pontosan, át fogják-e lépni az előzetes bejelentésre vonatkozó határértéket, a megrendelőknek érdemes az építkezésben érintett további szereplőkhöz fordulniuk. c) Követelmények Mit mond a 92/57/EGK irányelv? III. MELLÉKLET AZ IRÁNYELV 3. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK ELSŐ ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ELŐZETES BEJELENTÉS TARTALMA 1. A közlés napja: 2. Az építkezés pontos címe: 3. Megrendelő(k) neve és címe: 4. Az építkezés típusa:... 5. Az építésvezető(k) neve és címe: 6. Az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának, illetve koordinátorainak neve és címe: 7. Az építési terv kivitelezése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának, illetve koordinátorainak neve és címe: 8. A munka megkezdésének tervezett időpontja az építkezésen: 9. A munka tervezett időtartama az építkezésen: 10. Tervezett maximális munkavállalói létszám az építkezésen: 11. Vállalkozások és önálló vállalkozók tervezett száma az építkezésen: 12. A már kiválasztott vállalkozásokra vonatkozó adatok: 58

A szükséges információk egyértelműek. Ezek közzététele elsősorban azért is fontos, hogy tájékoztassák a sürgősségi és mentőszolgálatokat az érintett munkavállalók lehetséges számáról. Egyes információk csak a vállalkozók kiválasztását követően adhatók meg. Lényeges, hogy az illetékes hatóságok tisztában legyenek a fő vállalkozók kilétével, valamint az építkezésen dolgozó munkavállalók becsült számával, és amennyiben ezek nem derülnek ki kellő időben, elengedhetetlen az előzetes bejelentés aktualizálása. 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv a) Előzetes megjegyzések A biztonsági és egészségvédelmi tervek: célja a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok megelőzését szolgáló intézkedések meghatározása és életbe léptetése az építési terv kivitelezése során; a kockázatértékelést és a kockázatkezelést a jobb biztonsági és egészségvédelmi teljesítmény sarokkövévé avatják; és a biztonsági és egészségvédelmi kérdések kezelésének nélkülözhetetlen eszközei az építkezéseken. Valamennyi építési tervhez készíteni kell biztonsági és egészségvédelmi tervet (függetlenül attól, kineveztek-e koordinátort), kivéve, ha a tagállam az irányelv által engedélyezett eltérések bevezetése mellett döntött. A kisméretű, alacsony kockázatot jelentő és egyetlen koordinátorral folyó építési tervek esetén a keretirányelv által előírt kockázatértékelés elégséges lehet biztonsági és egészségvédelmi tervként. Nem lehet eltéréssel élni, ha az építési terv különös kockázatokkal jár vagy előzetes bejelentés szükséges. Saját projektjére vonatkozóan javasolt a nemzeti követelmények tisztázása. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok korai felismerése lehetővé teszi a megrendelők és más érdekelt felek számára, hogy olyan intézkedéseket szervezzenek és léptessenek életbe, amelyek védik azon munkavállalók biztonságát és egészségét, akiket máskülönben ellenőrizetlen kockázatok fenyegetnének. Ez különösen azt jelenti, hogy: az építkezésben érintett valamennyi felet, illetve az építkezés által harmadik feleket érintő kockázatok meghatározhatók, ahol szükséges, kiküszöbölhetők, és ahol erre nincs lehetőség, a fennmaradó kockázatok hatékonyan kezelhetők; valamint csökkenthető a személyi sérülés, a vagyonkár és a késedelem valószínűsége; a költségek a munkaerő és a munkagépek használatának jobb kezelése és fokozott hatékonysága révén visszaszoríthatók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tervezett megközelítése további előnyökkel is jár, úgymint jobb építésirányítás, minőségjavulás, alacsonyabb költségek és fokozott hatékonyság. A tervezés ezért lehetőséget teremt egy biztonságos, időben kivitelezett, jó minőségű és a költségkeretet nem túllépő építési terv létrehozására. A tervek ne csupán bürokratikus feladatok legyenek. Épp ellenkezőleg, valódi hozzáadott értéket kell képviselniük az építésirányítási feladatokon belül az építési munkában érintett személyek biztonságát és egészségét fenyegető kockázatok leküzdése szempontjából. Fontos, hogy a biztonsági és egészségvédelmi terv az építkezésben részt vevő valamennyi érdekelt fél átfogó felelősségvállalásával valósuljon meg. b) Fogalommeghatározás Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 3. cikk 2. A megrendelő vagy az építésvezető gondoskodik arról, hogy az építkezés megkezdése előtt elkészüljön a biztonsági és egészségvédelmi terv az 5. cikk b) pontjával összhangban. A tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően eltéréseket engedélyezhetnek az első bekezdés rendelkezéseitől azokat az eseteket kivéve, ahol az adott munkálatok a II. mellékletben felsorolt különleges kockázattal járnak, vagy az adott munkálatokhoz e cikk (3) bekezdése alapján előzetes bejelentésre van szükség. Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 5. cikk Az építési terv előkészítése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora, illetve koordinátorai: (b) elkészítik vagy elkészíttetik a biztonsági és egészségvédelmi tervet, amely meghatározza az érintett építkezésre vonatkozó szabályokat, szükség esetén figyelembe véve az építkezésen folyó ipari tevékenységet; a tervnek tartalmaznia kell továbbá a II. melléklet egy vagy több csoportjába tartozó munkákkal kapcsolatos külön rendelkezéseit. A tervek meghatározzák az építési munka során alkalmazandó szabályokat, amelyek elősegítik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosítását. A terveknek figyelembe kell venniük minden más, az építkezésen folyó ipari tevékenységet, az építkezésen ugyanis az építési munka vagy más ipari tevékenységek tekintetében biztonsági vagy egészségvédelmi kockázatok állhatnak fenn. A terveknek tartalmazniuk kell az építkezés során meghozandó konkrét, a biztonsági és egészségvédelmi kockázatok kezelését célzó intézkedéseket minden olyan tevékenységre vonatkozóan, amelynek végrehajtását az építkezésen tervezik, ideértve az irányelv II. mellékletében említetteket is. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 59

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Az építkezés és a vonatkozó kockázatok méretével arányos biztonsági és egészségvédelmi tervek készítése. A munkavállalókat és más személyeket feltehetően érintő kockázatokat figyelembe vevő biztonsági és egészségvédelmi tervek készítése. Az ilyen terv még akkor is hasznos lehet, ha egy adott tagállam nem teszi kötelezővé. Ebben az esetben a megrendelő és vállalkozója megállapodásukban egy egyszerű tervben rögzíthetik, hogyan zajlik majd az építési munka. Koordinátor hiányában a megrendelőknek, a tervezőknek és a vállalkozóknak meg kell állapodniuk arról, ki készíti el a tervet, és abban mi fog szerepelni. Mivel a tervek az építési tevékenységekkel kapcsolatosak, rendszerint a vállalkozók játszanak vezető szerepet. c) Alkalmazás Az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak gondoskodnia kell a biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítéséről. Ezt maguk is elvégezhetik, vagy intézkedhetnek arról, hogy mások tegyenek így, amely esetben meg kell győződniük a tervek megfelelő voltáról. Lásd a következő részt: g) Mik az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának feladatai?, 44. o. A terv vagy a terv egy részének elkészítésében illetékes további személyek általában az építkezés további érdekelt felei lehetnek. Fontos minél korábban tisztázni, ki működik majd közre a terv elkészítésében, ellenkező esetben az építési munka megkezdése késedelmet szenvedhet. Bárki vállalja is a vezető szerepet a terv elkészítésében, konzultálnia kell a többi szereplővel. Ezek többek között a következők: megrendelők; tervezők; az építési terv kivitelezésének koordinátorai, mivel ők közvetlenebb módon vesznek részt a kivitelezésben; közműszolgáltató vállalatok; az építkezésben részt vevő vállalkozók; egyes beszállítók, például a betonelemek vagy a szellőzőberendezések beszállítói. Ésszerű, kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy a terv az építési terv egyes érdekelt felei közötti együttműködés és közös munka révén elősegítse a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítását. A terveknek érthetőnek, világosan megfogalmazottnak és a kockázatokkal arányosnak kell lenniük. Dinamikus, élő dokumentumként kell létrehozni őket, amelyek az építési folyamat során az aktuális jellemzők és kockázatok szerint bővíthetők. A tervek lehetővé teszik, hogy az érdekelt felek: meghatározzák és felülvizsgálják a munkából és a munkakörnyezetből fakadó veszélyeket és kockázatokat; döntsenek ezek kezelésének leghatékonyabb módjáról; a munka megkezdése előtt megszervezzék és megtegyék a szükséges intézkedéseket; a munka során strukturált megközelítést alkalmazzanak; és olyan normákat szabjanak meg, amelyek alapján a teljesítményt nyomon követik és felülvizsgálják. Mielőtt a helyszín kialakítása révén engedélyezné a munka megkezdését, a megrendelőnek vagy építésvezetőjének egyeztetnie kell az előkészítési koordinátorral, hogy elkészült-e a megfelelő és mindenre kiterjedő terv. A terveket a megrendelők és az építésvezetők, az építkezés különböző szakaszainak biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai, a vállalkozók és a munkáltatók, az önálló vállalkozók, valamint a munkavállalók és képviselőik rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy felmérhessék, milyen feladatok hárulnak rájuk a kivitelezés során. d) Követelmények A biztonsági és egészségvédelmi terv valamennyi építkezés esetében kötelező, kivéve, ha egy tagállam az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében eltéréssel élt. Nem lehet eltéréssel élni, ha az építési terv különös kockázatokkal jár vagy előzetes bejelentés szükséges. Saját projektjére vonatkozóan javasolt a nemzeti követelmények tisztázása. Lásd a következő részeket: 2.4.1. Előzetes bejelentés, 58. o.; illetve 2.5.1. A munkavállalók biztonságára és egészségére különös kockázatot jelentő munkák, 63. o. Az irányelv biztonsági és egészségvédelmi tervre vonatkozó követelményei nem mentesítik a munkáltatókat és más személyeket az ezen, illetve más irányelvek szerint őket megillető kötelezettségek alól. e) A biztonsági és egészségvédelmi tervek tartalma A biztonsági és egészségvédelmi tervek elsősorban arra szolgálnak, hogy meghatározzák az érintett építkezésre vonatkozó szabályokat, és kifejezetten ki kell térniük az építkezésen tervezett tevékenységekre, ideértve az irányelv II. mellékletében említetteket is. Figyelembe kell venniük minden más, az építkezésen folyó ipari tevékenységet is. A tervek segítséget jelenthetnek a számos vállalkozót érintő koordinációs intézkedésekben. Hasznos lehet, ha egyéb kérdésekkel is foglalkoznak. Egy nagy építkezés átfogó terve az útmutató 5. mellékletében felsorolt témákat is magában foglalhatja. Fontos azonban, hogy a terv tartalma, formátuma és stílusa az építkezéssel járó veszélyek és kockázatok tekintetében megfelelő legyen. 60

Az 5. melléklet kisebb építési tervek esetén ellenőrző listaként is szolgálhat, feltéve, hogy a terv tartalmának meghatározásakor ésszerű megközelítést alkalmaznak. A terv tartalma az alábbi főcímek szerint rendezhető: az építkezéssel kapcsolatos általános információk; az építkezéssel kapcsolatos egyedi információk és információforrások; az építkezés irányításának tervezett módjával kapcsolatos információk; a jelentős kockázatok ellenőrzését célzó intézkedések; és a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok öszszeállítását célzó intézkedések. A tervek létrehozhatók rögtön a kezdetekkor, hogy valamennyi tervezett építési munkát magukban foglalják. Valószínű azonban, hogy a nagy építkezéseknél ez az elképzelés irreális, elsősorban azért, mert egyes nagy kockázatot jelentő tevékenységek esetén előfordulhat, hogy a végleges tervek, illetve a vállalkozók kiválasztása még nem kellően előrehaladott vagy nem készült el. Ilyen esetben a tervek szerkezetét úgy kell meghatározni, hogy aktualizálhatók és bővíthetők legyenek, és így kiterjedhessenek ezekre a tevékenységekre is, amint azok a korai építési munka szempontjából már megfelelők. Korai szakaszban megállapodnak arról, ki készíti el a tervet, kikkel konzultálnak, és ki működik közre az elkészítésben. Gondoskodnak róla, hogy a tervek érthetőek, világosan megfogalmazottak és a kockázatokkal arányosak legyenek. A terveket közvetlenül elérhetővé teszik, hogy mások tanulmányozhassák azokat. A terveket folyamatosan naprakészen tartják. Az építési munka megkezdését követően a biztonsági és egészségvédelmi tervek aktualizálását az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai végzik. A terveket dinamikus munkasegédeszköznek kell tekinteni, amelyeket módosítani és aktualizálni kell, hogy hozzájárulhassanak az építkezés további tervezéséhez és kivitelezéséhez. Módosításra lehet szükség, amikor: megváltozik az anyagok emelésének módja. A szerkezetmunkák befejezését követően a darukat gyakran eltávolítják, és felvonókat helyeznek üzembe. Új kockázatok merülnek fel, például a leesés kockázata; megváltozik a munka jellege és kiterjedése; tervezési változások lépnek életbe; lecserélődnek a vállalkozók vagy további vállalkozókat neveznek ki; módosulnak a megrendelők elvárásai; megváltozik az építkezés környezete; a biztonság és egészségvédelem szempontjából további releváns információk válnak elérhetővé; megváltoznak a kivitelezési nyilatkozatok vagy a munkafeladatok; új jogszabályi követelményeket és műszaki szabványokat vezetnek be. 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok a) Fogalommeghatározás Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken A tervbe belefoglalható kérdések jellegével kapcsolatos részletes javaslatokért lásd a következő részt: 5. melléklet A biztonsági és egészségvédelmi terv: javasolt tartalom, 126. o. f) Aktualizálás Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 6. cikk Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai: (c) elkészítik vagy elkészíttetik az 5. cikk b) pontjában megjelölt biztonsági és egészségvédelmi terv, és az 5. cikk c) pontjában megjelölt dokumentumok szükséges módosításait a munkákban bekövetkezett haladás és változások figyelembevételével. Mit mond a 92/57/EGK irányelv? 5. cikk (c) elkészítik az építkezés jellegének megfelelő dokumentumokat, amelyeknek tartalmazniuk kell az összes további munka során figyelembe veendő, biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos fontos információt. A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok azok az elsőszámú dokumentumok, amelyek egy építési terv befejezését követően, az elkészült létesítmény teljes élettartama során, annak szétszereléséig vagy elbontásáig segítik a további tervezési és építési munkával járó kockázatok azonosítását és kezelését. A dokumentumoknak valamennyi vonatkozó munkahelyi és egészségvédelmi információt tartalmazniuk kell, amelyeket érdemben figyelembe lehet venni. 61

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 76. példa: Néhány alagút működési berendezéseinek karbantartása vagy cseréje során a közúti vagy vasúti közlekedésből fakadó különleges veszélyek merülnek fel, ha az alagút nem zárható le. Különös kockázatot jelent például a füst esetére szolgáló evakuálási járatokban folytatott munka, ha nem küszöbölik ki annak lehetőségét, hogy alagúttűz esetén azok működésbe lépjenek. A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumoknak elő kell írniuk a szervezeti enyhítési eljárásokat; még ennél is hasznosabbak a műszaki óvintézkedések, például a veszélyes funkcióknak a karbantartás során történő aktiválását akadályozó kétkulcsos rendszerek. A dokumentumok az alábbi módokon segítik a megrendelőket: egységes dokumentumot biztosítanak, amely egy elkészült építménnyel kapcsolatban valamennyi alapvető biztonsági információt tartalmaz; egyszerűbbé teszik annak megértését, hogyan végezhető el biztonságosan a rendszeres karbantartás és javítás; és leegyszerűsítik a további építési munkák tervezésének és ütemezésének megvalósítását. Nincs olyan egységes tartalomlista, amely valamennyi építkezés esetében alkalmazható. A dokumentumok tartalmának a tervezett építkezéssel járó veszélyeket és kockázatokat kell tükröznie. Lásd a következő részt: 6. melléklet Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok: javasolt tartalom, 130. o. b) Alkalmazás A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok minden koordinátorral rendelkező építkezés esetén kötelezők. Az irányelv előírja, hogy a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok elkészítését az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak kell megkezdeniük. Az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora az építési munka során aktualizálja és véglegesíti a dokumentumokat. Új dokumentumok készítése helyett egy létesítmény meglévő dokumentumainak aktualizálása és bővítése átalakítás stb. során. Dokumentumok készítése még akkor is, ha koordinátor hiányában csupán egyetlen vállalkozó állítja össze azokat. A megrendelők az építkezés többi érdekeltjével közösen intézkedhetnek a dokumentumok elkészítéséről és aktualizálásáról. A megrendelők és a koordinátorok az építkezés korai szakaszában megállapodnak a dokumentumok tartalmáról, formátumáról (papíralapú vagy elektronikus) és külső megjelenéséről. Gondoskodnak arról, hogy a dokumentumok érthetők, világosak, tömörek és megfelelően indexáltak legyenek. Az értéket nem képviselő információkat kihagyják a dokumentumokból. Mérlegelik, hogy a dokumentumokban szereplő információkat hasznosan be lehet-e építeni más építkezési dokumentumokba, például a karbantartási és javítási kézikönyvekbe. A koordinátorok tájékoztatják a többi érdekelt felet arról, mivel és mikor kell közreműködniük a dokumentumok elkészítésében. A koordinátorok megállapodnak arról, kié lesz a vezető szerep a dokumentumok elkészítésében, mi az átadás leghatékonyabb módja, és mi a teendő a hiányzó információkkal. A legmegfelelőbb előrelépésre vonatkozó döntéseket a legjobb egy-egy építkezésre vonatkozóan meghozni, a koordinátorok közötti kapcsolatok egyszerűségének megőrzésére törekedve. A dokumentumokat a lehető legkorábban elkészítik annak érdekében, hogy a megrendelőnek rendelkezésére álljanak a szükséges információk. Olyan rendszer létrehozása, amely biztosítja, hogy létezik egy ellenőrzött törzspéldány, illetve az ellenőrzött aktualizált változatok közzétételét. A tulajdonosváltást követően a dokumentumokat továbbadják. Amennyiben egy létesítmény egy részének fenntartásáért több különböző személy felelős, mindenki kap egy példányt a dokumentumokból. c) A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok tartalma A dokumentumok tartalmát az elkészült létesítményen végzett további építési munkák tervezését, ütemezését vagy kivitelezését végző személyek előre látható igényeit figyelembe véve kell meghatározni. Kiemelt figyelmet kell fordítani az előre látható, nagy kockázatot jelentő tevékenységekre (pl. magasban végzett munka, nehézgépelemek cseréje). A felesleges szöveget ki kell hagyni. Ellenkező esetben időigényesebb és nehezebb megtalálni a lényeges információkat. 62

A tartalom, a forma és a formátum az építkezés, a megrendelő, valamint az előre látható veszélyek és kockázatok függvényében szükségszerűen változik. A 6. mellékletben található egy a javasolt tartalomra vonatkozó ellenőrző lista, de minden esetben annak saját érdeme szerint kell döntést hozni. Figyelembe kell venni minden meglévő dokumentumot, illetve azt, hogy aktualizálásuk vagy új dokumentumok létrehozása indokolt-e inkább. Ezeknek a döntéseknek mindenképpen tekintettel kell lenniük a megrendelők, a tervezők és a vállalkozók igényeire, és meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyek a fő veszélyek és kockázatok tekintetében szükségesek lesznek számukra. A vállalkozóknak minden olyan információt továbbítaniuk kell a koordinátoroknak, amelyek a dokumentumok elkészítéséhez vagy aktualizálásához szükségesek. Erre az információátadásra a lehető legkorábban sort kell keríteni annak érdekében, hogy a dokumentumok időben elkészüljenek. A késedelem rendszerint növeli az érdekelt felek költségeit, és rontja az átadott információ minőségét. Olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy a kivitelezés során történő változásokkal kapcsolatos információk időben a koordinátor rendelkezésére álljanak. A dokumentumokat azok elkészülését követően haladéktalanul át kell adni a megrendelőknek. Ideális esetben erre az építkezés befejezésekor, illetve ennek elmulasztása esetén az azt követő legelső alkalmas időpontban kerül sor. A dokumentumokba belefoglalható kérdések jellegével kapcsolatos részletes javaslatokért lásd a következő részt: 6. melléklet Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok: javasolt tartalom, 130. o. d) A dokumentumok aktualizálása A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat a hozzájuk tartozó létesítmények teljes élettartama során használni fogják. Éppen ezért hasznos, ha azok még akkor is naprakészek, ha a további munkákhoz nincs szükség ilyen dokumentumokra. A hiányos adatokat tartalmazó dokumentumok veszélyes helyzetekhez vezethetnek, ha azokat igénybe veszik. A viszszamenőleges vizsgálatok és egyéb, a rosszul vezetett dokumentumok aktualizálását szolgáló tevékenységek minden bizonnyal költségesek lesznek, és elkerülhetők, ha hatékony intézkedésekkel biztosítják a dokumentumok folyamatos aktualizálását. 77. példa: Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolításának vagy kapszulázásának eseteit minden esetben fel kell tüntetni a dokumentumokban. 2.5. Különös/különleges kockázatot jelentő munkák 2.5.1. A munkavállalók biztonságára és egészségére különös kockázatot jelentő munkák Mit mond a 92/57/EGK irányelv? II. MELLÉKLET AZ IRÁNYELV 3. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A MUNKAVÁLLALÓK BIZ- TONSÁGÁRA ÉS EGÉSZSÉGÉRE KÜLÖNÖS KOCKÁZA- TOT JELENTŐ MUNKÁK NEM KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA 1. Olyan munka, amely a munkavállalókat a betemetődés, elsüllyedés vagy magasból leesés kockázatának teszi ki, olyan esetekben, ahol a kockázatot különösen növeli a munka vagy az alkalmazott eljárások jellege, illetve a munkahely vagy az építkezés környezete (*). 2. Olyan munka, amely a munkavállalókat olyan vegyi vagy biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatnak teszi ki, amely anyagok a munkavállalók biztonságára és egészségére különös veszélyt jelentenek, vagy amelyekkel kapcsolatban az egészségügyi ellenőrzés jogi követelménye áll fenn. 3. A 80/836/Euratom irányelv 20. cikkében (¹) meghatározott ellenőrzött vagy felügyelt területek kijelölését igénylő ionizáló sugárzással járó munka. 4. Nagyfeszültségű vezetékek közelében végzett munka. 5. A munkavállalókat vízbe fulladás veszélyének kitevő munka. 6. Kutakban, felszín alatti földmunkákban és alagutakban végzett munka. 7. Búvárfelszereléssel végzett munka. 8. Keszonmunka. 9. Robbanóanyagok használatát igénylő munka. 10. Nehéz, előre gyártott elemek összeszerelését vagy szétszerelését igénylő munka. ( * ) Az 1. pont alkalmazása során a tagállamok meghatározhatják az egyes helyzetekre vonatkozó számadatokat. ( ¹ ) HL L 246., 1980.9.17., 1. o. A legutóbb a 84/467/Euratom irányelvvel (HL L 265., 1984.5.10., 4. o.) módosított irányelv. Az irányelv a II. mellékletben olyan különös kockázatot jelentő munkákat határoz meg, amelyek esetében az építkezésen folyó munka megkezdése előtt biztonsági és egészségvédelmi tervet kell készíteni. Az irányelv előírja továbbá, hogy a biztonsági és egészségvédelmi tervek az ilyen munkákra vonatkozó különleges intézkedéseket tartalmazzanak. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 63

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv A II. mellékletben meghatározott munkák első kategóriájában olyan munkák szerepelnek, ahol a kockázatot különösen növeli a munka vagy az alkalmazott eljárások jellege, illetve a munkahely vagy az építkezés környezete. A tagállamok meghatározhatják az egyes helyzetekre vonatkozó számadatokat, ezért a nemzeti jogszabályokban kell ellenőriznie, hogyan érinti mindez az Ön saját építkezését. Az első kategóriában három tevékenység szerepel, és azokat a II. melléklet 1. pontja tartalmazza: ezek a betemetődés, az elsüllyedés és a magasból való leesés. a) Betemetődés ( 4 ) Ennek számos oka lehet, például a földtani jellemzők, a környező létesítmények, a föld korábbi kiemelések által történt megzavarása, illetve a javasolt munka általi megzavarása, ha például a munkagödrök közelében járművek és munkagépek használatát tervezik, valamint ha a munka kedvezőtlenül befolyásolja a föld szerkezetét. A legjobb megközelítés az, ha jó tervezés révén meghatározzuk a veszélyeket és elkerüljük a kockázatokat. Ahol a kockázat nem küszöbölhető ki teljes mértékben, általában ideiglenes támasztékokkal erősítik meg a gödrök függőleges oldalát vagy lejtősen alakítják ki azokat, hogy támasztékok nélkül is stabilak legyenek. Az összetett földkiemelési munkákra különös figyelmet kell fordítani. b) Elsüllyedés Egyes talajtípusok nem bírják ki a munkavállalók, munkagépek és anyagok súlya jelentette terhelést. Ezeket a munka megkezdése előtt meg kell határozni, azt követően pedig egyértelműen el kell határolni és el kell kerülni őket. A mocsaras területeken végzett munkához szükség esetén speciális munkagépeket és járműveket alkalmazó biztonságos munkamódszereket kell kidolgozni. c) Leesés a magasból Az építési munkák során ez a halálos balesetek leggyakoribb oka. A legalacsonyabb magasságból is bekövetkezhet súlyos, esetenként halálos kimenetelű esés. Az eséseknek számos oka lehet, úgymint rendezetlen munkahely, csúszós felületek és, mind között a legfontosabb, a csoportos védintézkedések például megfelelő védőkorlátok biztosításának vagy az egyedi védőeszközök használatának elmulasztása. A törékeny anyagokon keresztül történő esések gyakran okoznak súlyos vagy halálos sérülést. A magasban történő munkavégzésre ezért az építkezé- ( 4 ) Ez a három közül az egyik olyan munkatípus, ahol a tagállamok meghatározhatják az egyes helyzetekre vonatkozó számadatokat. Lásd az építkezésekről szóló irányelv II. mellékletét. sek biztonsági és egészségvédelmi tervében különös figyelmet kell fordítani. A legjobb megoldás itt is az, ha jó tervezéssel kiküszöböljük a veszélyt, és a fennmaradó kockázatokat hatékonyan kezeljük. Az építkezéstől távol történő gyártás, a földön (vagy egyéb jól ellenőrzött környezetben) történő összeszerelés csökkentheti a magasban végzett munka mennyiségét. A megfelelő és jól karbantartott ideiglenes állványpadozatok és gépesített elérésű állványpadozatok biztosítása révén enyhíthetők a kockázatok. Egy további irányelv, a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2009/104/ EK irányelv ( 5 ), II. melléklete foglalkozik kifejezetten ezzel a kérdéssel. Átfogó gyakorlati tanácsokkal szolgál a Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK irányelv ( 6 ) végrehajtásának helyes gyakorlatáról című kiadvány. d) Vegyi vagy biológiai anyagok Az olyan munka, amely a munkavállalókat olyan vegyi vagy biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatnak teszi ki, amely anyagok a munkavállalók biztonságára és egészségére különös veszélyt jelentenek, vagy amelyekkel kapcsolatban az egészségügyi ellenőrzés jogi követelménye áll fenn, minden esetben megköveteli az építkezésre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi terv készítését. A munkáltatókat és az önálló vállalkozókat már jelenleg is számos egyéb irányelv értelmében terhelik kötelezettségek; ilyen különösen a vegyi anyagokról szóló irányelv ( 7 ), a biológiai anyagokról szóló irányelv ( 8 ) és más, anyagspecifikus irányelvek, például az azbesztre vonatkozóan ( 9 ). Az irányelvek kockázatalapú megközelítést írnak elő, és ezeket az értékeléseket az építkezés biztonsági és egészségvédelmi tervében figyelembe kell venni. ( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 260., 2009.10.3. 5. o. ( 6 ) http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=738&langid=en&pubi d=140&type=2&furtherpubs=yes ( 7 ) A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében HL L 131., 1998.5.5., 11. o. ( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK irányelve (2000. szeptember 18.) a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 262., 2000.10.17., 21. o. ( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/18/EK irányelve (2003. március 27.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 83/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról HL L 97., 2003.4.15., 48. o. 64

A vegyi anyagokkal elvben háromféle módon kerülhetünk érintkezésbe: először is az építkezésen használatosként megjelölt anyag formájában pl. festék, ragasztó, felszínburkolat stb., másodszor az építőanyagok vágásából vagy bomlásából pl. fapor, a beton kvarcrészecskéi stb. és harmadszor korábbról fennmaradt anyagként pl. azbeszt, ólom, szennyezett föld és poliklórozott bifenilek stb. Az azbeszt továbbra is káros hatással van az építkezésen dolgozók egészségére. Noha új építkezéseken már nem használják, a meglévő létesítményeken végzett munkák során feltehetően sok helyen találkozhatnak vele, ezért rendszerint az építkezést megelőző vizsgálatokra van szükség. A karbantartást és bontást végző munkavállalóknak figyelniük kell ezekre a kockázatokra. Ólmot továbbra is használnak új építkezéseken, például tetőfedéshez és díszburkolatokhoz, valamint javítási és felújítási munkák során. Az ilyen munkából származó por egészségügyi kockázatot jelent. Ólomalapú festékkel festett felületek magas hőfokon történő vágása során veszélyt jelenthet az ólomfüst. A korszerű építési munkákban számos vegyi anyagot használnak. Emiatt a tervezőknek és a felhasználóknak mérlegelniük kell a veszélyeket, és olyan anyagokat és munkamódszereket kell választaniuk, amelyek a leghatékonyabban biztosítják a káros kitettség elkerülését. Vegyi anyagoknak való kitettséghez vezethet a szennyezett föld, illetve az ipari folyamatok nyomán szennyezett létesítmények és munkagépek, függetlenül attól, hogy továbbra is működnek, vagy már több éve nem használják azokat. A biológiai anyagok megtalálhatók lehetnek a talajban, a szennyvízelvezetőkben és csatornákban, a vízhűtő tornyokban, padlásokon, pincékben, egyes munkahelyeken, például biológiai veszélyt jelentő laboratóriumokban és így tovább. e) Ionizáló sugárzás A 96/29/Euratom irányelvben ( 10 ) meghatározott ellenőrzött vagy felügyelt területek kijelölését igénylő ionizáló sugárzással járó munka. Az ionizáló sugárzás használható az építkezésen történő, roncsolásmentes vizsgálatokhoz a hegesztések ellenőrzésekor és más vizsgálatok során. Az irányelv a kitettség megelőzését célzó speciális intézkedéseket ír elő, és ezeket az építkezés biztonsági és egészségvédelmi tervében figyelembe kell venni. Ismételten tehát, az ilyen veszélyek teljes mértékben elkerülhetők. Az építkezésen alkalmazhatók más roncsolásmentes vizsgálati módszerek is, ha pedig nincs ilyen alternatíva, választható például az építkezésen kívül, erre a célra szolgáló létesítményekben végzett vizsgálat. A munkavállalók a munkakörnyezetből eredően is ki lehetnek téve sugárzásnak, például nukleáris létesítmé- ( 10 ) A Tanács 96/29/Euratom irányelve (1996. május 13.) a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról HL L 159., 1996.6.29., 1 114. o. nyekben (pl. védelmi létesítmények, atomerőművek, kutatási intézmények, egyetemek, kórházak nukleáris gyógyászati létesítményei stb.), valamint az ionizáló forrásokat tartalmazó berendezések, például sűrűségmérők és füstjelzők miatt. f) Nagyfeszültségű vezetékek és berendezések közelében végzett munka A nagyfeszültségű vezetékek közelében végzett munka súlyos és halálos sérülést okozhat az élő vezetékekkel való közvetlen kapcsolat, illetve az ilyen vezetékektől a közeli munkagépekhez vagy berendezéshez futó ívkisülések miatt. Ezek a veszélyek jó tervezéssel elkerülhetők, ha a vezetékeket a munka idejére áramtalanítják (ez egyértelműen a legjobb megoldás), vagy hatékony irányítási szabályozás, többek között biztonságos munkamódszerek és az olyan övezetek egyértelmű elhatárolása révén (a vezetékek üzemeltetőivel folytatott konzultációval), amelyekről a munkagépeket ki kell zárni. A nagyfeszültségű vezetékek közvetlen közelében végzett munka azok üzembe helyezése és karbantartása során egy rendkívüli szakértelmet igénylő tevékenység, és csak azok a munkáltatók és önálló vállalkozók végezhetik, akik rendelkeznek az ehhez szükséges ismeretekkel és tapasztalatokkal. g) Vízbe fulladás veszélye Ez a kockázat akkor merülhet fel, ha a munkahelyet vízi átkelés útján közelítik meg, vagy a munkavégzés víz közelében történik. Ezek a kockázatok megfelelő munka- és eszközrendszerek biztosítása révén, valamint baleset bekövetkeztekor a munkavállalók hatékony mentését és ellátását szolgáló eszközökkel kezelhetők. Más helyzetben is lehetséges a vízbe fulladás. Jellemző példa erre a magokat vagy finom port tartalmazó siló. h) Kutakban, felszín alatti földmunkákban és alagutakban végzett munka Megfelelő tervezés, ütemezés és irányítás hiányában e munkák során beomolhat a föld, így a munkavállalók a föld alatt rekedhetnek, vagy a föld maga alá temeti őket. A kockázatokat gyakran tovább súlyosbítja az alternatív menekülési módok hiánya. A felszínen maradók is veszélyben lehetnek lefolyólyukak kialakulása és a beomló felszíni szerkezetek miatt. (Felhívjuk figyelmét, hogy az építkezésekről szóló irányelv nem vonatkozik a nyersanyag-kitermelő iparágakon belüli fúrási és kitermelési munkákra. Ehhez lásd a 92/104/EGK irányelvet) ( 11 ). ( 11 ) A Tanács 92/104/EK irányelve (1992. december 3.) az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenkettedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 404., 1992.12.31. 65 Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Alagutakban vagy csatornákban végzett munka esetén a másutt említett általánosabb kockázatokon, például a sűrített levegőn kívül fennállhat még a fulladás, a vízbetörés és a robbanás kockázata is. i) Búvárfelszereléssel végzett munka A merülés célja rendszerint víz alatti munkahelyek megközelítése. Ez a munka szakértő tervezését, irányítását és lebonyolítását teszi szükségessé a búvárok biztonságának és egészségének védelme érdekében. A merülésre vonatkozó építési tervre, a merülésfelügyelőkre és olyan búvárokra van szükség, akiknek egészségi állapotát folyamatosan figyelik, a tervezett merülésekhez és a vészhelyzetekhez megfelelő munkagépekkel és felszerelésekkel együtt. A búvármunkára vonatkozóan a tagállamok többnyire saját jogszabályokat írnak elő. Saját projektje esetében javasolt a nemzeti követelmények tisztázása. j) Keszonmunka A sűrített levegőben történő munkavégzés nyomán keszonbetegség alakulhat ki, egy olyan akut probléma, amely például a térdben ízületi fájdalmakat okoz, és ritkább esetben a központi idegrendszerre gyakorolt káros hatások miatt életveszélyes lehet. További kockázat lehet a levegőt tartalmazó testüregek, például a fül és az arcüreg károsodása, valamint a csípő- és vállízületeket megtámadó, hosszú távú krónikus megbetegedések. Fokozott tűzveszély áll fenn, mivel a sűrített levegő nagyobb mennyiségű oxigént tartalmaz, ezért erre kiemelt figyelmet kell fordítani. A búvármunkához hasonlóan ehhez is szakértelem, biztonságos munkarendszerek, hozzáértő munkavállalók, orvosi felügyelet, hatékony levegősűrítési és légnyomáscsökkentő eljárások, valamint vészhelyzetkezelési eljárások szükségesek. Jó tervezéssel elkerülhető a sűrített levegőben történő munkavégzés szükségessége. k) Robbanóanyagokkal való munkavégzés A robbanóanyagok használatát igénylő munka során a túlnyomást okozó erők miatti robbanásveszély, a kilövellő anyagok és a mérgező gázok jelentenek kockázatot. A korai detonáció, a tervezett beomlás megvalósításának sikertelensége és az összes robbanóanyag felrobbantásának elmulasztása további veszélyt jelenthet, amelyeket a robbanóanyagok biztonságos tárolásával és szállításával együtt meg kell oldani. Ez a munka szintén szakértő vállalkozókat, valamint az építkezés biztonsági és egészségvédelmi tervének kidolgozásakor körültekintést igényel. Lásd a következő részt: Robbanásveszély, 121. o. l) Nehéz, előre gyártott elemekkel végzett munka A nehéz, előre gyártott elemek összeszerelését vagy szétszerelését igénylő munka az elemek mozgatásakor és helyreillesztésekor kockázatokat teremt az elemekkel dolgozókra és másokra nézve. A munka alapos körültekintést és tervezést igényel. Ilyen tevékenységek esetén rendszerint igen rövid ideig használják a munkahelyeket. A tervezés során gondoskodni kell arról, hogy ezek biztonságosan megközelíthetők és elhagyhatók, valamint hogy maguk a munkahelyek is biztonságosak legyenek. A kockázatok csökkenthetők a földön történő előszereléssel (amely folyamat a szétszereléskor fordított irányban is elvégezhető), aminek köszönhetően kevesebb munkát kell a magasban végezni. Gyakran elérhető megoldás a szélekről történő leesést megakadályozó megfelelő korlátok biztosítása, csakúgy, mint az elektromos csuklós állványpadozatok biztosítása például acélvázas létesítmények építésekor. A tervezők jelentősen hozzájárulhatnak a kockázatok csökkentéséhez, ha a tervezés során maradéktalanul figyelembe veszik a biztonságos építési módszerek szükségességét. 2.5.2. Új kockázatok Valamennyi új és kialakuló technológia, folyamat és tevékenység különös figyelmet kíván azon érdekelt felek részéről, akik befolyásolhatják az egy adott építkezésen jelentkező kockázatokat. Ezek az érdekelt felek lehetnek megrendelők, építésvezetők, biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok, tervezők, munkavállalók, az állandó és az ideiglenes munkákhoz szükséges termékek (pl. anyagok, elemek, munkagépek és eszközök) beszállítói, munkáltatók, vállalkozók és alvállalkozók. Ezeket a technológiákat, folyamatokat és tevékenységeket mélyreható veszély-/kockázatelemzésnek kell alávetni. Létezhetnek másoktól származó, a világon korábban és jelenleg folytatott gyakorlatokból eredő tapasztalatok, és hasonlóképpen előfordulhat, hogy az új javaslat ésszerűen mérlegelhető egy már ismert megközelítés bővítéseként. Ilyen esetekben a veszélyelemzést segítheti a korábbi gyakorlati tapasztalatok terén végzett kutatás, valamint a szaktudással, szakértelemmel és tapasztalatokkal rendelkező személyek közvetlen bevonása. Ugyanakkor, ha a más helyről származó korábbi tapasztalatokra kívánunk támaszkodni, indokolt az óvatosság, különösen akkor, ha az információk nem világosak, hiányosak, illetve kizárólag 66

vagy főként egy beszállítótól vagy más, üzleti érdekekkel rendelkező érdekelt féltől erednek. A látszólag meggyőző előzmények nem jelentik azt, hogy az új megközelítés nem jár kockázatokkal: elképzelhető, hogy csupán a szerencsének, vagy a korábbi problémákra és hibákra vonatkozó információk csekély voltának tudhatók be. Hasonlóképpen, a felhasználás konkrét körülményei is eltérhetnek (pl. talajviszonyok). Rendkívül fontos, hogy új vagy ismeretlen veszélyek és kockázatok esetén maradéktalanul orvosolják a jártasság, az ismeretek és a szakértelem hiányát a javasolt építkezésben érintett tervezői és vállalkozói, valamint munkavállalói csoportok körében. A veszélyek jellegétől függően elképzelhető, hogy a veszélyek és kockázatok jobb megértéséhez reprezentatív, kisléptékű vizsgálatokra lesz szükség. A veszélyek és következmények elemzéseit, valamint a kockázat-ellenőrzési javaslatokat a tervek maradéktalan megértésére kell alapozni annak érdekében, hogy megfelelően figyelembe lehessen venni a folyamattal járó veszélyeket. Egy mechanikus és túlzottan leegyszerűsített, az általános veszélyekre koncentráló megközelítés nem lesz elégséges. Mérlegelni kell azokat a veszélyeket, amelyeket a tervezés és az építés valamennyi szakasza, többek között a köztes építési szakaszok során a munkagépek, az eszközök, az esetlegesen szükséges ideiglenes munkák és a javítások/helyreállítások okozhatnak. Figyelembe kell venni a szervezési, valamint a műszaki tényezőket is. Fel kell tárni és maradéktalanul ki kell küszöbölni minden olyan fő veszélyforrást, amely számos munkavállalóra vagy a nagyközönségre kockázatot jelenthet. Valószínű, hogy a veszélyek és következmények elemzésébe, majd azt követően a veszélyek kiküszöbölésébe és a kockázatkezelésbe számos érdekelt felet be kell vonni. Ilyen körülmények között hasznos eszköz lehet az építkezési kockázat-nyilvántartás, amely meghatározza az egyes érdekelt felek feladatait, illetve amelyet rendszeresen felülvizsgálnak és aktualizálnak. 78. példa: 1. Teljes fürdőszobák előre történő gyártása az építkezésen kívül, vázszerkezet megépítése az építkezésen és ezt követően a fürdőszobák felszerelése. 2. Új anyagok, például ragasztóanyagok és felületkezelők, amelyek megnövelik a használati teljesítményt, ugyanakkor az építés során további munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázatot jelenthetnek. 3. Új gépek és munkagépek, amelyek elősegítik a nagyobb magasságok megközelítését. 4. A kemény kőzet esetén jól bevált alagútépítési módszerek alkalmazása más földtani képződmények esetében. Biztonsági és egészségvédelmi követelmények az építkezéseken 67

3Veszélyek és kockázatok az építkezés valamennyi szakaszában néhány példa 3.1. Leesés...70 3.2. Villamos energiával kapcsolatos kockázatok...70 3.3. Gázzal kapcsolatos kockázatok...71 3.4. Közlekedéssel kapcsolatos kockázatok...71 3.5. Építési gépekkel kapcsolatos kockázatok...71 3.6. Kézi anyagmozgatási műveletekkel kapcsolatos kockázatok...72 3.7. Rossz testhelyzettel kapcsolatos kockázatok...72 3.8. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos kockázatok...72 3.9. Instabilitásból eredő kockázatok...72 3.10. Egészségügyi kockázatok...72 3.11. Szállítás...76 3.12. Higiénia...76 3.13. Egyéb kockázatok...76 69

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 3.1. Leesés a) Magasban történő munkavégzés A magasból történő leesés az Európai Unió tagállamaiban a halálos kimenetelű építőipari balesetek fő oka. A magasban történő munkavégzéshez kapcsolódó kockázatok két csoportra oszthatók: a munkavállalók leeséséből eredő kockázatok; és az alsóbb szinten dolgozókra leeső tárgyak által jelentett kockázatok. Az első csoport az irányelv II. melléklete szerint különleges kockázatnak minősül. Ezek a kockázatok a legtöbb építkezésen felmerülhetnek. A következmények általában annál súlyosabbak, minél magasabbról történik az esés. Az esés történhet magasban lévő, felügyelet nélküli szélekről vagy nyílásokból, törékeny anyagokon keresztül, munkagödörbe, létráról, ideiglenes állványpadozatokról, meglévő létesítményen található munkahelyről és lépcsőkről ( 12 ). A 2009/104/EK irányelv ( 13 ) további követelményeket tartalmaz. b) Állványzat vagy más hasonló eszköz felállítása vagy szétszerelése Az állványzattal kapcsolatos kockázatok két csoportra oszthatók: (i) az állványzat összeszerelése, átalakítása és szétszerelése során felmerülő kockázatok; és (ii) az állványzat használatából eredő kockázatok (pl. csúszásveszély). Ezek a kockázatok állványzat használatakor bármikor jelentkezhetnek. Hasonló kockázatokkal jár, ha a szerelőállványban az állványzathoz hasonló rendszereket használnak. Az állványokra a 2009/104/EK irányelv alkalmazandó. Előírja, hogy hozzáértő személynek összeszerelési, használati és lebontási tervet kell készítenie. Nagy építkezésen az állványok ellenőrzéséhez segítséget nyújthatnak a szabványos űrlapok és formadokumentumok. Egyes kisméretű állványrendszerek (pl. kis mozgatható toronyállványok) kevesebb képzés és a hozzáértés korlátozottabb értékelését követően is biztonságosan felállíthatók, feltéve, hogy szigorú ellenőrzést alkalmaznak. c) Azonos szinten történő esések Az azonos szinten történő esésekkel kapcsolatos kockázatok többnyire botlás és elcsúszás formájában merülnek fel. Előfordulásuk jellemzőbb a rendezetlen építkezéseken. 3.2. Villamos energiával kapcsolatos kockázatok A villamos energiával kapcsolatos legfőbb kockázat az áramütés és a megégés. Számos halálesetet és sérülést az alábbiak okoznak: rosszul karbantartott elektromos berendezések használata; elektromos vezetékek közelében végzett munka; föld alatti elektromos vezetékek érintése földkiemelési munka, illetve vízszintes fúrások során; hálózati áramellátás; nem megfelelő elektromos berendezések használata robbanásveszélyes területeken; helytelenül üzemeltetett elektromos berendezések és meghibásodott elektromos készülékek által okozott tűz; nem vizsgált munkahelyi elosztótáblák és hibás maradékáram-működtetésű védőeszközök A nagyfeszültségű vezetékek közelében végzett munka súlyos és halálos sérülést okozhat az élő vezetékekkel való közvetlen kapcsolat, illetve az ilyen vezetékektől a közeli berendezéshez futó ívkisülések miatt. Több különféle feszültség okozhat elektromos sérülést, a sérülés kockázata azonban általában a feszültség nagyságával nő. A váltóáramú (AC) és az egyenáramú (DC) elektromos kellékek számos különböző sérülést okozhatnak, többek között a következőket: áramütés elektromos égés izomkontroll elvesztése hő által okozott égés. ( 12 ) Átfogó gyakorlati tanácsokkal szolgál a Hogyan válasszuk ki az esetenként a magasban végzett munkához szükséges, legmegfelelőbb munkaeszközöket című nem kötelező érvényű útmutató. (http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=738&langid=en&pub Id=140&type=2&furtherPubs=yes). ( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 260., 2009.10.3., 5. o. Az 1999/92/EGK irányelv ( 14 ) további követelményeket tartalmaz. ( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/92/EK irányelve (1999. december 16.) a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről (15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 23., 2000.1.28. 57. o. 70

3.3. Gázzal kapcsolatos kockázatok A földgáz elosztása rendszerint föld alatti továbbító és elosztó vezetékeken keresztül történik. Gázömlés a fővezetékek hibáiból, de baleset által okozott meghibásodások nyomán is történhet. A gázszivárgás forrásai szintén lehetnek a nagy tömegű tárolótartályok, illetve az építkezésen tárolt és használt kisebb palackok. Bizonyos körülmények között e szivárgások nyomán tűz vagy robbanás keletkezhet. b) Forgalom az építkezésen (gépek és gyalogosok) Az építkezésen zajló forgalom által a gyalogosokra jelentett veszélyek csökkenthetők, ha megfelelően elhatárolt, elkülönített gyalogos- és járműútvonalakat biztosítanak, valamint ha a különös kockázatot jelentő helyeken fokozott védelmet nyújtanak a gyalogosok számára. Az átkelőhelyekre különös figyelmet kell fordítani. 3.5. Építési gépekkel kapcsolatos kockázatok Veszélyek és kockázatok az építkezés valamennyi szakaszában néhány példa 3.4. Közlekedéssel kapcsolatos kockázatok a) Meglévő közlekedési utakon végzett munka A meglévő, forgalmas utakon végzett munkával kapcsolatos kockázatok a végzett munka típusának függvényében változhatnak. Többek között a következők lehetnek: ütközés az építkezésen dolgozó, illetve az építkezés közelében elhaladó járművek között; ütközés az elhaladó járművek és az építkezésen található gépek, berendezések (pl. állványzat) és a munkavállalók között (ha az építkezés helyét nem jelölik meg és fizikailag nem védik megfelelően); útburkolási munkák során keletkező aszfaltgőz. Ez a test különböző részeit (bőr, szem, torok stb.) érintheti és rákkeltő lehet; kipufogógáz és dízelrészecskék. A meglévő alagutakban végzett munka különös kockázatot jelenthet az átmenő forgalomra nézve és abból eredően. További kockázatok is felmerülhetnek, például a magas hő (az aszfalt formálásához), a por (az útburkolat alapjához végzett földkiemelés során) stb. A biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozóan a 92/58/EGK irányelv ( 15 ) további követelményeket tartalmaz. Az építési gépek jelentette kockázatok a szóban forgó eszközök típusától (pl. földmunkagépek, emelőberendezések stb.) és a munkatevékenységektől függnek. A földmunkagépekkel (mélyásó kotrók, kanalas rakodó exkavátorok stb., beleértve azok tartozékait is) kapcsolatos kockázatok a következők lehetnek: a gépek felborulása, a gépekre eső tárgyak, valamint a biztonsági és más figyelmeztető készülékek meghibásodása stb. Az emelőberendezésekkel (toronydaruk, mozgatható daruk stb., beleértve azok tartozékait, például a hevedereket is) kapcsolatos kockázatok a következők lehetnek: magasból leeső munkavállalók a berendezés üzembe helyezése, működtetése és szétszerelése során, a berendezés összeomlása használat közben túlterhelés miatt, illetve felállítás és szétszerelés közben, valamint a nem megfelelő hevederezési módszerekből fakadó hibák stb. A balesetek valószínűségének csökkentése többek között olyan intézkedésekkel biztosítható, mint a gépekkel kapcsolatos szakképzés során szerzett, igazolható üzemeltetői szaktudás, a munka megfelelő tervezése és felügyelete, hatékony ellenőrzés, karbantartás és javítási munkálatok. Ezekkel a kérdésekkel a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2009/104/EK irányelv ( 16 ) foglalkozik. A kockázatok kezelésekor a belső piaci irányelvek (pl. a kültéri használatra tervezett berendezések ( 15 ) A Tanács 92/58/EGK irányelve (1992. június 24.) a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/ EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) HL L 245., 1992.8.26., 23. o. ( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 260., 2009.10.3., 5. o. 71

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv zajkibocsátásáról szóló 2000/14/EK irányelv ( 17 ) és a gépekről szóló 2006/42/EK irányelv ( 18 ) alkalmazandók. 3.6. Kézi anyagmozgatási műveletekkel kapcsolatos kockázatok A kézi anyagmozgatás rendszerint rakományok kézzel vagy más testi erővel végzett emelését és mozgatását jelenti. Sokan a mindennapi rakományok megszokott emelése során is megsérthetik hátukat, karjukat, kezüket vagy lábfejüket, nem csupán akkor, amikor egyetlen rakomány felemelése túlságosan nehéznek bizonyul. A felsővégtagi panaszok a nyakat, a vállat, a kart, a csuklót, a kezet és az ujjakat foglalják magukban. Ismétlődő terhelések okozta sérülések (RSI) szinte bármely olyan munkahelyen történhetnek, ahol kedvezőtlen testhelyzetben, hosszú időn keresztül ismétlődő, manuális tevékenységet végeznek. Ezek izombántalmakat és -fájdalmakat okozhatnak, amelyek kezdetben talán átmeneti jellegűek, ha azonban az ilyen munka kezelése nem megfelelő, és a korai tüneteket nem ismerik fel és nem kezelik, krónikus, valamint a cselekvőképességet korlátozó rendellenességé fajulhatnak. A károsodások idővel felhalmozódhatnak, és hát-, kar-, kéz-, illetve lábfájdalmakhoz és -panaszokhoz vezethetnek. A legtöbb eset megfelelő emelőberendezés, valamint a kézi anyagmozgatásra és a gépek biztonságos használatára vonatkozó oktatás biztosításával elkerülhető. Az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásról szóló 90/269/EGK irányelv ( 19 ) szintén alkalmazandó. 3.7. Rossz testhelyzettel kapcsolatos kockázatok Ezek a terhelést jelentő testhelyzetből és az intenzív vagy ismétlődő fizikai erőfeszítésből fakadó munkahelyi sérülés vagy megbetegedés kockázatai. Halmozódó károsodás történhet, és további hasonlóságok is megfigyelhetők az előző kockázattípussal. A munkahely kialakítása, valamint a használandó anyagok és eszközök teljes körű figyelembevétele számos esetben csökkentheti a kockázatokat. 3.8. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos kockázatok A robbanóanyagok a robbanás, kilövellő vagy szálló anyagok, mérgező gázok és túlnyomás révén jelentenek kockázatot. A robbanóanyagok tárolását, szállítását és felhasználását biztonságos és védett módon kell végrehajtani. A robbanásból és a kilövellő vagy szálló anyagokból eredő sérülések megelőzése érdekében biztonságos munkarendszerekre van szükség. 3.9. Instabilitásból eredő kockázatok Sérülésveszélyt okozhatnak a magasból, valamint öszszedőlő szerkezetekből leeső tárgyak, a földmunkák és a munkagépek. Az instabilitás hátrányosan érintheti a meglévő létesítményeket vagy egy közelben folyó építkezést, az építés alatt álló új épületeket és az építési munka részeként felállított ideiglenes szerkezeteket. A szerkezeti egység számos ok miatt sérülhet. Ezek többek között a tervezési hiányosságok, különösen az ideiglenes munkák esetében, a tervezett munkák helyes kivitelezésének elmulasztása, valamint a végzett munka megfelelő nyomon követésének hiányosságai, amely a váratlan események felmérését szolgálná. Az összetett földkiemelési munkák, például az alagutak, az aknák, illetve a városi területen végzett mély földmunkák különös gondosságot kívánnak. A földgátakhoz hasonló földmunkák szintén lehetnek instabilak. 3.10. Egészségügyi kockázatok a) Fizikai kockázatok (zaj, rezgés, égés, szélsőséges hőmérséklet, időjárási viszonyok stb.) Zaj A hangos zajnak való kitettség állandó halláskárosodáshoz vezethet. Ennek akkor a legnagyobb a valószínűsége, ha valaki munkája során rendszeresen erős zajnak van kitéve. 72 ( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 08.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről HL L 162., 2000.7.3., 1. o. ( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás) HL L 157., 2006.6.9., 24. o. ( 19 ) A Tanács 90/269/EGK irányelve (1990. május 29.) az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 156., 1990.6.21. Alkalmi vagy alacsony szintű kitettség esetében kevésbé valószínű az egészségromlás, noha a szélsőségesen erős zajnak való egyszeri kitettség azonnali károsodást okozhat. A zaj biztonsági kockázatot is jelenthet, ha megnehezíti a munkavállalók hatékony kommunikációját, vagy ha a zaj miatt nem hallják meg a figyelmeztető jelzéseket. A halláskárosodás lehet ideiglenes vagy állandó.

A zajkitettség forrása nem kizárólag üzemelő gép lehet zajt okozhat egy rögzített munkagép (pl. generátor) vagy egy másik munkavállaló tevékenysége is. Ki lehet érintett? Elektromos árammal működő eszközöket, például a következőket használó munkavállalók: betontörő, kotró- és tömörítő gépek; csiszológépek, köszörűk és lemezvágók; fúrókalapács; kőfejtő kalapács; láncfűrész; patronüzemeltetésű eszközök; és feldurvító gépek vagy kitüskéző pisztolyok. Az építkezésen nehézmunkagépeket üzemeltető vagy gépeket irányító munkavállalók, valamint a közelükben tartózkodó személyek. A zajról szóló 2003/10/EK irányelv ( 20 ) a zajexpozícióból eredő kockázatok csökkentését célzó konkrét intézkedések végrehajtását írja elő. Rezgések Az elektromos kézi eszközökkel, berendezésekkel vagy folyamatokkal végzett munkából eredő rezgések kézkar rezgés szindrómát okozva károsíthatják az azokat használók kezét és karját. Ez egy fájdalmas, visszafordíthatatlan megbetegedés, amelynek része a fehér ujj jelenség. A hatások lehetnek többek között a sérült vérkeringés, az idegek és az izmok károsodása, valamint a megfelelő fogásképesség elvesztése. Az elektromos kézi eszközökből származó rezgések fő forrásai a bontókalapácsok, a fúrók, a fúrókalapácsok, a sarokköszörűk, a láncfűrészek és a kézi körfűrészek. A járművek vagy gépek rezgése, amely a jármű ülésén és a farrészen keresztül a vezető testébe jut, hátfájdalmat okozhat, vagy az ilyen fájdalmakat súlyosbíthatja. Ez az állapot a teljestest-vibráció. Teljestest-vibrációt okozhat egy jármű vagy gép rezgő platformján történő állás. Ebben az esetben a rezgés a lábon keresztül jut a gép üzemeltetőjének testébe. A rezgések fő forrásai a földmunkagépek, a kerekes targoncák, a hernyótalpak, a földgyaluk, a kaparógépek, az építkezési dömperek, a csuklós dömperek, a kerekes (motoros) kaparógépek és az egyenetlen terepen használt villástargoncák. A 2002/44/EK ( 21 ) irányelv előírja a rezgésből eredő kockázatok kezelését. Égés A magas hőmérsékletű tárgyak érintése az azok közelében végzett munka során égési kockázattal jár. Magas hőmérséklet által okozott égés forrásai lehetnek a kiszökő forró folyadékok, gőzök és gázok. Égést okozhatnak a vegyi anyagok, valamint az elektromosság is. Hőmérséklet A hőmérsékletnek a munkamódszerekre és a munka fizikai követelményeire tekintettel megfelelőnek kell lennie. A pihenőhelyek, jólléti és elsősegélynyújtó létesítmények hőmérsékletének szintén meg kell felelnie az ilyen létesítmények adott céljának. Gépi szellőzőrendszerek használata esetén azokat megfelelően karban kell tartani, és meg kell akadályozni, hogy azok a munkavállalókat az egészségre ártalmas huzatnak tegyék ki. Az építkezésen dolgozó munkavállalók az általuk végzett munka miatt szélsőséges hőmérsékleteknek lehetnek kitéve. A magas hőmérsékletben dolgozókat az alábbi munkák végzése során hőguta veszélye fenyegetheti: fémolvasztó tartályok elbontása; hegesztés, különösen zárt térben; működő üzemi területek belsejében végzett munka, különösen, ha további stressztényezők is fennállnak, például légzőkészülék használata azbeszteltávolítás esetén; és kohósalak-rekonstrukció. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében a munkát meg kell tervezni. Ahol erre nincs lehetőség, a hőmérsékletet a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani, például azáltal, hogy több időt hagynak egy berendezés lehűlésére, valamint a levegő hűtésével történő fokozott szellőztetés bevezetésével. A munkavállalók szélsőségesen hideg hőmérsékletet tapasztalhatnak például hűtőházakban. Ebben az esetben is igaz, hogy a munkát úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye az ilyen helyzetek elkerülését. Ahol erre nincs lehetőség, a hőmérsékletet a lehetőségekhez mérten enyhíteni kell. Ajánlott szakértői tanácsot kérni annak meghatározásához, hogy szélsőséges körülmények között milyen csökkentett munkaidők lehetségesek, és milyen további óvintézkedésekre van szükség. Ellenőrizze, hogy az Ön tagállamának jogszabályai milyen egyedi követelmények alkalmazását írják elő. Veszélyek és kockázatok az építkezés valamennyi szakaszában néhány példa ( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelve (2003. február 06.) a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhetedik egyedi irányelv a 89/391/ EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) HL L 42., 2003.2.15., 38. o. ( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) HL L 177., 2002.7.6., 13. o. 73

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Időjárási viszonyok Biztosítani kell a munkavállalók védelmét az olyan légköri hatásokkal szemben, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják biztonságukat és egészségüket. A biztonsági és egészségügyi kockázatokat fokozó időjárási viszonyok többek között az alábbiak lehetnek: erős szél; csapadék eső és hó; jeges időjárási viszonyok; magas páratartalom; a Nap káros hatásainak való kitettség; és szélsőséges hőmérsékletek. Az erős szél kedvezőtlenül befolyásolhatja a daruk és más emelőszerkezetek üzemeltetését, különösen nagy lapszerű elemek, például burkoló- vagy tetőlapok, valamint zsalupanelek mozgatásakor. Ezenfelül megnehezíthetik a nagy, könnyűsúlyú paneleket mozgató munkavállalók dolgát, például lapos tetőszerkezet és fémpadlózat rögzítésekor. A rossz időjárás általános fizikai stressztényező. A magas nyári hőmérséklet hőgutához vagy az ibolyán túli sugárzás által okozott égésekhez vezethet. Az alacsony hőmérséklet fokozhatja a rezgő eszközök káros hatásait, valamint növelheti a megfázások és fertőzések számát. Ellenőrizze, hogyan érvényesülnek az irányelv ezen követelményei saját tagállama nemzeti jogszabályaiban. Por A por károsítja a légcsövet és a légzőrendszert. Egyes porfajták rákkeltő hatásúak (pl. azbeszt). Többek között az alábbiakból származhat por: azbesztszerkezet eltávolítása felújítás során; favágás; téglafal, kőfal, beton vagy kő vésése és vágása; cement és más porfélék kezelése. b) Vegyi és biológiai kockázatok Vegyi kockázatok Az építkezéseken előforduló vegyi kockázatok sokféle forrásból eredhetnek, amelyek többek között: az építési folyamat megkezdése előtt már jelenlévő vegyi anyagok. Ezek a források lehetnek természetesek és mesterségesek is; az építési folyamatban használt vegyi anyagok; és az építési folyamat mellékhatásaként jelentkező vegyi kockázatok. Az első kockázattípus elsősorban bontási munka, valamint korábbi hulladéklerakók és elhagyott területek tisztítása során merülhet fel. Azbeszt található meglévő létesítményekben, ahol szerkezeti tűzvédelem vagy szigetelés céljából használták. Számos különböző vegyi anyag maradhat hátra korábbi ipari folyamatokból; egy régi kokszkemenceüzem helyén például szennyezett létesítményekre, valamint szennyezett földre kell számítani. A vegyi anyagok jelenlétének lehetőségét részletesen meg kell vizsgálni, és a munka megkezdése előtt megfelelő védintézkedéseket kell meghatározni. Ezek az intézkedések gyakran a környezet védelmére is kiterjednek. A második típusú vegyi kockázat az építkezés során használt vegyi anyagokból ered. Ezek gyakran származhatnak a festékekben, mázakban, lakkokban és ragasztókban használt oldószerek párolgásából. Az oldószerek károsak az idegrendszerre és agykárosodást okozhatnak. A festékekben, ragasztókban és kötőanyagokban található izocianátok és epoxigyanták bőr- és tüdőirritációt okozhatnak, és súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki, illetve asztmához vezethetnek. Ezek a példák csupán szemléltető jellegűek, és a felsorolás nem kimerítő. A pornak való kitettség tekintetében két irányelv kiemelt jelentőséggel bír. Ezek szabályozási intézkedések alkalmazását írják elő, és a következők: a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való kitettségről szóló 2004/37/EK irányelv ( 22 ) és az azbesztnek való kitettségről szóló 2009/148/EK irányelv ( 23 ). ( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 158., 2004.4.30., 50. o. ( 23 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről HL L 330., 2009.12.16., 28. o. Az ilyen vegyi kockázatok általában kevésbé káros anyagok használatával elkerülhetők. A tervezési és ütemezési szakaszban mérlegelni kell helyettesítő anyagok alkalmazását a vegyi kockázatok csökkentése érdekében. A fennmaradó kockázatokkal szembeni védintézkedések az adott anyag és a lehetséges munkamódszerek függvényében változhatnak. Az építési folyamat mellékhatásaként jelentkező vegyi kockázatok példája többek között a fúrás, fűrészelés vagy kalapálás során keletkező por. A kitettség az alkalmazott munkamódszerekhez és a használt eszközökhöz kapcsolódik. Előnyben kell részesíteni a kockázatmegelőzést, például biztonságos módszerek használatával. 74

A munkahelyi vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokról szóló 98/24/EK irányelv ( 24 ) előírja, hogy intézkedéseket kell tenni a munkavállalók vegyi kockázatokkal szembeni védelme érdekében. Biológiai kockázatok A biológiai anyagok jellemzően a talajban, a szennyvízelvezetőkben és csatornákban, a tetőtérben, padlásokon és pincékben, vízhűtő tornyokban, rothadó anyagokban és egyes munkahelyeken, például biológiai veszélyt jelentő laboratóriumokban lelhetők fel. Az anyagok terjedhetnek levegő útján. Származhatnak felkavart kibocsátásokból, például szennyezett létesítmények bontásakor vagy szennyezett vakolat eltávolításakor. A galambürülék a biológiai kockázatok további példája, csakúgy, mint a patkányok által megfertőzött víz okozta Weil-féle betegség. A biológiai anyagok jelenlétének lehetőségét meg kell vizsgálni, és a munka megkezdése előtt megfelelő védintézkedéseket kell meghatározni. Gyakran szükség van környezetvédelmi intézkedésekre is. A 2000/57/EK irányelv ( 25 ) további konkrét követelményeket ír elő. c) Tűz, robbanás és fulladás kockázata Tűzveszély Az építkezéseken keletkező tüzek kockázata sokféle forrásból eredhet, amelyek többek között a következők: gyúlékony folyadékok használata; hegesztés vagy abrazív vágási módszerek alkalmazása nem a kifejezetten ilyen munkákhoz készült helyeken; nyílt lánggal használt folyékony gázok; és gyúlékony és tűzveszélyes anyagok, például petróleum, fa és csomagolóanyag. A sűrített levegőben végzett munka fokozottan tűzveszélyes. Hasonlóképpen körültekintően mérlegelni kell az olyan zárt térben történő munkavégzéssel járó tűzkockázatokat, ahonnan a menekülés nehézségekbe ütközhet. ( 24 ) A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében HL L 131., 1998.5.5., 11. o. ( 25 ) A Bizottság 2000/57/EK irányelve (2000. szeptember 22.) a gyümölcsökben és zöldségekben, illetőleg az egyes növényi eredetű termékekben többek között a gyümölcsökben és zöldségekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló 76/895/EGK, illetőleg 90/642/EGK irányelv mellékleteinek módosításáról HL L 244., 2000.9.29., 76. o. Robbanásveszély Az építkezéseken az építési munkákat, valamint más ipari tevékenységeket végző személyek által folytatott eljárások nyomán robbanásveszélyes légkör lehet jelen. A robbanásveszélyes légkörről szóló 1999/92/EK irányelv ( 26 ) különleges óvintézkedések végrehajtását írja elő. Jellemzően a következők okozhatnak robbanásveszélyt: oldószerek és szikragyújtás használata; statikus elektromosság (pl. meggyújthatja a robbanóanyagokat); robbanásveszélyes légkör a csatornákban; robbanásveszélyes gázokat tartalmazó vezetékek sérülése; és fel nem robbant lövedékek a földben. A robbanóanyagok lehetőség szerinti helyettesítése, a föld megfelelő vizsgálata és a képzett munkavállalók csökkentik a robbanások valószínűségét. Fulladásveszély Fulladásveszély olyan helyeken fordul elő, ahol mérgező gázok jelenléte tapasztalható, vagy ahol a gázok kiszorították az oxigént, ezért a levegő nem belélegezhető. A csatornarendszereket, többek között a felszíni víz szállítására szolgálókat más zárt terekhez hasonlóan belépés előtt ellenőrizni kell. A hidrogén-szulfid (H2S) okozta akut mérgezés halálhoz vezethet, az oxigénhiányhoz hasonlóan. A finom szálló por is okozhat fulladást. d) Vízbe fulladás kockázata A vízbe fulladás kockázata az alábbi esetekben áll fenn: vízen történő átkelés a munkahely megközelítése érdekében; víz felett vagy annak közelében végzett munka; magokkal vagy finom porral teli silóba történő esés; és víz alatti munka, például víz alatti betonozás végzése. Még a jó úszók esetében is fennáll a vízbe fulladás kockázata, ha az esés közben megsérülnek. A vízbe fulladással járó baleseteknél jellemző kiváltó tényező a jeges víz, valamint az erős áramlások és veszélyes örvények jelentette veszélyek. ( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/92/EK irányelve (1999. december 16.) a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről (15. egyedi irányelv a 89/391/ EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 23., 2000.1.28., 57. o. Veszélyek és kockázatok az építkezés valamennyi szakaszában néhány példa 75

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 3.11. Szállítás Szállítási kockázatok felmerülhetnek a munkába és munkából történő utazás során, ha a munkavállalók távol végeznek feladatot munkáltatójuk megbízásából. A fokozott biztonság elősegíthető a haladó gépjárművezetői képzéssel, a munkaórák számának korlátozásával, valamint jó minőségű, jól karbantartott járművek biztosításával. Az építkezésen folyó szállítás további kockázatokat jelent a gyalogosok számára. A nagyközönség veszélyben lehet a járművek behajtási pontjainál. Az ilyen kockázatokat figyelembe vevő, jól elkészített szállítási tervek csökkentik a sérülések számát. 3.12. Higiénia Az általános higiénia hiánya az építkezésen felesleges egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Az alábbiakat szükséges elvégezni: megfelelő tisztálkodási létesítmények biztosítása (szükség esetén ideértve a zuhanyzókat is) annak érdekében, hogy a munkavállalók megfelelően megtisztíthassák magukat a szennyező anyagoktól; különleges esetben speciális öltözék biztosítása annak érdekében, hogy a hétköznapi ruházat és a fedetlen bőrfelület ne szennyeződjön káros anyaggal; a munkavállalók tájékoztatása a különös kockázatok leküzdéséhez szükséges óvintézkedésekről; a munkaterületek és a jólléti létesítmények tisztán tartása; és megfelelő élelmiszer-higiénia és az ellenkező esetben kártevőket vonzó maradék élelmiszer biztonságos ártalmatlanításának biztosítása. 3.13. Egyéb kockázatok Az egyéb kockázatok többek között a következők lehetnek: nyomás alatt lévő folyadékok (sűrített levegő, hidraulikus áramkör), zárt térben végzett munka (kúszópince, tartály), munkával kapcsolatos stressz (a munkavállalók képességei és a munkaterhek közötti aránytalanság), munkahelyi erőszak (pl. rablás), ionizáló és nem ionizáló sugárzás (lézer, rádiótávközlés), nanorészecskék, elektromágneses mezők ( 27 ), mesterséges optikai sugárzás ( 28 ), sérülés és megbetegedés fokozott kockázata több különböző veszély együttes hatása miatt (pl. szinergetikus/többtényezős hatások). Tanulmányozzon más, a munkavállalók védelmével foglalkozó európai irányelveket is. Ezek és egyéb kockázatok merülhetnek fel az építési tevékenységek, valamint az építkezés közelében végzett egyéb ipari folyamatok (pl. kőolaj-finomítóban, atomerőműben stb., illetve ezek közelében végzett munka) során. ( 27 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/46/EK irányelve (2008. április 23.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/40/EK irányelv (18. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) módosításáról HL L 114., 2008.4.26., 88. o. ( 28 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/25/EK irányelve (2006. április 05.) a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) HL L 114., 2006.4.27., 38. o. 76

4 KOCKÁZATKEZELÉS AZ ÉPÍTKEZÉSEK SORÁN 4.1. Az építési terv előkészítése...80 4.1.1. Az építési projekt kezdete... 80 4.1.2. Tervezési szakasz... 82 4.1.3. Az előkészítési munkák befejezése az építési munka megkezdése előtt... 92 4.2. Az építési terv kivitelezése... 103 4.2.1. Építési szakasz...103 4.2.2. Az építési szakasz vége...109 4.2.3. Az építkezés befejezését követő szakasz...111 79

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 80 Ez a fejezet gyakorlati iránymutatást nyújt arról, hogy a különböző érdekelt felek hogyan kezelhetik hatékonyan a kockázatokat az építkezés egyes szakaszaiban, annak kezdetétől egészen az építési munka befejezéséig, majd az építkezést követő időszakban. Fontos szem előtt tartani, hogy az irányelv valamennyi építési munkára vonatkozik, és hogy valamennyi építési munka egy építési projekt részét képezi majd. Ez azt jelenti, hogy például a legegyszerűbb és leggyorsabb épület-karbantartás és -javítás is építési projektnek minősül. A titok nyitja az, ha az irányelv alkalmazásában pragmatikus és gyakorlati megközelítéssel élünk annak érdekében, hogy az érdekelt feleket érintő kötelezettségek teljesüljenek, és anélkül garantáljuk a munkahelyi biztonság és egészség védelmét, hogy felesleges terheket rónánk az érdekeltekre. Az útmutató ezen fejezetét ennek megfelelően kell értelmezni, különösen az igen kis építkezésekben részt vevőknek. Az irányelv két fő szakaszt említ: az előkészítést, amely magában foglalja az elgondolást, a tervezést és a helyszíni munka megkezdését megelőző tervezést; és a kivitelezést, amely alapvetően az építkezés befejezéséig végzett helyszíni építési munkákat jelenti. Az építkezés befejezését követően további tevékenységek végezhetők. Ez gyakran az építkezés befejezését követő szakaszként ismert. A gyakorlatban ez többnyire új projekteket takar, mivel az irányelv valamennyi építési munka esetében alkalmazandó, függetlenül azok korlátozott méretétől. 4.1. Az építési terv előkészítése 4.1.1. Az építési projekt kezdete Az építési terv előkészítési szakasza annak létrejöttétől a helyszíni építkezés megkezdésének időpontjáig tartó szakasz. Magában foglalhatja az elgondolást, további érdekelt felek kiválasztását a megrendelők részéről, az ütemezést, tanulmányokat és vizsgálatokat, a programozást, a tervezést és az építési munkát megelőző előkészületeket. Saját ellenőrzési és hatáskörén belül az építkezésben részt vevő valamennyi érintettnek figyelembe kell vennie a biztonsági és egészségvédelmi kérdéseket, az építési terv előkészítésétől kezdve. Egy építkezés tervezése és ütemezése során minden esetben előtérbe kell helyezni a munkavállalók biztonságát és egészségét. Ez a sikeres építkezés egyik kulcsa. Hasonlóképpen mérlegelni kell más személyek, például a nagyközönség védelmét is. A megrendelőknek vagy az építésvezetőknek, valamint az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak az építkezés ezen időszakában meghatározott feladatai vannak. Lásd a következő részt: 2.3. Az építési projekt érdekelt felei, 35. o. Az előkészítési szakasz számos projekt esetében átfedésben lesz a kivitelezéssel; ez történik például akkor, amikor a tervezési munka az építkezésen folyó munka megkezdését követően is folytatódik. a) Mely érdekelt felek vesznek részt az építési terv előkészítésének kezdeti tevékenységeiben? Az építési terveket a megrendelők kezdeményezik, amikor arról döntenek, hogy építési munkát magukban foglaló feladatokat hajtanak végre vagy másokat bíznak meg ezzel. A korai szakaszban részt vevő további érdekelt felek többek között az építésirányítási tanácsadók, a tervezők és más szakemberek (pl. szaktanácsadók). Vállalkozóként, valamint áruk és szolgáltatások beszállítóiként érintettek lehetnek még ebben a szakaszban olyan vállalatok, amelyek szakterülete kész létesítmények biztosítása a megrendelő részére az építkezési közbeszerzésben és hasonló ügyletekben való további közvetlen közreműködés nélkül, és amelyek az új létesítmények karbantartását is végzik. Valamennyi ilyen érdekelt félnek tisztában kell lennie saját, különösképpen a 89/391/ EGK keretirányelv, az útmutató tárgyát képező 92/57/ EGK irányelv és a munkavállalók védelmével foglalkozó további irányelvek szerinti felelősségével. A megrendelők az építkezésekre építésvezetőt nevezhetnek ki. Az irányelv előírja továbbá, hogy minden olyan építkezésen ki kell nevezni koordinátort, ahol egynél több vállalkozó dolgozik. Lásd a következő részt: 2.3. Az építési projekt érdekelt felei, 35. o. Vezető koordinátor kinevezése abban az esetben, ha a különböző szakaszokhoz (előkészítés és kivitelezés) egynél több koordinátort neveznek ki. b) Melyek azok a fő kérdések/problémák, amelyekre az építési terv előkészítésének kezdetén figyelmet kell fordítani? A munkahelyi biztonság és egészségvédelem szervezett megközelítése során a fő kérdések és problémák különösképpen a következők: A munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén szükséges kompetenciákkal (tudás, szakértelem, készségek és tapasztalat) és az építkezés sikeres teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal rendelkező projektcsoportok létrehozása Nagy építkezések: A megrendelők szaktanácsot kérnek arra vonatkozóan, kik legyenek a projektcsoport tagjai, milyen kompetenciákkal és erőforrásokkal kell rendelkezniük a biztonság és egészségvédelem szempontjából, majd ezt követően kidolgozzák és alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat. Mikroprojektek (csak egy vállalkozót érintő és legfeljebb néhány napig tartó építkezések): A megrendelők olyan vállalkozókat bíznak meg, akikről korábbi tapasztalataik alapján tudják, hogy képesek biztonságosan elvégezni a javasolt munkát.

Átfogó biztonsági és egészségvédelmi célú építésirányítási intézkedések létrehozása annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél tisztában legyen saját szerepével és azzal, hogyan kell együttműködnie másokkal és munkáját összehangolni velük A megrendelőknek és építésvezetőknek a 4. cikk értelmében fontos feladatokat kell teljesíteniük. Kulcsfontosságú lépés annak biztosítása, hogy a tervezés, illetve az építési terv előkészítésének egyéb tevékenységei során megfelelő intézkedések legyenek érvényben Nagy építkezések: A megrendelők szaktanácsot kérnek az építkezésük biztonsági és egészségvédelmi szempontú irányítására vonatkozóan, majd gondoskodnak róla, hogy ennek megfelelő intézkedések lépjenek életbe. Mikroprojektek: A megrendelők megállapodnak vállalkozóikkal néhány egyszerű kapcsolattartási szabályról, amelyek garantálják a biztonságot. A megrendelői igények meghatározása annak érdekében, hogy azokat az építkezésen dolgozókat fenyegető kockázatok minimálisra csökkentésével párhuzamosan lehessen teljesíteni Nagy építkezések: Tanulmányok készítése a megrendelői igények és a lehetőségek, többek között az építési megoldások mérlegelése érdekében, majd olyan lehetséges megoldások kiválasztása, amelyek nem járnak felesleges kockázatokkal. Mikroprojektek: Ugyanez, de gyakorlatiasabb megközelítéssel (pl. egy hibás tető fokozatos részleges cseréje helyett a teljes tető cseréje annak érdekében, hogy csak egyszer kelljen felállítani a megfelelő állványzatot, hosszú távon növelve ezáltal a biztonságot és csökkentve a kockázatokat). Azon további személyek azonosítása, akiknek biztonságát és egészségét kedvezőtlenül érintheti az építkezés, valamint munkaintézkedések meghatározása velük vagy megfelelő közvetítőkkel Nagy építkezések: Formális ellenőrzések és munkakapcsolatok kialakítása (pl. szomszédos vállalkozások, felhasználói vállalkozások [kórházak, iskolák stb.], autópálya-felügyeletek, bérlők stb.) Mikroprojektek: Kapcsolatfelvétel ezekkel a személyekkel, valamint a problémák és megoldások megvitatása. Információgyűjtés az építkezésen tapasztalható aktuális körülményekről, annak környezetéről és a lehetséges műszaki és tervezési megoldásokról Nagy építkezések: A tájékoztatási igényekre vonatkozó jegyzék kidolgozása, valamint a csoporttagok kinevezése/mások megbízása az adatok összegyűjtésével, majd a gyűjtött adatok elemzésével a lehetőségek meghatározása céljából. Mikroprojektek: Egyeztetés a tervezővel, illetve a vállalkozóval az építkezés javasolt helyszínén. A tervezés előrehaladtával és további felmerülő döntések meghozatalakor az előre látható munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi problémákkal kapcsolatos kockázatértékelés, valamint az általános megelőzési elvek alkalmazása Nagy építkezések: Az egyes érdekelt felek önállóan közreműködnek a veszélyek kiküszöbölésében és a kockázatok csökkentésében; illetve a tervezés és más előkészítési munkálatok előrehaladtával hivatalos, szervezett felülvizsgálat a csoport egésze által. Mikroprojektek: Egyeztetés a tervezőkkel/ vállalkozókkal, és kizárólag a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosítása szempontjából lényeges információk feljegyzése. Lásd a következő részt: 1. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános megelőzési elvei, 17. o. A szükséges munka befejezéséhez szükséges megfelelő időszakok felbecslése Nagy építkezések: Hivatalos szakértői projekttervezéselemzés a biztonsági és egészségvédelmi megfontolások alapján. Mikroprojektek: a vállalkozó szakértelmének igénybevétele az ésszerű időtartam egyeztetése és meghatározása során. Váratlan biztonsági és egészségvédelmi megfontolások esetén rugalmas hozzáállás. Lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. Szükség esetén gondoskodás a biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítéséről (valamint arról, hogy amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt nem teszik kötelezővé, vizsgálják meg hasonló dokumentum szükségességét) Nagy építkezések: A koordinátor által végzett előkészítés, amelynek során teljes körűen alkalmazza az útmutatóban másutt szereplő javaslatokat. Mikroprojektek: Olyan személy meghatározása, aki a veszélyeket és a kockázat szintjét maradéktalanul figyelembe vevő rövid tervet készít. Kockázatkezelés az építkezések során Lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. 81

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv c) Előzetes munkák Ha olyan veszélyek meghatározására kerül sor, amelyeknek kezelése hosszú időt vesz igénybe (pl. vezetékek és közművek, azbeszteltávolítás stb.), sokszor érdemes a hátralévő építési munkákat megelőzően foglalkozni ezekkel. Egy új út építését akadályozó nagyfeszültségű áramátviteli kábeleket például azonosíthatták volna a tervezési szakaszban, így lehetőség lett volna a munkavállalókat érintő kockázatok kiküszöbölését célzó intézkedések végrehajtására. d) Példák három különböző építkezésről 79. példa: Felszíni hétemeletes többlakásos új épület építése; a földszint kereskedelmi célt szolgál, két alagsori szinten garázs épül, egy iskola és egy forgalmas út közelében Megoldások: Az iskola és a forgalmas út közelsége miatt védőhálót kell felszerelni, amely megakadályozza, hogy tárgyak az építkezés területén kívülre essenek. Megfelelő elkerítésre és a bejáratnál őrizetre van továbbá szükség annak érdekében, hogy illetéktelenek, elsősorban az iskola tanulói ne léphessenek be az építkezésre. 80. példa: Önálló garázs építése egy (családi) magántulajdonos részére kevesebb mint 500 egy főre jutó munkanap alatt A ház tulajdonosa a megrendelő, és a munka elvégzéséhez több vállalkozóra/alvállalkozóra lesz szükség (pl. egyre a létesítmény megépítéséhez, egy másikra pedig az elektromos hálózat bevezetéséhez). Megoldások: Mivel egynél több vállalkozó működik közre, ki kell nevezni biztonsági és egészségvédelmi koordinátort. A tervező elvállalja az előkészítésben játszott szerepet, a kivitelezési szakaszra pedig kinevezik az egyik vállalkozót. 81. példa: Új vasútvonal építése vidéki területen különböző szakértő tervezők és szakosodott vállalkozók bevonásával Az építési munkát véges szakaszokra (pl. földmunkák, földkiemelés, ágyazat, talpfák és sínek), valamint a villamosítás szakaszára (póznák, elektromos vezetékek, felsővezetékek) osztják fel. E vállalkozók mindegyike alvállalkozókat foglalkoztat. Megoldások: A Vasúttársaságnak (a megrendelő) biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokat kell kineveznie, mivel az építkezésben egynél több vállalkozó vesz részt. Az ilyen típusú projektek korai előkészítő szakaszában jellemző probléma többek között a helyszín megközelítése. Szükség lehet ideiglenes utakra. Az építési tervben figyelembe kell venni az ilyen ideiglenes munkákat és azok terveit, mivel építésük további veszélyekkel járhat. 4.1.2. Tervezési szakasz Megjegyzendő, hogy az építésvezető fogalmának meghatározása általános, és a megrendelő képviseletében dolgozó tervezőket is magában foglalja (az építkezésekről szóló irányelv 2. cikkének c) pontja). Az irányelv az építési terv előkészítésével kapcsolatos általános elvekről szóló 4. cikkben foglalkozik a tervezéssel. Lásd a következő részeket: e) Ki a tervező?, 84. o; valamint Az általános megelőzési elvek figyelembevétele, 39. o. Az irányelv előírja, hogy az építésvezetőnek vagy a megrendelőnek az építési terv különböző szakaszaiban figyelembe kell vennie a megelőzésre vonatkozó általános alapelveket. Az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak többek között össze kell hangolniuk e követelmények végrehajtását. Éppen ezért ésszerű, ha a tervezők felismerik a megrendelők, az építésvezetők és az említett koordinátorok tervezéssel kapcsolatos feladatait, valamint közreműködésükkel elősegítik a munkahelyi megbetegedések és sérülések számának csökkentését az építőiparban. Az alábbi szöveg segítséget nyújt az építésvezetőknek, megrendelőknek és az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak ahhoz, hogy jobban megértsék a tervezők tevékenységét, illetve a tervezőknek ahhoz, hogy teljesíteni tudják a többi érdekelt fél feléjük irányuló elvárásait. 82

Szemben azzal a megközelítéssel, amelyet az építkezéseken folyó munkára vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények meghatározásakor alkalmaz (lásd az irányelv IV. mellékletét), az építésvezető vagy a megrendelő számára az irányelv mindössze annyit ír elő, hogy vegyék figyelembe a megelőzéssel kapcsolatos általános alapelveket. Ennek köszönhetően a tervek készítőinek jelentős mozgástér áll rendelkezésére ahhoz, hogy a megfelelő tervezési megoldások kidolgozása során szakmai készségeiket felhasználják ahelyett, hogy előírások korlátoznák munkájukat. A tervezésről szóló következő szöveg magyarázatot ad néhány alapvető kérdésre, és meghatározza azt a bevált gyakorlati keretet, amelyen belül a tervezési munka bonyolítható. Elengedhetetlen, hogy a tervezőket kiválasztó személyek meggyőződjenek arról, hogy a kiválasztott személyek vagy szervezetek megfelelő szakértelemmel tölthetik be a biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szerepüket, valamint szándékukban áll az e feladatok által igényelt megfelelő erőforrások mozgósítása. A kinevezést megelőző tájékozódás jellege, mértéke és vonatkozása az építési terv nagyságától, összetettségétől, valamint az azzal járó várható veszélyektől és kockázatoktól függ. A tervezők jelentősen hozzájárulhatnak a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez azáltal, hogy a tervezés valamennyi szakaszában azonosítják és kiküszöbölik a veszélyeket, valamint csökkentik a kockázatokat. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szempontokat az esztétikai minőség, a funkcionalitás, a megvalósíthatóság, a költségek stb. mellett a helyes tervezési gyakorlat szerves részének kell tekinteni. Nem ésszerű, ha a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdéseket a terv elkészültét követően vizsgálják meg. Ilyen megközelítés esetén fennáll a veszélye, hogy egyes kezdeti döntések nem megfelelőnek találtatnak, és így többletköltséggel járó további munkára, többek között újratervezésre lesz szükség. A tervezési döntésekből fakadó potenciális veszélyek és kockázatok megértése a tervezőktől elvárt készségek egyik lényeges eleme. Ez a munkatevékenységek kellően alapos ismeretét feltételezi (ideértve minden olyan ideiglenes munkát is, amelyre a tervhez szükség lesz, vagy amelyet az hátrányosan érint). A tervezőknek praktikus megközelítést kell alkalmazniuk a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi veszélyekkel és kockázatokkal szemben annak érdekében, hogy a jó tervezéssel hozzáadott értéket teremtsenek. Minél súlyosabbak a veszélyek és minél nagyobbak az esetleges kockázatok, annál inkább elvárják majd a tervezőktől a további érdekelt felek, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek ezeknek a tervezés révén való megszüntetéséért. Az építési munka során esetlegesen szükséges ideiglenes munkáknak (például ideiglenes támasztékok vagy a munkahelyekhez vezető ideiglenes hozzáférési útvonalak) szintén figyelembe kell venniük az általános megelőzési elveket. a) Érdekelt felek Az építkezés tervezési szakaszában számos érdekelt fél közreműködhet. Ezek többek között: a tervezők, akik az általános megelőzési elveket figyelembe vevő terveket készítenek; a megrendelők vagy építésvezetők, akik gondoskodnak róla, hogy a tervezők az irányelvnek megfelelően ezt tegyék; az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai, akik a tervek kidolgozása során összehangolják a tervezők és mások munkáját annak érdekében, hogy a tervek figyelembe vegyék az általános megelőzési elveket; az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai, akik tehetnek azért, hogy az elkészült tervek figyelembe vegyék az építési munkák kivitelezőinek az általános megelőzési elveknek való megfelelés iránti törekvésekből fakadó szükségleteit; hasonlóképpen az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozók, munkáltatók és önálló vállalkozók is közreműködhetnek; az (akár beépítendő, akár az építkezés során használandó) anyagok és munkagépek beszállítói; az építkezés helyszínén zajló valamennyi folyamatos munkatevékenységért, valamint az építkezés befejezését követő új tevékenységekért felelős személyek; a közelben található, akár állandó, akár átmeneti munkahelyekért és munkatevékenységekért (ideértve az építkezéseket, közlekedési rendszereket stb.) felelős személyek, akik biztosítani kívánják, hogy munkatevékenységük, valamint az építkezésen dolgozók ne kerüljenek veszélybe; olyan más, a közelben található, nem munkavonatkozású helyekért és tevékenységekért felelős személyek, amelyeket biztonsági és egészségvédelmi szempontból figyelembe kell venni; és a helyi közösségek képviselői, választott tisztviselők, az ő alkalmazottaik és más közösségi csoportok. Ha erre lehetőség van, hasznos lehet, ha a tervezést végzők figyelembe veszik az érdekelt felek e széles körét annak érdekében, hogy együttműködhessenek velük; megfelelő tervezési döntéseket hozzanak; és hozzájussanak a nélkülözhetetlen információkhoz, ami a projekt egésze szempontjából előnyös. A megrendelőknek vagy építésvezetőknek, az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak, valamint a tervezőknek meg kell határozniuk, hogyan valósítható meg mindez ésszerűen annak érdekében, hogy segítsék a tervek elkészítését. Ebben a kérdésben nincs egységes megoldás. Tekintettel kell Kockázatkezelés az építkezések során 83

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv lenni az építkezés jellegére és méretére, valamint az építkezésen dolgozókat és másokat fenyegető veszélyekre, amelyeket az építkezés teljes élettartama során figyelembe kell venni és kezelni kell. Az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak a biztonság és egészségvédelem érdekében össze kell hangolniuk a tervezési munkát. 82. példa: Valamennyi tervező ugyanazon az épületinformációs modellen dolgozik (BIM számítógépes tervezéstámogató eszköz, amely több tervező munkáját egyesíti és többek között azonosítja a tervek között megfigyelhető következetlenségeket) a tervek összeegyeztethetetlenségéből eredő kockázatok csökkentése érdekében. b) Teljes élettartam A tervezőknek teljes élettartam szemléletet kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy ne csupán a létesítmény megépítésének, hanem jó állapota megőrzésének, karbantartásának, külső és belső felújításának, javításának, majd végül elbontásának módját is mérlegeljék. Ezenfelül figyelembe kell venni a terv teljes élettartamának olyan egyéb szakaszait is, amelyek során más szereplők olyan tevékenységeket tervezhetnek és hajthatnak végre, mint a berendezés, az átalakítás vagy a rendeltetésmódosítás. Ez azt jelenti, hogy a tervezőknek figyelembe kell venniük azokat a személyeket, akik a következő esetekben veszélynek lehetnek kitéve: a tervezett építési munka megvalósítása, és a létesítmény élete során további, a létesítmény rendeltetésének megfelelő építési munkák kivitelezése annak elbontásával bezárólag. Az építkezésekről szóló irányelv értelmében a tervezők nem kötelesek figyelembe venni azon személyek biztonságát és egészségét, akik az építési munkában nem érintettek és az elkészült tervet más módon használják fel. Ugyanakkor egyértelmű előnyökkel jár, ha mégis így tesznek, elsősorban annak érdekében, hogy teljesítsék a megrendelők átfogóbb elvárásait. c) Tervezés mások biztonságáért A tervezőknek ezenfelül érdemes az alábbiakat is figyelembe venniük: a nagyközönség tagjai és más, az építési munkában nem részt vevő személyek, akik azonban annak nyomán veszélynek lehetnek kitéve; az elkészült létesítményt munkahelyként használók (lásd alább); és a létesítmény szigorú értelemben véve nem építési munkának minősülő fenntartását végző személyek. d) Használati célú tervezés A tervezés valamely pontján teljes körűen mérlegelni kell, hogyan használják majd az elkészült létesítményt munkahelyként annak érdekében, hogy a terv lehetővé tegye az érintettek (tulajdonosok, lakók és felhasználók) számára, hogy betartsák az uniós irányelvek, például a munkahelyekről szóló irányelv, valamint a (89/391/EGK) keretirányelv egyedi irányelveinek előírásait. Míg az építkezésekről szóló (92/57/EGK) irányelv e tekintetben nem ró konkrét kötelezettséget a tervezőkre, az elkészült létesítmények megrendelőinek kétségtelenül érdekében áll, hogy az adott létesítményt költséges átalakítások nélkül használatba lehessen venni. A felhasználók vagy az ő várható igényeikkel kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkező személyek olyan további érdekelt felek, akikkel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem céljából konzultálni érdemes. A tervezők számára javasolt a vonatkozó tagállami jogszabályok tanulmányozása az esetleges követelményekkel kapcsolatos további tájékoztatásért. e) Ki a tervező? Bármely érdekelt fél hozhat tervezési döntéseket. Ez nem csupán az általánosan ismert tervezők, például építészek, építő- vagy szerkezetmérnökök kiváltsága. Gyakran más szakemberek, illetve tervezők is közreműködnek, többek között a mechanikai és elektromos vezetékek, felvonók és burkolatok szakértői, illetve más, a tervezés, beszállítás és felszerelés terén jártas szakemberek, valamint az ideiglenes alátámasztási munkák tervezői. Valaki, aki kiválaszt egy bizonyos fizikai vagy vegyi anyagot, tervezési döntést hoz. A megrendelők, vállalkozók és mások is lehetnek tervezők, amennyiben tervezési munkát végeznek vagy tervezési döntéseket hoznak. Abban az esetben, amikor a tervezők más szereplőknek, például a megrendelőknek több lehetőséget is bemutatnak, meg kell győződniük arról, hogy valamennyi lehetőség használatra alkalmas-e. 83. példa: Szennyvíztisztító üzem tervezésekor ésszerű, ha a tervezés irányítását a folyamatmérnök végzi, aki jól ismeri a biológiai tisztítás lépéseit, valamint a gépi berendezést. Egy ilyen vezető tervezőnek természetesen olyan kompetenciákkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az építkezésekről szóló irányelvet figyelembe vevő tervek kidolgozását. A tervezők nem csak új munkákban vesznek részt. A berendezéssel, átalakítással, rendeltetésmódosítással, karbantartással, külső és belső felújítással, javítással és bontással kapcsolatos tervezési munkát végző személyek is tervezők. f) Empirikus tervek Míg a terveket alapvetően akár papíron, akár elektronikus formában rögzítik, vannak olyanok is, amelyek nem így készülnek. Ez különösen jellemző a gyakran az építkezés helyszínén születő empirikus tervezési döntésekre, akár állandó, akár ideiglenes munkák esetén (ideértve az ideiglenes támasztékokat és az ideiglenes állványpadozatokat is). Mindazonáltal ezekhez is olyan tervre van szükség, amely figyelembe veszi az általános megelőzési elveket. 84

g) Veszélyazonosítás és kockázatkezelés Elengedhetetlen, hogy a tervezési folyamat során a tervezők megértsék és alkalmazzák a veszélyazonosítás és a kockázatkezelés gyakorlatát. A nemzeti jogszabályok ezt a szempontot számos különböző módon kezelik; közös meghatározó elemük azonban az az elképzelés, hogy a terveknek a következők révén figyelembe kell venniük az általános megelőzési elveket: azonosítják és kiküszöbölik a veszélyeket; illetve ahol ez teljes körűen nem valósítható meg; elfogadható szintre csökkentik a fennmaradó veszélyekből eredő kockázatokat; és maradéktalanul figyelembe veszik az általános megelőzési elveken belül érvényesülő hierarchiát. A fő cél olyan tervek készítése, amelyek alapján a lehetőségekhez mérten a létesítmény teljes élettartama során biztonságosan lehet elvégezni az építési munkát. Lásd: 1.3. Kockázatértékelés, 22. o. A jó tervezés gyakran ismétlődő folyamat, amelynek során tervleírások, feltételezések, rajzok, számítások, más tervezőknek szóló megjegyzések stb. formájában dokumentumok születnek. Írásbeli dokumentumok készítése a tervezési folyamat során egy megfelelően irányított megközelítés részeként, noha az irányelv nem írja elő kifejezetten írásos feljegyzések készítését. Bizonyos helyzetekben az írásbeli dokumentumok korlátozott előnnyel járnak, például az egyszerű építkezések esetében, ahol valamennyi tervezési kérdéssel egyetlen tervező foglalkozik, rövid időszakon keresztül. 84. példa: A létesítmények javasolt helyszínének áthelyezése az építkezés nem vagy kevésbé szennyezett területére a koncepcionális tervben, a szennyezett földben végzett munka elkerülése érdekében. A tervezési folyamat megszervezése A tervezőknek a tervezés során szervezett megközelítést kell alkalmazniuk a biztonság és egészségvédelem tekintetében. A megrendelő igényeinek meghatározása. A tervezési csoport tagjainak, valamint annak meghatározása, kikkel kell konzultálni vagy más módon bevonni őket a tervezés folyamán. A tervezéshez szükséges információk meghatározása. Azon veszélyek azonosítása, amelyek a létesítmény teljes élettartama alatt az építési munka során végzett tervezés eredményeképpen, illetve a létesítmény munkahelyként történő használata során felmerülhetnek. Ahol lehetséges, a veszélyek kiküszöbölése és a fennmaradó veszélyekből eredő kockázatok csökkentése az általános megelőzési elvek betartása révén (tervezési megoldások, munkamódszerek, anyagok vizsgálata/módosítása). Az építkezéssel kapcsolatos, mások számára feltehetően nem nyilvánvaló kockázatokra vonatkozó információk biztosítása a tervben. Kockázatkezelés az építkezések során A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nyilvántartás készítése más kérdésekhez hasonlóan abban az esetben, ha az építkezésben más tervezők és tervezőcsoportok is részt vesznek, hosszú időszakon keresztül. A tervezés szakaszai A tervezők többféleképpen bontják különálló szakaszokra a tervezés folyamatát. Ezek többek között a következők: kezdeti és részletes terv; koncepció, vázlat és részletes terv; és öt lépésből álló megközelítés: 1. felmérés, 2. tervleírás (ez a két előkészítési szakasz); 3. koncepcionális terv, 4. tervfejlesztés, 5. műszaki vagy részletes terv. Ebben az esetben is igaz lehet, hogy a legegyszerűbb építkezések tervezése mindössze egyetlen szakaszból áll. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából legtöbbször nem számít, hogy egy terv kivitelezését milyen szakaszokra vagy folyamatokra osztják. A lényeg annak biztosítása, hogy az alkalmazott megközelítés szervezett és ésszerű legyen, valamint hogy a vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi kérdéseket a tervezés valamennyi szakaszában figyelembe vegyék. Információk biztosítása a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokhoz. Az irányelv II. mellékletében megjelöl néhány olyan tevékenységet, amelyek különös kockázatot jelentenek a munkavállalók biztonságára és egészségére nézve. Ezekre a tervezőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. h) A megrendelő igényeinek meghatározása Ezek kapcsolódhatnak kizárólag az elkészült létesítmény felhasználási céljához, de előfordulhat, hogy más lényeges tájékoztatást is kell kérni a megrendelőtől. 85. példa: További berendezési követelmények és a létesítmény tervezett átalakítás vagy várható rendeltetésmódosítás révén történő további fejlesztésére vonatkozó hosszabb távú tervek. Ilyen esetekben a terv elkészíthető úgy, hogy a további tervezési és építési munka ne járjon felesleges bonyodalmakkal és nehézségekkel. 85

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 86 i) A tervezési csoport tagjainak, valamint annak meghatározása, kikkel kell konzultálni vagy más módon bevonni őket a tervezés folyamán A tervezési csoporttal szemben elvárás, hogy rendelkezzen a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel, szakértelemmel és tapasztalattal, elsősorban azért, mert a megbízás megrendelő részéről történő odaítélésének és a tervező részéről történő elfogadásának egyik nyilvánvaló és alapvető előfeltétele, hogy szakmai szempontból a megrendelő elégedett legyen a tervezővel. A legtöbb esetben a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdések megfelelő kezelése érdekében együtt kell működni másokkal. Számos különböző személy bevonására lehet szükség. Idetartoznak többek között a tervezők, a lehetséges építési módszerekről egyedi ismeretekkel rendelkezők, valamint a megrendelő oldaláról az elkészült létesítményt a jövőben használó és karbantartó személyek, illetve a biztonsági és egészségvédelmi szakemberek. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogyan kíván közreműködni a megrendelő vagy az építésvezető, így biztosítani lehet őket arról, hogy a tervezők olyan terveket készítenek majd, amelyek tekintettel vannak az általános megelőzési elvekre. További mérlegelendő szempont, az, hogyan működik majd együtt a tervezési csoportokkal az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora, abban az esetben, ha az építkezésen ki kell nevezni ilyen személyt. Kinevezésük esetén a vállalkozók bevonása a konzultációs folyamatba annak érdekében, hogy biztonsági és egészségvédelmi szakértelmükkel hozzájárulhassanak a tervezés folyamatához. A létesítmény további használatában, fenntartásában és karbantartásában várhatóan érintettek bevonása, mivel további betekintést nyújthatnak az esetlegesen felmerülő veszélyekről és ezek kezelésének módjáról a tervezés során. j) A tervezéshez szükséges információk meghatározása A tervezéshez szükséges információk meghatározásakor általában három összetevőt kell figyelembe venni: A létesítmény építésének helyet adó általános környezettel, valamint az építkezés tervezett helyszínével kapcsolatos információk (ideértve a meglévő biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat is): Ezeket rendszerint az építési terv kezdeti szakaszaiban állítják össze. A tervezési csoportnak át kell tekintenie az információkat és meg kell határoznia az esetleges hiányosságokat. Ezt követően lépéseket kell tenni a hiányosságok orvoslására. A megrendelő egyedi igényeivel, valamint a tervezésben és az építésben érdekelt felek elvárásaival kapcsolatos információk: Ezeket még a tervezési munka megkezdését megelőzően tisztázni kell a megrendelővel. A megrendelői igények magukban foglalhatják azt is, milyen munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabványok teljesítését várja el a megrendelő az érdekelt felektől az építési terv előkészítése, tervezése, megépítése és teljes élettartam alatt való használata során. A tervezőknek tudatában kell lenniük annak, hogy ilyen átfogóbb elvárásokra számíthatnak, valamint hogy gondoskodniuk kell arról, hogy részt vállaljanak ezek teljesítésében. Az esetlegesen alkalmazott lehetséges építési módszerekkel kapcsolatos információk: Ez az utolsó összetevő a vizsgált tervezési megoldások függvényében változhat. A tervezőknek tisztában kell lenniük a lehetséges építési módszerek munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vonatkozású következményeivel. A projektcsoport más érdekelt felei is segítséget nyújthatnak, a tervezőknek pedig aktívan be kell vonniuk őket annak érdekében, hogy jobban megértsék a különböző tervezési megoldásokkal kapcsolatos potenciális veszélyeket, illetve azokról átfogóbb ismereteket szerezzenek. k) A létesítmény teljes élettartama során potenciálisan jelentkező veszélyek azonosítása Mérlegelni kell azokat a veszélyeket, amelyeknek az emberek a projekt által létrehozott épített környezet teljes élettartama során zajló építési munkák idején ki lehetnek téve, így a tervezők a leghatékonyabban hozzájárulhatnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításához. Hasonlóképpen ésszerű, ha a tervezők azokat a veszélyeket és kockázatokat is megvizsgálják, amelyek a munkahelyként történő használat során jelentkezhetnek, és amelyek megfelelő tervezéssel kiküszöbölhetők vagy csökkenthetők. A veszélyazonosítást a tervezési folyamat valamennyi lépésében el kell végezni, és abba be kell vonni a szükséges szakértelemmel rendelkező személyeket. A legegyszerűbb projektek esetén akár egy személy is rendelkezhet a szükséges ismeretekkel és tapasztalatokkal. Összetettebb projektek esetén helyénvalóbb lehet formálisabb megközelítés alkalmazása, a projektben érdekeltekből álló csoport bevonásával és szervezett elemzési rendszer használatával. Az egyes szakaszokban végzett veszélyazonosításnak kellően alaposnak kell lennie annak érdekében, hogy helyes döntéseket lehessen hozni. A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos megközelítést be kell építeni a mindennapi tervezési gyakorlatba, valamint az ellenőrző és jóváhagyási rendszerekbe. Rendkívüli erőforrás-pazarlást jelenthet, ha később kiderül, hogy a korábbi döntéseket felül kell vizsgálni és újratervezés szükséges. A tervezés egyes szakaszaiban (pl. koncepció, vázlat és részletes terv) végzett veszélyazonosításnak az aktuálisan hozott döntésekre és azokból eredő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi következményekre kell koncentrálnia. A legjobb, ha szervezett megközelítést alkalmazunk, ezáltal valamennyi vizsgált tervezési lehetőség következményeit fel lehet tárni. Számos tervezéssel foglalkozó szervezet bevált rendszerrel dolgozik, amely a veszélyazonosítással kapcsolatos minőségbiztosításuk részét képezi. Ettől eltérő esetben a tervezők számára hasznos emlékeztetőként szolgálhatnak az általános veszélylisták. Lásd a következő részt: 3. Veszélyek és kockázatok az építkezés valamennyi szakaszában néhány példa, 69. o.

A veszélyazonosítás történhet alapelvek szerint, amelynek során az egyes kérdéseket egy általános veszélylista alapján ellenőrzik. Ez azonban a felhasznált idő és erőforrások, valamint amiatt, hogy az összetettebb veszélyek így szem elől téveszthetők, nem feltétlenül megfelelő megoldás. A legjobb, ha a tervezési szakasz során a tervet készítők azonosítják a veszélyeket: kellő ismeretekkel és tapasztalatokkal kell rendelkezniük a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, és meg kell tudniuk határozni azokat a kulcsfontosságú veszélyeket, amelyeket a tervezés egyes szakaszaiban kezelni kell. 86. példa: Példák a vázlatterv szakaszában figyelmet érdemlő veszélyekre: A koncepcionális szakaszban mérlegelt kérdések részletesebb vizsgálata az átfogó döntések meghozatalát követően. Az építkezésen folyó szakmai és logisztikai tevékenységek különös tekintettel azokra, amelyek a tapasztalatok szerint komolyabb kockázatot jelentenek a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre nézve a létesítmény teljes élettartama során. Kockázatkezelés az építkezések során Példák a koncepcionális terv szakaszában esetlegesen figyelmet érdemlő veszélyekre és problémákra: Az építkezés általános környezete (ideértve azokat az egyéb tevékenységeket, épületeket, szerkezeteket, létesítményeket és személyeket, például a nagyközönséget, amelyeket és akiket az építési tevékenységek érinthetnek). Maga az építkezés és az azon folyó tevékenységek. Az új létesítmények helyének meghatározása, ideértve a szakaszok meghatározását, valamint a munkaterülettel és az építési munka során a munkavállalók jólléti elhelyezésével kapcsolatos következményeket. A főbb elemek szerkezeti formájának és anyagainak kiválasztása. Helyszíni építés és az építkezéstől távoli gyártás. A tervezési elemek, például az üzemi területek és a főbb szolgálati útvonalak helyének meghatározása. Bármely szükséges ideiglenes munka, valamint a köztük és az állandó munkák közötti kölcsönhatásokból eredő következmények. Az építkezésen és az építkezésen kívül folyó anyagáramlással kapcsolatos logisztikai következmények. A nagyméretű építkezési munkagépek kiválasztásával kapcsolatos következmények. Az építkezés során várhatóan alkalmazott munkamódszerek. Az ágazati vezetői szakértelem és kompetencia, valamint az ipari műszaki tudásbázis (beleértve a tervezőket, beszállítókat és vállalkozókat); illetve ugyanez a munkavállalók esetében. Az elkészült létesítmény további tervezett, munkahelyi célú felhasználása. A létesítmény folyamatos fenntartása, takarítása, felújítása és egyéb karbantartása. A jövőben lehetséges átalakításokhoz szükséges követelmények. A létesítmény jövőbeli elbontása. A közlekedésirányítást figyelembe vevő megközelítési útvonalak és vészkijáratok. 87. példa Példák a részletes terv szakaszában figyelmet érdemlő veszélyekre: A létesítmény elemeinek összeszerelése és jövőbeli szétszerelése. Az ideiglenes létesítmények összeszerelése és jövőbeli szétszerelése. Milyen könnyedén tarthatók rendben és karban az elkészült létesítmény részletes elemei. Ugyanez a létesítmény felhasználása során felmerülő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdéseket illetően (felismerve, hogy ez a megrendelőt és a felhasználót fogja érinteni, ám az építkezésekről szóló irányelv értelmében senki sem köteles ezeket megoldani). Az azonosított veszélyek, majd kezelésük módjának rövid feljegyzése. A vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információk továbbítása a tervezési csoportok között a tervek átadásakor, ezáltal csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a következményekkel nem teljes körűen tisztában lévő személyek a korábbiakkal ellentétes döntéseket hoznak. l) Az általános megelőzési elvek figyelembevétele A kockázatok elkerülése a veszélyek kiküszöbölése révén Az általános megelőzési elvek első és meghatározó elve a kockázatoknak a veszélyek kiküszöbölése révén történő elkerülése. Ezt az elvet lehetőség szerint minden esetben alkalmazni kell. A kezdeti (vagy koncepcionális) tervezési szakaszban ez a megközelítés gyakran viszonylag egyszerűen megvalósítható; ezzel szemben pedig a terv előrehaladtával egyre kevésbé az. Lásd a következő részt: 1.2. Általános megelőzési elvek, 18. o. 87

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 88. példa: Az általános elrendezés megváltoztatásával mind az építkezést végzők, mind pedig a későbbi felhasználók szempontjából elkerülhető lehet az építkezésre való belépés pontján jelentkező súlyos közlekedési veszély. Alapvetőbb jelentőséggel bír annak felismerése, hogy az építkezésen elszenvedett sérülések vagy az érintettek által személyesen végzett tevékenységből vagy pedig az általános munkakörnyezetből erednek (ideértve mások tevékenységét is). Ebből természetesen következik, hogy az építési munka során elszenvedett sérülések és megbetegedések valószínűsége mérsékelhető olyan tervekkel, amelyek a következők révén csökkentik az építkezésen tartózkodók számát: az építkezéstől távol történő gyártás növelése; és az építkezésen töltött szükséges munkaidőt csökkentő folyamatok kiválasztása (megvalósíthatóság). Ugyanez igaz a létesítmény teljes élettartamának hátralévő részében végzett további építési munkákra is, ahol a veszélyeknek való kitettség karbantartást nem igénylő felületkezelő anyagok megadásával csökkenthető. Amennyiben helyettesítéssel a jelek szerint kiküszöbölnek egy adott veszélyt, ellenőrizni kell, hogy ennek folyamán nem keletkeznek-e más, nem szándékos veszélyek. 89. példa: Az építkezéstől távol történő előregyártás fokozhatja a nagy előre gyártott egységek helyszíni üzembe helyezése során jelentkező rövid távú kockázatokat, amennyiben ezeket az összeszerelésből fakadó kockázatokat a tervezés során nem kezelték maradéktalanul. Lásd a következő részt: 4. melléklet, 5. bekezdés Tervezési adatlap, 125. o. Az elkerülhetetlen kockázatok értékelése Nem minden veszély küszöbölhető ki; néhány elkerülhetetlenül fennmarad. A tervezőknek meg kell vizsgálniuk az általuk hozott egyéni tervezési döntések, a többiekkel közösen hozott döntések, valamint az azon döntések eredményeiből fakadó kockázatokat, amelyek alapértelmezés szerint jönnek létre, mivel senki nem gondolt arra, hogy ezek figyelmet érdemelnének. (Ez utóbbi sajátos probléma, amely akkor merülhet fel, ha a tervezés összehangolása nem megfelelő vagy hiányzik, illetve ha egy adott kérdéssel két vagy több tervező is foglalkozhatna, ám egyik sem teszi ezt pl. az ideiglenes és az állandó munkák tervezésének kapcsolódási pontjain jelentkező biztonsági és egészségvédelmi vonatkozások). Amennyiben a tervezők szervezett megközelítést alkalmaztak, ekkora már rendelkezésükre állnak az olyan problémákról vagy tevékenységekről készült listák, amelyek veszélyt okozhatnak, és amelyeket ez idáig még nem küszöböltek ki. Egyszerű minőségi értékelési és csökkentési keret alkalmazása a projekt esetében annak vizsgálatával, hogyan csökkenthetik a tervezési döntések a leghatékonyabban: a munkahelyi biztonsági és egészségügyi sérülések előfordulásának valószínűségét; az előforduló sérülések potenciális súlyosságát; és a sérülés kockázatának való kitettség gyakoriságát és időtartamát. Várhatóan nem lesz szükség részletesen kidolgozott, számszerűsített kockázatértékelésre, kivéve, ha az építési terv egyes szempontjai súlyos balesetveszélyt okozhatnak. A tervezőknek a létesítmény teljes élettartama során várhatóan szükséges tevékenységekre vonatkozó ismereteiket és tapasztalataikat felhasználva (és másokét, akikkel konzultáltak) kiemelt figyelmet kell szentelniük a kockázatok csökkentésének. Amennyiben kutatásra és vizsgálatokra volt szükség (pl. új vagy ismeretlen tevékenységek esetében), a veszélyekről és az ellenőrzési intézkedésekről szóló információk is bővítik az ismeretek körét. Egyértelmű előnyökkel jár, ha a jelentős kockázatokra összpontosítunk. Hasonlóképpen, érdemes megfelelően figyelembe venni a viszonylag jelentéktelen sérüléseket okozó problémákat is, ha ezek enyhíthetők, különösen ott, ahol ennek költségvonzata alacsony. A betegségek, többek között a munkavállalók hosszú távú kitettségéből fakadó megbetegedések megelőzését is kellően figyelembe kell venni, a nyilvánvalóbb biztonsági kérdések szűkebb körű vizsgálata helyett. Nem elegendő, ha a tervezők csupán megállapítják, hogy a kockázatokat az építési terv kivitelezése során mások kezelhetik. A korábbi helyes gyakorlatok nyomán felhalmozódott tudásnak és tapasztalatoknak köszönhetően számos kockázatcsökkentő tervezési stratégia ismert, és ezek egyszerűen alkalmazhatók. A hosszan fennálló problémákkal kapcsolatos új tervezési megközelítések révén történő innovációt is napirendre kell tűzni az ágazati teljesítmény javításában elért további haladás érdekében. Más érdekelt felek bevonása a projektcsoportba annak érdekében, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi problémákat a tervezési folyamat valamennyi szakaszában közösen meg lehessen vizsgálni, különösen nagyobb projektek esetén. A kockázati források kiküszöbölése A kockázati források kiküszöbölésével a kockázatot már keletkezésének pontjánál megfékezik, gyakran, de nem minden esetben valamilyen fizikai akadállyal. 88

90. példa: Előre gyártott szerkezeti elemek, amelyek a széleknél védelmet biztosítanak az említett elemek felállítását végzők számára. Zajszigetelés olyan zajforrásoknál, amelyeket nem lehet kiküszöbölni. Mozgó gépek veszélyes elemei körül biztosított védelem. A gyalogosokat és a mozgó járműveket elválasztó korlátok. Előre gyártott lépcsősorokat tartalmazó terv, amelynek köszönhetően az állandó megközelítési útvonal már a kezdetekkor létrehozható. A munkának az egyénhez való igazítása A munkának az egyének képességeihez történő igazításakor a tervezők közvetlenül vagy közvetetten közreműködhetnek a következőkben: az ideiglenes építési munkahelyek elrendezése, a munkaeszközök kiválasztása; és a gyártási és munkamódszerek kiválasztása. 92. példa: Szilárd alapzat tervezése az épületek körül, amelyek lehetővé teszik a mozgó emelő állványpadozatok használatát. A megnövelt teljesítményű és kevesebb karbantartást igénylő fejlett felületborítások és az illesztési elemek terén bekövetkezett fejlődés kihasználása. Gépi anyagmozgató rendszerek választása, amelyek az anyagmozgatás tekintetében integrált megközelítést biztosítanak, és ezáltal csökkentik a kézi tehermozgatás szükségességét (pl. statikus vagy mozgó daruk, árufelvonók, egyenetlen terepen használt villástargoncák, villástargoncák stb.). A veszélyes tényezőknek nem, vagy kevésbé veszélyessel való helyettesítése A tervezők viszonylag egyszerűen teljesíthetik ezt az elvet, feltéve, hogy túlnyomórészt azonos kockázatok esetén nem törekednek feltétlenül a tervezési döntések rangsorolására. Ez egyaránt igaz, ha nagy tervet készítenek, vagy csupán egy helyiség festésére vonatkozó előírásokról hoznak döntést. Józan ésszel általában gyorsan meghatározható, melyik tervezési megoldás a megfelelőbb. Kockázatkezelés az építkezések során A létesítmény elemeinek súlyára, alakjára, méretére és elhelyezkedésére vonatkozó tervezési döntések során, ideértve a létesítményen belüli vezetékeket is, valamennyi tervezőnek figyelemmel kell lennie az emberek biztonságos munkavégzést lehetővé tevő képességeire (pl. elérés, emelés, kezelés és az ezekhez szükséges tér). 91. példa: A mechanikai/elektromos üzemi terület elrendezésének tekintettel kell lennie az azon belüli elemek építését, üzembe helyezését, karbantartását és cseréjét végzők számára jelentkező esetleges nehézségekre. A műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás A tervezőknek teljes körűen naprakésznek kell lenniük a műszaki fejlődés terén annak érdekében, hogy a tegnap problémáira a mai tervekben megoldást kínáljanak, gondoskodva ezáltal a holnap biztonságáról. A létesítmények külső felületének karbantartását szolgáló megközelítési megoldások például az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek keresztül. A tervezők ezeket hatékonyan felhasználhatják terveikben, feltéve, hogy maradéktalanul tisztában vannak az ilyen megoldások lehetőségeivel és korlátaival. 93. példa: Annak elkerülése, hogy a potenciálisan szennyezett vagy más szempontból gondot okozó földben kelljen vezetékek céljára földkiemelést végezni, azáltal, hogy a vezetékeket máshol helyezik el, vagy ezeket közös ellátó vezetékekben csoportosítják, és az ilyen területeken előkezelik a földet. A földkiemelés továbbra is kockázattal jár, de jóval kevésbé veszélyes, mivel a szennyezett földből eredő veszélyeket elkerülték. 94. példa: Az üzemi területekhez futó olyan megközelítési útvonalak biztosítása, amelyek kerülik a függőleges létrák használatát, és a rossz időjárási viszonyoknak való kitettséget. Az új útvonalhoz továbbra is kapcsolódnak majd kockázatok, de jelentősen alacsonyabbak. 95. példa: A beton megkötését késleltető anyagok használatának előírása a nyílt felső felületek létrehozásához a beton ütéssel történő megmunkálása helyett. A késleltetők nem kockázatmentesek, de az ütögetésből eredő zajnak és pornak való kitettség így elkerülhető. 96. példa: Körültekintő megközelítés alkalmazása a fizikai és vegyi anyagok kiválasztásakor. Bizonyos anyagok használata egyértelműen tilos. Egyes tervező cégek létrehozták az egyéb anyagokra és összetevőkre vonatkozó vörös, sárga és zöld preferencialistákat; ezeket valamennyi tervezési feladat során rendszeresen figyelembe veszik. Jellemző példák a nem gyúlékony, nem mérgező ragasztók és felületborítások. 89

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Egységes átfogó megelőzési politika kidolgozása A tervező cégek általában rendelkeznek a megrendelőknek szóló leírások és az azt követő tervek kidolgozására vonatkozó érvényes, hivatalos megközelítési eljárással, amely biztosítja az elvárásoknak való megfelelést. Ez határozott lépés a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek az ilyen döntéshozatali és felülvizsgálati folyamatokba történő beépítése felé. Az építési tervekhez is kapcsolódnak eljárások ezek a kisebb projektek esetén általában nem hivatalosak, amelyek lehetővé teszik, hogy az érdekelt felek együtt munkálkodhassanak közös céljaik eléréséért. Ezeknek az eljárásoknak ki kell terjedniük a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre is. A veszélyek azonosítása, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a fennmaradó kockázatok hatékony kezelése eszközéül szolgáló közös építkezési kockázat-nyilvántartások biztosítása. Csoportos védintézkedések előnyben részesítése az egyéni védintézkedésekkel szemben Az olyan tervezési megoldás, amely szükségessé teszi az egyéni védőeszközök igénybevételét, nem felel meg a csoportos védelem elvének, mivel az egyéni védőeszközök csupán az egyes felhasználók bizonyos mértékű védelmét biztosítják. A csoportos intézkedések valamenynyi veszélyeztetett személy védelmét szolgálják. 97. példa: Egy lapostetőn körbefutó korlát a tetőn tartózkodó valamennyi személyt megóvja; a védelem nélküli tetőszél magában hordozza a leesés kockázatát. A tervezőknek mérlegelniük kell, van-e olyan veszély, amely kizárólag a csoportos intézkedéseket végrehajtókat érinti, és ha igen, ezeket a terv kidolgozása során figyelembe kell venniük. Megfelelő utasítások adása a munkavállalóknak Az általános megelőzési elvek utolsó elve a legjobban talán a tervező szempontjából világítható meg, a mások számára feltehetően nem nyilvánvaló (többek között a szokatlan) kockázatokra vonatkozó tájékoztatás tekintetében. A veszélyek kiküszöbölésének és a kockázatok csökkentésének nyilvántartása Ha a tervező úgy döntött, hogy a tervezési folyamat valamennyi szakaszában nyilvántartást vezet, hasznos röviden feljegyeznie az elért eredményeket, valamint a későbbi tervezési szakaszokban szükséges teendőket. A kockázatokra vonatkozó információk biztosítása a tervben A tervezők vélekedhetnek úgy, hogy az építkezés egyéb érdekelt felei kellően kompetensek ahhoz, hogy elvégezzék a rájuk bízott munkát. Ezek az érdekelt felek pedig hasonlóképpen elvárhatják a tervezőtől, hogy bizonyos esetekben tájékoztatást vagy figyelmeztető megjegyzéseket fűzzön terveihez. Amennyiben a fennmaradó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok a többi illetékes érdekelt fél számára feltehetően nem nyilvánvalók, a tervezőknek figyelmeztető megjegyzésekkel kell szolgálniuk. Ez rejtett vagy szokatlan kockázatok esetén fordulhat elő. Ilyen kockázatok eredhetnek: a tervekből vagy a munkavégzés helyéül szolgáló meglévő környezetből. Amennyiben az ilyen építkezési kockázatok a tervből fakadnak, jogosan várható a tervezőktől, hogy önként felhívják ezekre a többi érdekelt fél figyelmét. Ennek számos módja lehet. Az információkat vagy figyelmeztető megjegyzéseket egyszerű nyelvezettel kell megfogalmazni, tehát rövidnek, egyértelműnek és pontosnak kell lenniük. Formátumuknak meg kell felelnie a felhasználók igényeinek. A legtöbb személy esetében ez rendszerint olyan megjegyzések vagy rajzok használatát jelenti, amelyek szükség esetén további kiegészítő dokumentumokra hivatkoznak. Az információkat kellő időben kell közölni a többiekkel annak érdekében, hogy a további tervek kidolgozása vagy az építési munka előkészítése során teljes körűen figyelembe vehessék azokat. Ha a meglévő környezet veszélyeket rejt magában (például azbeszt, szennyezett föld, nem megfelelően megerősített talaj, ólom, poliklórozott bifenilek, meglévő létesítmények), a tervezők a tervezési folyamat során már meghatározták a kockázatokat, és ezért felhívhatják ezekre a koordinátorok, vállalkozók és mások figyelmét, ideértve a többi tervezőt is, akik ezeket a terveket felhasználhatják vagy akiknek azokat tovább kell fejleszteniük. Amikor az építési tervhez az előkészítés során biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokra van szükség, ők a tervezőkkel közösen gondoskodhatnak arról, hogy mások is tudomást szerezzenek a kockázatokról. Koordinátor hiányában a tervezőknek kell kezdeményező szerepet vállalniuk. Lásd a következő részt: 4. melléklet Tervezési adatlap, 125. o. Információk biztosítása a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokhoz A tervezőknek releváns információkkal kell szolgálniuk a koordinátorok számára annak érdekében, hogy utóbbiak figyelembe vehessék azokat a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok összeállítása vagy aktualizálása során. Az információk forrásai az elkészült tervek, amelyek segítséget nyújtanak a további tervezési vagy építési munkákat végző más személyeknek. Ésszerű keretek között meghatározható, milyen információkra van szükség. Nem szabad elfelejteni, hogy a dokumentumokhoz szükséges információk különbözhetnek a kezdeti építési munkához szükségesektől, mivel a dokumentumok célja egy olyan információtár meglétének biztosítása, amely haszonnal forgatható a további építési munkák során. Lásd a következő részt: 6. melléklet Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok: javasolt tartalom, 130. o. 90

m) Példák három különböző típusú építkezésről 98. példa: Felszíni hétemeletes többlakásos új épület építése; a földszint kereskedelmi célt szolgál, két alagsori szinten pedig garázs épül Megoldások: Jellemzők: Cölöpözés Problémák: A tervezők felismerték, hogy a cölöpözési műveletek zajproblémákat okoznak, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a munkavállalókra és a nagyközönségre, elsősorban a szomszédos iskolában. Ezenfelül aggályokat vetettek fel a cölöpök fejelemének vágásához kézi betontörőt használó személyeket érintő, a zaj és a kéz-kar rezgés által okozott kockázatok is. Kikérték a vállalkozó véleményét, aki bevont egy cölöpözésre szakosodott alvállalkozót. Közösen megvizsgálták a lehetőségeket, és olyan megoldást találtak a problémára, amely mindenki igényét kielégítette. Az ütvefúrás elkerülése érdekében a vert cölöpök helyett folytonos spirállal fúrt, helyszínen öntött betoncölöpöket választottak, a cölöpök fejelemének vágásához pedig a kézi betontörők helyett hidraulikus körvágókat használtak. Ez csökkentette az építkezésen dolgozókat és az iskolában tartózkodókat érő zaj mennyiségét. Továbbá megszüntette a munkavállalók kéz-kar rezgésnek való kitettségét. 99. példa: Iskolai tudományos laboratórium berendezésének felújítása Jellemzők: Egy nagy iskola laboratóriumi részlegében két szakaszban végzett felújításra volt szükség annak érdekében, hogy az iskola folyamatosan üzemelhessen. Ennek keretében valamennyi munkaasztalt és az ezekhez kapcsolódó vezetékeket is kicserélték. Problémák: A megrendelő minél kisebb fennakadást szeretett volna. A tervező és a vállalkozó azzal is tisztában volt, hogy lehetőségeikhez mérten csökkenteniük kell a munkavállalók és a diákok sérülésének kockázatát, továbbá gondoskodni akartak arról, hogy a második szakaszban folyó építkezés a lehető legegyszerűbben végrehajtható legyen. Megoldások: A tervező az építkezésen kívül gyártott laboratóriumi munkaasztalokat választott, és a vezetékek tervezőjével egyeztetett a szigetelőkapcsolók és a szelepek helyéről. Az építkezésen kívüli gyártás azt jelentette, hogy az építkezésen kevesebb munkavállalót érintettek a kockázatok, hiszen az üzembe helyezési feladatot gyorsan elvégezték. A nyersanyagszükségletek szintén jelentősen mérséklődtek, aminek nyomán csökkent a szállítmányok száma, és kisebb tárolóterületre volt szükség az igen szűk helyen. A vezetékek szigetelési pontjainak körültekintő elhelyezése azt eredményezte, hogy a második szakaszt az első szakaszban telepített vezetékek működése mellett lehetett folytatni. Ez a második szakaszban nagyban megkönnyítette a helyszíni munkát, és csökkentette az iskolában tapasztalt fennakadásokat. Ezenfelül leegyszerűsítette a vezetékekhez kapcsolódó további karbantartási műveleteket. Ahol erre lehetőség volt, a munkákat akkor végezték, amikor az iskolában nem tartózkodtak. Kockázatkezelés az építkezések során 91

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 100. példa: Új alagút építése ismeretlen módszer alkalmazásával Jellemzők: Nagy átmérőjű városi alagutak építésekor a megrendelő és a tervezők mindenképpen ki szerettek volna próbálni egy ismeretlen módszert. Azt az ötletet kapták, hogy ezáltal jelentősen csökkenthetik költségeiket. Problémák: A szóban forgó módszert az adott országban korábban még nem alkalmazták, és az építkezésben érdekelt feleket aggodalommal töltötték el egy súlyos, hirtelen beomlásból fakadó esetleges veszélyek. A módszer abból állt, hogy ideiglenes, vékony fújt betonburkolatot készítettek, amelyet később állandó burkolattal és állványszerkezetek összetett rendszerével erősítettek meg a földfelszín alátámasztása érdekében. Megoldások: Az állandó és az ideiglenes munkák tervezésével egy tapasztalt tervezési csoportot bíztak meg a két munkatípus biztonsági szempontból leghatékonyabb összehangolása érdekében. A tervezés során, valamint az ideiglenes burkolat teljesítményére vonatkozóan meghatározott paraméterek tekintetében átfogó és körültekintő megközelítést alkalmaztak. A vállalkozó gondoskodott róla, hogy mérnökei és más munkavállalói megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, valamint hogy biztosított legyen a kellő tapasztalaton alapuló felügyelet. A tervezők a munkákat szoros figyelemmel követő független rendszert dolgoztak ki és léptettek működésbe annak érdekében, hogy a haladás ne ássa alá a biztonságot. Biztonságos helyszínen sikeresen megépítettek egy kísérleti alagútszakaszt. Levonták a tanulságokat, és ugyanezeket az érdekelt feleket, akik immár felkészültebben láttak hozzá az építkezés fennmaradó részének befejezéséhez, megbízták azzal, hogy a kísérletben sikeresnek bizonyuló munkamódszereket, valamint munkafelügyeletet és -megfigyelést alkalmazzák. Az építési munkálatokat minden komolyabb fennakadás nélkül sikeresen végrehajtották. 4.1.3. Az előkészítési munkák befejezése az építési munka megkezdése előtt A megrendelőknek vagy az építésvezetőknek, valamint az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak az építkezés ezen pontján feladataik vannak. Ezeket a lépéseket az alábbiakban megismételjük, és magyarázattal látjuk el őket, feltüntetve azokat a feladatokat, amelyek az építési munkák megkezdésének közeledtével várhatóan hasznosak lesznek. (Az építkezési munkához szorosabban kapcsolódó előkészítési munkával kapcsolatos gyakorlati útmutatás ezt követően olvasható.) a) A munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén szükséges kompetenciákkal (tudás, szakértelem, készségek és tapasztalat) és az építkezés sikeres teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal rendelkező projektcsoportok létrehozása A csoport további érdekelt felekkel, jellemzően vezető vállalkozókkal és alvállalkozókkal egészül ki. Szigorú kiválasztási kritériumok alkalmazása szükséges. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjának beillesztése a hivatalos kiválasztási kritériumokba. A kiválasztási folyamatok során indokolt a költségek, valamint a szolgáltatás, a minőség és a szállítás időpontjának mérlegelése. Hasonlóképpen meg kell vizsgálni a biztonság és egészségvédelem kérdését. Meggondolatlanság kizárólag a legalacsonyabb ár alapján dönteni. A kezdetektől fogva tisztázzák (például a biztonsági és egészségvédelmi tervben), milyen jelentős kockázatokkal járó építési tevékenységek érintik különösen az építési terv előkészítésében részt vett személyeket, annak érdekében, hogy a munka megkezdése előtt megfelelő kivitelezési nyilatkozatok álljanak rendelkezésre. Meghatározzák a leendő vállalkozók kiválasztásakor használandó egyértelmű biztonsági és egészségvédelmi kritériumokat, ezeket tisztázzák a leendő vállalkozóval, és elvárják, hogy alvállalkozói megbízás esetén ők is így tegyenek. b) Átfogó biztonsági és egészségvédelmi célú építésirányítási intézkedések létrehozása annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél tisztában legyen saját szerepével és azzal, hogyan kell együttműködnie másokkal és munkáját összehangolni velük A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vonatkozású építésirányítási intézkedéseket felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy azok megfelelően felöleljék a vállalkozói feladatokat. Az intézkedéseknek gondoskodniuk kell arról, hogy a projektcsoport tagjai az építkezésen a biztonság és egészségvédelem szavatolása érdekében együttműködjenek egymással és összehangolják tevékenységeiket. A kivitelezés koordinátorainak, a munkáltatoknak, vállalkozóknak, alvállalkozóknak és az önálló vállalkozóknak szintén teljesíteniük kell bizonyos feladatokat az építési terv kivitelezési szakasza előkészítésének részeként, amikor az építési munkákra sor kerül majd. Lásd a következő részt: 4.1.1. Az építési projekt kezdete, 80. o. Ez meghatározza azokat a fő lépéseket, amelyeket az építési tervek előkészítése során a munkahelyi biztonság és egészségvédelem érdekében meg kell tenni. Azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyéb építkezési kérdésekkel együtt a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdését is integrált módon kezeljék, általában sikeresebbnek bizonyulnak, mint a témával elszigetelten foglalkozók. Biztosítják, hogy az intézkedésekben alvállalkozók is részt vegyenek, amennyiben közreműködésük hasznos lehet. 92

c) A megrendelői igények meghatározása annak érdekében, hogy azokat az építkezésen dolgozókat fenyegető kockázatok minimálisra csökkentésével párhuzamosan lehessen teljesíteni Megoldást kell találni a megrendelő végleges igényeire (amelyek az építkezés során feltehetően részletesebb kérdésekkel is összekapcsolódnak majd). A megrendelők figyelembe veszik vállalkozóik szükségleteit, többnyire a munkához, a tároláshoz és a jólléti ellátáshoz szükséges helyre vonatkozóan. d) Azon további személyek azonosítása, akiknek biztonságát és egészségét kedvezőtlenül érintheti az építkezés, valamint munkaintézkedések meghatározása velük vagy megfelelő közvetítőkkel Szükség esetén folytatni kell az egyeztetést és további érdekelt feleket (pl. vállalkozókat) kell bevonni. e) Információgyűjtés az építkezésen tapasztalható aktuális körülményekről, annak környezetéről és a lehetséges műszaki és tervezési megoldásokról Az építkezésre vonatkozó információk köre mostanra valószínűleg kibővült, és a tervezett építési munkákról, elsősorban a tervezési munkából eredően, újabb információáram áll rendelkezésre, amelyre szükség esetén fel kell hívni az érdekelt felek figyelmét (ideértve a megrendelők számára ajánlatot készítő vállalkozókat is). A koordinátorok vezető szerepet vállalnak azon információk összegyűjtésében és terjesztésében, amelyekre másoknak az építési munka során a fokozott biztonság és egészségvédelem elősegítéséhez szükségük van. f) A tervezés előrehaladtával és további felmerülő döntések meghozatalakor az előre látható munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi problémákkal kapcsolatos kockázatértékelés, valamint az általános megelőzési elvek alkalmazása A kockázatértékelést és az általános megelőzési elveket szélesebb körben kell alkalmazni, amint más munkáltatók (vállalkozók és alvállalkozók) további érdekelt félként csatlakoznak a projektcsoporthoz. g) A szükséges munka befejezéséhez szükséges megfelelő időszakok felbecslése Makroszinten a megrendelőknek, tanácsadóiknak és a vezető vállalkozóknak minden olyan problémát meg kell oldaniuk, amelyek az építkezés biztonságos kivitelezéséhez szükséges idővel kapcsolatban felmerülnek. Mikroszinten ugyanezeket a kérdéseket rendszerint a munkáltatók (vállalkozók és alvállalkozók) között kell tisztázni, adott esetben a koordinátorok bevonásával. h) Gondoskodás a biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítéséről A biztonsági és egészségvédelmi terveknek megfelelően kidolgozottnak kell lenniük, és tartalmazniuk kell a fent említettekhez hasonló hasznos információkat. Lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. A koordinátorok másokat, különösen a főbb vállalkozókat is bevonják a biztonsági és egészségvédelmi tervek kidolgozásába és részletezésébe. Hasonlóképpen a vállalkozók is együttműködnek saját alvállalkozóikkal. A terveket rendelkezésre bocsátják azon információk részeként, amelyeket a leendő vállalkozók számára biztosítanak, hogy segítségükre legyenek a megrendelőnek benyújtandó ajánlatok elkészítése során. A vállalkozó átadja a terveket (vagy azok lényeges részeit) a leendő alvállalkozóknak saját ajánlataik kidolgozásához. i) Szükség esetén a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok összeállítása megkezdésének biztosítása A dokumentumok mostanra tovább bővültek. Hasznos információkat tartalmazhatnak a projektcsoport új érdekelt felei számára. Az érdekelt felek tájékoztathatók azokról a további feladatokról, amelyek teljesítését a dokumentumok véglegesítése érdekében elvárják tőlük. j) Előzetes bejelentés A fő vállalkozók kiválasztását követően és az építkezésen folyó munka megkezdését megelőzően előzetes bejelentést kell tenni az illetékes hatóságnál. Kockázatkezelés az építkezések során Integrált kockázat-nyilvántartások vezetése ott, ahol a fő érdekelt felek közösen azonosítják a veszélyeket, és megállapodnak az ezek kiküszöbölésének, illetve ahol ez nem lehetséges, a kockázatok elfogadható szintre történő csökkentésének legjobb módjáról. Lásd a következő részt: 4.1.1. Az építési projekt kezdete, 80. o. k) Az építkezés megkezdését megelőző előkészítő munka Az építkezés megkezdése előtt az előkészítést végzőknek általában meg kell vizsgálniuk bizonyos gyakorlati kérdéseket. Érintettek lehetnek a megrendelők, az építésvezetők, adott esetben a koordinátorok, a munkáltatók (vállalkozók és alvállalkozók), valamint az önálló vállalkozók. 93

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv A megrendelőknek és építésvezetőknek továbbra is teljesíteniük kell a 4. cikk értelmében számukra előírt feladatokat. Lásd a következő részeket: 2.3.2. Megrendelő, 36. o.; és 2.3.3. Építésvezető, 39. o. Az építési terv előkészítése koordinátorainak hasonlóképpen el kell látniuk feladataikat. Lásd a következő részt: 2.3.5. g) Mik az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának feladatai?, 44. o. A megrendelőknek, építésvezetőiknek, valamint a biztonsági és egészségvédelmi koordinátoroknak elegendő időt kell szánniuk az építkezésen folyó munka megkezdése előtt szükséges előkészítési munkákra. Reális időkeret biztosítása a munkakezdést megelőző előkészítő munkához. Az időkeret felülvizsgálata, amennyiben a vállalkozók arról számolnak be, hogy az erre előirányzott idő nem elegendő. Időszakos karbantartási munkák esetén, különösen, ha a megrendelőnek vészhelyzet miatt van szüksége a létesítmény karbantartására, a lehető legtöbb előkészítő munkát elvégzik, amely az előre látható építési munkákra tekintettel elvégezhető, és olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a fennmaradó előkészítő munkát minimális késedelemmel és a biztonság veszélyeztetése nélkül el lehessen végezni (pl. egy olyan vállalat, amelyet egy nagy fogyasztói áruházlánccal rendelkező megrendelő a munkaidőn kívüli vészhelyzetek, például csőrepedés esetén végzendő karbantartási feladatok ellátásával bíz meg, megállapodik a megrendelővel, hogy valamennyi helyszín bejáratánál elhelyezik a biztonsági és egészségvédelmi kockázatokra, valamint ezek kiküszöbölésére vonatkozó legfontosabb információkat (pl. az elektromos áramkörök szigetelése, biztonságos megközelítési útvonalak stb.). A megrendelőknek, építésvezetőknek, koordinátoroknak és vállalkozóknak szorosan együtt kell működniük. Ésszerű megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a munkák és a kockázatok jellegét és nagyságát. Többek között az alábbi gyakorlati kérdéseket kell megvizsgálni: biztonsági és egészségvédelmi tervek; biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok; irányítási és szervezési intézkedések (ideértve az építkezési szabályokat is); előzetes munkák; az építkezés megközelíthetősége; az építkezés határainak biztosítása és a tiltott területek elhatárolása; meglévő és ideiglenes vezetékek; az építkezés elrendezése, ideértve a közlekedési útvonalakat és a tárolóterületeket is; anyagmozgatás; ideiglenes irodák és jólléti létesítmények; az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos előírások; vészhelyzeti intézkedések; oktatás. Ismerkedés a tervezett munkákkal és az építkezés helyszínével Az építkezés új érdekelt feleinek meg kell ismerkedniük a tervezett munkák jellegével és nagyságával annak érdekében, hogy tisztában legyenek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi következményekkel. Ennek részét képezheti a dokumentumok áttekintése és a helyszínen tett látogatások. A mások által szolgáltatott információk ellenőrzése helyszíni szemle esetén, pl.: Található-e veszélyes hulladék? Van-e jele veszélyes anyagoknak (pl. azbeszt), szennyezésnek vagy fel nem robbant lövedéknek? Találhatók-e elektromos felsővezetékek, föld alatti vezetékek vagy más oszlopok, és megfelelően feltüntették-e ezeket az építkezéshez kapcsolódó tervekben? Van-e vízforrás a tűzoltáshoz? Rendelkezésre áll-e áramforrás? Számolni kell-e további korlátozásokkal, például a környező létesítmények, utak vagy vasutak miatt? Milyen közlekedésirányítási szabályok és korlátozások vannak már érvényben? Milyen intézkedéseket tesznek a nagyközönség védelme érdekében? Biztonsági és egészségvédelmi tervek A biztonsági és egészségvédelmi tervek lényeges dokumentumok, amelyeket a projektcsoporthoz újonnan csatlakozó érdekelt feleknek át kell tanulmányozniuk annak érdekében, hogy megismerkedjenek az építkezéssel járó egyedi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi problémákkal, és azokról teljes körűen tájékozódjanak. Lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. A vállalkozók, biztonsági vagy munkavállalói képviselők, koordinátorok és megrendelők/ építésvezetők közösen felülvizsgálják a biztonsági és egészségvédelmi terveket, majd az elért megállapodások fényében aktualizálják azokat. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok Amennyiben már léteznek biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok, ezek további olyan dokumentumok, amelyeket a projektcsoporthoz újonnan csatlakozó érdekelt feleknek adott esetben át kell tanulmányozniuk annak érdekében, hogy megismerkedjenek a meglévő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi problémákkal, és azokról teljes körűen tájékozódjanak. Ha a biztonsági és egészségvédelmi tervek készítése során maradéktalanul figyelembe vették az e dokumentumokban szereplő lényeges információkat, csökken a felülvizsgálat szükségessége. 94

Amennyiben új dokumentumok készítésére (vagy meglévők aktualizálására) van szükség, a vállalkozóknak tájékozódniuk kell saját szerepükről és a tőlük elvárt közreműködésről. Lásd a következő részt: 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok, 61. o. 101. példa: Folyókon és vízfolyásokon végzett munka esetén a súlyos esőzések és viharok jelentette kockázatok előzetes biztonsági intézkedéseket, például mellékcsatornák és gátak kialakítását kívánják meg. Kockázatkezelés az építkezések során A projektcsoporthoz újonnan csatlakozott érdekelt felek áttekintik a meglévő dokumentumokat, és amennyiben kétségeik támadnak a biztonsági és egészségvédelmi vonatkozásokat illetően, kérdéseket vetnek fel a többiek számára. A vállalkozók gondoskodnak róla, hogy alvállalkozóikkal együtt tisztában legyenek azzal, mi a feladatuk a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok összeállítása során. Új dokumentumok készítése során megegyezés a megrendelőkkel arról, milyen változtatások lennének hasznosak a meglévő dokumentumokban vagy más nyilvántartásokban. Irányítási és szervezési intézkedések, ideértve az építkezési szabályokat és terveket is A biztonsági és egészségvédelmi terveknek tartalmazniuk kell ezzel a kérdéssel kapcsolatos információkat. A terveket szükség szerint felül kell vizsgálni, ki kell igazítani és aktualizálni kell. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az intézkedéseket életbe léptessék, többek között a megfelelő személyek kiválasztása, a szükséges eljárások kidolgozása és hatályba léptetése révén (beleértve a biztonsági és egészségvédelmi szempontból esetlegesen szükséges oktatást is). Az építkezésre vonatkozó szabályokat ki kell dolgozni és azokról meg kell állapodni. Meg kell határozni, milyen módon hívják fel azokra a munkavállalók és más szereplők figyelmét. Az építkezés elrendezési tervének kidolgozása, amelyen feltüntetik a közlekedési útvonalakat, az építkezésen található létesítményeket és intézkedéseket, általában eredményesen hozzájárul a biztonság elősegítéséhez a helyszínen. Lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. Amennyiben a nemzeti jogszabályok értelmében nincs szükség biztonsági és egészségvédelmi tervre, az építési munka megkezdését tervezőknek akkor is meg kell vizsgálniuk hasonló kérdéseket. Rövid távú munka esetén szóbeli megállapodások, rövid megjegyzések vagy egyszerű vázlatok segítségével ezek a kérdések egyszerűbben tisztázhatók a megrendelőkkel. A biztonsági és egészségvédelmi tervek kibővítése a közlekedési útvonalakat és az építkezésen található létesítményeket stb. feltüntető elrendezési tervvel, amennyiben még nem áll ilyen rendelkezésre. Előzetes (vagy alapozó) munkák Az építkezés e szakaszában kell elvégezni az eddig meg nem valósított előzetes vagy alapozó munkákat. Szennyezésmentesítés, azbeszteltávolítás és a fel nem robbant lövedékek kérdésének megoldása a hátralévő építési munkák megkezdése előtt. Az építkezés belépési pontjai és megközelítési útvonalai Az építkezéshez megfelelő belépési pontokat és megközelítési útvonalakat kell meghatározni és létrehozni annak érdekében, hogy kezdetét vehesse a helyszíni építkezési munka. Ezek száma és formája a munka, illetve más szereplők (pl. megrendelők, szomszédos épületek, autópálya-felügyeletek stb.) igényeitől függ. Rendkívül nagy építkezéseken az előzetes tervezés során az is megállapítást nyerhet, hogy a munka folyamán változtatni kell a belépési pontokat. Konzultáció a megrendelőkkel, a szomszédos épületekben tartózkodókkal és az autópályafelügyelettel a belépési pontok és megközelítési útvonalak legjobb elhelyezéséről és ezek terveiről. A belépési és kilépési pontokra vonatkozó feltételek meghatározása (pl. minimális rálátási szög stb.). A meglévő forgalomáramlások és mozgások figyelembevétele a kockázatok csökkentése érdekében, különösen, ha a munka autópályán folyik. Felismerik, hogy a gyalogosokat veszélyeztetheti a belépési és kilépési pontoknál zajló forgalom, valamint a tervezésnél figyelembe veszik a fogyatékkal élők szükségleteit. Lehetőség szerint a közutakon történő átkelés elkerülése, ellenkező esetben pedig szabályozók, például közlekedési jelzőlámparendszer biztosítása. A belépési és kilépési pontok elkülönítése és egyirányú forgalom bevezetése az építkezésen. Az úton közlekedők és a gyalogosok előzetes tájékoztatása az építkezéshez tartozó bejáratokról és kijáratokról. Menekülési útvonalak megjelölése annak érdekében, hogy azok akadálymentesek maradjanak. Építkezési útvonalak létrehozása a daruk és más emelőeszközök működési területein belül. Megfelelő biztonsági távolság biztosítása a földkiemelésektől, az építési munkagépektől és a természetes veszélyektől, például fáktól, egyenetlen talajtól és vízfolyásoktól. 95

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Az építkezés határainak biztosítása, a tiltott területek elhatárolása és az illetéktelenek kizárása Általános elvként az építési munkát el kell határolni a munkában nem érintett személyektől, elsősorban a nagyközönségtől és közöttük is a sérülékeny személyektől. Ezenkívül az építkezés környezetét és határát meg kell jelölni, valamint jól látható és felismerhető módon kell kialakítani. Az elkülönítés rendszerint megoldható fizikai korlátokkal és időben (pl. munkaidőn kívül végzett munka) vagy térben (pl. amikor a munka mások jelenlététől teljesen elzárt területen zajlik) történő elhatárolással. A szükséges elkülönítés jellegét az adott építési terv és munka, valamint az építkezés helyszíne határozza meg. Ami egy nagy épület építésénél megfelelő, az nem lesz feltétlenül jó megoldás egy erőátviteli kábel elszigetelt helyszínen végzett építésekor, a folyamatos használatban lévő közúton végzett karbantartási munkák vagy kisebb munkák esetén. Meghatározó lehet továbbá, ha a munka előrehaladtával a korlátokat át kell helyezni. A biztonságos elkerítés kettős célt szolgál: védelmet nyújt a nagyközönségnek a munkák során felmerülő kockázatokkal szemben, és a munkavállalókat is megvédheti a külső kockázatoktól, például az elhaladó forgalomtól. A biztonságos elkerítésnek köszönhetően megakadályozható, hogy illetéktelenek lépjenek az építkezés területére. A belépési pontoknál rendszerint további biztonsági intézkedésekre van szükség. Egy építkezésen belül szükség lehet tiltott területek kialakítására az ott dolgozók meglévő veszélyekkel szembeni védelme érdekében. Az ilyen kérdések megoldása során konzultáció a megrendelőkkel, szomszédokkal, a helyi önkormányzattal, az autópálya-felügyelettel stb. Belépési engedélyt igénylő belépési ellenőrzés. (Az engedélyekben szerepelhetnek a biztonsági és egészségvédelmi ismeretek, a képesítések és a legfontosabb munkahelyi vonatkozású egészségügyi információk). Szakosodott vállalkozók alkalmazása az olyan munkaterületek elhatárolásához, ahol az elkülönítésre többek között nagy vagy gyors forgalom miatt van szükség. (A védelem biztosítását és a munkaterületek maximalizálását elősegíthetik még további ütközőkorlátok vagy masszív ideiglenes falak is.) Meglévő és ideiglenes vezetékek A biztonság és egészségvédelem céljából szükséges ideiglenes vezetékek iránti mindennemű igényt meg kell határozni, és intézkedni kell azok ellátásáról. Ezek lehetnek többek között a vészhelyzetek kezeléséhez szükséges távközlési vezetékek. A biztonsági kockázatot jelentő meglévő és ideiglenes vezetékeket azonosítani kell, valamint meg kell határozni és meg kell jelölni azok helyét. Egyes tagállamok iránymutatást tettek közzé arra vonatkozóan, hogyan végezhető el mindez biztonságosan. Naprakész nyilvántartás vezetése a vezetékek helyéről. Folyamatos ivóvízellátás biztosítása az ivóvíz naponta történő beszállítása helyett. Ideiglenes vezetékek magas színvonalú bevezetése és a kérdésekről (pl. földmunkák stb.) egyeztetés a szolgáltató vállalatokkal. Olyan ideiglenes elektromos berendezések és elosztóvezetékek üzembe helyezése, amelyek gondoskodnak a biztonságról (pl. alacsony feszültségű és akkumulátor által üzemeltetett eszközök megfelelő feltöltőpontok biztosításával). A tömeges üzemanyagraktár (pl. gáz, gázolaj stb.) biztonságos helyen történő elhelyezése. Meg kell határozni az építkezéshez szükséges mesterséges világítási követelményeket, és gondoskodni kell ezek teljesítéséről. A közlekedési útvonalak, tárolóhelyiségek, munka- és jólléti területek világításának tervezése. Olyan fényforrás biztosítása, amely valamennyi szükséges területet megvilágít, anélkül, hogy vakító fényt szórna. A közbiztonsági igények figyelembevétele és az építkezés határának külső megvilágítása, különös tekintettel a belépési és kilépési pontokra. Az építkezés elrendezése, ideértve a közlekedési útvonalakat és a tárolóterületeket is A legkisebb építkezések kivételével helyes gyakorlatnak számít elkészíteni az építkezés biztonsági vonatkozású kérdéseket tartalmazó elrendezési tervét. A terveket a munka során rendszerint aktualizálni kell. Csoportos intézkedések, például ideiglenes út- és vasútlezárások, szemben a látható vagy hallható figyelmeztető jelzésekkel. 96

Az alábbiak feltüntetése az építkezés elrendezési tervén: az építkezésen található ideiglenes szállás- és jólléti létesítmények; tárolólétesítmények nyílt területek és zárt raktárak, hulladékártalmatlanítás; belépési és kilépési pontok; parkolási lehetőségek; a járművek és a gyalogosok elkülönítését szolgáló kiépített közlekedési útvonalak; munkaterületek; az építkezés határain kívül mások által végzett tevékenységek jelentette külső korlátozások; rögzített munkagépek és eszközök, például silók; daruk és más gépi anyagmozgató készülékek (hasznos, ha emelési kapacitásukat is feltüntetik); mozgó munkagépek üzemeltetési pontjai; állandó és ideiglenes vezetékek; olyan területek, ahol kötelező az egyéni védőeszközök használata; nagy állványzatok; ideiglenes fényforrások iránya; közművek, például villamos energia, víz, gáz stb. elhelyezése és elosztása. Anyagmozgatás Csökkenthető a sérülésveszély az anyagmozgatást érintő integrált megközelítéssel, amely minimalizálja a kettős anyagmozgatást és maximalizálja a gépi anyagmozgató eszközök használatát. Olyan tervek kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az anyagmozgatásra irányuló integrált megközelítést, pl.: olyan tárolóterületek és tömeges silók stb., amelyekhez a szállítójárművek közvetlenül hozzáférnek; olyan tárolóterületek, amelyek biztonságosan az építkezésen található daruk működési képességein belül találhatók. Munkagépek és eszközök A munkagépekre és eszközökre vonatkozó követelményeket teljesíteni kell, és közös használat esetén intézkedni kell azok biztonságos működéséről. Közös helyszíni oktatás, ideértve az ismétlő oktatást is. A közös használatra, tesztelésre és karbantartási rendszerekre vonatkozó egyértelmű megállapodások. Ideiglenes irodák és jólléti létesítmények Az állandó létesítmények, amennyiben rendelkezésre állnak, gyakran a legjobb biztonsági és jólléti megoldásokat kínálják. Amenynyiben nem állnak rendelkezésre, fel kell mérni az ideiglenes létesítmények iránti szükségleteket, és azokat biztosítani kell. Rendszerint a vállalkozó által biztosított ideiglenes létesítményekre van szükség a jólléti létesítményekhez (étkezés, öltözés, tisztálkodás, fekvőhelyek és mellékhelyiségek, elsősegély), pihenőhelyekhez, adott esetben lakó- és szálláshelyekhez, a projektcsoport helyszíni irodáihoz, az eszközraktárakhoz, anyag- és üzemanyagraktárakhoz. A helyszíni irodák elhelyezése oly módon, hogy rálátás nyíljon belőlük a biztonsági szempontból kritikus helyszínekre. A fogyatékkal élők számára biztosított megközelíthetőség figyelembevétele. A külső belépési pontoktól az irodákhoz és jólléti létesítményekhez vezető biztonságos megközelítési útvonalak biztosítása annak érdekében, hogy ne legyen szükség egyéni védőeszközökre. A jólléti létesítmények elhelyezése oly módon, hogy azok elkülönüljenek a közlekedési útvonalaktól és a forgalomtól. A jólléti létesítményeknek a munkavégzés közelében történő elhelyezése az építkezésen belüli utazási idő csökkentése érdekében. Nagy építkezéseken több különböző helyszínen felállított létesítmény mérlegelése. A jólléti létesítmények elhelyezése oly módon, hogy a munka során ne legyenek kitéve a szerkezeti omlásokból eredő elfogadhatatlan kockázatoknak. A vészhelyzeti menekülés lehetősége szükségességének teljes körű figyelembevétele. Megállapodás arról, hogy az egyik vállalkozó által felállított kezdeti létesítményeket az építési munka folyamán később egy másik vállalkozó is használhatja. A létesítmények rendszeres takarításának biztosítása. Már a munka megkezdésekor gondoskodni kell megfelelő higiéniai és tisztálkodási létesítményekről. Ezek többek között az illemhelyek, a meleg és hideg vízzel ellátott tisztálkodási létesítmények (adott esetben zuhany), öltözők, a védőruházat és a munkában nem viselt személyes öltözék tárolására szolgáló létesítmények, étkezde, pihenőhelyek (beleértve adott esetben a várandós munkavállalók speciális ellátását is), valamint a zord időjárási viszonyokkal szembeni menedék. 97 Kockázatkezelés az építkezések során

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Meg kell határozni és életbe kell léptetni a létesítmények tisztántartását és megfelelő állapotuk megóvását biztosító intézkedéseket. Az irányelv IV. melléklete további részletes követelményeket tartalmaz. Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos előírások Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban előírásokat kell kidolgozni és azokat esetlegesen az építkezési szabályokban ismertetni kell. Az ilyen előírások legjellemzőbb elemei a védősisak zónák, amelyeket a leeső tárgyakból fakadó kockázatok indokolnak, ugyanakkor a tervezett munkáktól függően más eszközökre is szükség lehet, vagy ezek hasznosnak bizonyulhatnak. A szükséges egyéni védőeszközök kötelező használatára vonatkozó követelmények bevezetése (pl. feltűnő ruházat, védőlábbeli, szemvédő, védőkesztyű stb.) olyan esetben, ha a korábbi tapasztalatok szerint ezek használata csökkenti a sérülések valószínűségét. Vészhelyzetkezelés, ideértve az elsősegélynyújtást is A vészhelyzeti tervezésnek ki kell terjednie az ember által okozott és a természeti katasztrófákra (pl. áradások, tűz, szerkezetomlás, földrengés, villámlás stb.). Hasznos, ha az elsősegélynyújtásra vonatkozóan közös vészhelyzeti terveket és intézkedéseket dolgoznak ki. A keretirányelv megköveteli a munkáltatóktól, hogy együttműködjenek és összehangolják a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet célzó intézkedéseiket, és ez az egyik olyan terület, ahol ez előnyökkel jár. Az elsősegélynyújtásnak és a vészhelyzeti intézkedéseknek figyelembe kell venniük a munkából eredő veszélyeket, az ezeknek kitett személyek számát, valamint a sürgősségi szolgálatok által nyújtott támogatás valószínűségét és várható reakcióidejüket, különösen az elszigetelt építkezések esetén. Ilyen kérdések kezelésekor hasznos lehet a sürgősségi szolgálatokkal való egyeztetés. A vészhelyzeti terveknek magukban kell foglalniuk a tűzveszélyt. A magas hőmérsékletű folyamatok, a tűzveszélyes és gyúlékony anyagok, folyadékok, gázok és hulladékok tárolása, valamint a bentlakásos szálláshelyeken való éjszakai tartózkodás során jelentkező fokozott kockázatok olyan jellemző kérdések, amelyek vizsgálata indokolt. A vészhelyzeti tervezés kulcsmozzanata mindenekelőtt annak biztosítása, hogy: hatékony irányítási intézkedést hoznak a vészhelyzet kialakulásának megelőzése érdekében; olyan rendszerek működnek, amelyek gyorsan azonosítják a vészhelyzeteket és tájékoztatják arról a vészhelyzetelhárítási csoportot; valamennyi munkavállalót tájékoztatnak a vészhelyzetről, ők pedig tudják, mit kell tenniük; a vészhelyzet-elhárítási csoport megfelelően képzett és felszerelt, megfelelő utasításokat kap, és megfelelő ellenőrzés mellett végzi tevékenységét; felveszik a kapcsolatot a sürgősségi szolgálatokkal; és értesítik azokat a további személyeket, akik veszélyben lehetnek. Megállapodás átfogó tűzvédelmi és mentési intézkedésekről a megfelelő hatóságokkal nagy építkezések vagy nagy tűzterheléssel rendelkező építési tervek esetén, illetve akkor, ha a személyzet mentése különös nehézségekkel járhat. Vészhelyzeti eljárások tervezése és végrehajtása, valamint gyakorlatozás. Útvonaltérképek küldése a sürgősségi szolgálatoknak abban az esetben, ha a munka helyének megközelítése nem egyértelmű. Elsősegélynyújtó létesítmények elhelyezése az építkezés kijáratainál annak érdekében, hogy a mentőszolgálatok munkatársai közvetlenül hozzáférjenek azokhoz. Tűzoltókészülékkel felszerelt állomások elhelyezése a veszélyes területeken és a forgalmi útvonalakon. A munkavállalók oktatása ezek használatára vonatkozóan. Oktatás, tájékoztatás, konzultáció és részvétel Mérlegelni kell az építkezéssel kapcsolatos egyedi oktatási szükségleteket és intézkedni kell ezekről. Az egyes személyeknek oktatásra lehet szüksége saját építkezési feladataik ellátásához. A munkavállalók, többek között az építésvezetők kompetenciáit (képesítések, készségek, ismeretek és tapasztalatok) ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy feladatukat biztonságosan el tudják végezni. Az építkezésre belépő valamennyi személy számára bevezető oktatást kell biztosítani annak érdekében, hogy tisztában legyenek az egyedi veszélyekkel és kockázatokkal, valamint a megfelelő vészhelyzeti intézkedésekkel. Intézkedni kell arról, hogy a munkavállalók megkapják az építkezésre vonatkozó, szükséges biztonsági és egészségvédelmi információkat. Különös figyelmet kell fordítani a migráns munkavállalók és más csoportok, például a fiatalok, az ideiglenes munkavállalók és az új építőipari szereplők oktatási szükségleteire. További veszélyeket és lehetséges vészhelyzeteket (beleértve a természeti katasztrófákat) is mérlegelni kell, az építkezés jellegére és helyszínére figyelemmel. Hasznos lehet a kezdeti építési szakaszban bevezető megbeszélések szervezése, így biztosítható az építkezési szabályok egységes értelmezése. Hasonló megbeszélésekre 98

kerülhet sor új vállalkozók bevonásával járó jelentős változások alkalmával is. Lásd a következő részt: A munkavállalók tájékoztatása, 52. o. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalókkal konzultáljanak a biztonsági és egészségvédelmi kérdésekben, valamint hogy ők maguk aktívan közreműködjenek. Lásd a következő részt: Konzultáció a munkavállalókkal, 53. o. Építkezési oktatási tervek kidolgozása és megvalósítása. Az építkezéssel kapcsolatos közös bevezető oktatás kidolgozása. Közös munkavédelmi megbeszélések programjának kidolgozása. Az információátadásra, a konzultációra és részvételre vonatkozó közös megközelítések kidolgozása. Biztonsági engedélyek kiadása az oktatási programot elvégző valamennyi munkavállaló részére. A biztonsági engedélyben feltüntethető a szakma vagy szakterület és a munkáltató neve. l) Az építkezési tevékenységek tervezése és megszervezése Az útmutató ezen része tájékoztatást nyújt néhány olyan jellemző kérdésről, amelyekre az építkezési tevékenységek tervezése és szervezése során ki kell térni. A vizsgált témakörök a számos építkezés során felmerülő kérdéseket tükrözik, egy-egy konkrét feladat szempontjából azonban valószínűleg nem kellően átfogók. Biztonságos munkamódszerek Biztonságos munkamódszereket kell kidolgozni. Az útmutató következő szakasza a biztonságos munkamódszerek egyes elemeivel, tehát a biztonságos megközelítéssel, kilépéssel, munkahelyekkel, munkagépekkel, anyagmozgatással és munkakörnyezettel, valamint az oktatás, tájékoztatás és utasítások biztosításával foglalkozik. Megfelelő megközelítés, kilépési pontok és munkahelyek Gondoskodni kell a helyszín megközelítéséhez és elhagyásához megfelelő és biztonságos eszközökről, valamint biztonságos munkahelyekről. Ezek biztosíthatók a meglévő létesítmények, elkészült építési munka vagy olyan ideiglenes eszközök révén, mint a megközelítéshez használt mechanikai munkagépek, állványzatok, ideiglenes lépcsők és létrák. A döntést számos különböző tényező, többek között a kockázatértékelés határozza meg. Magasban történő munkavégzés Egy további irányelv, a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2009/104/EK irányelv ( 29 ) kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozik. Átfogó gyakorlati tanácsokkal szolgál a Hogyan válasszuk ki az esetenként a magasban végzett munkához szükséges, legmegfelelőbb munkaeszközöket című nem kötelező érvényű útmutató ( 30 ). Egy adott feladathoz leginkább megfelelő eszköz kiválasztásakor kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni. Kockázatkezelés az építkezések során Figyelembe kell venni az irányelv IV. mellékletét, a munkavállalók védelméről szóló egyéb irányelveket és a nemzeti jogszabályokat, amelyek szigorúbb előírásokat tartalmazhatnak. A megrendelőknek vagy építésvezetőknek továbbra is teljesíteniük kell a 4. cikk értelmében számukra előírt feladatokat, ahogyan az építési terv előkészítése koordinátorainak hasonlóképpen el kell látniuk az irányelv 5. cikkében foglalt feladataikat. Lásd a következő részeket: 2.3.2. Megrendelő, 36. o.; 2.3.3. Építésvezető, 39. o.; valamint 2.3.5. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok, 41. o. A munkáltatóknak (vállalkozók és alvállalkozók) és az önálló vállalkozóknak kiválasztásukat követően még a munka megkezdése előtt meg kell tervezniük és szervezniük építkezési tevékenységeiket, elkerülve ezáltal, hogy másokat felesleges kockázatoknak tegyenek ki. Irányítás és felügyelet Megfelelő irányítási és felügyeleti intézkedéseket kell alkalmazni, tekintettel az építkezés és az azzal járó kockázatok jellegére és nagyságára. Az intézkedéseket be kell illeszteni az építkezés egészére vonatkozó irányítási intézkedésekbe. Beépített lépcsők használata a megközelítéshez. A létrákkal szemben előnyben részesítendők az ideiglenes lépcsők. A lépcsőknek köszönhetően kevesebb teher hárul a munkavállalókra, ami megkönnyíti a gyorsabb munkavégzést. Ideiglenes létesítmények Ideiglenes létesítmények lehetnek többek között az állványzatok, a védőkorlátok, a védőhálók, a dúcolás, a szerelőállványok és az ideiglenes támasztékok egyéb formái. Ezeket végig kell gondolni és meg kell tervezni. Ezt követően biztonságosan fel kell építeni és használatba vétel előtt ellenőrizni kell őket. ( 29 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 260., 2009.10.3., 5. o. ( 30 ) Átfogó gyakorlati tanácsokkal szolgál a Hogyan válasszuk ki az esetenként a magasban végzett munkához szükséges, legmegfelelőbb munkaeszközöket című nem kötelező érvényű útmutató. http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=738&langid=en&pubi d=140&type=2&furtherpubs=yes 99

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Később folyamatos megfigyelésnek kell alávetni ezeket, figyelembe véve a módosításokat, átalakításokat, a rossz időjárási viszonyokat és a használati feltételeket. Biztonságos anyagmozgatás, tárolás és szállítás stb. A tervezés során figyelembe kell venni az azon eszközök, szerszámok, előre gyártott egységek és anyagok biztonságos mozgatására, tárolására, szállítására és használatára szolgáló eszközöket, amelyeket az elkészült munkákba beépítenek vagy az építési tevékenységek során másképpen felhasználnak. Az anyagok biztonságos használatával más irányelvek foglalkoznak. Ergonómia A tervezés során tekintettel kell lenni az ergonómiai megfontolásokra, különösen, ha várható, hogy ismétlődő vagy nehéz testmozgást kell majd végezni. A 2002/44/EK irányelv ( 31 ) további javaslatokkal szolgál a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozóan. 102. példa: Amennyiben nem kerülhető el a nehéz tömbökkel történő falazás, ollós emelők használatával például megfelelő állványpadozat biztosítható a nehéz tömbök felemeléséhez. Emelőeszközök Az építőiparban rendkívül gyakran használnak ideiglenes építkezési darukat és mozgó darukat. Biztonságos használatukra kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezzel a kérdéssel a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2009/104/ EK irányelv ( 32 ) foglalkozik. Ide értendő a föld és minden ideiglenes alapozás megfelelősége, a biztonságos építési és szétszerelési műveletek, a használat közbeni biztonság (beleértve a hevedereket tartó és biztosító személyeket, valamint a vezetők képzését és kompetenciáit is), valamint a munkakörnyezet (pl. közelben folyó munka, elektromos felsővezetékek, szomszédos területhasználat, mozgó/forduló részek körüli tér kiürítése stb.). A daruval történő emeléseket úgy kell megtervezni, hogy a műveleteket biztonságosan és a gépek működési hatókörén belül lehessen elvégezni. Meg kell tervezni és be kell tartani az ellenőrzési és karbantartási eljárásokat. Az ideiglenes felvonók vagy más emelőeszközök, például az egyenetlen talajon használt villástargoncák használata hasonló mérlegelést kíván. Az anyagok emelésére vonatkozó integrált megoldások kidolgozása. A használat helyéhez vezető biztonságos megközelítési útvonalak meghatározása és kiépítése, valamint a munkahely oly módon történő előkészítése, hogy megoldható legyen az emelőeszköz biztonságos üzembe helyezése és használata. Több felhasználó esetén az ilyen munkagépek használatának összehangolása. 103. példa: Nehéz ablakok beépítésekor úgy kell tervezni, hogy az állványzatokon megfelelő nagyságú munkahely és kellő teherbíró képesség álljon rendelkezésre a megfelelő emelőeszköz használatához. Az emelőeszközök folyamatos ellenőrzése, vizsgálata, karbantartása és rendeltetési céljuknak megfelelő állapotának megőrzése. Egyértelmű működési szabályok, amennyiben egy építkezésen több daru található. Fizikai akadályok a munkaterületek és a tiltott területek elhatárolására (pl. elektromos felsővezetékek és sérülékeny föld alatti vezetékek). Egyértelmű képzési eljárások. Az emelőeszközök kezelésére szóló képesítés megszerzéséhez szükséges kötelező képzést előíró számos nemzeti rendelkezés. ( 31 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) HL L 177., 2002.7.6., 13. o. ( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) HL L 260., 2009.10.3., 5. o. 100

Egyéb munkagépek és eszközök A további nagyméretű munkagépek és eszközök különös figyelmet kívánnak, többek között azok szállítása, üzembe helyezése, használata, majd az építkezésről történő eltávolítása tekintetében. Nagyméretű munkagépek, például teherautóra szerelt betonszivattyú esetén az építkezés megközelíthetőségi útvonalainak feltérképezése. A magasabb szintek szabaddá tételére, valamint a hidak és megközelítési útvonalak szélességére és teherbíró képességére fordított kiemelt figyelem. A gyártó létesítmények (például a betonkeverő gépek vagy az előregyártáshoz szükséges hely) elhelyezése az építkezés közvetlen közelében. Biztonságos munkakörnyezet A munkakörnyezet vizsgálatakor többek között felül kell vizsgálni az alábbiakból fakadó veszélyeket és kockázatokat: a szóban forgó munkatevékenységek által az azokat végzőkre és másokra jelentett veszélyek és kockázatok, az építkezésen folyó egyéb munkatevékenységek; az építkezésen folyó egyéb ipari tevékenységek; valamint az építkezés helyszínéül szolgáló általános környezet. Ennek alapjául szolgálnak a biztonsági és egészségvédelmi tervek és dokumentumok, valamint az ugyanazon a munkahelyen dolgozó más munkáltatóktól kapott információk. A megrendelőknek, az építésvezetőknek és a koordinátoroknak meghatározott feladatokat kell ellátniuk. Az építési munkát végző önálló vállalkozóknak és munkáltatóknak vigyázniuk kell saját, valamint a más veszélyeztetett személyek biztonságára és egészségére. Csoportos védintézkedések Előnyben kell részesíteni a munkavállalók csoportos védelmét biztosító intézkedéseket, mivel ezek valamennyi munkavállaló esetében csökkentik a kockázatokat. A vállalkozóknak együtt kell működniük és össze kell hangolniuk tevékenységüket az ilyen eredmények elérése érdekében. A megrendelőknek, az építésvezetőknek és a koordinátoroknak teljesíteniük kell saját feladataikat. Lásd a következő részt: 1.2.8. Csoportos védintézkedések előnyben részesítése az egyéni védintézkedésekkel szemben, 21. o. 104. példa: Korlátok állítása abban az esetben, ha az építési munka vízbe fulladás kockázatával fenyegető vízfolyások közelében zajlik. Leesés kockázata esetén megfelelő védelem biztosítása a széleknél. m) A munkavállalók, valamint az önálló vállalkozóként dolgozók tájékoztatása, részvétele, oktatása, irányítása és felügyelete, valamint a velük folytatott konzultáció A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel összefüggésben az alábbiakra van szükség: Tájékoztatni kell őket a biztonságuk és egészségük védelme szempontjából szükséges intézkedésekről. Konzultálni kell velük, és szorgalmazni kell, hogy közreműködjenek a biztonsági és egészségvédelmi ügyekben. A tőlük elvárt munka elvégzéséhez szükséges oktatást, utasításokat és felügyeletet kell biztosítani számukra. Lásd a 89/391/EGK keretirányelvet. Az építkezésen szakmai tevékenységet személyesen folytató, önálló vállalkozóként dolgozó munkavállalóknak és munkáltatóknak mérlegelniük kell oktatási szükségleteiket. Lásd a következő részeket: 4.2.1. Építési szakasz, 103. o.; és 2.3.9. Munkavállalók és képviselőik, 55. o. n) Példák három különböző típusú építkezésről 105. példa: Új, cölöpalapú és szennyezett földre épülő többemeletes lakóépület építése Jellemzők: Új építési munka, amelynek kivitelezését vállalkozóként nem dolgozó magánfejlesztő végzi. Probléma: A cölöpalapozás megépítése anélkül, hogy a munkavállalókat felesleges kockázatoknak tennék ki. Megoldások: A megrendelő felkeresi a kinevezett szakértő tervezőket, építészeket és mérnököket, és kikéri a véleményüket. Ők vizsgálatot indíttatnak a szennyezettség mértékére és a cölöpözés lehetséges műszaki megoldásaira vonatkozóan. Kezdeti megoldásokat dolgoznak ki, ideértve a súlyosan szennyezett föld helyszíni tisztítását, valamint a cölöpözésből keletkező kitermelt talaj építkezésen kívüli szállítása és ártalmatlanítása tekintetében is. A munkában a kezdetektől fogva részt vevő koordinátor biztonsági és egészségvédelmi tervet készít. Ezt követően cölöpözéssel foglalkozó szakosodott vállalkozókat kérnek fel rá, hogy tegyenek a munkavégzésre vonatkozó ajánlatot. Egyikük egy meglehetősen új, folytonos spirállal fúrt cölöpözési rendszert javasol, amely a lehető legkevesebb talajkitermeléshez vezet, és ezáltal csökkenti a munkavállalók szennyezett földnek való kitettségét, valamint az építkezésen kívüli ártalmatlanítási költségeket. A megrendelő ezt a vállalkozót bízza meg a munkával, majd a biztonsági és egészségvédelmi tervet a helyszíni munka megkezdése előtt kiigazítják, és azt a megrendelő elfogadja. 101 Kockázatkezelés az építkezések során

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 106. példa: Egy nagy kórház műtőinek festése Jellemzők: Rendszeres karbantartási munka egyszerűen tisztán tartható, kiváló minőségű falborítás felvitele céljából. Problémák: Az ilyen felületek gyakran káros anyagokat tartalmaznak, különösen, ha rosszul szellőző belső helyiségekben fújják azokat. A betegeket és a munkahelyet használó más munkavállalókat (kórházi személyzet) érintő kockázatok. Építkezés létrehozása egy meglévő munkahelyen belül. Egyes műtőknek folyamatosan rendelkezésre kell állniuk a sürgős esetek számára. Megoldások: Megvizsgálták alternatív felületborítások lehetőségét, és a legkevesebb veszéllyel járót választották. Kidolgozták az állandó szellőzőrendszerek, valamint a gázok és a por más lehetséges terjedési útvonalai elzárásának módjait. Megfelelő hordozható gépi elszívórendszereket választottak, majd ezeket ideiglenesen üzembe helyezték és tesztelték annak érdekében, hogy a munkaterületek negatív nyomás alatt álljanak, és a munkavállalók biztonsága érdekében elegendő friss levegő jusson a légtérbe. Megfelelő egyéni védőeszközöket alkalmaztak a munkavállalók védelme érdekében, és megfelelő jólléti létesítményeket biztosítottak. A szakaszos munkavégzés biztosította, hogy a műtők elérhetők maradtak, és az építési munkavállalók elkülönített (nagy teherbírású polietilén-alagutakból készült) megközelítési útvonalon közlekedtek. A megrendelő biztonsági és egészségvédelmi vezető tanácsadója, valamint az építési terv koordinátora együttműködött az építésszel, az eszközök és a felületborítás beszállítójával és a vállalkozóval. A vállalkozó munkakörnyezete és a kórház ellenőrzését lehetővé tevő különleges intézkedéseket hoztak, és azokat beépítették a biztonsági és egészségvédelmi tervbe. A vállalkozóval közösen különleges építkezési szabályokat dolgoztak ki. A kórház és a vállalkozó által foglalkoztatott munkavállalókat (és képviselőiket) mindenről értesítették és tájékoztatták. 107. példa: Magas kémény elbontása szűk építési területen Jellemzők: Egy magas, megerősített kémény elbontása különös veszélyt jelent az építési munkavállalókra, valamint az építkezésen kívül tartózkodó személyekre nézve. Problémák: Leeső anyagok, szerszámok és eszközök a munka során. Más létesítmények károsodása, amely kockázatot jelent a személyekre nézve. Ebben az esetben a hely nem volt kellően nagy a robbantásos bontási eljárás használatához. A munkavállalók leesésének veszélye. A munkából keletkező por. Megoldások: A megrendelő szakértő tanácsadókat vont be. Szakosodott bontási vállalkozókat kértek fel, hogy vállalkozásukról, korábbi projektjeikről és a tervezett munka biztonságos kivitelezésére irányuló javaslataikról (a biztonságos munkamódszerek ismertetése) szóló bemutatók keretében igazolják, hogy alkalmasak a munka elvégzésére. Két konkurens vállalkozó által bemutatott két alternatív megoldás kínálkozott: az egyik értelmében a munkások az egyes részeket nehéz fűrészgép és hőkés segítségével vágnák le, az egyes darabokat pedig daruval emelnék el; a másik szerint pedig egy törőponttal rendelkező speciális bontási gépet helyeznének el a kémény tetején, a bontott anyag a kéményen keresztül távozna, majd azt védett fülkével rendelkező géppel távolítanák el. Mindkét megoldásnak részét képezte a kéményen belül felállított speciális állványrendszer, amelyet a munka előrehaladtával hidraulikusan lejjebb lehetett engedni. A megrendelő szaktanácsadói mindkét módszert szigorú veszély- és kockázatértékelésnek vetették alá, amelynek során a koordinátor tanácsokkal szolgált, és figyelembe vették a veszélyeztetett munkavállalók számát, valamint az őket érintő veszélyeket. A második megoldást választották, mivel az gépesítette a folyamatot, és ezáltal kevesebb munkavállalót tett ki a kockázatoknak. 102

4.2. Az építési terv kivitelezése 4.2.1. Építési szakasz Az építkezés során a projekt kivitelezési szakaszához érkezik, amelyben részt vesznek a kivitelezés biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai, a munkáltatók, a vállalkozók és az alvállalkozók. Valamennyiüknek meghatározott feladatokat kell ellátniuk. Lásd a következő részt: 2.3. Érdekelt felek, 35. o. A munkavállalókat és képviselőiket is be kell vonni, mivel a többieknek kötelességük őket tájékoztatni, velük konzultálni és közreműködésüket ösztönözni. Lásd a következő részt: 2.3.9. Munkavállalók és képviselőik, 55. o. Ahol ezekre szükség van, a biztonsági és egészségvédelmi terveknek és dokumentumoknak tájékoztatniuk kell az érintetteket az építési munkák kivitelezéséről. Lásd a következő részeket: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. és 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok, 61. o. Amennyiben nem kötelező terveket és dokumentumokat készíteni, általában jó ötlet, ha az érdekelt felek megállapodnak a hasonló kérdések közös kezeléséről, ami fokozott biztonságot eredményez. Az építési terv kivitelezése koordinátorainak: össze kell hangolniuk az alábbiak végrehajtását: általános megelőzési elvek; a 8. cikkben foglalt elvek munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtása; a biztonsági és egészségvédelmi tervek munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtása; meg kell szervezniük a munkáltatók közötti együttműködést, ideértve az önálló vállalkozókat is; össze kell hangolniuk az intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a munkafolyamatokat helyesen hajtják végre; aktualizálniuk kell a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat; és lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az építkezésre kizárólag az arra jogosult személyek léphessenek be. Lásd a következő részt: 2.3.5. h) Mik az építési terv kivitelezése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának feladatai?, 44. o. Amennyiben nem kötelező koordinátorok kinevezése, általában jó ötlet, ha a megrendelők és az egyedüli kinevezett vállalkozók megállapodnak az olyan hasonló kérdések közös kezeléséről, amelyek esetében a megrendelő és a vállalkozó közötti együttműködés és koordináció fokozza a biztonságot. Koordinátorok jelenlététől függetlenül a munkáltatóknak: végre kell hajtaniuk a 89/391/EGK irányelv 6. cikkét; olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek összhangban állnak a 92/57/EGK irányelv IV. mellékletében előírt minimumkövetelményekkel; jól érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a munkavállalóknak, illetve képviselőiknek; gondoskodniuk kell a munkavállalókkal és képviselőikkel folytatott konzultációkról, valamint részvételükről; eleget kell tenniük a 89/391/EGK keretirányelv értelmében őket érintő kötelezettségeknek; kinevezésük esetén figyelembe kell venniük a koordinátoroktól származó utasításokat; és az építkezésen szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatóknak be kell tartaniuk a 10. cikk (1) bekezdésében foglalt előírásokat. Lásd a következő részeket: 2.3.8. Önálló vállalkozó, 54. o.; a vállalkozók és alvállalkozók a következő részt tanulmányozhatják: 2.3.7. Vállalkozók és alvállalkozók, 54. o.; a beszállítóknak és más szereplőknek pedig a következő részeket ajánljuk figyelmébe: 2.3.10. Beszállítók, 56., valamint 2.3.11. Egyéb szereplők, 56. o. Az e feladatok ellátáshoz szükséges intézkedések az építkezés jellegétől és nagyságától, a felmerülő veszélyektől és kockázatoktól, valamint attól függnek, mit kell tenni a kockázatok hatékony ellenőrzéséért. A meghozott intézkedések során kerülni kell a felesleges bürokráciát; ehelyett hozzáadott értéket kell képviselniük azon munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok csökkentése révén, amelyeknek a személyek ellenkező esetben ki lennének téve. A hatékony irányítási intézkedések végrehajtása kulcsfontosságú, függetlenül az építési munkák jellegétől, méretétől és időtartamától. Ahol ezekre szükség van, a biztonsági és egészségvédelmi terveknek tájékoztatást kell nyújtaniuk az irányítási intézkedésekről. Ezenfelül elengedhetetlen a munkavállalók építő jellegű bevonása annak érdekében, hogy hatékonyan hozzájárulhassanak az építkezés biztonságosságához. A kivételes színvonalon megvalósított építkezés iránt elkötelezett megrendelők jelentős szerepet játszhatnak, ha a projekt építési szakaszában bizonyítják elkötelezettségüket. A megrendelő nagykövetet nevez ki, aki érvényre tudja juttatni a megrendelő megfelelő munkakörülmények iránti elkötelezettségét, és aki az építkezésen dolgozókkal való közvetítő kapcsolattartóként működik. Kockázatkezelés az építkezések során 103

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 104 a) Az építési tervek biztonsági és egészségvédelmi szempontú irányítása Az építési munka hatékony szervezése és összehangolása nélkülözhetetlen annak biztonságos befejezéséhez. Az irányelv előírja a kivitelezés koordinátorai számára, hogy e kérdésekben vállaljanak vezető szerepet, valamint a munkáltatókat (vállalkozókat és alvállalkozókat) és az önálló vállalkozókat a koordinátoroktól kapott utasítások figyelembevételére kötelezi. Ezek a feladatok a leghatékonyabban úgy teljesíthetők, ha a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos irányítás szervezését, az elképzeléseket és az intézkedéseket beépítik a főbb építésirányítási tevékenységekbe. Ehhez a koordinátoroknak szorosan együtt kell működniük az ilyen átfogóbb irányítási feladatokat végző érdekelt felekkel. Az építkezés valamennyi érdekeltje szorosan együttműködik, miután megállapodtak a csoport bármely tagjának elégtelen biztonsági teljesítményével szembeni zéró toleranciára irányuló közös célkitűzésről. Koordináció Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a koordinátorok feladata az általános megelőzési elvek, valamint a 8. cikkben felvetett részletes kérdések, illetve a biztonsági és egészségvédelmi tervek végrehajtásának összehangolása. E cél elérése érdekében nem kötelesek közvetlenül irányítani a munkáltatók és mások munkatevékenységeit. Az összehangolás a munkatevékenységek, valamint az ezekből fakadó biztonsági és egészségvédelmi szempontok átfogó vizsgálatát jelenti. Ennek még a munka megkezdését megelőzően meg kell történnie. A koordinátorok az elvégzendő munkával kapcsolatos ismereteikre, a munkáltatók (vállalkozók és alvállalkozók) által végzett kockázatértékelésekre, valamint a munkáltatók és az önálló vállalkozók által elfogadásra javasolt munkamódszerekre támaszkodhatnak. A koordinátoroknak utóbbiakkal együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a munkatevékenységek garantálják a biztonságot, ideértve különösen azt, hogy egy adott érdekelt fél munkája ne sodorjon veszélybe másokat, valamint hogy a közösen használandó létesítményeket az építési tervekben szereplő módon biztosítsák, tartsák karban és használják. A munkáltatóknak és az önálló vállalkozóknak együtt kell működniük a koordinátorokkal, és teljes körűen figyelembe kell venniük az általuk adott utasításokat annak érdekében, hogy azokat megfelelően végrehajthassák. Ezenfelül fel kell ismerniük, milyen előnyökkel jár számukra a koordinátorok munkája, valamint a keretirányelvben előírt azon kötelezettségeik, hogy tevékenységeiket össze kell hangolniuk. Az építési terv egyes szakaszaira (pl. szerkezetemelés) vonatkozó közös kockázatértékelések kidolgozása a munkában érintett vagy a kedvező biztonsági eredményeket befolyásolni tudó valamennyi fél bevonásával. Együttműködés Az irányelv megköveteli a koordinátoroktól, hogy szervezzék meg a munkáltatók (ideértve az önálló vállalkozókat is) közötti együttműködést a biztonság és az egészségvédelem terén. A munkáltatók és mások a keretirányelv értelmében kötelesek egymással együttműködni a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet célzó intézkedéseik végrehajtása során. Az együttműködés megkívánja a munkáltatóktól, hogy megvizsgálják, mit tehetnek a közös munka érdekében azon problémák kezelése során, amelyeket saját munkájukban vagy a munkaterületek és létesítmények megosztott használatakor tapasztalnak. A szükséges együttműködés és az annak megvalósításához szükséges eszközök az adott veszélyek és kockázatok függvényében eltérhetnek. A munkáltatóknak és az önálló vállalkozóknak az érdekelt felek közötti együttműködésre való törekvés során teljes körűen figyelembe kell venniük a koordinátoroktól kapott utasításokat. Elfogadott, projektszintű megközelítési koordináció és olyan intézkedések, amelyek eszközként szolgálnak a veszélyek kiküszöbölésének és a kockázatok csökkentésének a tervezők és a vállalkozók bevonásával történő összehangolásához. Hatékony munkavégzés A közös érdekű ügyekben folytatott információcsere, a megállapodások lehetőségének feltárása és azok megkötése, majd pedig végrehajtása a hatékony koordináció és együttműködés központi elemei. Fontos szerepet játszik még az érdekelt felek közötti hatékony kommunikáció. A biztonsági és egészségvédelmi tervek segítségével előre meghatározható, hogyan kell végrehajtani ezeket a feladatokat, és a tervek tükrözik az építési munka előrehaladtával történt változtatásokat. Csapatépítő események, amelyek segítségével szemléltethető, hogyan járul hozzá a hatékony együttműködés a mindenki számára kedvező megoldásokhoz. A teljesítmény ellenőrzése A koordinátoroknak olyan intézkedéseket is végre kell hajtaniuk, amelyekkel ellenőrzik, hogy a munkafolyamatokat helyesen hajtják-e végre. Ezt megtehetik önállóan, de másokat (különösen a munkáltatókat és az önálló vállalkozókat) is felkérhetnek az ebben való közreműködésre. A gyakorlatban feltehetően e kettő ötvözete jelenti a leghatékonyabb megoldást annak érdekében, hogy a munkáltatók nyomon követhessék saját tevékenységüket, valamint a közöttük és mások között fennálló kapcsolatokat, valamint tájékoztathassák a koordinátorokat az eredményekről, miközben a koordinátorok függetlenül, átfogóbb nézőpontból, valamint az érvényes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vonatkozású irányítási intézkedések hatékonyságára való különös figyelemmel vizsgálhatják az építkezési teljesítményt.

A sikeres teljesítmény feltételeinek meghatározása az építési munka megkezdése előtt, és az ezek alapján történő teljesítményértékelés. 108. példa: A megrendelő a munkahelyi biztonság és egészség javítására vonatkozó jutalmazási programot kért. A szerződés tartalmazott egy olyan összeget, amelyből fedezni lehetett a vállalkozónak és a munkavállalóknak fizetendő jutalmakat. A jutalom összege a főbb biztonsági és egészségvédelmi teljesítménymutatók tekintetében (pl. az építkezés tisztántartása, részvétel a helyszíni oktató tanfolyamokon, a kis híján bekövetkezett balesetek jelentése, részvétel a biztonságvédelmi megbeszéléseken) elért jó pontszámoktól függött. Helyszíni megbeszélések Az építkezéstől függően a helyszíni megbeszélések a hatékony információátadást, az együttműködést és a koordinációt, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi teljesítmény ellenőrzését biztosító kommunikáció egyik eszközeként szolgálhatnak. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdése általában úgy kezelhető a leghatékonyabban, ha az ilyen szempontokat beépítik az építkezés irányításának módjáról folytatott megbeszélésekbe oly módon, hogy azokat a műszaki felülvizsgálatok, az információterjesztés, a haladásról folyó megbeszélések, a munkaütemezés, a logisztika és hasonló kérdések tárgyalásakor teljes mértékben figyelembe veszik. Ugyanakkor ettől függetlenül minden esetben meg kell vizsgálni a teljesítményellenőrzéseket és a kiigazító intézkedéseket a munkahelyi biztonság és egészségvédelem elvárt színvonalának elérése érdekében. Kockázatkezelés az építkezések során Alvállalkozók Az együttműködés, valamint tevékenységeik összehangolása és nyomon követése során a munkáltatóknak minden olyan tevékenységet is figyelembe kell venniük, amelyekkel alvállalkozói szerződés keretében másokat bíztak meg. Az alvállalkozókat is be kell vonniuk a meghozott intézkedésekbe. A munkáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy alvállalkozóik maradéktalanul tisztában legyenek a biztonsági és egészségvédelmi terveket érintő módosításokkal, befolyásolhassák azokat és azokról naprakész információkkal rendelkezzenek. A koordinátorok tájékoztatása az építkezésen dolgozó valamennyi alvállalkozóról. Annak biztosítása, hogy az alvállalkozók, különösen a nagy kockázatot jelentő vagy a biztonság szempontjából kritikus tevékenységekben érintettek teljes körűen kiveszik a részüket a biztonság és az egészség védelméből. Más szereplők Az építési terv kivitelezése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorainak ezenkívül törekedniük kell a megrendelők és építésvezetőik, az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai, valamint más szereplők, például a tervezők és a beszállítók közötti együttműködésre, valamint az említettek tevékenységeinek összehangolására a kielégítő építkezési eredmények elérése érdekében. Az építkezésben máskülönben marginális szerephez jutó egyéb szereplők ösztönzése az aktív részvételre. 109. példa: Egy üzemelő vasútvonalon folytatott munka során a koordinátor gondoskodott arról, hogy a vasúttársaság képviselői jelen legyenek bizonyos építkezési megbeszéléseken annak érdekében, hogy az előkészítés során azonosított veszélyeket az építkezés folyamán sikeresen kezelhessék, és rendszeresen felülvizsgálják a veszélynyilvántartást. Ez biztosította az építkezés biztonságos befejezését, valamint a vasúti rendszer biztonságos működését. Az építkezésre való belépés ellenőrzése A koordinátorok feladata azon lépések megtételének biztosítása, amelyek megakadályozzák, hogy az építkezés területére illetéktelen személyek léphessenek. A jogosultak körébe jellemzően a bevezető tájékoztatáson részt vett, majd az építkezésre történő belépésre engedélyt kapott személyek tartoznak, mint például: az építési munkát végző és felügyelő személyek; megrendelők, építésvezetők és az általuk kinevezett más személyek, például a tervezők; és jogszabály által felhatalmazott személyek (pl. épületellenőrök, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén illetékes hatóságok, rendőrség, tűzoltóság) stb. Az építkezési teljesítmény felülvizsgálata során a koordinátoroknak meg kell vizsgálniuk az érvényben lévő intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén kiigazító intézkedéseket kell tenni. Mérlegelni kell az építési munka azon jövőben várható fejleményeit, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a biztonságot, ezáltal olyan intézkedések léptethetők életbe, amelyek a továbbiakban is gondoskodnak a biztonságról. 105

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 106 A belépés ellenőrzése az egyes munkavállalók által viselt egyéni jelvények használatával, amelyet az illetékes biztonsági személyzet bocsát ki és ellenőriz. Elektronikus belépési ellenőrzőrendszer valamennyi jogosult személy számára. A rendszer a munkavállaló biztonsági és egészségvédelmi oktatására és más, munkával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információkat tartalmazhat. Az egyik vállalkozó kinevezése az építkezés biztonságáért felelős személyként. Nyilvántartás a belépésre jogosult vállalkozókról és munkavállalókról, valamint arról, hogy sikeresen elvégezték-e a bevezető oktatást. Nyilvántartás vezetése arról, mely vállalkozók és munkavállalók tartózkodnak az építkezésen, vészhelyzet esetén történő felhasználás céljából.. Vészhelyzetek A tervezett építési munka kezelésén túl az érdekelt feleknek közösen elegendő időt és erőforrásokat kell szánniuk a vészhelyzeti fellépés tervezésére, legyen szó elsősegélynyújtásról, tűzoltásról, mentésről vagy a helyszín kiürítéséről. A biztonsági és egészségvédelmi terveknek ki kell térniük ezekre a kérdésekre. Amennyiben nem kötelező ilyen tervet készíteni, a vészhelyzeti intézkedéseket a megrendelőnek és egyedüli vállalkozójának kell mérlegelnie. 110. példa: Egy meglévő nagy út kiszélesítését is magában foglaló építkezésre vonatkozó vészhelyzeti terv figyelembe vette, hogy az építkezésen és a nyilvános közlekedési útvonalon történt baleseteket ellátó sürgősségi szolgálatoknak hozzá kell férniük a helyszínhez. Ennek keretében együttműködtek a megrendelővel, a koordinátorral, a tervezővel, a vállalkozóval és a sürgősségi szolgálatokkal. Lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. Tájékoztatás, konzultáció és részvétel a munkavállalók, illetve képviselőik A közös érdekű tájékoztatás egyes esetekben az építkezésre vonatkozó közös megközelítés alkalmazásával biztosítható a leghatékonyabban. Az intézkedések megvalósításában a koordinátorok is közreműködhetnek. Hasonlóképpen, a konzultáció és a részvétel is képezheti az építkezéssel kapcsolatos közös megközelítés tárgyát. Lásd a következő részt: 2.3.9. Munkavállalók és képviselőik, 55. o. Többféle eszköz felhasználása: tájékoztatás és konzultációs megbeszélések; szórólapok, videók stb.; az építkezésen elhelyezett üzenőtáblák; plakátkampányok; a munkavédelmi megbeszélések során a munkához kapcsolódó témakörök választása (pl. egyéni védőeszközök, jelentős kockázatok, például leesés, áramütés stb.); a kis híján bekövetkező balesetekre fordított különös figyelem, mivel ezek problematikus területekre világíthatnak rá. Azok a munkavállalók, akiknek anyanyelve nem egyezik meg az építkezésen használt nyelvvel, kockázatoknak lehetnek kitéve, és ezért különös figyelmet kell rájuk fordítani. Legalább egy olyan felügyelő jelenléte az építkezésen, aki kommunikálni tud azokkal a munkavállalókkal, akiknek anyanyelve nem egyezik meg az építkezésen használt nyelvvel. A biztonsági szabályok, a bevezető tájékoztatás, az oktatóanyagok és az utasítások lefordítása. Illusztrációk, piktogramok és nemzetközi biztonsági jelek használata az utasítások könnyebb megértése érdekében. A koordinátorok tájékoztatása az építkezésen dolgozó valamennyi alvállalkozóról. 111. példa: A kiadványokhoz való hozzáférés, illetve internethozzáférés biztosítása valamennyi munkavállaló számára a biztonsági és egészségvédelmi információk elérését elősegítendő. b) A 92/57/EGK irányelv 8. cikke és IV. melléklete, valamint a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikke A 8. cikk előírja a keretirányelv 6. cikkében foglalt elvek végrehajtását, amelyek pedig az általános megelőzési elvek (lásd az útmutató 1.2. pontját). A IV. melléklet meghatározza az építkezésekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket. Az A rész az építkezésen kialakított munkahelyekre vonatkozó általános minimumkövetelményeket tartalmazza. A B részben az építkezési munkaállomásokra vonatkozó különleges minimumkövetelmények olvashatók. A B rész két szakaszból áll. Az 1. szakasz a beltéri építkezési munkaállomásokra vonatkozó minimumszabványokat határozza meg. A 2. szakasz az építkezésen található szabadtéri munkaállomásokra vonatkozó szabványokat tartalmazza. Az építési terv kivitelezése során vezető szerepet játszó érdekelt feleknek e tekintetben különleges feladataik vannak. Ennek értelmében: a koordinátoroknak össze kell hangolniuk a 8. cikkben foglalt elvek munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtását;

a munkáltatóknak: végre kell hajtaniuk a 89/391/EGK irányelv 6. cikkét; olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek összhangban állnak a IV. mellékletben előírt minimumkövetelményekkel; és eleget kell tenniük a 89/391/EGK keretirányelv értelmében őket érintő kötelezettségeknek. az önálló vállalkozóknak be kell tartaniuk a 8. cikk és a IV. melléklet előírásait. Lásd a következő részt: 2.3. Érdekelt felek, 35. o. A 8. cikk tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor az elveket különösképpen alkalmazni kell. Ez a következők tekintetében igaz: (a) az építkezés rendjének és kielégítő tisztaságának megőrzése; (b) a munkaállomások helyének kiválasztása, figyelembe véve a munkahelyek megközelíthetőségét, és a közlekedési útvonalak és terek meghatározása; (c) a különböző anyagok kezelésének feltételei; (d) a felszerelések és eszközök műszaki karbantartása, üzembe helyezésük előtti ellenőrzése, majd azt követő rendszeres ellenőrzése annak érdekében, hogy a munkavállalók biztonságát és egészségét befolyásoló hibákat kijavítsák; Az állványpadozatoknak a leesés megelőzése érdekében stabilnak és jól kialakítottnak kell lenniük. Gondoskodni kell a biztonságos hozzáférésről. Az építési munkagépeknek, az emelőberendezéseknek és más gépeknek meg kell felelniük az aktuális munkának, azokat ellenőrizni és tesztelni kell, valamint karban kell tartani. A munkavállalókat megfelelő oktatásban kell részesíteni. Levegőminőség, zaj, rezgés, por, megvilágítás, tisztaság A munkakörnyezetet olyan minőségben kell biztosítani és karbantartani, hogy az megfeleljen a vonatkozó európai irányelveknek (pl. a zajról, a vegyi anyagokról stb. szóló irányelvek). Lásd a következő részt: 7. melléklet A biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó további irányelvek, 132. o. A munkaeszközök megfelelősége A munkaeszközöknek megfelelőnek kell lenniük, azokat ellenőrizni és tesztelni kell, valamint karban kell tartani. A munkavállalókat megfelelően ki kell képezni azok használatára. Hasznos, ha a vállalkozók alvállalkozóikkal közösen megvizsgálják a hasonló kérdéseket. Kockázatkezelés az építkezések során (e) különböző anyagok, különösen a veszélyes anyagok tárolására szolgáló területek elhatárolása és elrendezése; (f) a felhasznált veszélyes anyagok eltávolításának feltételei; (g) a hulladék és törmelék tárolása, ártalmatlanítása vagy elszállítása; (h) a különböző munkákra, illetve munkaszakaszokra előírt idő kiigazítása az építkezésen folyó munka figyelembevételével; (i) a munkáltatók és önálló vállalkozók közötti együttműködés; és (j) az építkezés helyén vagy annak közelében zajló ipari tevékenységek kölcsönhatásai. c) Néhány további kérdés A munkagépek/eszközök/anyagok és munkamódszerek kiválasztása A döntések során figyelembe kell venni az általános megelőzési elveket és az ergonómia elveit. Lásd a következő részt: 1.2. Általános megelőzési elvek, 18. o. A munkaállomásokat a kockázatok értékelését követően és az ergonómiai tényezőket figyelembe véve kell megtervezni. Olyan eljárás alkalmazása a vállalaton belül, amelynek révén a biztonsági és egészségvédelmi kritériumok beilleszthetők a beszerzési és bérlési eljárásokba. Olyan eszközök használata, amelyek megfelelnek az európai szabványoknak, és megfelelőségi nyilatkozattal rendelkeznek. A munkaeszközön szerepelnie kell a CE-jelölésnek. A használatukból eredő kockázatok (pl. rezgés, porkibocsátás stb.) tekintetében kiváló teljesítményt nyújtó munkaeszközök használata. A koordinátorok olyan munkaeszközök használatát ösztönzik, amelyek a kibocsátásokat azok forrásánál befogják, illetve hasonlóképpen, amelyeknek rezgésszintje alacsony. d) A biztonsági és egészségvédelmi tervek aktualizálása Az irányelv a koordinátorok hatáskörébe utalja a biztonsági és egészségvédelmi tervek aktualizálását. A terveket rendszeresen felül kell vizsgálni, és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően el kell fogadni és végre kell hajtani azok módosítását. A munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet garantáló irányítási intézkedéseket rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is betöltsék rendeltetési céljukat. Lásd a következő részt: 2.4.2. Biztonsági és egészségvédelmi terv, 59. o. 107

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv e) A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok aktualizálása Az irányelv előírja, hogy a koordinátoroknak aktualizálniuk kell a dokumentumokat. További információkra lehet számítani a terveket továbbfejlesztő és az építési munkát végző személyektől. Lásd a következő részt: 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok, 61. o. f) Példák három különböző típusú építkezésről 112. példa: Felszíni hétemeletes többlakásos új épület építése; a földszint kereskedelmi célt szolgál, két alagsori szinten pedig garázs épül (lásd a 4.1.2.m) pontban szereplő 98. példát) Jellemzők: Megrendelő: Magánfejlesztő, aki nem tölt be vállalkozói szerepet. Hétemeletes, vasbeton vázzal rendelkező épület helyszínen öntött, tégla- vagy kőborítással rendelkező födémmel. Cölöpalapozás. Korláttal ellátott lapostető. Kiugró erkélyek. Földszint üzletek számára és két alagsori szint. Szennyezett talajon épült. Egy iskola és egy forgalmas út közelében. Egy másik építkezéssel is szomszédos. Problémák: Az építkezésen tartott biztonsági és egészségvédelmi ellenőrzés során megállapítják, hogy a kőművesmunkát végző alvállalkozó a szerkezetről, nem pedig külső állványzatról végzi a munkát, és a munkavállalókat a védelem nélküli szélekről történő leesés kockázata fenyegeti. 113. példa: Föld alatti csatorna cseréje egy közút alatt Jellemzők: A megrendelő, egy építőmérnöki osztállyal rendelkező városi tanács egy meglévő közút alatt elhelyezkedő hibás vízelvezető csatorna cseréjét végzi egynél több vállalkozó bevonásával. Problémák: A nagyközönség és a lakóépületek szoros közelsége. Föld alatti és magaslati vezetékek és közművek jelenléte. A munkagödrök beomlásának kockázata. Megoldások: Koordinátor kinevezése. Biztonsági és egészségvédelmi terv készítése a földbeomlások általi betemetődés specifikus kockázata miatt, függetlenül az előzetes bejelentés szükségességétől. A koordinátor aktív szerepet vállal az építkezésen folytatott megbeszéléseken, és a többiekkel közösen felülvizsgálja a meglévő vezetékek tervének pontosságát és értelmezését. Megállapodnak a munkákat körülvevő kerítés megfelelő formájáról. A koordinátor és a vállalkozók közösen felülvizsgálják a munkamódszereket, ideértve a munkagépek és eszközök biztonságos használatát is, különösen a működő vezetékek közelében végzett földkiemelésre és az emelésre használt gépek esetében. A munka megkezdése előtt a legfőbb kockázatokról (pl. magaslati vagy föld alatti vezetékek, munkagödrök beomlása, a földmunkagépek daruként való használata) munkavédelmi megbeszélést tartanak. A biztonsági és egészségvédelmi terv értelmében külső állványzatot kellett volna emelni, amelyet a különböző szakemberek, többek között a kőművesek is használhattak volna. Megoldások: A munkát megfelelő állványzat emeléséig felfüggesztik. Értesítik az építkezés biztonságügyi bizottságát. Valamennyi szakember részvételével munkavédelmi megbeszélést szerveznek a magasban történő munkavégzésről. 108

114. példa: Függőhíd felújítása Jellemzők: Egy függőhíd felújítása. A munkák jellege és célja: festékeltávolítás és a korlátok újrafestése; a kábelek korrózióvédelmet célzó kezelése; a kopási felületek felújítása; a mozgató csuklók cseréje. Teljes időtartam: hozzávetőleg 4 hónap. Problémák: forgalomkorlátozások; éjszakai munkavégzés a kopási felület cseréje során; 4.2.2. Az építési szakasz vége Az építési munka befejezésével az építkezés a végéhez közeledik. Be kell fejezni a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokkal kapcsolatos munkát, és lehetőség nyílik arra, hogy levonják a további építkezések végrehajtása szempontjából fontos tanulságokat. a) A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok aktualizálása A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat aktualizálni kell, hogy azok magukban foglalják az esetleges újabb információkat. A dokumentumokat át kell adni a megrendelőnek, és ismertetni kell azok célját, valamint tartalmát. Lásd a következő részt: 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok, 61. o. b) Az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségvédelmi teljesítmény értékelése Kockázatkezelés az építkezések során az azonos időben dolgozó különböző szakemberek tevékenységének (pl. szemcseszórás, kábelkezelés, kopási felület) összeegyeztethetetlenségéből fakadó kockázatok; a magasban végzett munkához kapcsolódó kockázatok. Megoldások: speciális kialakítású állványpadozatok a magasban történő munkavégzéshez (kábelek, korlát); a valamely szakmunka által egy másikra gyakorolt káros hatások kockázatának közös értékelése; a munkavállalóknak szóló bevezető ismertető és tájékoztatás az élő forgalom közelében végzett munkáról; az éjszakai munkavégzésre vonatkozó munkavállalói oktatás; a nagy kockázatot jelentő munkákkal, például a magasban történő munkavégzéssel kapcsolatos módszertanokra fordított kiemelt figyelem; helyszíni megfigyelés a szemcseszórás során a porhoz és a zajhoz kapcsolódó kockázatok értékelése érdekében. Projektzáró biztonsági és egészségvédelmi jelentés készítése. Az egyes építési projektek teljesítményének értékelése azok befejezésekor a projekt végén alkalmazott proaktív és reaktív nyomon követés alapján. (Ez a megközelítés az építkezés folyamán is alkalmazható, és számos építési projekt során alapvető norma, amelynek köszönhetően szükség esetén azonnali kiigazító intézkedések tehetők.) Az elvégzett tevékenységek összehasonlítása az építkezés kezdetén tervezettekkel (proaktív nyomon követés). A kudarc mérése a munkahelyi sérülések és megbetegedések előfordulásainak nyomon követése révén (reaktív nyomon követés). Az adott építkezésből származó információk és tapasztalatok összegyűjtése módjainak megszervezése (megbeszélések stb.) annak érdekében, hogy a következő projekt alkalmával javítani lehessen a biztonsági és egészségvédelmi teljesítményt. 109

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv c) Példák három különböző típusú építkezésről 115. példa: Többlakásos új épület építése Jellemzők: Az építkezés kivitelezésének befejezésekor a vállalkozó az épülettel kapcsolatos valamennyi információt eljuttatta a kivitelezési szakasz biztonsági és egészségvédelmi koordinátora részére a projekthez tartozó biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok aktualizálása és véglegesítése érdekében. Problémák: A karbantartási szakasz során állványzatra lesz szükség a homlokzat jövőbeni karbantartásának (festés, javítások stb.) elvégzéséhez. Hogyan erősítsék az állványzatot az épülethez? Megoldások: Rögzítési pontok elhelyezése a szerkezetben a kivitelezés során, amelyekhez az állványzat hozzáerősíthető, és ennek egyértelmű megemlítése a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokban. A kivitelezési szakasz biztonsági és egészségvédelmi koordinátora átadja az elkészült biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat a megrendelőnek vagy az általa kinevezett személynek (pl. az egyes lakások tulajdonosai által kinevezett épületgondnok) részére. Helyes eljárás, ha az eredeti dokumentumokat biztonságos helyen tárolják, és másodpéldányokat használnak. Az épületgondnok is közreműködhet, ha a dokumentumokat folyamatosan naprakészen tartja, és szükség esetén elérhetővé teszi azt a lakástulajdonosok számára (pl. az egyes lakásokon belül végzett engedélyezett átalakításokhoz). Az épületgondnok leváltását követően a dokumentumokat az új felelős kapja meg. 116. példa: Viadukt/híd tágulási csuklóinak cseréje Jellemzők: A tágulási csatlakozókat a viaduktokon és hidakon, valamint számos más létesítményben (épületek, csővezetékek, vasutak stb.) használják. Úgy alakítják ki őket, hogy állandóan működhessenek, és megbirkózzanak a mozgásokkal (pl. tágulás, illetve zsugorodás). Ezenkívül a használatból eredő mozgásokat is kezelni tudják (pl. a forgalomból eredő mozgás). Problémák: Ezen elemek élettartama általában rövidebb, mint azoké a szerkezeteké, amelyekre ezeket felszerelik. Az ilyen csatlakozók éppen ezért elhasználódnak, és az egymással érintkező felületek elmozdulnak. Ez zavart okozhat az elhaladó járművek számára. Megoldások: Ilyen esetben megérett az idő a csatlakozók cseréjére. Rendszerint különleges intézkedésekre van szükség a járművek eltereléséhez annak érdekében, hogy a munkát biztonságos módon lehessen elvégezni. Ezen intézkedéseknek részét képezhetik a forgalomirányítási tervek, valamint a biztonsági és egészségvédelmi tervek. A csatlakozók cseréjét követően az építmény karbantartásáért felelős szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat kiegészítik azokkal az információkkal, amelyek a jövőbeni építési munkákat végzők számára hasznosak lehetnek. Ilyen esetben kevéssé valószínű, hogy új dokumentumokra lenne szükség. Az épület közös részein vagy annak berendezésein végzett minden munka új építkezésnek minősül, és megkívánja a dokumentumok tanulmányozását. 110

117. példa: Nagy autópálya közlekedési felületének felújítása Jellemzők: A korábban meghatározott, cserére vonatkozó feltételek miatt egy nagy autópálya közlekedési felületét fel kell újítani. Az autópálya még az irányelv hatálybalépését megelőzően épült. Problémák: A felújítási munka új építkezésnek számít. A korábbi építési projektekből, ideértve az autópályakarbantartást is, egy vagy több dokumentum is fennmaradhatott. A jelenlegi helyzet tisztázatlan. Megoldások: Az autópálya karbantartásáért felelős szervezet úgy dönt, hogy valamennyi karbantartási munkára vonatkozóan egyetlen dokumentációt készít, és ezeket aktualizálja, függetlenül attól, hogy ezt az irányelv előírja-e. Ebbe az autópályával kapcsolatban ismert, más forrásból származó információkat is belefoglalják annak érdekében, hogy minél hasznosabb nyilvántartást készítsenek. 4.2.3. Az építkezés befejezését követő szakasz Az építkezés befejezését követő szakasz az, amikor az elkészült épületek (és a kész projektekből származó egyéb létesítmények) használatra készek, illetve azokat folyamatosan használják. Az ehhez a szakaszhoz kapcsolódó biztonsági és egészségvédelmi szempontokat gyakran alábecsülik, különösen a karbantartási és ehhez hasonló munkák végzése során. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy: a létesítményen végzett további munkákban részt vevő munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat kiküszöböljék vagy elfogadható szintre csökkentsék; valamint hogy a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat folyamatosan aktualizálják. a) A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok folyamatos aktualizálása A dokumentumok célja az, hogy a létesítményen további munkákat végzők számára biztosítsák azokat az információkat, amelyek segítségével biztonságosan és az egészségre való kellő figyelemmel megtervezhetik és elvégezhetik a további munkát. Ha olyan változás történik, amely a tervezett további építési munka során befolyásolja a munkavállalók biztonságát és egészségét, a dokumentumokat aktualizálni kell. A dokumentumokat rendszerint a megrendelők őrzik meg. A felhasználóknak másolatokat adnak, és tulajdonosváltás esetén a dokumentumokat átadják az új tulajdonosoknak. Lásd a következő részt: 2.4.3. Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok, 61. o. b) Példák három különböző típusú építkezésről 118. példa: Felszíni hétemeletes többlakásos új épület építése; a földszint kereskedelmi célt szolgál, két alagsori szinten pedig garázs épül Jellemzők: Megrendelő: ingatlanfejlesztő magánvállalat Az építési munka megkezdése előtt összeállított biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok nem veszik figyelembe az építkezés során végzett módosításokat és az ott használt munkamódszereket. A projekt befejezése előtt a vállalkozó információkkal szolgál a részben elkészült dokumentumok aktualizálásához. A munkában részt vevő más vállalatok, például az alvállalkozók szintén eleget tesznek azon kötelességüknek, hogy a dokumentumokhoz releváns információkat biztosítsanak, és ezeket továbbítják a vállalkozónak, aki pedig tájékoztathatja a koordinátort. Problémák: A dokumentumok aktualizálása annak érdekében, hogy az tartalmazza az építkezés során bekövetkezett változásokat. Megoldások: A munkában részt vevő vállalatok eleget tesznek kötelességüknek, és biztosítják a dokumentumok szempontjából releváns információkat. A csővezeték-elrendezési rajz stb. változtatásai viszonylag egyszerűen dokumentálhatók, mivel a tervekért és az építkezés irányításáért ugyanaz a vállalat felel, először azonban fel kell tenni a kérdést: Mely információk nélkülözhetetlenek ezek közül ha vannak ilyenek a biztonság és az egészségvédelem szempontjából a további építési munkák során? A leírásba rögzítési pontokat illesztettek azok számára, akik az ablaktisztítási tevékenységekre kapnak megbízást. Az ezek ellenőrzésére, karbantartására és használatára vonatkozó információkat fel kell tüntetni a dokumentumokban. A fűtési és hűtési berendezéseken végzett karbantartási munkákra, valamint a tesztelést igénylő eszközökre stb. vonatkozó időszakokat a gyártókkal közösen határozták meg; fel kell azonban tenni a kérdést: Mely információk nélkülözhetetlenek ezek közül ha vannak ilyenek a biztonság és az egészségvédelem szempontjából a további építési munkák során? A dokumentumok hasznosak lesznek új szolgáltatások, például többek között új épületkezelési technológia és szolártechnológia hozzáadásakor. 111 Kockázatkezelés az építkezések során

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv 119. példa: Tetőcserepek cseréje egy gazdaság területén található istállón Jellemzők: Egy kis gazdasági épület nyeregtetőjén található cserepek cseréje veszélyes lehet. Problémák: Nyeregtető: a tető széléről vagy a tetőn keresztül történő leesés kockázata. Elérés, mivel a tető egyes részein törött cserepek találhatók. Megoldások: A gazda mozgó munkaállványt bérel, amelynek mérete éppen elegendő ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítson a széleknél, és a törött tetőcserepeket ősszel cseréli ki, amikor az istálló teljesen tele van szalmával. (A hevedereket [egyéni védőeszközök] a mozgó munkaállványhoz erősítik). Így csökkennek a veszélyek és a kockázatok. A munka befejezését követően nincs szükség további intézkedésre. 120. példa: Repülőtéri terminál szellőzőrendszerének karbantartási/tisztítási munkái Jellemzők: Az épület szellőzőcsövei rendszeres tisztítást igényelnek. A létesítmény üzemeltetői és tervezői megállapodtak a munkák megfelelő intervallumáról. Évente egyszer pályázati felhívást tesznek közzé a tisztítási munkára irányuló szerződés elnyerésére. Problémák: A tisztítás során a repülőtér üzemel, tehát a tevékenység nem zavarhatja az utasokat, és nem tehet kárt bennük. Leesés kockázata, mivel a szellőzőcsövek általában magas mennyezetekhez csatlakoznak. Megoldások: Több éve ugyanazt a vállalatot bízzák meg a munka elvégzésével, mivel jól ismeri a helyszínt, tisztában van a megrendelő igényeivel, kifejezetten erre a különleges feladatra alkalmaz személyzetet, és kiváló biztonsági eredményekkel rendelkezik. A szellőzőrendszerre vonatkozó tisztítási terveket a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum elkészítése során, a tervezői közreműködés részeként dolgozták ki. A magas szellőzőcsőrendszert úgy alakították ki, hogy azt a személyzet megtisztíthassa. A kisebb csöveket robotok és elszívókészülék segítségével tisztítják. A tisztítási tevékenységet dokumentálják. Az elérést mozgóállványzat biztosítja, az utasokat is érintő munkákat a kevésbé forgalmas időszakban végzik, és a munkaterületeket olyan korlátrendszerekkel határolják el, amilyeneket a repülőtér más részein is használnak az utasok ellenőrzésére. 112

5Az egyes érdekelt felek feladatai az építési projekt során általános feladatjegyzék 1 2 3 Érdekelt felek Feladatok, ha a kivitelezésben csak További feladatok, ha a kivitelezésben egy vállalkozó működik közre egynél több vállalkozó működik közre Megrendelők Megrendelők vagy építésvezetők (Ne feledje, hogy az építésvezető(k) a megrendelő képviseletében dolgozó, a tervezésért és/vagy a kivitelezésért és/vagy az építkezés kivitelezésének felügyeletéért felelős személy(ek).) Az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai Igény szerint kinevezhetnek a képviseletükben eljáró építésvezetőt. Szükség esetén előzetes bejelentést küldenek az illetékes hatóságnak. Lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a bejelentést az építkezésen jól láthatóan elhelyezzék, és azt szükség esetén naprakésszé tegyék (3. cikk (3) bekezdés). Az építési terv tervezésének és előkészítésének különböző szakaszaiban figyelembe veszik a megelőzésre vonatkozó általános alapelveket (4. cikk (1) bekezdés). Gondoskodnak arról, hogy az építkezés megkezdése előtt elkészüljön a biztonsági és egészségvédelmi terv (3. cikk (2) bekezdés). (Ne feledje, hogy bizonyos korlátozott esetekben nemzeti eltérések érvényesülhetnek.) Nem kötelező koordinátor kinevezése. Megjegyzés: a 2. oszlopban szereplő feladatok is alkalmazandók. Kinevezik az építési terv előkészítésének és kivitelezésének koordinátorait (3. cikk (1) bekezdés). Ne feledje, hogy a megrendelőket és az építésvezetőket a koordinátorok kinevezése nem mentesíti az 5. és 6. cikk szerinti saját felelősségük alól (7.1. cikk (1) bekezdés). Összehangolják a 4. cikk végrehajtását (5. cikk a) pont). Gondoskodnak a biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítéséről (5. cikk b) pont). Elkészítik a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat (5. cikk c) pont). 115

Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz Az építkezésekről szóló irányelv Az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai Nem kötelező koordinátor kinevezése. Munkáltatók Végrehajtják a 89/391/EGK irányelv 6. cikkét (8. cikk a) j) pont). Olyan intézkedéseket hoznak, amelyek összhangban állnak a IV. mellékletben megjelölt minimumkövetelményekkel (9. cikk (1) bekezdés). Jól érthető tájékoztatást nyújtanak a munkavállalóknak, illetve képviselőiknek biztonságuk és egészségük védelmére vonatkozóan (11. cikk). Gondoskodnak a munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációról, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételéről (12. cikk). Ne feledje, hogy a munkáltatóknak a 89/391/EGK keretirányelv értelmében meghatározott felelőssége továbbra is fennáll (7. cikk (2) bekezdés). Önálló vállalkozók Eleget tesznek a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek Szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatók Munkavállalók és képviselőik Eleget tesznek a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek (10. cikk (2) bekezdés). A munkavállalók tájékoztatására, a munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az építkezésekről szóló irányelvnek megfelelően kerül sor (11. és 12. cikk). Összehangolják az általános megelőzési és biztonsági elvek alkalmazását (6. cikk a) pont). Összehangolják az irányelv 8. cikkében foglalt elvek munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtását (6. cikk b) pont). Összehangolják a biztonsági és egészségvédelmi terv munkáltatók és önálló vállalkozók általi végrehajtását (6. cikk b) pont). Aktualizálják a biztonsági és egészségvédelmi tervet, illetve a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumokat (6. cikk c) pont). Megszervezik a munkáltatók közötti együttműködést, ideértve az önálló vállalkozókat is (6. cikk d) pont). Összehangolják az intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a munkafolyamatokat helyesen hajtják végre (6. cikk e) pont). Lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az építkezésre kizárólag az arra jogosult személyek léphessenek be (6. cikk f) pont). Figyelembe veszik a koordinátorok utasításait (9. cikk (1) bekezdés). 116

MELLÉKLETEK 1. melléklet Glosszárium... 120 2. melléklet Példajegyzék... 121 3. melléklet Kockázatértékelési adatlap... 124 4. melléklet Tervezési adatlap... 125 5. melléklet Biztonsági és egészségvédelmi terv: javasolt tartalom... 126 1. Az építkezéssel kapcsolatos általános információk...126 2. Az építkezéssel kapcsolatos egyedi információk és információforrások...127 3. Az építkezés irányításának tervezett módjával kapcsolatos információk...127 4. A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok összeállítását célzó intézkedések...129 6. melléklet Biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok: javasolt tartalom... 130 7. melléklet Európai uniós jogszabályok... 132 89/391/EGK keretirányelv...132 92/57/EGK irányelv...140 A biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó további irányelvek...157 A Bizottság közleménye (COM(2008) 698)...159 8. melléklet További információk... 178 Európai uniós bibliográfia...178 Információszolgáltatók...179 Az útmutató készítésében közreműködő szakértők...185 119